Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

res» »itcret 1973. NOVEMBER 11.. VASÄRNAP xz/CirBap LASSÚBB A TERMELÉKENYSÉG EMELKEDÉSE Erőteljesen növekedtek a lakosság pénzbevételei A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése az év kilenc hónapjáról A napokban készítette el összegező jelentését a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága 1973. I—III. ne­gyedévéről, azaz a január szeptember közötti kilenc hó­napról. Eszerint változatlanul gyors ütemben bővül az ipar termelése, növekedett a foglal­koztatottság a megyében, s a márciusban végrehajtott köz­ponti bérintézkedések eredmé- . nyeként jelentősen emelkedtek a bér- és bérjellegű bevéte­lek. Beruházás, ipar Kilenc hónap alatt a meg­figyelt beruházásokra 2,8 mil­liárd forintot fordítottak, ami az éves előirányzatnak 58 szá­zaléka. Elmaradás tapasztal­ható az építés jellegű fejlesz­téseknél, továbbra is gondot okozj a határidők be nem tar­tása,'a költségek túllépése. Ta­nácsi beruházásokra az év ed­dig eltelt három negyedévében 599 millió forintot folyósítot­tak, ennek az összegnek na­gyobb részét kommunális fej­lesztések, azon belül is a la­kásépítések emésztették fél? A tanácsi építésű s átadott la­kások száma 569 volt, az idei tervben szereplő mennyiség 52 százaléka. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a szóban- forgó időszakban 353 millió forintot költöttek beruházá­sokra. A megye szocialista iparának termelése 7,4 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban, s változatlanul meghaladja az országos átlagot. Mint jó ideje, most is o nehézipar bővítette legdinamikusabban a termé­kek előállítását, s örvendetes, hogy a rekonstrukció hatása­iként a könnyűiparban végétért a stagnálás időszaka. 1973 ja­nuárja és szeptembere között a minisztériumi könnyűipar­ban 3,1 százalékkal volt ma­gasabb a termelés, mint 1972. megfelelő időszakában. Kedvezőtlennek ítélhetjük, hogy 1971. óta a termelésnöve­kedésnek mind kisebb hányada származik a termelékenység emelkedéséből. Míg 1971-ben teljes egészében a termelé­kenység volt a forrása a ter­melés bővülésének, idén annak már csupán 64,3 százalékát fedezte. Az" egy foglalkozta­tottra jutó termelés növeke­dése ennek megfelelően el­marad az országos átlagtól. Építőipar Pest megye szocialista épí­tőipara 1,8 milliárd forint ér­tékű saját építési-szerelési munkát végzett el kilenc hónap .Matt. Figyelembe véve az ár­növekedést, ez mintegy tíz- százalékos teljesítménytöbblet. Az állami építőiparban javult a termelékenység, a termelő- szövetkezetek építőipari közös vállalkozásainál viszont mér­séklődött. * Változatlanul gondokat okoz az építőipari tevékenység kon­centráltsági foka, mind az ál­lami, mind a szövetkezeti épí­tőiparban több létesítményen dolgoztak, mint tavaly, s így az egy munkahelyre jutó mun­kások száma kisebb. Mezőgazdaság összesen 22 583 vagon búzát és rozsot termeltek a mező- gazdasági üzemek a megyében, s ez a mennyiség tíz százalék­kal több, mint egy évvel ko­rábban. A többlettermés na­gyobb részét a hozamok emel­kedése fedezte a búzánál. A kalászos takarmánygabonák vetésterülete csökkent; ugyan­akkor a mezőgazdasági üze­mek egyre inkább növelik a kukoricatermesztést. Szeptember 30-án három százalékkal nagyobb szarvas­marha-állomány állt az istál­lókban, mint 1972 megfelelő időpontjában. A növekedés a nagyüzemek javára írható tel­jes egészében, ugyanis a kis­üzemekben csökkent a szarvasmarhalétszám. Hét százalékkal több tejet értéke­sítettek a tejiparnál a mező- gazdasági üzemek, ugyanakkor a fogyasztói kereslet mérsék­lődött, mind tejből, mind vajból az ipar kevesebbet szállított a megyei kiskereske­delemnek, mint egy évvel ko­rábban. Sertésből 15—16 százalékkal volt több, s az állomány mind a nagyüzemekben, mind a kis­üzemekben jelentősen gyara­podott. Így például az állami gazdaságokban a kocák szá­ma 45 százalékkal magasabb, mit 1972-ben. A vágósertés- felvásárlás ugyanakkor elma­radt a tavalyitóL Foglalkoztatottság, bérek Az ágazatok többségében a foglalkoztatottak száma január és szeptember között növeke­dett, csökkenés a kereskede­lemben következett be. Az iparon belül elsősorban a ta­nácsi ipar bővítette a létszá­mot, s kedvező, hogy főként a munkások szama gyarapodott. Több iparterületen azonban tovább tart az alkalmazottak csoportjának felduzzadása, s ezt csak részben indokolja a termelés technikai feltételei­nek bonyolultabbá válása. Az ipar egészében a foglalkozta­tottak száma 2,6 százalékkal volt nagyobb, mint 1972 azo­nos kilenc hónapjában. Elsősorban a márciusban végrehajtott központi bérren­dezésnek köszönhetően a munkások átlagbére minden ágazatban emelkedett. Idén az I—III. negyedévben a mun­kások havi átlagbére az ipar­ban 8,4 százalékkal bizonyult nagyobbnak a tavalyinál, az ál­lami építőipar munkásainak havi átlagbére hasonló mér­tékben növekedett. A mezőgazdaságban, mind az állami gazdaságokban, mind a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben, tovább csökkent a foglalkoztatottak tábora. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben a dol­gozó tagok száma 3,3 száza­lékkal kevesebb, az állandó alkalmazottaké 3,6 százalék­kal több volt, mint 1972 I— III. negyedévében. A lakosság ellátása Fest megye lakosságának pénzbevétele 1973 januárja és szeptembere között 9,6 száza­lékkal növekedett. Ezen belül a bér- és bérjellegű bevéte­lek 11, a mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatos bevételek nyolc százalékkal bővültek. A növekedés üteme gyorsabb a tavalyinál, s ehhez hozzájá­rult a foglalkoztatottság nö­vekedése, valamint az állami iparban és kivitelező építő­iparban végrehajtott bérren­dezés. Tizenegy százalékkal növel­te forgalmát a megyei kisker- reskedelem, s annak forint- összege elérte a 8,6 milliárdot. Főként a vegyes iparcikkek s azon belül a tartós fogyasz­tási cikkek eladása bővült nagymértékben. Vegyes ipar­cikkekből 12 százalékkal ha­ladta meg a forgalom a tava­lyit, a korábbiakhoz hason­lóan csak lassan emelkedett a ruházati cikkek eladása. Az első félévben a munkás- és szellemi háztartások árindexe 106,2 százalék volt. A lakosság részére az OTP és a takarékszövetkezetek ál­tal nyújtott hitelek teljes ősz- szege 2,6 milliárd forintra, 16 százalékkal többre rúgott, mint 1972 megfelelő idősza­kában. Szeptember végén a megye lakosságának takarék­betét-állománya 2,8 milliárd forintot tett ki. KÉT EV UTÁN: A vállalatok és a lakosság segítségével A Óvoda, bölcsőde, könyvtár Bimakraszíin A dunaharaszti nagyközségi tanács fejlesztési terveiben központi helyet foglalnak el a gyermekellátási és közművelő­dési intézmények. A tavalyi óvodabővítés nyomán jelenleg 260 gyermek jár óvodába, az igény azonban ennek a szám­nak a többszöröse. Már kör­vonalazódik az elgondolás, mely szerint az ötödik ötéves terv időszakában jelentős la­kossági és vállalati támoga­tással egy 120 személyes óvo­dát építenek. A bölcsődében jelenleg mind ősze negyven kisgyermeket tudnak elhe­lyezni, a kérelmek száma itt is ennek többszöröse. A böl­csődét szeretnék jövőre bőví­teni, méghozzá oly módon, hogy összesen nyolcvan gyer­mek kaphasson ott helyet, gondozást. Miként a fővárosi agglome­ráció községeinek szinte mind­egyikében, Dunaharasztin . is zsúfoltak az iskolai tantermek. A tanács vezetői világosan látják, egy, legalább 12 tan­termes, tornatermes iskolára lenne szükség, szeretnék, ha az új Iskola valamiképpen az V. ötéves terv során felépül­hetne. Nem megfelelő körül­mények között működik a nagyközségben a könyvtár sem, e téren azonban már 1975-re enyhülnek a gondok, akkorra készül ugyanis el az új könyvtár. Mérlegen a járási hivatal állami felügyeleti tevékenysége A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa, majd a Központi Bizottság tavaly novemberi ülése behatóan log- lalkozotl az államélet és a szo­cialista demokrácia továbbfej­lesztésével. E két, nagy jelen­tőségű fórumon megfogalma­zott politikai döntések hatásá­ra megnövekedett a helyi szer­vek önállósága, szélesedett ön- kormányzati tevékenységük. A nagyobb önállóság, és a tágabb jogkör gyakorlása ter­mészeteden elválaszthatatlan a szocialista demokráciától és a törvényességtől. Az új ta­nácstörvény ezért arról is ren­delkezett, hogy a többi között a törvényességi felügyelet jo­gát a járási hivatalok gyako­rolják a községi tanácsok vég­rehajtó bizottságai és a szö­vetkezetek tevékenysége fö­lött. Két esztendő telt el azóta, hogy a járási hivatalok éltek felügyeleti jogukkal. Éppen elegendő idő ahhoz, hogy mér­legeljük munkájuk eredmé­nyeit. Komplex vizsgálatok Több járása pártbizottság­gal egy időben ezt fette a kö­zelmúltban az MSZMP daba- si járási pártbizottsága _ is-, amikor megvitatta és jóvá­hagyta a Dabasi Járási Hiva­tal elnöké, Boros András elő­terjesztését a járási hivatal állami törványes'iáigi. felügye­letéről, valamint a Márcisz Antal vb-tag vezetésével ala­kult bizottság kiegészítő jelen­tését a járási hivatal állami felügyeleti munkájáról. A járási hivatal felügyeleti munkájának legfőbb eszköze a vizsgálat, amely lehet komp­lex, ágazati, felügyeleti, té­ma- vagy célvizsgálat, utó- vizsgálat, hatósági ellenőrzés,; ■ gyakran pedig a lakosságtól érkezett, közérdekű bejelen­tések alapján végzett vizsgá­lat. A járási hivatal emellett minden alkalmat felhasznál a jogszabályok helyes értelme­zésének elősegítésére, az érte­kezletektől a tapasztalatcseré­ken át, a beszámol tatási g. A vizsgálatban részt vevőket minden esetben felikészítik fel­adataikra, s munkájukat a hi­vatal koordinálja a járás nem tanácsi szerveivel is. A vizs­gálatok tapasztalatait feldol­gozzák, s az ezt követő érté­kelésben részt vesznek az ér­dekelt intézmények, a párt- és társadalmi szervek vezetői, a vizsgált egység dolgozói is. A helyi tanácsok testületéi tevékenységét tervszerűen el­lenőrzik. A felügyelet célja mindenkor elsősorban az önál­lóság fejlődésének, az ágazat­politikai célkitűzések megva­lósításának és a törvényesség betartásának elősegítése. A felügyeleti munka már a ter­vezés időszakában megkezdő­dik. amikor is a hivatal aján­lásokkal és konzultációk ré­vén nyíljt segítséget a helyi tanácsok mnnkaierveiotek ké­szítéséhez. A köznégek leg­többje a felügyeletnek ezt a UJ ÜZLETEK, SZERVIZEK A lakosság jobb ellátásáért A Pest megyei Tanács ipari osztálya az utóbbi időben kü­lönös gondot fordít a lakossá­gi szolgáltatásokra. A szolgál­tatás színvonalának emelésé­ben az elmúlt esztendőben a megye ipari szövetkezetei eredményeket értek el, a továbblépéshez azonban új beruházások is szüksé­gesek. Több Pest megyei szövetkezet már hozzáfogott a szolgáltatás különböző ágazatainak fejlesz­téséhez. A kivitelezést a Pest megyei Tanács is több millió forintos állami támogatással segíti. A RAMOVILL Ktsz például Budaörsön hűtőgépaggregát- raktártelep építését tervezi, ugyanitt a jövő évben a bu­daörsi Vegyesipari Szövetkezet beruházásában korszerű autó­szerviz is épül. Még idén megkezdi az Egye­sült Ruházati Ktsz egy új részlegének építését Pándon. Az üzemegységben a környék lakóinak régi igényét elégítik majd ki: ruházati cikkek javítását vállalják és méretes sza­lont nyitnak. Pátyon a Délbudai Szolgáltató Szövetkezet épít szolgáltatóhá­zat, ahol fodrászüzlet és ci­pészműhely is helyet kap. Ha­sonló beruházás készül el eb­ben az ötéves tervben Kisma­roson, a Dunakanyar Vegyes­ipari Szolgáltató Szövetkezet keretében. A megye egyik legnagyobb szolgáltatóháza Cegléden épül. A Ceglédi Vasipari Szövet­kezet modem üzletházában többek között kerékpár és mo­torkerékpár, elektroakusztikai cikkek és háztartási gépek javításával és lakáskarbantar­tással foglalkoznak. A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat profilja a lakossági szolgáltatás egyik legfontosabb ágazata, a mosás és v egy tisztítás. A vállalat terveiben szerepel Cegléden egy vegytisztító, Szentendrén pedig — a bevásárló központban — mosó- és vegytisztító sza­lon építése. A szentendrei beruhá­zás remélhetőleg már a jövő év elején megvalósul, hiszen a vállalat a szükséges gépeket még ebben az évben megvásá­rolja. A. É. módszerét szívesen veszi, ám akad néhány, amelynek taná­csa nem él ezzel a lehetőség­gel; Ezek aztán olykor felüle­tes. kidolgozatlan anyagokat terjesztenek a testületi ülés elé. Nincs törvénysértés A felügyelettel összekap­csolt segítségadás másik be­vált módszere, hogy a hivatal képviselői rendszeresen részt vesznek a helyi tanácsok tes­tületi ülésein; felszólalásaik­kal. ajánlásokkal, a helyzet ismertetésével segítik elő, hogy az elfogadott határoza­tok az állami lés ágazati ér­dekekkel összhangban . szol­gálják a helyi érdekeket. A testületi üléseken hozott határozatok nagy többsége megfelel a törvényesség kö­vetelményeinek, és előremu­tató. Törvénysértés címén az elmúlt időszakban egyetlen határozatot sem kellett meg­semmisíteni. A tanácsok rr^inkájában fontos helyen áll a rendelet- alkotás, amihez a járási hi­vatal a helyszínen nyújt se­gítséget. A tanácsrendeletek közül legjelentősebb a taná­csok teer vezeti és működés; szabályzata, ami a jogszabá­lyok mélyreható tanulmányo­zását és alapos gyakorlati is­mereteket igényelt. Jogos elé­gedettséggel állapíthatja meg a járási hivatal, hogy eddig valamennyi tanácsrendelet jó­váhagyásra került. Felhívja azonban a tanácsok figyelmét arra a hibára, hogy a rende­letek érvénvesülésének ellen­őrzése — sőt; indokolt felül vizsgálata — helyenként el­marad. . R1 len őrizhető tény, hogy.- a felügyeleti tevékenység' Hatá­sára javult a tanácsi testüle­tek munkája, ám a tisztségvi­selők és az apparátus dolgo­zóinak fluktuációja gyakran okoz gondokat. Szövetkezetek működésére Az állami törvényességi fel­ügyelet kiterjed a szövetkeze­tek működésére is, beleértve a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteket, társulásokat és szakcsoportokat, az ÁFÉSZ- eket, az ipari, a lakás- és a takarékszövetkezeteket. A mezőgazdasági szövetke­zetek felügyeletét a járási hi­vatal a jogszabályok alapján összeállított ellenőrzési prog­ram szerint végzi, amely ese­tenként kiegészül a járási ügyészség írásos vizsgálati kérdéseivel, valamint külső szervek — például a tsz-szö- vetség — megállapításainak vizsgálatával. A vizsgálatok írásban rögzített tapasztalatait a szövetkezeti vezetők bevoná­sával — és újabban az illeté­kes községi tanács vezetőinek részvételével — értékelik. Az elmúlt időben nagy fel­adatot jelentett a szövetkeze­tek módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabá­lyának, a közös vállalkozások működési szabályzatainak jó­váhagyása, ami — az ácsai Rákóczi Tsz-t kivéve — min­denütt határidőre megtörtént. Az említett helyen hatósági intézkedésre — bírságolásra — volt szükség. A felügyeleti tapasztalatok szerint a termelőszövetkezeti közgyűlések a törvényesség keretei között zajlanak le. Gyakori hiba azonban, hogy a vezetőség nem ellenőrzi a határozatok végrehajtását nem következetes a felelősök beszámoltatásában. Ennek oka legtöbbször, a munkaterv hiá­nya. Volt eset a határozatok alaki és tartalmi fogyatékos­ságaira is, például a kakucsi Lenin Tsz-ben. Általános hiba, hogy a tsz- ellenőrző bizottságok munkája többnyire formális, tevékeny­ségük tervszerűtlen. Az alsó- némedi Kossuth Szakszövet­kezet ellenőrző bizottsági el­nöke még saját jogállását sem ismerte. A felügyeleti vizsgá­latok megállapítása szerint a szövetkezetek belső ellenőrzése nem mindenütt megnyugtató. A szövetkezeti döntőbizottsá­gok tagjai — helyenként — alapvető eljárásjogi ismeretek­kel sem rendelkeznek. Több helyen a tagság sem ismeri e szövetkezeti fórum hatáskörét. A járási hivatal feltétlenül szükségesnek látja olyan tan­folyamok szervezését, amelye­ken a döntőbizottsági tagok ál­talános ismereteket szerezhet­nek feladataikról. * Megalapozott döntések A mezőgazdasági szövetke­zetekben végzett törvényességi felügyeleti vizsgálatok tapasz­talatait összefoglalva megálla­pítható, hogy jelentősen javult a szövetkezetek jogszabály­szerű működése, a gazdasági döntések jogi megalapozottsá­ga, de fokozni kell a szövetke­zetek belső szabályzatainak széles körű ismertetését, érvé­nyesülésük ellenőrzését. Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek mindegyike rendelkezik jó­váhagyott alapszabállyal; a szervezeti és működési sza­bályzatok most készülnek. E szövetkezetek önigazgatási szervei, a választott testületek és a tisztségviselők a jogsza­bályi előírásoknak megfele­lően működnek; kisebb bi­bék fordultak elő a dabasi küldöttgyűlésen, valamint az ácsai és a dabasi nőbizottság működésében. ÁFÉSZ testületi határozat megsemmisítéséről egy esetben kellett intézked­ni. Az ipari, valamint a lakás­építő és -fenntartó szövetke­zetek felügyeletét a járási hi­vatal 1972. január 1. óta vég­zi.1 Valamennyi szövetkezet alapszabálya felülvizsgálatra és jóváhagyásra került. Jog­sértés megszüntetésére három alkalommal kellett intézkedni. Komplex törvényességi fel­ügyeleti vizsgálatot az Örké­nyi Építőipari Szövetkezetnél sé a Dabasi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetnél tar­tottak. Az ipari szövetkezet­nél a magasabb beosztású dol­gozók törekednek a jogszabá­lyok betartására de alacsony a szocialista üzleti fegyelem, lazán kezelik a megállapodá­sokat, s pbből gyakori hátrá­nyuk származik. A dabasi la­kásépítő szövetkezetné! vi­szont még az adminisztrációs feladatok elvégzése is gon­dot okoz, a tisztségviselők és a bizottságok működése kifo­gásolható. Az elnök nem al­kalmas a szervezési és irányí­tási feladatok ellátására. Rendszertelenek a közgyűlé­sek, a pénzügyi nyilvántartá­sokat hiányosan vezetik, nin­csenek testületi jegyzőköny­vek stb. A járási hivatal szá­mára így a legtöbb gondot —■ és feladatot — az ipart és a lakásépítő szövetkezetek tör­vényességi felügyelete jelenti. Ismét az anyagi lehetőségek Végül néhány szót a járási párt-végrehajtóbizottság meg­bízásából végzett vizsgálat­ról, amely hasznosan egészí­tette ki a járási hivatal fel­ügyeleti tevékenységéről szóló jelentést. Megszívlelendő pél­dául az a — községekből ér­kező — jelzés, hogy o felügye­leti'vizsgálatok tapasztalatai­nak írásos összegezése olykor csak hóngpok múltán készü. el, ami késlelteti a tapasztalt hibák kijavítását. Sok helyütt kifogásolták, hogy a hatáskö­rök decentralizálásával, a he­lyi tanácföknak leadott jog­körökkel nem állnak arány­ban az anyagi lehetőségek. Olykor a személyi feltételek is hátrányosan befolyásolják a szakágazatok munkáját: a községekben hiányzik a nö­vényvédelmi szakember, ke­vés a megfelelő képzettségű mezőgazdász, a szakképzett építész stb. A két jelentést a járási párt- bizottság elfogadta. Nyíri Éva \ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom