Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-14 / 266. szám
I 1973. NOVEMBER 14., SZERDA Z&e^ap 3 p«il l*«l IHi| nlnmnirKÄl A műszaki átadás sikeres volt, a hét végén üiülUüSÜIO] megkezdődik a próbaüzem is Vácott, az új AFIT-szervizben. A 3700 négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetes épületben a legkorszerűbb műszaki berendezések állnak majd a járműjavítás szolgálatában. Az új gépkocsi-karbantartó objektumot december elején avatják feL Gárdos Katalin felvétele Könnyűszerkezeti A jogszabály csak irányelv Sehet Vita Szentendrén a családjogi törvény módosításáról A kormány népesedéspolitikai határozatait még javában tanulmányozzák az állampolgárok, munkahelyeiken vagy szűkebb pátriájukban, a családi parlament különböző szekcióiban — mi tagadás, fel lett adva jó néhányuniknak a lecke —, s aligha kétséges, hogy az időben érkezett nagy horderejű határozat a szó szoros értelmében termékenyítőén fog hatni az ország fejlődésének közvetlen s még inkább távoli jövőjére. Az élet azonban nem áll meg — jövőre az országgyűlés elé kerül az 1952 óta érvényben levő, s az elmúlt húsz esztendő alatt egyébként életrevalóságát bizonyított családjogi törvény módosítására, fejlesztésére vonatkozó élőterjesztés. Amíg azonban a képviselők döntenek az igazságügyi miniszter által előterjesztett törvénymódosításról, addig még számos fórumon vitatják meg, egészítik ki a minisztérium törvényelőkészítő főosztályának irányelveit. A házasság védelmében Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Szentendrei Járási Bizottságának meghívását elfogadva községi népfront-, nőbizottsági elnökök, jogászok, gyámügyesek, ifjúsági és államigazgatási funkcionáriusok vállalkoztak arra, hogy a majdani törvényalkotók segítségére legyenek. A törvényelőkészítők vitaanyagát s a még jelenleg érvényben levő joggyakorlatot dr. Nagy Ferenc, a Pest megyei bíróság tanácsvezetője ismertette, hangsúlyozva, hogy a törvény, mint a legmagasabb rendű jogszabály csak a legfontosabb irányelveket mondja el. Abban teljes volt az egyetértés, hogy a családok fejlődése számára a meglevő rendelkezések még az azokat továbbfejlesztő bírósági gyakorlattal együtt sem megfelelőek. Azon sem vitatkozott senki, hogy a törvénymódosításnak a házasság, a nők és a gyermekek fokozott védelmén kell alapulnia. Csak meggondoltan A vita a meggondolatlan házasságkötések megszigorításánál tüzesedett át. Indokolt az az elképzelés, hogy a bejelentés után csak harminc nappal lehessen megtartani a kézfogót — külföldi példák bizonyítják, hogy ennyi idő alatt a házasulandók tíz-húsz százaléka visszalép. Különösen a fiatalokra járt rá a rúd, lévén, a bontóperek jelentős hányadát húsz és huszonöt év közötti állampolgárok kezdeményezik. A legtöbb hozzászóló példákkal fűszerezte a kiskorúak házasságkötésének már-már determinált következményeit: a gyors válást, s nem ritkán a született gyermek állami gondozásba kerülését. Helyeselték a törvénymódosításnak azt a kitételét, hogy csak a tizennyolcadik életévüket betöltött fiúit házasodhatnak. Ben- ke Tdmásné Csobánkáról még tovább ment: „bevonulás előtt ne legyen lakodalom!". A községi nőbizottság elnöke arra nem tett javaslatot, hogy az alkalmatlanok mikor esküdhetnek meg. Csak jogszabállyal azonban nem lehet visszarettenteni a kiskorúakat a házasságkötéstől. Ennek bizonyítására Szellő József, a járási hivatal elJ nökhelyettese elmondta, hogy ebben az évben eddig harmincegy engedélyt adtak ki a járásban a gyámhatóságok, huszonnégy esetben azért, mert kész tények elé állították őket. A házasság védelméhez tartozik még: a „szentendrei előparlament” állást foglalt a házasságkötés előtti kötelező és nem formális orvosi vizsgálat bevezetése mellett. S ha mégse sikerül A közös megegyezésen alapuló bontópereknél a koholt indoklások kiküszöbölésére a bíróság a jövőben egyszerű bejelentésre felbontja a házasságot. Ugyanakkor arra is törekszik, hogy a vitás kérdések is a bontótárgyaláson tisztázódjanak, kiiktatva ezáltal gyakorlatából a ma még nem ritkán évekig elhúzódó vagyonjogi pereket. Itt talán azt észrevételezné a tudósító, hogy az életközösség megteremtése előtti gondolkodási időt indokolt lenne a hagyományos és bizony fölöttébb formális békéltetés helyett a válásnál is rendszeresíteni. Talán a törvénymódosítás legizgalmasabb fejezete a női emancipációt elősegítő szabad névválasztás. Kovács Imre és Tóth Erzsébet házasságkötése esetén a feleségnek négyféle neve is lehet, úgy mint: Kovács Irmréné, Kovácsné Tóth Erzsébet, Kovács Erzsébet és Tóth Erzcébet. Egy biztos: a lehetőségeket senki nem ke- kevesellte. Csermely József Budákalászról és még jó néhányan a jelenlévők közül valósággal felháborodtak a törvénytervezetnek azon a passzusán, hogy „érdemtelenségre hivatkozással a nőt nem lehet eltiltani az általa választott név viselésétől”. Többen így mondták: „Elképzelhető igenis az, hogy az elvált asszony érdemtelenné válik a férfi becsületes nevére”. Itt kell idézni azt. ami szintén egyik summázata a szentendrei tanácskozás állásfoglalásának : a törvény mostohán bánik a férfiakkal. A gyerekek érdekében Tetszéssel fogadták a megjelentek dr. Nagy Ferencnek azt a bejelentését, hogy az örökbefogadás a családjogi törvény hatályba lépése után titkos lesz. Ami azt jelenti, hogy a vérszerinti rokonok és az örökbefogadó szülők viszálya egyszer és mindenkorra megszűnik. A módosítás továbbá előírja, hogy az örök- befogadó szülők kötelességei teljesen megegyeznek a vérszerinti szülőkével a gyermek nevelését illetően. A vita csúcsát kétségtelenül a gyermekvédelem jelentette. Ez annál is természetesebb, mert a saját sérelmeikkel foglalkozó, a családi szennyest újra és újra: kiteregető elválni készülő vagy már elvált szülők viszályát a gyermek sínyli meg. Talán ezen a területen _a legkiforratlanabb a törvényelőkészítek elképzelése — a gyermekkiadási ítéletek végrehajtása, a láthatás biztosítása, a másik szülő elleni uszítás, gyűlölködés s nem ritkán karhatalom nélkül csak jogszabállyal megoldhatatlan. Dr. Kozák Erzsébet járási gyámügyi előadó egyetértett azzal, hogy a láthatás a bíróság hatáskörébe kerüljön, mondván, hogy egy bírósági ítéletnek nyilván nagyobb foganatja lesz, mint egy gyámhatósági határozatnak. Király Káz- mér szentendrei ügyvéd éppen az ellenkezője mellett érvelt. szerinte egy járási bírónak közel sincs olyan helyismerete, mint annak a gyám- ügyisnek, aki benne é! a falu életében. Az állam előlegez A legkeményebben — és éppen a gyermekek védelmében — a behajthatatlan tartásdij vonatkozásában hangzottak el javaslatok. A csobánkai Csordás Tibor mondta: aki két hónapig elmulasztja a tartásdíj postázását, azt vigyék javító-nevelő munkára, s a béréből kártalanítsák a gyermekét egyedül nevelő anyát. Juhász Attila még tovább ment: hivatalból üldözendő bűncselekménynek minősítette a behajthatatlan tartásdíjat, amelyet a törvénytervezet szerint „az állam előlegez majd a jogosult részére”. Húsz, a járás közéletében tevékeny ember érvelt, vitatkozott, mérlegelve már most saját felelősségüket arra az időre, amikor az általuk is épített, módosított családjogi törvény majd életbe lép. Nem kergetnek illúziókat, jól tudják. hogy a jogszabályok csupán eszközei lesznek a családjog változásának — a lényeg, s ez munkájuk érdemi része — községeikben, munkahelyeiken, sőt, még a > családokban is a tudat nevelése, fejlesztése. Kertész Péter EGY ÉV UTÁN További tudatos munkával, egységes cselekvéssel E GY ÉVE — 1972. november 14—15-én — tartotta nagy jelentőségű ülését a párt Központi Bizottsága. Ezen vitatta meg és fogadta el a Politikai Bizottság jelentését a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a további tennivalókról. A Központi Bizottság széles körű, beható vita után egyhangú határozatot fogadott el. Megállapította ebben, hogy eredményesen folyik a kongresszus határozatainak megvalósítása. Hazánk gazdaságilag, kulturálisan örvendetesen gyarapodott, népünk erkölcsi és szellemi értékben gazdagodott. Jelentősei alkotott társadalmunk vezető osztálya, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség. A határozatok végrehajtásában azonban — állapította meg ezt is —, egyes területeken elmaradás van, illetve helyenként a végrehajtás nem a kívánt irányban, s módon történik. Megfelelő következtetéseket is levont a Központi Bizottság, miközben nagy felelősséggel elemezte a párt nemzetközi tevékenységét, az államélet és szocialista demokrácia fejlődését, a gazdasági építőmunka eredményeit, az életszínvonalat és a szociális helyzetet, az ideológiai tevékenységet, a párt működésének és a pártépítésnek a kérdéseit. A szükséges intézkedéseket javasolta állami szerveknek, meghatározta a párt és a kommunisták feladatait a X. kongresszuson elfogadott politika következetesebb megvalósítása érdekében. A határozat minden fejezetét nagy körültekintéssel dolgozta ki és ennek tudatában kérte a párt tisztségviselőit, s minden kommunistát, hogy „nagy politikai felelősséggel, határozottan és következetesen képviseljék, s hajtsák végre pártunk és államunk politikáját”. A határozat minden részéből, a megtett intézkedéseken túlmenően is érződött, hogy a dolgozó osztályok, elsősorban o munkás- osztály érdekeit szolgáló politikáról van szó. A Központi Bizottság határozata óta több kormányintézkedés született, elsősorban a munkásosztály érdekében. így az idén a fizikai dolgozók béremelésén túlmenően a fiatal szakmunkások egyetemi képzéséről, a szakmunkásképzés korszerűsítéséről, anyagi ellátásának fejlesztéséről hozott minisztertanácsi rendeletek, a munkáslakás-építési akciók, a szakmai bérek országos táblázatának kidolgozása. A munkásnők helyzetét, munka- körülményeiket könnyíti'a textilipar nagy ráfordítással folyó rekonstrukciója. A Központi Bizottság határozatával összhangban az igazságosabb szocialista elosztást szolgálja az anyasági és szülési segély, valamint a több- gyermekesek családi pótlékának emelése és egyéb kedvezmények. A munkásműveltség fejlesztésére tett állami, társadalmi erőfeszítések és még számtalan akció, kezdeményezés bizonyítja, hogy a novemberi határozat, a szocialista elvektől vezérelve az egész társadalom, de elsősorban a munkásosztály anyagi, szociális helyzetének további javítását szolgálja. V ITATTAK némelyek, hogy kell-e eny- nyire középpontba állítani — minden téren — a ma munkásosztályát, azokat, akik ma is fizikai munkát végeznek. Hiszen sokan vannak, akik munkások voltaic és 1945 után éppen a párt bizalmából kerültek gazdasági, társadalmi és egyéb vezető posztokra. „Mi nem vagyunk munkások?” — így tettéle föl több esetben az ilyen helyzetűek a kérdést. Akik így vélekednek, elfeledkeznek arról, hogy minden társadalom kitermeli saját uralkodó osztályának vezetőit és értelmiségét. Ez történt hazánkban is. Az 1945—50-es évek esztergályosa, asztalosa, bányásza azonban ma vállalatigazgatóként, főmérnökként, vagy más hivatali beosztást betöltő vezetőként — noha minden ízében is megőrizte munkásömérzetét —, már más körülmények között él és teljesíti igen felelős munkáját, mint a ma is esztergáló vagy légkalapácsot kezelő munkás. Következésképpen az üzemi hatások, munkakörülmények, anyaghiány, az anyagi jövedelem és sok más tényező másképp érintik, mint a ma fizikai munkását. Ez természetesen nem von le semmit a volt munkásból lett mai vezető értékéből. Sőt, így van rendjén: éppen az ő feladatuk harcolni és tenni azért, hogy a nemzeti jövedelem jelentős részét termelő munkásosztály érdemeinek megfelelő megbecsülésben részesüljön a munkahelyen és a társadalmi életben, közéletben egyaránt. Ez is egyik feltétele annak, hogy a ma pályát választó fiatalok ne huzakodva, hanem megbecsüléssel és hivatásszeretettel válasszák életútjuknak a szakmunkát, a munkáséletet. Megfelelő munkás- és élettapasztalat birtokában tudásukat fejlesztve kapjanak helyet a gazdasági, állami élet. irányításában. Ez a munkáshatalom építésének és gyakorlásának folyamata. Sok esetben tapasztaljuk, hogy azokban a vezető testületekben — pártszerveknél, szakszervezeteknél és tanácsoknál —, ahol megfelelő a munkások képviselete, ott kedvező hatással van a döntések kialakítására a mai munkás mai hangja, hiszen ő tapasztalatát, a gondokat közvetlenül a munkapadtól, a munkáséletből hozza. Ezért is szükséges a munkások eddiginél is nagyobb képvisel"1-1 és szereplése társadalmi és közéletünkben egyaránt. P EST MEGYE irányító pártszervei példát mutatnak a határozat értelmezésében és végrehajtásában, s aktivitásukkal a pártszerveket és szervezeteket is alkotó cselekvésre késztették. A megyei pártbizottság idei munkatervének alapját képezte a Központi Bizottság novemberi határozatának szelleme. Olyan témákat tárgyalt meg testületi üléseken — és erre késztette a járási, városi .pártszerveket is —, amelyek a X. kongresszus és a megyei pártártekezlet határozatának teljes végrehajtását szolgálják. Gazdasági vezetőket számoltatott be a munkabéremelés végrehajtásáról, , az üzemi demokrácia helyzetéről, áttekintette pártbizottsági ülésen az ötéves terv végrehajtásának helyzetét és határozott gazdaságpolitikai intézkedésekről. A párttagság ideológiai, poli- tilcai ,képzésének, a munkások továbbképzésének több éves tervét dolgozta ki és fogadta el a megyei párt-végrehajtóbizottság. Állásfoglalása alapján tett a megyei vezetés eredményes erőfeszítéseket például a Csepel Autógyár perspektívájának rendezése érdekében, amelyet a gyár munkás- és műszaki kollektívája megnyugvással fogadott. Következetesebb munka valósult meg az érvényben levő központi bizottsági és megyei határozatok megvalósítása érdekében. Számos intézkedés született a megye üzemeiben az üzem- és munkaszervezésre vonatkozó K I.j-határozat eredményes végrehajtására. Erőteljes munka bontakozott ki a járási, városi bizottságok aktivitása nyomán a gazdaságpolitikai agitáció módszereinek és tartalmának fejlesztésére. A novemberi határozat óta mérhetően nagyobb figyelmet fordítanak a párt belső életére a járási, városi, községi, üzemi pártbizottságok. Erősödött a pártszervezetek egysége, következetesebbek a párt politikájának képviseletében és terjesztéséiben. Az alapszervezeteket irányító és ellenőrző munka is rendszeresebb és következetesebb lett. A politika ismerete és megvalósulása hatékonyabb a megyében. A pártszervezeteink a párttagsággal szembeni követelményeket a novemberi határozatnak megfelelően emelték. Ugyancsak növelték az igényeket a pártba felvételüket kérőkkel szemben, szem előtt tartva a X. kongresszus határozatát, hogy az új párttagok száma évente ne haladja meg az összlétszám három százalékát. Pártszerveink eredményesén törekedtek rá, hogy főképp az arra érdemes munkásokat, szövetkezeti parasztokat, műszaki értelmiségieket és fiatalokat vegyék fel tagként a pártba. A novemberi határozatnak megfelelő igényes munka eredménye, hogy az év eltelt tíz hónapjában a felvettek 78 százaléka a követelményeknek mindenben megfelelő fizikai munkás. A megye párttagsága a korábbi évek 5 százalékos évi növekedésével szemben az idén abszolút értelemben csak 0,8 százalékot ért el. Emellett szép számmal kerültek felvételre vezető beosztásban dolgozó alkotó értelmiségiek, mérnökök, közgazdászok, orvosok, tanárok, művezetők, technikusok és egészségügyi, valamint más szak- alkalmazottak. Tehát mindazon társadalmi réteg és foglalkozási ág dolgozói előtt nyitva áll a felvétel lehetősége a pártba, aki az átlagosnál többet tesz a társadalom asztalára, elfogadja a párt politikáját, politikailag képzi magát és kész szavakban és tettekben a párt politikájáért cselkedni. Az idén felvett párttagok 42 százaléka fiatal, elsősorban szakképzett ifjúmunkás. Ez arra enged következtetni, hogy a jövő muskásnemzedéke egyre aktívabban kíván részt vállalni szocialista társadalmunk építéséből. A felvettek társadalmi és tömegszervezetekben aktiv tevékenységet fejtettek ki, sokan szocialista brigádokban, illetve a munkásőrségben tűntek ki munkájukkal. M UNKÁJUK szerves részének tartják pártszervezeteink a párton belüli követelmények növelését is. Elbeszélgettek azokkal a párttagokkal, akik nem tettek teljes mértékben eleget a párttagsággal járó kötelezettségüknek. Bátrabban tárgyalták taggyűléseken olyan párttagok ügyét, akik munkahelyi magatartásuk, fegyelmezetlenségük miatt rontják a párt tekintélyét. Tapasztalatok szerint a pártvezetőségek körültekintő munkát fejtettek ki és a taggyűlések, is^ tárgyilagosan döntöttek. E munka eredményeként az idén Pest megye párttagságának egy százaléka került ki a pártból törlés, kizárás vagy önkéntes kilépés útján. Ez a tisztulás mindenképpen növeli a párttagság tekintélyét, erősíti a párt szervezeti egységét. A Központi Bizottság novemberi határozatának alapján folyik e hetekben is a munka a megye pártbizottságainál és szervezeteinél. A megtett út mérésére alkalmasak a most zajló beszámoló taggyűlések, amelyeken a pártszervezet munkáját éppen a fenti határozat tükrében értékelik. A Z ÁLLÁSFOGLALÁS azonban hosszabb időre határozta meg a feladatokat. Éppen ezért további rendszeres munkára, tudatos és következetes ellenőrzésre van szükség valamennyi irányító pártszerv részéről, hogy a kommunisták egységes cselekvése nyomán a X. kongresszus határozatait mindenütt magas színvonalon valóra váltsák ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja * \
