Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-16 / 217. szám
fásJ i MEC\ 8 K^Cirlap 1973 SZEPTEMBER 16.. VASÁRNAP Amikor a csend megszületik A nyár elmúltával kerestem fel otthonában Jancsó Adrienne előadóművésznőt, aki „Földédesanyám’1 című önálló estjével három éve járja az országot. Mit jelent a nyár annak az előadóművésznek, aki annyiszor szólt a föld szép szimbólumáról ? — A nyár számomra is a betakarítás, azaz a pihenés időszaka es egyben felkészülés egy új évre. Ilyenkor szoktam, pontosabban, ilyenkor van elegendő időm új, önálló estek anyagának ösz- szeállítására, és a régiek fel- frissítésére. Bevallom, most nehéz helyzetben vagyok, a Földédesanyám után nehezen tudok új műsort megvalósítani. A népköltészet ugyanis egyedülálló lehetőséget nyújt az előadóművész részére: dráma, humor, költészet és zene egyaránt fellelhető ebben az egyetlen szóval jelölt műfajban. Ezen a nyáron, csak régi versek, balladák felújításával foglalkoztám. • Mit jelent a felújítás a művésznő számára? — Huszonkét önálló estem van összeállítva, s ezek anyagát válogattam. A felújítás azt jelenti, hogy a már-már feledésbe merülő költeményeket előveszem, átgondolom, újból formázom A ritmushibát a koncerten sem fogadom el. Legalább olyan „fülsértő”, ha egy verset helytelen hangsúllyal, pontatlan ritmusban mond el bárki, akkor is, ha ezt a közönség nem venné észre. Ezért olyan fontosak számomra a nyugalmas, nyári hónapok. Ilyen aprólékos, elmélyült felkészülésre évközben nincs időm; enélkül viszont mit érne a munkám? • Milyen meggondolás alapján válogatja a verseket, amelyeket műsorára vesz? — Kötelességemnek érzem, hogy minden jelentős magyar költőről tudjak valamit. • A válogatás egyben a döntés felelősségét is jelenti. Hol tudja saját választásának helyességét ellenőrizni? — Közvetve ugyan, de csak a közönségen. Előfordult bizony, nem is egyszer, hogy nagy lelkesedéssel megtanultam egy költeményt, amelyről meggyőződésem volt, hogy elnyeri a közönség tetszését is. Tévedtem. Ilyen esetben, két- három kísérlet után, ha változatlanul érzem a „fagyos” reagálást, leveszem a műsorról a verset. Vagy abban, vagy az én előadásomban van a hiba. JÁNOSSY CSAPÓ GYÖRGYI: szemüveg pohár kutya "ujj száj satöbbi talán ha nem veszed le szemüveged talán ha nem nyúlsz a pohárért ha nem mosolyogsz a kutyán ha nem kapod ujjad a szádba tálán minden megtörténhet még az is hogy elmegyek melletted ha nem veszed le szemüveged nem nyúlsz a pohárért nem mosolyogsz a kutyán nem kapod ujjad a Szádba istenkísértés ahogy azóta élek hordozó energiám földtávolba dobott és semmi reményem megpillantani újra a kékszemű bolygót huszonhat évre időzített töltet voltam jelszó kellett egy impulzus egy bioáram talán az hogy levedd a szemüveged vagy nyúlj a pohárért kutya ujj száj satöbbi este lánggá válik a függöny fémtükrök sztaniol-rózsák filléres áldozati gyertyák részeg, bútorok zafír ragyogásában alszom ha alszom \ és az se álom ó lángoló bíbor égbolt kezeden ragyogás homlokod ragyogás bőrödön borzong szerelem-vacogás , fogadon csillagok napok és tejutak kiscsikó-hajszálak keresik anyjukat válladon ragyogás ajkamon ragyogás bőrömön borzong , szerelem-vacogás melleden üstökös ringó érdemérem ringató ringató ríme a zenének te utánozhatatlan l ne vedd el a költőtől az álmot mit tegyen szegény ha a valóság megszégyeníti szava sincs már szerelmedre csak dideregve feltűrt gallérral jár az utcán hogy ne lássák csodától-bélyegzett arcát az emberek • Kik voltak azok az emberek, akik segítették szép de nehéz hivatásának vállalásában? — Elsőként említeném Török Erzsit, aki felfedeztette velem a népköltészet szépségét. Sokat köszönhetek édesanyámnak. ő a maga zeneszeretőiét már gyerekkoromban saját eletem szükségletévé tette. A zene valóban összefonódott életemmel, és ez a versek csengésének, ritmusának „meghallásában” igen nagy segítségemre van. És segítettek mindazok a költők, akik okos és szép verseket írtak. O Mi okoz nehézséget pályáján? — A rosszul világított, rossz akusztikájú termek, a szomszédos kocsma, ahonnan behallatszik a lárma, mindazoknak közönye, akiknek módjuk lenne megteremteni egy irodalmi est nyugodt hangulatát — ami sohasem pénz kérdése — de nem teszik. • A népköltészeti műsoroknak hol van nagyobb sikerük: városokban vagy falvakban? — A városokban, és ez természetes. Ugyanaz a magyarázata, mint annak, hogy miért nincs még értéke faluhelyen a régi cserépedényeknek, melyek a nagyon közeli szegénység emlékét idézik. De erről egy kedves történetet is őrzök. A Földédesanyám című műsorral meghívták egy Ko- csér nevű kis faluba, ahol a vendéglő egyben a kultúrterem is. Az egyik asztalnál egyedül ült egy idősebb férfi, aki a délutáni iddogálásból maradt véletlenül a helyiségben. A műsoron többek között, régi, babonás ráolvasások is szerepeltek. . A bácsi először csak hüledezve nézett, majd méregbe gurulva a sok „hülyeség” hallatán, nagyot csapott az asztalra és jó hangosan kijelentette: „Erre Ko- csér nein kíváncsi!” • Mii tart legszebbnek az előadóművészi hivatásban? — Amikor a csend megszületik. Szerencsére gyakran van ebben az élményben részem. Egybegyűlnek az emberek, gyanakodva, olykor ellenségesen is. A tekintetükben kérdést látok — mit akarok én közöttük versekkel? Za- jonganak, fészkelődnek. Aztán, három vagy négy vére után, abbamarad a mocorgás, csend lopakodik a terembe. Szép pillanatok ezek. Az előadóművész nincs többé egyedül. övé a lehetőség a győzelemre. És tudja, hogy nem szabad veszíteni. László Ilona TOTH-MATHE MIKLÓS: Emeletek---------------------- a harmadik I Az igazgató j emeleten “ lakott, a beosztott a negyediken. Ez a körülmény sokáig ismeretlen volt előttük, valahogy elkerülték egymást a tízemeletes bérházban. Egyik alkalommal a lift előtt találkoztak. — Miről van szó? — húzta jfel a szemöldökét az igazgató. !— Már többször kifejtettem ^nőknek, hogy a vállalaton kívül ne zavarjanak! Ha vaiann problémája van, keressen fel holnap! A beosztott kinyitotta a lift- 'ajtót, és sietve elmondta, hogy a világért sem akart zavarni, de hát ö is itt lakik, ebben a házban. — Nocsak — nézett rá meg- enyhülten az igazgató —, látja, ez hirtelen eszembe sem jutott. Mióta vagyunk lakótársak? — Három hete, igazgató kartárs. Akkor cseréltünk lakást. — Szép — dünnyögte szórakozottan az igazgató —, igazán szép... Hányadik emeleten laknak? És ekkor derült ki, hogy a beosztottja pontosan felette lakik, a negyediken, és a beosztott is megtudta, hogy a főnöke pontosan alatta lakik, a harmadikon. — Nahát — mondta feleségének az igazgató —, micsoda furcsa helyzet! Tudod ki lakik felettünk?... Az egyik beosztottam, ... bizonyos ... várj csak... Sokáig gondolkozott, míg aztán a vacsoránál eszébejutott a név. Felkiáltott! — Gersli Károly! — Ki az, fiam? — lepődött meg az asszony. — Ejnye... hát az a beosztottam, aki felettünk lakik. Ügy emlékszem, a könyvelésen dolgozik, majd utánanézek. Nemrégen járt nálam egy ügyben, azért ugrott be a neve. — -------------;— elmondta A beosztott is a vacsorá--------------------------- nál, hogy áz igazgatójuk lakik alattuk. Kiadta az utasítást az öt gyereknek, hogy csöndesebben robogjanak a lakásban, mert az igazgató bácsi elfoglalt ember, nem szabad zavarni. A gyerekek csöndben voltak, amíg tartott a vacsora, de aztán gyorsan elfeledkeztek az intelemről, és birkózás közben fölborítottak három széket, meg arrébb nyomták a kre- dencet. A nagy váza csattanva múlt ki a parketten. — Mi’van ezeknél? Házibuli?! — nézett a plafon felé az igazgató. — Holnap szólok ennek a Gerslinek, hogy vegye figyelembe, ki lakik alatta! Másnap azonban a vállalatnál megfeledkezett Gersliről, de otthon az újabb buffaná- sok, görgősek és gurigázások ismét eszébe juttatták. Nagyon dühös lett, fel akart menni, hogy intézkedjen, de a felesége lebeszélte. — Ne csinálj botrányt — mondta —, hiszen itthon magánember vagy, és Gersli csak a vállalatnál beosztottad. — Akkor is! Legyenek tekintettel a szocialista együttélésre! Nem istállóban laknak, és utóvégre az ember pihenni is szeretne. I------------------------ aludt el | Nyugtalanul | aznap es-------------.----------te, mert go ndolatban Gersli kaján képét látta, aki nyilván élvezi ezt a rendkívüli állapotot, hogy az igazgatója feje felett sétál, fürdik, hempereg az asszonnyal, sőt, elképesztő, de még a szükségleteit is a feje felett végzi. Egy ilyen fickónak, gondolta, teljes kielégülés lehet az a tudat, hogy a fejemen ugrálhat. Mert most ő van felül. Reggel a vállalatnál, még a kávé előtt, magához kérette Gerslit. — Magánügyben hívattam — kínálta cigarettával —, mert mint ember az emberrel szeretnék szót érteni. — Parancsoljon, igazgató ilvtárs! — Nézze, barátom — kezdte gondterhelten —, maga felettem lakik otthon, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy felettem is van. Azt hiszem, ez elég világos! Ezért nagyon kérem, igyekezzenek csendben lakni abban a lakásban, mert eddig ennek az ellenkezőjét tapasztaltam. — A gyerekek, igazgató kartárs — védekezett a beosztott —, tetszik tudni, azokkal szinte lehetetlen bírni! ( — Fenyítse meg őket! — utasította szigorú hangon az igazgató. — Elvégre maga az apjuk, vagy nem? Ha nekem gyerekeim lennének, nyugodjon meg, tudnám a kötelességem. És remélem, maga is tudni fogja a kötelességét, hiszen nem mindegy, hogy egy kétezres létszámú vállalat vezetőjeként, milyen hangulatban jövök be reggel dolgozni. Telefonja van otthon? — Van, igazgató kartárs. — Írja ide a számot, legyen szíves! Kalapos lány ! i • - sßmI • •• . . .v w- Sí.vArf-. Jóba Éva tusrajza--------------- a telefonszáOd aírta mot, és otthon nagy átalakításokat végzett a lakásban. Függőágyakat szerelt fel, és megparancsolta a gyerekeknek, hogy délutántól estig, csak ott himbálózhatnak, a vacsorát is oda kapják. — Meg kell értened — nyugtatta az asszonyt, aki elképedve nézte az eseményeket —, az igazgatóm lakik alat- tunk> és neked se lehet közömbös, hogy milyen véleménye van rólam. A gyerekek örültek a függőágyaknak, de az elkerülhetetlen volt, hogy néha leessen egy kocka vagy a labda, vagy valamelyikük, akit éppen lelöktek. Olyankor csengett a telefon. — Gersli kartárs, mi ez a robaj? Tankot vett? Jó lenne, ha végre tekintettel lennének rám Is! A beosztott izzadtan nyögte, hogy mindent elkövet, és másnap hatalmas subaszőnyeggel borította a parkettet, a függőágyak alá meg matracokat rakott. A gyerekeknek nagyon tetszett az ötlet. Kunyhót formáltak a matracokból, mint a fűben, hemperegtek a subaszőnyegen, és Gersli hiába űzte-pket az ágyakba, valamelyik1 mindig ott bukfencezett. I——-------------r a telefon. | Csengett | Az igazga------------------- tó hosszan be szélt, és reggel újra magához kérette a beosztottat. — Nem lesz ez így jó, Gersli kartárs — csóválta a fejét szomorúan —, valami radikális intézkedésre lenne szükség, mert így csak elmérgesedik a helyzet. Ügy gondolom, csak azzal tudunk véget vetni ennek az áldatlan állapotnak ha elcseréljük a lakást! Tudomásom szerint a magáé is két szoba összkomfort, az enyém is. Ezekben az új bérházakban igazán mindegy, melyik lakásban lakik az ember, mind egyformák. Remélem, beleegyezik a cserébe? Gersli boldogan beleegyezett. Ügyis azon gondolkozott már, hogy elköltözik. Egy földszintes lakásba, ami alatt csak a pince van. Lebonyolították a cserét, és az igazgató elégedetten mondta az új lakásban a feleségének: — Tulajdonképpen rendes ember ez a Gersli. Ez tisztában van azzal, hogy mive tartozik a főnökének. Meg aztán neki is kellemetlen lehetett felettem lakni. Képzem mindig azt érezhette, hogy a fejemen sétál vagy a nyakamra ül. Az ilyen tisztelettudf beosztottnak ez majdnem elviselhetetlenül kínos helyzet.. A főkönyvelő rövidesen nyugdíjba megy, gondolkozom azon, hogy ez a Gersli kerüljön a helyére. Azt hiszem, nagyon jó munkaerő, és öt gyereke van!---------------------- majd kis El hallgatott, gondolko---------------------- zás után ho zzátette: — Azonkívül nekem is jobb érzés, ha tudom, hogy egy elégedett ember lakik alattam. BOOR ANDRAS Vadak Az indulatok a korcs szavak A rádtapadók ha rontanak A véred szívók a válladon Beköpő-kutyák a hátadon A mits-e váró villamos Neon-ablakú füstporos A mindentudó aktamoly A lében-kanál fő-komoly Hatósági szervezet A folyton újjászervezett Örökmozgó hivatal A rádió a tánc a dal A dinnyefej\l főnököd Hol reménységed eltörött A méregölő nyereség A haját tépő feleség Mind mind — Dzsungelben élő vadak Veled vannak hogy fölfaljanak BENCZE JÓZSEF Szerelem í. Tudom, megtorollak, a hajam elérik, szívem is keserűi, szerelem kíséri. 2. Tudod-e milyen a vásáron vett szerelem? Kantározom az égen, haza most vezetem. Hold-arcom halovány, szívemen paszomány, ’ árad az éj. A Bál udvarán még táncolnak, de engem megláncolnak, hazakísér az éj. Mellém fekhetsz, szerelem, ne félj. 3. , Paprikahúsú erős a szerelem, fehér fénye csillog, kéjt harapni villog. Combodon melegen, hív a szerelem. 4. Búzával pöttyözött, arannyal szeplőzött minden szerelem, ha csókod buggyan, mindig tudjam, hív a szerelem, legszentebb kenyerem, éhség és szomjúság, rabság és kínhalál minden szerelem!
