Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
1973. DECEMBER 1., SZOMBAT «■isi Ute <cfCírktp Pest megyei MÉK-mérleg: Három és fél ezer vagon burgonya, zöldség és gyümölcs Pénteken ülésezett a Pest megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közős Vállalat — ismertebb nevén: MÉK — igazgató tanácsa. Az értekezleten 120 i tagszövetkezet vezetői vettek ’ részt, s értékelték a vállalat háromnegyed évi eredményeit. Rakusz Józsefnek, az igazgató tanács elnökének megnyitó szavai után Horváth Mihály, a megyei MÉK igazgatója beszámolt a szerződéskötésekről, a felvásárlás és az értékesítés alakulásáról. Elmondotta, hogy az esztendő első kilenc hónapjában 3605 vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásároltak föl, 8,1 százalékkal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az árumennyiség növekedése azonban nem egységes. A tervezettnél kevesebbet vásároltak újburgonyából, káposztából, gyökérből, zöldpaprikából, borsóból, zöldbabból és sárgadinnyéből — nagyrészt a kertészeteket sújtó aszályos időjárás miatt. Ugyanakkor gyümölcsből — különösképp szamócából és málnából — a tervezettnél lényegesen többet vettek meg. A harmadik negyedév végéig 439 millió 922 ezer forint árbevételhez jutott a vállalat — ez 87 és fél millió forinttal meghaladja az elmúlt év hasonló időszakának eredményét —, s 2 millió 842 ezer forint nyereséget könyvelhetnek el. Jövedelmező szezont zártak tartósítóüzemeik — a gyóni és a csepeli feldolgozó —, amelyekből á savanyúságokon, zöldségszórítmányo- kon kívül számos újdonság került piacra az idén, így a szamócából, málnából és sárgabarackból készített gyümölcsvelő, vagy a káposztával töltött paradicsompaprika. Az igazgató tanács megtárgyalta a jövő évi szerződés- kötések föltételeit is. A MÉK az éves szerződések mellett több hosszú távra szóló megállapodást szándékozik kötni a gazdaságokkal. Szakosodás, társulás, egyesülés fi szemléletet kall megváltoztatni A monori járás területén tizenhat termelő- és egy szakszövetkezet működik. Szakosodásuk a 60-as évek végén indult, mivel legérzékenyebben az új gazdasági mechanizmus érintette a gazdaságos termesztés kialakítását, követelményeit. A különböző szabályozó rendszerek további ösztönzést adtak a gazdaságok szakosodásának, így ma elmondhatjuk — a mostani viszonyoknak megfelelően —, a monori termelőszövetkezetek zömében a szakosodások megtörténtek. Gabona és kukorica A növénytermesztésben a fő gazdasági profilok közül a legjelentősebb a gabona- és a kukoricatermesztés. Gabonát a járásban már mindenütt gazdaságosan, kifizetődőén termesztenek, ennek vetésterületét egyébként egyedül csak a vecsésiek csökkentették, előtérbe helyezve a zöldségtermesztést a volt gabonaföldeken. A termelőszövetkezetekben több akadálya van a kukoricatermesztés gyorsabb ütemű szakosodásának. Az első és legfontosabb gond abeA pártoktatás hatékonyságáért Erősíteni a módszertani tudatosságot A társadalom, amelybe az emberek beleszületnek, amelyben élnek, bonyolult viszonyrendszer. Mindennapi életük során számtalan spontán hatás éri az embereket. Az egyén feladata az, hogy a társadalmi viszonyokat megismerje, elfogadja, magatartásába beépítse, mert így képes visszahatni környezetére, alkotóan hat ni a társadalmi közösségre, saját helyzetének megváltoztatására. A személyiség belső erőit tehát a társadalmi viszonyok determinálják. A folyamatosan kialakuló belső erők, feltételek azonban a továbbiakban elsőbbséget nyernek a külvilág hatásaival szemben. A külső feltételek ugyanis a belső feltételeken keresztül hatnak. Benső követelmény A pártoktatásnak és -nevelésnek éppen az a célja, hogy az egyén eme belső feltételeit a társadalmi igényeknek megfelelően formálja. A mi társadalmunk számára nem közömbös, hogy az így kialakuló személyiség mennyiben tükrözi a társadalom elvárásait. Propagandisták megértették e megtisztelő feladat lényegét, és lelkesedéssel, odaadóan végzik munkájukat. Ezért nagyon is természetes az az igényük, hogy jobban megismerjék az oktató-nevelő munka folyamatának objektív törvényeit, azokat az elveket és módszereket, amelyekkel hatékonyabbá tehetik munkájukat. A Központi Bizottság Agitá- ciós és Propaganda Osztálya jóvoltából ez az igény teljesülhet, ha a propagandisták kellő figyelemmel és szorgalommal tanulmányozzák „A párt tömegoktatásának módszertana” című kézikönyvet. A tömegpropaganda politi- kacentrikussága ismert, elfogadott. Ma már ritka az olyan vélemény, hogy a politika oktatása háttérbe szorítja az elméleti oktatást. Egyre inkább érvényesül az a követelmény, hogy a pártoktatás hallgatóinak jól meg kell ismerniük a mát, s gazdag információt kell szerezniük a múltról, hogy a jövőnek alkotó részesei lehessenek. Tért hódít az a felismerés, hogy folytonosan változó világunkban nem lehet egy életre szóló ismereteket szerezni, azokat szüntelenül kiegészíteni, fejleszteni kell. Keresni a jő formákat Mindezekből következik az is, hogy keresni kell az oktatásnak azokat a leghatásosabb fői-máit, eszközeit és módszereit, amelyekkel a legcélszerűbben, a legkorszerűbben és a leghatékonyabban tudjuk az embereket formálni. Egyszóval: a módszertani tudatosságnak erősen politikai jellege van. A propagandisták a kézikönyv elolvasása után meggyőződhetnek arról, hogy gondosan és korszerűen megírt segédanyagot kaptak kezükbe. amely alkalmas arra. hogy önállóan is tanulmányozzák Akik pedig egy-egy féjezetét figyelmesebben tanulmányoz, ták, igazolhatják, hogy v nélkülözhetetlen segítőtársat kaptak munkájukban. Minden fejezete arra kényszeríti olvasóját, hogy vizsgálja felül eddigi tevékenységét: hogyan sikerült az elmélet, a politika és a gyakorlat dialektikus egységét megértetni; a szocialista társadalmi, fejlődés perspektivikus kérdéseit központba állítani; az antimarxista nézetek elleni harcra, az osztályszemléletre, a pártos felelősségre nevelni? Milyen szerepük volt ebben az alkalmazott eljárásoknak, módszereknek, a tapasztalat és mérlegelés alapján hogyan kell fejleszteni módszereinket, eszközeinket? Propagandistáinknak tudniuk kell, hogy feladatukkal szemben támasztott követelmények nem azonosak a pedagógiáéval. A propagandista pártmunkás. Hallgatói nemcsak pedagógiai alanyok, nemcsak pszichológiai lények, hanem objektíve, ember voltukból adódóan politikai egye- dek. Az általános pedagógiai és didaktikai elveket tehát nem lehet mechanikusan átvinni a politikai oktatás folyamatára. A politikai oktatásnak megvannak a maga sajátosságai. Nem egyszerűen ismeretrendszert kell tanítani, hanem önálló, alkotó, politikailag tevékeny egyéneket kell formálniuk hallgatóikból. A kézikönyv ezekre a sajátosságokra is felhívta a figyelmet és hasznos útmutatásokat ad. A folyamatos és rendszeres önképzésnek ma már kedvező feltételei vannak. Az oktatás tervszerűsége, a tananyag „változatlansága”, a szervezett képzés és továbbképzés s a most megjelent kézikönyv — olyan lehetőségek, amelyek elősegítik a pedagógiaimódszertani kérdésekkel való rendszeres foglalkozást. A feladat nem könnyű, de nem is lehetetlen végrehajtani. 40 ezer hallgató A megyei párt-végrehajtó bizottság 1973. június 26-i ha tározata a politikai oktatás hatékonysága emelésének egyik feltételét a módszertani tudatosság erősítésében jelölte meg. Megyénkben is évről évre nagyobb tömegeket fog át a pártoktatás. A tömegpropaganda különböző tanfolyamain ma már csaknem 40 ezer hallgató ismeri meg, sajátítja el a marxista—leninista elmélet és politikai alapkérdéseit. A tartalmi munka színvonala emelkedett, nőtt a propaganda hatékonysága. Mintegy 2500 aktív propagandista dolgozik a megyében; köztük eddig csaknem 180 részesült pedagógiai-módszertani képzésben. A követelményekhez képest ez kevés, ám lehetőségeink a jövőben is korlátozottak lesznek. Ezért a megyei PMO mellett a járási, a városi és a járási jogú nagyüzemi pártbizottságainkra vár az a feladat, hogy szervezetten, tapasztalt pártmunkások, pedagógusok és képzett propagandisták segítségével, együtteslen gyorsítsák meg a pedagógiai-módszertani képzést. Ennek érdekében a propagandista-előkészítők mellett módszertani klubok, szakcsoportok szervezésével is tegyék rendszeressé a módszertani képzést. Gondoskodjanak arról, hogy a javasolt elvek, módszerek alkalmazásra kerüljenek, segítsék a bátor kezdeményezőket, kísérletezőket, értékeljék a tapasztalatokat, és tegyék azokat közkinccsé. Biztatás és értékelés Az üzemi, nagyközségi pártbizottságok, csúcsvezetőségek és alapszervezetek reszortfe- ilelősei is sokat tehetnek a politikai oktatás hatékonyságának emeléséért. Számukra is hasznos tanácsokkal szolgál a kézikönyv. A tanulócsoportok szervezése, a propagandisták kiválasztása, helyi felkészítése, a propagandista és a hallgatók munkájának értékelése mind-mind olyan kérdés, amellyel hozzáértően kell foglalkozni. Álljon itt csupán egy példa. Nem elég, ha a hallgatók munkáját csak a propagandista értékeli. Foglalkozzon vele a pártszervezet is. Ha a pártvezetőségek elismerése, biztatása nem marad el, ha helyesen határozzák meg a követelményeket, és reálisan értékelik a teljesítményszintet, nagyban elősegíthetik a közösségi munkát, a jó légkör kialakulását, végső soron politikai céljaink megvalósulását. Felsőbb pártszerveink a kezdő lépést megtették, amikor a pedagógiai-módszertani kézikönyvet megjelentették. Rajtunk múlik, hogy kis léptekkel vagy gyorsabban haladunk-e előre propagandánk hatékonyságának növelésében. CSÉCSI JÁNOS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának PMO. munkatársa takarítás megoldatlansága, mivel gépeik nemigen állnak rendelkezésre ebben a munkában. A járásban öt tsz termeszt tengerit 450 hektárnál nagyobb területen — a gombai, az ecser-gyömrői, az úri, a maglódi és a sülysápi. A listavezető a gombai Fáy András Termelőszövetkezet, anol több mint ezer hektáron takaríthatják be a kukoricát. Az ebben segédkező gépek ára nőm alacsony, így szinte mindenütt a termés lefedése okoz problémát. A gombai és a maglódi szövetkezet azonban már megrendelte a gépsorokat — így minden bizonnyal javít a termesztési eredményeiken, megkönnyíti a dolgozók munkáját. Többet foglalkoznak ma már a gazdaságok a vetőmagtermesztéssel is — ez két pilisi és a nyáregyházi tsz-eknek komoly árbevételt biztosít. Az elkövetkező évek egyik legnagyobb szakosodási lehetősége azonban kétségkívül a burgonya. Jelenleg még csak a monori Üj Élet Tsz foglalkozik komolyabban a burgonyatermesztéssel, de idén társulást hívtak életre a két pilisi szövetkezet és a gombaiak a vetésterület növelése érdekében. Egy holland burgonya- fajta „beállításával” a három tsz mintegy ötvenmilliós beruházáshoz kezd, mely az összes berendezést, a tárolást s a feldolgozást is magában foglalja. Az irányító szerepét a pilisi Üj Élet Tsz vállalta magára. Hat gazdaság folytat száz hektárnál nagyobb területen zöldségtermesztést: a két ve- csési, a péteri, a monori szövetkezet foglalkozik közülük is legkomolyabban ezzel. A legnagyobb területen a vecsé- si Ezüstkalász ültet zöldséget, több mint hatszáz hektáron. Egyre többen foglalkoznak a feldolgozás gondolatával is, s néhány szövetkezet élen jár a primőrtermesztésben, mint a sülysápi és az üllői tsz-ek. Hét tsz társulása: Servál Sertéstenyésztéssel kimondottan egyik gazdaság sem foglalkozik, a hét tsz társulásaként a Servál azonban nevel malacokat. Kialakultak viszont a monori járásban a szarvasmarha-tenyésztő gazdaságok. Kiemelkedő eredményeket ért el ezen a területen az üllői Kossuth Termelőszövetkezet. A tenyésztéstől és a szakosodástól tartanak a mezőgazdasági vezetők — félnek a nagy beruházási költségektől, illetve annak időbeni megtérülésétől. Esetenként tapasztalható a nem kellő körültekintés, a hozzá nem értés. Emiatt az úri Béke Tsz- ben a benéoesítés és a tenyésztésbe állítás után elmaradtak a várt eredmények, s az állomány egy részét kiselejtezték. Mondani sem kell — ráfizetéssel. Baromfitenyésztéssel is foglalkoznak a monori járásban: Gombán és Maglódon. Több helyütt — Péteriben és Mono- ron — azonban fölszámolták a baromfitelepet. Az állattenyésztés alapja a takarmányozás, ebben azonban csak a gombaiak kívánnak előrelépni — saját, takarmánykeverő létrehozásával. Egyesülés, szakosodás A szövetkezetek vezetői közül sokan félnek a kooperá- lástól, a különböző társulásoktól. megelégszenek a termesztés, a tenyésztés jelenlegi szintjével, a további szakosodás záloga pedig mindenképpen a szövetkezetek megalapozottabb, körültekintőbb és egyben szélesebb együttműködése. A monori járásban összesen hét termelőszövetkezet egyesült három gazdasággá: Gyomra—Ecser, Gomba—Bénye— Káva és Nyáregyháza—Csév- haraszt. Az első, a gyömrő— ecseri szövetkezet nem lábolt ki a veszteséges gazdálkodásból, a tavalyi esztendőt 22 milliós alap- és mérleghiánynyal zárta. Valószínű, hogy újabb szövetkezetek egyesülnek a közeljövőben — a maglódi Univerzállal. A gombaiak idén januárban fuzionáltak a bényeiekkel és a kávaiakkal — az átállás szinte zökkenő nélkül történt, s hasonló a helyzet a nyáregyháziaknál is, pedig az előző esztendőkben ezek közül nem egy gazdaság volt veszteséges. Általános tapasztalat, hogy az egyesült szövetkezetek életében nagyobb szerepet játszik a szakosodás, hiszen lehetőségeik így sokkal nagyobbak. Gyakran az egy községben működő két szövetkezet között sem kielégítő a kapcsolat, így történhetett meg, hogy a két pilisi vagy a vecsési gazdaságok külön-külön savanyítóüzemet, szarvasmarhatelepet hoznak létre ahelyett, hogy ésszerű együttműködéssel oldanák ezt meg. Elsősorban hát a szemléletet kell megváltoztatni ahhoz, hogy a modern, nagyüzemi gazdaságoknál kialakulhasson a gazdaságos kooperáció, életre hívják a társulásokat, s kellően segítsék a további szakosodást. T. E. Negyedszázados jubileum Huszonöt esztendeje jelent meg a Honvédelmi Minisztérium központi politikai hetilapja. a „Néphadsereg” első száma. A jubileumról a lap szerkesztőségének kollektívája pénteken emlékezett meg a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában. Az ünnepi eseményen részt vett Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, politikai főcsoportfőnök, Pest' megye 29. választókörzetének országgyűlési képviselője, Tárcsái Tibor vezérőrnagy, az MSZMP néphadse- regi bizottságának első titkára, Lakatos Ernő, a kormány Tájékoztatási Hivatalának általános elnökhelyettese. Dr. Bán Károly ezredes, politikai főcsoportfőnök-helyettes üdvözölte a megjelenteket, majd kitüntetéseket adtak át a lap munkatársainak Szakmunkásképző — Vietnamnak A nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat gyáregységeinek fiataljai az elsők között csatlakoztak a Mezőgép tröszt és a hódmezővásárhelyi vállalat kezdeményezéséhez, hogy ezerszemélyes szakmunkásképző intézet felépítésének költségeivel járuljanak hozzá Vietnam újjáépítéséhez. A KlSZ-pzerve- zetek közreműködésével szervezett kommunista műszakokban a vállalat csaknem valamennyi dolgozója részt vett. Az alkalmazottak, akik a termelőmunkában nem vehettek részt, a mezőgazdasági üzemekben vállaltak munkát, .segítettek a betakarításnál* Mérföldkő a csendes Duna-ág életében Budapest egyik legjelentősebb üdülőkörzetévé alakítják a Duna ráckevei szakaszát a Minisztertanács által tegnap jóváhagyott regionális fejlesztési terv szerint. A munka természetesen nem ezzel a hosszútávú fejlesztési tervvel kezdődött, hiszen ennek az üdülőterületnek a fejlődése már a hatvanas években megkezdődött. A Balaton szállodái után a legközkedveltebb pihenőhely a Dunakanyar, és a folyó alsó holtága, a R áckevei-Duna-ág. Elsősorban a kisebb pén- zűek telepednek meg vadregényes szigetein, községeinek csendes horgásztanyáin. Az átfogó koncepció kidolgozását az tette szükségessé, hogy a szabad idő növekedésével, az urbanizációs ártalmak terjedésével mindinkább fokozódik az igény az üdülés, a hétvégi pihenés iránt, s Ráckeve környéke kedvező földrajzi adottságaival alkalmas lehet arra, hogy üdülőparadicsommá fejlődjék. A Ráckevei-(Soroksári)- Duna-ági Intéző Bizottsága társadalmi aktíváinak sokat köszönhet nemcsak a hétvégeket itt töltők tábora, hanem a 'törzslakosság is, hiszen kezdeményezéseik, rendszeres és tervszerű munkájuk nyomán gyarapodott, szépült meg szinte lökésszerű gyorsasággal ez a vidék. A megyei tanács végrehajtó bizottságának október 10-i ülésén módjában állt a testületnek megismernie a regionális fejlesztési tervet és ahhoz észrevételeket fűzni. A pihenőkörzet fokozatos fejlesztésével a hétvégi csúcsidőkben 140—150 ezer kiránduló, üdülő részére kell a kellemes pihenés lehetőségeit megteremteni a jelenlegi 50—55 ezerrel szemben. Az üdülőterület építési övezeteiben a mostani 30 ezerről 70 ezerre növekszik a szálláshelyek száma — SZOT-üdülők, kempingek, turistaszállások épülnek majd itt, hogy még többen pihenhessenek Ráckevén és környékén. Hagyománya van erre a vízisportnak is — a ráckevei Duna felső szakaszát az evezősportok, a horgászat, a hétközi és hétvégi üdülés céljaira alakítják ki, ennek érdekében csónakházakat, horgászstégeket állítanak majd fel a folyóparton a nyaralók. A középső szakasz kifejlesztésében elsősorban az üdülők, a horgászok, für- dőzők számára teremtenek kulturáltabb lehetőségeket. Az alsó Duna-szakaszt pedig főként a családok hosz- szabb üdülésére teszik alkalmassá, itt kevesebb hétvégi víkendház épül. Az üdülőkörzet központja — ellátó, vásárlóhelyekkel — Ráckeve lesz, de jelentősen fejlesztik Dömsödöt és Kis- kunlacházát is. Fontos tennivaló az üdülőkörzet kialakításában az erdőtelepítés, a parképítés és a közművesítés. A soron- levő munkálatokra ötévenként kell ütemtervet kidolgozni, amelyet a tanácsok hagynak jóvá — a népgazdaság teherbíró képességének figyelembevételével. Mérföldkő a szigetvilág életében, jövőjében a Minisztertanács által most jóváhagyott regionális fejlesztési program. Nemcsak azért, mert ilyen nagy fórum elé került országunk legújabb üdülőkörzetének hosszútávú terve, hanem azért is, mert világos útmutatást ad ez az elkövetkezendő évek munkájához, az itt élők, nyaralók, a Duna- ág sorsáért aggódok, a szép terveket valóra váltók számára. T. E. v Kétlen-küiön, vagy együtt?
