Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-29 / 228. szám

I HEC It« 1973. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT Csaknem tizenötmillió forint Felavatták az érdi szakmunkásképző intézetet Tegnap délelőtt ünnepélye­sen átadtak a csaknem 15 millió forintos beruházással épült új, 11 tantermes érdi szakmunkásképző intézetet. Az új iskola létrehozását 1971 végén határozták el, s a budai járási építőipari szövetkezet rekordidő — alig több mint egy esztendő — alatt tető alá hozta az épületet. A néhány hete kezdődött új tanév ele­jén 364 ipari tanuló — kö­zöttük 106 elsőéves — vette birtokába a vöröstéglás új épületet. Az ünnepélyes átadáson részt vett dr. Stark Janka főorvos, országgyűlési képvi­selő, Létási István, a Mun­kaügyi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese, dr. Pol- mann Ferenc, a járási hivatal elnökhelyettese, Lukács Jó­zsef, a megyei tanács műve­lődési osztályának helyettes vezetője, valamint Piszák Imre, az érdi pártbizottság titkára, Máté Dezső, a köz­ségi tanács elnöke és Bús Ist­ván, a budai járási pártbi­zottság munkatársa. Az intézet tornatermében rendezett ünnepségen Létási István mondott beszédet. Egyebek között hangoztatta: az új iskola is bizonyítja, hogy a szakmunkásképzés fej­lesztése — az MSZMP okta­táspolitikai határozatának ér­telmében — valóban kiemelt, fontos feladat Az új szakmunkásképző in­tézetet Bencze Lajos igaz­gató vette át. Beszédében rá­mutatott, hogy az iskola kö­zös erőfeszítések nyomán épült. A Munkaügyi Minisz­térium 10 és fél millió, a Pest megyei Tanács kétmillió, a százhalombattai Dunai Kő­olajipari Vállalat és a Duna- menti Hőerőmű Vállalat egy- egy millió forinttal járult hozzá létesítéséhez. Felszólalt az ünnepségen Szöllőki Béla, az iskola KISZ- titkára is, aki — átvéve az intézet kulcsát az igazgatótól — a tanulóifjúság nevében ígéretet tett a jobb munkára. Az ünnepség után a nagy­számú vendégsereg megtekin­tette az intézet tantermeit, szertárait, ifjúsági klubját és könyvtárát, majd Létási Ist­ván jutalmakat adott át az iskola 14 dolgozójának. ö. L. Csillagászati hét A TIT Természettudományi Stúdiója (XI., Bocskai út 37.) október 1-től 6-ig csillagászati hetet rendez — Az élet kuta­tása a világegyetemben cím­mel. A filmvetítéssel egybekötött előadássorozatban — amely minden este 18.30 órakor kéz dődik — többek között az alábbi témák hangzanak el: Élet a naprendszerben, Kap­csolatfelvétel más civilizá­ciókkal, Van-e a Földhöz ha­sonló égitest? Októberben Pest megyében: Ifjú olvasók hónapja „A mai fiatalokra — a hol­nap felnőttéire — vár a szo­cializmus teljes felépítése, a mai ifjúságot tehát alkalmas­sá kell tenni a társadalom történelmi jelentőségű célki­tűzéseinek megvalósítására.’’ Ezzel a mottóval bocsátja út­jára példamutató kezdeménye­zését, az ifjú olvasók hónap­ja eseménysorozatot a Pest megyei könyvtár. Tizennégy­től húszéves korú fiatalok fi­gyelmét kívánják felhívni az olvasás szépségére és fontos­ságára, mindenekelőtt a könyv és több más sajátos népműve­lési eszköz segítségével. A KISZ Pest megyei Bizottsága és a szakszervezetek megyei tanácsának támogatását is él­vező mozgalom célja elsősor­ban az irodalmi ízlés fejlesz­tése, egyéni beszélgetéseken, író-olvasó találkozókon, iro­dalmi előadásokon és egyéb csoportos foglalkozásokon. Az ifjú olvasók hónapja nem kampány, hanem kezdete egy hosszú, évekre nyúló folya­matos munkának. A mostani akcióhoz a rendezők segítsé­gül hívják mindazokat, akik az említett korosztály olvasó­vá nevelésében tehetnek va­lamit, szülőket, pedagóguso­kat, az ifjúsági szervezeteket és a kulturális munkával fog­lalkozó intézményeket. Gazdag program Mi is lesz októberben Pest megyében tulajdonképpen? Túra, GaJgama'csa, Nagykőrös részvételével Megyék népművészeti kiállítása A Nemzeti Galériában nagyszerűen szerkesztett és rendezett népművészeti anyag várja az érkezőket abból az alkalomból, hogy a megyék néprajzi gyűjteménye találko­zik a főváros egyesítésének centenáriumán. Páratlan az a bütykös, a tótkomlósi gon­dolkodó szék, a pénzeskúti tükrös betyár, mezőkövesdi fiatal pár, homokmégyi törül­köző külön csúcs a magasla­ton. A rendezés külön érdeme, hogy minden tájegység vaia­Nagykőrösl láda — a megyék népművészete kiállításról. gazdagság és mérték, ami jel­lemzi tárgyi emlékeinket. Né­pünk a teljes élet minden eseményét bölcsőtől a kopor­sóig művészettel kíséri, hím­zések, faragások rögzítik a munka és pihenés eseményeit. Mindezt a színek ünnepének állandósult magaslatán. Kü­lönös, de igaz, hogy a szabol­csi tárgyak ugyanolyan ka­rakteresek, mint a zalaiak, az országos színvonal egyenletes. A tág egységen belül szipor­kázó változatok boldogítanak, a mezőkövesdi színpompához túrái mérték és sárközi fegye­lem társul, a sokrétűség egészséges szabadsága. . Kapkod a szem, hova te­kintsen, hiszen makói meny­asszonyi láda, félegyházi Ma­donna-szobor, Badár Balázs mezőtúri butéliái, hortobágyi gulyásszűr, mátravidéki ivó- csanak, csákvári nagyfazék, kondorfái mosódézsa, or­mánsági szék verseng egymással formaméltósággal, de mindegyik diadalmas. A múlt hétköznapjai és ünnepei vonulnak a kifogyhatatlan sokaságú és variációjú tár­gyakban, bizony ebben a tom- bolásban nehéz kiemelkedni. Mégis a sárközi fehér gyász­öltözet, a rikító busók a vájt csónakban, a kapuvári me­nyecske höveji hímzett ken­dővel, a vásárhelyi pálinkás milyen népszokást testesít, így Pest megye a keresztelő ujjongását jeleníti a nemzeti­ségi nagy család eszmésített jelenlétével. Túrái és galga- mácsai magyar, nagytarcsai szlovák, ceglédberceli német és szentendrei szerb asszony veszi körül sajátos öltözéké­vel a bölcsőt, ahol a kékbe és fehérbe öltözött gyermek — a jövendő pihen. A nagykőrö­si csizmadia céh ládája, pe­csétje, cégére és a legény sza­badulólevele nyugalmat és méltóságot áraszt. A Nemzeti Galériában ven­dégeskedő Néprajzi Múzeum magas színvonalú tárgyvá­lasztása és a kiállítás for­gatókönyve egyaránt dicsére­tes, hiszen a nyitányként el­helyezett megyei hímzések és díszbe öltözött asszonyok szí­vünkben nyitják meg az ün­nepet, s végszónak a szatmár- csekei fejfák döbbeneté nyújtja a felsőfokot. A nagy­szerű tárlatot megyei ren­dezvények kísérik, többek között fellép a püspökladányi pávakör, Gyurka Mihályné csángó énekes Egyházaskozár- ról, Suka Balog József cimbal­mos, a karádi népi együttes gyermekcsoportja. Kár, hogy Pest megye nem szerepel a külön műsorban. A termő nyüzsgés nemcsak a tárgyak sodró színvilágá­ban nyilvánul meg, hanem a látogatók egyre növekvő lét­számában. Angol szó, szovjet elismerés, francia csodálko­zás hallatszik a nógrádi nép­viseletben lépkedő palócoski ejtés mellett. Losonci Miklós Előadások, találkozók szak­emberekkel, írókkal, művé­szekkel, ankét ifjúsági lapok szerkesztőivel, rendhagyó iro­dalomórák, könyvkiállítások és vásárok, irodalmi pályáza­tok, vetélkedők, játékok vált­ják majd egymást. Minden rendezvény — bármi is lesz a témája — a könyvhöz kapcso­lódik. i Az ünnepi megnyitót októ­ber 1-én, hétfőn tartják Bu­dakeszin a gimnáziumban. A hónap folyamán ifjúsági fó­rumot tartanak bel- és külpo­litikai kérdésekről Ábonyban, Verőcén, Törteién, Vácott, Al­bertirsán, Cegléden és Mono- ron, Sugár András, Réti Er­vin, Szabó László neves pub­licisták közreműködésével. Szentendrén, a József Attila művelődési központ ifjúsági klubjában a Pinceszínház ven­dégszerepei. Tápi őszen tmár­tonban, a művelődési ház if­júsági klubjában a Budapesti Egyetemi Színpad ad színvo­nalas irodalmi műsort. Ugyan­csak Szentendrén, a városi- járási könyvtárban az ifjú ol­vasók találkoznak, Nagyká- tán — szintén a könyvtárban — ifjúsági klubvezetők ta­pasztalatcseréjére kerül sor. Elsőkötetesek A nagyszabású eseményso­rozat élménydús színfoltjainak ígérkeznek a találkozások el­sőkötetes fiatal költőkkel, Döbrentei Kornéllal, Kis An­nával, Kemsei Istvánnal és Veres Miklóssal Érden, Göd- felsőn és Cegléden. Dunake­szin a szakmunkásképző inté­zetben Utassy József író lesz a vendég, Szentendrén Czakó Gábor író beszélget a fiatalok­kal az olvasásról, a papír­gyári ifjúsági klubban Czine Mihály egyetemi tanár, könyv­esztéta tart előadást a mai ma­gyar irodalomról. Várkonyi Margit „Zárt tár­gyalás” című könyvéről a szerző jelenlétében ízbégen, Tápiószelén, Dunakeszin tarta­nak ankétot. A fantasztikus irodaiamról és a tudományról Csemai Zoltán tart előadást Gödöllőn, Nagykőrösön, Szent­endrén, Üllőn és Vácott. Az Országos Pedagógiai In­tézet munkatársa, dr. Tóth Béla a szülők és pedagógusok részvételével vitaestet vezet a serdülőkor problémáiról Aszó­don, Albertirsán és Vácott. Barátság régen és ma címmel Gyurkovics Tibor pszicholó­gus és író invitálja találkozó­ra az igényes fiatalokat Kis- kunlacházán, Tápiószecsőn és Túrán. Érdekes rendezvény­nek ígérkezik a Megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadó és a megyei könyvtár közös vállal­kozásában megtartandó Kar­rier, pályaválasztás, kereseti lehetőségek előadássorozat Tá­piószecsőn, Dömsödön, Gyálon és Tápiószentmártonban. Rendhagyó irodalmi órák Rólad van szó — beszélgetés az azonos című televízióműsor szerkesztőjével, dr. Hálák Lászlóval Szentendrén, Ceglé­den, Szobon. Világjárók él­ménybeszámolója hangzik el a Képes földrajz sorozat szer­kesztőinek részvételével Jász- karajenőn, Űj szilváson, Duna- harasztin, PiÜsvörösvárott és Ceglédbercelen. Rendhagyó irodalmi órák követik egymást Horgas Béla, Takács Márta, Czine Mihály és Sunyovszky Szilvia részvételével Sziget- szentmártonban, Gödöllőn, Ráckevén s Szentendrén.' Két ifjúsági lap, a Magyar Ifjúság és az Ifjúsági Magazin tart szerkesztői ankétot Cegléden, Ráckevén, Vácott, ízbégen, Gyálon, Szentendrén, Örkény­ben, Szigetszentmiklóson, Da- bason, Nagykőrösön, Aszódon és Gyomron. Ex libris kiállítás A ceglédi kisgrafikai bará­tok köre rendezésében ex lib­ris kiállítást láthat a közön­ség (melyet Nagy László gra­fikus nyit meg) ízbégen, Vá­cott, Albertirsán és Nagykő­rösön. Ifjúsági könyvek borí­tólap-kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők Nagyká- tán, Ábonyban, Ráckevén, Dunaharasztiban, Cegléden, Kiskunlacházán, Dabason és Vecsésen. Irodalmi pályáza­tokra, vetélkedőkre, könyvtár- használati játékok szervezésé­re szinte minden kölcsönző­helyen sor kerül, melyet a legilletékesebbek, a helyi if­júsági olvasókat jól ismerő tanácsi és szakszervezeti könyvtárosok állítanak össze. Az ' ifjú olvasók hónapját október 31-én, Budapesten me­gyei konferenciával zárják. K. J. Ifjúsági klubvezetők Diósdon A budai járás ifjúsági klub­jainak vezetői — immár ha­gyományosan — negyedéven­ként egésznapos tapasztalat- cserére gyűlnek össze. Mos­tani negyedévi tanácskozásu­kat tegnap Diósdon, a könyv­tárban rendezték meg, 24 klubvezető részvételéveL Délelőtt Czimer Lászlóné, a budai járási művelődési köz­pont főelőadója Klub- és közélet címmel tartott elő­adást, majd több klubvezető számolt be munkájáról, ta­pasztalatairól. Délután Szvia-i tovszky András, a járási KISZ-bizottság titkára az if­júságpolitikai feladatokról tartott előadást. Az egésznapos tanácskozás az aktuális tennivalók meg­beszélésével késő délután fe­jeződött be. Főszereplő: a főváros Budapest varázsa Budapest történelmének 100 éves emlékeit, régi és új szép­ségeit, lakóinak hajdani és mai életét kísérheti nyomon a néző abban a kisfilmsorozat- ban, amely „Budapest vará­zsa” címmel szerepel a buda­pesti művészeti hetek műsorá­ban. A kilenc alkotásnak fővá­rosunk az egyetlen közös fő­szereplője. MŰVÉSZETI KÖNYVESPOLC Miért szép a szép? Pest megye a megyék népművészeti kiállításán: nagy tárcsái keresztelő. Gábriel Mária felvételei A különböző művészetek iránti érdeklődés kiterjedésé­nek jele a különböző „Miért szép?” műsorok és cikkek köz­kedveltsége is. Valóban: miért is szép egy szobor vagy fest­mény, egy film vagy regény, egy zenemű vagy vers? A kö­zönség útbaigazítást vár két szempontból is. Akik csak ta­pogatóznak a műalkotások fe­lé, szeretnének tanácsot kap­ni arra, hogy mi tetsszen ne­kik, miben lássák a „szép”-et, akik viszont több-kevesebb ítélőképességgel rendelkeznek, azokat érthetően foglalkoztat­ja az a kérdés, hogy ami tet­szik nekik, az miért szép. (Hozzátehetnénk: csakugyan szép-e, tehát jó-e az ízlésük, helyes-e az ítélőképességük? Hiszen a közművelődés érdeke az ízlés fejlesztése, a helyes ítélőképesség kialakítása.) Ezekre a kérdésekre segít választ találni, a helyes ítélő­képesség kialakítását szolgálja az irodalmi művek tekinteté­ben — s olykor más művészeti ágakra is kitekintve — Pécze- ly Lászlónak a Gondolat ki­adásában megjelent könyve, a Bevezetés a műelemzésbe. Igényes tudománynépszerűsitő munka, amely tematikáját te­kintve nem nyújt kevesebbet a főiskolai, szakemberképző tankönyvnél, ha olvasmá­nyosabban, megmagyarázot- tabb,an és a nagyközönség szá­mára mellőzhető részleteket elhagyva tömöríti is tárgyát; példát. Áttekintést ad az iro­dalomtudomány fejlődéséről é* irányzatairól, valamint fogal­mairól, majd ismerteti — sőt példákon is bemutatja — a műelemzés módszereit, lépé­seit, a művészi eszközöket és műformákat. Nem elvontan szól rriinderről, hanem irodal­mi idézetekből bontja ki, ve­zeti le megállapításait Ezzel a módszerrel, valamint a könyv befejező fejezeteként nyújtott műelemzésvázlatok­kal valóban — mint címében ígéri — bevezeti az olvasót a műelemzésbe, megmutatja, ho­gyan közeledhet egy-egy iro­dalmi alkotáshoz. N. F. Az északi reneszánsz mesteréről Ifj. Hans Holbein, a XVI. században élt német festő kü­lönös életét idézi fel és tárja az olvasó elé Renate Krüger, aki Az avignoni tánc című könyvében az életregények műfajának eredeti módszerét választotta. Hősének tette köz­ben — alkotó munkájában, in­dulatos vagy elérzékenyülő pillanataiban, a történelem ve­szélyes sodrában — mintha múltjába merülne, gyermek­korába, ifjú éveibe menekül­ne. A regény — mely az első fejezetekben kissé vontatottan s így nem túl érdekesen in­dul — egyre dúsabbbá és cse­lekményessé válik, egyszerre két, sőt olykor három színen és időben játszódik. Hólbein mellett megismerhetjük korá­nak nagyjait, így Rotterdami Erasmust, Paracelsust, Morus Tamást, kikkel a festő vándor­lásainak során találkozik, és megnyeri becsülésüket, szere- tetüket és barátságukat. Renate Krüger hiteles kor­és környezetrajza — mely a szereplők korszerű és gondol­kodásmódjuknak, jellemüknek tanításaiknak megfelelő bemu­tatásával párosul — méltó ke­retet von e zaklatott és izgatott művész élete köré. Viszont az „északi reneszánsz” e nagy mesterének életművét kissé hiányosan mutatja be. Csupán a Haláltánc-sorozat s egy-két portré születésének körülmé­nyeit, lelki és fizikai indíté­kait ismerhetjük meg az ér­dekfeszítően, helyenként ben­sőséges líraisággal megírt könyvből, melynek fordítója, Körbner Ágnes igen jó mun­kát végzett. Huszárik Zoltán borítóterve stílusosan illeszke­dik a Corvina kiadásában megjelent életrajz hangulatá­hoz. Kár, hogy a szerző és hő­sének, Holbeinnek neve szinte csak hagyítóüveggel betűzhető ki a címlapon, s így a könyv, üzletek kirakatüvegein át alig­ha olvasható el. B. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom