Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-29 / 279. szám

1973. NOVEMBER 29.. CSÜTÖRTÖK rt-y «El» xjtntap Libacomb, hova lettél? Nemrég vonult be két fiam katonának, akiknek — meg­látogatva őket — szerettem volna vinni egy-egy sült liba­combot. Ez azonban nem si­került. November 10-én Verő­cén, a Váci Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat üzletében vásároltam egy négy kiló hat­vankét dekás libát 120 fo­rint 20 fillérért. Egy libának két combja van, az otthoni kicsomagolás után azonban sajnálattal vettem tudomásul, hogy az enyémnek csak egy. Amikor visszamentem az üz­letbe, megtudtam, hogy nem­csak én jár.am így, akadt olyan liba is, amelynek a szárnya „repült el”, önállósít­va magát. Sajnos, a szállítás­nál nem vették észre. Az üz­letvezető szerint ő már nem reklamálhat, mivel az árut át­vette, és van egy olyan sza­bályzat is, hogyha a vevő az árut kiviszi az üzletből, rek­lamációnak helye nincs. Bíró Józsefné Verőce Veszélyes útszakasz Gödöllőn a Táncsics Mihály és Semmelweis utcában elekt­romos kábelt fektetnek le. A Semmelweis utca Kőrösfői ut­ca és Erkel utca közötti sza­kaszán az árok kiásásával a járdát teljesen járhatatlanná tették, mivel az árkot a járda közepén készítették el. Termé­szetesen nem az ellen van ki­fogásunk, hogy a fejlődés ér­dekében kábelt fektetnek le, de szót kell emelni annak a több száz embernek a nevé­ben, akik így leszorulnak az „úttestre”. Az úttest ugyanis mindennek nevezhető, csak úttestnek nem. Harminc cen­timéter mély gödörtől külön­féle árokig a legkülönfélébb domborzati formák megtalál­hatók ezen a földúton, mely körülbelül 300 méter hosszú­ságban szolgál jelenleg jár­dául is. Ha esik az eső, bo­káig vagy feljebb érő sárban lehet csak közlekedni, ekkor is csak kerülővel, amely leg­alább 15 perces többletidővel jár, akár haza, akár a munka­helyre igyekszik az ember. Nagyon sokan járnak erre kisgyermekekkel, akiket csak ölben lehet vinni, vagy pe­dig nem győznek rájuk mos­ni. Nem is jó arra gondolni, hogy ha esik a hó, ha csú­szik, miféle balesetek történ­hetnek itt. Hangsúlyozni kívánom: e panaszlevél megírása azért vált szükségessé, mert minden valószínűség szerint ezt a járdaszakaszt ebben az évben nem teszik járhatóvá, még akkor sem, ha a kábelt le­fektetik, a földet viszateme­tik, nyilván azért, mert a földnek süllyedni kell. Ez az állapot egész jövő év tava­száig vagy esetleg tovább is fennmarad. Berkes! Dezső Gödöllő Pest megyei betegek tárlata Nemrég kiállítást rendeztek a Korányi tbc-szanatóriumban Budapest centenáriumának tiszteletére, a volt művész­betegek képeiből. Így találkoz­hattunk például Derkovits Gyula, Kassák Lajos és Dési Huber István expresszioniz- must és a kubizmust egyéni módon elegyítő képeivel, me­lyek közül nem egy a szana­tórium közvetlen környezetét idézte. Pest megyei vonatko­zásban legjelentősebb volt az al nyolc kép, mely a szent­endrei iskolához tartozó, tü­dőbajban fiatalon elhunyt Vajda Lajos munkája. Tanít­ványa, barátja, a szentendrei iskola hagyományainak köz­vetlen folytatója Bálint Endre. Nem véletlen tehát, hogy ké­peik egymás után következ­tek. Anna Margit — aki fér­jével 1938-től három nyarat töltött Szentendrén — bábui az archaikus primitív és ter­mészeti népek alkotásaira emlékeztették. Mező Ferenc Budapest A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére, továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, kovács, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, motorszerelő, csőszerelő, marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad. Magas kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft-ot kell fizetni. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Própaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. rsssssssssssssssssssss Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. Válaszol az illetékes Újabb „séta a sertésól körül 99 Három panasz - egy dicséret November 15-i számunkban Séta a sertésól körül címmel közöltük Horváth Béla gödöl­lői olvasónk panaszát szom­szédja sertéstartásával kap­csolatban, és az illetékesek válaszát. Most újabb választ kaptunk ez ügyben, ezúttal dr. Rozgonyi Ernőnétöl, a gö­döllői városi tanács vb-titfcá- rától: A panaszos olyan támoga­tásért fordult önökhöz, amely­re nem volt szüksége — írja többek között. — Panaszában az egész várost érintő problé­mával — az állatok tartásáról szóló 1972. évi 1. számú ta­nácsrendelet végrehajtásával, illetve betartásával — foglal­kozik saját ügye kapcsán. A panaszos 1973. május 14-i levelében az igazgatási osz­tálytól azt kérte, hogy álla­pítsák meg, jogos-e a szom­széd állattartása. Bejelenté­sét az említett tanácsrende­letnek megfelelően a KÖJÁL véleményezte, megállapítva, hogy a szomszéd a közegész­ségügyi előírásokat nem sértő módon, két disznót tart. Mi­vel a telek mindössze 100 négyszögöl, a tanácsrendelet­ben meghatározott védőtá­volságok nem minden eset­ben tarthatók be. Ezután a beadványt a KÖ­JÁL hivatalból áttette a vá­rosi tanács termelés-ellátás felügyeleti csoportjához, mely végül határozatban tiltotta meg az állattartást. Kénytelen vagyak kiemelni a panaszos levelének befeje­ző, kérdő mondatát:^ ,Miért fizessek én a szomszédom sza­bálytalansága miatt 50 forin­tot?” Erre egyértelműen azt válaszolja]:: azért, mert az il­leték lerovását, a tanácsok ré­széről pedig a befizettetést jogszabály írja elő. Nyilván­való, hogy a panasz elbírálá­sával egyidejűleg — ha az jo­gos, mint jelen esetben —, a lerótt illeték visszafizetése iránt is intézkedünk. A pana­szos azonban nem rótta le az illetéket, ezért erre az eljá­rásra nem került sor. A szóbanforgó tanácsren­delet célja egyebek közt a fejlődő Gödöllő városiasodá­sa, köztisztasága javítását szolgálja. A város lakói a kul­turált, virágos, parkos Gödöl­lőt igénylik, egyéni érdekei­ket — jelen esetben a korlá­tozott. vagy tilos állattartásra vonatkozó rendelet megtar­tását — viszont nem tudják rövid idő alatt egyeztetni a közérdekkel. A rendelet meg­tartása az állampolgárok, a megtartatás a városi tanács illetékes szakigazgatási szer­vének feladata, de nem olyan módon, hogy azonnal bünte­tést szabjon ki. Határozott in­tézkedéssel kell érvényt sze­rezni a rendeletnek. November 15-én, 16.10—tői 16.50-ig álltam sorba a duna­keszi íöpostán a levél, cso­mag, távirat feliratú ablak előtt. Ekkorra már több tár­sammal együtt elvesztettem á türelmemet, és a felvilágosí- tásablaikhoz mentem, hogy fel­adjam expresszlevelemet. Amikor megkérdeztem, hogy miért ilyen lassú az ügyinté­zés; munkaerőhiányra hivat­koztak. Pedig volna megoldás: míg mi vagy 10-en álltunk sorba a levél, csomag, távirat feliratú ablaknál, a pénz ki­befizetés ablaknál a 40 perces várakozás alatt mindössze egy ember fordult meg. Va­jon nem lehetne-e, hogy en­nél az ablaknál is foglalkoz­nának a levelekkel? Elvégre szervezés kérdése az egész. Gilányi István Dunakeszi ★ November 16-án reggelre lucskos és sáros lett az üt. A postajárat kocsivezetője la­kott területen a megengedett sebességnél gyorsabban haj­tott, és így nem tudott lefé­kezni a postánál. Az arra ha­ladó, munkába igyekvők és ta­nulók ruháit nagyon csúnyán lefröcskölte. Végül 200 méter­re a postától sikerül megáll­nia, és visszafordulnia az épü­let elé. Ahelyett, hogy elné­zést kért volna a vezető, még szemtelenkedett is a károsul­takkal. Kurucz József Galgagyörk ★ Gödöllőn a postahivatalnál két nyilvános telefon van: az egyik az épületben, a másik az épület előtt található. Kö­zös ismertető jelük, hogy leg­többször mindkettő rossz. Pe­dig a gyanútlan „telefonra éhes” ember azt gondolhatná, hogy amelyik az épületben van, az védettebb és jobb. Az anyák védelmében, Még aiz is logikus lenne, hogy mindkettő mindig hasmál- ható, mert, ha elromlanának, a műszakiak a helyszínen megjavítanák. Sajnos, a ké­szülékek sokszor napokig hi­básak: a telefonellátottságban amúgyis szegény Gödöllőn gyakran a postáról sem lehet felhívni a helyi állomásokat. Sokszor két-három forintot is elnyelnek a készülékek, és nem kapunk kapcsolást. Ha panaszt teszünk, azt mondják a postán: nem tudunk a tele­fonnal bánni. Hát — tényleg nem! Fehér István Gödöllő ★ Ez úton szeretnék köszöne­tét mondani Fónódi János postásunk munkájáért. Négy évtizede a posta alkalmazott­ja; hóban, sárban, esőben fá­radhatatlanul hordja még most is a leveleket, újságokat Csere László Pomáz A kapott levélben egy édes­anya, Gulyás Ferencné szüle­tett Csemai Ibolya szól hoz­zánk, akinek gyermeke iránt érzett szeretetét már egy mondata is világosan kifejezi: „1972-ben férjhez mentem, és 1973. április 12-én egy aranyos kisfiúnk született”. De lássuk csak a boldogságot szerző ese­mény előzményét és következ­ményét. Az anyák ellen? „Vác városi tanácsa mint bölcsődei gondozót, ötéves munkaviszony után, csupán azzal az indokkal, hogy férj­hez mentem és ezután gyer­mekünk született, beidézett a munkaügyi osztályra, ahol ide­adták a munkakönyvem it. Űj dolgozót vettek fel helyettem, mivel én úgy is anyasági sza­badságon vagyok, és nem tud­nak nélkülözni. Ez bizony en­gem lelkileg annyira lesújtott, hogy még a férjem előtt is szégyellem, ötéves szorgal­mas munkám után, csak azért, mert gyermeket szültem, ilyen könnyen eldobnak egy dolgozó nőt.” A panasszal kapcsolatban megtudtuk, hogy levélírónk 1970. június 10-től 1973. áp­rilis 30-ig a váci I. számú te­rületi bölcsődében szakképzet- len gondozónői beosztásban dolgozott. Ez idő alatt több­szöri meghosszabbítással, de mindig határozott időre szóló szerződéssel alkalmazták. Pel- czéder Tibomé bölcsődevezető válasza: — Foglalkoztatási ideje alatt többször szorgalmaztuk, hogy gondozónői képesítést szerezzen. 1972. szeptemberé­ben beiskoláztuk, a felvételi vizsgára is mi készítettük fel, azonban férjhez menetele után, 1972. októberében az iskolából kimaradt. Az egész­ségügyi szakközépiskola a vá­rost jelenleg sok képesített gondozónővel látja el. Mivel \ Gulyás Ferencné a város kü­lönböző bölcsődéiben eltöltött öt év alatt független leány­ként, majd asszonyként nem tudta megszerezni a munká­hoz szükséges szakképzettsé­get, semmi reményt nem lát­tunk arra, hogy a jövőben en­nek eleget tudna tenni. A bölcsődében levő gyermekek jobb ellátását csak az erre ké­pesített dolgozók belállításá- val látjuk biztosítottnak, ezért a szerződést annak lejártával már nem tartottuk célszerű­nek meghosszabbítani. Gulyás Ferencnével mindezt akkor megbeszéltem, megértette és semmi ellenvetése nem volt. A bö'csőde érdekeit tisztelték A válasz ellen jogilag sem­miféle kifogást nem emelhe­tünk. A szabályoknak megfe­lelően jártak el. Ha a parag­rafusok és a bölcsőde érdekeit tisztelték, vajon miért nem az emberét, az anyáét? A Minisz­tertanács mint ismeretes, ok­tóberben határozatot hozott a népesedési helyzet javítására, a gyermekes családok fokozott anyagi támogatására, a nők és születendő gyermekek egészsé­gének hatékonyabb megóvásá­ra, valamint az egészségügyi családtervezési ismeretek szervezett oktatásának beve­zetésére. Miközben tehát egy­felől igen alaposan és részle­tesen törődünk az ilyen prob­lémákkal, lám, előfordul olyan eset is, amikor semmit sem lehet lenni az anya védelmé­ben. Valóban? Okkal? Ha Csemai Ibolya három éven át dolgozhatott a bölcsődében, mindebből arra lehetne kö­vetkeztetni, hogy jól ellátta munkáját, mert hisz különben nem hosszabbították volna meg a szerződését, ha a város jelenleg sok kéoesített gondo­zónővel rendelkezik, akkor miért éppen most jöttek rá arra, hogy a gyermekei: ellá­tása a képesített dolgozókkal megfelelőbb? A bölcsőde, mely az édesanyákon kíván segíteni, miért éppen az ott dolgozó ányától tagadja meg ilyen módon a támogatást? Kérhetett volna halasztást Mégsem törünk lándzsát ez esetben az anya mellett. Most, a Minisztertanács határozata nyomán Osemai Ibolya köve­teli a bölcsődétől, hogy javára járjon el, csak éppen azt fe­lejti el, hogy annak idején nem tett meg minden tőle tel­hetőt a képzettség megszerzé­sére, noha a munkahely vál­lalta azt is, hogy hetente két­szer másnak kell ellátnia le­vélírónk helyett a munkát. Csemai Ibolya viszont, az „is­kolás” napokon munkahelyén sem volt, és az iskolában sem. Betegség miatt — emígy a vá­lasz. Kimaradt az ’S'k jlából, amikor kérhetett volna ha­lasztást is. Pedig a munkahely még akkor is az ő szerződését hosszabbította meg, amikor képesített dolgozót felvehetett volna, mert szerették őt, és segíteni kívántak rajta. Csak akkor bontották fel a szerző­dést, amikor végképp kilátás­talanná vált, hogy Csernai Ibolya saját és a gyermekek érdekében megszerezze a nél­külözhetetlen képesítést. Nem az anyát akarták ezzel meg­bántani (hiszen már bizonyí­totta a munkahely Csernai Ibolyához való ragaszkodását), hanem az óvodás gyermekek javát akarták szolgálni. D. G. G. az utasok vecsési, üllői, mö- nori utasok Budapesten, a XVIII. kerületben, a Béke téri MÁVAUT-buszváró előtt. A várót ugyanis, mivel nem­rég betörtek a mögötte levő közértbe, bezárták. Vajon miért az utasokat büntetik? Vecsési, üllői, monorí utasok Szerkesztői üzenetek I. K., Csemő: A levelében felve­tett problémákra visszatérünk a Postabontásban. S. L., Budakeszi: Kérjük, nevét és címét írja meg. V. M., Albertirsa: Köszönjük tu­dósításait. K. J., Gödöllő: Panaszával fog­lalkozunk. Szíves türelmét kérjük. Ny. P., Vác: Ha egy cikk írója csak nevének kezdőbetűjével jel­zi személyét, az nem azt jelenti, hogy nem vállalja a cikkben fog­lalt véleményét. A teljes név ki­írása több tényezőtől függ. Így például: a cikk terjedelme, vagy mondanivalójának súlya, esetleg olyan egyszerű tényező is, hogy egyszerre több cikket is írt. E. G., Szentendre: A Niagara- szivattyút ilyenkor már víztelení­teni kell, ha a szabadban van. ★ Kincse József szigetszentmiklósi levélírónknak ezúton is szeretnénk köszönetét mondani, aki szerkesz­tőségünknek 23 régi újságot aján­dékozott, melyek közül a legré­gibb 1871-ből való. Keresse fel az öra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat boltjait! v

Next

/
Oldalképek
Tartalom