Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-14 / 266. szám
4 ‘"&Űriap 1973. NOVEMBER 14.. SZERDA Művelődésre szomjas milliók Álljon előtérben a kulturális intézmények munkatársainak gondja is A közalkalmazottak szakOrszágosan is jó eredmények Mégis van gond Gyálon és Felsőpakony ban Az agglomerációs községek szájnos gondja közül a legégetőbbek egyike; hogyan alakul oktatási, óvodai helyzetűje. Gyálon és a vele egy igazgatású Felsőpako- nyon különösen sürgető a helyzet, hiszen a lakosság száma az elmúlt tíz év alatt csaknem két és félszeresére emelkedett, megközelíti a 15 ezret. Az általános iskolás gyerekek száma kétezer, akik a két község nagyon egyenlőtlen színvonalú hat iskolájába járnak. Az összesen négy óvodában az elmúlt évben 300 felvételi kérelmet kellett elutasítani. Figyelmeztető szám az is, hogy Gyálon több mint ötezer, Felsöpakonyon pedig mintegy 600 felnőttnek nincs meg az általános iskolai végzettsége. Új iskola és óvodák szervezetének elnöksége megvizsgálta, hogy a fontosabb közművelődési alapintézmények — könyvtárak, múzeumok. levéltárak, művelődési otthonok — tevékenysége megfelel-e társadalmunk igényeinek, fejlesztésük arányban áll-e a szükséglettel, s kielégítő-e az említett területek dolgozóinak megbecsülése. Ami a könyvtárak létszámhelyzetét illeti, a főfoglalkozású könyvtárosok száma országosan csaknem 4800. Rajtuk kívül még kereken 20 ezren látnak el könyvtárosi feladatokat, mint részfoglalkozásúak, tiszteletdíjasok, társadalmi munkások. A közművelődési könyvtárak rendszeres olvasóinak száma 2 millió 200 ezer, a nyilvános tudományos könyvtárakat több mint százezren veszik igénybe. A közművelődési könyvtárak forgalma évi 55 millió, a nyilvános tudományos könyvtáraké 12 millió kötet. Hazánk 185 múzeumában évente kétezer állandó és ezer időszaki kiállítás nyílik. A látogatók száma tavaly 7,5 millió volt. A múzeumok csaknem 10 millió egyedi műtárgyat őriznek. Ezekben az intézményekben 600 főállású és 120 részfoglalkozású tudományos szakember irányításával ezer- kétszázam dolgoznak. A két országos hatáskörű levéltáron kívül 21 megyei és több szaklevéltár működik. Dolgozóik száma alig haladja meg a háromszázat. Munkájukban előtérbe került a felhalmozott, óriási értékű iratanyag felhasználása, illetve ezek felkínálása. Hatalmas munkát ró rájuk ezenkívül az iratok kezelése, selejtezése. A művelődési otthonok száma — tanácsi és szakszervezeti együttesen — 3358. Ezek közül 1913 alkalmas a klubkönyvtár, művelődési ház, illetve kulturális központ feladataik betöltésére. Látogatóik 70 százaléka fiatal, de törzsvendégeiknek számítanak a nyugdíjasok is. A művelődési otthonokban 9 ezer együttes ' tevékenykedik, 200 ezer taggal. A múzeumoknál a jelentős új beruházások ellenére a terület egésze elmaradott a működési feltételek tekintetében. Súlyosak a raktárgondok, sok az egészségtelen munkahely. Szinte teljesen hiányzik a szakképzett középkáder, kevés a kisegítő munkaerő. Nem fejlődtek kellően — különösen vidéken — a természettudományi, az ipartörténeti, a mezőgazdasági jellegű intézmények. A megyei levéltárak tekin- télves része egészségtelen, nem megfelelő beosztású épületben működik. Raktáraik többségét a XVIII—XIX. században alakították ki, kizárólag a törvényhatósági iratok számára. A művelődési otthonok zöme — bár az utóbbi években a tanácsok, üzemek jelentősen javították művelődési feltételeiket — anyagilag rosszul ellátott. A támogatás mértéke körülbelül a költségvetés 50 százaléka, ez sokszor még az üzemeltetésre sem elegendő. A létszám tekintetében nagy a fluktuáció, a tapasztalatok alapján az elnökség felhívta a szakszervezeti szervek figyelmét, hogy a jövőben törődjenek többet a közművelődési intézmények dolgozóinak gondjaival, s amennyiben helyi kezdeményezéssel lehetséges, segítsék problémáik megoldását. Kodály-intézet Kodály Zoltán szülővárosában, Kecskeméten — a Bács- Kiskun megyei Tanács támogatásával — hozzák létre a Kodály-intézetet. A város történelmi központjának patinás műemlékegyüttesében, az egykori Ferences-kolostor épületében alakítják ki a zenetudományi intézményt. A földszintjén az oktató és az igazgatási szobák, emeletén a Kodály- archívum, valamint a vendégszobák kapnak helyet. A kecskeméti Kodály-intézet kialakítását megkezdték. Megnyitását a jövő évben sorra kerülő nemzetközi Kodály- szeminárium idejére tervezik. Nívódíjak Nívódíjat kaptak az elmúlt év legjobb mezőgazdasági szakkönyvei. A Mezőgazdasági Könyvkiadóban Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kedden adta át a 12 legsikeresebb munka alkotóinak a díjakat. Az elismerésben a következő könyvek szerzői, illetve a szerzői kollektívák vezető szakszerkesztők részesültek: Galambos János: A mezőgazdasági termelési folyamatok gépesítése, Balázs Klára—Bodor János—Lelkes Lajos: Kiskertek és házikertek növény- védelmi naptára, Bálint György: Gyümölcsöskert, Orbán Róbert: A nagyüzemi sertéstenyésztés és -hizlalás technológiája, Szabó Dénes: Faipari anyagmozgatás, Rejtő Magda—Révész Pál: Matematika, Kotlán Sándor— Kobulej Tibor: Parazitológia, Bánházi János: Mező- gazdasági jogi alapismeretek, Nagy László: Szőlészeti és borászati hatnyelvű értelmező szótár, Lelkes Lajos: Konzervipari zsebkönyv, Kardos Ernő —Szenes Endréné: Zöldség- és virágtermesztés. kiadótól 155 mű jelenik meg, összesen három és fél millió példányban. A 155 kötet közül 55 szépirodalmi (27 magyar és 28 világirodalmi) alkotás, 62 tudományos és ismeretterjesztő mű, beleértve a gyermek-ismeretterjesztést is. A könyvkiadás méltán lehet büszke a lírai . kiadványokra, Illyés Gyula, Nagy László, Weöres Sándor, Rába György és Simon István köteteinek egyidejű megjelentetése európai viszonylatban is szinte páratlan gazdagságról tanúskodik. Két kötettel tiszteleg a könyvkiadás a Csoko- nai-évfordulómat is. Költészeti csemegének ígérkezik „A gyönyörűség dalainak kezdete" című óegyiptomi szerelmes versek kötete. A háború óta megtett utat jelzi, hogy felszabaduláskor Gyálon 3515 lakoshoz mindössze négy tanterem, Felsöpakonyon pedig egyetlenegy sem állt rendelkezésre. A jelenlegi hat iskola 36 tanteremmel, valamint a négy óvoda 175 személyes befogadóképessége, a múlthoz képest önmagában is jelentős eredmény. Más kérdés viszont — amiről később bővebben szólunk — a születésék, de főleg a bevándorlás okozta ugrásszerű igénynövekedés. Újabb kötettel gazdagodik a Magyar Remekírók sorozata, ezúttal Nagy Lajos válogatott műveit adva közre. Talán a szokásosnál is több mű jelenik meg a világirodalom prózájából; Frank Kafka elbeszélései, Kuprin kisregényei, Kazantzakisz: „Akinek meg kell halnia” című regénye, a világhírű nyugatnémet író, Siegfried Lenz: „A világító- hajó és más elbeszélések” című kötete, Thomas Mann válogatott elbeszélései, vagy Mario Vargas Losa: „Négy óra a catedTálban” című regénye. Az orosz irodalom nagy klasz- szikusainak leghíresebb darabjait kínálta az olvasónak az „Orosz dráma klasszikusai” kétkötetes kiadósa és számos miás mű. A fejlesztésnek vannak friss jelei is. Az elmúlt évben kezdte munkáját a 3. számú 480 tanuló befogadóképességű, modem és szép iskola — mint mondják — a község büszkesége. Nyolc tanterem, egy tornaterem, két műhely, egy napközis terem, úttörőszoba és 300 személyes konyha van benne. A gyáliak három óvodája közül egy szintén tavaly óta fogadja a kicsiket. A felsőpa- konyi is mindösze pár éves, a színvonala kielégíti az igényeket. Időben végeznek Az iskolák munkáját nagyban megnehezíti, hogy a gyáli 1. számú és a némediszőlői másfél évtizede nem volt felújítva. A tantermeket kettős váltásban használják, zsúfoltság van, a némediszőlői iskolában egy csoportban tanulnak az 1—8. osztályosok. A napközikben kevés a helyiség. Az egyik iskolában például két foglalkozási teremben egyszerre négy csoport tartózkodik és hat csoport ebédel három turnusban. A tanulók 89 százaléka 14 éves korban befejezi az általános iskolát, ami országosan is jó eredmény. A-z. óvodák kihasználtsága 140 százalékos. A gyáli 125 helyre múlt évben 178, a felső- pakonyi 50-re hatvankilenc gyereket vettek fel. Az agglomerációs hatás ezen a téren is erőteljesen mutatkozik, hiszen a megyei óvodai helykihasználtság az elmúlt évben 112 százalékos volt. További intézkedés Az óvodai nevelés fontosságát Gyálon is látják. Az általános iskolák pedagógusai sokszor megállapították, hogy az óvodát nem járt gyerekek már az első osztályban nagy nehézségekkel küzdenek. Az óvodai nevelés fontos szociális szempontból is, hiszen az édesanyák munkába tudnak állni, miáltal a család szociális helyzete is javul. Az óvodák zsúfoltságának és a fel nem vett gyerekek .gondjához járul — amiben van jó if —, hogy a népesedéspolitikai határozat nyomán előreláthatólag tovább növekszik Gyűl és Felsőpakony lakossága. Az iskoláknál hasonló helyzettel kell számolni. A várható emelkedés az anyakönyvek és a bejelentkezések jelenleg! adatai alapján: az elkövetkező három évben Gyálon az általános iskolát 557 tanuló végzi el és felvesznek 960-at. Egy, a felsőpakony! növekedésre utaló, érzékletes összehasonlítás; múlt évben a nyolcadikalt 18 tanuló végezte, az elsőt pedig negyvenketten kezdték eL Tervek és remények Gyál és Felsőpakony még az agglomerációs települések Icözött is a legzsúfoltabbak közé tartozik. Pesszimizmusra mégsincs ok. Az elmúlt években tett erőfeszítések mutatják, hogy az illetékesek igyekszenek segíteni. Nincs hiány helyi áldozatkészségben sem, különösen a nagyközségi tanács tesz nagy erőfeszítéseket, de áldozatkészen segít a helyi ktsz és a Búzakalász Termelőszövetkezet. A fejlődésihez hozzájárul, hogy a nagyközségi vezetés pontos helyzetképet alkotott, és ezzel is segíti az előrelépést. P. V. Százötvenöt mű, három és íél millió példányban A TÉLI KÖNYVVÁSÁRON Az idei téli könyvvásárra 17 KÖNYVESPOLC Pillantás a világirodalomra A Szovjetuniótól Latin-Ameri Icáig terjed az a széles skála, amelybein világirodalmi kitekintést nyújt új kiadásai révén az Európa Könyvkiadó. A szovjet irodalom már klasszikusnak számító regényeinek egyikét ismertetjük ezúttal, s a kevéssé ismert svéd irodalom új alkotásainak egy reprezentánsát, valamint Peru és Mexikó múltjából felvillantó két alkotást. Zord-jolyó ' Száz évvel ezelőtt született Vjacseszlav Siskov és negyven éve, hogy nagy regénye, s egyben a szovjet prózairodalom kiemelkedő alkotása megjelent. A regény éppoly gazdag, sodra éppen annyira ellenállhatatlan, mint maga a zord folyó, melyben a regény hőse, Prohor Gromov végighajózott. Prohor apja lopás, gyilkosság útján szerezte meg a vagyona alapját. Ám ő még amolyan falusi szatócs, kisvállalkozó volt, apja, akinek csak képzelete, tehetsége nem haladta túl a falu határát. Fia, akit utódjának nevelt, messze túlszárnyalta őt. Nemcsak vagyonát, szeretőjét vette el, de voltaképpen ő lett halálának okozója is. Nagyszenvedélyű, az útjába kerülő ellenfeleket, vetélytársakait, szerelmes nőket kíméletelnül eltipró, gyárakat, ipartelepieket létrehozó, teremtő, s egyben önpusztító férfi lett a regény elején tizenhét éves gimnazistaként megismert fiúból. Sorsa egyben a születő, mohón terjeszkedő cári kapitalizmus története, s így képletesnek is tekinthető. Mindenkit félrelökve, vagy eltaposva eljut a csúcsig, s onnan a maybe szédülve halálra zúzza magát. Siskov az erejét, indulatait nehezen fékező, majd azok hatalmába kerülő férfit úgy állítja elénk, hogy egyéniségének ezer színét villantja fel. Az író egyenes folytatója annak a XIX. századi nagyszerű irodalmi vonulatnak, amelynek óriásai Dosztojevszkij, Goncsarov, Csehov, Tolsztoj. Könyve, mint amazoké, a nagyszabásúan ábrázolt figurák sokaságát vonultatja feL Ösemberi ösztöneik parancsára élőket, de ugyanakkor már tudatosan megmutatja a végsőkig kiuzsorázott, nyomorgó és lázadó munkásokat, s a náluk sokkal könnyebben élő, de mégis az egyetleq és könyörtelen pénzszerző akarat rabláncára fűzött, ám ennek ellenszegülő mérnököket. Mint már mondottuk: a hős sorsa képletes. De egyénisége, emberi alakja — akárcsak a többi figuráé — annyira erőteljes, húsból-vér- ből való, s a gazdag áradású cselekmény hullámai olyan sodrással viszik végig az olvasót Gromov életének zord folyóján, ami a művet lenyűgöző olvasmánnyá, nagyszerű irodalmi alkotássá avatja. A kétkötetes regényt áz uzsgorodi Kárpáti Kiadó az Európa Könyvkiadóval közösen bocsátotta közre, immár harmadik kiadásban, Szöllősy Klára kiváló fordításában. A tipográfia, a védőborító és kötésterv Szegedi Lászlóné munkája. A védőborító szép fotóját Gink Károly készítette. Az acélugrás Ismeretlen ország népének titokzatos tragédiáját írja le Per Wahlöö, a rendkívüli képzelőerővel megalkotott regényeiről hazájában jól ismert baloldali svéd író. Az acélugrás, ez a különös, összetett szó voltaképpen jelmondata, fedőneve egy kíméletlen politikai akciónak, amelyet a reakciós kormányzat folytat azok ellen, akik a szabadságért, az emberi életért küzdenek. Pokoli ötletekkel próbálják megváltoztatni az emberek gondolkodását; bűnös mesterkedésekkel az orvostudományt, s a gyógyszervegyészetet használják fel arra, hogy az ország népét egymás ellen uszítsák, s hogy nagy tömegek lojalitását maguk felé fordítsák. A hatalmas méretű, agyafúrt terv visszájára fordul — a részben akaratbénító, részben, izgatószer, melyet ravasz fogással az emberek szervezetébe oltanak —, halálos betegséget idéz elő. A betegség járvánnyá fajul, melyet jórészt megkapnak azok is, akik az aljas mai- chinációt kiagyalták. Per Wahlöö regénye nem nélkülözi a borzalmat keltő elemeiket sem. Ennek ellenére nem sorolható a krimi, vagy a horrorirodalom műfajához. Megakadályozza ebben az, hogy eszmei tartalma előremutató, s mert riasztó vízióival, a szereplők abszurd cselekedeteivel, rettegésével, szenvedéseivel, pusztulásával az atomháború szörnyűségeinek lehetőségét, fenyegető árnyát vetíti az olvasó elé. Az acélugrás jó fordítása Lontay László, a stílszerű, modem védőborító Zörgő János hozzáértő munkáját dicséri. Négy óra a Catedralban Hosszú időn át az irodalomban és így az emberek képzeletében is az indiánok, inkák, aranyat és furcsa misztikus kalandokat kereső felfedezők és kalandorok roppant távoli és titokzatos földjének tartják Perut. Az igazi Peruról Mario Vargas Llosa immár másodszor ad hírt. Első nagy sikerű könyve, A város és a kutya után most új és jelentős alkotással, a Négy óra a Catedralban című regénnyel jelentkezik. Ez a regény igen nagy terjedelmű, mintha Llosa egyetlen, hatalmas lélegzettel mindent el akarna mondani hazájáról. Talán ezért nincs néhány mondatban összegezhető témája művének, mert benne kavarog az ország, a nép élete, szinte minden társadalmi réteg szintjén. Kitűnően megrajzolt, bonyolult lelkű és életű alakok hordozzák az író mondanivalóját, töprengését, kétségeit, s tárják fel azt a történelmi múltat, amely óriási súllyal béklyózza le azokat, akikben új gondolatok és forradalmi tettek érlelődnek. A múlt és jelen eseményei összeolvadnak. Ezt érzékelteti a rendkívül eredeti és komplikált stílus is, amely úgy szövi össze a sokéves éseményt és gondolatot maival, mint ahogyan a fonógépen sodródnak egyetlen erős fonallá a több irányból összefutó, alig látható vékony szálak. A fordítás nehéz feladatát Gulyás András kitűnő stílusérzékkel oldotta meg. A könyv lényegét és különös eredetiségét kifejező illusztrációkat, valamint a kötés- és borítótervet Kass János készítette. Vulkán alatt Az 1909-ben született és 1957-ben már elhunyt Malcolm Lowry személyében nagy tehetségű angol írót, a Vulkán alatt című regényben pedig kiváló müvet ismertet meg az olvasókkal a kiadó. Hatalmas terjedelmű regény ez, mégis, egyik erényeként a mostam tömörítést emelhetjük ki. Szerkezete is bravúros. Egy nap tizenkét órájába foglalja hősed sorsát. A tizenkét óra pedig tizenkét fejezetre tagolja a regény anyagát. Látszólag kényelmes keret ez, mégis hallatlan feszültséget eredményez. Annál is inkább, mert ennek a keretnek nemcsak kiterjedése, felülete van, hanem mélysége is, minit a tükörnek; s abban, hol villanásokban és álomszerű emlékképekben, hol széles ecsetkezeléssel felfestve, megjelenik a főszereplők végzetszerűen összekapcsolódó sorsának egy-egy letűnt, de a jelenbe nagy erővel és hangsúlyosan belejátszó életszakasza. A színhely misztikusan és jelképesen valószínűtlen, mégis véresen valószerű világ: a forró, fényes, sztvárványosan tarka és sötéten nyomorgó Mexikó, ahol az író életének nagy részét töltötte. Az év, amelyből az író kiszakította a tizenkét órát: 1938, Hitler fenyegető rémuralmának kezdete. Geoffrey Finnin, „a konzul”, Lowry regényének főhőse a tenni akarás és a tehetetlenség ellentéteiben vergődő, nagyszerűen megalkotott alak, aki küzd a való világ fenyegető rémeivel — a spanyol polgárháborút eltipró és az élet fölé fekete dögkeselyűként lecsapni készülő fasizmussal. Ebben a belső és külső világban a szerelem is végzetessé válik. Annyira, hogy Firmint — miután megsemmisíti önmagában a boldogság lehetőségét — szerelmével együtt elpusztítja, megöli az ádáz, irgalmatlan önkényuralom. Göncz Árpád érzékeny, nagyszerű fordítása tolmácsolja az angol író legjelentősebb regényét, amely egyben a mai angol próza egyik kiemelkedő, rendhagyóan érdekes és izgalmas alkotása. A lélek és a fasizmus poklát idéző címlap — s a kötésterv is — Ka- rátson Gábor munkája. Barát Endre t P t X
