Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-29 / 228. szám

“-^Ciä-iap 3 1973. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT Húszéves a Pest megyei TIT-szervezet Tegnap délután Budapesten, a Kossuth Klubban ünnepi emlékülést rendezett a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat Pest megyei szervezete, a TIT megalakulásának 20. év­fordulója alkalmából. Az ülé­sen "megjelent dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT el­nöke, dr. Bíró Ferenc, a Pest megyei pártbizottság titkára és S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. A megjelenteket dr. Vámosi Nándor, a TIT megyei szervezetének alelnöke üdvö­zölte. A társulat kétévtizedes munkájáról dr. Szemes Gábor, a TIT Pest megyei szervezeté­nek elnöke számolt be. — Nehezen indult a munka — mondotta elöljáróban dr. Szemes Gábor. — Az első esztendőkben szinte kizárólag csak egyedi előadásokat ren­dezett szervezetünk. Ma viszont elmondhatjuk, hogy megkezdődött a sza­badegyetemi szintű isme­retterjesztés. A különböző tematikus elő­adássorozatok mellett életre hívtuk az előadásos propagan­da különböző akadémiai for­máit. Tanfolyamokkal, ország­járásokkal, tárlat- és múzeum- látogatásokkal, műemléki és városnéző sétákkal, kiállítá­sokkal, nyelvtanfolyamokkal gazdagodtak az ismeretterjesz­tés formái. Az eredmény: 19(34 óta évente öt-hatezer előadás s ezer más rendezvény, összesen mintegy háromszázezer részt­vevővel. — A szervezeti erősödés alapja volt, hogy megyénk va­lamennyi járásában és városá­ban megalakultak területi .szervezeteink s dolgoznák már 'helyi csoportjaink is. Nap­jainkban ezerkétszáz tag hu­szonegy szakosztályban fejti ki tevékenységét. — Az elmúlt két évtized során alapvető tevékenysé­günk volt, hogy a tudományos ismeretter­jesztés eszközeivel segít­sük elő népünk szocialista tudatának fejlődését, általános műveltségének to­vábbi és minél gyorsabb eme­lését, hogy társadalmi és kul­turális életünk minden terü­letén a marxista—leninista világnézet váljon uralkodóvá, Dr. Szemes Gábor beszámo­lóját követően elsőként dr. Ortutay Gyula szólalt fel. A TIT országos választmányá­nak köszönetét tolmácsolva el­mondotta: — A napokban tartott ülés értékelte a megyei szerveze­tek tevékenységét. Örömmel közölhetem, hogy a Pest megyei szer­vezet az első három kö­zött foglal helyet. Az értékelésnél nem csupán a statisztikai adatokat vettük figyelembe, hanem közvetlen tapasztalatainkat is. A továbbiakban dr. Ortutay Gyula röviden beszámolt az ülés résztvevőinek az ország- gyűlés kulturális bizottsága minapi tanácskozásáról. — A KNEB vizsgálata alap­ján került a bizottság elé az utóbbi évek közművelődési te­vékenysége. A sok gond és probléma mellett a vizsgálat megállapította: az ismeretter­jesztés mozgósította a legna­gyobb hallgatóságot s végez­te feladatát szinte hibátlanul. Gondolom, ezek az elismerő szavak jóleső érzéssel töltik el önöket. Hadd tegyem azonban hozzá: a feladatok változatla­nul nagyok. Jó dolog, hogy szabadegyetemek, akadémiák egész sora működik ma már a társulat keretében, de ezek mellett változatlanul szüksé­ges az alapfokú ismeretek ter­jesztése. Itt, Pest megyében — ahová évente mintegy tízezren érkeznek az ország távoli tá­jairól — különösképpen. Dr. Bíró Ferenc felszólalá­sában a Pest megyei pártbi­zottság köszönetét tolmácsolta a TIT megycá szervezete min­den tagjának a két évtizeden át végzett odaadó, fáradságos munka elismeréseként. — Bár két évtized nem nágy~i idő egy társadalom életében — mondotta dr. Bíró Ferenc —, de égy olyan korban, amely­ben egy új társadalmat épí­1 tünk, mégis nagyon jelentős [ időszak ez. Elmondhatjuk, hogy a tár­sulat jól vizsgázott tudat- formáló feladatának vég­zéséből. / Két példát említek csupán. A TIT megyei szervezete dere­kasan kivette a részét a falu szocialista átalakulásának idő­szakában — a változások szük­ségszerűségének magyaráza­tával — csakúgy, mint a gaz­dasági reform előkészítésének idején. Előadások százain ma­gyarázták, miért szükséges a gazdasági mechanizmus re­formja, mi marad, mi változik s hogyan változik. Befejezésül arról szólt, a társulatnak arra kell töre­kednie, hogy jelenlegi ezerkét­százas tagságát tovább bő­vítse, elsősorban a fiatal értel­miségiek bevonásával, S. Hegedűs László felszóla­lásában arról beszélt, hogy amíg a társadalom egy ré­szénél rendkívül gyors a tudati fejlődés, addig egy más részénél jelentős a le­maradás. — A különbözőségek szűkí­tése most az egyik legfon­tosabb feladat — mondotta S. Hegedűs László —, s ebben a társulat nagyon sokat tehet. Amennyire jó és örvendetes az egyre magasabb szintű isme­retterjesztés gyors terjedése, legalább annyira szükséges az alapfokú ismeretek minél szé­lesebb rétegeket átfogó kiter­jesztése. A felszólalásokat követően Földes István, a TIT megyei szervezetének titkára bejelen­tette, hogy a jubileum alkal­mából TIT aranykoszorús jel­vénnyel tüntették ki dr. Sze­mes Gábort, a megyei szerve­zet elnökét és Lengyel Sán­dort, a TIT budai járási elnö­két. Majd dr. Szemes Gábor emlékplaketteket nyújtott; át a húsz éve dolgozó TIT-tagok- nak, valamint azoknak, akik az elmúlt években kiemelkedő munkát végeztek. Az emlék­ülés dr. Vámosi Nándor zár­szavával végződött. Prukner Pál Lórév —1973 Még a húszas években tör­tént. Az egyik akkori főszol­gabírói hivatalba bement két ember az ügyes-bajos dolgá­ban Lórévről, a Ráckevétól nyolc kilométerre fekvő kis­községből. A hivatalban egy tisztvise­lő, aki csak magyarul tudott, éppen egy idős, német em­bert próbált megérteni, de nem nagyon sikerült neki. A két lórévi szerb a szoba ajtajában várakozva, azon tű­nődött; hogyan értessék meg magukat. A hivatalnok meg­hallotta őket. — Takarodjanak innen — kiabálta —, csak akkor jöjje­nek vissza, ha magyarul kö­szönnek, és beszélnek. Megér­tették? A két ember egymásra né­zett. Aztán kifordultak a szo­bából. Körülbelül ez idő tájt, Lórévről, a néhány száz lako­sú helységből háromszáz ma­gyarországi szerb költözött vissza őshazájába. A gyarapodó község Ma természetes követel­mény, hogy a nemzetiségi köz­ségekben a tanácsiaknak szót kell tudni váltani mindenki­vel, ha másképp nem, tolmács segítségével. Lóréven azonban tolmácsra nincs szükség, mert a hatvan­hét százalékban szerb lakosú község tanácsi végrehajtó bi­zottságának többsége nemzeti­ségi. Szerb nemzetiségű a vb-tit- kár, Nedelkov Szvetozár is. — Ügy kétszáz évvel ez­előtt, 1784-ben volt egy nép- számlálás. Akkor négyszázki- lenc ember lakott itt, de csak 41 házban. Ma is csak négy­százan vagyunk, de 130 ház­ban, és, persze, másmilyenek­ben. A vályogházak eltűntek, az újabbak mind fürdőszobá­sak — mondja. — Most már nem akarnak elmenni a községből az embe­rek — fűzi tovább a szót. — Mióta a tsz-nek ipari üzeme van, 20—25 fiatal visszajött. Az idős szerbek meg miért mennének? Nemzetiségi isko­lánk is van. Évente veszünk szerb könyveket. A múlt hé­ten gyűlésünk volt, ahol a tár­sadalmi tanácselnökünket, Ra- domij Bogoljubovot megvá­lasztottuk küldöttnek a közel­gő nemzetiségi kongresszu­sunkra. Persze, gondok itt is vannak, főleg a nemzetiségi fiatalokkal. Nem az erkölcsük­kel, nem a szorgalmukkal, ha­nem a mi nemzetiségi érzé­sünket nem érzik, nem ápol­ják eléggé. — Talán a történelmet nem ismerik? A hagyományokat? — Lehet — mondja töpreng­ve a vb-titkár. Visszaemlékezés Csaknem 300 éve, 1690 őszén, a Balkán szerbjei tömegesen csatlakoztak a törökök ellen harcoló osztrák seregekhez. Belgrád azonban októberben elesett, és a szerbek joggal tartottak attól, hogy a törö­kök véres bosszút állnak a la­kosságon is. A mai Szerb Szövetségi Köz­társaságban, a Kosovo-Meto- hijai Autonom Terület egyik akkor és ma is legregényesebb helyén Pec városában (akko­riban és magyar nevén Ipek, egyébként a környék kiter­jedt barlangvilágából — pec, pecina: barlang — kapta a ne­vét) székelt Csarnojevics Ar­zén pátriárka, aki az osztrák csapatok visszavonulása előtt a templom elé gyűlésre hívta a szerbeket. Aztán felkereked­tek. és a törököktől felszaba­dult, biztonságosabb Magyar- országon kerestek menedéket. Egykorú leírások szerint ré­szint gyalog, részint hajókon 40 nap alatt értek Budára és a környékére. Aztán leteleped­tek a Duna )cözépső szaka­szán. egészen Szentendréig és rivőri?. Lórév községbe itt-tar- tózkodásuk elején Becséről költöztek át. Évszázadokig nem volt nyu­galmuk Magyarországon sem. Pedig eleinte politikai jogokat nem is kértek, mert a letele­pedést csak ideiglenesnek te­kintették. Kérték viszont a szabad pátriárkaválasztási jo­got, az óhitű naptár használa­tát, és adómentességet. I. Lipót,. a „Diploma Leo- poldinum”-ban biztosította a jogokat, de azok a legtöbb­ször nem érvényesültek. Má­ria Terézia — nagy katolikus buzgalommal — zaklatta őket, egy időben harcosaiknak meg­tiltotta nemzeti viseletűket. A XVIII. század végén I. Ferenc hozott ellenük tiltó rendelke­zéseket. 1868-ban született ugyan egy nemzetiségi tör­vény, de ezt sem hajtották végre. A Horthy-éra — hűen önmagához — folytatta az el­nyomó hagyományokat. Néhány tanulság Mai alkotmányunk egyszer­re biztosítja számukra nemze­tiségi nyelvükhöz, szokásaik­hoz, vallásukhoz és művelő­désükhöz a jogokat. A népdalok éneklése a ló­révi nemzetiségi iskolában a kisgyerekek egyik legkedve­sebb időtöltése. A községnek nemzetiségi néptánccsoportja van, betanításukra Budapest­ről jár oktató. A koreográfiát saját nyelvükön beszélik meg. — A nemzetiségi nyelv nem akadály a továbbtanulásban, hanem inkább előny. A gye­rekek tőlünk elkerülve, a kö­zépiskolában is kitűnően meg­állják helyüket *— mondja Radomij Boguljobovné, szüle­tett Szubity Hajnalka tanító­nő, aki Battonyáról ideszár­mazott szerb nemzetiségű ugyan, de itt ment férjhez a népszerű társadalmi tanács­elnökhöz. Mialatt otthonukban beszél­getünk, bejön egy kisfiú. Ked­ves hangú, szerb párbeszéd kezdődik a tanító néni és a Ülésezett a Fest megyei Tanács Gondoskodás az idős kordákról Dr. Csicsay Iván A Pest megyéi tanácsülés tegnap első fő napirendként a megyei szociálpolitikai helyze­tet és tevékenységet értékelte. Az írásbeli előterjesztéshez dr. Csicsay Iván tanácselnök­helyettes mondott szóbeli ki­egészítést. — Pest megye 909 ezer la­kosából — kezdte beszámoló­ját dr. Csicsay Iván — 16 szá­zalék a 60 éven felüliek aránya, vagyis csaknem 150 ezer fő. Ez a szám évenként átlagban 1,2 százalékkal növekszik. A hat­van éven felüliek mintegy 80 százaléka nyugdíjas, járadékos. A kis jövedelmű vagy jövede­lem nélküli, magányos, beteg öregekről gondoskodik a szo­ciálpolitikai szervezet. — Szociális otthonaink mind a helyek száma, mind az ellá­tás színvonala tekintetében sokat fejlődtek — folytatta dr. Csicsay Iván. — Jelenleg a megye huszonegy szociális otthonában csaknem 1800 idős korúról gondoskodnak. Me­gyénkben azonban kevesebb a szociális otthoni hely az orszá­gos átlagnál; beutaló határo­zattal jelenleg 432-en várnak elhelyezésre és további kétezer idős ember elhelyezése lenne indokolt és szükséges. — Az elmúlt években jelen­tősen fejlődött az öregek nap­közi otthoni hálózata. Pest megyében jelenleg 20 napközi otthon van, 430 idős emberről gondoskodnak. Negyedik öt­éves tervünk 200 szociális otthoni hely létesítését jelölte gyerek között. Amikor a fiú elmegy, az asszony mosolyog­va folytatja. — Van egy magyar kislány, aki ugyanígy bejárt ide, , és már egész kisgyerekként egy­re jobban beszélt szerbül, mert az édesanyja is tudott a nyelvünkön és tanítgatta. Az­tán a kislány hozzánk kérte a felvételét. Később bizonyoso­dott be, hogy milyen igaza volt, nemcsak, mert szabadon élhette tovább saját érzésvi­lágát, hanem mert aztán a gimnáziumban könnyebben tanult oroszul. S még valami! — Ott ugyanis, ahol akár csals egyetlen magyar anya­nyelvű a nemzetiségi nyelvet •már gyerekkorában meg akar­ja tanulni, a gondolkodásából kiesik az emberek nemzetiség szerinti megkülönböztetésé­nek lehetősége. feladatul, s ebből már eddig 129 elkészült. Jelenleg terve­zik a gödöllői százszemélyes szociális otthont. A tervidő­szakban négyszáz új napközi otthoni helyet terveztünk, húsz községben, illetve város­ban; eddig 12 napközi otthon nyüt meg, 240 hellyel. — A házi szociális gondozás keretében megyénkben jelen­leg tíz hivatásos gondozónő te­vékenykedik, 246 idős embert gondoznak. Ezenkívül több mint félezer vöröskeresztes aktíva gondoskodik mintegy 1300 idős emberről. A ráckevei és a nagykátai járásban ez év eleje óta úgynevezett szerve­ző szociális gondozónők irá-i nyitják a társadalmi aktívá­kat. A továbbiakban dr. Csicsay Iván, az állami erőfeszítések mellett nélkülözhetetlen tár­sadalmi segítségről beszélt. Ehhez kapcsolódott felszólalá­sában Vimola Károly, Csemő és Nyársapát megyei tanács­tagja, a Termelőszövetkezetek Dél-Pest megyei Területi Szö­vetségének titkára, aki el­mondotta. hogy a szövetséghez tartozó 63 tsz különböző for­mákban évente mintegy 30 millió forint értékkel segí. nyugdíjasait, járadékosait és azok hozzátartozóit. Dr. Kár­páti Ervin, Nagykáta me­gyei tanácstagja, a járási ren­delőintézet igazgató főorvosa bejelentette, hogy Farmoson október elsején nyílik meg az öregek napközi otthona és ha­sonlót hoznak létre még a IV. ötéves terv időszakában Nagy- kátán, Tápiószecsőn és Szent- lőrinckátán. Jávor József né, Veresegyház, Erdőkertes és Szada megyei tanácstagja a házi szociális gondozás kiter­jesztésének szükségességéről beszélt, Németh Veronika, Szob—Ipolydamásd és Mária- nosztra—Kóspallag megyei ta­nácstagja, a Vöröskereszt me­gyei titkára a többi között a helyi vezetők és a megyei ta­nácstagok felelősségét hangoz­tatta a szociálpolitikai munka hatékonyabbá tételében. U. Budai János, Tahitótfalu, Kis­oroszi, Pócsmegyer és Sziget- monostor megyei tanácstagja felhívta a figyelmet az eltar­tási szerződést kötött idős em­berek helyzetének következe­tes ellenőrzésére. Dr. Csicsay Iván összefogla­lója után a tanácsülés a beszá­molót kiegészítésekkel, egy­hangúlag elfogadta. A munkavédelem társadalmi feladat Dr. Rév János — Kétségtelen, hogy, ha az üzemi balesetek számát és a különböző adatokat figyelem­be vesszük, akkor a megyei összkép javufó helyzetet mu­tat — kezdte a munkavéde­lemre vonatkozó kormányha­tározatok végrehajtásának ta­pasztalatairól szóló beszámo; lóját dr. Rév János, a megyei tanács munkaügyi osztályve­zetője. — Ha az összesített adatok mellett jobban szem- ügyre vesszük az egyes ágaza­tokat, azt látjuk, hogy a ta­nácsi iparban és az építőipar­ban tarthatjuk igazán javuló­nak a helyzetet; ez a kereske­delmi vállalatoknál az előző évhez viszonyítva lényegesen rosszabb. A tsz-ekről pedig néhány számadat mindennél beszédesebben szól: az 1971- ben bekövetkezett 3 halálos, és 15 csonkulásos baleset ko­moly figyelmeztető. — Nem minden felügyeleti szerv és nem minden vállalat vagy szövetkezet foglalkozik fontosságának megfelelően a munkavédelemmel, a baleset­elhárítással. Minden érintett­nek látnia kell: az e terüle­ten elkövetett mulasztás nem tartozhat a bocsánatos bűnök közé. Ezután az osztályvezető részletesen szólt a baleseteket ,•megelőző munka döntő szere­péről, a szigorú ellenőrzésről, a nevelésről, a balesetek pon­tos kivizsgálásáról, a túlórák számának mederben tartásá­ról. A beszámolót követő vitá­ban elsőként dr. Tasnády End­re megyei főügyészhelyettes szólt, részletezve a vállalatok úgynevezett objektív felelős­ségének a kérdését. Németh Veronika, a megyei tanács egészségügyi és szociálpoliti­kai bizottságának megállapí­tásait tolmácsolta és a többi között hangoztatta: a munka- védelemben akkor érhetünk el az eddiginél számottevőbb eredményeket, ha a munkavé­delmet társadalmi feladatnak tekintjük. Kurucz János, Nagymaros és Zebegény me­gyei tanácstagja elmondotta: nem kielégítő a munkavédel­mi propaganda, s nem kielégí­tő eredményeket hoz az alko­holizmus elleni küzdelem sem. Gallina József, Budakeszi me­gyei tanácstagja követendő példát említett: a budai járás több vállalatánál a szocialista brigádok tagjaik közül úgy­nevezett munkavédelmi őrö­ket jelöltek ki, akik vigyáz­zák társaik testi épségét. A vitát dr. Rév János fog­lalta össze, majd a tanácsülés a beszámolót kiegészítésekkel, egyhangúlag elfogadta. Egy népszokás % — Tavasszal nálunk járt a Borba című jugoszláv lap egyik szerkesztője — meséli a tanácselnök. — Sétáltunk a faluban. „Ez is szerb ház, és ez is az”, mondta az újságíró örömmel, mikor meglátta a házakon az Iván-napi koszo­rúkat. Iván ünnepét, a 13 napot késő szerb naptár szerint, jú­lius elején tartják. Ilyenkor a lányok és legények kimennek a mezőre és szalmavirágból fonnak koszorút. Régen a ko­szorúkat „mennykőcsapás el­len” a ház tetejére hajították, ma már a kapu mellé akaszt­ják, ott lóg következő Iván- napig. A koszorúk virágai nem hervadnak el. Faluhelyen tud­ják a legjobban, hogy díszei azok közé a virágok közé tar­toznak, amelyek kehelyleve- leik és szirmaik alakját és színét levágás után is meg­tartják. Latin nevük is ebből eredhet. Immortella, azaz hal­hatatlanka. Sokáig élnek, mint a népek hagyományai. Pacsay Vilmos A Pest megyei Tanács 1971- ben létrehozott tervgazdasági bizottsága ezúttal első ízben számolt be tevékenységéről a megyei tanács plénumán. — Olyan bizottság számejJ be most a tanácsülésnek tevé­kenységéről — mondotta be­vezetőjében dr. Békési László, a Pest megyei Tanács általá­nos elnökhelyettese, a bizott­ság elnöke —, amelynek lét­rehozását a tanácstörvény és más magas szintű jogszabály kötelezően előírja és amelynek a legfontosabb feladata, hogy a szocialista tervgazdálkodás célkitűzéseit, alapelveit és legkorszerűbb módszereit se­gítse érvényre juttatni. Más oldalról közelítve bizottsá­gunk feladatait, azt is mond­hatjuk, hogy a tervgazdasági bizottság gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejleszté­sének következményeként jött létre, a tervgazdálkodás je­lentőségét, alapvető szerepét a tanácsok területén is bizto­sítja. Eddigi munkánk az út­keresés, a különböző munka- módszerek kipróbálása, a min­den újjal szervesen együtt- iáró kísérletezés jegyében zaj­lott. Feladatunk elsősorban a IV. ötéves terv végrehajtásá­nak elősegítése, illetve ellen­Dr. Békési László Gárdos Katalin felvételei őrzése. További fontos mun­kánk a nagyjelentőségű, Pes. megye egészét érintő hosszú távú fejlesztési koncepciók és tervek előzetes megvitatása, véleményezése és bírálata. — A bizottság alapos és kri­tikus véleményét a tanács vég­rehajtó bizottsága, a megyei tanács és az érdekelt főható­ságok egyaránt figyelembe ve­szik. Célunk az, hogy mun­kánknak ezt a pozitív vonását a jövőben is megőrizzük, és, ha lehet, továbbfejlesszük. A beszámolót a megyei ta­nácsülés egyhangúlag elfogad­ta. D. G. A tervgazdasági bizottság munkája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom