Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

2 ™'&CMap 1973. NOVEMBER 11„ VASÄRNAP Hétfő: Az arab olajtermelők sorozatos korlátozó intézkedé­sei. — Kissinger amerikai kül­ügyminiszter megkezdi körút­ját az arab világban. Kedd: A saigoni provokációk nyomán élénkülő harcok Dél- Vietnamban. — Plenáris ülés Bécsben, a közép-európai had- erőcsökkentési tárgyalásokon, az európai biztonsági konfe­rencia munkálatai Genfben. Szerda: Díszszemle és ünnepi felvonulás Moszkvában, világ­szerte megünneplik november 7-ét. — Diplomáciai kapcsola­tok Kairó és Washington kö­zött. Csütörtök: a két német ál­lam képviselőinek találkozója Berlinben. — Eredményes cseh­szlovák—nyugatnémet megbe­szélések. — Nixon visszautasítja a lemondás gondolatát. — Energiakorlátozás számos or­szágban. Péntek: Közzéteszik az Egye­sült Államok közel-keleti ren­dezési tervét. — Pakisztán ki­válása a SEATO-ból. — ÜJabb terrorcselekmények Chilében. Szombat: Kissinger Peking- ben. — Javaslatok egy Algír­ban tartandó arab csúcstalálko­zóra. — Bejelentik Pompidou moszkvai útját. A HÉT KRÓNIKÁJA Diplomácia - minden mennyiségben Államfőnk afrikai útja Diplomácia minden mennyi­ségben — így jellemezhetnénk a most záruló hetet, hiszen valóban rendkívüli módon felgyorsult a Közel-Kelettel foglalkozó tárgyalások gépeze­te. Kissinger, amerikai kül­ügyminiszter „végigszáguldott” több arab országon, miközben helyettese Izraelben tárgyalt; ugyanakkor több arab fővárost keresett fel Kuznyecov, a szovjet külpolitika egyik leg­tapasztaltabb szakértője is. Nem fukarkodtak különmeg- bizottak küldésével a szem­benálló közel-keleti felek, s nehéz lenne akárcsak felsorol­ni az arabközi érintkezések szerteágazó szálait. De a kö­zel-keleti válság állt a közös piaci kilencek tanácskozásá- 1 nak előterében, mert az ener­giagondok, a gépkocsi nél­küli napok, a fűtéskorlátozá­sok mindenütt „házhoz szál­líthatták” a krízist. A főszerep kétségkívül a diplomáciáé volt, jóllehet, a csend meglehetősen viszonyla­gos a katonai vonalakon: né­hány incidenst, összeütközést az elmúlt napok során is fel­jegyeztek. A mozgás szemmel látható, ám egyelőre még min­dig nehéz lenne hitelt érdem­lően megítélni, mit eredmé­nyezhet majd ténylegesen ez a kiterjedt tárgyalási tevé­kenység. Washington tervét a tűzszünet megerősítésére a hí­rek szerint mind Kairó, mind Tel Aviv elfogadta volna, máris megkezdődtek viszont a viták a kompromisszumok je­gyében megfogalmazott pontok értelmezéséről. Külön kérdés- csoportot képez, hogy miként vélekednek majd a többi arab államok és a palesztin nem­zeti mozgalom. Amerikai részről megszapo­rodtak a derűlátó nyilatkoza­tok, mintha a két hét előtti hisztérikus válsághangulat egyszerre a másik végletbe csapott volna át. Csupán az tisztázatlan, hogy mennyiben megalapozott ez a bizakodás, s mennyiben került előtérbe egy céltudatosan táplált „kincstári optimizmus”. Bizo­nyos tényezők ugyanis való­ban a rendezés irányába tol­ják az Egyesült Államokat, elegendő az olajellátási nehéz­ségekre utalni, amelyek szinte napról napra súlyosbodhatnak majd az arab olajtermelők újabb korlátozásai nyomán. Washingtont megfontolásra késztethették a szovjet kor­mány nyilatkozatai is: meg­Jobn Scali, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete át­adja a közel-keleti helyzet rendezéséről szóló javaslatot Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkárnak. gondolatlan amerikai lépések ismét a konfrontáció veszélyét idézhetik fel, akadályoznák az enyhülés menetét. Élnünk kell azonban a gyanúperrel is; amikor az amerikai diplo­mácia gyors és látványos eredményeket kíván elérni közel-keleti „békeközvetítő­ként”, ezzel a Fehér Ház meg­rendült belpolitikai helyzetén is javítani akar. (Nixon elnök legutóbbi nyilatkozatát első­sorban annak szentelte, hogy nem akar lemondani az elnöki méltóságról, s ki akarja tölteni az 1976-ig terjedő kormányzá­si szakaszt...) A tűzszünet megerősítése után a tartós kö­zel-keleti rendezés alapja csupán a Biztonsági Tanács korábbi határozatai lehetnek, s ezek sarkalatos pontja, a megszállt arab területek ki­ürítése. Vajon — se mondat végére változatlanul kérdőjel kívánkozik — az Egyesült Ál­lamok hajlandó lesz-e rábírni a visszavonulásra a Tel Aviv-i héjákat, s megteremteni az igazi kibontakozás feltételeit? A hetet a Közel-Kelettel kapcsolatos események ural­ták, mégis hibát követnénk el, ha megfeledkeznénk a többi kontinensről, a megle­hetősen változékony és hul­lámzó nemzetközi összképről. Az európai biztonsági értekez­let genfi előkészítő munkála­taival párhuzamosan meg­kezdődtek az érdemi megbe­szélések Bécsben a fegyverzet és a fegyveres erők kölcsö­nös csökkentéséről Közép- Európában. (A helyzet bonyo­lult voltát mutatja, hogy a tárgyalások elnevezése is kis­sé hosszabb és cirkaknasabb a szokásosnál, de minden jel­zőnek és meghatározásnak je­lentősége van...) Az eszme­csere — a kölcsönös megál­lapodások alapján —, zárt aj­tók mögött, egyelőre a nyil­vánosság kizárásával folyik, akár a SALT-párbeszéd ese­tében. Régi tapasztalat, hogy a leszerelési tárgyalások bi­zonyos szakaszaiban erre szükség lehet. Biztató eleme meg az európai fejlemények­nek, hogy látszólag sikerült áthidalni az ellentéteket a csehszlovák—nyugatnémet tárgyalásokon, s kilátás nyílt rá, hogy véglegesen kialakul az NSÄK új európai egyez­ményrendszere. A Délkelet-Ázsiából érkező jelentések már kevésbé örven­detesek; a feszültség megnö­vekedett Dél-Vietnam térsé­gében. Saigoni részről külön­böző provokációkkal akadá­lyozzák a párizsi megállapo­dások végrehajtását, nem rit­kák a nagyobo mérvű harci cselekmények, a légi bombá­zások sem. Sajnos, változatla­nul súlyos a helyzet a világ egy másik pontján, Chilében is: a junta folytatja terror- cselekményeit, s legutóbb már a svéd ,és az indiai nagykö­vettel szemben is fellépett... Mély egyetértés kísérte azt a szovjet döntést, hogy a Szov­jetunió válogatottja csak sem­leges pályán hajlandó a Chi­le elleni labdarúgó-selejtezőt lejátszani. Amikor a chilei fa­siszták koncentrációs táborrá alakították át a stadiont, ak­kor ott megszűnt a sport • ez tömény politika. Végül, de nem utolsósorban a hét derekára esett november 7-e megünneplése. A Kreml kongresszusi palotájában gaz­dasági adatok hangzottak a szónoki emelvényről — első­rendű világpolitikai fontosság­gal. (A Szovjetunió történeté­nek eddigi legjobb gabona- termését érték el az idén: 215 millió tonnát, s ez külö­nösen lényeges a tavalyi szá razság okozta szűkebb eszten­dő után. 1973-ban 420 millió tonna kőolaj, 131 millió ton­na acél, 72 millió tonna mű­trágya — öt év alatt másfél- szeresére nőtt az ipari ter­melés.) Szűkén vett gazdasági mutatók, de egyben gazdasági építőkövei, alapjai a szilárd és hatékony szovjet békepoli­tikának. Réti Ervin jk magyar államfő af­\ riitoai kőrútjával tu­/ \ lajdonképpen foly­/ % tatja azt a látoga­táiisorozatot, amely­nek fő célja hazánk és a fej­lődő afrikai országok kapcso­latainak elmélyítése. 1971 te­lén járt utoljára Losoncai Pál vezetésével magyar kül­döttség Afrikában: Algériá­ban, Guineában és a Kongói Népi Köztársaságban. Ami­kor Losonczi Pál hazaérke­zett erről az útról, elmondot­ta, bogy a meglátogatott afri­kai országokban Magyaror­szág nagy tekintélynek ör­vend; tapasztalatainkra Afri­kában igényt tartanak, fej­leszteni kívánják velünk kap­csolataikat. 1971-ben a magyar delegáció három afrikai országban nyolc államközi egyezményt kötött. A mostani tervek szerint ugyancsak egész sor ^ fontos egyezmény és megállapodás aláírására is alkalmat ad a magyar államfő körútja. Csak a leglényegesebbeket említ­jük: Nigériában megújítjuk hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményünket, ezenkívül az áruhitelről, a kulturális együttműködésről, a légügyi forgalom fejlesztéséről kö­tünk megállapodásokat. Ghá­nában kidolgozzuk a műszaki­tudományos együttműködés munkaprogramját, s befejez­zük azokat a tárgyalásokat, amelyek az ottani gyógyszer- gyár bővítésére, az állatte­nyésztés fejlesztésére -irányul­nak, azoknak a magyar szakem­bereknek részvételével, aki­ket meghívtak ebbe az afri­kai országba. Sierra Leoné­ban, az előzetesen körvonala­zott program szerint légügyi, műszaki-tudományos és kul­turális egyezmény aláírására kerül sor. Tunéziában Loson­czi Pál látogatása alkalmából írjuk alá a parafáit hitel- egyezményt, a hosszú lejáratú Hét végi jelentések Kissinger amerikai külügyminiszter kö­zel-keleti körútja bo­rán Ammanban, Husszein királlyal. Bumedien algériai | elnök Kuwaitban Sa­bah emírrel tárgyalt. I A NEW YORK-I ÉRTÉK­TŐZSDE pénteken egyik leg­nagyobb árfolyamzuhanásával fejezte ki az amerikai üzleti körök rádöbbenésót az ener­giaválság súlyosságára. SZOMBATON az utolsó dip­lomata is elhagyta a kampa- lai amerikai nagykövetséget, miután Idi Amin ugandai ál­lamfő pénteken 24 órai ha­táridővel kiutasította az or­szágból a nagykövetség vala­mennyi munkatársát. Idi Amin arra hivatkozott, hogy az amerikaiak „kémtevékenysé­get” folytatnak Ugandában. A JÖVÖ HÉTEN Koppen­hágában folytatódik a kilenc közös piaci ország politikai konzultációja az Egyesült Ál­lamokkal kialakítandó viszony alapelveiről. LIMÁBAN plenáris ülést tartott a Perui Kommunista Párt újonnan megválasztott Központi Bizottsága. A rész­vevők ismét Jorge dél Pradót választották meg a párt KB- főtitkárának. NICOLAE CEAUSESCU ro­mán államfő november 21. és 24. között hivatalos látogatást tesz Görögországban. VI. PÁL PÁPA, mint Róma püspöke, szombaton a latera- ni bazilikában megnyitotta az elkövetkező esztendőre meg­hirdetett szent évet. A szent évek huszonöt évenként sorra kerülő ünnepségek, amelyekre a hívők Rómába zarándokol­Damaszátuszban nak. Kadhafi líbiai (bal­oldalt) és Asszad Szíriái elnök találko­zott egymással. Tel Avivban Joseph Sisko amerikai kül­ügyi államtitkár Gol- da Meir izraeli mi­niszterelnökkel ta­nácskozott. A CHILEI JUNTA és az Egyesült Államok megállapod­tak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek az Anaconda és a Kennecott észak-amerikai réz­társaságoknak nyújtandó kár­térítésről. JAPÁN katonai források szerint elvi megállapodás született Tokió és Washington között, amelynek értelmében tíz százalékkal csökkentik az Egyesült Államok okinawai támaszpontjainak területét. AZ EURÓPAI biztonsági és együttműködési értekezlet genfi, második szakaszának munkabizottságai folytatják tevékenységüket. AMINT EZT BERLINBEN nyilvánosságra hozták, az NDK külügyminisztériuma november 6-án tiltakozó jegy zéket juttatott el az NSZK külügyminisztériumához, jegyzék az ellen tiltakozik, hogy információk szerint az NSZK kormánya új, kömye zetvédekni hivatalt szándéko. zik felállítani az NSZK terű létén kívül fekvő városban Nyugat-Berlinben. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS po litifcai bizottságában befeje­ződött a leszerelés kérdésé­nek általános vitája. A bizott­ság a további üléseken ä le­szerelés különféle területeit érintő határozattervezeteket vizsgál meg. AZ URUGUAYI börtönök­ben több mint 6000 politikai fogoly sínylődik. ALVARO CUNHALT, a Portugál Kommunista Párt főtitkárát hatvanadik szüle­tésnapja alkalmából „a nem zetközi kommunista mozga lomban szerzett érdemeiért, aktív forradalmi tevékenysé­géért, a szovjet és portugál nép közötti barátság erősíté­séért” az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntették ki. GEORGES POMPIDOU fran­cia közsársasági elnök, Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának meghívásá­ra 1974 elején látogatást tesz Moszkvában. STEFAN OLSZOWSKI len­gyel külügyminiszter befeJ jezte római látogatását. No­vember 8-án és 9-én tett hi­vatalos látogatásáról szomba­ton Rómában közös közle­ményt adtak ki. A THAIFÖLDI kormány kérni fogja kiadatását az elő­ző katonai kormányzat három vezetőjének, akik az október 14-i véres zavargások nyomán kénytelenek voltak lemondani és külföldre menekülni. A SZOMBATI NYUGATI haditudósításokból kitűnik, hogy a saigoni haderő Dél­kereskedelmi megállapodást és a műszaki-tudományos együttműködés munkatervét, s minden bizonnyal befejez­zük azokat a tárgyalásokat is, amelyeknek alapján Magyar- ország segítséget nyújt a tuné­ziai tervező szakembereknek. Nemcsak a kétoldalú kap­csolatok elmélyítését szolgál­ja az újabb afrikai körút. Mód nyílik a legfontosabb nemzetközi kérdések _ meg­vizsgálására is. Törekvéseink egybeesnék a gyarmatosítás, a neokolonializmus, a faji diszk­rimináció minden formája el­leni harcban. Magyarország, szolidáris Afrika nemzeti fel­szabadító mozgalmaival, tá­mogatja az Afrikai Egység Szervezet cél iáit. Másfelől a nemzetközi fórumokon az af­rikai országok mind szilár­dabban támogatják azt a bé- keorosramot. amelyet a szo- cialüta országok követnek. Egyetértenek az európai biz­tonsági értekezlet céljaival, az ázsiai kollektív biztonsági rendszer javaslatával, a lesze­relési törekvésekkel, a nem­zetközi enyhülés egérz irány­vonalával. Érthető, hiszen ez a program számukra is elő­nyös, lehetővé teszi a nemzet­közi együttműködés szélesí­tését. ennek keretében azt a segítiéset. amelyet a szocialis­ta országokkal együtt mi is nvűithatunk számukra a szak- emberkénzésben, a még java­részt feltáratlan természeti kincsek kiaknázásában, a gaz­dasági élet. esősorban az ipar feh“szikében. Bízunk benne, hogy Loson­czi Pál most kezdődő afrikai látogatása sikeres, kölcsönösen előnvös le'z. Ebben a remény­ben kívánunk jó utat. hasznos munkát az Elnöki Tanács el­nökének. aki minden bizony­nyal á+adia népünk jókívánsá­gait Nigéria, Ghana. Sierra Leone és Tunézia népének. Rudnyánszky István Magyarország és Korea Péter János külügyminiszter és Ho Dara, a KNDK külügy­minisztere egymáshoz intézett üdvözlő táviratban emlékezett meg a Magyar N épköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulójáról. H uszonöt esztendő telt el azóta, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagyköveti szin­ten diplomáciai kapcsolatot létesített egymással. Ez volt a kezdete a magyar—koreai kapcsolatok történetének. Ne­gyed száraddal ezelőtt mind­két ország a második világ­háború okozta rombolások helyreállításán munkálkodott, s akkor vetették meg a szo­cialista fejlődés alapjait. Hazánkat a KNDK-tól — kilométerekben kifejezve — roppant távolság választja el. Természetesen történelmi múltunkban is kevés a közös vonás. Az utóbbi huszonöt év során azonban, az eltérő tör­ténelmi-nemzeti sajátosságok ellenére, az alapvető kérdé­sekben egység alakult ki or­szágaink között. Összekap­csolnak bennünket a közös el­vek — a marxizmus—leniniz- mus elved —, a szocializmus építése, a következetes im­perializmus elleni harc, a bé­kevágy. 1951-ben a KNDK-t megtá­madta a legerősebb imperia­lista hatalom, az Egyesült Ál­lamok. Hazánk — csakúgy, mint a többi szocialista or­szág — internacionalista kö­telességének eleget téve, a nős koreai nép segítségére sie­tett. A háború után pedig Ma­gyarország hathatós gazdasági segítséget nyújtott az újjáépí­téshez. Árucsere-forgalmunk azóta megsokszorozódott, s mind gyümölcsözőbb a műsza­ki-tudományos és kulturális együttműködésünk. Országaink kapcsolatai fej­lődésében rendkívüli jelentő­ségű volt Losonczi Pál 1971-es eredményes koreai látogatása, s az, hogy alig egy évre rá Pák Szong Csői miniszterel­nök-helyettest Budapesten üd­vözölhettük. E magas szintű tárgyalások ismételten bizo­nyították, hogy a két ország azonosan ítéli meg a nemzet­közi kérdéseket. Vietnamban, . a kambodzsai határ mentán, Quang Dúc tar­tományban súlyos harcokat provokált. SZOMBATON DÉLELŐTT Londonban, a Camden. Town kerületi tanács székházában megnyílt Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának 33. kong­resszusa. ROMÁBAN megkezdődött az ENSZ élelmezési és mező- gazdasági szervezete (FAO) konferenciájának 17. üléssza­ka. SZOMBATON GEORGES MÁRCHAIS főtitkár vezeté­sével Hanoiba érkezett a Francia Kommunista Párt küldöttsége. HENRY KISSINGER, az Egyesült Államok külügymi­nisztere, Nixon amerikai el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója és kísérete szom­baton háromnapos hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett. NIXON amerikai elnök pén­teken kétórás tanácskozás, folytatott a kongresszus re­publikánuspárti vezetőivel a Watergate-ügy következmé­nyeiről. A most kezdődő hét esemény- naptárából : Hétfő: Tito Moszkvába érke­zik. — Kissinger folytatja pe­kingi tárgyalásait. — Eban iz­raeli külügyminiszter az Egye­sült Államokban. — Golda Meir —Heath találkozó Londoniban. Kedd: Kissinger Japánba uta­zik. Szerda: Tito befejezi moszk­vai látogatását. — A Japán KP XH. kongresszusa. Csütörtök: Kissinger elutazik Japánból. — A Skylab fellö­vése. Péntek: Pompidou—Heath ta­lálkozó Chequersben — Arab csúcstalálkozó Kairóban (?) 4 4 L 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom