Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

TA PESTMEfrYEI HÍRLAP KCIöNKIADASA" XVII. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM 1973. NOVEMBER 13., KEDD Törteli gépek segítenek Bekapcsolódtak a szarvasmarha-tenyésztési programba Kevés beruházás, előnyösebb jószágtartás Gyepgazdálkodás ezer holdon A nyársapáti határ népte- len, csak a szél motoz a sző­lőtőkék szárazon zizegő leve­lei között. A Haladás Terme­lőszövetkezet irodájában ott- jártunkkor elmondották, hogy a munkák zöme véget ért. Ak­kor alig száz hold volt hátra az 1273 holdnyi vetésből. A nagy táblák után kisebb parcellákon folytatták a mun­kát a gépek. A vetés minősé­ge jobb. mint tavaly. A káli műtrágyát a földek egy ré­szén majd fej trágyázáskor kell kiszórniuk, mivel nem volt annyi készletük, amennyi az egész területre elegendő. Kukoricából még kétszáz hold termés vár betakarí­tásra. A törteli Aranyka­lász és Rákóczi termelő­szövetkezet küldi el kom­bájnjait, s azok nyolc-tíz nap alatt végeznek a munkával. Jó segítséget nyújtottak a kalászosok betakarításában is. A nyársapáti közös gaz­daságnak mindössze négy­száz hold kukoricája van; ek­kora területhez nem érdemes drága gépeket vásárolniuk. A földben van miég húsz holdon a sárgarépa. Arra a Nagykőrösi Konzervgyárral kötöttek szerződést. Hozzá kell látniuk felszedéséhez, hogy időben átadhassák, hi­szen az üzem várja. A termelősaövetkezet veze­tőit és tagságát a szántáson, vetésen, más őszi munkákon kívül még egy aktuális teen­dő foglalkoztatja: ezekben a hónapokban látnak hozzá a húshasznú szarvasmarha-te­nyésztéshez, melyet szakmai körökben Dália-programként is emlegetnek. A törekvés lé­nyege: kevés beruházással, olcsón növelni a szarvasmar­ha-tenyésztést. jó minőségű, exportképes húsmarhát elő­állítani, amely keresett a kül­földi piacokon. A nyársapátiak eddig 115 szarvasmarhát vettek a környező községekből és a megye többi termelőszö­vetkezetéből. A jószágokat csak gondos vizsgálatok után vásárolják meg, negatív állományt ala­kítanak ki, amely összesen 260 jószágból áll. A pénzügyi fedezet megvan: a termelő- szövetkezet megkülönböztetett támogatást élvez a megyében. Ideiglenesen a régi baromfi­ólakban és juhhodályokban helyezték el az állatokat. Eze­ket az épületeket — megfe­lelő tatarozással, átalakítás­sal — rövidesen alkalmassá te­Erzsébet: Barbara. Czeczon József és Csinger Ilona: Jó­zsef, Flórián Mihály és Szűcs Katalin: Mihály. Bartkc István és Tarjányi Katalin Zoltán, Farkas Albert és Rönké n '->ska: Gábor. Berki Gyula és Góch ^vörgyi Györgyi nevű gyermeke. szik a szarvasmarhatartásra. A napokban elkészül az át­építés terve és költségvetése, majd a tsz saját építőbri­gádja fog hozzá az építke­zéshez. A tervek szerint a szapo­rulatból a hímivarúakat ab- rakos hizlalásra fogják, a nőivarúakat vagy vemhes­üszőként értékesítik, vagy hizlalják, a keresletnek meg­felelően. Az állomány egy ré­szét megtartják továbbte- nyésztésre. Ennyi állat megfelelő ellá­tásához elegendő takarmány szükséges. Már az idén hozzáfogtak az ezer holdra készített gyepjavítási program vég­rehajtásához. A művelődési otthon kiál­lítási csarnokában új kiállí­tást nyitott meg a telepszerű magánlakás-építésről dr. Imecs Károlyné, a városi ta­nács műszaki osztályának ve­zetője, majd a megnyitó rész­vevőit Gádorosi Ferenc, az Hogyan fonják a FALON FÜGG a szénavágó, némán silbakol az óriási ökör- kolomp, gazdátlan a kulcsos béklyó, szögön a nyomtatóge- reblye. Az avitt kunsüveget sírból emelték ki, porladó gazdája mellől. Fogazott élű sarló, cséphadaró, metszőkés. Szerszámok, melyek századok óta nem simultak kérges pa­raszttenyérbe. Kallódó lim­lomként lapultak régi pajták­ban, huzatos színekben, pad­lásokon, barátkozva egérrel, denevérrel. Most szépen meg­tisztítva, kicsit ünnepélyesen sorakoznak a fehérre meszeli múzeumi termekben, a nagy­kőrösi néprajzi kiállításon. Ásópapucs az Árpád-kor­ból, sarló, nyíróolló, kapa, Erzsébet (Maros u. 21.), Gö­rög Pálné Bene Eszter (Dam­janich u. 2.), Moosai Ferenc (Gyopár u. 9.), Huszár Amb- rusné Nemesik Mária (Ádám u. 14.). Sodrai Józsefné Vágó Terézia (Örkényi u. 7,). Módra Lászl^né Kiss Julianna (Ár­hoz d. 41/a.). Ebben az évben ötszáz hol­don végezték el a tereprende­zési munkákat, elvetették a fűmagot, és hektáronként húsz mázsa műtrágyát szórtak ki. Három-négy év múlva olyan tömegű gyepnek kell lennie, amely a teheneket szaporula­tukkal együtt eltartja. A szarvasmarha-tenyésztés­hez — mint a gazdálkodás bármely más ágához — meg­felelő szakemberekre van szükség. Jelenleg egy techni­kus és egy szakmunkás látja el a feladatokat, de már meg­állapodtak azokkal, akik ja­nuártól az ágazatvezetői és az üzemmérnöki beosztásiba kerülnek. T. T. Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium munkatársa ka­lauzolta végig a tárlaton. A kiállítás megnyitása után Legány Zoltán, a Tervezés- fejlesztési és Típustervező In­tézet munkatársa tartott élő­adást diavetítéssel. szerszámcsat a XIV—XVI. századból. A régi piac súly- és űrmértékei, cénemlékek az Arany János Múzeum állandó kiállításának anyagából. Az egyik teremben faeke, fel­akasztva egy tüsökborona. Előttünk a régi körösi lakó­ház, a konyha, a középpadkás tűzhellyel, vászonfazék, cse­réplábos, tűzikutya, nyárs. A szobában asztal, sarokpad, tá­las, csörgő guzsaly. A kamra­részlet szuszékkal, hasas szil­kékkel. Mindez így, együtt, gazdag, sokszínű látnivaló. A NÉPI ÁLLATTARTÁS eszközeit, a régi szőlőművelés szerszámait, a ház körüli in­góságot háromezer néprajzi tárgy közül válogatták össze, hallatlan gondossággal: any- nyit őriznek a múzeum zsú­folt raktárában. Szép, gazdag a gyűjtemény, és egyre gya­rapodik, nemcsak napjaink­ban, de a jövőben is. Régi mesterségek szerszámanyagát mentették ide, és bővítik to­vábbi szakmák eszközeivel. A cipész-, csizmadiaműhely be­rendezése mellett ott a kádár-, a takács-, a szíjgyártó-, a ka­lapos-, a kovács- és a köteles­ipar kelléktára. Nagyszerű terv érlelődik ezek bemutatá­sára is. A segítő város lehetővé te­szi, hogy idővel a Pest me­gyei Múzeumok Igazgatósága birtokába kerüljön a Ceglédi út 8. szám alatti épület. A né­pies klasszicista stílusban, a múlt század elején épült há­zat jól ismerik széles e vidék autósai: hosszú évekig annak udvarán működött az autó­szerviz. Igaz. egy ideje nagy­szerű, új műhelyekbe költö­zött, azonban a gépjavító szö­Fogászati hónap Megőrizni épségüket Előadások, vetélkedő Megdöbbentő, hogy az em­berek mennyire nem törődnek fogazatukkal: elhanyagolják a tisztántartását, s csupán akkor kferesik fel az orvost, ha már elviselhetetlen fájdalmat érez­nek, vagyis akkor, amikor a legtöbb esetben már a húzás az egyetlen segítség. Aggasztó a gyermekek foga­zatának állapota is. Igaz, a cukros cumi már kiment a di­vatból, de helyette ezerféle édességgel ártanak a frissen sarjadt fogaknak a jóindulatú szülők, rokonok, ismerősök, így azután nem csoda, hogy már az óvodában is csak elvétve akad ép fogsorú gyermek. A teendők a fogak épségé­nek megőrzésébe nem kezdhe­tők elég korán. A helyes táp­lálkozás fontosságára, a fog­ápolás szükségességére hívják fel a tanulók figyelmét az ál­talános iskolákban a fogászati hónapban a nevelők, december 17-én pedig a művelődési köz­pontban megrendezik a megyei fogászati vetélkedőt, amelyen a vidéki iskolák csapatai kö­zött a körösi általános iskolák két-két öttagú csapata vesz részt, s kérdéseket kapnak a közönség soraiban helyet fog­laló pajtások is. A fogászati hónap szervezé­séről a minap tájékoztatta dr. Faith Istvánná, a Vöröskereszt városi szervezetének titkára az iskolák vöröskeresztes tanárel­nökeit, akiken igen sok múlik a fogászati hónap sikeres meg­rendezésében. Sz. M. Előadás a népi ülnököknek Dr. Zalka Károly, a Pest me­gyei bíróság elnöke tegnap a jogpolitika irányelveiről tartott előadást az ülnöki akadémia hallgatóinak. Mit látunk ma a moziban? Csendesek a hajnalok I—II. Színes, szinkronizált szovjet film. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. vetkezet tekercselői egyelőre még ott munkálkodnak. A ter­vek szerint, a jövő évben ők is kivonulnak a százötven éves épületből, amelyet ere­detileg tímárműhelynek épít­tetett gazdája. Az új tulajdonos, a Műem­lékvédelmi Felügyelőséggel karöltve, teljesen felújítja, rendbeteszi, eredeti állapotá­ba visszaállítja az öreg tímár­házat. Teszi ezt annál is in­kább, mert az országban nem tartanak nyilván más hason­ló néprajzi műemléket. A bel­ső térkiképzés és a környék rendezése után ismét beren­dezik a tímárműhelyt, s a többi helyiségben élethű el­rendezésben kapnak helyet a fentebb felsorolt mesterségek eszközei. A MÜZEUM fiatal igazgató­ja, Novák László mindössze másfél éve került Nagykőrös­re az egyetemről. Szülőhelyét tekintve, nem érkezett mesz- sziről, a közeli Albertirsán született, nevelkedett. Jelen­leg készülő tanulmánya még ahhoz a vidékhez kapcsoló­dik: „Szőlőművelés és szőlő­beli építmények Albertirsán és Pilisen” címmel foglalja össze kutatásait. A következő témája már részben Nagykö­röshöz kapcsolódik: a város­ban és környékén elterjedt kosártípusokról ír tanulmányt. A régi kosarak készítését, formáját, célját, használati módját firtatva, felkereste az Albertirsán élő Klonka Petró Mihályt. (A ragadványnév a fonómesterség egykori elne­vezésére utpl, tekintve, hogy viselőjének ősei ezt a mester­séget űzték.) A felkeresett ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Borsos Péter és Fehér Erzsébet: Péter, Szik- szai József és Csáti Rozá­lia: László, Várkonyi Sándor és Horváth Ilona: Sándor, Be- kő Imre és Lovas Etelka: Imre, Csikai Pál és Bolla Zsu­zsanna: Mátyás, Sándor Mi­hály és Tancsik Erzsébet: Er­zsébet, Kasza József és Seri Zsuzsanna: Zsolt. Gulyás Jó­zsef és Dobos Mária: .Szil­via, Czira \ -r és Horváth Névadót tartott: Csorvási Márton és Patay Mária: Má­riusz, Szőke János és Ba­logh Piroska: Piroska nevű gyermekének. Házasságot kötött: Váradi József és Illés Rozália, Szabó Attila és Máté Klára, Pesti József és Szabó Etelka, Gu­lyás László és Egyedi Éva. Meghalt: Sáfrány György né Simon Magdolna (Ady E. u. 12.), Nagy Lajosné Bentovics UJ KIÁLLÍTÁS Hogyan építsünk korszerűen, olcsón? Előadás kezdete: 5 órakor. Kulcsos béklyó, csörgő gúzsa!y Megmentik a tímárházat kosarat Albertirsán, Nagykőrösön? Többen már negyedszer Véradónap az ÁFÉSZ irodaházában Megmentették az életét Szokatlanul nagy volt a sür­gés-forgás az ÁFÉSZ irodahá­zában: az idén immár másod­szor fogadták a szövetkezet dologzói a ceglédi véradó­állomás csoportját, térítésmen­tes véradás céljából. Az eseménynek különös je­lentőséget adott az, hogy a szö­vetkezet egyik dolgozójának életét már többször mentették meg vérátömlesztéssel az or- ! vosok: özv. Nagy Józsefné elő- j szőr 1962-ben kapott vért, majd 19.70-ben ismételten. — Azért is veszek szívesen részt a szervezésben — mond­ta —, mert én aztán igazán tu­dom, milyen sokat jelent a véradás. ★ Csupa ismerős: naponta ta­lálkozunk velük városszerte, az ÁFÉSZ boltjaiban, vendéglá­tóhelyeim és itt, az irodában. Várkonyi Sándorné, a tor­mási bolt dolgozója, negyed­szer adott vért. Jeszenszki Tóth Lászlóné az áruház kon­fekcióosztályán. szolgálja ki a város lányait, asszonyait, s egyszer talán majd betér hoz­zá egy vásárló, aki neki kö­szönheti életét. Tornyi Béláné derűsen lép ki a véradószobából, mintegy bátorítva azokat, akik még ez­után következnek sorra. Róka Józsefné naponta friss sütemények készítésében se­gédkezik, s ő is feliratkozott — most negyedszer — a véradók listájára. ★ A véradásra harmincán je­lentkeztek, valamennyien meg is jelentek, s az orvosi vizsgá­lat után huszonnyolcán adtak vért, összesen kilenc litert. (szabó) Másképp - olcsóbb A szemétlerakást tiltó tábla jól látható a Tüzér és a Hajnal utca sarkán, mégis gyűlik a kerti gaz, növekszik a hulladékha­lom. A Városgazdálkodási Vállalat a limlomot rend­szeresen elszállítja, mind­össze havi 10 forintba ke­rül, lényegesen kevesebbe, mint amennyi büntetést kiróhat a tanács a fegyel­mezetlen lakókra az utcák- . ra hordott hulladék miatt. SPORT Győzelem - a vártnál nehezebben Nagykőrösi Kinizsi—Maglód 2:1. Kinizsi: Vilcsák II. — Su­ba, Juhász, Kecskés I., Bari, Baranyi, Szomolányi, Abonyi, Szabó, Marton, Kecskés III. Csere: a szünetben Marton helyett Sarkadi. A vendégcsapat kezdett job­ban, és a 3. percben, Bari il­letve Juhász hibájából, meg­szerezte a vezetést. 0:1. A ha­zai csapat mindinkább táma­dásba lendült, de akcióiban nem volt kellő elgondolás és átütő erő. Kecskés III fejesét védte a kapus, majd újabb fe­jese a kapufáról pattant ki. Abonyi nagy helyzetben csú­nyán kapu fölé lőtt, Suba jó lövését pedig védte a kapus. ember már nem volt hivatá­sos kosárfonó, gazdálkodott, jelenleg termelőszövetkezeti nyugdíjas. A háztáji gazdaság­ban szükséges kosarakért azonban nem ad pénzt, elké­szíti maga. Novák László ké­résére, a szeme láttára font egy krumpliskosarat. A mun­ka menetét fényképen örökí­tette meg a néprajzos: azok a képek szemléltetik majd a tanulmányt. Nagykőrösön egy hivatásos mestert keres fel, akinek több munkáját őrzi a múzeum. Tu­catnyinál többféle formájú, rendeltetésű kosár volt és van forgalomban, a ma is ismert fás-, ruháskastól kezdve a fe­deles háncskosárig, a göm- bölyded győri garabóig, a sző­lő feldolgozása során használt szűrűkasig vagy a női táska őséig, amelyet ridikinek ne­veztek. AZ IGAZGATÓ település­néprajzos. Egyetemi tanulmá­nyai idején forgatta Márkus István Kertek és tanyák Nagy­kőrösön a XVII—XVIII. szá­zadban című könyvét: előze­tes szakmai ismeretként any- nyit tudott a városról, ameny. nyit abban lelt. Tervei között az első helyen áll, hogy ku­tatásait a város múltjának szenteli. A jelentős állattar­tásáról is híres egykori mező­várost, az akolkertes telepü­lést, az alsójárási legelők fel­osztása után bekövetkezett változást megörökíti. Több éves áldozatos munka vár rá, amelyhez számos tér­képet, több ezer oldal levél­tári anyagot kell áttanulmá­nyoznia, felkeresnie és kikér­deznie az idős embereket, fel­jegyeznie visszaemlékezései­ket. Kinn, a határban, felmé­ri a régi tanyákat, a város­ban a jellegzetes gazdaportá­kat, a népi építkezés emlé­keit. Igyekeznie kell, mert az idő nem vár: ágasos, szeleme­nes házak, szabadkémények ma már csak elvétve találha­tók. Múltjuk titka mielőbbi megfejtésre vár. Tamasi Tamás A félidő utolsó perceiben nagy kavarodás volt a magló- di kapu előtt, de a körösi csa­tárok nem tudták kihasznál­ni a helyzetet. Fordulás után Szomolányi szögletét jó helyzetben Juhász a kapu fölé fejelte. Kecskés Ill-t a tizenhatoson belül buk­tatták, de a játékvezető a vo­nalról rúgatott szabadot, Szo- molányi lövése a kapuba ment, de a bíró nem adta meg a gólt Kecskés III lesállása miatt (tétlen les volt). A 60. percben kezdte meg Nagykőrös az egyenlítést: Ju­hász fejese a felső kapufáról pattant ki, de Kecskés III fe­jese már a hálóba ment. 1:1. A 70. percben, szép elóreíve- lésből, Kecskés 111 jó cselek után megszerezte a győzelmet jelentő gólt. 2:1. Az ellenfél támadását Juhász fejjel hárí­totta, majd Vilcsák II védett szépen. A 80. percben Szomo­lányi jó szögiletrügása után a felső kapufáról pattant ki a labda. A vártnál nehezebben nyert a körösi csapat. A maglódiak ügyesen védekeztek. Szerdán, hazai pályán, dél­után 2 órakor a Mezőfi SE-vel lesz edzőmérkőzés. Nk. Kinizsi ifi—Maglódi ifi 5:0 (4:0). Kinizsi ifi: Erdélyi — Vár­konyi, Labancz, Bélteki, Tóth S., Dobozi (Szabari), Mo­hácsi, Szalai, Fekete, Kovács Z., Sápi (Kaszap). Különösen az első félidő­ben játszottak eredményesen az ifik. Góllövő: Kovács Z. < Tóth S. Összevont járási bajnokság Nk. Kinizsi 11—Maglód lt 3:2 (1:0). Kinizsi II: Tóth A. — Szé- csény, Horváth, Tóth L., He­gedűs, Pap, Dudás (Dávid) Kurgyis, Podmaniczki, Rákosi Karsai. Maglódon, nagy küzdelem ben, kemény mérkőzésen, a őszi idény legjobb játéká nyújtva, megérdemelten nyer a körösi csapat. Gólllövö: Pod­maniczki 2, Dudás. Keddi műsor Labdarúgás Cegléd: C. Gimnázium—Nk. Toldi középiskolás bajnoki megyei középdöntő, visszavágó mérkőzés. Sakk KlOSZ-székház, 18-tól: a városi férfi egyéni verseny já­téknapja. P.S. I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom