Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-24 / 275. szám
1973. NOVEMBER 24., SZOMBAT MSI «f£C>£* ^/Cirtap A nők egyenjogúsága „Mindazokban a társadalmi rendszerekben, amelyek lényegüknél fogva a nők valóságos felszabadítására törekszenek, a nők egyenlő jogainak deklarálását, a nők szociális védelmét biztosító rendelkezések és intézkedések kísérik.” Ezek a szavak az országgyűlés vitájában hangzottak el. Azon a vitán, amelyet a nőkre nézve hátrányos helyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat kapcsán folytattak — éppen huszonöt évvel ezelőtt: 1948. november 24-én. A felszabadulástól a javaslat törvényre emeléséig számos intézkedés, rendelet született, amely a nők egyenjogúságát hirdette. Elég csak a magyar nők előtt megnyílt új pályákra utalni. Megnyíltak a nők előtt az egyetemek korábban bezárt fakultásai. Mégis, maradt az életnek a közjogban és a magánjogban néhány olyan területe, amelyen a nők nem részesültek a férfiakkal egyenlő elbírálásban. Ezek megszüntetését, a minden téren érvényes egyenjogúság elismerését szorgalmazta a javaslat. Vitában, ellenérvek hangoztatása mellett fogadta el az országgyűlés a törvényjavaslatot. Egyik-másik képviselő a nők nőiességét féltette a szabad pálya- választástól. Volt, aki még azt is megkérdőjelezte, szüksége van-e a nőnek egyáltalán hivatásra, tanulásra, munkavállalásra. A kételkedőket meggyőzték, s meggyőzte őket az idő! S érdemes idézni azt a ma is aktuális megjegyzést, hogy „a nő csak akkor gyakorolhat egyenlő jogokat a férfival, ha a kormányzat azonos lehetőségeket nyújt a munka, a pihenés és a művelődés terén, ha korszerű intézkedésekkel gondoskodik az anya és gyermek állandó védelméről, ha biztosítja a terhesség esetén a fizetett szabadságot és messzemenően védi a társadalom fontos egységének, a családnak az érdekeit”. K. M. NAPIRENDEN: AZ IFJÚ GÁRDA Tanácsadó testület alakul A Verőcén megrendezett IV. Országos Ifjú Gárda szemlén a Pest megyét képviselő váci szakasz elnyerte a Kiváló Ifjú Gárda Szakasz címet, amely azt is jelezte, hogy megyénkben fejlődőben van az Ifjú Gárda-mozgalom. Jelenleg minden járási, városi és üzemi KISZ-bizottság mellett működik IG-parancsnokság. A KISZ Pest megyei bizottsága végrehajtó bizottsági ülésén tegnap délelőtt az Ifjú Gárda munkáját elemezték. Ezen részt vett Csornai Ferenc, az Ifjú Gárda országos parancsnoka és Réti Attila, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese is. A végrehajtó bizottság előtt Babait Lajos honvédelmi és sportfelelős a megyei IG-egy- ségek politikai oktatásáról, s a szervezet jövő esztendei feladatairól számolt be. Pest megyében jelenleg 1792 gárdista tevékenykedik, 60 százalékuk középfokú tanintézetekben tanul. Az országos kiképzési és oktatási programjavaslat alapján a KISZ-bizottság a megyei 1G- parancsnoksággal közösen készítette el a megyei oktatási és kiképzési tervet, amely három esztendőre szól. Ott, ahol az ifjúgárda-mozgalom a legjobb — például Vácott, a váci járásban, Nagykőrösön és Cegléden — a meghatározott óraszámot növelni lehet. A hároméves terv egyébként ösz- szesen 210 elméleti, módszertani és gyakorlati órát irányoz elő: Akad olyan KlSZ-bizott- ság is, ahol nem foglalkoztak megfelelően az ifjú gárdával, így például a Csepel Autógyárban és Ráckevén. A kiképzési célkitűzések megvalósítása érdekében szervezettebbé kell tenni az IG-egységek kapcsolatait az állami és társadalmi szervezetekkel, különösen fontos az MHSZ-szel kialakítandó jó együttműködés. Örvendetes, hogy egyre szorosabb az iskolák és a néphadsereg alakulatainak kapcsolata. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadta, s meghatározta az elkövetkezendő időszak feladatait: növelni kell az ifjúgárda tagok létszámát, a járási és városi KlSZ-bizott- sagok vállaljanak nagyobb szerepet az irányító és ellenőrző munkában. A teendők között szerepel a megyei Honvédelmi Tanácsadó Testület létrehozása, amelynek tagjai a megye fegyveres testületéinek tagjai közül kerülnek ki. Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy szükség van a szocialista versenymozgalom megindítására az ifjú gárdában is — jövőre tehát ezt is bevezetik. F. B. A gödöllői egyetem Szabolcs szakemberellátásáért Szocialista együttműködési szerződést kötött a . Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi és mező- gazdasági gépészmérnök kara, á Kelet-magyarországi Diákklub, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint az Agrártudományi Egyesület megyei szervezete. Az együttműködés célja: hatékonyan segíteni a megye szakemberellátását. A megye és a karok kapcsolata a klub közreműködésével valósul meg. A klub többek között szerepet vállal a fizikai dolgozók gyermekeinek egyetemi előkészítésében, a szabolcsi végzős hallgatók elhelyezkedésében, támogatást nyújt a megye mező- gazdasági gondjainak feltárásához. A megye ösztöndíjat létesít a fizikai dolgozók, mezőgazdasági munkások gyermekei egyetemi tanulmányainak elősegítésére. A végzős hallgatókat értesíti az elhelyezkedési lehetőségekről, javaslatokat tesz a szakdolgozati témákra, gondoskodik a tapasztalatcserékről. A szerződésben foglaltak gyakorlati megvalósítása már e héten megkezdődött az egyetemen rendezett kelet-magyarországi napok eseménysorozatával. Szocialista építésünk szilárd alapja N épgazdaságunk és társadalmunk dinamikusan fejlődik, sikeresen halad a szocializmus teljes felépítésének útján. A munkás-paraszt szövetség, amely a falu szocialista útra lépésével, a termelőszövetkezetek megerősödésével magasabb eszmei és politikai színvonalra emelkedett, változatlanul alapja szocialista rendünknek, gazdasági és társadalmi eredményeinknek. A szocializmus építésének előrehaladásával sem csökken e szövetség fontossága, mert szocialista vívmányaink csakis a dolgozók széles tömegeinek szoros együttműködésére alapozhatok és fejleszthetők. A termelés — ezzel együtt népünk életszínvonalának javítása, a dolgozók jobb ellátása — csakis a munkások és parasztok jobb munkájának eredmé. ys révén lehetséges, együttműködésben az értelmiséggel. A szocialista viszonyok erősítése, a szocialista demokrácia szélesítése is csak szilárd osztályszövetség alapján valósulhat meg. munkás-paraszt szövetség olyan politikai összefogás, amely mindenekelőtt a két osztály szoros gazdasági egymásrautaltságára épül. A parasztság nem lehet meg és nem fejlesztheti gazdaságát az ipar nélkül. A A Taksony péídát mutat Nyugdíjas kommunista nincs! tr // <— A községi alapszervezet titkárát keresem — mondom Szabó Imrének, a taksonyi csúcspártvezetőség titkárának. — Az alapszerv és a nyugdíjasok kapcsolatáról szeretnék érdeklődni. — Megmutatom a lakását — nyúl a kabátjáért. — Gondolja, hogy otthon lesz? — Hogyne lenne, hiszed — nyugdíjas! Akik az elsők Takaros kis családi ház ajtajában fogad bennünket a háziasszony: Pilás Jenőné. — Pilás Jenő, szedd rendbe magad, vendégek jöttek! — szól be jókedvűen a szobába, ahol férje éppen az, 'újságot böngészi. — Magát keressük, titkár elvtárs, ha nem haragszik a zavarásért — kezdeném az ismerkedést, de a házigazda felnevet : — Még egy sajtóhiba! —kacsint a feleségére, aztán ma- gyarázóan hozzáteszi: — A Csepel Vasmű lapjában azt írták rólam a minap, hogy én vagyok a taksonyi községi alapszerv titkára. Pedig ... — Pedig? — A feleségem az. Én a csúcsvezetőség szervező titkára vagyok, idestova nyolc éve. — A Vasműben dolgozik? — Dolgoztam — kerek negyven évet. Nyugdíjas vagyok. —r Éppen ilyen ügyben jöttem: a pártszervezet és a nyugdíjasok kapcsolata érdekel — mondom Pilás Jenőné- nek. Listát vesz elő — az alapszervezeti tagok •' névsorát —, de inkább csak a biztonság kedvéért, mert jószerint bele sem néz: — Az alapszervezet 52 tagú, abból a nyugdíjasok száma 27, a 60 éven felülieké 26. A Központi Bizottság határozata értelmében 12 idős, beteges kommunistát mentettünk tel a taggyűlések, pártrendezvények látogatása alól. — Ezek szerint — ha senki sem hiányzik — negyvenen szoktak megjelenni? — Hogy képzeli? — tiltakozik Pilásné. — Nagyon betegnek kell lennie annak az idős kommunistának, aki elmarad a taggyűlésről. Legtöbbször, mire odamegyek, már nyolctíz kisöreg üldögél a széksorokban: ők az elsők! Pedig 84 éves is akad közöttük, mint Nyeste Jánosáé; egyetlenegyszer hiányzott , a taggyűlésről, utána nem győzött restelkedni, hogy: elfelejtette. A legaktívabb agitátorok A kettős ágy közepéről gyönyörűen fésült, báliruhás baba veti rám selymes műszempillái alól tekintetét. A fotel ölében jókora, eleven Chat-Noir reklám — fényes bundájú fekete macska — dorombol. A háziasszony egy doboz Dunhillt vesz elő valamelyik fiók mélyéről : — Gyújtsanak-rá — kínálja. — Ilyen drága cigarettára?! — tiltakozunk. — Valakinek csak el kell szívnia — mondja derűsen. — Külföldi rokonok hozták a babával együtt a nyáron, de nekünk ez túl gyenge. Jó erős Románcot vesz elő, igazolandó, hogy ő már csak az ilyet szereti, aztán folytatódik a beszélgetés: — Szóval, a nyugdíjasok. Van nekünk egy veteránunk, Szabó Imre édesapja — int fejével a csúcstikár felé — aki azt szokta mondani: „Nyugdíjas kommunista nincs, a pártból senki sem mehet nyugdíjba!” Hatvanegy éves mindösz- sze, de beteg ember. Azt hiszi, ki lehetne hagyni valamiből? Ma is ő a vezetőség gazdasági felelőse. A tanácsválasztások előtt ő volt a legaktívabb agitátorunk! Vagy Heimuth Emil: 68 éves és pártqsoportbizalmi. Korára való tekintettel fel akartuk menteni a tisztségéből, kis híján megsértődött: „Ennyit még csak elbírok talán!” — azt mondta. Pedig nálunk a pártbizalmi munkája nem fejeződik be a tagdíjak beszedésével! Ök az összekötőink az idősek, betegek és a pártvezetőség, a pártszervezet között. No meg a taggyűlési felelősök. — Nekik mL.a dolguk? — Meghívni a párttagokat a taggyűlésre, tájékoztatni őket a gyűlés napirendjéről. A vitáról, s a határozatokról aztán a pártbizalmi ad felvilágosítást legközelebb, amikor a pártbélyeget házhoz viszi. Ott vannak az oktatáson is Egymásután sorolja a neveket: — Itt van például a 79 éves Kasza Ferenc; a legutóbbi vezetőségválasztásig ő volt a gazdasági felelősünk. Még a megyénél is megdicsérték pontosságáért, megbízhatóságáért. Néhány éve súlyos autóbaleset érte, de a taggyűlésről egyszer sem hiányzik. Komza Ferenc 68 éves, nagyon messze lakik a pártháztól, de próbálnánk csak azt mondani neki, hogy felmentjük a pártmunka alól! Ma is ő a tanács szabálysértési bizottságának egyik legaktívabb tagja. Juhász András egy éve lett nyugdíjas, azóta tán még többet dolgozik a pártszervezetben, mint azelőtt: az oktatási bizottság tagja. — Aztán itt van Czékmány Andrásné: ő a pártszervezet beteglátogatója. Ahol ennyi idős ember van az alapszervezetben, ott elkel a baráti szó, egy kis ajándék a kommunisták nevében. Hadd érezze a beteg, hogy gondolunk rá, gyógyulást kívánunk neki, visszavárjuk magunk közé. Idős Szabó Józsefnét idős korára való tekintettel — 63 éves — felmentettük a pártoktatásból. Hát nem panaszra ment az oktatási bizottság egyik tagjához?! Sürgősen be kellett osztanunk tanfolyamra, nehogy megsértődjön. — Ahogy elnézem az oktatásban részt vevők névsorát, szinte az egész tagság szerepel a listán. Talán csak a Nyeste néni neve hiányzik. — Meg is kaptuk érte a magunkét! — nevet a párttitkár asszony. — Épp a múltkor hányta szemünkre, hogy őt még sosem vontuk be a pártoktatásba. i A kapcsolatok sem szakadnak meg ( Komolyra fordítja a szót, egy másik szemrehányásra, amit a felsőbb pártszervtől kapott a vezetőség, túlzott engedékenységéért. Nevezetesen azért, mert az idős párttagokhoz hasonlóan, a gyermekg'Wi- dozási szabadságon levő kismamákat is felmentette a pártokíatás és a pártrendezvények látogatása alól, „pedig ez nincs benne az MSZMP Központi Bizottsága 1969. március 6-i határozatában”. — A szemrehányást tudomásul vettük, de a helyzetet mi ismerjük jobban — mondja Pilás Jenőné. — Mindössze három kismama tartozik az alapszervezethez. Mind a háromnak indokolt a felmentése, vállaljuk is érte a felelősséget. Mint ahogy azért is vállaljuk, hogy anyai hivatásuk teljesítése közben se szakadjon meg a kapcsolatuk a pártszervezettel. Nyíri Éva mai korszerű gazdálkodásban egyre növekvő szerepe van az ipari eszközöknek, tehát az ipari munkának. Több termelési ágban ma már az ipar szerepe és közreműködése a döntő a mezőgazdaságban. A szövetkezeti parasztságunk által elért szép eredményekben, a 30 mázsa feletti búzahozamokban, a nagy kukoricatermésben, hasonlóképpen a növekvő tej-, tojás- és hústermelésben ugyanúgy megtalálható az ipari dolgozók jó munkája, mint a mező- gazdaságiaké. Mindez egyúttal a legközvetlenebb munkásérdek, hiszen a mezőgazdasági termelés a város élelmiszerbázisa, a közszükségleti cikkeket gyártó könnyű- és élelmiszeripar nyersanyag- forrása. Sőt a mezőgazdaság hazánkban fontos tényezője külkereskedelmünk fejlődésének is. Az élelmiszergazdaság exportbevétele évről évre számottevő népgazdasági beruházások forrása. A munkásparaszt szövetség politikája a gyakorlatban ezért azt követeli, hogy felismerjük és elfogadjuk az ipar és a mezőgazdaság arányos fejlesztésének fontosságát. Az utóbbi években ez a politika kézzelfogható eredményeket hozott. Évente mintegy hat százalékkal növekedett az ipari és mezőgazdasági termelés. Az élelmiszer-ellátás — időszakos hiányoktól eltekintve — bőséges és csaknem zavartalan volt. Az élelmiszer-ellátás javítása érdekéhen különösen fontos, hogy szövetkezeti parasztságunk fokozott gondot fordítson a zöldségfélék termelésére és a hústermelésre. Ebben , az évben e két területen tapasztalható a lemaradás: a zö’dségellátásban már néhány év óta, a húsellátásban pedig átmenetileg az állatjárvány miatt. A sertéshústermelés növelésével év végére az ellátás zavartalanná válhat, a zöldségtermelés fokozásához azonban még további befektetések, szorgalmas, hozzáértő munka szükséges. — Mindennek — a mezőgazdasági nagyüzemeken belüli tennivalók mellett — iparfejlesztésünk, munkás- osztályunk számára is figyelemreméltó mondanivalója van. Az egyik lényeges mondanivaló, hogy az intenzív termeléshez a mezőgazdaságban egyre több gép, műtrágya, ipari termelőeszköz és anyag szükséges. Mindezt hazai termelésből, vagy importból, mindenképpen biztosítani kell. A másik mondanivaló az, hogy jó minőségű ipari eszközök kellenek, a mezőgazdasági üzemek jő védelmével összhangban álló árakon. F ontos termelési és ellátási érdekek fűződnek ahhoz is, hogy termelőszövetkezeteink ne csak a szűk értelemben vett növénytermelést, állattenyésztést és kertészetet fejlesszék, hanem az azokkal összefüggő ipari feldolgozást, szolgáltatást, és a közvetlen értékesítést Is. A vertikális kooperáció lehetőségeit jól hasznosító, szakosított tömegtermelés és az ehhez kapcsolódó értékesítés társadalmi és üzemi szempontból egyaránt előnyös: növeli az áruválasztékot, lerövidíti az áru útját, ezzel javítja a fogyasztók ellátását, egyúttal elősegíti a szövetkezetekben dolgozók munkaidejének jobb hasznosítását, bővíti a szövetkezetek jövedelmi és felhalmozási forrásait. Gyökeres átalakulás kezdődött a mezőgazdasági dolgozók, a szövetkezeti parasztok gondolkodásmódjában, politikai és emberi magatartásában is. Átléptünk a szocialista építésnek abba a szakaszába, amikor parasztságunk túlnyomó többsége nemcsak megélhetése alapjának tekinti a közös gazdaságot, hanem életformájaként is elfogadja a szövetkezeti közösségben való munkálkodást. Termelőszövetkezeteinkben olyan új kollektívák kovácsolódnak, amelyekre mind jellemzőbb a szocialista munka, a szocialista erkölcs és gondolkodás- mód. A termelőszövetkezetekben meghonosodott és egyre szélesedik a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom. A falun is új társadalmi értékmérő nyer polgárjogot: a munka és a közösségi magatartás. A kibontakozó gazdásági és társadalmi változások fokozatosan abba az irányba haladnak, hogy a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság egyre több közös vonással rendelkezik. A gazdálkodás törvényes rendjének megtartása szövetkezeteink zömében mindennapi gyakorlattá vált. Esetenként, sajnos, még előfordulnak törvény- sértő szabálytalanságok és tudatos visszaélések. Találkozhatunk az önzés, az anyagiasság, az emberi együttélés szabályait, erkölcsi normáit semmibe vevő megnyilvánulásokkal is. Nem lehet eltekinteni a határozott fellépéstől, sőt, a büntetéstől sem a törvényeinket megsértő vezetőkkel és beosztottakkal szemben. A jó munkát végző, vagy önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülő és helytálló dolgozókat és vezetőket azonban fáradságos munkájukért kellő anyagi és erkölcsi megbecsülésben kell részesíteni. Feladataink között ezért igen fontos helyet foglal el a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom fejlesztése. Fő céljait az üzemi tervekre alapozva célszerű meghatározni. Minden támogatást megérdemelnek a szocialista brigádok. hogy olyan kollektívákká váljanak, amelyek úttörő, mozgósító és példamutató szerepet töltenek be nemcsak a termelésben, hanem a közösségi életben, a szocialista magatartás és munkaerkölcs alakításában is. A mai, történelmileg új helyzetben a fejlődés túlhaladott egyes, korábban bevált módszereket, mint például a falujárást, a szövetkezeti pat- ronálást. Továbbra is igen időszerű azonban a múlt harcainak, a munkás-paraszt ösz- szefogas emlékeinek, néhol feledésbe menő helyi1 hagyományainak ápolása. Egymás jobb megismerése érdekében tovább kellene szélesíteni a munkások és parasztok rendszeres találkozásait. E zek az összejövetelek jelentősen előmozdíthatják, hogy az egymással szorosabb termelési kapcsolat, ban álló ipari és mezőgazda- sági üzemek dolgozói kölcsönösen. jobban megismerjék egymás életét, munkáját, eredményeit, gondjait, terveit. Dr. CSIZMADIA ERNŐ, az MSZMP KB gazdaság- politikai osztályának helyettes vezetője Megalakult az ifjúsági klubok országos bizottsága Az ifjúsági klubmozgalom továbbfejlesztésére pénteken a KISZ központi bizottságának kulturális osztálya megalakította javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületét, az ifjúsági klubok országos munkabizottságát. A bizottságban részt vevő 20 KISZ- és klubvezető, népművelő évek óta eredményesen tevékenykedik klubjában és a megyei ifjúsági klubtanácsokban. A testület feladata, hogy segítse az ifjúsági klubokban folyó eszmei, politikai nevelőmunkát, képviselje az ifjúsági klubok érdekeit, javaslatokat dolgozzon ki a mozgalom továbbfejlesztésére, a KISZ munkájának hatékonyabbá tételére. *