Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

1973. DECEMBER 2., VASÁRNAP KMívlap 7 Leáll a gép, ha pontatlan az adat Segít a pomázi adatfeldolgozó K A Távkapcsolat Angliában oceanográfiai, me­teorológiai, s más tudományos problémák felderítésére sze­mélyzet t nélküli robot-vitorlás- hajót fejlesztettek ki. A robot­hajó önállóan keresi meg úti­célját a tengeren, ahol a tar­tózkodási helye lesz az adat­gyűjtés idejére (és a katonai célú megfigyelések teljesíté­sére). A SKAMP elnevezésű, bójá­hoz hasonlító robot elektroni­kus navigációs berendezéssel, kis számítógéppel, automatizált vitorla- és kormányrendszerrel felszerelve, személyzet nélkül addig tartózkodik a megadott helyen, amíg rádióparancsot nem kap helyének megváltoz­tatására. Mivel igen nagy pon­tossággal tartja meg kijelölt tartózkodási helyét, hajók, ten­geralattjárók vagy repülőgépek navigációs rendszerében hely­meghatározási támpontként is szolgálhat. Minthogy a hajó­bóját a szél hajtja, zajtalanul és minden más hajtóenergia felhasználása nélkül közleked­het a tengeren. Az irányítást, illetőleg a parancsokat a hajó egy központi navigációs rend­szertől — így például mester­séges holdtól — kapja, s az ál­tala begyűjtött jeleket, adato­kat is oda továbbítja. A SKAMP „vitorlái” mű­anyagból készültek, félkör alakban hajlítva és műanyag- habbal kitöltve. A szerkesztés során természetesen tekintettel voltak arra is, hogy a legna­gyobb viharoknak, orkánoknak is ellenálljon. Teherbírása — viszonylag kis mérete ellenére — meglehetősen nagy. Súlya 816 kg, átmérője 2,7 méter, a vitorlák felülete 4,8 négyzet- méter. A műszereit magával hordozó úszó sziget a radar­hullámokat nem veri vissza, így tartózkodási helyének fel­fedezése rendkívül nehéz. A számítógépek sokáig csupán a közvetlen gépközeiben levő felhasználók számára voltak elérhetőek, akik ott a hely­színen táplálhatták be a feldolgozandó adatokat, s az ered­ményeket is csak ott vehették át) Később kidolgozták azokat a rendszereket, amelyek nagy távolságból, adatátviteli hálózat révén is hozzáférhetővé tették a komputereket. Adatátviteli hálózat céljára a postai telefonhálózatok is megfelelnek, de akár önállói vezetékrendszer is kiépíthető (ez utóbbi külö­nösen egy nagyobb ^gyártelepen belül gyakori). A képen látható készülék-együttes olyan „végállomás” (idegen kifejezéssel: on-line terminál), amely telefonvonal ré­vén áll összeköttetésben egy központi számítógéppel. Az ada­tok és utasítások közlésére alkalmas billentyűzet, a kijelző képernyős adatmegjelenítő (amelyen az adatok fényceruzával akár módosíthatók is), a verzérlőegység és a frekvenciamo­dulátor tartoznak a terminál felszereléséhez. De más egysé­gek is csatlakoztathatók hozzá, például lyukszalagolvasó, író­gép stb. E HETI TUDOMÁNY—TECH­NIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK­BAN az automatizálás KÜLÖNBÖZŐ TERÜLETEIT MUTATJUK BE. AZOKAT A GÉPEKET, VAGY HA ÜGY TETSZIK ROBOTOKAT, AMELYEK SOK ESETBEN HELYETTESÍTIK AZ EM­BERT, SEGÍTIK MUNKÁJÁT. Kísérleti technika A közelmúltban Dubnában nemzetközi szimpozionon vi­tatták meg a fizikai kísérletek automatizált adatfeldolgozásá­nak kérdéseit. Az érdekes kér­dés megvitatásában bolgár, ke­letnémet, magyar, mongol, len­gyel, szovjet, csehszlovák, svájci, francia, nyugatnémet, amerikai és két nemzetközi tu­dományos szervezetet képviselő tudósok vettek részt. Az utóbbi tíz évben egy sor #— korábban ismeretlen — atommag-részecskét fedeztek fel, számtalan adat birtokába jutottak az anyag felépítésére vonatkozóan az úgynevezett ködkamrákban. Ezekben a kí­sérleti berendezésekben száz­ezerszámra készülnek felvéte­lek, amelyeket hagyományos módszerekkel feldolgozni szin­te lehetetlen. A fizikusok félig és teljesen automatizált beren­dezéseket alkalmaznak, ame­lyek milliónyi felvételt dolgoz­nak fel igen nagy sebességgel. Pomázon a Szerb utcában áll egy takaros, régi paraszt­ház. Alacsony, nyeregtetős épület. Lakói nem az ősi fog­lalkozást űzik, hanem egy új szakma mesterei. E házban van ugyanis a Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat VI. számú telepe. Három év­vel ezelőtt alakult, s azóta huszonnyolc fiatal lány mun­kahelye a vállalat költségén átalakított, halvány zöldre fes­tett két szoba. Két műszak­ban dolgoznak. Munkaeszkö­zeik a francia gyártmányú Sontron lyukasztó és ellenőr­ző (kontroll) gépek. Latapogató Kefék Az adatokat lyukkártyákra dolgozzák föl, amelynek felü­letére nyolcvan számoszlop kerül. Az egyik szobában lyu­kasztják, a másikban ellenőr­zik a kártyákat. A gépeken ti­zenkét billentyű és számkla­viatúra van. Miután a megfe­lelő számjegyet leütik, a bil­lentyű végén levő kés vágja ki ugyanazt a számot a lyuk- kártyán. Ezután kerülnek az adatokkal teli lyukkártyák az ellenőrző gépekre, melyeknek technikai fölépítése csaknem azonos a lyukasztógépekével, a különbség annyi, hogy a billentyűk végén nem kés, ha­nem kefe van. Ez a kefe ta­pogatja le a számokat, s ha nem egyezik az eredeti ada­tokkal, akkor a gép megáll, s ezzel figyelmeztet a pontat­lanságra. A telep azzal a céllal ala­kult, hogy a könnyűiparhoz tartozó vállalatok adatait kor­szerű módszerekkel rögzítse. Ma már azonban nemcsak az eredeti célt szolgálják gyor­san és pontosan, hanem bér­munkát is vállalnak. Az ügy­felek elégedettek. Mindenfaj­ta adminisztratív tnunkát vál­lalnak. Raktárforgalmi, kalku­lációs, számlázási bizonylato­kat dolgoznak föl,, de készíte­nek vállalati statisztikát, s ha szükséges, a rögzített adatok alapján évekre visszamenőleg összehasonlítást, árváltozást is tudnak közölni. Ellenőrök a kcntrollszámok Az itt készített lyukkártyák ugyanis bekerülnek a vállalat központjába, ahol mágnessza­lagra rögzítik adatait. Ezt kö­veti a szalag rendezése, prog­ramozása, majd betáplálják a Bull—Gamma típusú számítód gépbe, s ez néhány perc alatt feldolgozza, és közli a kívánt eredményeket. A, megrendelő kimutatást kaphat mindenről, ami egy nagyvállalat működé­séhez szükséges. Például: mennyi a bevétel, mennyi a kiadás, hogy áll a raktárkész­let, milyen volt a pénzforga­lom, az árukészletből mi fo­gyott el, mi szükséges, mit kell rendelni. Tíznaponként vagy kéthetenként megy az in­formáció, de ha a vállalat kí­vánja, egyes cikkekről napra kész információkat is ad a számítógép. Az ügyfelek a lel­tár megkönnyítésére, pontosí­tására adategybevetést is kér­hetnek, s így havonta biztosan tudják, mennyi volt hó végén a záró, hó elején mennyi a nyitó árukészlet. A számító­gép által közölt adatok csak pontosak lehetnek, mert ami­kor lejön a tabló a gépről, a végeredményt kontrollszámok- kal ellenőrzik. A számoknak egyezniük kell, mert ha nem, akkor addig folytatják az el­lenőrzést, míg ki nem derítik a i libát. ( Pihentető melódiák Pomázon havonta 340 ezer kártyát lyukasztanak, A telep dolgozóinak átlagos életkora tizenhét év. Legtöbbjük a nyolc általános elvégzése után ke­rült oda, de vannak közöttük, akik elvégeztek egy-két évet a gimnáziumból vagy a tech­nikumból Munkájukhoz köny- nyű kéz és gyors ujjak kelle­nek, nagy összpontosítás és nem lankadó figyelem. Hogy a fáradtság okozta figyelmet­lenségből ne legyen' hiba, két- óránként 15 perces pihenőt tartanak. Ekkor megszűnik a gépek kattogása, s a visszatért csöndben ismerős és kedvelt melódiák csendülnek föl. A lányok kitódulnak az udvar­ra, jó nagyokat szippantanak a friss levegőből, sétálnak, be­szélgetnek. S ha letelik a pi­henő, újra kezdik a munkát. Szorgalmuk, pontosságuk ered­ményes is, mert egy tizenhét éves lánynak szép kereset a havi 2300 forint. Persze, ez nem átlagfizetés, csak a leg­jobbak, a legszorgalmasabbak kapnak ennyit. Viszont a le­hetőség mindenki számára adott, és életkezdésekor ez a legfontosabb! Egyébként az sem lebecsülendő, hogy fia­talon szép és korszerű munka titkait sajátítják el, aminek, akárcsak nekik, múltja alig, de jövője annál inkább van. Acs Jenő Integrált szerszámgépgyárak Robotvitorlás Az igazán huszadik századi iparágak, a számítástechnika, az elektronika, a híradástech­nika mellett lassan nem is figyelünk az olyan klasszikus ágazatokra, mint pl. a szer­számgépipar. Pedig a modem szerszámgépipar sem öregebb ma még száz esztendőnél. Az pedig külön figyelmet érde­mel, hogy ez az „öreg” ipar pl. az elektronikához hasonló fantasztikus megoldásokat is képes produkálni. A szerszám­gépipar ugyanis a legkorsze­rűbb megoldást választja a megújulásra: integrálódik, az­az más ágazatok, tudományok eredményét egyesíti saját ha­gyományaival, például a szá­mítástechnika, az elektronika, a kibernetika és az automa­tika eredményeit. Ma már létezik a világon olyan szerszámgépüzem, amelyben nem látni embert, csak célszerű, technológiai sorrendbe állított megmunká­ló gépsorokat. Ez az ún. in­tegrált gyártórendszer, auto- matikával, önszabályozó ve­zérléssel. Úgy mondják a szakembe­rek, hogy a fejlődés átlagos színvonalán még nem kell in­tegrált gyártósor a szerszám- gépgyárakba, de az első meg­munkáló központoknak már meg kell jelenniük. Ez a 70-es évek elejének a színvonala. Alapgépeket, lépcsőfokokat a legkorszerűbben integrált szerszámgépgyárakhoz már nekünk is készíteni kell; min­den olyan országnak, amely azt akarja, hogy iparát fej­lettnek ismerjék el és szer­számgépiparának neve legyen a nemzetközi küzdőtéren is. 10—12 évvel ezelőtt jelentek meg az ún. NC gépek, a számjegyvezérlésű (numerical control) ■ szerszámgépek. A gépek képessé váltak néhány vagy több művelet elvégzésére a kezelők beavatkozása nél­kül. A sztereo-elektronika születése Leningrádi tudósok olyan találmánnyal lepték meg a tudományos világot, amely egy új tudományterület, a sztereo- elektronika alapjait vetheti meg. A készülék — a politron térben, tehát három dimenzióban használja fel az elektronok mozgásának egyenes vonalú és hullámtermészetű jellegét. A politron közönséges üvegcsőre emlékeztet, amelyet mág­nesezhető anyaggal borítottak és két végén a rádiócsöveké­hez hasonló kivezetésekkel láttak cl. Súlya 0,5 kilogramm * körül van. Segítségével elektronikus berendezéseket készít­hetnek az automatizált irányítórendszerekhez, a műszaki és orvos-biológiai diagnosztikához. A szerkezet képes felismerni a hang- és fényhatásokat, s ezzel lehetővé teszi, hogy az elekt­ronikus számítógépet hang segítségével irányítsák. A politron belsejében végbemenő folyamatok gyorsasága megközelíti a fény sebességét. Működtetéséhez alig néhány watt elektromos energia szükséges. Kísérlet a politronnal. Takarékkönyv a számítógépben / Az Örszágos Takarékpénz­tár tervbe vette, hogy a jelen­leg hagyományos középgép­pel vezetett takarékbetét­számlákkal kapcsolatos fel­dolgozási munkákat (forga­lom, , napi zárás, statisztikai jelentések stb.) — kezdetben a budapesti, a jövőben na­gyobb forgalmú fiókoknál — elektronikus adatfeldolgozás­sal és az adatoknak egy köz­ponti helyen telepített szá­mítógépben való tárolásával oldják meg. f Vezetékes nyilvántartás Valóíjában itt* egy elég fon­tos és meglehetősen új eljá­rást, koncepciót próbál ki a Számítástechnikai Koordiná­ciós Intézet, az Országos Ta­ke ékpénztárral együttmű­ködve. Ez az új rendszer az ún. táv-adatfeldolgozás, amelyben a felhasználó nem rendelkezik saját számító­géppel, legalábbis a felhasz­nálás helyének közelében nem, csupán egy speciális adatrögzítő végállomásra!, egy űrt. terminállal. Ennek segít­ségével veheti igénybe a köz­ponti számítógép szolgáltatá­sait. A Számítástechnikai Koor­dinációs Intézet és az OTP közös kísérletet végzett egy bankbizonylatokat (betétkönyv, devizaszámla) kezelő táv-adat­feldolgozási rendszer kidolgo­zására, amelyet a közelmúlt­ban mutattak be a szakembe­reknek, az OTP V. kerületi, Deák Ferenc utca; fiókja és az SZKI Martinelli téri Sie­mens-gépterme közötti kap- ccolatban. Az OTP-fiókban egy olasz gyártmányú Olivetti és egy Siemens bankterminá­lon keresztül lehet az SZKI Siemens 4004/45-ös központi számítógépével forgalmazni. A terminálok speciálisan bank­ügyletek lebonyolítására al­kalmasak. Kettős billentyű­zettel vannak ellátva. Az egyik alfa-numerikus „kla­viatúrával” végzi a takarék- betétkönyv azonosítását. Ez alatt a másik billentyűzet le van tiltva, vagyis hiába pró­bálna a kezelő bármit is be­ütni, a berendezés nem fogad­ja, csak az azonosítás után. így elkerülhető a téves, ne- t 'r a tudatosan hamis adatok bevitele. De a tervezők még másféle védelmet is elhelyez­tek a terminálon: csak a ke­zelő azonosító kulcsának el- ferdítása után üzemképes a berendezés, amely egyúttal rögzíti is, hogy melyik azo­nosító kulcs hívására üzemel. Így utólag is bármikor ellen­őrizhető az ügylet, és felfed­hető a tévedés, az esetleges szabálytalanság. Mindenki egyformán Természetesen a központi számítógépre nbmesak egyet­len „bankterminál” kapcsol­ható. Ellenkezőleg, összesen 30, amelyek párhuzamosan, vagyis ugyanabban az idő­pontban üzemelhetnek, keze­lőjük mégsem veszi észre, hogy a gép nemcsak vele fog­lalkozik. Ez lényegileg annak a sebe'iségkülönbözetnek ki­használásán alapszik, amely a géppel kommunáló kezelő sebessége és a gép műveleti sebessége között áll fenn. Az egyes terminálokat ugyanis egy speciális illesztőegység fogja csatolni a '-számítógép­hez, amely mint egy kapcsoló működik. Bizonyos időközön­ként egymás után a gépre kapcsolja egy rövid ideig a terminálokat. Erről a számí­tógépben egy külön, ún. szer­vező program gondoskodik. Jegyezzük meg azt is, hogy ©gy ilyen hálózat nemcsak banküzletek bonyolítására al­kalmas, hanem pl. mérnöki számítások végzésére is, ezért az SZKI szolgáltató hálózat, az IPARTERV is előfizette. Órák helyett pillanatok A gép a kapott adatokat is megvizsgálja — helytelen adatközlés esetén hibaválaszt küld —, míg, ha minden rend­ben van, akkor megkezdi a 'kapott „utasítás” végrehajtá­sát és azt nyugtázza is. A műveletek befejezéseképpen automatikusan beírja az OTP- betétkönyvbe a forgalmi té­telt. A számítógéppel való bank­betétkezelés előnyeit elsősor­ban a hibamentes forgalmi adminisztrációban, a nap; zá­rás, a kamatszámítás, a betét­számlák év végi zárása, a tő­késítés elvégzésének lehetősé­gében láthatjuk, és legfőkép- pe az ügyfélforgalom jelen­tős gyorsításában. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom