Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-21 / 298. szám

rtai Ute 1973. DECEMBER 21., PENTEK <JCírlap ÜLÉSEZETT AZ ORSZÁGGYŰLÉS mint a lakosság társadalmi válik lehetővé, vagyis az óvo- munkája tette lehetővé, hogy dás korúak hatvanöt százaié csökkent az óvodahiány. A IV. de még így sem tudjuk ötéves tervben 2005 gyermek , .... , ... óvodai elhelyezését terveztük, biztosítani a koltsegvetesber Ezzel szemben 1974 végére megjelölt 68—70 százalékos 6000 óvodás korú elhelyezése óvodai ellátást. Az önállóság segíti a tartalékok feltárását Az elmúlt időszakban erő­södött a helyi tanácsok gazda­sági szervező munkája. Ennek eredményeképpen a települé­sek közművesítésében, elsősor­ban a lakosság vízellátásának javításában sikerült előbbre lépni. A megyében hetven tár­sulat és négy regionális víz- mürenászer működik, több mint egymilliárd forintos kar­bantartási költséggel: A társu­lati program végrehajtása a IV. ötéves tervben 27 száza­lékról 57 százalékra növeli 'a vezetékes ivóvízellátást. Ehhez a lakosság több mint 609 mil­lió forinttal járul hozzá. Az elmondott két példa is bizonyítja, hogy a helyi taná­csok önállóságának növekedé­se olyan feladatok megvalósí­tását segítette, amelyek egy­beesnek a központi érdekekkel és találkoznak a helyi lakos­ság olyan jogos igényeinek a kielégítésével, amelyekre a központi költségvetés csak részben ad lehetőséget. Az előterjesztett törvényja­vaslat, Faluvégi elvtárs expo­zéja megállapítja, hogy a be­ruházási feszültségek — nagy­részt a beruházásokat korláto­zó intézkedések hatására — enyhültek. E kedvező tenden­cia 1974-ben is várható. Ez a hatás a tanácsok te­rületén is érvényesül, ahol a korlátozó intézkedéseik a kö­zéptávú tervek felülvizsgála­tát: több módosítás, néhány esetben az eredetileg tervezett célkitűzések csökkentését vagy későbbre halasztását tették szükségessé. Az előterjesztés, a népese­déspolitikai határozatok elő­segítésére lehetővé kívánja tenni, hogy a tanácsok köte­lezettségvállalással nem ter­helt költségvetési pénzeszkö­zeik terhére is fejleszthessék gyermekjóléti intézményháló­satukat. Ez azonban csak kis­Hat interpelláció Js aszódi iiscmaMtffagtóiió ttllontÓs iifffjc • Pest megyei képviselő ats alsó fakó oktatási intézmények pedagógusm ellátásáról ® A lakásfelájidási normatívákról A beruházásokról szólva az előterjesztés szükségesnek tartja a hatékonyabb kivitele­zést. Ebből a komplex témá­ból ezúttal a kötbérezésről szeretnék véleményt monda­ni. A jelenlegi szabályozási rendszer alapján a beruházó és kivitelező szerződésileg megállapodik egymás között; a többi között rögzítik a ki­vitelező felelősségét a minő­ségért, a határidő betartá­sáért. A szerződésben vállait kötelezettség elmulasztásának egyik gazdasági szankciója — nagyon szerény, többnyire ha­tástalan eszköze — a kötbé­rezés. A rendelkezés szerint ugyanis a kötbér alapja min­den esetben a szolgáltatás hi­bás, hiányos vagy használha­tatlan értékének legfeljebb a nyolc százaléka lehet, amely az esetek nagy részében olyan csekély, hogy jobb munkára, megfontolásra alig ösztönöz. Egyetlen példával szeretném bizonyítani ezt. Októberben elkészült 113 la­kás Vácott. A fűtőmű beruhá­zását három alvállalkozó nagy- vállalat végezte. Az egyik al­vállalkozó nagyvállalat elfe­lejtett megrendelni négy sze­lepet. A lakások nem fűthe- tök, egyelőre nem használha­tók. Talán majd tavasszal. A kötbér alapja a fűtőmű érté­ke, amely alig néhány ezer forint. Ezt is a három alvál­lalkozón keresztül lehet érvé­nyesíteni egy .olyan nagyvál­lalattal szemben, amely mil­liárdos termelési értékkel dol­gozik. Ennek az a következ­ménye, hogy a kivitelező épí­tőipari vállalatok generálkivi- telezést nem vállalnak, mert az alvállalkozókat, amelyek többsége nagyvállalat, kisebb részberuházások vállalása ese­tén a jelenlegi kötbérézési rendszer gyakorlatilag nem ösztönzi a határidők betartá­sára, a jobb minőségre. így aztán a váci 50 milliós beru­házás egyelőre nem használ­ható. Az előterjesztett törvényja­vaslatot elfogadom és elfoga­dásra ajánlom. Faliivégi Lajos zárszava A pénzügyminiszter a felszó­lalásokat összegezve megálla­pította, hogy a vita nemcsak azokat a témákat ölelte fel, amelyek közvetlenül össze­függnek az államháztartással, a pénzügyekkel, hanem azokat is, amelyek gazdaságunk, tár­sadalmunk egészének fejlődé­sével kapcsolatosak. — Nagy biztonságot jelent ez a gazdaságpolitikai és a gyakorlati gazdasági vezetés számára, mert kifejeződik ben­ne a kormány munkája feletti társadalmi ellenőrzés, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy biztonságosan dolgozhassunk — hangsúlyozta egyebek kö­zött. Bejelentette, hogy a sok éves gyakorlatnak megfele­lően, a parlament plénumán elhangzott javaslatokat, észre­vételeket a kormány ülésén külön napirendi pontként megtárgyalja, egyenként is megvizsgálja, s az indítványok sorsáról a miniszterek a kép­viselőket tájékoztatni fogják. Kitért azonban már a helyen is a költségvetési vitában fel­merült néhány kérdésre. így bejelentette, hogy január 1-től a lakossági szolgáltatásokat végző tanácsi vállalatok jöve­delemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendszerét módo­sítják. Csökkentik a vállalatok adóterheit, és olyan bérszabá­lyozási rendszert alakítanak ki, amely nem ösztönöz a ma­gas jövedelmezőségi szint mindenáron történő elérésére. Reflektált a miniszter azokra a felszólalásokra is, amelyek a mezőgazdasági szakosított te­lepek helyzetével foglalkoztak. A kormány e telepek túlnyo­mó többségének anyagi ügyeit rendezte — hitelkedvezmé­nyekkel, a hitel-visszafizetési határidő meghosszabbításával, egyéb eszközökkel. Jelenleg mindössze 15 telep helyzete eredményeinek ismeretében azonban ezeknél is megkeresik a rendezés módját. Azt is bejelentette, hogy a kormány úgy döntött: a beru­házási tartalékból 150 millió forinttal felemeli az út-, vil­lamoshálózatra és vízkárelhá­rításra eredetileg előirányzott összeget. Felvetődött a vitában a szer­ződéses munkaviszonyban álló kismamák gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos problé­mája. Erre válaszolva nemcsak a maga, hanem a munkaügyi miniszter nevében is közölte: a problémát néhány napon be­lül megoldják, hogy a második gyerek után is élvezhessék a gyermekgondozási segélyt. Kitért a szénbányászatban dolgozók helyzetére, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a kormányzat eddig sem feled­kezett meg a szénbányászatról, s a jövőben sem feledkezik meg. Több olyan kérdéscsoportot is említett, amelyekben a ren­dezés, a felgyülemlett problé­mák megoldása az V. ötéves terv időszakában kerül napi­rendre. Ezek közé sorolta az egészségügyi intézmények, az iskólák, a lakóházak felújítá­sát, a közműépítéseket, a bel­kereskedelem fejlesztését és a megyék gazdasági fejlettségi színvonalának kiegyenlítését célzó intézkedésekét. Végül szólt arról, hogy a költségvetéssel kapcsolatban konkrét módosító javaslat ér­kezett a kormányhoz: a terv- és költségvetési bizottság in­dítványozta, hogy 20 millió forinttal növeljék a szakmun­kásképző intézetek sport és kulturális célú előirányzatait. A kormány a javaslatot elfo­gadta, a pénzt a költségvetési tartalékokból biztosítják. így a törvényjavaslat módosítása nem is szükséges. Beszélgetés a Parlament folyosóján. Középen Pest megyei képvi­rendezetlen, a zárszámadás selők: Tóth Attiláné, Győré Sándor és Matula Pák DR. BASKAI-TÓTH BERTALAN (Pest megye 2. választókerület) dr. Sze­kér, Gyula nehézipari mi­niszterhez interpellált: — Aszódon mind a mai napig mindössze egy darab 3000 literes benzin- és egy darab 2500 literes gázolaj­tartályból álló, korszerűt­len üzemanyagtöltő állo­más van, igen fontos útel­ágazásban, alig két méter­nyire egy étterem, és egy bisztró előtt. Az új benzin­kút megépítésének ügye 1955-ben kezdődött és 18 esztendeje folyamatban van. A korábbi nehézipari miniszter azt ígérte, hogy a negyedik ötéves terv kö­zepére megépül Aszódon az új töltőállomás. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter ez évi levele szerint az épí­tés határideje 1974. október elseje. Az ÁFOR idén ok­tóberben az aszódi nagy­községi tanácstól azt kér­te, hogy a töltőállomás épí­tési engedélyének határide­jét 1975. december 31-ig hosszabbítsa meg. Ez arra enged következtetni, hogy az új aszódi töltőállomás a legutóbbi ígéret szerinti határidőre, azaz jövőre sem épül meg. Mi erről a mi­niszter elvtárs véleménye? DR. SZEKÉR GYULA ne­hézipari miniszter válaszában elmondta, hogy az új kút ter­vezése hosszadalmas volt, mert különféle vitás kérdések merültek fel a műemléki fel­ügyelőséggel, a vízügyi szer­vekkel, a községi tanáccsal, s a Közlekedési- és Postaügyi Minisztériummal is. Már ez év tavaszán azonban intézkedett, hogy az új, korszerű aszódi üzemanyagtöltő állomás 1974 októberére, elkészüljön. Az interpelláció kapcsán dr. Szekér Gyula elmondotta, a harmadik ötéves tervben 80 töltőállomás létesült, a negye­dik ötéves tervben ennek két és félszerese, 200 töltőállomást építenek fel. Az ÁFOR 650 millió forinttal rendelkezik a jelenlegi ötéves tervben töltő- állomások létesítésére. Egyet­len benzinkút építése — mon­dotta — mintegy 50, millió fo­rintba kerül, hiszen a kút lé­tesítéséhez szükséges „összeg­háttér” magában foglalja az olajfinomító és nyersolajveze­ték építését, s más egyéb szükséges szállítási beruházást is. A miniszter válaszát az in­terpelláló képviselő és az or­szággyűlés egyhangúlag elfo­gadta. Qj SCHUMETH JÁNOS (Budapest 46. vk.) a zuglói pártbizottság első titkára a lakótelepi építkezésekkel összefüggő járulékos beru­házások, valamint a költ­ségvetési intézmények és lakóházak felújítása, kar­bantartása tárgyában az Országos Tervhivatal el­nökölsz, a Minisztertanács elnökhelyetteséhez intézett interpellációt, mivel olyan, a lakásszámhoz viszonyí­tott kulcsszámok, normatí­vák vannak érvényben, , melyeket már túlhaladott az élet. DR. LÁZÁR GYÖRGY, az Országos Tervhivatal elnöke, a Minisztertanács elnökhe­lyettese válaszában elismerte az interpelláció jogosságát, s elmondta, hogy a IV. ötéves terv időszakában központi erőforrásokból eredetileg is igen jelentős összeget irány­zott elő a lakásépítés komp­lex tervének megvalósítására. A költségek időközbeni emel­kedését a kormány pótlólag kiegyenlítette. Az eredeti ter­vet nemcsak teljesítjük, ha­nem várhatóan lényegesen túl is teljesítjük. A tervidőszak hátralévő részében a fő erőt arra kell összpontosítani, hogy ne törjön meg a jelenlegi len­dület. Ugyanakkor nagyon gondosan kell mérlegelni az építési célokra rendelkezésre álló anyagi erőforrások el­osztását. Bizonyosnak lát­szik, hogy a következő ötéves tervidőszakban is célszerű lesz fenntartani a finanszíro­zás kellő alapját, hogy egy­részt az automatikusan kép­ződő pénzügyi alapok adják a fedezetet, másrészt központi, differenciáltan elosztott ki­egészítés. Végeredményben azonban lehetséges a felújítá­si kulcsok vizsgálata és eset­leges emelése is. A választ az interpelláló képviselőik és az országgyűlés is egyhangúlag elfogadta. E£i TOLLÁR JÓZSEF (Zala megye 6. Vk.), a Ka­nizsa Bútorgyár igazgató­ja, a murakeresztúri állo­más és a nagykanizsai cso­mópont rekonstrukciója tárgyában interpellált a * közlekedés- és postaügyi miniszterhez. DR. CSANÁDI GYÖRGY közlekedés- és postaügyi mi­niszter válaszában elmondot­ta, hogy a murakeresztúri kö­zös fejlesztésű határállomás bővítési tervei t már ki is dol­gozták. .A rekonstrukcióra az V. ötéves terv esztendeiben mindenképpen sor kerül. A választ a képviselő és az országgyűlés elfogadta. ' H HÁMORI JÓZSEF (Borsod megye 6. vk.), a Lenin Kohászati Művek művezetője ugyancsak a közlekedés- és postaügyi miniszterhez interpellált, s a Miskolc-Tiszai pálya­udvar átépítését sürgette. DR. CSANÁDI GYÖRGY válaszában elmondotta, hogy 1974-ben elkészítik a külön­böző alternatívákat az emlí­tett állomás teljes, vagy csak kisebb átépítésére. A terveket egyeztetik Miskolc város ve­zetőivel. illetve az V. ötéves terv elképzeléseivel, ennek alapján döntenek a pályaud­var sorsáról. A miniszter válaszát az in­terpelláló képviselő is, az országgyűlés is egyhangúlag* elfogadta. ■ TARJÁNYI BÉLÁNÉ (Pest megye 17. választó- kerület) interpellációja Karakas László munka­ügyi és Nagy Miklós mű­velődésügyi ' miniszterhez: — Az oktatásügyi párt- határozat alapvető fel­adatával az oktatás-neve­lés minőségi fejlesztését jelöli meg: E cél érdeké­ben növelnünk kell okta­tó-nevelő munkánk haté­konyságát, eredményessé­gét. A segítő tényezők kö­zött jelentős szerep jut a pedagógus személyiségé­nek, képzettségének, az oktatásról-nevelésről val­lott felfogásának, tanítási módszerének. Ezért is ta­lálkozik pedagógusaink ké­relme az össztársadalmi igénnyel, hogy alsófokú in­tézményeink képzett nyug­díjasai fokozottabb mér­tékben járulhassanak hoz­zá a párt által meghatá­rozott oktatási feladatok megoldásához. Köztudomású, az elkö­vetkező években még na­gyobb lesz az óvodai, az ál­talános iskolai napközi el­helyezés iránti igény. A kulturális bizottság tájé­koztatása szerint csak 1974- ben 180 új tanuló- csoport és 514 napközis csoport kér pedagógust, ta­nítót. Az alsótagozatos ta­nulók létszáma a jövőben emelkedő tendenciájú. 1972 —73-ban országos viszony­latban 518 ezer, mely szám 1975— 76-ra 560 ezerre, 1980-ra pedig 585 ezerre nő. Pedagógushiányunk miatt Pest megyében a képesítés nélküliek alkalmazása fo­kozódik. 1183 óvónő közül 290 képesítés nélküli, s eb­ből 172 újonnan - alkal­mazott. Az 5200 általános iskolai pedagógusból 490- nek nincs képesítése, kö­zülük 198 kezdte munká­ját ebben a tanévben. A jelenlegi rendelkezés nem teszi lehetővé, hogy nyugdíjasaink egy szor­galmi évet végigtaníthas­sanak, nyugdíjuk megha­gyása mellett. Feltétlenül szükséges lenne egész évi foglalkoztatásuk az oktatás érdekében. Terveznek-e intézkedéseket ennek érde­kében? KARAKAS LÁSZLÓ mun­kaügyi miniszter — művelő­désügyi' miniszterrel egyetér­tésben — válaszában el­mondta: — Nyugdíjas, további mun­kára vállalkozó pedagógusok foglalkoztatását miniszterta­nácsi rendelet biztosítja. Ez lehetővé teszi, hogy azok, akik a nyugdíjjogosultság megszer­zése után, a nyugdíj igénybe­vétele nélkül legalábo egy évet munkában töltenek, ösz­tönző nyugdíjpótlékra jogo­sultak. Ez a szabály nemcsak lehetővé tesii a nyugdíjjogo­sultságot megszerzők további munkavégzését, hanem erre oly módon ösztönöz, hogy ha­tékonyan elősegíti a munka­erőgondok csökkentését is. Változatlanul lehetőség van arra, hogy akik nyugdíjba mennek, nyugdíjuk folyósítása mellett az év bizonyos hánya­dában dolgozhassanak. A nyugdíjas pedagógusok évi 840 órát dolgozhatnak nyugdíjuk kifizetése mellett. Az évi óra­keret néhány munkakörben — figyelembe véve a sajátos munkaerőgondokat — 1260 óra. Ezt a lehetőséget elsősor­ban az alsó- és középfokú ok­tatási intézmények pedagógu­sainak biztosították. További kedvezményt jelent, hogy in­dokolt esetekben — amennyi­ben a Művelődésügyi Minisz­térium vagy az illetékes me­gyei tanács kéri — a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium felemelheti az 1260 órás fog­lalkoztatási keretet. A nyugdí­jas pedagógus tehát indokolt esetben az egész szolgalmi év alatt dolgozhat nyugdíjának folyósítása mellett. A nyugdí­jas pedagógusok szükségszerű továbbfoglalkoztatása az érvé­nyes jogszabályok és a gya­korlat alapján jogilag megol­dott. A speciális, teljes évi foglalkoztatási igények enge­délyezésére a jövőben is mód van, ha arra a Művelődésügyi Minisztérium vagy az illetékes tanácsi szervek a szakszerve­zettel egyetértésben javaslatot tesznek. A miniszter válaszát az in­terpelláló képviselő és az or­szággyűlés egyhangúlag elfo­gadta. ■ DR. SZÉP ZOLTÁN (Budapest, 6. vk.), az EL­TE tudományos munka­társa a művelődésügyi mi­niszterhez interpellált. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem épületeinek fel­újítása tárgyában. DR. ORBÁN LÁSZLÓ, mű­velődésügyi minisztériumi ál­lamtitkár válaszában elmond­ta, hogy az említett problé­ma valóban égető. Végleges megoldást többek között az új természettudományi kar felépítése jelentheti. Az Ál­lami Tervbizottság határo­zata alapján ebben az ötéves tervben megkezdődik a mun­ka előkészítése. Az interpellációt a képvise­lő és az országgyűlés elfogad­ta. I Tanulságos példa — Vácról kényszer, különösen a szerény fejlesztési alappal rendelkező kis településeket érinti hát­rányosan, javaslom mérlegel­ni a föloldást. mértékű többletlehetőséget biztosít a tanácsok számára. Mint közismert, 1972-ben a tanácsoknál is életbe lépeti olyan beruházási korlátozás, amely a lakásépítés, víz- gáz-, csatorna-, energiahálózat és közlekedés kivételével min­den beruházás indítása előtt a teljes beruházási költségen felül további 20 százalék tar­talékot kell biztosítani. Ezt a pénzintézet részére előre át kell utalni, amely a beruházás indítása és befejezése között bekövetkezett áremelkedést hivatott fedezni. Figyelembe véve a költség- vetésben az építőipari árak előirányzatát és az árak meg­szigorítására tett intézkedése­ket, továbbá hogy a tartalék-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom