Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

t / ¥ MEGYEI cKírlap 1973. NOVEMBER 21., SZOMBAT TANÁCSKOZÁS DÖMSÖDÖN A művelődés többet vár a helyi gazdaságoké Gondos előkészülés után or­szágosan is ritka, Pest megyé­ben pedig feltétlenül példát jelentő kezdeményezéssel Dömsöd nagyközség MSZMP csúcsvezetősege és tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap munkaértekezletre hívta a me­gye, a járás képviselőit, vala­mint a község gazdasági, kul­turális életének vezetőit, hogy együttesen tárgyalják meg Dömsöd közoktatási, művelő­désügyi helyzetét és kijelöljék a legfontosabb tennivalókat. A tanácskozás munkájában részt vett Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első tit­kára is. Új iskola kell! Sáfrányos László tanácsel­nök megnyitója után Decsov Lajos, az MSZMP községi csúcsvezetőségének titkára, az általános iskola igazgatója tar­tott beszámolót. Az ezután kö­vetkező rendkívül élénk vitá­ban határozottan kirajzoló­dott a község művelődési portréja, s körvonalazó­dott az is, mit kell tenni az előbbre iépés, a továbbju­tás érdekében. A tanácskozás középpontjában az a kérdés állt, hogyan segíthetik tovább a község gazdaságai a műve­lődés fejlesztését. Élénk vitát váltott ki ezzel kapcsolatban az új iskola épí­tésének ügye. Hogy szükség lenne rá, senki sem vitatta. Már a beszámoló rámutatott hogy a 6500 lakosú község 632 általános iskolása 12 helyen szétszórtan épült 21 tanterem­ben tanul; a pedagógusok az óraközi szüneteket ingázással töltik. Az új iskola szükségességét hangoztatta Takó Miklós ta­nár, Papp József, az Aranyka­lász Tsz elnöke, aki a helyi erők összefogását sürgette az ügyben. Hasonló szellemben szólt Paukovits István, az ál­lami gazdaság igazgatója, rá­mutatva, hogy az oktatás, azr iskola fejlesztése gazdasági­anyagi érdek is. Az állami gaz­daság például rövidesen mil­liós értékű automatagépeket kap; ezeket csak képzett e'mbe- rek kezdhetik. Bábel Balázs, az állami gazdaság MSZMP csúcsvezetőségének titkára ugyancsak az iskola és a peda­gógusok munkájának fontossá­gát méltatta. Erről beszélt Sáf­rány József, a Petőfi Tsz el­nöke is. Jónás Zoltán az is­kolaépítés és a művelődés fej­lesztése ügyében a helyi erők összefogásának jelentőségére hivatkozott. A művelődési ház közös fenntartása Majdnem minden hozzászó­lásban szerepelt a dömsödi közművelődés másik megoldat­lan gondja: a felszólalók azt szorgalmazták, hogy a műve­lődési ház kerüljön a termelő- szövetkezetek és a tanács kö­zös irányítása alá. A közös fenntartás fontosságáról szólott egyebek közt Dékány Sándor, a Hazafias Népfront járási bi­zottságának titkára. Báti Jó­zsef, a járási hivatal elnökhe­lyettese hangsúlyozta, hogy a helyi gazdasági erőket a mű­velődési ház közös fenntartá­sa, az óvodaépítésre és az is­kolaudvar átépítésére, a sport­udvar létrehozására kell kon­centrálni. A közművelődés egyéb prob­lémáihoz szólt hozzá Szabó Béla, a művelődési ház igaz­gatója, kiemelve, hogy az utóbbi időben újjáéledt Döm- södön a színjátszócsoport, s most szervezik ismét a nép­tánccsoportot, Sófalvi Zoltánné, az SZMT titkára a szakszer­vezet támogatását ígérte á közművelődési feladatok meg­oldásához. ö. L. PÁLYAVÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ (I.) Amit meg keli szívlelniük a végzős általános iskolásoknak Az iskolaév elején az idén 10 992, köztük 5536 leány irat­kozott be Pest megyében az általános iskola nyolcadik osztályába. Egyesek évköz­ben elköltöztek, de feltehe­tően a beköltözött családok PEST MEG YEI KIÁLLÍTÁSOK Gödöllői bemutatkozás Grafikák a veresegyházi művelődési központban A gödöllői városi Petőfi Művelődési Ház képzőmű­vész-szakkörének első bemu­tatkozó kiállítása ma, szom­baton déli 12 órakor nyílik meg a járási hivatal nagyter­mében. Megnyitót dr. Kampis Antal művészettörténész mond. A tárlat december 6-ig nc-oonta 10-től este 6 óráig tekinthető meg. A képzőművész-szakkör termése A magyar szecesszió jelen­tős hazai műhelye volt a szá­zadfordulón a Körösfői- Kriesch Aladár és Nagy Sán­dor vezette gödöllői művészte­lep. Az itt élő és évtizedek óta munkálkodó Remsey-csa- lád tagja, Remsey Iván festő­művész az idén tavasszal a Petőfi Sándor Művelődési Ház patronálásában — e hagyomá­nyokra is építve —, szakkört szervezett munkások, gimna­zisták részére, akikben szán­dék és tehetség mutatkozik a képzőművészet magaslatai­nak meghódítására. Szomba­tonként dolgoznak közösen a volt Nagy Sándor-villában, amelyet a hajdani kitűnő mű­vész lánya bocsátott a festő­jelöltek rendelkezésére. Rem­sey Iván rendszeresen végez korrektúrát, vetít a művé­szettörténelem széles anyagá­ból, járja több nemzedékből verbuválódó tanítványaival a természetet, a gödöllői dom­bokat, szadai erdőket, veszp­rémi sikátorokat, s impulzu­sokat ad az önkéntes szorga­lomnak, a festői elhivatott­ságnak. A tárlat: meglepő ered­mény, hiszen nemcsak Isa- szeg, Pécel, Veresegyház, Sza- da, Gödöllő, Hatvan tehetsé­geit gondozza, hanem tényle­ges festői értékeket összegez már az indulás pillanatában is. Mindenekelőtt Balázs Já­nos és Bari Károly méltó utódjára gondolok, Bada Már­tára, aki őszinte frisseréggel örökíti meg a Cigányudvar-1. Hrustinszky László és Kótáz Vilmos, az isaszegi gótikus templom megörökítésében je­leskednek, Nagy János tisztes arcképsorozatot készített a péceli szociális otthon idős lakóiról, A legsikerültebb ÁRA: 14 Ft '•-v v: ■■ Kapható a hírlapárusoknál és a postás kézbesítőknél v REJTVENYPALYAZAT SZÍNES „KIS KINCSES" (/) KÉPREGÉNY, HUMOR, SPORT O ORSZÁGOS VÁSÁROK JEGYZÉKE KÉRDÉS-FELELET A HÁZASSÁGRÓL KERT ÉS TELEKTULAJDONOSOK 1.x 1-E KINCSES kalendárium 1974 portré a 94 esztendős Dóczi Juli nénit ábrázolja. A közel száz festmény és grafika erőteljes természet­megfigyelésen alapul, de bát­ran alkalmazkodik az egyéni adottságokhoz is. így Kozák József érzékeny színérzéke el- vontabb szerkezetekben je­lentkezik, Grétzi Péter meg­hökkentő fantáziaképeket fest, Vincze Erika, Galántai László, Papp Gáborné, Bujtás Judit megmarad a valóság ajánlatainál. Elmélyült arcképek utalnak Bánkuti Péter rajzkészségé­re, Tábori Zsuzsa facsoportja szintén figyelmet ébreszt. Ami a gödöllői szakkör általános teljesítményére jellemző, az a táj és az emberi világ szere- tete, mely erdei házakban, vo­natokon mégfigyelt arcvoná­sokban jut kifejezésre. Mind­ehhez lírai bensőség járul, bá­tor színkezelés, egyéni utak kutatása. E festői mezőny' lét­rejöttével Gödöllő és környé­ke is fokozottan bekapcsoló­dik Pest megye képzőművé­szeti életébe, erősíti az után­pótlást a biztató ígéretek egész sora, Farkas Margit, Sándor Szilárd, s a többiek mindany- nyian. Akik ma még amatő­rök, akik a művészet jelölt­jei, holnap igazi festőkké vál­hatnak, ha komolyan összpon­tosítják képességeik rendsze­rét. Ha e készülődés komoly­sága fokozódik és a helyi tár­sadalom támogatását tovább­ra is élvezi, akkor a század- forduló gödöllői szecessziójá­nak megszakadt folyamata folytatódhat a realista hang­vételű alkotások munkáshét- köznapjainkhoz igazodó tisz­ta sorozatában. Takács József tárlata Takács József: Napsütésben (ecsetrajz) Vizi Ottó művészettörténész' nyitotta meg Veresegyházon a Váci Mihály Művelődési Köz­pontban Takács József gra­fikusművész kiállítását, amely december 6-ig minden dél­után 2-től este 9-ig tekinthető meg. A művészi kifejezésért vív­ja nemes küzdelmét Takács József. Érdekes egyéniség. A reklámgrafika sikeres alkal­mazása mellett önálló grafikai lapjai arról tanúskodnak, hogy ígéretes kibontakozás lehet hamarosan osztályré­sze. Széles gesztusokkal kom­ponált ecsetrajzainak fehér­fekete drámája nógrádi em­lékképeit ugyanúgy feltá­masztja, mint vonalvezetésé­nek örvénylő, ringó, megcsön- desedő hullámmozgásával ke­rekedő rajzi monológjait. (Álom a tavaszról, Várandó­ság.) Képzeletében szülőhelye és ma1 otthona, Zagyvapálfalva és Veresegyház ötvöződik, ilyen rokoni összetételekben jelenik meg grafikai soroza­tában az erdő, a népviselet, a tánc duhaj öröme. Világos szerkesztés végle­gesíti emberi élményeit, aki. fogyhatatlan bőség jellemzi eszméket rögzítő alakzatait. Ezzel nemcsak a valóság áb­rázolására tesz kísérletet, ha­nem álköltésére, ezért jelenik me« az asszonyi test virágor­namentikával. Művei azért okoznak örömet, mert alkotó­juk nem elégszik me| a szán­dékkal, a rajzi törvények meg­hódítására törekszik. Minden érdekli, az artisták külön vi­lága, a balatoni vitorlák, tán­coló fák, pásztormesék, tenge­ri fények. Nem elégszik meg puszta felidézésükkel, rajzai egyéniségrögzítők js, nemcsak látványélmények. E fehérekre váltó fekete dinamizmussal Dózsa sorsára is egyéni meg­közelítést alkalmaz, Petőfi máig teljesen fel nem derített életművéhez ad tartalmas út­baigazítást, rajzzal. Mozgalmassága kapcsolatot talál a veresegyházi művelő­déspolitika példás lendületé­vel, a készülő ifjúsági házhoz nagy méretű falképeket ter­vez a zene, tánc és az embe­ri játék tárgyköréből. A be­mutatott vázlatok tiszta rajz­beszéde méltó megvalósulás esetén térdúsító elemmé bő­vülhet a továbbiakban, nem­csak kíséri az ifjúság lázas eszményeit, hanem alakítja is. Sajátos technikájának nagyvonalú, de szabatos gesz­tusokkal szerveződő ecsetraj­zai a szerkezet tisztaságának megóvása, mellett törekszenek egyéni hangvételre, melyre több műve ad bizonyítékot. (Veresegyházi táj, Napsütés­ben, Temető.) Veresegyházi tárlatának igazságos közönségsikere van, a vendégkönyvben több kollé­gája js nyilatkozik jogos elis­meréssel. Ehhez a krónikás is csati:' ozik azzal a várakozás­sal, hogy Takács József gra­fikai értékeinek megőrzése mellett remélhetően kísérle­tet tesz a sokrétű veresegyhá­zi. erdőkertese, galgamácsai látványosság festői megköze­lítésére is. Losonci Miklós ugyanannyi gyermeke foglal­ta el a helyüket. A téli szünet után a második félév elején, február elsejéig számszerű­leg körülbelül ennyi Pest megyei fiúnak, leánynak kell eldöntenie, milyen pályát vá­laszt, mit és hol akar tovább tanulni. Jóllehet a jövő ta­vasszal végző VlIl-osok szá­ma 258 fővel kevesebb a ta­valyiakénál, semmivel sem kisebb gondot jelent nekik és szüleiknek döntő elhatáro­zásra jutni. Sok lehetőség Segítik ebben a fiatalokat az iskolák pályaválasztási fe­lelős pedagógusai és az osz­tályfőnökök, számukra sem könnyű feladat azonban el­igazodni a sokféle foglalko­zás, a rengeteg továbbtanu­lási lehetőség között. Elsősor­ban nekik jelent nagy segítsé­get a most megjelent Pest megyei pályaválasztási tájé­koztató vaskos kötete, ame­lyet Horváth Izabella, a me­gyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet igazgatója szer­kesztett és állított össze mun­katársaival. Valamennyi ha­sonló kiadvány közül elsőnek hagyta el a nyomdát és jut el már ezekben a napokban Pest megye minden általános és középiskolájába is. A kötetet gondosan áttanul­mányozva megállapíthatjuk, hogy az előző esztendő tájé­koztatóinál nemcsak terje­delmesebb, hanem tartalmi­lag is bővebb. Sok jól csopor­tosított adatot sorol fel — ezúttal először —, amelyre a választás előtt állónak fel kell figyelnie. Aki középiskolába akar irat­kozni, annak- mindenek előtt számításiba kell vennie, hogy áltálában négyes rendűnél gyengébben végzetteket nem vesznek fel. A megyében mű­ködő 27 gimnázium 1550, 15 szakközépiskola 860, a 21 szakmunkásképző intézet 3000, a 3 gyors- és gépíró szakis­kola 160 tanulót fogadhat be. Fővárosi gimnáziumok első osztályába évente átlag 5—6 száz, a szakközépisko­lákba 1500—1600 megyei fia­tal jut be és mintegy 3000 tanulhat budapesti szakmun­kásképző intézetekben. Négy­ötszázra tehető továbbá azok száma, akik más, többnyire a környező megyék iskolái­ban tanulnak tovább. Divatos iskolák Nemcsak divatos szakmák, hanem divatos iskolák is van­nak, némelyik középiskola ezért utasított el helyhiány miatt sok Pest megyei je­lentkezőt. Fővárosi gimná­ziumok 17, szakközépiskolák pedig 93 Megyénkben dol­gozó fiatalt nem vettek fel. Legtöbbet az óvónőképző, to­vábbá a közgazdasági, autó- közlekedési és a gépjármű­technikai szakközépiskola. Pest megyében a nagykőrösi óvó­nő- és a ceglédi közgazdasági 16—16, a ceglédi mezőgaz­dasági 12, a váci gépipari, a közgazdasági és az egészség- ügyi szakközépiskola 8—8 je­lentkezést nem fogadott el. Más megyebeli szakközépis­kolák közül az egri erdé­szeti 12 főt, a balassagyar­mati óvónő- és a szolnoki közgazdasági is többeket uta­sított el. A fel nem vettek nagy része négyes rendű ta­nuló volt. Mindezek az iskolák — di­vatosak. Sok fiatal jelentke­zési lapján másodiknak is ilyen divatos iskolát jelölt meg, és ez már nehezen meg­oldható bonyodalmat támasz­tott legtöbbjüknél. Több esetben hasonlóan jár­tak szakmunkástanuló-intézet­be jelentkezettek is. A fővá­rosi intézetek összesen 95 Pest megyei lakosit utasítot­tak el, valamennyi divatos szakmát választott. Közülük a legtöbb, 37 fő autószerelő akart lenni, 20 pedig keres­kedelmi eladó, vagy vendég- látóipari felszolgáló. A ceg­lédi kereskedelmi- és ven­déglátóipari szakiskolában, va­lamint a gyors- és gépíró­iskolában különösen nagy volt a túljelentkezés. Az előbbi 45, az utóbbi 29 tanulót nem tu­dott felvenni és el kellett uta­sítani 22 női fodrásznak ké­szülő fiatalt is. A megye szakmunkásképző intézetei és iskolái összesen 119 jelent­kezőt nem vettek fel. Jó ré­szüket más szakmára sike­rült átirányítani. A pályaválasztók az idén megtakaríthatják a bizonyta­lanság izgalmait, ha figye­lembe veszik a most felso­roltakat és megszívlelik, amit dr. Rév János, a megyei ta­nács munkaügyi osztályának vezetője a tájékoztató elő­szavában ír: „Azt a fiatalt, aki jövője szempontjából je­lentős döntés előtt áll, arra hívom fel, hogy képességei fi­gyelembe vétele mellett ne a most solcak által egyetlen és legjobbnak tartott pályára, szakmára essen a választása”. Hiányszakma és jelentkezőhiány Összegezve az egyes szak­makra felvehetők keretszá­mait, általában jóval na­gyobb lesz most is a tovább­tanulási lehetőség a jelentke­zők várható számánál. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a felvételi lehetőségnél kevesebben jelentkeznek kü­lönösen a hegesztő, kovács, öntő, csőszerelő, géplakatos, mezőgazdasági gépszerelő, szerkezetlakatos, szerszámké­szítő, villanyszerelő, mecha­nikai műszerész, asztalos, mintakészítő, cipész, állatte­nyésztő, kertész, sütő és hús­ipari termékkészítő szak­mákra. Egyes foglalkozások a me­gye egyik részén hiányszak­mák, N ugyanazokra viszont másutt a kelleténél is többen jelentkeznek. Például Sziget­halmon, Gödöllőn, Monoron, Érden gépi forgácsolás elsa­játítására túl kevés, Vácott, Cegléden, Dunakeszin, Nagy­körösön elegendő volt a múlt iskolaév végén a jelent­kező. Nem nagyon töreked­tek a fiatalok ács-állványo­zónak Monoron, Vácott és Cegléden, ellenben Pilisvö- rösvárott betölthetté'k a ke­retszámot. Kőművestanulók­ban túljelentkezés volt Pilis- vörösváron, Vácott és Kis- kunlacházán, viszont számos hely üresen maradt Nagyká- tán. Dabason és Érden. Mérlegeljék tehát dönté­sük előtt mindezeket a múlt tapasztalataiból leszűrt ada­tokat a pályaválasztás előtt álló fiatalok. Szokoly Endre ÓVODÁKNAK azonnali szállításra árusítunk óvodai GYERMEK KAROSSZÉKEKET a Bútorértékesítő Vállalat mintatermében: BUDAPEST XIII., JÁSZ U 5. — Nyitva: szombat és vasárnap kivételével 7.30-tól 17 óráig. Megközelíthető a 20-as, a 30-as, a 32-es, a 4-es, a 104-es, az 55-ös és a 155-ös autóbusszal, valamint a 12-es és a 14-es villamossal. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom