Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-11 / 264. szám
res» »itcret 1973. NOVEMBER 11.. VASÄRNAP xz/CirBap LASSÚBB A TERMELÉKENYSÉG EMELKEDÉSE Erőteljesen növekedtek a lakosság pénzbevételei A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése az év kilenc hónapjáról A napokban készítette el összegező jelentését a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága 1973. I—III. negyedévéről, azaz a január szeptember közötti kilenc hónapról. Eszerint változatlanul gyors ütemben bővül az ipar termelése, növekedett a foglalkoztatottság a megyében, s a márciusban végrehajtott központi bérintézkedések eredmé- . nyeként jelentősen emelkedtek a bér- és bérjellegű bevételek. Beruházás, ipar Kilenc hónap alatt a megfigyelt beruházásokra 2,8 milliárd forintot fordítottak, ami az éves előirányzatnak 58 százaléka. Elmaradás tapasztalható az építés jellegű fejlesztéseknél, továbbra is gondot okozj a határidők be nem tartása,'a költségek túllépése. Tanácsi beruházásokra az év eddig eltelt három negyedévében 599 millió forintot folyósítottak, ennek az összegnek nagyobb részét kommunális fejlesztések, azon belül is a lakásépítések emésztették fél? A tanácsi építésű s átadott lakások száma 569 volt, az idei tervben szereplő mennyiség 52 százaléka. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a szóban- forgó időszakban 353 millió forintot költöttek beruházásokra. A megye szocialista iparának termelése 7,4 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban, s változatlanul meghaladja az országos átlagot. Mint jó ideje, most is o nehézipar bővítette legdinamikusabban a termékek előállítását, s örvendetes, hogy a rekonstrukció hatásaiként a könnyűiparban végétért a stagnálás időszaka. 1973 januárja és szeptembere között a minisztériumi könnyűiparban 3,1 százalékkal volt magasabb a termelés, mint 1972. megfelelő időszakában. Kedvezőtlennek ítélhetjük, hogy 1971. óta a termelésnövekedésnek mind kisebb hányada származik a termelékenység emelkedéséből. Míg 1971-ben teljes egészében a termelékenység volt a forrása a termelés bővülésének, idén annak már csupán 64,3 százalékát fedezte. Az" egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedése ennek megfelelően elmarad az országos átlagtól. Építőipar Pest megye szocialista építőipara 1,8 milliárd forint értékű saját építési-szerelési munkát végzett el kilenc hónap .Matt. Figyelembe véve az árnövekedést, ez mintegy tíz- százalékos teljesítménytöbblet. Az állami építőiparban javult a termelékenység, a termelő- szövetkezetek építőipari közös vállalkozásainál viszont mérséklődött. * Változatlanul gondokat okoz az építőipari tevékenység koncentráltsági foka, mind az állami, mind a szövetkezeti építőiparban több létesítményen dolgoztak, mint tavaly, s így az egy munkahelyre jutó munkások száma kisebb. Mezőgazdaság összesen 22 583 vagon búzát és rozsot termeltek a mező- gazdasági üzemek a megyében, s ez a mennyiség tíz százalékkal több, mint egy évvel korábban. A többlettermés nagyobb részét a hozamok emelkedése fedezte a búzánál. A kalászos takarmánygabonák vetésterülete csökkent; ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek egyre inkább növelik a kukoricatermesztést. Szeptember 30-án három százalékkal nagyobb szarvasmarha-állomány állt az istállókban, mint 1972 megfelelő időpontjában. A növekedés a nagyüzemek javára írható teljes egészében, ugyanis a kisüzemekben csökkent a szarvasmarhalétszám. Hét százalékkal több tejet értékesítettek a tejiparnál a mező- gazdasági üzemek, ugyanakkor a fogyasztói kereslet mérséklődött, mind tejből, mind vajból az ipar kevesebbet szállított a megyei kiskereskedelemnek, mint egy évvel korábban. Sertésből 15—16 százalékkal volt több, s az állomány mind a nagyüzemekben, mind a kisüzemekben jelentősen gyarapodott. Így például az állami gazdaságokban a kocák száma 45 százalékkal magasabb, mit 1972-ben. A vágósertés- felvásárlás ugyanakkor elmaradt a tavalyitóL Foglalkoztatottság, bérek Az ágazatok többségében a foglalkoztatottak száma január és szeptember között növekedett, csökkenés a kereskedelemben következett be. Az iparon belül elsősorban a tanácsi ipar bővítette a létszámot, s kedvező, hogy főként a munkások szama gyarapodott. Több iparterületen azonban tovább tart az alkalmazottak csoportjának felduzzadása, s ezt csak részben indokolja a termelés technikai feltételeinek bonyolultabbá válása. Az ipar egészében a foglalkoztatottak száma 2,6 százalékkal volt nagyobb, mint 1972 azonos kilenc hónapjában. Elsősorban a márciusban végrehajtott központi bérrendezésnek köszönhetően a munkások átlagbére minden ágazatban emelkedett. Idén az I—III. negyedévben a munkások havi átlagbére az iparban 8,4 százalékkal bizonyult nagyobbnak a tavalyinál, az állami építőipar munkásainak havi átlagbére hasonló mértékben növekedett. A mezőgazdaságban, mind az állami gazdaságokban, mind a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, tovább csökkent a foglalkoztatottak tábora. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a dolgozó tagok száma 3,3 százalékkal kevesebb, az állandó alkalmazottaké 3,6 százalékkal több volt, mint 1972 I— III. negyedévében. A lakosság ellátása Fest megye lakosságának pénzbevétele 1973 januárja és szeptembere között 9,6 százalékkal növekedett. Ezen belül a bér- és bérjellegű bevételek 11, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevételek nyolc százalékkal bővültek. A növekedés üteme gyorsabb a tavalyinál, s ehhez hozzájárult a foglalkoztatottság növekedése, valamint az állami iparban és kivitelező építőiparban végrehajtott bérrendezés. Tizenegy százalékkal növelte forgalmát a megyei kisker- reskedelem, s annak forint- összege elérte a 8,6 milliárdot. Főként a vegyes iparcikkek s azon belül a tartós fogyasztási cikkek eladása bővült nagymértékben. Vegyes iparcikkekből 12 százalékkal haladta meg a forgalom a tavalyit, a korábbiakhoz hasonlóan csak lassan emelkedett a ruházati cikkek eladása. Az első félévben a munkás- és szellemi háztartások árindexe 106,2 százalék volt. A lakosság részére az OTP és a takarékszövetkezetek által nyújtott hitelek teljes ősz- szege 2,6 milliárd forintra, 16 százalékkal többre rúgott, mint 1972 megfelelő időszakában. Szeptember végén a megye lakosságának takarékbetét-állománya 2,8 milliárd forintot tett ki. KÉT EV UTÁN: A vállalatok és a lakosság segítségével A Óvoda, bölcsőde, könyvtár Bimakraszíin A dunaharaszti nagyközségi tanács fejlesztési terveiben központi helyet foglalnak el a gyermekellátási és közművelődési intézmények. A tavalyi óvodabővítés nyomán jelenleg 260 gyermek jár óvodába, az igény azonban ennek a számnak a többszöröse. Már körvonalazódik az elgondolás, mely szerint az ötödik ötéves terv időszakában jelentős lakossági és vállalati támogatással egy 120 személyes óvodát építenek. A bölcsődében jelenleg mind ősze negyven kisgyermeket tudnak elhelyezni, a kérelmek száma itt is ennek többszöröse. A bölcsődét szeretnék jövőre bővíteni, méghozzá oly módon, hogy összesen nyolcvan gyermek kaphasson ott helyet, gondozást. Miként a fővárosi agglomeráció községeinek szinte mindegyikében, Dunaharasztin . is zsúfoltak az iskolai tantermek. A tanács vezetői világosan látják, egy, legalább 12 tantermes, tornatermes iskolára lenne szükség, szeretnék, ha az új Iskola valamiképpen az V. ötéves terv során felépülhetne. Nem megfelelő körülmények között működik a nagyközségben a könyvtár sem, e téren azonban már 1975-re enyhülnek a gondok, akkorra készül ugyanis el az új könyvtár. Mérlegen a járási hivatal állami felügyeleti tevékenysége A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa, majd a Központi Bizottság tavaly novemberi ülése behatóan log- lalkozotl az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésével. E két, nagy jelentőségű fórumon megfogalmazott politikai döntések hatására megnövekedett a helyi szervek önállósága, szélesedett ön- kormányzati tevékenységük. A nagyobb önállóság, és a tágabb jogkör gyakorlása természeteden elválaszthatatlan a szocialista demokráciától és a törvényességtől. Az új tanácstörvény ezért arról is rendelkezett, hogy a többi között a törvényességi felügyelet jogát a járási hivatalok gyakorolják a községi tanácsok végrehajtó bizottságai és a szövetkezetek tevékenysége fölött. Két esztendő telt el azóta, hogy a járási hivatalok éltek felügyeleti jogukkal. Éppen elegendő idő ahhoz, hogy mérlegeljük munkájuk eredményeit. Komplex vizsgálatok Több járása pártbizottsággal egy időben ezt fette a közelmúltban az MSZMP daba- si járási pártbizottsága _ is-, amikor megvitatta és jóváhagyta a Dabasi Járási Hivatal elnöké, Boros András előterjesztését a járási hivatal állami törványes'iáigi. felügyeletéről, valamint a Márcisz Antal vb-tag vezetésével alakult bizottság kiegészítő jelentését a járási hivatal állami felügyeleti munkájáról. A járási hivatal felügyeleti munkájának legfőbb eszköze a vizsgálat, amely lehet komplex, ágazati, felügyeleti, téma- vagy célvizsgálat, utó- vizsgálat, hatósági ellenőrzés,; ■ gyakran pedig a lakosságtól érkezett, közérdekű bejelentések alapján végzett vizsgálat. A járási hivatal emellett minden alkalmat felhasznál a jogszabályok helyes értelmezésének elősegítésére, az értekezletektől a tapasztalatcseréken át, a beszámol tatási g. A vizsgálatban részt vevőket minden esetben felikészítik feladataikra, s munkájukat a hivatal koordinálja a járás nem tanácsi szerveivel is. A vizsgálatok tapasztalatait feldolgozzák, s az ezt követő értékelésben részt vesznek az érdekelt intézmények, a párt- és társadalmi szervek vezetői, a vizsgált egység dolgozói is. A helyi tanácsok testületéi tevékenységét tervszerűen ellenőrzik. A felügyelet célja mindenkor elsősorban az önállóság fejlődésének, az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításának és a törvényesség betartásának elősegítése. A felügyeleti munka már a tervezés időszakában megkezdődik. amikor is a hivatal ajánlásokkal és konzultációk révén nyíljt segítséget a helyi tanácsok mnnkaierveiotek készítéséhez. A köznégek legtöbbje a felügyeletnek ezt a UJ ÜZLETEK, SZERVIZEK A lakosság jobb ellátásáért A Pest megyei Tanács ipari osztálya az utóbbi időben különös gondot fordít a lakossági szolgáltatásokra. A szolgáltatás színvonalának emelésében az elmúlt esztendőben a megye ipari szövetkezetei eredményeket értek el, a továbblépéshez azonban új beruházások is szükségesek. Több Pest megyei szövetkezet már hozzáfogott a szolgáltatás különböző ágazatainak fejlesztéséhez. A kivitelezést a Pest megyei Tanács is több millió forintos állami támogatással segíti. A RAMOVILL Ktsz például Budaörsön hűtőgépaggregát- raktártelep építését tervezi, ugyanitt a jövő évben a budaörsi Vegyesipari Szövetkezet beruházásában korszerű autószerviz is épül. Még idén megkezdi az Egyesült Ruházati Ktsz egy új részlegének építését Pándon. Az üzemegységben a környék lakóinak régi igényét elégítik majd ki: ruházati cikkek javítását vállalják és méretes szalont nyitnak. Pátyon a Délbudai Szolgáltató Szövetkezet épít szolgáltatóházat, ahol fodrászüzlet és cipészműhely is helyet kap. Hasonló beruházás készül el ebben az ötéves tervben Kismaroson, a Dunakanyar Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezet keretében. A megye egyik legnagyobb szolgáltatóháza Cegléden épül. A Ceglédi Vasipari Szövetkezet modem üzletházában többek között kerékpár és motorkerékpár, elektroakusztikai cikkek és háztartási gépek javításával és lakáskarbantartással foglalkoznak. A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat profilja a lakossági szolgáltatás egyik legfontosabb ágazata, a mosás és v egy tisztítás. A vállalat terveiben szerepel Cegléden egy vegytisztító, Szentendrén pedig — a bevásárló központban — mosó- és vegytisztító szalon építése. A szentendrei beruházás remélhetőleg már a jövő év elején megvalósul, hiszen a vállalat a szükséges gépeket még ebben az évben megvásárolja. A. É. módszerét szívesen veszi, ám akad néhány, amelynek tanácsa nem él ezzel a lehetőséggel; Ezek aztán olykor felületes. kidolgozatlan anyagokat terjesztenek a testületi ülés elé. Nincs törvénysértés A felügyelettel összekapcsolt segítségadás másik bevált módszere, hogy a hivatal képviselői rendszeresen részt vesznek a helyi tanácsok testületi ülésein; felszólalásaikkal. ajánlásokkal, a helyzet ismertetésével segítik elő, hogy az elfogadott határozatok az állami lés ágazati érdekekkel összhangban . szolgálják a helyi érdekeket. A testületi üléseken hozott határozatok nagy többsége megfelel a törvényesség követelményeinek, és előremutató. Törvénysértés címén az elmúlt időszakban egyetlen határozatot sem kellett megsemmisíteni. A tanácsok rr^inkájában fontos helyen áll a rendelet- alkotás, amihez a járási hivatal a helyszínen nyújt segítséget. A tanácsrendeletek közül legjelentősebb a tanácsok teer vezeti és működés; szabályzata, ami a jogszabályok mélyreható tanulmányozását és alapos gyakorlati ismereteket igényelt. Jogos elégedettséggel állapíthatja meg a járási hivatal, hogy eddig valamennyi tanácsrendelet jóváhagyásra került. Felhívja azonban a tanácsok figyelmét arra a hibára, hogy a rendeletek érvénvesülésének ellenőrzése — sőt; indokolt felül vizsgálata — helyenként elmarad. . R1 len őrizhető tény, hogy.- a felügyeleti tevékenység' Hatására javult a tanácsi testületek munkája, ám a tisztségviselők és az apparátus dolgozóinak fluktuációja gyakran okoz gondokat. Szövetkezetek működésére Az állami törvényességi felügyelet kiterjed a szövetkezetek működésére is, beleértve a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, társulásokat és szakcsoportokat, az ÁFÉSZ- eket, az ipari, a lakás- és a takarékszövetkezeteket. A mezőgazdasági szövetkezetek felügyeletét a járási hivatal a jogszabályok alapján összeállított ellenőrzési program szerint végzi, amely esetenként kiegészül a járási ügyészség írásos vizsgálati kérdéseivel, valamint külső szervek — például a tsz-szö- vetség — megállapításainak vizsgálatával. A vizsgálatok írásban rögzített tapasztalatait a szövetkezeti vezetők bevonásával — és újabban az illetékes községi tanács vezetőinek részvételével — értékelik. Az elmúlt időben nagy feladatot jelentett a szövetkezetek módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályának, a közös vállalkozások működési szabályzatainak jóváhagyása, ami — az ácsai Rákóczi Tsz-t kivéve — mindenütt határidőre megtörtént. Az említett helyen hatósági intézkedésre — bírságolásra — volt szükség. A felügyeleti tapasztalatok szerint a termelőszövetkezeti közgyűlések a törvényesség keretei között zajlanak le. Gyakori hiba azonban, hogy a vezetőség nem ellenőrzi a határozatok végrehajtását nem következetes a felelősök beszámoltatásában. Ennek oka legtöbbször, a munkaterv hiánya. Volt eset a határozatok alaki és tartalmi fogyatékosságaira is, például a kakucsi Lenin Tsz-ben. Általános hiba, hogy a tsz- ellenőrző bizottságok munkája többnyire formális, tevékenységük tervszerűtlen. Az alsó- némedi Kossuth Szakszövetkezet ellenőrző bizottsági elnöke még saját jogállását sem ismerte. A felügyeleti vizsgálatok megállapítása szerint a szövetkezetek belső ellenőrzése nem mindenütt megnyugtató. A szövetkezeti döntőbizottságok tagjai — helyenként — alapvető eljárásjogi ismeretekkel sem rendelkeznek. Több helyen a tagság sem ismeri e szövetkezeti fórum hatáskörét. A járási hivatal feltétlenül szükségesnek látja olyan tanfolyamok szervezését, amelyeken a döntőbizottsági tagok általános ismereteket szerezhetnek feladataikról. * Megalapozott döntések A mezőgazdasági szövetkezetekben végzett törvényességi felügyeleti vizsgálatok tapasztalatait összefoglalva megállapítható, hogy jelentősen javult a szövetkezetek jogszabályszerű működése, a gazdasági döntések jogi megalapozottsága, de fokozni kell a szövetkezetek belső szabályzatainak széles körű ismertetését, érvényesülésük ellenőrzését. Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek mindegyike rendelkezik jóváhagyott alapszabállyal; a szervezeti és működési szabályzatok most készülnek. E szövetkezetek önigazgatási szervei, a választott testületek és a tisztségviselők a jogszabályi előírásoknak megfelelően működnek; kisebb bibék fordultak elő a dabasi küldöttgyűlésen, valamint az ácsai és a dabasi nőbizottság működésében. ÁFÉSZ testületi határozat megsemmisítéséről egy esetben kellett intézkedni. Az ipari, valamint a lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek felügyeletét a járási hivatal 1972. január 1. óta végzi.1 Valamennyi szövetkezet alapszabálya felülvizsgálatra és jóváhagyásra került. Jogsértés megszüntetésére három alkalommal kellett intézkedni. Komplex törvényességi felügyeleti vizsgálatot az Örkényi Építőipari Szövetkezetnél sé a Dabasi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetnél tartottak. Az ipari szövetkezetnél a magasabb beosztású dolgozók törekednek a jogszabályok betartására de alacsony a szocialista üzleti fegyelem, lazán kezelik a megállapodásokat, s pbből gyakori hátrányuk származik. A dabasi lakásépítő szövetkezetné! viszont még az adminisztrációs feladatok elvégzése is gondot okoz, a tisztségviselők és a bizottságok működése kifogásolható. Az elnök nem alkalmas a szervezési és irányítási feladatok ellátására. Rendszertelenek a közgyűlések, a pénzügyi nyilvántartásokat hiányosan vezetik, nincsenek testületi jegyzőkönyvek stb. A járási hivatal számára így a legtöbb gondot —■ és feladatot — az ipart és a lakásépítő szövetkezetek törvényességi felügyelete jelenti. Ismét az anyagi lehetőségek Végül néhány szót a járási párt-végrehajtóbizottság megbízásából végzett vizsgálatról, amely hasznosan egészítette ki a járási hivatal felügyeleti tevékenységéről szóló jelentést. Megszívlelendő például az a — községekből érkező — jelzés, hogy o felügyeleti'vizsgálatok tapasztalatainak írásos összegezése olykor csak hóngpok múltán készü. el, ami késlelteti a tapasztalt hibák kijavítását. Sok helyütt kifogásolták, hogy a hatáskörök decentralizálásával, a helyi tanácföknak leadott jogkörökkel nem állnak arányban az anyagi lehetőségek. Olykor a személyi feltételek is hátrányosan befolyásolják a szakágazatok munkáját: a községekben hiányzik a növényvédelmi szakember, kevés a megfelelő képzettségű mezőgazdász, a szakképzett építész stb. A két jelentést a járási párt- bizottság elfogadta. Nyíri Éva \ 1