Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-19 / 245. szám

2 *&a,4ap 1973. OKTÓBER 19., PÉNTEK FÓKUSZ A hetedik százas-sorozat nyitánya A SZOVJETUNIÓBAN szer­dán bocsátották Föld körüli pályára a Kozmosz—601 jelzé­sű mesterséges holdat. TÖBB MINT 11 ÉVVEL EZ­ELŐTT született döntés arról, hogy új program szerint a Szovjetunióban megkezdik a Föld legfelsőbb légkörének és a Földet övező kozmikus tér­ségnek tudományos vizsgála­tát. A program magában fog­lalta az ionoszféra és a felhők vizsgálatát a Föld légkörében, valamint a Nap rövidhullámú sugárzásának és a Föld sugárzási övezeteinek tanul­mányozását. Megfigyelték a rádióhullámok terjedését, ku­tatások folytak orvosi-biológiai problémák megoldásával, va­lamint a kozmikus műszerek szerkezeti elemei kipróbálásá­val kapcsolatosan. A VIZSGÁLATOK széles köre és a mesterséges holdak ebből fakadó nagy számú fel­bocsátásának szükségessége megkívánta a szputnyikok szerkezeiének és műszaki rendszerének egységesítését. Ezáltal lehetővé vált, hogy a különböző tudományos problé­mák megoldásához egységes irányítási, energiaellátási és távközlési rendszereket hasz­náljanak fel. Ily módon meg­kezdődhetett a szputnyikok sorozatgyártása. A KOZMOSZ-SOROZAT né­hány tagjának fedélzetén a tudományos rendszerek vissza­juttatása' céljából leszálló be­rendezést helyeztek el, a mes­terséges holdak fedélzetén a tudományos berendezéseken kívül található még egy több csatornás rádió-telemetrikus rendszer, memóriaegységgel, amelynek feladata, hogy a műszerek munkájáról adatokat továbbítson a Földre. A KOZMOSZ-CSALÁD mes­terséges holdjainak keringési adatai 140 kilométertől (Koz­mosz—244), egészen 60 000 ki­lométerig (Kozmosz—260) ter­jednek. Különböző az egyes szputnyikok esetében a pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt szöge, kezdve 48,4 fok­tól 82 fokig. Ez lehetővé teszi, hogy a tudományos berendezé­seket a kozmikus térség csak­nem valamennyi körzetébe el­juttassák. A MESTERSÉGES HOLDAK áktív működésének ideje a tudományos programnak meg­felelően a pálya adataitól és a fedélzeten elhelyezett műsze­rek készleteitől függ. A Koz­mosz 27 például mindössze egy napot töltött a Föld körül, míg a Kozmosz—80, számítá­sok szerint 10 000 évig fog ke­ringeni. Néhány szputnyik fedélze­tén növényeken orvosi-bioló­giai kísérleteket végeztek. A KOZMOSZ—186 ÉS A KOZMOSZ—188 1967. október 30-án, először a világon, a Föld körüli pályán automa­tikus összekapcsolást hajtott végre, megoldva ezzel a koz­mikus repülések technikájá­nak legbonyolultabb problé­máját. A FÖLDÖN és a Földet kö­rülvevő kozmikus térségben végbemenő folyamatok továb­bi kutatása szempontjából rendkívül fontos tudományos és gazdasági jelentősége van a Nap tanulmányozásának. A röntgen- és ultraibolya-suga­rak vizsgálatára Kozmosz—166 és Kozmosz—230 jelzéssel Föld körüli pályára bocsátottak két automata Nap-obszervatóriu­mot is... CSÜTÖRTÖKÖN REGGEL egyhetes hivatalos látogatásra Tokióba érkezett Mudzsibur Rahman, Banglades miniszter- elnöke. HARMINCÓRÁS fogva tar­tás után a kubai hatóságok kiszabadították Jean Som- merhoussenet belga, valamint Pierre Anthonioz francia nagykövetet. A diplomata- rabló Miguel de la Paz, az ellene folytatott akció során szerzett sérüléseibe belehalt. PABLO CASALS állapota továbbra is válságos. A világ­hírű gordonkaművész eszmé­letlenségéből csak ritkán tér magához. I A rcaliiások jegyében Walter Scheel Varsóban Kétnapos hivatalos látogatásra Varsóba érkezett Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter. A repülőtéren lengyel kollégája, Olszowski fogadta. „Walter Scheel, az NSZK új keleti politikájának egyik kezdeményezője és megvaló­sítója. Azokat a nyugatnémet erőket képviseli, amelyek reá­lis politikai kategóriákban gondolkodnak és az európai politikai-területi valóság tala­ján állnak.” — írta csütörtök reggeli számának kommentár­jában a Try buna Ludu. Az NSZK külügyminisztere csütörtök délelőtt érkezett két­napos hivatalos látogatásra a lengyel fővárosba. Varsóban elsősorban azt várják a len­gyel—nyugatnémet tárgyalá­soktól, hogy a Trybuna Ludu által idézett „reális politikai kategóriák” jegyében a két ország kapcsolatai tovább fej­lődjenek. A három éve, 1970 decem­berében aláírt lengyel—nyu­gatnémet államközi szerződés óta történt ugyan néhány je­lentős lépés, de a lehetősége­ket korántsem merítették ki. Azóta a két ország diplomá­ciai kapcsolatot létesített. Gyorsan növekedett az áru­csereforgalom, amelynek érté­ke 1973 augusztusáig csaknem 90 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Intézkedések születtek a ví­zumnehézségek megszünteté­sére, ami hozzájárult a kölcsö­nös utazások, a turisták szá­mának rohamos gyarapodásá­hoz. Kétségtelen azonban, hogy ennél jóval többet vártak Var­sóban az államközi szerződés­től. Politikai és gazdasági sí­kon egyaránt. Ami a kétnapos eszmecserék politikai témáit illeti, a lengyel főváros megfigyelői körében bizonyosra veszik, hogy szóba kerülnek a Lengyelországban élő németele áttelepítésének kérdései. Ez kétségkívül nehéz témának ígérkezik, annál is inkább, mert a lengyel ipar­ban, a szüntelenül fejlődő bá­nyászatban, közismerten mun­kaerőgondokkal küzdenek. Ma­gyarán szólva: a lengyel nép­gazdaság nehezen nélkülözheti a munkáskezeket. Az úgynevezett családegye­sítési kérdésen túlmenően — a megbeszélések gazdasági téma­körei közül — figyelmet érde­mel az a törekvés, amely a két ország ipari együttműködését kívánja elmélyíteni. Erre már a korábban lezajlott külügy­miniszteri, illetve külügymi­niszter-helyettesi találkozókon is utaltak, s most talán már konkrét elképzelések kerülnek a miniszterek és a szakértők elé. Bonni körökben ezzel összefüggésben kedvezményes feltételekkel nyújtott hitelről is említést tettek, ennek össze­gét és jellegét azonban az Olszowski—Scheel eszmecse­rék hivatottak eldönteni. Néhány egyéb — nemkü­lönben fontos kétoldalú és a kontinens biztonságát érintő — kérdésen kívül Edward Gierek tervezett bonni látoga­tása és a nyugat-berlini kérdés is ott szerepel a lengyel—nyu­gatnémet külügyminiszteri tárgyalások zsúfolt napirend­jén. JAPÁN KORMÁNYFOR­RÁSOK szerint Tanaka mi­niszterelnök 1974-ben két kör­utat tesz Délkelet-Ázsiában. Egyet januárban, egyet pedig a júliusban esedékes japán felsőházi választások után. Front és egység Az események katonai vonatkozásai mellett — a modern szovjet fegyverekkel felszerelt egyiptomi és Szíriái hadsereg sikeresen helytáll a frontokon — egy másik fontos tényező is szerepet játszik a Közel-Keleten kiújult, immár két hete tartó harcokban. Ez pedig az arab egység. Közismert, hogy hosszú időn át még a közvetlenül érin­tett arab országok között sem volt teljes az egység az 1967-es izraeli agresszió rendezésének mikéntjét illetően. Egyiptom és Jordánia például feltétel nélkül elfogadta a Biztonsági Ta­nács ismert 242. számú határozatát a konfliktus békés rende­zésére, Szíria azonban a legutóbbi időkig elutasította azt. E két pólus között helyezkedtek el a többi arab államok. Né­zeteik megoszlása egyet jelentett az arab világ politikai, ka­tonai és" gazdasági erejének megosztásával, mondjuk ki, a cselekvésképtelenséggel. Áz egyiptomi politikai vezetőké, elsősorban Szadat el­nöké az érdem, hogy hosszantartó, türelmes munkával igye­keztek áthidalni a véleménykülönbségeket. Talán éppen az vezetett eredményre, hogy Szadat egyszerre két vasat tartott a tűzben. A szocialista országokra és a világ haladó erőire támaszkodva, következetesen küzdött a közel-keleti konflik­tus békés rendezéséért, ugyanakkor egy pillanatra sem feled­kezett meg a második alternatíváról, az elvesztett területek fegyveres felszabadításáról. Az arab világban mindkét irány­zatnak egyformán voltak hívei. Ax utóbbi Eűiőbsn elhangzott különböző meg­nyilatkozásokból, így például Szadat elnöknek az egyik ame­rikai folyóiratban megjelent interjújából és Heikalnak, az A1 Ahram hasábjain írott vezércikkeiből már arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy a mérsékelt arab országok türelme is fogy. tán van. Izrael konokul ellenállott a békés rendezésnek, túl hosszú ideig tette próbára az arabok nemzeti érzéseit, s az őket megalázó, kihívó magatartásával szinte sürgette az arab népeket: ne tűrjék tovább az arab területek egyetlen talpa­latnyi részének a megszállását sem. Ebben a nemzetközi és — tegyük hozzá — egyre forró­sodó arab légkörben került sor a diplomáciai lépések egész sorára. Szeptember első hetében Szadat elnök csúcstalálko­zóra hívta meg Hafez Asszad szíriai kormányfőt és Husszein jordániai uralkodót. A Kairóban lezajlott kétnapos találkozó ténye már csak azért is feltűnést keltett, mert Egyiptom és várxa Átadták a Lenin-békeoíjat Enrique Pastorinónak Három napon át tartó ple­náris tanácskozás után csü­törtökön bizottságokban, illet­ve munkacsoportokban foly­tatja munkáját Várnában a VIII. szakszervezeti világ- kongresszus. A bizottságok — összesen hét — előkészítik azokat a dokumentumokat, amelyeket a nemzetközi mun­kásfórum közvetlen a befeje­zése előtt fogad majd el, s amelyek a kongresszus fő do­kumentumai lesznek. A világkongresszus munka- bizottságai csütörtökön a nap végére általában befejezték ta­nácskozásaikat. Mind az „orientációs dokumentummal”, mind a „chartával” foglalkozó bizottságban élénk vita bon­takozott ki, valamennyi rész­vevő felszólalt, s a bizottságok az előterjesztett dokumentum- tervezetekhez bizonyos változ­tatásokat is javasolnak. Csütörtökön délután En­rique Pastorinónak, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nökének ünnepélyesen átadták a Lenin Békedíjat, amelyet idén tavasszal ítéltek neki a népek közötti béke és együtt­működés erősítésében szerzett nagy érdemeiért. A díjat G. V. Alekszandrov, a nemzet­közi Lenin Bákedíj-bizottság tagja nyújtotta át, aki kifeje­zetten ebből a célból érkezett Várnába. Az ünnepségen részt vett Pierre Gensous, az SZVSZ főtitkára, Alekszandr Selepin, a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának el­nöke, Kosztadin Gyaurov, a Bolgár Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtit­kára, valamint számos nemze­ti szakszervezeti delegáció ve­zetője és tagja. Választások után - ünnep s'őtt Három és fél éve a tábor­nokok ellenőrzik az azóta többször is megváltozott török kormányt. Az 1970. márciusa óta tartó állapotban — úgy tű­nik — most először következik majd be fordulat. Vagy leg­alábbis, lehetőség van ennek bekövetkezésére. A vasárnapi választásokon ugyanis, minden előzetes jós­lással szemben, amely az Igaz­ságpártot tekintette győzelem­re esélyesnek, az ellenzéki Köztársasági Néppárt tört elő­re, s 184 mandátum megszer­zésével meg is nyerte a vá­lasztásokat. Az Igazságpárt­nak ezúttal mindössze 149 mandátumot sikerült elnyer­nie, holott az 1969-es választá­sokon még 256-ot birtokolt. Bulet Ecevit, a győztes Köz- társasági Néppárt 48 éves el­nöke költő, újságíró, de politi­kus is: korábban már betöltöt­te a munkaügyi tárcát. Főként három területen ígért — meg­választása esetére — változást. Közülük az egyik: általános és egyre súlyosabb problémá­ja a kapitalista világnak. Az infláció. Az Egyesült Államok­tól Indonéziáig, Norvégiától a Dél-afrikai Köztársaságig, hosszú évek óta megszakítat­lanul tart az inflációs tenden­cia. Azzal a jól ismert és min­dig elsősorban a bérből és fi­zetésből élőket sújtó sajátos­ságával, hogy a bérek emelése sohasem éri utol az árak emel­kedését. Törökországban is így van ez. A másik: az agrárreform. A megművelt területek 70 szá­zaléka Törökországban nagy­birtok, egymillió az agrárpro­letár. Égető szükség lenne földreformra, mert ennek hí­ján a falusi lakosság mind na­gyobb része szivárog a város­ba. Csakhogy — s itt kapcsoló­dik az előzőhöz a harmadik probléma — a városokban is nehéz munkát találni. A tö­rökországi óriási munkanélkü­liség egyik következménye az elvándorlás. Nyugat-Németor- szágban például már több, mint 2 millió vendégmunkás dolgozik és ezek között mesz- sze a legnagyobb létszámú nemzetiség a török. Rövidesen — október 29-én — nagy nemzeti ünnepre vir­rad Törökország: a köztársa­ság fél évszázados születés­napját ünnepük. Már a válasz­tások előtt felfüggesztették a statáriumot, megszüntették a rendkívüli állapotot s a nem­zeti ünnepre amnesztiát ígér­nek. Egyelőre azonban nem tudni: érvényes lesz-e ez a közkegyelem az utóbbi évek­ben letartóztatott — túlnyo- I mórészt baloldali — munká­sokra. diákokra, értelmiségiek­re? Mindenesetre, a szavaza­tok vasárnapi aránya azt mu­tatja: a lakosság több demok- j ráciát és javuló szociális, gaz­dasági, társadalmi körűimé- I nyékét kíván. Új minisztérium a Szovjetunióban A Szovjetunióban új minisz­tériumot hoztak létre Állatte- j nyésztés- és Takarmányozás- j gépesítési Minisztérium néven, i Feladatait főképp azok a vál- | CSAK RÖVIDEN... GUSTAV HUSÁK, a CSKP KB főtitkára október 23-tól 26-ig Joszip Broz Tito állaim­főnek, a JKSZ elnökének a meghívására hivatalos baráti látogatást tesz Jugoszláviá­ban. AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS szer­da este úgy határozott, hogy 28. ülésszakának napi­rendjére tűzi a kambodzsai királyi nemzeti egységkor­mány törvényes jogainak helyreállításával kapcsolatos kérdést. A VIETNAMI DEMOKRA­TIKUS KÖZTÁRSASÁG párt­ós kormányküldöttsége Pham Van Dongnak, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bizott­sága tagjának, a VDK minisz­terelnökének vezetésével több napos látogatásra csütörtökön délelőtt a Német Demokra­tikus Köztársaságba érkezett. AZ EURÓPAI KAPITALIS­TA ORSZÁGOK kommunista pártjainak képviselői október 16-án és 17-én Koppenhágában tartott ülésükön elhatározták, hogy 1974. január 26 és 28 között Brüsszelben tartják meg az európai kapitalista or­szágok kommunista pártjainak konferenciáját. HÁROMNAPOS LÁTOGA­TÁSRA szerdán Bonnba ér­kezett Senghor, a Szenegáli Köztársaság elnöke. Szíria 1970-ben — amikor Husszein fegyveresen számolt le a palesztin felszabadítási front országában működő egységeivel — megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Jordániával. A csúcstalálkozó utáni napokban helyreálltak a diplomáciai kap­csolatok. Közben Szadat elnök többször is konzultált a szaúd- arábiai uralkodóval, a legnagyobb olajexportáló arab ország királyával és más, olajban ugyancsak gazdag arab államok vezetőivel. E konzultációk után hangzott el Fejszalnak az Egyesült Államok címére szóló üzenete: ha az amerikai kor­mány nem gyakorol nyomást Izraelre, nem segíti elő az igaz­ságon alapuló békés rendezést, az arab világ fegyverként fogja felhasználni az olajat. Az arab országok kilátásba he­lyezték az USA-ba és Nyugat-Európába irányuló olajszállítá­sok korlátozását. A figyelmeztetés azonban nem használt. Sőt. Az ameri­kaiak erőszakkal fenyegetőztek, az izraeli haditengerészet pe­dig fittyet hányva a nemzetközi jog legelemibb szabályainak, fegyveres támadást intézett az épülő egyiptomi olajvezeték ellen. Ez volt a csepp a pohárban. Az egyiptomi csapatok «keitek a Szuezi- csatomán, és az azóta folyó harcokban jelentős területeket szabadítottak fel a Sinai-félszigeten. Sikeres csatát vívnak az északi fronton a szíriai, iraki és — most már — a jordániai egységek is. Az arab államok hadseregeinek együttes fellépése is tanúsítja, hogy az utóbbi hetekben, de különösen a harcok felújulása óta tovább erősödött az arab egység. Csapaterősí­téseket küldött a harcoló arab népek megsegítésére Algéria, Marokkó, a Jemeni Arab Köztársaság, Kuwait és Szaúd-Ará- bia is. S a lista korántsem teljes. Legalább olyan fontosak a katonai segítséggel párosuló anyagi és erkölcsi támogatás megnyilvánulásai. Ezek közé tartozik az Egyesült Államokra és a nyugat-európai kormá­nyokra gyakorolt egybehangolt diplomáciai nyomás. Célja: kényszeríteni az Izrael-barát kormányokat, hogy sürgessék a közel-keleti konfliktus békés rendezését a Biztonsági Ta­nács 1967-es határozata alapján, amely előírja az izraeli csa­patoknak a megszállt területekről történő visszavonását. A diplomáciai offenzíva legújabb fejlemé­nyei közé tartozik • Szadat elnök keddi tűzszüneti javaslata. Valószínű, ezzel is összefügg Marokkó, Kuwait, Algéria és Szaúd-Arábía ENSZ-képviselőinek Nixon amerikai elnökkel létrejött szerdai bizalmas tanácskozása. K. A. tozások szabják meg, melyeik a tudományos-technikai for­radalom kibontakozásának kö­vetkezményeképpen. a mező- gazdaságban végbemennek. Most folynak a kolhozokban és szovhozokban a mezőgazdasá­gi év értékelésének előzetes számításai. Az eredmények ar­ról tanúskodnak, hogy a szov­jet mezőgazdaság hatalmas si­kereket ért el ebben az eszten­dőben, és a sikerek záloga egyebek között a termelés nagyfokú gépesítése volt. Csu­pán 1973 első hat hónapjában például 160 000 traktort, csak­nem 100 000 kombájnt, 107 000 tehergépkocsit és speciális gépkocsit kapott a szovjet me­zőgazdaság. A szovjethatalom évei alatt hatalmas mezőgazdasági gép­ipar alakult ki az országban. Ennek termelését a Traktor- és Mezőgazdasági Gépgyártási Minisztérium irányítja, mely több mint 200 vállalat, 12 tu­dományos kutatóintézet, 3 ter­vezőintézet, 81 speciális konstruktőriroda irányítását végzi. A szovjet iparnak ez az ágazata a kilencedik ötéves terv időszakában (1971—1975) 2196,6 ezer traktort, 560 000 ga­bonakombájnt és számos más­fajta gépet ad a mezőgazda­ságnak. Egészen a legutóbbi időkig azonban nagyobb figyelmet fordítottak a szántóföldi ter­melés gépesítésére, és viszony­lag kevesebbet az állattenyész­tési gépek termelésére. A kor­mány határozata alapján most fokozni kell az erőfeszítéseket e mezőgazdasági ágazat gépe­sítésére. Olyan tömegű gépre és berendezésre van szükség, mely lehetővé teszi, hogy itt is áttérjünk az iparszerű terme­lésre. Ezt a munkát fogja megszervezni és irányítani az új minisztérium, melynek azok a gyárak kerülnek hatásköré­be, ahol állattenyésztő telepek gépi berendezéseit, legelőmeg­munkáló gépeket, takarmány­szárító ** és takarmányliszt­készítő berendezéseket állíta­nak elő. Gyors ütemben fog fejlődni a kombinált takar­mányt előállító ipar, amely szintén több soeciáüs berende­zést fog kapni a jövőben. A. Gorbatov A SVÉD TUDOMÁNYOS AKADÉMIA csütörtökön Wassily Leontiefnek, az egye­sült államokbeli Harvard- egyetem orosz származású professzorának ítélte oda az 1973. évi közgazdasági Nobel- díjat. A SVÉD KIRÁLYI AKA­DÉMIA csütörtökön Patrick White 61 éves ausztrál író­nak ítélte oda az 1973. évi irodalmi Nobel-díjat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom