Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)
1973-10-19 / 245. szám
1973. OKTÓBER 19., FENTEK KST user» kl/Círlap •• Ülésezett a Magyar Nők Országos Tanítsa A szocialista társadalom megteremtette a családalapítás biztonságát Ma: ankét a HNFPest megyéi bizottsigán Csütörtökön a Parlamentben ülésezett a Magyar Nők Országos Tanácsa. Ouschek La. josné, a SZOT titkára, az MNOT alelnöike megnyitójában szólt a legutóbbi tanácsülés óta eltelt időszak nemzetközi eseményeiről, emlékeztetett arra, hogy Berlinben a napokban ülésezett a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Irodája, Chile ügyében, s ott felszólalt Allende elnök özvegye, üzenetet intézve a világ asszonyaihoz. Németi Irén, a Nők Lapja főszerkesztője, az MNOT elnökségének tagja ismertette Allende asz- szony üzenetét. Ezután dr. Zsögön Éva egészségügyi miniszterhelyettes tájékoztatta az Országos Nőtanácsot, o Minisztertanács népesedéspolitikai határozatával kapcsolatos időszerű feladatokról. A többi között beszélt azokról a tényezőkről, amelyek indokolttá tették a népesedéspolitikai határozat megalkotását. A természetes szaporodás kedvezőtlen alakulásiának okai között megemlítette — miként múlt heti sajtótájékoztatóján dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter is — a foglalkozási átréteg- ződést, az „újkori népvándorlást”, az urbanizálódást. Mint ismeretes, ezek a tényezők Pest megyére különösen jellemzők. Érdemes a tájékoztató kapcsán egy pillantást vetni Pest megve demográfiai helyzetére. A megye lakossága az 1960-as népszámláláskor meghaladta a 780 ezret, a szám tíz év alatt mintegy 90 ezer fővel nőtt, s ma Pest megyében több mint 900 ezren élnek. A növekedés elsősorban a bevándorlásból adódott. A Pest megyébe költözöttek túl- nvomó többsége a falusi, vagy még pontosabban: a paraszti életformát cserélte fel az ipari munkás életformájával, megőrizve azonban a korábbi életforma számos pozitív vonását. Ez az oka annak, hogy Pest megyében az élve születések arányszáma az elmúlt években némiképp magasabb volt az országos átlagnál és az ma is. Az országos 14,5 ezrelékkel szemben 16 ezrelék között mozog, a kívántnál azonban még így is alacsonyabb. A tegnapi tanácskozáson mind a miniszterhelyettes, mind a későbbiekben Erdei Lászlómé, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke részletesen szólt az úgynevezett háromgyermekes családideálról, amelynek kialakítására törekedni kell. Érdemes egy pillantást vetni ennek kapcsán is néhány megyei adatra. 1960- ban a megye 221 ezer családja közül mintegy 17 és fél ezer családban volt három gyerek, 10 év alatt 252 ezerre nőtt a családok száma, csökkent azonban a háromgyermekes családoké, 14 ezerre. Erdei Lászlóné referátumában hangsúlyozta: szocialista társadalmunk lényegéből következik, hogy a nőpolitika, a családpolitika, a népesedéspolitika a társadalom életének és érdeklődésének előterébe került. A tömegszervezetekkel és -mozgalmakkal együtt a Magyar Nők Országos Tanácsának is fontos szerepe volt a családvédelmi, családpolitikai munkában, amelynek alapvető célja a szocialista társadalom legkisebb közösségének, az új típusú családnak a megteremtése. Erdei Lászlóné a továbbiakban kiemelte: sürgető feladat, hogy az ifjúságot gondosan felkészítsük a felelős pálya- választásra, a családi életre és a gyermek vállalására, nevelésére. Szocialista társadalmunk az eltelt 28 esztendőben olyan életbiztonságot teremtett, amely alapvető feltétele a családalapításnak és a gyermekek felnevelésének. A népesedéspolitikai határozat a gyermeknevelés nagyobb társadalmi támogatásáért, a nők, az anyák és a születendő gyermekek egészségvédelméért, a családért látott napvilágot. Az intézkedések további segítséget nyújtanak a nők kettős hivatásának betöltéséhez — mondotta Erdei Lászlóné. A továbbiakban a terhességmegszakítás indokolt újraszabályozásáról« beszélt. — A művi beavatkozást ott korlátozták, ahol indokolt, az egyéni körülmények gondos és sokoldalú figyelembevételével. Amikor egyetértésünkkel támogatjuk a kormány intézkedését, hangsúlyozzuk, hogy a bizottságoknak messzemenően tekintettel kell lenniük a hozzájuk fordulók egyéni problémáira. Az MNOT elnöke beszédében kitért az anyák társadalmi megbecsülésének jelentőségére. Hangsúlyozta: a kismamák, a gyermekes anyák, a szülők és a népes családok tiszteletét, megbecsülését a közszellem és a mindennapi emberi kapcsolatok természetes alkotóelemévé kell tenni. Erdei Lászlóné aláhúzta, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsa erejéhez mérten segíti a kormány népesedéspolitikai határozatának ismertetését, végrehajtását, majd beszéde befejező részében kitért a családjogi törvény módosítására. Bejelentette: az MNOT elnöksége a nők egyenjogúsága jobb érvényesítése, a hatékonyabb családvédelem érdekében számos észrevételt és javaslatot tett. A törvénymódosítást az előkészítő időszakban vitára bocsátják. Az első ankétok, a viták egyik színhelye Pest megye. Ma délelőtt a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságán tartják az első ankétot Lengyel Zsuzsának, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető docensének és dr. Nagy Ferencnek, a Pest megyei Bíróság tanácsvezetőjének irányításával. Októberben és novemberben hasonló ankétot rendeznek Cegléden, Szentendrén és Dabason is. D. G. A SZOT-plénum után Nehezebb feladatok megoldása előtt A negyedik ötéves terv az | eddigieknél is nagyobb és bo- j nyolultabb feladatokat állít egész társadalmunk, így a szakszervezeti mozgalom elé is. Ez volt az egyik vezető gondolat a Szakszervezetek Országos Tanácsa legutóbbi plénumán. Megnőttek tehát az igények Pest megye szakszervezeti mozgalma iránt is. A korábbinál is jobban kell segíteni a lakosság igényeinek kielégítését a vállalati gazdálkodást, tovább kell javítani a dolgozók élet- és munka- körülményeit. Ezért a szak- szervezetek már a tervezés időszakában konkrét javaslatokat tesznek a jobb gazdál| kodásra és a problémák okainak megszüntetésére. Fokozottan segítik a vállalati tervek teljesítését, ismertetik a dolgozókkal a célkitűzéseket, és mindent megtesznek, hogy meglegyenek a feltételei a mindennapi munkának. A szakszervezeti szervek természetesen csak ott dolgozhatnak eredményesen, ahol a gazdasági vezetők együttműködési szándéka jó és ahol a termelési, szociális és kulturális célkitűzéseket közösen, egymást segítve valósítják meg. Mindezeknek a feladatoknak a teljesítésében a munka nagy részét az alapszervezetek végzik. Dél-Pest megye korszerű gyógyító központjában MA KEZDŐDNEK A II. CEGLÉDI ORVOSNAPOK Ma már távolinak tűnik az az idő, amikor valamely település egyetlen orvosa látta el a környék lakóinak gyógyítását. Napjainkban az egészség- ügyi munka csoporttevékenységgé szélesedett. A beteget rendszerint több orvos vizsgálja, laboratóriumi leietek készülnek, röntgennel keresik a baj okát. A gyógyítást korszerű, nagy értékű felszerelések segítik. Mindez átfogó, szervező, irányító munkát kíván a gyógyászat területén. Erről beszélgettünk dr. Szabadfalvi NY. A. Csobanova a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Befejezte látogatását az SZMBT küldöttsége A Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége magyar- országi tartózkodásának utolsó napját különböző szakmai találkozókra, megbeszélésekre használta fel. L. K. Boljasz- naja, az OSZSZSZK művelődésügyi miniszterhelyettese tegnap magyar kollégájával, dr. Polinszky Károly miniszterhelyettessel találkozott a Művelődésügyi Minisztériumban. Sz. P. Zaligin író Darvas Józsefnél, az írószövetség elnökénél tett látogatást. Ny. A. Csobanova, a szocialista munka hőse dr. Magyart András tanszékvezető egyetemi tanár, az MSZBT országos elnökségének tagja vendégeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen járt. F. V. Visnyakov, a leningrádi Balti Hajógyár munkása — ugyancsak a szocialista munka hőse — Regős Gábor, az MSZBT titkára kíséretében a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi üzemét kereste fel. Este Apró Antal, az MSZBT elnöke búcsúvacsorán látta vendégül a küldöttséget. Nemzetközi tanácskozás a halláskárosultakról Nemzetközi szakmai tanácskozás kezdődött csütörtökön délelőtt a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének Benczúr utcai székházában. A kétnapos tanácskozáson az Ausztriában, Csehszlovákiában, Mongóliában és az NDK-ban működő azonos szervezetek képviselői is részt- vesznek. A károsultakról való szociális és szakmai gondoskodással kapcsolatos kérdéseket tárgyalják meg. A cél ugyanis annak biztosítása, hogy a halláskárosultak hasznos, tevékeny tagjai maradjanak a társadalomnak. A nemzetközi tanácskozáson a legújabb típusú hazai gyártmányú hallókészülékeket is bemutatják. Andrással, a ceglédi kórház igazgató főorvosával. Hatékony műszerezettség A néhány éve emelt 476 ágyas intézményt sokféle korszerű műszerrel ellátták és folyamatosan gyarapítják berendezéseit. A külföldről beszerezhető eszközök általában nagy mennyiségű valutát emésztenek fel, alaposan meg kell vizsgálni, az adott helyen jól kihasználhatók-e, indokolt-e a vásárlás. Természetesen ésszerű gazdaságosságra törekszenek, ha kell, szervezeti intézkedésekkel is összhangba hozva a gyógyítás orvosi és gazdasági feltételeit. Jelenleg korszerű röntgen felszerelése folyik a kórházban. Az I-es belgyógyászat a közeljövőben gyomortükrözésre alkalmas, drága japán műszerrel gyarapodik. Többcsatornás direkt- író EKG-készüléket szereznek be, amely egyidejűleg többféle eredményt produkál. A kórházban műszerügyi bizottság működik, a fő szakterületeket képviselő orvosok és a gazdasági igazgató közreműködésével. Tevékenységük segít a döntések előkészítésében. Ök tartják nyilván és rangsorolják a kérelmeket, hogy — ennek figyelembevételével — a kórház vezetői megfelelően dönthessenek a beszerzésről. A bizottságra a közeli hónapokban nagy feladat vár, hiszen a kórház további osztályokkal bővül, s ezeket is megfelelő, nagy értékű berendezésekkel kell ellátni. Újabb fejlesztés Cegléd máris Dél-Pest megye korszerű egészségügyi intézményét vallhatja sajátjának, de a fejlesztés tovább folyik. Épül a 174 ágyas elmepavilon. Ezt a MEDICOR Művek szereli fel. A felújított öreg kórházépületiban helyezik el a baleseti sebészetet, amely a korábbi helyén harminchat ággyal működött. A jövő év második felétől, ha elkészül, ötvenkét beteget gyógyíthatnak egyidőben. Több millió forintos költséggel egészítik ki a berendezéseket, modern műtőket alakítanák ki. Az átalakított épületben falon futó vezetékeken jut el az oxigén a betegek ágyáig. Szükségtelenné válik az oxigénpalackok hordozása, a központi megoldás egyszerűsíti az ellenőrzést, könnyebbé, biztonságosabbá teszi a gyógyítást. A sokf éle adat számontartása, hozzáférhető tárolása is része a gyógyító munkának, hiszen ezekből alkalomadtán megfelelő következtetéseket vonnak le az orvosak. Nagy teljesítményű, Hollerith-rend- szerű elektromechanikus adat- feldolgozó gép látja el ezt a feladatot, s a gépipark további korszerűsítését tervezik. Tudományos munka A gyógyítás elsőrangú munkája mellett a kórházban több szakorvos folytat tudományos tevékenységet is. Rendszeresen ismétlődnek a kollektív továbbképzés redezvényei. Ilyennek ígérkezik — a kórház falain is túlnövő — II. ceglédi orvosnapok, amelyeket ma és holnap rendeznek meg. A kétnapos programban szerepel dr. Kádár Tibor egyetemi tanárnak, az OKTI igazgatójának bevezető referátuma A gondozás szükségességéről és hatékonyságáról. A meghívott fővárosi, váci és nagykőrösi előadók mellett a negyvenkét előadás felét ceglédi orvosok tartják. Tamasi Tamás nak lehetősége, de egyúttal a szükségessége is. A megyei tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a gazdasági vezetők nagy része még nem ismerte fel ennek a jelentőségét. Funkcióit általában szűkén értelmezi, az üzemi demokrácia fórumait többnyire csak egyoldalú tájékoztatásra használja fel. Ekkor sem szólnak érdemlegesen a végzett munkáról, a gazdálkodás eredményeiről és fogyatékosságairól. Ugyanakkor kevés helyen kémek véleményt a döntések meghozatala előtt. A dolgozóknak ezért nincs lehetőségük arra, hogy véleményükkel, javaslataikkal a vállalat jövőjét alakítsák. Számos helyen viszont felismerték az üzemi demokrácia szükségességét. A vezetők megosztják gondjaikat a dolgozókkal, és zöld utat biztosítanak az alkotó kezdeményezéseknek. Az ilyen vállalatoknál a dolgozók belülről vizsgálják a gondokat és nem kívülállóként kritizálgatnak. Egyre inkább meghonosodik a tulajdonosi szemlélet. Ilyen helyeken a vezetők az ismert fórumok mellett új lehetőségeket is keresnek arra, hogy hol és hogyan vonják be a dolgozókat a közös gondok orvoslásába, a vezetői döntések előkészítésébe. Szép példáit tapasztalhattuk ennek a Mechanikai Művekben, a Nagykőrösi Konzervgyárban, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, a Forte-nál és még néhány vállalatnál. Bevált fórumok A különböző céllal összehívott fórumok képe igen vegyes. Vannak helyek, ahol szinte csak kénytelenségből tartják meg a különféle tanácskozásokat, másutt a témát rosszul határozzák meg. Nem informálják előzőleg a résztvevőket, akik — tájékozottság híján —■ nem tudnak hozzászólni. A részvétel aránya is igen változó. Az elmúlt évben például az orvos-egészségügyi területről 26,1 százalék, a kereskedelmi és vendéglátóiparból 62,4 százalék, a vasasüzemekből 70,4 százalék, az építőktől 70,7 százalék, a textiles üzemekből a dolgozók 81,1 százaléka vett részt a termelési tanácskozásokon. Egyes vezetők az elégtelen részvételt területi szétszórtsággal magyarázzák. Nem jutnak el a felismerésig, hogy olyan témákat kell napirendre tűzni, amelyek megbeszélésénél a területi tagoltság nem akadály és amihez megfelelő informálás után érdemben tudnak a résztvevők csatlakozni. Fejtegetéseinkben inkább a gondokat igyekeztünk hangsúlyozni. Emellett alá kell húznunk, hogy az 1973. gazdasági év eredményei biztatóak, gazdaságpolitikai céljaink reálisnak bizonyultak. A jövő tervezésénél viszont az elmúlt időszak minden tanulságát számításba kell venni. A gondolatébresztés mellett bátorítani is akarjuk szak- szervezeti szerveinket, hogy következetesen éljenek jogaikkal, még eredményesebben képviseljék választóik érdekeit. A jövő tervezésénél ösz- szegezzék a múlt tapasztalatait, súlyozzák a feladatokat, és mozgósítsák a tagságot azok végrehajtására. Godó János a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára Családi házaknak A Mechanikai Művek abonyi gyáregységében az idén is jelentős mennyiségben készülnek különböző olajkályhák. Többek között 50 ezer M—251-es típusú Minikalor. Az M—1022 típusú kályhából 16 ezer készül, és most kezdték meg az MM legújabb termékének, az M—20-as etázskazánnak az összeszerelését. Ez alkalmas családi házak, 3—4 szobás lakások fűtésére is. A kereskedelem egyelőre 200 darabot rendelt. Koppány György felvétele I I Hét százalék nyereség — újításokból | újítómozgalomban megyénk I dolgozóinak csaknem 50 szá- ! zaléka vesz részt, és a részt- ! vevők 56 százaléka elnyert már valamilyen kitüntető cí- , met. Ugyanakkor kiváló dol- 1 gozó csak 3,4 százalék lett — 1 ez sem mind brigádtag. | Ez az arány is mutatja, hogy a gazdasági és társadalmi vezetők csak szűkmarkúan ismerik el a kimagasló teljesítményeket. Az üzemi demokráciáról Az új gazdaságirányítási rendszerben kiszélesedett az üzemi demokrácia gyakorlásáA tapasztalatok azt mutatják, hogy a szocialista munkaverseny szervezése, irányítása és értékelése csak kevés vállalatnál része a vezetők mindennapi munkájának. Sok gazdasági vezető a munka- versennyel való törődést a szakszervezetek kizárólagos feladatának tekinti. Nehezen akarják megérteni, hogy a munkaverseny szervezése, értékelése, erkölcsi és anyagi elismerése a gazdasági vezetők hatáskörébe tartozik. Sok a teendő az újítómozgalommal is. Nincsenek eléggé kihasználva a lehetőségek. Ezt jól mutatja, hogy az évek óta stagnáló újítómozgalom országosan mintegy két százalékkal járul hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez. Megyénkben mintegy hét százalékkal növeli a vállalati nyereséget. Fejlettebb és szélesebb körű újítómozgalom gyorsabban növelné a gazdasági eredményeket. Az újítások egy része ugyan nem hoz közvetlen gazdasági hasznot, de a dolgozók testi épségének védelmével nagyon fontos társadalmi célokat szolgál. A munkaversenyben és az
