Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-16 / 217. szám
4 "“síMirtap 1973. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP Mesterekre emlékezve TV-FIGYELŐ' Háromszáz éve született Mártyoki Adóm Szombaton és vasárnap ünnepségsorozat keretében emlékezik meg Szokolya Európa- hírű festőművész-szülötte, Mányoki Ádám születésének 300. évfordulójáról. Tegnap este 6 órakor nyitották meg a művelődési házban a Mányoki- kiállftást, amelyen Holtsági Endre tanácselnök mondott beszédet. A Mányoki-tárlatot ezután dr. Török Gyöngyi művészet- történész, az anyagot ez alkalomból Szokolyának kölcsönző Nemzeti Galéria munkatársa mutatta be a közönségnek. Az első nap eseményei 7 órakor lengyel—magyar barátsági ' esttel folytatódtak. Farkas Ferencnek, a Hazafias Népfront községi bizottsága titkárának és Feliks Allinának, a Lengyel Kultúra helyettes igazgatójának beszéde után, Szíj Rezső művészettörténész tartott 'öőadást; A lengyel— magyar képzőművészet kapcsolatai, különös tekintettel a XVIII. századra címmel. Az estet műsor és filmvetítés zárta. B. J. ★ ★ ★ M ost ünnepeljük a barokk kor nagy festőjének 300. születésnapját. Abban a korban született, amikor a reneszánsz elért eredményeit a barokk szellem átalakítja és amikor a XVII. században már kibontakozhatnak, s felszínre törhetnek a művészetben korábbi idők lappangó gondolatai. Megindul az ellentétek küzdelme a régi és az új között. Ekkor látja meg a napvilágot a Börzsöny-hegység egyik kis falujában Mányoki Ádám. Apja, János, igen művelt, Németországban tanult prédikátor, aki feleségével, Deli Katalinnal együtt Szokolyán telepedett le. Itt született meg a hat testvér közül a legidősebb, Ádám. A prédikátor nehezen tudja eltartani családját, mert a Pest megyei Szokolya község többször csatatér Thököly kurucai és a labancok között. 1683-ban I. Lipót császár Nógrád környékén vonul fel a török ellen és Rabatta tábornok mindenéből kifosztja a vidéket. Szokolya ezután sem tudott talpraállni. A környék falvainak lakói bujkálnak, menekülnek, a Mányoki-családnak is menekülnie keik K omáromban megismerkednek Doelfer János hadbíró-tábornokkal, akinek nincs gyermeke és a 12 éves, okosnak látszó Ádá- mot örökbe fogadja. Az édesapát a nyomor és a nélkülözés késztette, hogy erre a tettre rászánja magát. A kis Ádám Cellébe kerül, ahol szorgalmasan jár iskolába. Itt csakhamar feltűnik rajztehetsége. Nevelőapja Schiller rajzmestent bízza meg a fiú rajzoktatásával. Tanulmányait Hamburgban folytatja, ahol a holland virágfestészet, a francia és holland arcképfestészet ragadja meg, elsősorban pedig a francia Lar- gilliere van rá nagy hatással. Hamburgban történt végleges letelepedése után szoros barátságot köt Christian Ludwig von Haggéndorf diplomatával, aki szenvedélyes festménygyűjtő. (Haggéndorf írásaiban igen sokszor megemlékezik Mányokiról; jelentős forrásmunkát hagyott hátra Mányoki életéről.) A festő hamburgi tartózkodásából két képe és saját önarcképe maradt meg. Ezt az önarcképet véste bronzba Kisfaludi Strobl Zsig- mond Kossuth-díjas művészünk, s helyezték el 1932-ben a mai szokolyai református lelkészlakáson. M ányoki anyagi gondjai egyre nőnek Hamburgban. 1703-ban Berlinbe költözijc, ott egy ezredessel lakik egy házban. Egy alkalommal I. Frigyes Vilmos porosz király meglátogatja ezredesét és ott találja Mányokit, munka közben. A találkozás után Mányoki a király ezredének egész tisztikarát megfesti. Ugyancsak Berlinben találkozik II. Rákóczi Ferenc feleségével, akinek elkészíti arcképét az akkor már hírneves festő. A fejedelem felesége férjének akar kedveskedni azzal, hogy a művészt meghívja a fejedelmi udvarba. A porosz udvar gazdagabb — de Má- nyokiban megszólal a magyar hazafi és hazajön. Terebesen találja meg „a nagyságos fejedelmet”, aki udvari festőjévé nevezi ki, és havi 900 forint Mányoki híres önarcképe fizetést ad neki. Nem tudni biztosan, hogy Homonnán vagy Kassán festi-e mpg a fejedelem arcképét „Franciscus Rákóczi Prince de Transsylva- nie” felirattal. Kétévi udvari tartózkodása után Rákóczi Hollandiába küldi tanulmányútra, de egyúttal azt a feladatot is rábízza, hogy a hágai békeértekezleten hangsúlyozza: „A magyar békét ne felejtsék ki a megkötendő általános békéből.” Itthon Rákóczi hadában kiüt a pestis, a kurucuk csatákat veszítenek. Mányoki külföldön is kitart a fejedelem mellett. L engyelországban keresi fel a bujdosó fejedelmet a szabadságharc leverése után, hogy beszámoljon neki, hogyan hajtotta végre a feladatokat. Itt újra megfesti a fejedelem arcképét. Ez jelenleg a Szépművészeti Múzeum tulajdona és ennek a képe díszíti 50 forintosunkat is. Ebben az időben festi meg az ugyancsak lengyel földön bujdosó Bercsényi arcképét is. Danzigból Erős Ágost lengyel király drezdai és varsói udvarába kerül. Erős Ágost lengyel királynak szász választó fejedelemmé történt megválasztása után Mányoki Drezdába költözik, hogy a svéd háború alatt sokat szenvedett város építkezésénél ő is munkát nyerjen, ahol nyilvánvalóan szobrászokra és festőkre is szükség van. Tótfalusi öccsének biztatására hazajön Magyarországra és testvérénél telepszik meg, aki ugyancsak Rákóczi katonája volt. Itthon azonban kevés a munka; a barokk építészeti, képzőművészeti fellendülés hazánkban csak később kezdődik. Mányoki egész énjével itthon maradna, hogy szegény hazájában élhessen és dolgozzon, de szűkös kenyérre sem jut, a Pest megyei alispán sincs segítségére. Nincs más választása, minthogy újra elszakadjon szeretett hazájától és visszamenjen Drezdába. Csekély kis jövedelmét arra használja, hogy a külföldön bújdosó kurucokat támogatja. D rezdában éri el a nagy magyar művészt 1757, augusztus 6-án a halál. Sírja már nem található meg, mivel a János-temetőt 1817- ben lezárták, majd a területet parkosították, végül 1898-ban beépítették. Mányoki képzett ember volt. A kor legműveltebb köreiben forgott, s mert maga is mélyen gondolkodó ember, érthető, hogy minden egyes festménye egy-egy jellemtamdmány is. Ágh Bíró Béla Kazinczy-emlékművet avattak Abonyban Darvas József az irodalmi napon Irodalmi napot és Kazinczy- emlékünnepséget tartottak szombaton Abonyban. A ceglédi járás községeiből és Nagykőrösről mintegy 100 pedagógus, népművelő jött el, akik a filmszínházban megtekintették Darvas József Kossuth-díjas író Szakadék című drámájából készített filmjét. Délután a zeneiskola hangversenytermében író—olvasó találkozóra gyűltek össze. A találkozó vendége Darvas József, az írószövetség elnöke volt. 'A rendezvényen, amelyen Bállá János, a járási pártbizottság első titkára, dr Gaál Lajos, a járási hivatal elnöke is részt vett, a népművelők és pedagógusok előre összegyűjtött kérdései álapján Márky Péter járási népművelési felügyelő beszélgetett az íróval, Szakadék című filmje kapcsán. Marisa István Kazinczy-szobra Darvas József e beszélgetés során elmondotta, hogy íróként is a népet, osztályát akarta és akarja szolgálni, a faluhoz való hűség él benne és a hűség eposzának szánta Szakadék című drámáját is. A továbbiakban a pedagógus és a nép szoros kapcsolatáról szólt. A találkozó után az abonyi Kazinczy-kúria — a szociális otthon — parkjában felavatták a nagy nyelvújító, Kazinczy Ferenc mellszobrát, amelyet Martsa István, Mun- kácsy-díjas szobrászművész készített. Zsemlye János, a járási népfrontbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, Az idei év elején beszámoltam már arról olvasóinknak, milyen gondokkal küszködik a péceli művelődési ház. A földszintjén zenés vendéglő üzemel. Két kis helyiségét az MHSZ foglalja el. Itt működik a könyvtár, s az elmúlt év karácsonya óta a mozi is, mivel épületét életveszélyessé nyilvánították a szakemberek. Rendelés az irodában Több mint fél esztendő telt el azóta. Vajon történt-e valami változás? Erre kívántam választ kapni, amikor a napokban ismét felkerestem a péceli művelődési házat. A válasz csattanós volt: nemcsak, ho?v nem változott semmi, de néhány nap óta ide költözött az egészségház is. A folyosón elhelyezett öltöztetőasztalokon csecsemőket pelenkáztak. Az igazgatói irodában pedig folyt a rendelés. Érthető, ha ilyen fogadtatás után első utam a tanácsházára vezetett. — Nem tudtunk mást tenni — közölte Bagó Pálné vb-tit- kár. — Nincs más szabaif középületünk. Az egészségházat tatarozzák. Egy-másfél hónap alatt rendbehozzák, s akkor újra felszabadul a művelődési ház néhány helyisége. Együtt Pécelre Mit mondhattam volna erre? A helyszínen semmit. Másnap felkerestem Gödöllőn Jósvai Lajost, a járási hivatal elnökét. Meghökkent bejelentésemre, aztán közölte: — A legjobb lesz, ha együtt kimegyünk Pécelre... A dologról eddig nem volt tudomásom. — Hogy a szakterület gazdája is velünk legyen, hivatta Földiák Andrást, a művelődésügyi osztály népművelődési felügyelőjét. Pócsik Józseffel, a tízezer lakosú nagyközség tanácsának elnökével és Juhász Jáközöttük a szobor alkotóját, majd Darvas József mondott beszédet. A szobrot Szűcs László, Abony tanácselnöke vette át. Az ünnepség után a miskolci Herman Ottó múzeum anyagából Kazinczy-ki- állítás nyílt a kúria előcsarnokában. A parkban az ünnepség után a honvédség egyesített fúvószenekara adott műsort. A nagyközségi tanács elnöke, Szűcs László az abonyi Kazinczy-ünnepség és irodalmi nap alkalmával az Abo- nyiak Abonyért emlékplakettet adta át Darvas Józsefnek és Martsa Istvánnak. E. K. nossal, a pártbizottság titkárával kezdődött az eszmecseré. Vélemények — pro és kontra Pócsik József: — Tudom, hogy nem volt szerencsés dolog, de ez volt az egyetlen megoldás. Arra viszont ígéretet tehetek, hogy október elsejéig kiköltözik az egészségház a művelődési házból. Földiák András: — Nem lehetett volna elvégezni a tatarozást az iskolai szünetben? Pócsik József: — Kapacitás kérdése. Akkor nem volt, aki elvégezze. Jósvai Lajos: — És mi a helyzet a vendéglővel? Nincs lehetőség a kiköltöztetésére? Pócsik József: — A pécel—isaszegi ÁFÉSZ érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik ... Földiák András: — A vendéglő és a művelődési ház akkor sem egyeztethető össze. Odalenn harsog a zene, duhajkodnak az emberek ... Pócsik Józsefi — Egyszer már biztosítottunk egy épületet az ÁFÉSZ- nak. Ott lakatosműhelyt rendeztek be... Jósvai Lajos: — Már pedig tenni kell valamit. Határidőt szabni, hogy a vendéglő költözzön el... Juhász János: — Most költöttek kétszázezer forintot a vendéglő felújítására. Nemcsak az idén, de jövőre sem lesz pénzük ilyen célokra... Tízezer lakos érdeke Ügy tűnt, itt megreked a beszélgetés: nincs kiút e különös helyzetből. Vagy mégis? Jósvai Lajos: — A közművelődés tízezer Munkásélet. Faragó Jenő négy munkáscsaládot látogatott meg és költségvetésük számait vizsgálva arra' a kérdésre keresett feleletet, hogyan élnek ma a munkások Magyar- országon. A roppant koncentrált, szinte ridegen tényszerű, valósággal szociográfiai jellegű riport minden hangulati-érzelmi elemet és következtetést távol tartott magától. Ez a stílus a televízió nagyobb igényű vállalkozásaiban elég ritka. A hangulati-érzelmi hatásokkal dolgozó riportok jóval gyakoribbak. Pedig ez a hangvétel sem hatástalan. Csak a tényszerűség , hangsúlyozása másra apellál, mint a lírai-drámai feldolgozások. Mérlegelésre, következtetésekre, még akkor is, ha — mint most, Faragó riportja esetében — erre direkt félszólítással nem is ösztönöz. Négy család költségvetését és életét ismertük meg. Ha általános következtetésekre ez az anyag nyilvánvalóan nem is alkalmas, de egyetlen dolgot mégis kiemelhetünk a riportokból. Mind. a négy családnál feltűnhetett, akár fiatalok, akár idősebbek, akár egészen jól vagy kevésbé jól keresők, hogy milyen keveset költenek — pontosabban, hogy milyen kevés jut — színházra, mozira, könyvre. Mindezt a televízió pótolja. Egészen biztos, hogy nemcsak a riportban \szerep- lőknél van ez így, hanem sok tíz- vagy talán százezer munkáscsaládnál is. Kell-e magyarázni, mit jelent ez, mi következik mindebből ? A gyerekek * tanulásával kapcsolatban például? .. A hivatásánál fogva falujáró, körutazó Déryné Színház mellett most újabb társulat. péceli érdeke. Mi lenne akkor, ha rendbehoznák a mozi épületét, s oda költöznék át a vendéglő, a mozi pedig maradna továbbra is a művelődési ház épületében? Két kulturális intézmény mégis jobban összefér egymással, még segíthetik is egymás munkáját! Juhász János: — Az ötlet elgondolkoztató. Pócsik József: — Ujszászi Gyula, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója ígéretet tett arra, hogy jövőre jelentős összeggel hozzájárulnak a mozi felújításához. Gondolom, nem lenne akadálya annak, hogy ezt a pénzt közös művelődési ház, mozi kialakítására fordítsuk. Ez esetben a tanács magára vállalná, hogy felújítsa a mozi épületét, s azt felkínálja az ÁFÉS'Z-nak. Jósvai Lajos: — önálló vendéglő létesítésének nemcsak a tanács feladatának kell lennie. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az étterem haszna mégis csak az ÁFÉSZ-é. Gondolom, ez a fő profiljuk, s nem a lakatosüzem ... Földiák Andrási — Ez ügyben a lehető legrövidebb időn belül intézkedni kell. Pócsik József: — Már a jövő héten beszélünk az ÁFÉSZ igazgatójával. Utána pedig ismételten megkeressük a Pest megyei Moziüzemi Vállalatot. Lesz-e megoldás? Eddig a beszélgetés. Mit tehetne még hozzá az újságíró? Legfeljebb annyit: néhány hét múlva újra ellátogat Pécelre, hogy megtudja, megoldódik-e végre a művelődési ház gondja ebben a tízezer lakosú, a főváros szomszédságában lévő nagyközségben és vele együtt a közművelődés ügye. Prukner Pál llldlull írUjjéJiU. Igaza van a televízió bevezetőjének az< olasz Alberto Pandolfi filmsorozatának vetítése előtt: az Amazonas vidéki indiánok tragédiája nem oldható meg a háborítatlan ősiség megőrzésével. Az indián tragédiát, amely évszázadok óta tart és lényege a nép tömeges pusztítása, az őserdei élet konzerválása nem változtathatja idillé. Egyébként is a tizenkettedik órában vagyunk már. Ezt a népet a gyarmatosítók egész egyszerűen és a szó szoros értelmében kiirtották. De most, miután az indiánok minden erejüket elvesztették, hirtelen felébredt a fehérek lelkiismerete. Segíteni szeretnének a pusztuló népen. De ez már elkésett, az adott körülmények között ez már nem megy: a tragédia feltartóztathatatlan. Az indiánokon csak gyökeres fársadalmi átalakulás segíthetne. Az út nem visszafelé vezet. A külvárosok szennyes nyomortelepeire menekülő indiánok nem térhetnek vissza az erdőbe, az ősi életformába. Az olasz filmsorozat készítői hiába látják a megoldás lehetőségeit ebben az útban. Minden tény, amit bemutatnak, minden adat, amit ismertetnek, elgondolásuk képtelenségéről győz meg. A néző kénytelen vitatkozni a filmmel. De a film olyan gazdag anyagú, tényei olyan meggyőzőek, hogy a vita kimenetele egy percig sem kétséges: maga az ábrázolt valóság tagadja meg I a hibás következtetéseket. ökrös László mégpedig állandó fővárosi színház tűzte maga elé, hogy művészetét megismertesse a megyék színházlátogatóival is. A Huszonötödik Színház tesz szeptember 8-tól 17-ig tartó körutat Baranya megyében, 8 előadást tart, 8 társadalmi, gazdasági és művelődési szempontból különböző karakterű baranyai községben: művelődési házakban, iskolaudvarokon, parkokban. Mindenütt Gyurkó László: A búsképű lovag című darabját adják elő. A baranyai vendégjáték új közművelődési utat és formát jelent, a produkciót olyan településekre viszik el. ahol eddig színházi előadást alig vagy egyáltalán nem tartottak. Az előadásokkal, az irodalomórákon való aktív részvételükkel, irodalmi műsoraikkal, a spontán vagy szervezett közönség- találkozókkal politikai színházuk ideológiai-művészeti törekvéseit, céljait, eredményeit kívánják megismertetni a falusi közönséggel, ugyanakkor a színház tagjai is szeretnének hitelesebb és teljesebb képet kapni a magyar falu kulturális állapotairól. A kísérlet kétségtelenül figyelemreméltó, s talán nem lenne érdektelen Pest megyéi folytatása sem. Azonnal felveszünk KÉT GYAKORLOTT KARUSSZELESZTERGÁLYOST Idegen nyelvtudással rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet: a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán, BP. IX., Viola u. 45. Mire jó még a művelődési ház? Hangos tűnődés — tízszemközt Fővárosi színház, megyejáráson