Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

rtsi MEGYEI 1973. SZEPTEMBER 2., VASÄRNAP A népgazdaság fejlődése az ötéves terv első félidejében (Folytatás az 1. oldalról) nagyobb lesz a tavalyinál. A felhalmozás 1971-ben 27 száza­lékkal nőtt. Abban az évben erőteljes volt a beruházási te­vékenység és a készletfelhal­mozás is, mégpedig nagymér­tékű importnövekedéssel pá­rosulva. A szükséges intézke­dések után, 1972-ben a felhal­mozás az 1971. évinek s/4-ére csökkent. Ez lényegében a készletfelhalmozás mérséklő­déséből adódott, a beruházás gyakorlatilag stagnált. Az 1973-as év első félévének ada­tai még nem utalnak a felhal­mozási tevékenység élénkülé­sére. Látnunk keli azonban, hogy a fogyasztás és a terme­lés rendszeres növelése, az egészséges fejlődés nem való­sítható meg a felhalmozás tar­tós stagnálása mellett. Ipar, mezőgazdaság, közlekedés A népgazdasági ágazatok! termelésének növekedési üte­me és szerkezeti változása a tervben kifejezett szándékok­nak megfelelően alakult. Az ipar termelése 1971—1972-ben 6 százalékkal nőtt, 1973. I. fél­évében pedig 7 százalékkal. Az ötéves terv az ipari terme­lés kb. 6 százalékos növekedé­sével számolt. A legtöbb ipari ágazat fejlődése és strukturális változása is megfelel a terv előírásainak, gyorsabban azok az ágazatok fejlődtek, amelyek valamely kiemelt központi programhoz kapcsolódtak. Korszerűsödött az energia- termelés és -felhasználás, A gyártmánysitruktúra figye­lemre méltó változása mellett azonban nem elég gyors az át­térés a gépiparban a gazdasá­gosabb termékek termelésére és a követelményeknél las­súbb a termékek cserélődése. Az ipar leggyorsabban fej­lődő ágazata — a tervvel össz­hangban — a vegyipar volt (1971-ben 12,7 százalék, 1972- ben 10,7 százalék, 1973. I. fél­évében 14,3 százalék). A vegy­iparon belül nőtt a mezőgaz­dasági rendeltetésű vegyi ter­mékek, a különféle műtrágyák és növényvédő szerek aránya. — A tervezettnél lassabban fejlődött az építőanyag-ipar termelése. A növekedés 1971- ben 2,9 százalék, 1972-ben 3,3 százalék, 1973. I. félévében 4,1 százalék volt. A cementterme­lés néhány évi akadozás után 1972-ben 9 százalékkal, 1973. I. félévében fajvábbi 17 százalék­kal nőtt. Ebben az évben is ugrásszerűen emelkedett a falburkolócsempe-termelés. — A könnyűipar termelése 1971- ben mérsékelten emelke­dett (3,9 százalékkal), 1972- ben a növekedési ütem gyor­sult (5,8 százalék), 1973. I. fél­évében pedig 12,1 százalékos növekedés mellett a könnyű­ipar az ipar egyik leggyorsab­ban fejlődő ágazata volt. Az idei nagymértékű növekedés­ben fontos szerepük volt a belkereskedelem fokozódó ren­deléseinek, a növekedés anya­gi megalapozottságát pedig a végrehajtott rekonstrukciók biztosították. A IV. ötéves terv az építő­ipar feladatát az építési ke­reslet és kínálat között hosszú idő óta fennálló feszültségek feloldásában határozta meg. Ennek érdekében a terv gz építőipari termelés jelentős (évi 7—8 százalékos) növelését irányozta elő. 1971-ben a kivitelező építő­ipar termelése a tervet meg­haladóan, 10 százalékkal nőtt. 1972- ben a növekedési ütem — a beruházások mérséklésével összefüggésben — 4 százalék­ra csökkent, és ez év első felé­ben 3 százalék volt. A kivite­lező építőiparon belül az álla­mi építőipari vállalatok 1971- ben 10 százalékkal, 1972-ben 5 százalékkal, 1973. I. félévé­ben 44 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel azelőtt. A kereslet és a kínálat közötti feszültség az építőiparban je­lentősen csökkent. A mezőgazdaság 1971-ben 9 százalékkal, 1972-ben 3 száza­lékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A mezőgazda­ság már évek óta rendszeresen kielégíti az ország kenyérga­bona-szükségletét. Nagyjából megoldottnak tekinthető a korszerű kukoricatermesztés és a baromfitenyésztés. A ser­tésállományra korábban jel­lemző nagymértékű ingadozás jelentősen mérséklődött. A problémát jelentő cukkorrépa- és zöldségtermelés, valamint a szarvasmarha-tenyésztés erő­teljes fejlesztése érdekében hozott intézkedések hatását az 1973. évi adatok már részben érzékeltetik. Az idén nagyobb területen termelnek cukorré­pát, mint az előző években. Június végén a szarvasmar­haállomány 2,8 százalékkal, a tehénállomány 3,6 százalékkal nagyobb volt, mint 1972 köze­pén. A búzatermését!ag és ter­mésmennyiség minden koráb­bit jóval meghalad. Az áru- és személyszállítás­ban a szállítóeszközök meny- nyiségi növelése mellett a műszaki színvonal emelése, a műszaki feltételek javítása volt a cél. A vasúti közleke­désben — összhangban az energiastruktura-változással — folytatódott a dieselesítés, a villamosítás. A városi — és ezen belül is elsősorban buda­pesti — tömegközlekedést ja­vító tervcélok közül ezideig a metró kelet—nyugati vonalának használatba vétele és a szent­endrei helyiérdekű vasút meghosszabbítása valósult meg. Az életszínvonal alakulása, áruellátás A IV. ötéves terv azt mond­ta ki, hogy a lakosság reáljö­vedelmének emelkedésében — a hatékonysági követelmények teljesítése mellett — az eddi­ginél inkább legyen meghatá­rozó szerepe a reálbér növe­kedésének. A terv szerint öt év alatt a reálbérnek 16—18 százalékkal, a reáljövedelem­nek pedig 25—27 százalékkal kell emelkednie, ami éves át­lagban 3—3,4, illetve 4,6—4,9 százalékos növekedésnek felel meg. Az elmúlt két évben a reálbérek tényleges emelkedé­se elmaradt a tervezettől, 1971- ben és 1972-ben is 2,3—2,3 százalék volt. 1972 novemberé­ben az MSZMP KB állást fog­lalt az állami iparban és épí­tőiparban dolgozó munkások és művezetők béremelését il­letően. Ennek hatására 1973. március óta fokozódott a bér- kiáramlás és a II. negyedév­ben reálértéken mintegy 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A reáljö­vedelem 1971-ben lényegében a tervnek megfelelően emel­kedett (4,5 százalékkal), 1972- ben viszont mérsékeltebben (3,4 százalékkal). A családok reáljövedelmét nagymértékben befolyásoló el­tartottak — keresőképtelen gyerekek, betegek, öregek — ellátásának terhét az állam részben magára vállalja. A pénzbeni társadalmi juttatá­sok növekedése reálértéken 1971- ben 9,4 százalék, 1972-ben 10,8 százalék volt. A növeke­dés 1973. I. felében gyorsult, és folyó árakon 19 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit (reálértéken kb. 15 százalékkal). Az idei nagy nö­vekedés részben azzal függ össze, hogy a központi áreme­lések ellensúlyozására emelték a nyugdíjakat és a családi pót­lékot is. A terv az 1971—1975. évek­ben a termelői és a fogyasztói árak viszonylagos stabilitásá­val számolt, és kimondta, hogy a fogyasztói árak színvonalá­nak átlagos emelkedése nem haladhatja meg az évi 1—2 százalékot. A tényleges emel­kedés 1971-ben 2 százalék, 1972- ben 3 százalék, 1973. I. félévében 3,7 százalék volt. 1972-ben a tervet meghaladó áremelkedésben nagy szerepük volt egyes szeszesitalok és épí­tőanyagok viszonylag jelentős (11, illetve 7 százalékos) ár­emelésének, valamint az 1971. júliusában végrehajtott lakbér- emelésnek, amely utóbbinak terheit az állam teljes egészé­ben magára vállalta. Ugyan­akkor nagymértékben csök­kentették a szappanok, a mo­só- és mosogatószerek, egyéb háztartási vegyicikkek és a ha­risnyák árát. 1973 I. félévé­ben a fogyasztói árszínvonal- emelkedés nagyrészt a tej és tejtermékek, a cigaretták és az égetett szeszesitalok ár­emelkedéséből adódott. Az élelmiszerárak növekedésének ellensúlyozására a pénzbeni társadalmi juttatások növeke­dése mellett néhány ruházati és tartós fogyasztási cikk fogyasztói árának leszállí­tása szolgált. Különböző bér- és áremelkedésekké összefüggésben a tervidősza­kon belül a központi szándé­koknak megfelelően némileg változott a lakosság jövede­lemeloszlása. 1971—1972-ben a tervezett 143 000 lakással szemben 165 500 lakás épült, és így tel­jesíthető a IV. ötéves tervben elhatározott 400 000 lakás fel­építése. Az összes felépített lakáson belül a tervezettől el­térően kevesebb volt az álla­mi, és több a magánerőből épülő lakások száma. A lakosság áruellátása — a néhány cikkből időnként elő­forduló átmeneti hiány ellené­re — az ötéves terv eddig el­telt időszakában általában ki­egyensúlyozott, kielégítő volt és követte a jövedelmi szín­vonal emelkedését. A kereske­delem és az ipar kapcsolatá­nak javulására utal, hogy a kereskedelem 1973-ra, a ter­vezett jövedelemnövekedéssel összefüggésben, jóval több árut rendelt az ipartól, mint egy évvel korábban. Az adatok arról tanúskod­nak, hogy a népgazdaság az elmúlt két és fél évben álta­lában kielégítő irányban és mértékben fejlődött, a problé­mákra, aránytalanságokra ide­jében felfigyeltünk. A kellő előkészítés után megtett intéz­kedések helyeseknek bizonyul­ták. További feladat, hogy a fejlesztési programoktól való helyenkénti elmaradásokat felszámoljuk, a beruházási munka színvonalának javítá­sával és kiegyensúlyozottságá­nak biztosításával gyorsítsuk a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítását. Ez nem eredményezheti a fogyasztás­felhalmozás arányának romlá­sát, mivel — amint azt az elő­zőékben láttuk — vannak ten­nivalóink az életszínvonal nö­vekedési ütemének gyorsítását illetően is. Csakis a gazdasá­gosabb termelési szerkezet, a munka hatékonyságának eme­lése teheti lehetővé a termelés és fogyasztás kívánt mértékű növelését, valamint a külke­reskedelmi forgalom előnyös és kiegyensúlyozott bővítését. Végre, végre: eső Porhanyós földön gyorsabban Elegendő a vetőmag, a gép és a műtrágya A héten történt: az egyik megyei termelőszövetkezet szőlejét szemléltük éppen a gazdaság elnökével, amikor kövér cseppekben esni kez­dett. Az ingujjra vetkezett tsz-elnök rosszallóan pislo­gott az ég felé, kicsúszott a száján, hogy „a fene ezt az esőt”, aztán hirtelen föléb­redt benne a gazdalelkiisme- ret, s gyorsan a szájára ütött. Mint a gyerek, amikor a fel­nőttek társaságában ráéb­redt, hogy valamilyen nem egészen helyénvalót mondott és a várható büntetést ez­zel a gesztussal igyekszik megelőzni. Mert hát végre, végre érkezett néhány ki­adós zápor, oldódott kissé az aszály sanyargatása. Jó magágy a vetéshez Különösen a cukorrépa szenvedett, a kukorica síny­lette a száraz meleget: sár­gultak, összecsavarodva fu­rulyáztak levelei. A megye homokos vidékein, a déli te­rületeken, a dabasi, nagy- kátai, ráckevei járás egyik- másik vidékén, Cegléd kör­nyékén s még északon, Sződ, Főt térségében is megperzsel­te a nap a tengerit. A gaz­dák bizodalma azonban az előjelek szerint — nem volt hiábavaló, s úgy tűnik, hogy mint a tavasz utóján —, ga­bonaéréskor, a huszonne­gyedik órában ismét csak for­dult a kocka. Az őszi munkákat min­denütt szervezetten, jól elő­készítik a gazdaságokban. Korán befejeződött az aratás, az átlagosnál mintegy két héttel előbb kezdhettek a tarlóhántáshoz, szántáshoz. S az augusztus végi futóesők megkönnyítették a talajmun­kát is, a porhanyós földön gyorsabban dolgoznak a gé­pek, jobb minőségű magágyat készíthetnek az őszi vetéshez. Ügyelet november 30-ig A közelgő munkacsúcs te­endőire a szolgáltató válla­latok is alaposan felkészül­tek. A Gabonafeldolgozó és -Felvásárló Vállalat új, ideig­lenes tárolóhelyeket épít a várható, nagy mennyiségű termény befogadására. A megyei AGROKER-vállalat, az aratási ügyelethez hason­lóan, szeptember elsejétől november 30-ig ügyeleti szol­gálatot tart ígérik, hogy to­vábbra sem lesz fennakadás a mezőgazadsági munkákban alkatrészhiány miatt, s kellő számú gépet bocsátanak a gazdaságok rendelkezésére. A másik három: jövőre öt, egyenként ötszintes házból álló lakótelep épül Duna­keszin. Kettőben már laknak, a másik 3 jövőre készül el. A 95 lakásos telepen a MÁV Budapesti Igazgatósága és a Dunake­szi Járműjavító dolgozói kapnak lakást, valamint a községi ta­nács által kijelölt bérlők. Az érkező új gabonakombáj­nok a kukorica betakarításá­ra is alkalmasak, lesz ele­gendő Zmáj kukoricakom­bájn és csőtörő gép. Talaj­művelő gépekből, különböző típusú traktortárcsákból, kul- tivátorokból mintegy 10—15 százalékkal többet adtak el, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Folyamatosan szállítják az őszi mezőgaz­dasági munkákhoz szükséges műtrágyákat is. Azok a gaz­daságok, amelyek idejében föladták megrendelésüket, időben megkapják a nitro­gén, a kálium, a foszfor és a komplex műtrágyát. Jó az el­látás növényvédő szerekből, kellő mennyiségben van rak­táron csávázó vegyszer, rág­csálók, rovarkártevők és gombabetegségek elleni vé­dekezőszer, talajfertőtlenítő. A Vetőmagtermeltető és El­látó Vállalat tájékoztatása sze­rint elegendő őszi árpa, rozs és tritkále vetőmag áll a gazdaságok rendelkezésére. Őszi búzából is megfelelő a kínálat, gondot okoz viszont, ’hogy a termelőszövetkezetek egy része még nem jelentette be vetőmagigényét, s ezzel késlelteti a szállítást. Bősé­ges készlettel rendelkezik a vállalat a takarmánynövé­nyek vetőmagjából, idejében 'kiszállítják a megrendelt lu­cerna-, szöszösbükköny-, bí­borhere-, takarmányborsó- vetőmagot. Édesednek a szemek Készülődnek az őszi csúcs- idényre a cukorgyárak — szeptember első napjaiban kezdik átvenni a cukorrépát —, s nem kevésbé a bőripar vállalatai. S hogy haszna is volt az utóbbi hetek száraz időjárásának, erre bizony­ság: a pincegazdaságoknak igencsak főhet a fejült, hogy miként tárolják a várható nagy termést. ígérik: meg­oldják ezt a kérdést a szüre­tig, nem lesz fennakadás az átvételnél. A megye gazdasá­gaiban egyébként nemcsak rekordtermést ígérnek a sző­lők, hanem igen jó minőségű bort is: biztatóan alakul a cukorfok, kellően édesed­nek a szemek. A. Z. Szakszervezetek Pest megyei hete Részt vettek: huszonötezren EMLÉKEZETES MARAD megyénk szervezett dolgozói számára az augusztus 11. és 19. között Vácott és körzeté­ben megrendezett szakszerve­zetek Pest megyei hete. A nagyszabású előkészítő és szervező munka eredménye­ként a hét rendezvényein több mint 25 ezer szakszervezeti tisztségviselő, aktivista, szer­vezett dolgozó vett részt. A rendezvénysorozat jelentősé­gét emelte, hogy a találkozó­kon, munkamegbeszéléseken, kulturális programokon az egész megyéből voltak részve­vők, akik hazatérve, mások módszereivel, gondolataival gazdagodva számolhattak be a hallottakról. A HÉT ESEMÉNYEI KÖZÉ TARTOZTAK a termelést és gazdálkodást segítő rendezvé­nyek. A Forte gyár klubhe­lyiségében például fiatal mű­szakiak és közgazdászok vi­tatkoztak a közgazdasági és műszaki munka összhangjá­nak kérdéseiről. Dunakeszin a művelődési központban a Bri­gádélet folyóirat olvasói an­kétjén négy üzemből meghí­vott brigádvezetők élénk vi­tában tárgyalták meg a szo­cialista brigádmozgalom fon­tos kérdéseit: legyen-e tagja a brigádnak a helyi gazdasá­gi vezető, milyen újabb mód­szerek alapján történjen az értékelés, mi a brigádok sze­repe a munkássá nevelésben. E két rendezvény is megmu­tatta, hogy megyénk szakszer­vezeti szervei és tagsága érti és teljes erővel meg akarja valósítani a SZOT-határozatot, amely kimondta, hogy a szak- szervezetek 1973-ban erőtelje­sen segítsék a gazdasági cé­lok megvalósítását, hiszen az életszínvonal további emelése döntően gazdasági feladataink teljesítésétől függ. A szakszervezetek XXII. kongresszusa a rétegpolitikai tevékenységből kiemelte a dolgozó nők és a dolgozó fia­talok közötti szakszervezeti munka fejlesztését. E törek­vés hatotta át a Munkásnők az üzemben című ankétot, amelynek fő témája volt a nők részvétele a társadalmi és mozgalmi munkában. AZ IFJÜSÄGRA IS nagy figyelmet fordítottak a rende­zők. A SZOT elnpksége és a KISZ KB intéző bizottsága egyeztetett álláspontjának megfelelően szakszervezetek és ifjúsági szervezőtek együtt segítették a rendezvénysoro­zat kulturális és sportmeg­mozdulásait. Nagy többség­ben fiatalok vettek részt a Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigádok vetélke­dőjének döntőjén, amely nem­csak névadójuk életének és munkásságának ismeretét mé­lyítette, de fokozta a brigád­tagok között az összetartozás érzését és a közös munka örö­mét. Hasonló hatást eredmé­nyezett a művészeti együtte­sek bemutató előadása a váci zeneiskolában, melyet szak­mai és művészetpolitikai jel­leggel tartottak. A részvevő­ket és a nézőket egyaránt foglalkoztatta a verseny, amelynek keretében 35 üzem 430 sportolója mérte össze tudását különböző sportágak­ban. A szakszervezeti munka színvonalát, hatékonyságát, a mozgalom belső életének szervezettségét, az aktivisták és a tagság jobb informáltsá­gát szolgálta a többi rendez­vény is, például az üzemi munkavédelmi felelősök kon­ferenciája, a váci tv-képcső­gyár kultúrtermében az üzem­egészségügyi felvilágosító és nevelőmunkáról tartott an­két. Nagy érdeklődést váltott ki és utólag is komoly vissz­hangja volt annak a fórum­nak, amelyen a Társadalom- biztosítási Igazgatóság veze­tői válaszoltak a szakszerve­zeti aktivisták kérdéseire. A szakszervezeti könyvtá­rosok tanácskozása Vácrátó- ton, a botanikai intézetben zajlott. Beszélgettek és ta­nácskoztak a kertben séta- utak alkalmából. A forró déli napsütés idején pedig egy központi helyiségben beszél­ték meg a legfőbb témát, a könyvtárak közművelődési feladatait. HASONLÓ RENDEZVÉNY- SOROZAT még nem volt a megyében. Ennyi szakszerve­zeti _ esemény, ilyen sok rész­vevővel: kezdeményezőkész­séget, körültekintő előkészí­tést követelt. A végső cél az volt, hogy jól sikerüljön ez a hét, és ebben az esetben az idei rendezvényt további ha­sonlók kövessék. A szakszer­vezetek Pest megyei hete* mindkét célnak tökéletesen , megfelelt. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom