Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)
1973-10-06 / 234. szám
1973. OKTOBER 6., SZOMBAT "‘sJCíriap BISZKU BÉLA LÁTOGATÁSA PEST MEGYÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) ismerésükre. Megtekintették — Hegedűs Géza vezetésével —a Bentavölgye Tsz húsfeldolgozó üzemét, munka közben, majd bejárták a szakosított szarvasmarhatelep új nagy épületeit, amelyeket novemberben népesítenek be, 144, (később újabb 170) jól tejelő Ayshiere fajtájú tehénnel. Dávid Mihály párttitkár, aki a tsz fő- állattenyésztője éppen az elmúlt hetekben vásárolta Finnországban ezeket a jószágokat, amelyek rövidesen a legkorszerűbben felszerelt, központi programvezérléses tejtermelő telepire kerülnek. Elismerő szavaklkalt és jókívánságait kifejezve távozott a kedves vendég és kísérete a közös gazdaságból, ahonnan látogatása a megye nagy ipari bázisában és az ország egyik legjelentősbeb objektumában, Százhalombattán folytatódott. A Dunamenti Hőerőmű kapujában a két testvérüzem — a DHV és a DKV — gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői fogadták a fiatal ipari város pártbizottságának első titkárával és tanácselnökével, Komáromi Jánossal és Szekeres Józseffel az. élen. Csenterics Sándor, a Duna- menti Hőerőmű Vállalat igazgatója vezette végig ezután a vendégeket az erőmű fontosabb üzemrészeiben, munkatermeiben, bemutatva ezt a fontos nagyüzemet, amely valósággal „együttél” a szomszédos Dunai Kőolajipari Vállalattal, Finomítóját gőzzel látja el, a finomítótól viszont fűtőolajat kap, s a finomító villamosenergia-szükségletét ugyancsak a DHV elégíti ki. Munkásokkal, technikusokkal beszélgetett a különféle munkahelyeken Biszku Béla, ismerkedve életükkel, s az itt folyó nagyszabású munkával egyaránt. Munkásgyűlés Százhalombattán A két nagyüzem és a Dunai Kőolajipari Vállalat beruházási dolgozóival kora délután a DKV ebédlőtermóben találkozott a nagy érdeklődéssel várt munkásgyűlés keretében. Az érdeklődésre már a megjelentek létszáma is jellemző: a teremben nemcsak a széksorok teltek meg, hanem aki csak befért, ott volt a gyűlésen. Ezernél többen hallgatták a párt Központi Bizottságának titkárát. A munkásgyűlés elnökségében a látogatáson részt vevő megyei és járási vezetőkön kívül helyet foglaltak dr. Dobi Ferenc, a SZOT elnökségének' tagija, az SZMT vezető titkára, dr. Simon Pál, az Országos Kőolajipari Tröszt vezérigazgatója, Szilágyi János vezérőrnagy, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagjai, valamint Csenterics Sándor igazgató és Pé- ezeli Béla, a DKV igazgatója, s a város vezetői és kiváló dolgozói, mint Vaszari József, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár itt dolgozó csoportvezetője, Vajda Lászlóné, a DKV dolgozója, Ugrai Miklós, a Mélyépítő Vállalat dolgozója, Borbély Józsefné, szocialista brigádvezető és mások. Mezei Lajos, a DKV párt- bizottságának titkára nyitotta meg a munkásgyűlést, majd Biszku Béla mondott, mintegy órán át nagy figyelemmel hallgatott beszédet. Elmondotta, hogy az elmúlt héten több alkalommal is része volt ismerkedni a Pest megyében folyó munkával. — Nagy, jelentős eredményeit tapasztaltam annak a politikának, munkának, amelyet pártunk, munkásosztályunk folytat a szocialista építés megvalósítása érdekében — mondotta Pest megyei tapasztalataival kapcsolatban. — Természetesen gondokkal is találkoztam. Az ismert gondokkal. Az iparban, a mező- gazdaságban a dolgozók élet- körülményei javultak, erről beszélnek is, de lépten-nyo- mon azzal találkozik az ember, hogy még gyorsabb fejlődésre, még nagyobb munkára van szükség, hogy tovább javuljon az élet minden területen. E megyében is tapasztaltam, hogy a Központi Bizottság tavaly novemberi határozatának megvalósítása örvendetes változásokat hozott a X. kongresszus határozatainak eredményesebb végrehajtásában és általában a politikai hangulatban, az építőmunka fejlődésében. A továbbiakban a nemzetközi helyzet általános kérdéseiről és a belpolitikai élet legidőszerűbb problémáiról beszélt Biszku Béla. Rámutatott arra, hogy az a nagy munka, amelyet a Szovjetunió, a szocialista országok a békés egymás mellett élés érdekében hosszú időn át folytattak, eredményesen halad előre. Ezt bizonyítják a világ valamennyi térségében lezajló események, annak ellenére, hogy vannak ezzel a folyamattal ellentétes tendenciák is. Külön-külön elemezve beszélt ezután a nemzetközi élet gócpontjairól, a leglényegesebb problémákról. Ismertette a vietnami helyzetet, s általában az indokínai térségben kibontakozott politikai viszonyokat. Ügy összegezte Vietnam közelmúltbeli változásait, hogy mindaz, ami ott lezajlott, az USA politikájának, szélesebb értelemben az imperializmusnak a vereségét jelenti. Most a harc politikai eszközökkel folyik tovább, a forradalmi erők pozícióinak erősödéséért, a továbbiakban az egyesítés irányában. Beszédének jelentős része volt, amelyben az európai viszonyokban kialakult új, kedvező tényezőkről adott tájékoztatást, kiemelve, hogy mindezek — ugyancsak a Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikájának eredményeként — nagy reményekre jogosítanak fel az európai népek, sőt az egész emberiség jövője szempontjából, hiszen a háborúk a leggyakrabban az elmúlt évszázadok folyamán éppen az európai térségekből indultak ki. A Közel-Kelet és más nemzetközi kérdés elemzése után külön kitért a világ közvéleményét foglalkoztató chilei terrorra, amely ellen a magyar nép is felháborodottan emeli fel tiltakozó szavát. Mindenben szolidárisak vagyunk az ellenforradalmi puccsal szemben küzdő chilei dolgozókkal. Együtt érzünk a chilei hazafiakkal, a haladó emberekkel. A nemzetközi helyzet legfontosabb megnyilvánulásainak ismertetése után arról szólt Biszku Béla, hogy a világhelyzetet értékelve és elemezve elsősorban mégis az a jellemző, hogy a kapitalista világ szétzilált állapotban van, amit különösen bizonyít a monopoltőkés csoportok közötti ellentmondások kiéleződése. Szemtanúi vagyunk a többi között az USA és a tőkésországok közötti, vagy az USA és a Japán közötti ellentéteknek éppúgy, mint a Közös Piac és a Japán közötti ellentéteknek. Meghatározó, hogy ebben a helyzetben a legprogresszívebb erők, a Szovjetunió, a szocialista országok egységesen lépjenek fel, és egyeztetett akciókat folytassanak a világ valamennyi számottevő területén. Ehhez kapcsolódva utalt arra, hogy számunkra rendkívüli jelentőségű az ötéves és tizenöt éves távlati terveink szempontjából a Szovjetunióval kötött energia- és nyersanyagegyezmény. — Üj helyzet állt elő a világpolitikában — mondotta a továbbiakban. — A békés egymás mellett élés politikájának irányzata ugyanis tartóssá vált, tehát erre kell berendezkednünk. Ezt azonban megfelelően kell értékelnünk, s nem szabad illúziókat táplálnunk. Az ideológiai frontot továbbra is erősítenünk kell, mert a békés egymás mellett élés politikája kiszélesedésének semmi szín alatt sem szabad együtt járnia a szocialista rendszer gyengülésével. Belpolitikai helyzetünkre is vonatkoznak ezek a következtetések, s ertnek kapcsán megállapította, hogy az MSZMP KB tavaly novemberi határozatának hatása kedvezően stabilizálta hazánkban a politikai helyzetet és különösen elősegítette a X. kongresszus határozatainak megfelelő végrehajtását, ami a szocialista társadalom építésében jelentős előrehaladással jár. Utalt a novemberi határozattal kapcsolatban arra, hogy sokan munkáscentrikusnak nevezik. Ez valójában nem is baj, mert fő cél volt a munkásosztály helyzetének további javítása, s hogy ezt mennyire meg is értették, legjobban mutatják az azóta eltelt hónapok eredményei az ipari termelésben. Éppen ezért ezt a politikát folytatjuk a következő esztendőkben is. A novemberi határozattal kapcsolatban más összefüggéseket is megvilágított Biszku Béla, rámutatva arra, hogy nemcsak olyan kérdésekről van szó, amelyek tételesen megfogalmazást nyertek benne, hanem számos más problémát is felvetettek a szocialista építőmunka távlataival kapcsolatban, és ezekre a következő esztendőkben, illetve a soron következő pártkongresszuson kell majd választ adni. Azzal a gondolattal és egyben felhívással fejezte be figyelemmel kísért beszédét a párt Központi Bizottságának titkára, hogy politikánkat, munkánkat a jövőben is oly módon folytassuk, amellyel továbbra is megnyerhetjük a dolgozó embereket, az egész dolgozó nép támogatását. A nagy tapssal fogadott beszédet, a munkásgyűlést követően több szocialista brigád kérte fel Biszku Bélát, hogy írjon emléksorokat naplójába, majd Péczeli Béla igazgató vezetésével a Dunai Kőolajipari Vállalat munkahelyeit látogatta meg. A vendégek autóbuszon járták be az üzem szinte kis városnyi területét, hogy megismerkedjenek a technológiai folyamattal és megtekintsék az új építési területet is, amelyen a magyar kőolajipar legnagyobb üzemegysége, a hárommillió tonnás vákuum desztillációs berendezés épül. Csillogó csőkígyók, hatalmas tartályok között járt az autóbusz utasaival, megismertetve e nemcsak Pest megyének, hanem az egész országnak büszkeséget jelentő nagy ipari beruházást. Sajátos helyzetben — a X. kongresszus útján Gárdos Katalin felvételei A látogatás végeztével Biszku Béla köszönettel zárta tapasztalatait, amelyekkel széles körű betekintést nyerhetett Pest megye életének egy jelentős részébe, munkájába. A megye dolgozói, a megyei pártbizottság nevében Cser- venka Ferencné köszönte meg a látogatás résztvevőinek körében, hogy a párt Központi Bizottságának titkára időt szakított az itt folyó munka beható tanulmányozására. — A megyén belül — mondotta — a párt vezetésével eredményes erőfeszítések folynak politikánk megvalósítása érdekében a gazdasági területen, az iparban, a mezőgazdaságban, a tanácsi munkában egyaránt és a X. kongresszus szellemének megfelelően igyekszünk dolgozni. Sokszor mondjuk, hogy Pest megye bonyolult körülmények A DHV egyik veaérlötermében: Csenterics Sándor és Biszku Béla. között él, mert a főváros közelsége, a sok bejáró dolgozó sajátos problémákat jelent. Nekünk ezt tudomásul kell vennünk és ehhez a helyzethez igyekszünk bizonyos koncepciókat kialakítani, ennek megfelelően megvalósítani mindazt, amire a párt politikájának iránymutatása lehetőséget nyújt a munkásosztály és a megye egész lakossága részére. — Tudjuk azt is — folytatta —, hogy az emberek hatnak a környezetükre. Éppen itt Százhalombattán láttuk!, hogy a környezetet miként alakították át: szántóföldből a legmodernebb . technikát hozták létre. Ugyanakkor a környezet is hat az emberekre, ezért törekszünk úgy alakítani a környezetet, hogy az emberek minél megelégedettebbek, boldogabbak legyenek, és a párt politikáját minél jobban megértve éljenek, dolgozzanak Pest megyében és az országban. Ennek szellemében akarunk a XI. kongresszushoz eljutni úgy, hogy a X. kongresszus határozatainak eredményes végrehajtásáról számolhassunk be. Erre minden reményünk megvan, hiszen amit e látogatás során a budai járásban tapasztalni lehetett, az az egész megyére is elmondható; rendkívül sok áldozatkész ember él itt, párttagok és pártonkívüliek egyaránt. Együtt, közösen dolgozunk a feladatok megvalósításán. A megyei pártbizottság első titkárának e ■ szavaival befejeződött látogatás is bizonyára hozzásegít majd e törekvésék további munkálásá- hoz. tu Z. Törvény . védi a törvényt A z országgyűlés üléssza- ka — hogy ezt a hivatalos kifejezést használjuk — ezúttal mindössze egy napig tartott, mintegy példát mutatva a lényegre- törő, felelősségteljes tanácskozásra és a hatékony ügyintézésre. A tárgysorozat amúgy is a felelős irányítás és az eredményes ügyintézés néhány elsőrendű kérdése körül csoportosult, legfelső szinten. Törvényt alkottak a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről — egyszersmind a Népköztársaság minisztériumairól —, középpontba állítva azt a követelményt, hogy akit felelősség terhel — s ez esetben nagyon is nagy felelősség —, annak a jogait is garantálni kell, mégpedig a szocialista demokrácia fejlődésével összhangban. A törvény félreérthetetlenül kifejezi a vezetés kollektív jellegének fontosságát, mint a demokratizmus nélkülözhetetlen feltételét. Ám ez a szemlélet minden szempontból kötelez. Ezért a miniszterek és államtitkárok büntetőjogi, polgári jogi, munkajogi és államigazgatási jogi felelőssége teljességgel azonos a többi magyar állampolgáréval, mert ez felel meg a jog- egyenlőség elvének! T^gyébként tudvalevő,-Lj hogy amit e vonatkozásokban az országgyűlés most törvénybe iktatott, a mai, tényleges helyzet és gyakorlat írásba foglalása, ám erre az úgynevezett ko- difikációra mégis szükség volt, mert a szocialista törvényesség alkotmányos érvényesítése így kívánta. A statisztika — amelyről ugyancsak törvény született és amelyről sok embernek enyhén szólva vegyes benyomásai vannak —, nos, a statisztikai : tevékenység se nélkülözheti a korszerű, törvényes szabályozást. Mert azt senki nem vonja kétségbe, hogy adatgyűjtésre és feldolgozásra megfejj! _________________ le lő módon és mértékben minden szinten szükség van, enélikül nem létezhet hathatós irányítás, tervezés, de eredményes mindennapi munka sem. Mindany- nyiunknak, akik ilyen vagy amolyan vonalon dolgozunk, tájékozódnunk kell, s ez nem képzelhető el statisztikai adatgyűjtésből származó információk nélkül. IVIi hát a törvény célja? Egyrészt az, hogy a tájékozódási éhség növekedése együttjárt az adatgyűjtés, sok esetben már egészségtelen szaporodásával, esetenként párhuzamossággal, szakszerűtlenséggel és felületességgel, aminek elejét kell venni. Néha elképesztő sürgősséggel, olykor több helyről is, más-más módon kérnek azonos adatokat, másutt késve érkeznek az adatok, ezért nem lehet hasznukat venni a döntéseknél. Az is előfordul, hogy a párhuzamosan készült felmérések — az eltérő adatszolgáltatási utasítások miatt — jócskán eltérnek egymástól. Mindezeken túlmenően, az újságolvasó emberek is bizonyos közérdekű témákban — árak, bérek alakulásában, fiatalok, öregek, pők sajátos gondjaiban — még alaposabban kívánnak tájékozódni. Annyi bizonyos, hogy az új törvény segíteni fogja a további egészséges fejlődést. A KSH közreműködik majd a számítástechnikai fejlesztési program hathatós megvalósításában, a számítástechnikai szakemberképzésben, hiszen ez a korszerű statisztikai munka önérdeke. A tartalmas vita nyomán törvényerőre emelkedett a statisztikáról előterjesztett javaslat is. Szinte képletes jelentőségű: a statisztika a társadalom önismeretének — mondhatni — alapja, a modern élet egyik alaptörvénye! B. J. ___________________ I I
