Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-14 / 241. szám

Ismeretterjesztés, középvezetőknek Az előadók: közgazdászok A TIT-előadások keretében a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ középvezetői részére közgaz dasági és kereskedelmi isme­reteket nyújtó előadásokat rendez, fővárosi közgazdászok meghívásával. Az előadások a ceglédi mű. velődési központ termében nagy érdeklődés közepette in­dultak meg. A legközelebbi előadás október 22-én lesz, Nemzeti jövedelem, jövede. lemszabályozás és jövedelem, elosztás címmel. A következő előadások az értéktörvényről, a fogyasztói árak és a fogyasz­tás alakulásáról, a gazdasági reformokról szólnak. A jövő év elején a két vi lágrendszer gazdasági kapcso­latairól, a szocialista kereske­delemről, az eladó és vevő vi­szonyáról, a telekrendezésről és az állampolgárok ügyeinek intézéséről tartanak előadást. K. L. Ma délután: Szakácsverseny Ma délután négy órakor kez­dődik a Ceglédi ősz ’73 ese­ményeként az ÁFÉSZ ceglédi, Alföldi Éttermében, a megyei és a ceglédi ÁFÉSZ rendezésé­ben, a szakácsok versenye. Pest megye sok más települé­séről bejelentették részvételü­ket az ínyesmesterek. Finom készítményeiket nemcsak a szigorú zsűri bírálja: a vacso­ravendégek közül ki-ki ked­vére választhat a versenyre készült eledelekből. Október 30-án: Rejtvénysorsolás Cegléden Október 30-án, este fél hét órai kezdettel, a ceglédi Kos­suth Művelődési Központ színháztermében tartják meg, az OTP Pest megyei Igazgató­sága rendezésében, a világta­karékossági nap rejtvénysor­solását. A rejtvénysorozatot három héten át a Pest megyei Hírlap közli. A sorsolást vidám műsor és látványos divatbemutató kö­veti. PEST MEGYEI HÍDIAP KÜLÖNKIADÁSA A ceglédi járás ás cesl'Id SZERE XVII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1973. OKTOBER 14., VASARNAP Fokozott gépesítés Középszintűre fejlesztik a mikebudai fafeldolgozót Séta erdő, pihenőhely a város mellett A Cegléd felé zakatoló vo-1 nat ablakából gyakran gyö­nyörködhetünk a tájban. Min­den évszakban más kép tárul elénk egy-egy út során. Cso­dálatos látvány a tavaszi, lombosodó erdő, fenséges az aranyló lombkoronás facso­portok sora ilyenkor, ősz ide­jén. Frissen vágott rönkfák hegyét, fagyökerekből épített piramist is sokszor észrevesz a gyalogosan barangoló az erdők szélén, irtások mentén. Cegléd és környékén 7500 hektárnyi terület gazdája a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság ceglédi er­dészete. Az egész ceglédi já­rás, a monori és a nagykátai egy része: tizenhárom község határa tartozik hozzá. Az er­dőket főként természetvédelmi és ipari szempontból nevelik, gondozzák. A faipar sok anyagot igé­nyel, s annak megterem­téséből jócskán jut rész a ceglédi erdészetre is. Üzemtervszerű gazdálkodást folytatnak: a fakitermelés magával vonja a felújítást, az utánpótlás lehetőségének meg­teremtését. Ha egy erdőterület kivágásáról megszületik a dön­tés, már készen áll a terv is a további hasznosításra. A fa­anyag elhordása után először a vágástéri hulladékot gyűjtik össze, majd annak eltakarítása után kituskózzák a földet, mélyforgatást végeznek és a gyökerektől, tüsköktől meg­tisztított területet si mítózás sód készítik elő az új telepítésre. Facsemetéiket maguk ne­Terüteti labdarúgás Ellentétes félidők A területi bajnokság nyolca­dik fordulójában Ceglédbercel csapata a tavaly még megyei Vjhartyán ellen játszott, ide­genben. A vendéglátók to­vábbra is gyengélkednek. Ceglédbercel—Üjhartyán 4:3 (3:1) Üjhartyán, 100 néző. Vezet­te: Antal dr. Ceglédbercel: Puskás — Mo­csári, Szuda, Dudás, Rapi, Mezei, Banai, Scheffer, (Ki­rály), Várhegyi, Bogdány, Karsai. Góllövők: Bogdány (2), Kar­sai. Király. Az Üjhartyán az első fél­időben megérdemelt kétgólos előnyre tett szert a gyengén és lélektelenül játszó berceliek ellen. Szünet után változott a játék képe, feljöttek a vendé­gek, és fölényüket gólokkal igazolták. A második félidei jobb teljesítmény győzelmet hozott az újonc Ceglédbercel- nek. A találkozót eldöntő gólt a még ifjúsági Király szerezte. Jók: Várhegyi, Rapi, Mo­csári. A következő fordulóban Ba­gón vendégszerepei a csapat. Ifjúsági eredmény: Cegléd­bercel—Üjhartyán 5:0. (—ni—) TORKA Sikerek hannadoszíólybcn Cegléden, a közgazdasági szakközépiskola tornatermé­ben, a Pest megyei tornaszö­vetség rendezésében bonyolí­tották le a délkeleti területi egyéni női bajnokságot. A há­rom osztályban (ifjúsági II. és III., felnőtt III. o.) hat egyesü­let 26 tornászője állt rajthoz. Ifjúsági II. osztályban csak a békéscsabaiak szerepeltek, így a helyezéseket maguk kö­zött döntötték el. A másik két szám remek eeglédi sikert hozott. A CVSE valamennyi indulója továbbju­tott az országos vidéki döntő­re, ahol különösen a felnőttek­től várható szép eredmény. Eredmények: ifjúsági III. osztály' 1 ■ Illés Katalin 35,3 pont, 2—3 Szűcs Mária (Békés­csaba), Varga Ibolya (CVSE) 32,4 pont. Felnőtt III. osztályban: 1. Szendrei Valéria 36,1 pont, 2. Vörös Edit 35,9, 3. Sípos Éva 35,8, 4. Verba Édit 35,7. A CVSE felnőtt II. osztályú versenyzői a hét végén a ma­gyar bajnokság egyéni döntő­jén vesznek részt. ★ A szakosztály felhívja a szülők figyelmét, hogy a sport­iskola első évfolyamára októ­ber 31-ig lehet jelentkezni, a közgazdasági szakközépiskolá­ban, Kürti Béla vezető edzőnél, valamint a sportcsarnokban, az edzéseken, kedden és csü­törtökön, 8—10 óra között. A 6—8 éves lányok jelentkezését várják. vélik. Mikebuda határá­ban van a csemetekertjük, ahol főként nemesnyár és fenyő facsemetékkel fog­lalkoznak. Kapcsolatot tartanak társ­erdészetekkel is, amelyek hoz­zájuk hasonlóan, szintén fog­lalkoznak csemeteneveléssel. Ebben a munkában segítik egymást. A kitermelt fa nagy részét és a más területről érkező fa­anyagot a mikebudai fafeldol­gozó üzemben és a faforgá­csot feldolgozó üzemekben hasznosítják. Alapanyagot szállítanak a nagykőrösi Iádagyárnak, a pusztavacsi és a szajoli fafeldolgozónak Mivel a fakitermelés nehéz’ fizikai munka, sokszor szűki- ben vannak a munkáskéznek. Ez fokozott gépesítésre, a munkamenetek korszerűsíté­sére készteti a vállalatot, nem­csak kint a területen, hanem a feldolgozó üzemben is, ezért a mikebudai üzemet fokozatosan középszintűre fejlesztik. A karbantartóműhely alapozá­sát még ebben az évben, el­kezdik, a szociális létesítmé­nyekkel együtt. Azott dolgo­zók gondján enyhítve, terme­lékenységük is megnövekszik Az üzemfejlesztésen kívül gondjuk van a szakképzett munkásutánpótlásra. A to­vábbtanulásban segítenek azoknak, akik előbbre szeret­nének jutni: levelező hallgatói lehet­nek az egri erdészeti tago­zatú gimnáziumnak, a szegedi és a soproni szak- középiskolának s később a soproni egyetemnek is. Szívesen vennék, ha a pálya- választó fiatalok közül többi­nek is felkeltené érdeklődését ez a cseppet sem romantikus pálya. Eddig elsősorban gazdasági oldaláról nézték az erdészeti munkát. Az alföldi erdők, me­lyek a ceglédi erdészet terü­letéhez tartoznak, teljes egé­szében gazdasági erdők, s csak a jövőben tervezik, hogy égy részüket a települések köze­lében pihenő-, sétaerdőkké ala­kítsák. A szükségletek felmé­rését és a tervkészítést a nyá­ron megkezdték. Cegléd városának mintegy 153 hektár pihenő- és 2040 hektárnyi sétaerdőre van igénye. A kívánság teljesítése a jövő feladata lesz, s természetesen nemcsak az erdőgazdaságon múlik, hogy mikor jön el az az idő, amikor a kámáni, a put- risarki vagy a csemői erdők­be, mint pihenő- és sétaerdők­be elindulhatnak a természet pompáját közelről szemlélni, friss levegőt szippantani, ma­dárdalt hallgatni a város la­kói. E. K. A SZUCS-TELEPI OVODABAN HATVAN APRÓSÁG MÁSODIK OTTHONA Szülők, vállalatok társadalmi munkája Sárga levelek libbennek, s mint apró, színes ejtőernyők ereszkednek a földre. A fák ritkuló ágai mögül előbuk­kan a nap. Mintha szelid, sze­rető kéz érintene, úgy simogat az őszi meleg. A vasút túlsó oldalán, ahol a felüljáró leereszkedik, áll a Szücs-telepi óvoda. Csöpp­nyi lakói éppen az udvaron ülik körül az alacsony asz­talt: almát ropogtatnak, csi- vitelve, jóízűen. Majd hirte­len szerteröppennek, folytató­dik a játék. A színes mászó- kákra iramodnak, labdát ker­getnek, hintáznak. Legtöbben a fából készült kék villany- mozdonyra kapaszkodnak. Ki­lesnek az i ablakon, s máris suhannak a mese-messziségbe játékos képzeletük vonatán. Nagy munka — a kicsikért Az óvó nénit rövid időre „elrabolom” a gyerekektől. Belépünk az egyik terembe. Szokatlan, zavaró a csend. Mozdulatlanul pihennek a já­tékok. Árván pislog a pöty- työs labda a sarokban, szun­dít a mackó a polcon. Milyen élettelen * tárgy a játék, ha nem érinti gyerekkéz! Ecser Ferencné, a vezető óvónő kedves és csinos fiatal- asszony. Boldog, mert öröm­hírt újságolhat: a gyermekek élete még színesebbé, otthono­sabbá vált. — Az apróságok háláját adom tovább azoknak, akik segítettek nekünk. A társadal­mi összefogás szép példája valósult meg óvodánk érde­kében. A ceglédi fűtőház mint jó szomszéd régóta támogat bennünket. Két éve még szo­rosabbá vált ez a kapcsolat. Szocialista brigádjai rendsze­Kocsér, Uj Élet Tsz Száz hold szőlőt telepítenek Versenyző brigádok A kocséri Üj Élet Termelő­szövetkezet vezetősége kétha­vonta beszámol a tagságnak az eredményekről. Az első félévi árbevételi tervük 46 millió 957 ezer forint volt, amelyet 60 millió 548 ezer forinttal teljesítettek túl. Gabonájuk, 1257 holdon, 128,3 vagon termést hozott, 200 holdas szőlőtelepükön jelenleg szüretelnek. A gazdaságnak jelentős se­gítséget nyújtottak szeptember utolsó napjaiban a nagykőrösi Arany János gimnázium és a Kossuth Lajos általános Iskola diákjai. Nem feledkeznek meg a szö­vetkezetben a nyugdíjasokról sem: a szociális bizottság javas­latára, száznegyven idős tagot, összesen 53 ezer fo­rint segélyben részesítet­tek. A nőbizottság a tanév kez­detekor a rászoruló, több gyer­mekes családok között 3 ezer forint iskolasegélyt osztott szét. Jövőre hozzálátnak a ter­vezett 540 férőhelyes nö­vendék- és hízómarhatelep építéséhez, továbbá három év alatt, álla- A tervteljesítést elősegíti a mi támogatással, 100 hold bor- munkaverseny, melyben 19 j szőlő telepítésével növelik sző- szocialista címért küzdő brigád tógazdaságukat, vesz részt. 1 K. L. résén eljönnek, és készségesen elvégzik a „ház körüli” mun­kákat: villanyt szerelnek, boj­lert javítanak, vaskorlátot he_ gesztének. A KISZ-fiatalok legutóbb lahdákat ajándékoz­tak nekünk. A Cipőipari Vál­lalat ötezer forintot ajánlott fel támogatásunkra: szőnye­geket, játékokat vettünk be­lőle. Megható a Betonútépítő Vállalat ragaszkodása. Elköl­töznek Ceglédről, mégis szinte az utolsó percekben is eljön­nek hozzánk. Vasárnap is itt dolgoztak: járdát építettek. A vállalatok társadalmi munká­jának értéke 40 ezer forint. Fizetség: a gyermekmosoly Kilesünk az ablakon. Szé­pen játszik az udvaron a gye­rekhad, beszélgetünk tovább. — Minden felnőtt és szülő, aki járt itt nálunk, és segí­tett, ezzel hárította el köszö- netünket: „A legszebb fizet­ség: a gyerekek mosolya. Ezért tettük.!’’ Örülünk, hogy a velünk való törődés más kedvező változást is hozott. Ezentúl több időt tölthetnek nálunk a gyerekek:. reggel 6- tól este 6-ig fogadjuk őket. A két csoporttal (összesen hat­van óvodás) kettő helyett már három óvónő foglalkozik. Ter­meink egyre csinosabbak, egészségesebbek. „Mindent értük!" Ecser Ferencné most za­varba jön. Róla szeretnék ugyanis beszélni. Egy kéz­mozdulattal megállít, s csak ennyit mond: — Gyermekeim ők vala­mennyien. Miért különleges dolog az, hogy mindent meg­teszek értük? Ha ott nem is tettem, de e sorokban felidézem azt, amit a kedves óvónőről hallottam. Az egyik szülő, Ádám István­ná mondta el: — A játszóterem köves volt, veszélyeztette a gyerekek egészségét. A nyárón, szabad­ságuk napjait feláldozva, az óvónő férjével együtt nekilá­tott a munkának: parkettáz­tak, majd takarítottak. Szep­temberre ragyogó tiszta szo­bák várták a gyerekeket. Ka­rola, mi így hívjuk, állandóan tervez, dolgozik. Szereti szép hivatását. ★ Újra kint állok az udvaron. Az ugrabugráló apróságok ar­ca a tiszta fényű napnál is ragyogóbb. Nyitom az ajtót. — Szia! — fordít vissza egy kiáltás. Piros szalagos, pisze orrú kislány integet utánam. Kohlmayer Ádám Kossuth-portrék előtt Nagy érdeklődés kíséri a eeglédi Kossuth Múzeum Kossuth Lajos-arcképcket, -ábrázolá­sokat bemutató kiállítását. Általános és középiskolás diákok csoportosan látogatják, és a ceglédieken kívül a környező településekről, sőt Budapestről is érkeznek múzeumlátogató csoportok. A ceglédi kiállítás — a nagykőrösi másodbemutató miatt — a tervezettnél két nappal korábban, október 19-én, pénteken zárul. Apáti-Tóth István felvétele Ankét a szakközépiskolában Vélemények az Ifjúsági Magazinról Október az ifjú olvasók hó­napja. Rendezvényeként a ceglédi Április 4. Közgazdasá­gi Szakközépiskola diákjai ankétra gyülekeztek az iskola klubszobájában. Valameny- nyien újságot lapoztak, olvas­gattak, és várták a vendéget, R. Székely Juliannát, az Ifjú­sági Magazin munkatártát. Az ankéton a beszélgetés közvetlen volt. A diákok el­mondták véleményüket a fo­lyóiratról. Formájával, anyag- gazdagságával általában elége­dettek, de többen kérték, jó lenne, ha .kedvenc lapjuk ha­vonta többször is megjelen­hetne. Mások a divatról és a sportról szeretnének többet olvasni benne. A szakközép- iskolások elmondták, hogy sze­rintük valóban fiatalos frisse- ségű a lap, szeretik riportjait, vitára ösztönző cikkeit, kivált­képp azokat, melyek a fiata­lok közös problémáit vetik fel, közös megoldásra. A fórumon a diákok sok mindent megtudtak az Ifjúsá- j gi Magazin szerkesztőségi munkájáról, s válaszként ötle­teiket, javaslataikat adták, hogy kedvükre még változa­tosabbá, színesebbé tehessék a szerkesztők a folyóiratot, a közvélemény-kutatás nyomán. D. E. ♦ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom