Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-20 / 246. szám

ees i ßlEC.YFI ',<ct£ú‘ksp 1973. OKTÓBER 20., SZOMBAT F[©]KUSZ Gallia és Itália A FRANCIA KOMMUNIS­TA PART Politikai Bizottsá­ga szerdai ülésén megállapí­totta, hogy Franciaország je­lenlegi társadalmi helyzetét a dolgozók széles körű érdekvé­delmi megmozdulásai jellem­zik. Időnként egész iparágak­ra kiterjedő sztrájkjaikban mind gyakrabban a bérek emelését, a létminimum, a foglalkoztatottság biztosítá­sát, valamint a munkafeltéte­lek javítását tűzik ki célul. A parasztság szintén szinte tö­meges jellegű tiltakozó meg­mozdulásokkal igyekszik vé­delmezni, illetve biztosítani jogos igényeit. Igen erőtelje­sen fejezik ki elégedetlensé­güket a kisiparosok és a kis­kereskedők is. Az FKP aktí­van támogatja a dolgozók és a néptömegek érdekvédelmi megmozdulásait. A dolgozók megmozdulásainak lendülete és dinamikussága aláhúzza a fontos követelmények kielégí­tésének sürgető szükségessé­gét. Ez a harc mindennél job­ban bizonyítja, hogy szükség van olyan politikai módosítá­sokra, amelyeket a kommu­nista és a szocialista párt ál­tal kidolgozott közös kor­mányprogram javasol. Meg­jegyezték, hogy az általuk ja­vasolt sürgős intézkedések megvalósítása már most ki­elégítené a néptömegek igé­nyeit, s korlátozná a tőkés társadalom válságának követ­kezményeit. Felszólították a pártszervezeteket, hogy a po­litikai és az ideológiai tevé­kenység fokozásával adjanak újabb lendületet a népi küz­delemnek. Egyben arra fi­gyelmeztettek, hogy a tagság minél sürgősebben tanulmá­nyozza át a javasolt intézke­déseket, s úgy szervezze meg a küzdelmet, hogy ezek az in­tézkedések meg is valósulja­nak. AZ OLASZ KOMMUNISTA TÁRT Központi Bizottsága szerda óta ülésezik, A KB ér­tékeli a balközép kormány eddigi tevékenységét és a párt ún. „újfajta ellenzéki magatartását”. „Álláspontunk nem a várakozás — mutatott rá a beszámoló. — Építő és felelősségteljes ellenzékiség­gel cselekvésre akarjuk szorí­tani a kormányt a problémák helyes megoldásának irányá­ba.” Az OKP egyetért a szak- szervezetekkel, amelyek a bérkérdések helyett most a délvidék fejlesztésének, a be­ruházásoknak és a foglalkoz­tatottság növelésének adják az elsőbbséget, és ezeknek rendelik alá követeléseiket. Meg kell fékezni az inflációt, mert fokozása „elsősorban a dolgozó tömegeket, a délvidé­ket sújtaná nagyon kemé­nyen”. A kormány első intézkedé­sei eredménnyel jártak,. az OKP azonban a jövőre nézve nem tartja kielégítőnek és következetesnek a Rumor- kormány gazdaságpolitikáját. Határozottan rámutat:: „Ki kell választani néhány pontot, amelynek elsőbbséget kell adnunk egy új típusú fejlő­déshez, és ezeknek kell alá­rendelni minden egyebet, ezek köré kell maximális társadal­mi és politikai egyetértést ki­alakítani, különben hatásta­lanná válik az eddigi igyeke­zet is.” A KB egyúttal bizonyos aggodalommal állapította meg, hogy a Rumor-kormányon be­lül máris mutatkoznak ellen­tétek és feszültségek, amelyek idő előtt felbomlaszthatják a nehezen összehozott kor­mánytöbbséget. Az OKP bi­zonyos rétegei ugyanakkor kissé idegenkedve fogadták a pártvezetés által meghirdetett „újfajta ellenzékiséget”, amelynek egyik gondolati ál­lomása, hogy közvetlen együtt­működés jöjjön létre a Ke­reszténydemokrata Párt és az OKP között. Némelyek túl­zottnak tartják ezt a törek­vést a párbeszédre, amely esetleg azt a látszatot kelthe­ti, mintha a párt lemondana osztály jellegéről... A. B. T. FJODOR BONDAREKO tü­zérségi altábornagy, a szovjet légvédelmi rakétacsapatok pa­rancsnoka október 13-án Moszkva mellett egy utasszál­lító repülőgép katasztrófája során életét vesztette. VÁRNA A szakszervezeti viiágkongressius ötödik napja Tanácskozásának ötödik napjába lépett pénteken a Várnában ülésező VIII. szak- szervezeti világkongresszus. A küldöttek ezen a napon újra plenáris ülésre gyűltek össze a sportpalótában. A délelőtti ülé­sen kilencen, a délutáni ülésen tizenkilencen szólaltak fel, többségükben a különböző af- ikai, ázsiai és latin-amerikai szakszervezetek küldöttei. Ma a kongresszus folytatja mun- áját. ; Ma fejeződik le Walter Scheel varsói látogatása A VDK párt- és kor­mányküldöttsége, Pham Van Dongnak, a VDP PB tagjának, a VDK miniszterelnökiének vezetésével több napos baráti látogatáson az NDK- ban tartózkodik. Képünk a berlini érkezéskor készült: Willi Stopb, az NDK államtanácsának elnöke fogadja Pham Van Dongot. Pham Van Dong Berlinben DREZDA Szemlista hadseregek politikai vezetőinek tanácskozása Drezdában megnyílt a Var­sói Szerződéshez tartozó had­seregek politikai szervei ve­zetőinek kétnapos tanácskozá­sa. A napirenden a következő kérdések szerepelnek: az ideo­lógiai munka és a szocialista fegyveres erők harcképességé­nek további fokozása: az im­perializmus ideológiai diver- ziója ellen vívott harc idősze­rű problémái. Az értekezleten részt vesz­nek a bolgár néphadsereg, a csehszlovák néphadsereg, a lengyel hadsereg, a magyar néphadsereg, az NDK nemzeti néphadserege, a román fegy­veres erők és a szovjet had­sereg és haditengerészeti flot­ta politikai főcsoportfőnökei és főcsoportfőnök-helyettesei. A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága nevében Karl-Heinz Hoffmann hadseregtábomok, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK nemzetvédelmi mi­nisztere üdvözölte az értekez­let részvevőit. Hangsúlyozta, hogy e találkozó célja: elmé­lyíteni a testvéri hadseregek politikai szerveinek sokoldalú együttműködését, kicserélni a katonák internacionalista és osztályszellemű nevelésében szerzett tapasztalatokat. Waldemar Vemer tenger­nagy, az NSZEP Központi Bi­zottságának tagja, az NDK nemzeti néphadseregének poli­tikai főcsoportfőnöke beszámo­lójában rámutatott, hogy a szocialista fegyveres erők tör­ténelmi küldetéséinek teljesíté­se a katonák ideológiai felké­szítésével napjainkban minden eddginél inkább összefügg. A testvéri hadseregek képvi­selői felszólalásaikban hangoz­tatták, hogy a szocialista had­seregekben az ideológiai mun­ka legfontosabb feladata: ki­fejleszteni a katonákban az osztályöntudatot, a proletár in­ternacionalizmust és a szocia­lista hazafiságot, növelni a szövetséges hadseregek harci erejét és felkészültségét. ZSIVKOV PRÁGÁBAN. Todor Zsivkov, a Bolgár KP első titká­ra Prágába érkezett. A repülő­téren Gustáv Husák (jobbről), a CSKP KB főtitkára fogadta. BOZEL-EELET Diplomáciai e (Folytatás az 1. oldalról) vaktól északra fekvő térség­ben — az egyiptomi erők megsemmisítették. Mint az egyiptomi katonai parancsnokság közölte, a frontvonal teljes' hosszában az egyiptomi szárazföldi erők hadműveleteiket a tüzérség és a légierő hatékony támogatá­sával folytatták. Hírügynökségek — hivat­kozva az izraeli katonai pa­rancsnokság közleményére — megerősítették: az izraeli had­sereg alakulatai a Szuezi- csatoma mindkét partján harcban állnak. Nixon elnök pénteken egy­órás megbeszélést tartott a közel-keleti helyzetről Kis­singer külügyminiszterrel. Ezt követően Warren, a Fehér Ház szóvivője kijelentette: „Az elnök reméli, hogy ha­marosan haladás történik az ellenségeskedések beszünteté­sére”. McCloskey külügyi szóvivő Koszigin szovjet kormányfő kairói tárgyalásaival kapcso­latban kijelentette, „arra szá­mítunk, hogy a szovjet—ame­rikai diplomáciai eszmecsere a szovjet miniszterelnök kai­rói látogatásának fényénél még intenzívebben fog folyta­tódni”. Kissinger külügyminiszter pénteken ismét találkozott Dobrinyin szovjet nagykövet­tel. A szovjet—amerikai esz­mecsere tartalmáról a kül­ügyi szóvivő nerrt volt haj­landó részletekbe bocsátkoz­ni. Általánosságban megje­gyezte: „Arról tárgyalunk, ho­gyan lehet véget vetni a há­borúnak”. Plotr Jaroszewicz, a len­gyel minisztertanács elnöke pénteken kora délelőtt fogad­ta Walter Scheelt, az NSZK külügyminiszterét, aki hiva­talos varsói látogatáson tar­tózkodik. Röviddel ezután Henryk Jablonski, az állam­tanács elnöke fogadta a nyu­gatnémet diplomácia vezető­jét. A lengyel állami veze­tők és Walter Scheel a két­oldalú államközi kapcsola­tok további fejlesztésének kérdéseiről folytattak eszme­cserét. A Piotr Jaroszewiez-csel folytatott eszmecsere befe­jeztével W. Scheel, kormá­nya ajándékaként korszerű EKG-toerendezést adott át a lengyel miniszterelnöknek az épülő varsói gyermekegész­ségügyi központ részére. „A szövetségi kormány ezzel a hitlerizmus lengyel gyermek­áldozatai emlékének adózik” — hangoztatta a külügymi­niszter. Walter Scheel ebéden látta vendégül lengyel kollégáját és közvetlen munkatársait, | majcí délután a két külügy- I miniszter vezette küldöttsé- | gek újabb plenáris ülést tar- | tottak. — A tárgyalások —közölte ! Andrzej Konopacki, a lengyel | külügyi szóvivő — felölelték ! a két felet érdeklő összes i fontos kérdést. Részleteiket a 1 közös közlemény tartalmazza I majd, amelyet szombaton I tesznek közzé. ! A nyugatnémet vendégek | pénteken este megtekintet­ték a varsói operaház elő­j adását. Ma délelőtt Edward Gierek, a LEMP KB első titkára fo- ! gadja Walter Scheelt. A nyugatnémet külügyminiszter ezt követően saj tóértekezletet tart, s délután elutazik Var­sóból. Peking: ellentmondáskui az idők szellemével Az utóbbi időben világszer­te egyre jobban kibontaKozik az előkészület a békeszerető erők világkongresszusára, amely október 25-én nyílik meg a szovjet fővárosban. Az előkészületek során mind több békeszervezet kapcsoló­dik be a békeharcba. Ugyan­akkor ez az előkészület nagy­szerű vízválasztó ahhoz, hogy élesen meghatározhassuk a béke és a haladás, valamint az agresszió és a reakció politikai hívei közti különbséget. Sajnos, akadnak olyan or­szágok, amelyek politikája lé­nyegében a nemzetközi élet­ben bekövetkezett új áramla­tok, új szelek ellen irányul. Leonyid Brezsriyevnek, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának ezt a megállapítá­sát teljes mértékben vonatkoz­tathatjuk a kínai vezetőség külpolitikai tevékenységére. A pekingi vezetők politi­kájának felforgató jellege leginkább a nemzetközi helyzet javítására Irányuló cs mind jobban fokozódó tendenciák fényénél mu­tatkozik meg. Mint a Kínai Kommunista Párt X. kongresszusa is meg­mutatta, a pekingi vezetők makacsul ragaszkodnak a há­A NEMZETKÖZI KOMMUNISTA MOZGALOM Stratégia és taktika Nagyon aktuális könyv jelent meg a Kossuth Könyvki- adőitCl a nemzetközi“ kommunista mozgaiom fontos kérdéséiről. A vuágoan végbemenő nagy változásokra igyekszik választ ad­ni. Amint a kötet előszavában olvashatjuk: „i\agy figyelmet szentel a szocialista forradalom problémainak és annak a küz­delemnek, amelyet a kommunista pártok a munkásosztály egy­ségéért, a monopóliumellenes és imperialistaellenes világfront megteremtéséért és meghonosításáért vívnak”. Természetesen a könyv az elméleti kérdések mellett foglalkozik annak a harc­nak időszerű kérdéseivel is, amelyet a kommunista és mun­káspártok a jobboldali és a „baloldali” opportunizmus ellen, a kommunista mozgalomnak a marxizmus—leninizmus és pro­letár nemzetköziség elvein alapuló egységéért és összeforrott- ságáért folytatnak. A kommunista mozgaiom a forradalmi világfolyamat vezető ereje — szögezik le a kötet írói. Ezt bizonyítja minden eredmény és tapasztalat. A kommunista pártok képviselik nap­jainkban azit az erőt, amely képes megváltoztatni a világot. A kommunista pártoknak van birtokukban a marxista—leninista elv, az a marxi—lenini stratégia és taktika, a forradalmi harc vezetésének tudománya és művészete, amelynek felhasználá­sával eredményesen tudnak küzdeni a proletáriátus érdekeiért, a dolgozók társadalmi és nemzeti felszabadításáért. A kommu­nista pártok vezetésével a világ egy részén már a szocializmus épül. Jelenleg 89 kommunista párt van, s a világ kommunistái­nak száma elérte az ötvenmilliót, befolyásuk számuknál sokkal nagyobb, szinte az egész világra kiterjed. A kommunista moz­galom hatására nagyarányú népmozgalmak bontakoztak ki a tőkés világban a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és társadalmi haladás érdekében. A kommunista mozgalom növekvő társadalmi befolyása elválaszthatatlanul összefügg azzal is, hogy e mozgalom szün­telenül fejleszti a világ átalakításának tudományát. A marxista —leninista pártok felvázolják áz emberi társadalom haladá­sának jövendő távlatait, s az élet évről évre igazolja e távlatok helyességét Nehézségekkel és ellentmondásokkal is küzd a kommunis­ta mozgalom. Ezek hátráltatják fő feladatainak megoldását, így például a mozgalom egyes láncszemeiben súlyosan meg­bomlott az egység, gondolunk itt a Kínai Kommunista Párt an- tileninista magatartására, egyes „baloldali” marxista-csopor­tok tevékenységére, s azokra a kudarcokra, sőt, vereségekre, amelyek a testvérpártok egyikét-másikát az utóbbi évtizedek­ben érték. (Az indonéziai, szudáni és a chilei kommunistákat ért nehézségek és veszteségek.) Ám mindezek bármilyen fáj­dalmasak is, nem vethetik és nem is vetik vissza a harcot, amelyet a nemzetközi kommunista mozgalom folytat a közös ellenség, az imperializmus ellen. A küzdelem egy pillanatra sem szünetel. Az elesett kom­munista vezetők, harcosok helyére újak lépnek. A fő ellenség, az imperializmus elleni harc áldozatai mellett az egység hiá­nya is néhol nehezíti a munkát, pedig egységesen eredménye­sebben lehet dolgozni. Éppen ezért a nemzetközi kommunista mozgalmon belül szüntelenül harcolni kell a jobboldali és „bal­oldali” opportunizmus, a nacionalizmus, és általában az egy­ségbontó politika ellen, bárhol is jelentkezik az. Az időszaki kudarcok, a felmerült nehézségek és nézeteltérések ellenére a nemzetközi kommunista mozgalom hatalmas, legyőzhetetlen erő, korunk legbefolyásosabb politikai irányzata, s végső győ­zelme biztosított. Részletes áttekintést nyújt a kötet arról is, hogy mi a szo­cialista világrendszer, hogyan fejlődik a tőkés országok mun­kásosztályának forradalmi mozgalma, s milyen eredményeket ért el a nemzeti felszabadító mozgalom a világon. Részletesen tárgyalja a szocialista forradalom törvényszerűségeit, fejlődé­sének különféle formáit. Nagy teret szentel a kommunista pár­tok harcának, amelyet a munkásegységért vívnak, külön fe­jezetben vizsgálja a tőkés országok kommunista pártjainak harcát a monopóliumellenes front megteremtéséért és megszi­lárdításáért. ,.A haladó antiimperialista forradalmi erők akcióegységé­nek problémái a latin-amerikai országokban” című fejezet, ha nem is nyújt (nem is nyújthat) konkrét választ a chilei tragé­diára, de segít jobban megértetni az ott történteket, s beha­tóbban megismerkedhetünk e földrészen végbemenő forradal­mi Mvam?tok feltételei ve', jellegével és sajátos vonásaival. Neves szovjet szerzők Írták a kötet fejezeteit. A ma­gyar fordítás az 1972. év végén megjelent orosz nyelvű köny­vet vette alapul. A szerzők messzemenően felhasználták a kommunista és munkáspártok 1969-es nemzetközi tanácskozá­sának, valamint az SZKP XXIV. kongresszusának anyagát, s emellett összegezik a nemzetközi kommunista mozgalom leg­fontosabb tapasztalatait is. A kötet írói nagy teret szenteltek a kommunista stratégia és taktika elvi és gyakorlati kérdéseinek. E tekintetben hézag­pótló, érdemes tanulmányozni mindazoknak, akiket érdekel a nemzetközi kommunista mozgalom múltja és jelenlegi hely­zete, Gáli Sándor borúra való felkészülés stra­tégiájához. A kongresszus anyagai még csak nem is utal­nak arra, hogy a kínai veze­tők pozitív magatartást tanú­sítanának a béke biztosításá­val összefüggő kérdések iránt, arról már nem is beszélve, hogy egyáltalán nincs vala­miféle konkrét programjuk, vagy konkrét javaslatuk erre a problémára vonatkozóan. Az új háború veszélye — ha a kínai vezetők kongresszusi felszólalásaiból ítélünk —nem csökken, hanem ellenkezőleg, inkább növekszik. Ugyanak­kor a kínai vezetők szerint az agresszió fő forrása a Szov­jetunió, amely állítólag el sze­retné nyelni Kínát. A pekingi vezetők eközben a saját politikájukkal ránt­ják le a leplet az északról fenyegető veszély legen­dájáról, ennek a legendá­nak a képtelenségéről. Ha Kína valamilyen oldalról valóban fenyegetve érzi ma­gát, akkor, engedtessék meg a kérdés, vajon miért helyez­kedik szembe az erőszak el­utasítása elvének elfogadásá­val, és miért bújik ki maka­csul minden olyan szovjet ja­vaslat megfontolása alól, amely normalizálná a szovjet—kínai kapcsolatokat, miért nem haj­landó megkötni a meg nem tá­madási egyezményt a Szovjet­unióval? A kínai vezetők kijelentik, hogy a kolosszális megráz­kódtatások — ez alatt termé­szetesen a háborút értik — nem kárára, hanem hasznára válnak a népeknek. Az effaj­ta okoskodások veszélyessé­ge szinte határtalan. Vészesen emlékeztetnek Mao hírhedt kijelentésére, hogy a boldo­gabb jövő érdekében nem kár feláldozni több száz millió em­bert, hogy azután a régi világ romjain megteremthessék az űj civilizációt. A kínai vezetés mindent elkövet annak érdekében, hogy meghiúsítsa, de leg­alábbis fékezze a pozitív változások folyamatát Eu­rópában. Ellenez minden olyan határo­zott lépést, amelynek célja az európai politikai légkör javí­tása. így ellenzi az európai ér­tekezletet, a közép-európai fegyveres erők csökkentését, ellenzi az európai határok sérthetetlenségét biztosítandó szerződéseket és megállapodá­sokat. Ugyanakkor gyors ütemben növelik hadiipari és nukleáris- rakéta-potenciáljukat, s az or­szágban háborús pszichózist szítanak. Peking politikája rendkívül veszélyezteti a békét. Ellent­mond a népek vágyának, mert a népeknek szent és drága a béke, mert a népek síkraszáll- nak az újabb világháború ki­robbanásának vészéivé ellen. J. Kasin 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom