Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-16 / 217. szám

1973. SZEPTEMBER 16.. VASÁRNAP PEST UtClF.1 KMú'iap KÖZGYŰLÉS CEGLÉDEN Szanálás után - biztató előjelekkel Kilábalhat a kátyúból a Magyar-Szovjet Barátság Tsz Huszonnégy fölszólamló töp­rengését, buzdítását, kifakadá- sát, múltba és jövőbe tekintő meditálását összégezni meg sem kísérlem, legföljebb any- nyit, így elöljáróban: várako­zásomon fölüli higgadtság jel­lemezte a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet csütörtöki közgyűlé­sét. Mert nem akármilyen ösz- szejövetel volt ez, hiszen a sza­nálás módozatainak elfogadá­sát vitatta meg a tagság, arról kellett döntenie. Rögvest hoz- zátehetem, hogy e2 meg is történt, tehát mist már meg­kezdődhet a gazdálkodás rend- betevésének nagy művelete, amelyhez afféle indító motort, segítséget nyújt a húsz-egyné- hány millió forintos állami do­táció, ez a nagyvonalúan, s előlegezett bizalommal a szö­vetkezetnek juttatott nemzeti ajándék. (Ne legyünk igaztala­nok: efféle ajándékok, költség- vetési pénzek jócskán jutnak az iparvállalatoknak is.) A szövetkezeti közvélemény Nem szándékozom újólag föleleveníteni mindama hibá­kat, amelyeK a 40 millió forin­tos veszteséget, illetve alap­hiányt okozták — a közelmúlt­ban vázlatosan ismertettük la­punkban a szanálási bizottság jelentését, amelynek egyik leg­főbb megállapítása az volt, hogy a tsz vezetősége látvá­nyosságra törekedett, s ezen­közben megfeledkezett jó né­hány olyan tényezőről, ami óvatosságra késztethette volna. (A jelentést a közgyűlésen Be­ne József, a városi tanács el­nökhelyettese ismertette a tag­sággal.) Idomulok tehát a köz­gyűlés hangulatához, s azt ke­resem — nagyrészt éppen a fölszólalók szavaira hagyatkoz- kozva —, ami a kátyúba jutott gazdálkodás újbóli föllendülé­sét eredményezheti. Tallóz­zunk hát, szinte jegyzőkönyv­stílusban: milyen 1973 szep­temberében, vagyis a szaná­lás híre után kilenc hónappal a termelőszövetkezeti közvéle­mény? Kritika és önigazolás volt az ismérve az egyik első­ként mikrofonhoz lépő tsz-tag mondanivalójának. Farkas Imre a többi között így beszélt: — Láttuk, hogy hiba lesz, tudtuk, hogy beruházásaink sokba kerülnek, ám arra a 40 milliós hiányra nem gondol­tunk. Addig nyújtózzunk, ameddig a takarónk ér: most csak megismételhetem, amit már a tavaszi zárszámadó köz­gyűlésen megfogalmaztam. Látni kell azonban, hogy a be­ruházások megkezdése után jelentős áremélkedések követ­keztek be, persze, volt hibá­ja a vezetőségnek is, amely­ben én is benne vagyok. Elő­fordult, hogy 35 forintos óra­bérért dolgozott nálunk a he­gesztő, csakhogy befejezhessük a növényházat. Most már az a fontos, hogy hasznosítsuk is a beruházásokat. A. szakosított szarvasmarhatelep még nincs benépesítve, tehát van takar­mányunk, de kevés az állatál­lomány. A hibákat közösen kell fölszámolnunk, de fontos, hogy a vezetők közelebb jus­sanak a tsz-tagokhoz. Dávid Sándor azt hangsú­lyozta, hogy a hibákban a ve­zetőséggel osztozik az ellenőr­ző bizottság, de a tagság is. „Azt szeretném, hogy a vezé- tők a bérük csökkentése elle­nére is maradjanak velünk, az épületek nagyon szépek, s visz- szatérül belőlük a pénzünk.” A mezőőr panasza Igen figyelemre méltó volt Ujszászi István meditációja a széles tagság színe előtt: a közvagyon rongálásáról be­szélt, aminek tán nincs köz­vetlen köze a szövetkezet sza­nálásához, ám így-úgy kétség­kívül belejátszik abba, hogy nem megfelelő a termelési színvonal, a kívánatosnál ke­vesebb volt a bevétel, a jöve­delem. — Nem vagyok képes meg­akadályozni a lopásokat, se­gítsenek ebben — mondta az idős mezőőr, aki csakugyan aligha bírja egymaga megfé' kezni azokat, akik — mikén finoman megfogalmazta — „eltulajdonításra” vállalkoz­nak, vetemednek. Egyébként ö is abbéli véleményének adott hangot, hogy maradjanak meg a tsz-ben a vezetők, s most már mindennél fontosabb az összefogás. Egyetértett a szanálási bi­zottság jegyzőkönyvével He­gedűs Ágoston is, aki már az idei intézkedésekről, a veszte­ségek kiparírozásáról is képet nyújtott szűkebb területéről, a kertészetről. így elmondta, hogy míg tavaly még magas voit a virágértékesítés úgyne­vezett selejtezési százaléka, az idén már egyáltalán nem fordult elő selejt. A távoli, például a nyírségi virágüzle­teket megszüntették, március­ban bevezették a tiszta juta­lékos rendszert, ami annyit tesz, hogy munka nélkül már nem lehet kifizetni munkadí­jat. Az idén 21 millió forint árbevételt kalkuláltak, ebből 12,5 millió már teljesedett, s megvan rá a remény, hogy az előirányzat nem marad utó­pia. Maga a kertészeti beru­házás 100 millió forintra rú­gott — az év végéig a 40 mil­liós bevétel meglesz, a tavalyi produktumot is számítva. „Amit az állam és a tsz erre áldozott, az meg fog térülni” — hangsúlyozta Hegedűs Ágos­ton. — A vezetőség lássa már egyszer be, hogy a tagsággal való összefogás nélkül nem megy; ha valamit elrontunk, akkor sem bánt annyira a lel­kiismeret, ha ez az összefogás megvan. Egy szakmunkás, Gádor Já­nos mondta a fenti, kemény szavakat, megállapítva, hogy a vezetők leváltásával csak­ugyan nem mennének sokra, hiszen ugyan ki vállalná az elnökséget? „Maradjanak itt, s hozzák helyre, tegyék jóvá a hibájukat” — érvelt ez a föl­szólamló. Jobbak az idei eredmények A szanálási jelentés jócs­kán bírálja az alaptevékeny­ségben föllelhető hibákat. Ezekre reagált Sáli Géza és Papp László, elmondva, hogy jóllehet, az idei esztendő ne­hezen indult, például kéthóna­pos késéssel kezdődhetett meg csupán a téli gépjavítás, a kü­lönféle növénytermesztési ho­zamok fölülmúlják a tavalyia­kat. Bizonyos pluszt eredmé­nyezett például a lucernaliszt, van ilyen plusz lehetőség a sertéstenyésztésben is, a búza 33 mázsás hektáronkénti át­lagterméssel fizetett, ami né­miképpen jobb a megyei át­lagnál, bár nem éri el az or­szágos átlagot. Fordulópont következett be a szanálási bi­zottság által súlyos szavakkal illetett baromfitenyésztésben is, a szarvasmarha-tenyész­tésben Viszont nagy kiesést okozott a száj- és körömfájás, így a tervezettnél alighanem kevesebb lesz a tej. Az aszály miatt nem sikeredett a cseme­ge kukorica, de nagy általá­nosságban a tervezettnek meg­felelőnek ígérkezik a kukori­catermés. Szót kért az ellenőrző bi­zottság elnöke, Nagy István is, elismerve, hogy a bizottság munkája sok kívánnivalót ha­gyott maga után. Bírálta a könyvelést, amely nem tudott a döntésekhez megfelelő ada­tokkal szolgálni. Garamvöl- gyi Gyula az őszinteség, a tá­jékoztatás hiányát kifogásol­ta; némelyek ellenségnek te­kintik egymást, a mások hi­báit nagyítják fel, vagyis a veszteségnek, a ráfizetésnek ilyesfajta, szubjektív okai is vannak. Egyáltalán nem beru­házás, csupán odafigyelés dol­ga például, hogy a műtrágyát ne úgy tárolják, ahogy most teszik, hanem ügyeljenek rá megfelelően. Kevés javaslat Előre tekintett Szálkái Já ­nos, mondván: „Ne örüljünk annak, hogy most ilyen sok millió forintot kaptunk, hanem arra kérem a vezetőséget, néz­zen szét a határban is; úgy fest a dolog, hogy nem bírunk a földdel, ha pedig nem, akkor adjuk át az államnak.” (A köz­gyűlés végén megszavazott a tagság egy javaslatot, amely szerint az elöregedett szőlőket, nagyüzemileg nem gazdaságo­san művelhető földeket, hosz- szú távra megkapnák a szövet­kezettől.) Cseh János is arról beszélt, hogy korántsem rózsás a hely­zet. Megfigyelte, hogy a veze­tőségben levők egymásközt egyetertenek, majd odakint, túl a tárgyaláson , már mást mondanak. ,A vezetőség bizal­mat kapott, ezzel visszaélni nem lehet, teljesíteni kell a sok feladatot.” Szabó Zoltán elnökhelyettes elismerte, hogy a tagságtól maga is elszakadt, miként volt néhány önkritikus szava Skul- téty József elnöknek is. „Hi­báztunk, elismerem, de nem szándékosan — talán a túlzott akarás miatt ” — mondta a többi között. Mindketten írás­beli megrovásban részesültek egyébként, s a tagság túlnyo­mó többsége jóváhagyta 'ezt a döntést. Békési Sándort, a szanálási bizottság elnökét, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának helyettes vezetőjét arra kérték többen, hogy továbbra is figyelje a gazdálkodást, amit a szintén fölszólaló Békési Sándor meg­ígért, ám hozzátette: sajnála­tosan kevés javaslat hangzott el a közgyűlésen a fizikai dol­gozók részéről. Ami a felelős­séget illeti, való igaz: nem pusztán a vezetőké ez, ám az ő felelősségük kiemeltebb. Ész­szerű takarékosságot, körülte­kintőbb vezetést ajánlott. Gi- ba László, a ceglédi városi pártbizottság osztályvezetője pedig tán ennél is határozot­tabb hangot ütött meg, ami­dőn a szövetkezeti demokrácia sérelmeiről beszélt. Nem csak a tsz ügye __Jártam már -tsz-ekben, am elyekből, szanálás után, igyekezett tovalépni tag és ve­zető egyaránt; megnyugtató, hogy ilyesmire itt nem került sor, s garanciaként töltheti el az embert, hogy — miként Giba László szavaiból is ki­tűnt — immár nem pusztán a szövetkezet ügye (persze, ha a magas dotációra gondolunk, eddig sem volt az!), hogyan sáfárkodik a javakkal. Egész Cegléd, de minden túlzás nél­kül állíthatom, hogy Pest me­gye élelmiszer-gazdaságának irányítóit foglalkoztatja a kilá­bolás menetrendje, s amennyi­ben ez — remélhetően — si­keredik, valószínűleg bizonyos országos tanulságokkal is szol­gálhat a szövetkezet. Keresztényi Nándor Választások a KISZ-ben A KISZ ALAPSZERVEZETI VEZlíuSÉGEK, csúcsvezető­ségek, bizottságok, valamint a járási, városi bizottságok újjá- választására a KISZ Központi Bizottság Intéző Bizottsága 1972. november 23-án hozott határozatot. Ennek értelmében a választás ket ütemben zajlik le, mégpedig a tavasz folya­mán a tanintézeti KlSZ-szer- vezetek vezetőségeit választot­ták újjá, a termelőüzemi, te­rületi és egyéb szervezetekben pedig tegnap kezdődtek és no­vember 15-ig tartanak a vá­lasztások. A járási, városi KISZ küldöttértekezleteket no­vember 5—20. között rendezik. Hasznos tapasztalatokkal szolgálnak a tavaszi taninté­zeti KISZ-választások, a ter­melőüzemi, területi KlSZ-szer- vezetek vezetőségválasztása előtt. Pest megyében a tanin­tézett KISZ vezetőségválasztá­sok előkészítését és lebonyolí­tását a megyei és járási KISZ- bizottságok körültekintően, szervezetten oldották meg. A pártszervezetek megfelelő se­gítséget nyújtottak a választá­sok előkészítéséhez. Képvisel­tették magukat a taggyűlése­ken, küldöttértekezleteken. Több helyen tapasztaltuk — elsősorban Vác városban, Nagykőrösön —, hogy a peda­gógus pártszervezetek a tanév végi beszámoló taggyűléseken is érdemben foglalkoztak a KISZ-munkával és meghatá­rozták a párttagok feladatait az 1973—1974-es tanévre. A tanintézetekben a KISZ káder­kiválasztások többségében jó­nak ígérkeznek. A TANINTÉZETI KlSZ-szer- vezetek taggyűlésein a beszá­molók színvonalasak voltak, a feladatok megjelölése azonban több esetben kívánnivalót ha­gyott maga után. A beszámo­lók az új rendtartás főbb gon­dolatai köré csoportosultak, így az iskolai demokratizmus­ról, a jogok és kötelességek arányairól folyt a vita. Élén­ken foglalkoztatja a taninté­zetek KISZ-szervezeteinek a tagjait az áttérés az új szer­vezett formára, a vertikális szervezetekre. Éz is indokolja, hogy az irányító KlSZ-bizott- ságok mellett az iskolai párt- szervezetek és tantestületek megfelelő segítséget nyújtsa­nak az új szervezeti forrna megerősödéséhez. A szeptem­ber 3-val kezdődő tanévben érvényes új rendtartás sok vi­tára adhat lehetőséget a tanu­lók körében. A pedagógus pártszervezetek feladata e vi­ták megelőzése és a KISZ- szervezeteké a helyes álláspont képviselete. Jogos igény, hogy az illetékes helyi pártszervek) az eddiginél nagyobb gyakori­sággal figyeljék és segítsék a felsőbb fokú és középfokú tan­intézetekben a párt- és KISZ- szervezetek munkáját. Az őszi, termelőüzemi, te­rületi és egyéb jellegű Szüreti előkészületek KISZ-szervezetek vezető­ségválasztást előkészítő mun­kája jobb az előző évek vá­lasztásához képest. A megyé­ben különösen a pártszervek, de a pártalapszervezetek eddi­gi tevékenységéből is kitűnik, hogy egyre jobban érzik fele­lősségüket az azonos szintű KISZ-szerv, illetve szervezet munkájáért. A községi, üzemi, hivatali pártszervek figyelem­mel kísérik az előkészítést, számon kérik a feladatterve­ket, segítenek a személyi kér­dések megoldásában. Ellenőr­zik, segítik a beszámolók ké­szítését. Valamennyi járási, városi pártszerv testületi ülé­sen tárgyalja meg Pest me­gyében a KISZ küldöttértekez-' let beszámolójának téziseit. A KISZ járási bizottságok tartalmi, irányító munkája is javult. Az alapszervezetek helyszíni segítése azonban még kívánnivalókat hagy maga után. A KISZ-vezetőségekkel, a KISZ-tagokkal való rendsze­res találkozás, véleményük, ja­vaslatuk meghallgatása, főleg a termelői munkahelyeken se­gítheti elő a KISZ kádermun­kájának fejlődését, a tömegbe­folyást, valamint a KISZ tag­létszámának növekedését. Ez megyénkben főleg a munkás- fiatalok között igen kívánatos lenne. TOVÁBB KELL ERŐSÍTENI a választások tartalmi, politi­kai oldalát. A fiatalok által érdeklődéssel hallgatott VIT- beszámolókat politikai fórum­ként ajánlatos felhasználni a KISZ szerepének ismertetésé­re, tekintélyének növelésére. A politizálás fokozása érhető el a mostani pártnapokon a fiata­lok részéről elhangzott véle­mények elemzésével, a szük­séges válaszok megadásával. A választások politikailag fontos részének kell lennie a párt if­júsági határozatának feleleve­nítése, s annak a szemléletvál­tozásnak, e számos érdemi in­tézkedésnek a propagálása, amely az ifjúságért a fiatalo­kat szolgálja. Az ifjúsági tör­vény eredményes megvalósu­lása, Ismertetése a vezetőség­választásokat előkészítő vala­mennyi KISZ-fórum és a be­számolók napirendjére kíván­kozik. A káderelőkészítő munka különös figyelmet igényel. A KISZ a párt ifjúsági szervezete és ezért különösén fontos, hogy a vezetőségekbe, azok élére a párt politikáját ismerő, meg­értő, a fiatalság előtt tekin­téllyel rendelkező fiatálok ke­rüljenek. Az elmúlt két évben sok fiatal párttag kapott meg­bízást az ifjúsági szövetségbeli munkára, és becsülettel eleget is tesznek megbízatásuknak. Számítva személyükre és vé­leményükre olyan fiatalok megválasztására kell töreked­ni, akik nemcsak fellángolás­ból néhány hónapig vállalják el a KISZ vezető tisztséggel járó megbízatást. A jelenlegi 40—50 százalékos fluktuáció — a fiatalok életkorát is figye­lembe véve — igen magas. Sok esetben tapasztaljuk, hogy a vezetésre alkalmas KISZ-tagok sem akarnak funkcióban ma­radni egy-két év után. Több esetben hiányzik a helytállás, a kitartás, de az is az oka, hogy az irányító KlSZ-bizott- ságoktól, vagy az illetékes pártszervtől nem kapják meg a kívánt segítséget. Többször előfordult, hogy ha mulasztás történik, akkor a KISZ-titkár vagy a -vezetőség a bírálatot megkapja, de egy- egy sikeres akció vagy munka után a dicséret elmarad. Pe­dig éppen a fiatalok különösen érzékenyek mindenre: bírálat­ra és dicséretre egyaránt, ök azok, akik hamar kedvüket veszthetik a végzett munka elismerésének hiánya esetén. A pártszervezetek akkor jár­nak el helyesen, ha nemcsak bírálói, hanem kritikus segí­tői a KISZ-nek Ehhez az szükséges, hogy értékeljék és méltassák a KISZ tevékenysé­gét, s védjék meg a sommásan negatív ítéletektől. Bátorítsák a KISZ-vezetőségéket, a fiata­lokat véleményalkotásra, ön­maguk munkájáról és környe­zetükről. Érjék el, hogy a KISZ-taggyűlések és a járási, városi küldöttértekezletek ténylegesen a fiatalok fóru­mai, tanácskozásai . legyenek. Ez nyilvánuljon meg a részt­vevők és a felszólalók összeté­telében is. Érvényesíteni kell azt a régi törekvést, hogy a KISZ- fiatalok arányuknak megfele­lően kapjanax képviseletet a felsőbb KISZ-testületekben is. Szükséges éppen ezért növelni a munkások, a leányok ará­nyát a KISZ vezető testületéi­ben. Mindezt úgy kell megva­lósítani, hogy a választások tükrözzék a fiatalok igényét és akaratát. A vezetöségválasztA- SOKNAK is szolgálniuk kell azt is, hogy megyénk KlSZ-alap- szervezeteiben tovább erősöd­jék a kommunista jelleg. Hoz­zásegít ehhez, ha tudatosítjuk és mélyítjük a Szovjetunióhoz, a testvéri szocialista országok­hoz fűződő internacionalista kapcsolatot, erősítjük a fiata­lokban a szocialista emberre jellemző vonásokat, fejleszt­jük a kollektív szellemet, az egymáshoz fűződő kulturált emberi kapcsolatot. Fontos, hogy növekedjék a fiatalok közéleti aktivitása is. Alkalom a mostani választás arra is, hogy az > ifjúsági szövetség programját a taggyűléseken, küldöttértekezleteken ember­közelbe vigyük a fiatalokhoz, érezzék, hogy az ő alapszerve­zetükben mit kell tenniük, mi a feladatuk, mit vár tőlük a KISZ-szervezet. A célkitűzések helyi megfo­galmazásában a helyi párt- alapszervezetektől és. az irá­nyító KISZ-bizóttságoktól vár­nak segítséget. A választások második üteme arra is módot ad, hogy erősödjék, fejlődjék a KISZ rétegmunkája. Tovább kell fejleszteni az egészségesen megindult együttműködést az ifjúság nevelésében érdekelt állami és társadalmi szervek­kel. Ez esetben a most kezdődő KISZ-vezetőségválasztások is közelebb viszik megyénk KISZ-szerVezeteit azon az úton, hogy • teljesítsék a párt X. kongresszusán megfogal- mázott feladatukat, miszerint a KlSZ-szel szemben is növe­kedtek a társadalom, de egy­ben az ifjúság igényei is. A KISZ továbbfejlődésének alap­vető feltétele, hogy jobban ki­domborodjék politikai, kom­munista jellegének elsődleges­sége. HIVATÄSÄT MAGASABB SZÍNVONALON akkor képes a KISZ betölteni, ha jobban fi­gyelembe veszi az ifjúság kü­lönféle korosztályainak s réte­geinek sajátos helyzetét, eltérő tapasztalatait és igényeit, kü­lönösen azt, hogy az ifjúság egy része még tanul, más része pedig már a termelőmunka és a társadalmi élet cselekvő ré­szese. A KISZ-nek kell töre­kednie arra, hogy szocialista hazánk hű polgáraivá, haza­fias és internacionalista szel­lemben nevelje az ifjúságot, a szocializmus építésére mozgó­sítsa a fiatalokat, kezdeménye­ző szerepet vállaljon az ifjúság munkájának, művelődésének kulturális és sportéletének szervezésében, anyagi, szociá­lis helyzetének javításában. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja A HUNGAROVIN Borgazdaságok Export Vállalata 1973- ban 320 ezer hektoliter mustot és újbort vásárol, egyebek kö­zött a Pest megyei pincegazdaságtól. A vállalat szakemberei készülődnek az idei must és újbor fogadására. Befejezéséhez közeledik a vasúti szállító hordók javítása, a szállítóvezeté­kek és a pincék előkészítése. Szeptember 23-án nyit a poznani vásár Egy hét múlva, szeptember 23-án nyitja meg kapuit Poz­nanban a nemzetközi fogyasz­tási cikk vásár. Általános jel­legű kiállítás helyett az idén először rendeznek szakosított fogyasztási cikk vásárt, ame­lyen a Hungexpo szervezésé­ben öt külkereskedelmi és export joggal felruházott vál­lalat vesz részt. A magyar kiállítók öt szak­csarnokban, összesen 450 négyzetméternyi területen vo­nultatják fel termékeiket. Bő­séges áruválasztékra töreked­tek, s külön megjelölik azokat a cikkeket, amelyekkel részt vesznek a KGST szocialista integrációs programjában. Egyébként a lengyel külkeres­kedelmi kamara a KGST or­szágok közötti áruforgalom és gazdasági együttműködés eredményeinek bemutatására külön pavilont állít feL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom