Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-06 / 234. szám

ptEcytt KbfCtriap 1973. OKTOBER 6., SZOMBAT Peukert-emlékkiállítás Penkert Károly: Múzsák (olajfestményrészlet). A tavaly 69 éves korában elhunyt Peukert Károly életé­nek központja Vác volt, de tartalmasak makói tusrajzai, 'mlatonarácsi akvarelljei, szü­lőföldjének, Dombóvárnak töredékei, Szentendre város­képének temperafeldolgozá­sai. Vázlatos technikával dol­gozott, s canalettól feladatot Vállalt azzal, hogy egyes pusz­tulásra ítélt épületről festői áaplójegyzetet készített. (A iégi céhház.) Csöndesen élt váci tanár­ként, tiszta életművet ha­gyott maga után. A Vak Boty- tyán-múzeumbeli kiállítás vendégkönyvében tanítványai szobrairól is megemlékeznek, melyek művészetének perifé­riáját alkották, s ezért joggal nélkülözte ezt a vonulatot a tárlatrendező Philipp Claris- se, hiszen éppen a főművek kiemelése jelent méltó áhíta­tot. Peukert Károly lelkiisme­retes festő volt. Miutálj szülő­faluja ösztöndíjas támogatá­sával fiatalon hosszabb kül­földi úton vett részt, azon töp­rengett: vajon a ku'bizmus ta­nácsait fogadja el, vagy saját ösvényén maradjon. Az utób­bit választotta. Saját nézőpontjából figyel­je az élet vizuális eseményeit, művészetének szolid, halk lí­rája tiszta érték. Árnyalt föl­ismerésekkel ábrázolta a víz­mosta nagymarosi partot, a A GÖDÖLLŐI városgazdálkodási VÁLLALAT (Gödöllő, Szabadság u. 26.) azonnali belépéssel felvesz KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOKAT Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti és munkaügyi vezetőjénél. nyári délelőttök arányló ref­lexeit, a hallgató hegedűt, a tavasz központi történéseit, udvart szarkalábbal. Enyhén kubizált lombokkal idézte a kék tájak, falusi utcák, erdei utak rejtőző feszültségét és nyugalmát. Hatásos arányok­kal tartózkodott fák között, a lombozat vitorlaszerű leber- nyegében érzékeltette a növé­nyi mozgalmasságot, így hu­manizálta a természetet. A látványt hangulatának elégikus szűrőjén nemesítve örökítette meg, ezért borul szinte a nyári égbolt gömbö­lyű méltóságával a csoporttá testvériesült erdőlombozat a fényekkel átszőtt erdei csapá­sokra olyan finomsággal, hogv Tóth Árpád költészetének minden tarkaságtól megtisz­tult rezignációját érezzük legjobb képein. Igazat mondott, hasznos ta­nácsot adva a váci közműve­lődési szerveknek Végvári La­jos, az emlékkiállítás meg­nyitó szavaiban, hogy életmű­ve megérdemelne egy kama­raméretű emlékházat Vác vá­rosában, ahol Peukert Károly évtizedekig élt és alkotott, a tiszta élet és tiszta művek táv­latát hagyva hátra az utókor­nak. Losonci Miklós Az iskola falain kívül Az oktatáspolitikai határozat egységes értelmezése Járási tanácskozás Ráckevén A tavalyi tanév egyik leg­fontosabb feladata volt, hogy az iskola falain belül, a pe­dagógusok között megteremt­se az MSZMP KB oktatás- politikai határozatának egy­séges értelmezését. A hatá­rozat végrehajtása azonban — mint közismert — nem­csak a pedagógusokra hárul. Maga a dokumentum mond­ja ki, hogy az iskolafejlesztés tár­sadalmi feladat. Nagyon fontos tehát, hogy a Központi Bizottság határoza­tát az iskola falain kívül is helyesen és egységesen ér­telmezzék. A társadalmi se­gítség, amelynek jeleivel lép- ten-nyoman találkozhatunk, így lehet csak igazán haté­kony és jelentékeny. A határozat iskolán kívüli egységes értelmezésének je­gyében hívta össze tegnap délelőtt Ráckevén járási ta­nácskozásra az MSZMP járá­si bizottsága, a Hazafias Népfront járási bizottsága és a járási hivatal a falusi, üze­mi pártbizottságok és párt- szervezetek titkárait, a köz­ségi tanácselnököket és mű­velődéspolitikai alelnököket, a szülői munkaközösségek el­nökeit, az iskolák igazgatóit, úttörőcsapat-vezetőit, vala­mint a Pedagógusok Szak- szervezete alapszervezeteinek titkárait, bizalmijait a járási hivatal tanácstermébe, fiz ér­tekezleten mintegy százötve­nen jelentek meg, s részt vett a tanácskozás munkájá­ban Jónás Zoltán, a , járási pártbizottság első titkára, Szabó József, a járási hivatal elnöke és Dékány Sándor, a Hazafias Népfront járási bi­zottságának titkára. Bevezető előadást Jónás Zoltán mondott. A tanévkez­désről szólva kijelentette, hogy a járás 28 iskolájában 9365 tanuló részvételével kezdődött meg a tanítás. A tantermek zsúfoltsá­gán az idén sikerült va­lamelyest enyhíteni. A természetfeletti libazsír Leleplezett kísértetek Lászlóról, a húszas évek hí­res vagy inkább hírhedt ma­gyar médiumáról hiába mond­ta ki a bíróság korábban, miután menyasszonyát szeret­kezés közben lelőtte, hogy „degenerált individuum, csők* kent etikai ítélőképességgel és nagy hajlammal az alakos­kodásra és színjátszásra”, mégis a hiszékenyek valóságos köre támogatta és vette kész­pénznek szellemidéző képessé­gét. Végül is 1923-ban egy vé­letlen folytán sikerült lelep­lezni szemfényvesztését. Mu­tatványa közben ugyanis el­ájult, s nem volt ideje vissza­rejteni lábujjai közé a „szel- lemanyag”-ot, amelyről így kiderült, hogy nem egyéb, AZ flüTOKER AJÁNLATA: október 20-ig 20-40 %-os árengedménnyel vásárolhat személygépkocsijához ÜLÉSHUZATOT BUDAPESTI ÁLTALÁNOS FELSZERELÉSI SZAKÜZLETEINKBEN: VI., Jókai u. 1. V., Tanács krt. 26. mint libazsírral átitatott géz... Ez a magyar „kísértethis- tória” egyike annak a húsz valóságos történetnek, amit Allan, Schiff és Kramer, há­rom német szerző — egyikük hivatásas illuzionistaként az ilyen trükkök szakértője — összegyűjtött a Gondolat ki­adásában magyarul is megje­lent Hamis szellemek, igazi csalók című, három évszázad „szellemvadászatát” áttekintő könyvében. A kísértethit, a babonaság igazán gazdag hagyományokra tekinthet vissza, mondhat­nánk: egyidős az emberiség­gel. Ma azt mondjuk: a tudat­lanságból táplálkozik, s a közmondás szerint „babonaság — bolondság”. Valóban így igaz, ha történelmiségében nézve nem is ilyen egyszerű kérdés ez a tudatlanság. A szellemhit sokféle hiedelemmel egyetemben kétségtelenül az emberiség „gyermekkorában” gyökerezik. Pontosabban szól­va az őskortól a kései százado­kig két dolog kellett hozzá: egyrészt az emberi tudatnak az a természetes és általában hasznos törekvése — amely a tudományt, a megismerést is előmozdítja —, hogy magya­rázatot keressen a nem nyil­vánvaló, nem világos össze- függésű és ezért titokzatosnak tetsző jelenségekre; másrészt a tudatnak az a hamis, önmeg­nyugtató hajlama, hogy ami­re nem talál reális és ésszerű magyarázatot, azt holmi túl- világi erőknek tulajdonítsa. Hogy ez mennyire így van, századunk világosan mutatja. Ennek egy kései örökségén derülhetünk az elmúlt száza­dok kísértethistóriáit föleleve­nítő könyvet olvasva. N. F. Egy osztályteremre most 1,26 tanulócsoport jut, s ez vala­mivel jobb a megyei átlag­nál. Az agglomerációs öve­zetben azonban továbbra is súlyos a helyzet. Itt 48 gye­rek tanul egy osztályban. A pedagógusok életkörül­ményeiről szólva, a járási pártbizottság első titkára egyebek közt rámutatott, hogy tavaly 15 nevelő kapott házépítési kölcsönt, s évi át­lagban ezután is 15—20 peda­gógus számára tudják ezt a kedvezményt biztosítani. A tanévkezdetről és az eddig eltelt hetek munkájá­ról összefoglalóan megálla­pította, hogy a pedagógusok nagy felelősséggel tesznek eleget hivatásuknak és a tantestületi közösségek ép­pen ezért alkalmasak a hatá­rozat végrehajtására. Ezt követően az új tanév munkáját szabályozó doku­mentumokról, rendelkezések­ről szólott az előadó, majd hangoztatta, hogy az új tan­év a határozat végrehajtásá­ban intenzívebb szakaszt je­lent a tavalyinál. Ez nemcsak a mun­ka mennyiségére, ha­nem a minőségére is vo­natkozik. Foglalkozott az előadás az általános iskolák fejlesztésé­vel, a nevelés problémáival, majd részletesen taglalta az iskolai élet demokratizmu­sának kérdéseit. Ezzel kap­csolatban rámutatott a társa­dalmi szervek felelősségére és munkájára és kiemelte a nevelők és különösen az igazgatók nagy szerepét. Az igazgatók tevékenysége alap­vető fontosságú a demokra­tikus légkör és szellem meg­teremtésében. Politikailag, szakmailag és a vezetési készség tekintetében egyaránt élen kell járnia. Azzal kap­csolatban, hogy választás vagy kinevezés útján kerül­jön helyére az igazgató, a já­rási pártbizottság titkára ha­tározottan a kinevezést tar­totta járható útnak, úgy, hogy az igazgatói megbízás csak egy ciklusra, négy vagy öt évre szóljon. A nagy érdeklődéssel kí­sért előadás után a tanácsko­zás szekcióüléseken folytatta munkáját. ö. L. Rádiós vetélkedő Gödöllő—Balassagyarmat 34:38 Feledi Péter a gyermekkönyvtárból vezette a játékot, mikrofon előtt Borbély Mihály 5. osztályos tanuló. Aki a legtöbb helyes választ adta a gödöllői felnőttcsapat­ban, Nagy Lajos főmérnök. Mellette Rapcsányi László. A magyar rádió irodalmi osztálya rendezésében új rá­diós játékot kezdtek csütörtö­kön este. Első alkalommal a gödöllői Juhász Gyula Könyv­tár, valamint a balassagyar­mati Madách Imre Könyvtár játszott egymással a rádió se­gítségével. A műsor címe: Játsszunk könyvtárat. Har­minc-harminc versenyző in­dult, egy-egy csoportban, amelyben tíz általános isko­lás, tíz középiskolás és tíz fel­nőtt foglalt helyet. Az első .fordulóban gödöllői siker szü­letett. Bár az utolsó kérdés előtt még a balassagyarma­tiak vezettek, azonban a gö­döllői általános iskolások he­lyes válasza egypontos győze­lemhez segítette a gödöllői könyvtár csapatát. A helyszín­ről ezúttal Rapcsányi László tudósított, illetve Feledi Péter a másik helyszínről, a gödöl­lői Munkás úti iskola könyv­tárából. Az egész gödöllői csa­pat ugyanis helyszűke miatt nem fért el a Juhász Gyula könyvtárban. A Játsszunk könyvtárat vetélkedőre tizenkét könyvtár nevezett be az or­szág különböző részeiből és az első forduló sorsolás alapján hozta össze a balassagyarma­tiakat és a gödöllőieket. Kép és szöveg: Koppány György Melyiket milyen órán? Pályaismertetés az iskolában Pest megye 265 felső tago­zatos általános iskolája mind­egyikének tantestületében pá- lyaválasztási felelős az egyik pedagógus. Neki kell megszer­veznie a végzősök pályavá­lasztásával kapcsolatos admi­nisztratív teendők mellett a pályaismertetéseket is, amiben részt vesznek a szaktanárok. Nincs azonban eldöntve, hogy melyik pályát milyen tantárgy óráján ismertessék a növendé­kekkel. A megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet egyik munkatársa, dr. Andor György ebben kíván segítsé­gére lenni a pályaválasztási felelősöknek és szaktanárok­nak az általa megszerkesztett és az intézet által kiadott ké­zikönyvvel. A Pályaismertetés a taní­tási órákon a közeli na­pokban eljut minden isko­lába. Bár a pályaválasztásra már az V. osztályban kezdik elő­készíteni a tanulókat, de mind a 186 szakma, meg valameny- nyi közép- és felsőfokú képe­sítéshez kötött pálya ismerte­tésére négy év folyamán sin­csen mód. Ez csak a tan­anyag és a pályaismertetés rovására történhetne. Ezért a szerző olyan tervezetét dolgo­zott ki, amelyben csak a nép- gazdaságilag legfontosabb szakmákat sorolja fel, hang­súlyozva azonban, hogy ezek közül is mindenütt csupán a helyi viszonyoknak megfele­lőeket kell ismertetni. Ki is emeli azokat a foglalkozáso­kat, amelyeket Pest megyé­ben feltétlenül helyes megis­mertetni a tanulókkal. Ter­mészetes, hogy ezek között a mezőgazdasági szakmák is szerepelnek. Az ismertetés mindenütt a tananyaghoz igazodik. Például az V. osztályban, amikor a magyarórán Juhász Ferenc őszi táj, traktorokkal című művét tanulják, a tanár a növénytermesztő gépész dol­gáról és munkakörülményeiről is beszél. De ugyanerről a pó­lyáról szó esik az ötödik élő­világ óráján, amikor a káposz­tafélékről és kártevőikről, ugyancsak az élővilágórán a hatodikban, amikor a szántó­föld életéről tanulnak. Az ács-állványozó szakmá­ról való megemlékezésre az irodalomórán alkalmat ad a VI. osztályban Katajev: „Ötö­dik kerület, tizedik szektor” című műve. A VII. földrajz­óráján pedig az erdős és sok búzát termelő Kanadáról ta­nulva szó eshet a bútor- és épületasztalos-, a molnár- és a sütőipari pályáról. S a rostos növényeket bőven termelő In­diával kapcsolatban a szövő­fonó szakmáról. A legtöbb ipari pálya is­mertetésére természetesen a fizika-, kémia-, valamint a matematikaóra ad al­kalmat, de lehetőség nyílik erre min­den más tantárgynál is. Csak példaképpen említsünk a ter­vezet alapján néhányat: Az ötödikben a földrajzban Győr­höz kapcsolódhat a mozdony-, vasúti jármű-, mezőgazdasági és építőgépszerelő- meg gépla­katos szakma. A hetedikes tör­ténelemkönyv „Forradalom Pesten 1848. március 15-én” fejezetéhez érve jó alkalom a tanárnak a nyomdai szakmák ismertetésére. A nyolcadikban a magyarórán József Attila „Csoszogi, az öreg suszter” című verse pedig a cipészettel kapcsolatos pólyákéra. Ebből is látható, hogy a ter­vezet nemcsak segítséget nyújt a négy tanéven át folyó pá­lyaismertetéshez, de megköny- nyíti a pedagógus munkáját A tanultakhoz kapcsolódva színesebben adhatja elő az egyes foglalkozásokra vonat­kozó mondanivalóját, ezzel pedig még jobban felkeltheti a tanulók érdeklődését. Sok felsőfokú képesítéshez kötött foglalkozást hasonló módon szintén a tananyaghoz kapcsolva említ meg a terve­zet. A magyar irodalom nagy­jai közül Arany Jánossal á hetedik osztályban foglalkoz­nak. Életéről tanulva a pedagó­guspályát ismertetheti a tanár és ez feltétlenül helyes. Ám Arany „A fülemüle” cí­mű versével kapcsolatban a jogi pályák ismertetése nem éppen szerencsés gondolat. A versben szereplő bíró a peres felek pénzét elfogadja, s az ügyvédek lehetetlen perben képviselik megbízóikat. Nem ilyen jogászokra van szükség. Sz. E. 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom