Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

MH sMírtop 1973. NOVEMBER 18., VASÄRNAP A régi históriák kedvelőinek már csak azért is érdemes el­barangolniuk Kartalra, mert a hagyomány szerint a kartali mezőkön tartott Könyves Kál­mán királyunk 1096-ban or­szággyűlést, s ezen alkalom­mal mondatott ki ama neveze­tes törvény, amely Kálmán ki­rály törvénygyűjteményéből a Corpus Jurisba is belekerült, s amely latin eredetiben így .hangzik: De strigis, quae non sunt, nulla questio fiat. Ma­gyarban ezt úgy szoktuk idéz­ni, hogy A boszorkányokról, minthogy nincsenek, szó se es­sék. Nem akarok sem kartali, sem más honombéli illúziókat rombolni, de meg kell monda­nom, hogy az állítólag Kar­talon hozott tprvény magyar nyelven kevesebbet is mond, többet is mond a latin szö­vegnél. Kevesebbet, mert a striga az időben afféle lidérc, álmot zavaró, fojtogató, bűvös személyt jelentett — ezeknek az egyház által is babonának minősített személyeknek üldö­zését tiltotta meg az idézett törvény; mégpedig, hogy ne csak „szó ne eshessék” róluk, de eljárás se indulhasson elle­nük. Sajnos: a .maleficus- nak vagy malefica-nak neve­zett „boszorkánymesterek”-re Könyves Kálmán törvényei is az európai középkorban álta­lános, szörnyű büntetéseket szabtak ki. Az országgyűlésről nem ma­radt fenn okleveles adat Ilyen csak másfél századdal később bukkan fel, amikor a község birtoklása felett 1263- ban KORTHOL, 1271-ben KERTÜL néven királyi, főpa­pi, kolostori és feudális-atya- fiságos viták kezdődnek. A XVI. századba is átnyúló pö- rpsködések tragikus véget ér­nek; a népes Kartal községet elfoglalja a török. Elfoglalja, magas adóval sarcolja, majd lakossága egy részét kiirtja, rabszíjra fűzi, csak kevesen tudnak elmenekülni a közeli erdőségekbe. A hajdan virág­zó község 1690-ben üres pusZ' ta. A XVIII. század elején új- ratelepülők még sokáig put­rikban tengődő pásztorok, csak a század végére szaporítja fel lakosságát új földesura, a „re­bellis” főurak birtokainak vissza- vagy megszerzésén hir­telen meggazdagodott, megfő- nemesedett Grassalkovich An­tal. A statisztika szerint a Gras­salkovichok fénykorában is csak harmadrész annyi la­kosa volt Kartalnak, mint a mai 5000-es lélekszám. A kö­zel 170 főnyi népsűrűségű köz­ség természetes szaporodá­sának jelenlegi ütemét szá­mítva, az 1985-re vetített elő­rejelzés 6500—7000 kartalival számoL Most nyomban gondoljunk a házakra, amelyeknek száma fél század alatt megduplázó­dott, s utolsó negyedszázadban több mint feliben megújult vagy alaptól kezdve modem otthonná épült. De gondoljunk az új házak konyha- és fürdő­szobacsapjaira is, amelyből a jelenlegi kólival fertőzött me­szes, felső rétegű víz helyett hamarosan regionális vízmű mélyfúrású, bőhozamú kútjai- nak egészséges, tiszta vizének kell folynia. Gondoljunk a nö­vekvő lakáskultúra nyomán felszaporodó emésztőgödrökre, amelyeknek ártó tömege sür­gős csatornázást követel, az utakra, járdákra, s még szá­mos járulékos szükségletére az emelkedő életszínvonalnak és a növekvő igénynek. S gon­doljunk végül arra, hogy a községnek saját alapból mi­lyen kevés pénz állhat rendél­gozó részlege nem semlegesí­ti az igényt, hogy főleg női munkatar bal ékok foglalkoz­tatására további ipari részle­gek települjenek ki Kartalra. Ezek az adatok, ha figyelem­be vesszük a közvetlen üzemi buszjáratok közlekedési köny- nyebbségeit is, még jobban növelik a fentebb részletezett Kartali natal ok társadalmi munkája az ÚJ óvoda építkezésénél. kezesére, s hogy ha az állami, megyei, járási hatóságok a le­hetőségek maximumával is támogatják a községeket (a községeket!) — mindehhez még valami szükséges, éspedig ebből a még valamiből nagyon sok... Ez a még valami: a Iakosság összefogása, önmegemelése, társadalmi munkája és nem utolsósorban a község éle­tében és a községbeliek mun­kájában érdekelt üzemek, vállalatok erővel, munkával, anyaggal és bizony: zsebbe nyúló önzetlenséggel való tá­mogatásának lankadatlan sür­getése. Kartalról szólván, bátran megírhatom ezrt: nem akasztott ember házában be­szélek kötélről. Egy egész friss összefoglalás szerint pél­dául a már nélkülözhetetlen, száz gyereket befogadó új óvoda több milliós költségve­tésének fedezete úgy állott össze, hogy a megyei tanács támogatásán felül a lakosság — felnőttek és fiatalok — fel­ajánlása és több mint tucat­nyi kereskedelmi vállalat, ipari üzem, tsz szállí­tott nyersanyagot, készárut, kölcsönzött munkaerőt, gépi berendezést, és fizetett be je­lentős összeget a közös kasz- szába. Miből élnek Kartalon? Az Üj Élet Tsz és a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Tan­gazdaságának kartali kerüle­tében a lakosság aránylag kis hányada dolgozik — talán úgy félezer körül. Ennek a lét­számnak közel ötödfélszerese jár el töredékében a megye különböző üzemeibe, túlnyo­mórészt Budapestre. A Buda­pesti Konzervgyárnak kitele­pített halfeldolgozó „ringli- üzeme”, a Budapesti Férfi Fehérnemű Ruhagyár bedol­óvodaépítés közösségi segíté­sét és azt az elég ritka je­lenséget, hogy Kartalon az ifjúságot sem elégíti ki a szinte általánossá vált rádió- és tévékultúra ,kosztja”. Te­vőleges, személyes művelődé­si élményekre vágynak. A meglevő művelődési ház 150 esztendős, belülről helyre ho­zott, de lényegében elavult épület Mind többen és mind. jobban sürgetik annak a terv. nek a megvalósítását, hogy az úgynevezett „kiszáradt tó” közepén filmszínháznak is al. kalmas teremmel, szakköri foglalkoztatókkal, könyvtárral felszerelt korszerű művelődési ház épüljön, s a tapasztalatok szinte bizonyossá teszik, hogy ilyen kezdeményezéshez sok közösségi erő mozdulna meg Hiszen most is vannak szak­körök, van ifjúsági szúypad, van tánczenekar — de az igények gyorsabban nőnek a lehetőségeknél, s a lehetősé­gek felkutatása fontos, ha a lehetetlenülés sorompója le­ereszkedik, könnyen agyon csaphatja vagy ferde irányba térítheti a művelődés külön­böző formái iránt megnyilat­kozott egészséges Igényeket, ígérni könnyű, megtartani ne. héz — régi bölcs mondás, de én, amikor ezeket írom. nem üres ígéretekre, hanem a jó akaratban, az ügyességben, i körültekintésben, a nemes igényekben, az erős elhatáro. zásban rejlő hatalmas feszítő­erőkre gondolok. A kiirtalak képzelete nyo­mán én már látom is a mű. velődési ház előtt húzódó majd félszáz méteres parkot, benne Petőfi szobrával. A szo- borképmás meleg tekintettel simogatja a szemközti házat, amelyben 1791. augusztus hó 15. napján megszületett Pet- rovics István, a költő apja. Békés István A Gépipari Tudományos Egyesület anyagmozgatása szakosztálya november 20 és 23 között rendezi meg nemzetközi részvétellel, a II. darukomferencdát. A konferencián a daruk tervezésének és alkalmazásá­nak legújabb irányzatairól és a gyakorlati megoldásokról ta­nácskoznak. Az előadók kö­zött a hazai gyárak — többi között a Magyar Hajó- és Darugyár —, tervezőirodák és egyetemek képviselőin kívül Becs, Drezda, Glivice, Mag­deburg, Stuttgart és Varsó műszaki egyetemeinek illeté­kes professzorai elmondják véleményüket Az anyagmozgatás gépesí­tése Magyarországon, de a világon mindenütt a legidő­szerűbb problémák közé tar­tozik. Az anyagmozgatás egyik fontos gépe a daru. Hazánkban emellett a gép­ipari exportban is jelentős té­nyező. A hazai iparban (az építő­ipart is beleértve) közel har­mincezer daru és futómacs­ka üzemel, értékük (az építő­ipari «terük nélkül) három- milliárd forint körül van, ami mintegy egyharmada az összes anyagmozgató gépnek. Különösen a nagyobb kohá­Darukonferencia Világszerte az egyik legidőszerűbb problémája szett és gépipari üzemekben, legújabban pedig a házgyárak­ban a daru a technológiai fo­lyamat nélkülözhetetlen ele­me. Ezekben az üzemekben a daruk száma gyakran több százra rúg. Az előadások meghallgatása mellett, a konferencia résztvevői megtekintik az ország leg­nagyobb darugyárát: a Magyar Hajó- és Darugyá­rat, amelynek termékeivel — a darukkal és a váci gyár konténereivel — a világ szá­mos tengeri kikötőjében le­het találkozni. Fában a szülőföld emlékei Élete egyik legszebb alkotá­sába kezdett a Dombóvárott élő Szekeres István, a pász­torból lett népi iparművész. A 63 éves népművész fába és szaruba faragja szülőföldjé­nek virágait, állatait és a be­tyárhistóriák alakjait. Túli. pánfigurás szék, sarokpad és dohányzóasztal készül. A dió fa asztal lapját virágos futó- szél díszíti, s mind a négy sar­kába má6-más csárda jelenetet faragott a mulató szegényle­gényekről, Sobri Jóskáról, a legendás betyárvezérről. , Konzerválják a szeri monostort Ópusztaszer területén, az Árpád-emlékmű szomszédsá­gában, a Csongrád megyei ré­gészek befejezték az egykori szeri monostor romjainak fel­tárását. Négyéves munkává bontották ki az egy-két méter mélységben levő kőfalakat, annak a templomnak és kolos­tornak az alapjait, amelyet Anonymus feljegyzései szerint a honfoglalás után az ond nemzetség leszár­mazottai emeltek. A dr. Trogmayer Ottó által vezetett nagyszabású ásatásnál több mint 5000 köbméter föl­det mozgattak meg, mintegy 60x60 méteres területet vizs­gáltak át tüzetesen a szükség szerinti mélységben. Az ásatás során megállapították, hogy a korai Árpád-kori templomot a tatárjárás időszakában, azután pedig a történelem folyamán több más alkalommal lerom­bolták, majd általában mindig bővítve azt, újra felépítették. Az előkerült leletek alap­ján részletes tanulmány készül majd az ásatás eredményeiről. A feltárt falakat most kon­zerválják, a jelenlegi földfel­színig terméskővel töltik fel, legfelül téglával borítják. A falak közeit földdel töltik ki. Itt-ott azonban a régi évszá­zados alapfalakat nem temetik be, hogy ezeket megtekint­hessék az érdeklődőik. Meglovagolt lehetőségek A POMÁZI „ÁRPÁD” SZAKSZÖVETKEZETBEN Ez év elején tárgyalta a Szentendrei Járásbíróság dr. Golub Atanász 62 éves nyug­díjasnak, a pomázi „Árpád” Szakszövetkezet volt elnöké­nek és társainak ügyét. A Pest megyei Bíróság a fellebbezési tárgyalás alapján a vádlottak dr. Golub Ata­nász, Péntek András erdész és Golub Ignác szakszövetkezeti tag — cselekményét üzletsze­rűen, bűnszövetségben, jelen­tős értékű árura nézve elkö­vetett és a szakszövetkezet szabályszerű működésével lep­lezetten megvalósított üzér­kedés bűntettének minősítet­te. Ugyanilyen bűncselek­ményben bűnös Metzger La­jos szakszövetkezeti tag és Bihari Mihály gépkocsivezető, valamint bűnsegédként bű­nös Huber Ferenc gépkocsi- vezető. Több lóerővel A pomázi Árpád Szakszö­vetkezet 1961. szeptember 1­én alakult. Elnöke — egészen 1972. július 4-én történt nyug­díjazásáig — dr. Golub Ata­nász volt. Az alapszabály sze­rint a szövetkezet tagjai be­vitték a közösbe a földingat­lanaikat, de megtarthattak minden ezt meghaladó ingó­ságot Lényegében ez tette lehetővé a szövetkezet tagjai számára, hogy olyan vállalko­Kiáilításon j a kőcsert szőnyeg Megnyitották Budapesten a Mártírok útja 49. szám alatti Szivárvány Áruházban a bé- késszentandrási HISZ, a kő­csert Űj Élet Tsz és a Szivár­vány Áruház Vállalat már ha­gyományos perzsaszőnyeg- és kisbútor-kiállítását és vásárát, amely két hétig tekinthető meg. Elterelés Azonnali felvételre keresünk hurkoló-, fonó- és szövőüzemünkbe női szakmunkásokat és betanított munkásokat, valamint — rövid betanítási idővel ­8 általánost végzett, 16 éven felüli lányokat gépes munkahelyekre. KELENFÖLDI TEXTILGYAR 1502 Budapest XI., Budafok! út 111-113., Munkaerő-gazdálkodás. Tel.: 450-160, 177-es mellékállomás. Útburkolat-javítások az M—7-esen A KPM autópálya-főmér­nöksége az M 7-es autópá­lyán november 19-én, hétfőn délelőtt 10 órától burkolat­javítási munkákat kezd. Ezért az M 7-es autópályán a 42. ■kilométernél Kápolnásnyék után a Székesfehérvár felől Budapest felé haladó forgal­mat az autópálya bal pályájáról a jobb oldali pályára terelik át. így ezen a helyen mintegy 200 méter hosszúságban egy hétig a jobb pályán kétirá­nyú lesz a forgalom. Ugyanebben az időpontban Székesfehérvár után a 66-os kilométerszelvényben hídbur- kolat-javítás miatt szintén forgalomterelés lesz. Itt az autóút felét zárják le, mint­egy három hétre. A kétirá­nyú forgalmat 30 kilométe­res sebességkorlátozás teszi biztonságossá. Az autópálya-főmérnökség a gépjárművezetőket fokozott óvatosságra, a sebességkorlá­tozás betartására kéri a fenti útszakaszokon. Édességbemutató A Pest megyei Vendéglátó Vállalat 514. számú cukrásza­ti üzemének termékeiből, Gö­döllőn a Joli, Kistarcíán a HÉV-presszóban, szombat- vasárnap bemutatót rendez­nek 10 százalékos árenged­ménnyel. A már hagyomá­nyos kartali búcsúra vasár­nap kerül sor. Ügy látszik, a kartaliak nagyon szeretik az édességet, mert az 514-es cukrászüzemtől négyezer da­rab krémest, 1500 mignont, 100 tortát és sok egyéb édes­séget rendeltek, mintegy 20 ezer forint értékben. zásba — például fuvarozásba — kezdjenek, amelyhez enge­déllyel nem rendelkeztek. A szakszövetkezet egyes környékbeli vállalatoknál le­kötött bizonyos fuvarokat. Csobán Ignácot dr. Golub Ata­nász, előzetes megállapodás .alakján ,a budakalászi Len­fonó- és Szövőipari VállalaU hoz irányította fuvarba. Ha­sonló megállapodások szület­tek a szakszövetkezet elnöke és Miskovits Péter, Sztanisits Zsigmond és Apity Szvetozár fuvarosok között, akik nem dolgoztak ugyan túl nagy ha­szonnal, de nem is egészein haszontalanul. A kis ötlet nagyobb ötletet szült. A szakszövetkezet veze­tése úgy vélte, hogy több ló­erővel jobban húz majd a kocsi... Érdemes lenne tehát gépesíteni a fuvarozást. Eh­hez viszont pénz kellett. Ügy döntöttek: a tagok kölcsönei- böl a szakszövetkezet teher­gépkocsikat vásárol, és a szö­vetkezet nevére íratja azokat. Ennek fejében a gépkocsi használója, illetve üzemben tartója — tehát a kölcsönt folyósító tag — „gebinben” dolgozhat. A fuvarbevétel negyven százalékát leadja a szakszövetkezetnek, a fenn­maradó hatvan százalék pe­dis az övé marad. Miként a szeicérfuvarozás- nól, ez esetben is a szövetke­zet kötötte le a külső szállí­tásokat. A gépkocsivezetők pénzt nem kezeltek, csak a menetleveleket vezették. En­nek alaoián fizették ki havi részesedésüket is a munkatel- ’esítményük alapján. Leváltott lovak Az egyik „gebines”, Metzger Lajos, aki fuvarosként lépett be 1961-ben a szakszövetke­zetbe — egyébként többszörö­sen büntetett előéletű és visz- szaeső — 41 ezer forintos köl­csönt adott a szövetkezetnek A GAZ tehergépkocsi megvá­sárlása után, 1970. augusztus 1-én megkötötték az írásbeli megállapodást. Metzger azon­ban csak novemberben kez­dett fuvarozni egy alkalma­zott sofőrrel, akit december­ben végül is ő maga váltott fel a volánnál. Ez'idő alatt 27 ezer forint tiszta nyeresé­get vágott zsebre. A csábos lehetőségek fel­élénkítették Péntek András fantáziáját is. Nem volt jogo­sítványa, mégis befizetett a c^ai^cvövetkezet pénztárába 45 ezer forintot, majd vett e«V h p qvrv-ílt or cró.t>V n ~ c ’ ♦ — a szövetkezet csekktömb- jével és bélyegzőjével. Aztán Péntek munkarnegállapodásit kötött a szakszövetkezettel, és Bihari Mihályt gépkocsive­zetőként alkalmazva, meg­kezdte a munkát. Húsz nap múltán azonban megvonták tőle az engedélyt, de tiszta nyeresége még így is 16 ezer 730 forint volt. Miután Pén­teknek félre kellett- állnia. Bihari Mihály folytatta a fu­varozást, és 1970. december 1- től 1971. február 15-ig 47 ezer 277 forint tiszta jövedelem ke­rült a pénztárcájába. Huber Ferenc gépkocsive­zető a teherfuvarozás megin­dulásakor, 1970-től került a szakszövetkezet, helyesebben a Balogh Albert főagronómus által biztosított 35 ezer fo­rinton vett tehergépkocsira. A főagronómus ugyanis beosz­tása miatt nem vehetett részt az üzletben, ezért Huber vál­lalta a gebint, a kocsi üzem­ben tartója a főagronómus maradt. Hubemek a fizetésén felül juttatott pénzeket, a tiszta árbevétel — 63 ezer forint — Balogh Alberté lett Levétett tagság A fogatosok és a gebines gépkocsik üzemben tartóinak teljes árbevétele 488 ezer 427 forint, a szakszövetkezeté pe­dig 588 ezer 585 forint volt. A megyei bíróság kiemelte a szakszövetkezet vezetőségé­nek, s külön dr. Golub Ata- násznak a felelősségét. Golu- bot — háromévi próbaidőre felfüggesztve — egyévi sza­badságvesztésre és 30 ezer fo­rint pénz-mellékbüntetésre ítélte, továbbá 80 ezer forint elkobzás alá eső érték megfi­zetésére kötelezte. Péntek Andrást 3 ezer forint pénz- főbüntetésre és 20 ezer forint elkobzás alá eső érték; Go­lub Ignácot 4 ezer forint pénz- büntetésre, 30 ezer forint el­kobzás alá eső érték; Metzger Lajost 8 ezer forint pénz- főbüntetésre és 40 ezer forint elkobzás alá eső érték; Bihari Mihályt 4 ezer forint pénz­főbüntetésre és 40 ezer forint elkobzás alá eső érték; Huber Ferencet 2 ezer forint főbün­tetésre és 5 ezer forint elkob­zás alá eső érték megfizetésé­re kötelezte. A tények önmagukért szól­nak. Dr. Golub Atanásznak több százezer forint értékű vaevona van. Úgyszintén nagy vagyonnal rendelkezik Péntek András és Golub Ig­nác is. Mégis bűnös úton szer­zett tí’-,-"“kkel kívánták meg­toldani, nem a szövetkezet tagságának hasznára, hanem a maguk javára. Pless Zsuzsa ft P~l megyei Laran^ofdáok----------------------- . 93. ------------------------­KA RTAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom