Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

1973. NOVEMBER 18.. VASÁRNAP MS? UBCV El Mftrlqp KIFINOMULT EMBERSÉGGEL munkák. # Tízezer fej A túrái Galgamenti Termelőszövet­kezet kertészetében a fűtött fóliasá­tor alatt 10 ezer fej salátát nevel­nek, amit december elején szállítanak piacra. Koppány György felvételei A közéletben és szakterületükön is helytállnak Közgyűlési tartott a Pest megyei Ügyvédi Kamara Szombaton tartotta a Pest megyei Ügyvédi Kamara évi beszámoló és választó közgyű­lését a Fővárosi Bíróság es­küdtszéki tanácstermében. Az elnökségben helyet foglalt Ge- lencsérné dr. Nagy Ida, a Pest megyei pártbizottság osztály- vezetője, dr. Nyíri Béla, a me- \ gyei bíróság elnökhelyettese, dr. Major Miklós Pest megyei főügyész és dr. Bácsi Imréné, az Igazságügyi Minisztérium képviselője. Dr. Barabás Andor, a kama­ra elnökhelyettese köszöntötte a közgyűlés részvevőit, majd az elmúlt három évben végzett munkáról dr. Kenéz Tibor, a Pest megyei Ügyvédi Kamara elnöke terjesztett elő beszá­moló jelentést A Pest megyei az ország legnagyobb vidéki kama­rája: 121 ügyvéd, 26 ügyvédjelölt s 67 alkalmazott dolgozik a me­gye területén található tíz munkaközösségben. Az elmúlt három esztendő­ben az elnökség sokat fára­dozott azért, hogy a munkakö­zösségek korszerű, kulturált körülmények között tevékeny­kedhessenek. Az elnökség beszámolója hangsúlyozta: az ügyvéd fon­tos és közérdekű hivatásának csak úgy tud maradéktalanul eleget tenni, ha emeli érdemi munkájának színvonalát. En­nek érdekében 1971-bem Verő­cén háromnapos konferenciát rendezett a kamara, s ezen részletesen elemezték a X. pártkongresszus anyagát, meghatározva az ügyvédségre háruló új feladatokat. Pest megye ügyvédeinek közéleti szerepléséről szólva a beszámoló megállapította: a TIT keretében jogpropaganda előadásokat tartanak, számos ügyvédet választottak a Haza­fias Népfront helyi bizottsá­gaiba, s a tavalyi választáso­kon hat ügyvéd került a helyi tanácsokba. A vita során dr. Bácsi Im­réné a miniszitérium üdvözle­tét és elismerését tolmácsolta, dr. Bolgár György, az Orszá­gos Ügyvédi Tanács elnökhe­lyettese elismerőleg szólt a Pest megyei Kamara munká­járól. A szünet után tartott válasz­tás eredményeként dr. Kenéz Tibort elnökké, dr. Barabás Andort elnökhelyettessé, dr. Nagy Zoltánt titkárrá és dr. Horváth Lászlót fegyelmi fő- megbízottá választották.-fi ..flí' ■ P. R. Csokcnai-bibüográfia Csokonai Vitéz Mihály szü­letésének 200. évfordulója tiszteletére a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadásában — Mitru Ibolya összeállítá­sában — megjelent a költő bibliográfiája. A munka fel­sorolja a debreceni poéta nyomtatásban napvilágot lá­tott valamennyi munkáját, a Csokonai Vitéz Miihályröl ké­szült könyveket, önálló köte­teket, tanulmányokat, cikke­ket. ÉS MINDENNAPOK Vácott, a városi orvosi rendelőintézet folyosóján egy férfi rohant, karjában egy nővel. Szinte beesett a se­bészeti rendelőbe. — Főorvos úr — kiáltotta elfúlva —, ezt a szeren­csétlen asszonyt, itt a ház előtt, késsel mellbe szúrták A főorvos egy pillantást vetett a sebre. — A szívét érhette, azonnal kórházba kell szállí­tani — és már tárcsázta a mentőket, majd a kórhá­zat. Szerencsés hívás volt, a nemegyszer foglalt iker­telefonon. A mentők indultak, és a kórházban is meg­kezdték előkészíteni a műtőt. Hat-hét perc múlva már 1 operálták az asszonyt, akit — mint később kiderült — szóváltás közben a férje szúrt meg. Az operáló főorvos felnézett. — Ritka eset — mondta asszisztáló kollégáinak. — A szúrás tényleg a szívet érte, de tamponét keletke­zett. Jó, hogy a rendelőben nem estek pánikba. Ki van ma szolgálatban? — Lojzi bácsi — felelte az egyik fiatal orvos. Műtét után, kézmosás közben az járt az eszében, hogy nemcsak a gyors orvosi beavatkozás lehet nagy érdem, hanem adott esetben az is, ha egy orvos nem avatkozik be időnek előtte. Hivatása: üzemorvos Az asszony meggyógyult, és azok közé tartozik, akik hálá­val emlégetik dr. Schéda Ala­jos — a népszerű Lojzi bácsi — nevét, aki több mint húsz esztendeje a Forte-gyár üzem­orvosa. ■ — Az első világháború után kerültem Váora, édesapám­mal, aki mozdonyvezető volt. 1933 októberében avattak doktorrá, aztán sebészi, szak­mai képesítést szereztem, igazságügyi orvosszakértő let­tem, és egyetemi tanársegéd az Élettani Intézetben. Életem nagyobbik felében azonban üzemorvosként dolgozom — mondja a főorvos. Unszolásomra később okmá­nyok kerülnek elő magánirat­tárából. A becsesen őrzött, ki­nyomtatott tanulmányok mel­lett egy bizonyítvány 1953- ból, hogy az első üzemorvosi tanfolyamot „eredményesen elvégezte”. Oklevél egy évvel későbbi dátummal. „Az árvíz- védelmi munkálatoknál Vác város megvédéséért kifejtett hősies, önfeláldozó munká­idért, melyben éjt nappallá téve, ereje megfeszítésével küzdött városunk és dolgozó népünk életének megvédé­séért”. Dicsérő oklevél tarta­lékos tiszti munkáért és egy hasonló, a katonai kiképzés elősegítéséért. — Mi a napi időbeosztása? — Már húsz éve nagyjából teljesen azonos. Háromszor egy héten, reggel 7 órától 13 óráig, a rendelőintézetben va­gyok, délután meg az üzem­ben, a hét más napjain meg­fordítva. Magánprakszist nem folytatok. A ház, ahöl beszélgetünk, Vác egyik legszebb helyén, a Konstantin téren, a kétszáz éves székesegyház közelében áll. A főorvos lakása is évszá­zados, a könyvtár és dolgozó- szoba, amelyben ülünk, régen tanácsterem volt. Körben az orvosi hivatás eszközei, meg könyvek, műszerek, ábrák, jegyzőfüzetek és szobrok, dcxmborművék. Hobby régebben — Jó néhány éve a mintá­zás volt a hobbym. Antal Jó­zsef szobrászművésztől tanul­tam. Rajzzal kezdtük, de két év elteltével, egymás után készítettem fába faragott domborműveket. Ezt a bá­nyászt, a táncoló parasztle- gényt és fénykép alapján az Ady-fejet. — Volt-e kapcsolat művei­nek témája és az orvosi hiva­tás között? — A témák tekintetében nem, a megformálásban igen. Nekem, mivel ismerem az emberi test részeit, könnyebb Vonásokat, izomzatokat min­táznom. Számomra kézenfek­vő például, hogy egy gyermek fejének testrészeihez való aránya más, mint egy felnőt­té. Egyébként egy orvos, sze­rintem, közelebb áll a való­sághoz és ezért az érthetőség­hez is. Nem én találtam ki, de osztom a nézetet, hogy nem művészet az, amit magyaráz­ni kell. Mai szenvedély Mostanában mással tölti a szabad idejét. A rendelés órái után is feltűnik a Forte üzem­készítenie egy berendezést, mintha 5 maga dolgozna rajta. Most mégis azt kell mondanom, a vállalat korábban tehetett volna valamit... — S hogy nem tett — mi a vállalati szakszervezeti bizottság állásfoglalása? — Teljesen egyetértésben vagyunk a vállalatvezetéssel. A szakvéleménnyel együtt valljuk, hogv a vállalat mindig megtette a fejlődéséhez szükséges tech­nológiai intézkedéseket. Kimondatlanul is mindenki tekinteté­ben, akivel szót váltottam ezen a dél- előttön. ott bújkált a leikiismeretfurda- lás, noha hibásnak önmagát nem nevez­te senki. Igaz: másra sem kenték a fele­lősséget. Túl nagy kockázatot vállaltak, amikor a hiányzó védelmi berendezé­sek helyett a három műszakban dolgo­zó százötven beszabályozó félelemszül­te fegyelmezettségére apelláltak — anélkül, hogy ezt így valaha is megfo­galmazták volna. Meg kellett halnia egy asszonynak ahhoz, hogy a gyár ria­dóztassa minden műszaki potenciálját az életvédelem fokozott biztosítására? Az árammérőgyár munkavédelmi fe­lelőse. Árvái Károly: — A VMSZ előírása szerint rendsze­resen negyedévenként tartunk baleset- védelmi oktatást. Ribárszkiné ismétel­ten részt vett elméleti oktatáson, azért csak elméletin, mert a szakma nyilván­valóan a kisujjában volt. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy a konstruktőrök közül valakinek nem kellett volna egy relé felszerelését javasolnia. Ilyen be­szabályozó táblát a világ minden tájá­ra exportálunk. Most, hogy történt ez a baleset, döbbentünk rá; kell valamit csinálni... — Sajnos, nem kaptunk olyan relét, mint szerettünk volna — mondja Ur­ban József gyáregységvezető, akit a bal­eset után megfogalmazott igazgatói in­tézkedési terv végrehajtásával bíztak meg — nekünk azonban lépnünk kel­lett, az idő sürgetett. 1962-ben — igaz, nem erre a célra, hanem a nagyfeszültségű vizsgálatok védelmére — elektronikus műszert sze­reztek be. Ez tökéletesen megfelelne ■ a célnak, de mind a mai napig nem sze­relték fel sehová. Ott látható most is a gyáregységvezető asztalán. — Azt, hogy áramütés egyáltalán ne érhesse a dolgozót, nem lehet kizárni. A fogyasztásmérőt feszültség alatt kell szabályozni, ami azt jelenti, hogy a há­rom fázis jelen van. Ez ellen csak a balkézen lévő kesztyű használ. Az E—21-es típusú, úgynevezett élet­védelmi relé prototípusát már megvá­sárolták kétszázegy-néhány forintért a Viliérttől és már fel is szerelték Ri­bárszkiné egykori táblájára. — Ez a relé alkalmas a berendezések sziget el ésromlásáíiak érzékelésére. Ki­próbálása folyamán megállapítottuk, hogy bármilyen hálózati zárlat esetén, még ha egészen kis feszültség kerül is a berendezés vasvázára — a relé abban a pillanatban automatikusan mindent kikapcsol. A relével egy időben minden táblá­hoz további négy, vészkapcsoló nyo­mógombot szerelnek majd fel. — Bármennyire is ' megrendültünk Ribárszkiné halálán — ez a konstruktőr véleménye —, egyedül őt lehet hibáz­tatni. Táblavezető volt, beosztottak dol­goztak a keze alatt. Pontosan tudta, hogy csak teljesen kipihenten, koncent­rálva lehet dolgozni. Előtte szabad­ságon volt, nem túlóráztatták. (Az életvédelmi relé elhivatottságá­ról megoszlanak a vélemények. A szak- szervezeti titkár, aki maga is villany- szerelő volt, azt tartja, hogy nem igazi megoldás. A vállalat munkavédelmi fe­, lelőse ezerszázalékosan biztonságosnak mondja. A gyáregységvezető, aki konst­ruktőr is, a korábbinál feltétlenül biz­tonságosabbnak tartja a relé és az egyéb intézkedések védelme alatti be­szabályozást, bizalmasan azonban azt is elárulta, hogy ezek a megoldások első­sorban a vezetők megnyugtatására szol­gálnak.) Próbaüzem — percekkel a délutáni műszak kezdete után. Olajos Béla öt éve táblavezető. — Én nem szoktam a Landis-csatla- kozó. zsinórjáit marokra fogni. Mindig kikapcsolom a táblát, mielőtt átkötök, kicsit ráz így is, ha véletlenül melléfo­gok, de nem vág meg. — Látom, hordja a bal kezén a kesz­tyűt ... — Most védőfelszerelés — a baleset óta. De nagyon rossz benne dolgozni, még egy csavart sem lehet megfogni rendesen. Ezt a kesztyűt most kaptam három hete, de itt a hüvelykujjnál már biztos, hogy áthúz. Így is véd valamit, de rosszabb, mintha meztelen kézzel dolgoznék: úgy több biztonságot érzek, mert félek egy kicsit és ezért jobban figyelek. Megint az a filozófia ... Boór Klára beszabályozó mostaná­ban még a szokottnál is jobban fél. — Szombaton múlt két hete, hogy lámpázás közben alaposan megütött az áram, pedig az előírásnak megfelelően a balkezemen volt a kesztyű. Ha más típus van a táblán és magasabb feszült­séget kapok, talán agyon is üthetett volna. " A magyarázat egyszerű: testzárlatos volt a már egyszer javított mérő fém­váza. Azóta (?) elrendelték a készre szerelt mérők fokozottabb szigetelés­szilárdsági vizsgálatát. Kertész Péter részeiben, figyeli a munkát, beszélget az embarekikeL — Egy üzemorvos gyakor­lata eltér a többi orvosokétól. Munkájának nem az a lénye­ge, hogy beteget gyógyítson, hanem, hogy megelőzzön. Eh­hez az egyes üzemegységek sajátosságait nagyon jól kell ismerni. Nekem például ki kellett bővítenem organikus vegyészeti ismereteimet Sőt, ahogyan fejlesztik a techno­lógiát, mindig ismernem kell, hogy milyen új gépeket és anyagokat használnak. A gyár például nagy erőfeszítéseket tesz az import ezüst megtaka­rítása érdekében, mert az ára az utóbbi időben kétszeresére emelkedett. Az új módszerek­nek és anyagoknak az emberi szervezetre várható hatásával előre számolnunk keik Üjításai is vannak. Tökéle­tes masinának mondja a sík- vágó gépet, de hozzáteszi, hogy munkába állításakor volt mit módosítani rajta. Je­lenleg a gép csak akkor in­dítható meg, ha kezelője mindkét kézzel kapcsol. Eset­leges áramszünetben, ha a kés magától ’ lezuhanhatna, saját áramforrás jelzi, hogy nem szabad a géphez nyúlni. Egy másik újításának neve: „tol- dalékos újjvédő”. A gyárban vannak fűzőgépek, amelyek megsebezhetnék a munkás­nők ujjainak hegyét. Az üzem­orvos javasolta, hogy acél­kemény műanyagból a gépen dolgozó nők különböző ujj- nagyságának megfelelő kesz­tyűtoldalékot készítsenek. Kc- ' ' sőbb meglepődött, mikor a szakszervezeti bizottság kö- ; zölte vele, hogy elgondolásai újítások. Udvariasan tiltako- í zott is. Nem az anyagiakért | tette. Forte-rádió, Vác Egy hónapja sincs, hogy a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége tár­gyalta az üzemegészségügy helyzetét, az üzemorvosok munkáját. Megállapították, hogy a huszonnyolc megyei üzemorvosi helyből jelenleg nyak: betöltetlen. Az elnök­ség megvitatta: mi lehet az oka, hogy egyes helyeken az orvos kapcsolata nem kielégí­tő az üzem vezetőivel? Ki vagy mi okozza ezt? A sokfé­le helyi tapasztalat közös vonásokat, tanulságokat mu­tatott és természetesen szám­talan különbséget. Elhang­zottak jó példák üzemekről, ahol az egészségvédelmet, és orvosokról, akik a munkások egészségét szívügynek tekin­tik. A Forte-gyár mindkettőre a legjobb példa. Dr. Schédának nincs köz­vetlen szerepe abban, hogy például a Baryt-üzemben új, húsz százalék termelésnöve­kedést eredményező módszert vezettek be, amely könnyített a munkán, és nyolc dolgozó „átirányítását” tette lehető­vé. Nem ő intézkedett, hogy az állva dolgozó munkásnak kismamacipőket kapjanak. Nem ő dolgozik jelenleg a csomagolás módosításán, vagyis, hogy nehéz ládák he­lyett könnyű dobozokba ke­rüljön a termék. Érződik vi­szont a hatása, és mindig ré­szese, nem egy esetben figyel­meztető előkészítője egy-egy változtatásnak. Ilyen a gyár­ban a vezetés, a közgondbl- kodás, amely emberközpon­tú, de részese ennek dr. Sohé- da Alajos, Lojzi bácsi is. Rendszeresen tart egész­ségügyi előadásokat, a vér­adás jelentőségéről, az alko­hol ártalmairól, a helyes táp­lálkozásról. A telefonközpon­tos mellett van egy mikrofon, a Forte-rádió, Vác, s ezen ke­resztül az egész üzem hall­gathatja előadásait. A gondok diagnosztája Is Köztiszteletben áll, szere­tik. Hatvanhat éves korában embersége minden árnyala­tában kifinomult és őszinte. A minap betámogattak hozzá egy asszonyt, rosszul lett. Nem a munkahelyi, hanem súlyos családi problémái miatt. Az orvos már tudott róla, hogy milyen gondjai vannak. — Nocsak — mondta az idős üzemorvos —, hajtsa ide, kedveském a fejét a vállam- ra, aztán mondja el, ami a szívét nyomja. Dr. Schéda Alajos gomb­lyukában ott a gyár törzsgár- dajelvénye. Legalább olyan büszke rá, mint tanulmányai­ra, okleveleire. Rövidesen nyugdíjba megy. , Hiányozni fog. Talán csak az - könnyít majd. hogy ebben a gyárban sokaké a gondolat, amelyet ő is magáénak vall, talán mot­tója is egész életének. így hangzik: „A megosztott öröm dupla öröm, a megosztott fáj­dalom, fél fájdalom”. , Pacsay Vilmos A UTOSZER VÍZ! Minden típusú személygépkocsi — alsó és felső mosását, zsírozását, olajcseréjét, — motor, futómű, fék, fényszóró műszeres beállítását; — kerék kiegyensúlyozását, — valvoline alvázvédelmét, — karosszéria javítását és fényezését vállaljuk. Előzékeny, gyors kiszolgálás A sí ,, Eniversiii * ‘ AMyisa AUTÓSZERVIZ üzemében a 31-es főútvonal mellett, a 28-as kilométerkőnél, Maglódon. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom