Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-14 / 189. szám

1973. AUGUSZTUS 14., KEDD PEST HEGTE« cMivlap IV. országos Ifjú Gárda szemle Ma érkezik Verőcére az 550 fiatal SZERDÁN: ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ Ma népes csoport érkezik a verőcei Express-táborba: több mint ötszáz fiatal, az egész or­szágból, Ugyanis itt rendezik meg augusztus 14—20 között a XV. országos Ifjú Gárda szem­lét., A mai nap még a beren­dezkedésre, az ismerkedésre szolgál, a holnapi már tartogat izgalmakban bővelkedő esemé­nyeket : Verőcén úszásban, s fegy­veres váltófutásban mérik össze erejüket a 8 fős ra­jok, míg Mátyásföldön a lövész­versenyre kerül sor. Délután a váci Konstantin téren nyit­ják meg ünnepélyesen a szem­lét, s rögtön utána elkezdődik az alaki és menetdal-verseny, ahol a 25 fős szakaszok jeles­kedhetnek. Augusztus 16—17-én kétna­pos harci túra Verőce—Ma- gyarkút—Törökmező térségé­ben, ez dönti el, ki lesz az or­szágos szemle győztese. Az ün­nepélyes eredményhirdetést Törökmezőn rendezik. Az utolsó két napon az 550 fiatal megtekinti a magyar néphad­sereg Vácott rendezett újító- és barkácskiállítását, részt vesznek az ezeréves Eszter­gom ünnepi rendezvényein, s ott lesznek a katonai fő­iskolák tisztavató ünnep­ségén Budapesten. Pest megyét — a megyei If­jú Gárda szemlén győztes — váci csapat képviseli. „Váci“ üzem Pásztón Üj ipari üzemet adtak át rendeltetésének hétfőn Pász­tón: elkészült és üzembe he­lyezték a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységét. Az üzem tervezett ötszáz főnyi dolgozó­gárdája évente százhatvanmil. lió forint értékű ruházati cik­ket állít elő a korszerű kon­fekcióvarró gépsorok és sza- bászati berendezések segítsé­gével. Megkezdődött a szakszervezetek Pest megyei hete XFolytatás az 1. oldalról) A befejezés izgalmát fokoz­ta, hogy a második és harma­dik hely sorsát külön verseny­nyel kellett eldönteni, amely­ben egy ideig fej-fej mellett haladt két csapat. Végül a szerencse és a nagyobb tudás a dunaharasztiak javára dön­tött. A verseny végeredménye: 1. Mezőgazdasági Gépgyártó- és Szolgáltató Vállalat, Mo- nor, 49 pont. 2. Az OTP du- naharaszti fiókja, 41 pont. 3. A Közúti Gépellátó Vállalat, Cégléd, 40 pont. A győztes brigádnak egy magnetofont, a másodiknak egy rádiót, a harmadiknak 1000 forint értékű vásárlási utalványt adtak át. A zsűri a döntő többi résztvevőit is dí­jakban részesítette. Végül egy kedves színfolt a teremből. A versenyzők és né­zők távozása közben az egyik brigádtag körbevitte brigád­juk naplóját, és valamennyi versenytárstól aláírást kért egy, Petőfi Sándor arcképével díszített naplóoldalra. A kevesebb baleset nem lehet ok az elégedettségre Tíz év óta állandóan javul megyénkben a munkabizton­ság helyzete. 1963 óta és je­lenleg is az első félév balese­ti arányszámai csökkenő ten­denciát mutatnak — mondot­ta tegnap a megye munkavé­delmi helyzetéről Vácott tar­Százhalombatta, szabad szombat Délelőtt tíz óra. A DKV iroda­házában és környékén hétköznapi a for­galom. — Szabad szombatról üze­münk esetében nem lehet egyértelműen beszélni — mondja Kovács Zoltán munka­ügyi osztályvezető. — Nálunk ugyanis háromféle munkaidő- beosztás van: 40, 42, és 44 órás munkahét. A finomító folya­matos üzem, akár egy napos leállás is — egyebek között — több milliós kárt okozna. A technológiai üzemben dolgo­zóknak tehát szabadnapjuk van, ami egyszer egy hónap­ban szombati, napra esik. A kiszolgáló egységben dolgo­zóknak két szombatjuk sza­bad, a hónap utolsó hetére pedig két szabadnapjuk esik. Ha az alkalmazotti állomány szabad szombatos, akkor kö­rülbelül 1200 ember van távol az üzemtől, az összlétszám csaknem egyharmada. Ma megközelítőleg 250-en vannak szabad szombaton.----------------------------p üzem | Folyamatos | nem------------------------------ ismer megállást, még karácsonykor, sőt újévkor sem, egyetlen egy koccintás! időre sem. A 3 mil­liós üzem délelőtti műszakja is komplett: kilencen irányít­ják, vigyázzák a szemet gyö­nyörködtető fiatal létesítmény minden lélegzetvételét. Nyu­godtan töltheti családi kör­ben minden szombatját (pon­tosabban a szombatra eső szabadnapját) Szabó Zoltán üzemvezető és a többi távol levő dolgozó is. — Csak üzemzavar esetén kell behívni a főnököt — mondja a műszerteremben Hoiló Ferenc műszakvezető—. Ha a szénhidrogén koncentrá­ció negyven százalék fölé ke­rül, lerobban valamelyik na­gyobb szivattyú, ha a vezeték megsérül. Délelőtt 11 óra. A nap va­lósággal szidolozza a feléje nyújtózkodó, ezüstösen vakító desztilláló tornyokat. — Eddig semmilyen rendhagyó ese­mény nem történt — mondja Milei Béla lakatos —, hacsak az nem, hogy csöpögött a ben­zinvezeték, de fél óra alatt megjavítottam. A laboratóriumi tisztaságú, többségében felügyeleti mun­kát igénylő, automatizált üzemóriás jelenleg tényleges teljesítményének csupán két­harmadat teljesíti, de még ez is naponta 6 ezer tonna nyers­olaj feldolgozását jelenti. ,------------------ lépcsőház­| Kopott ban az egyik------------------- szomszéd va stag szőnyeget püföl prak- kerral, mikor Deák Árpád, a 3 milliós üzem egyik szabad­napos üzemvezetője csenge­tésünkre ajtót nyit. Pár per­ce van csak számunkra, mert éppen készül kimenni autó­busszal Dunafüredre, az apó­sához. A felesége — a parof- finüzemben adminisztrátor — már korábban leutazott. — Hogy mi lesz a program? Hát tanulás. Másodéves leve­lező hallgató vagyok a Veszp­rémi Vegyipari Egyetemen. Két szigorlatom még hátra­van; matematikából és fiziká­ból. A nem éppen irigylésre méltó vizsgák időpontja: au­gusztus 27. Schram Antallal a munkás- szálló portáján ismerkedünk meg. Pontosan lejegyezzük: a 18. életévet betöltött vegyipari szakmunkás tavaly augusztus óta a Klaus-üzemben kénhűtő- dob-kezelő. — Heggel, ha szabadnapos vagyok, többnyire az ÁBC-ben eszem valamit. Ebéd a Száz­halomban — amennyiben az ebédnek nevezhető —; a vál­lalatnál lehet befizetni. Vacso­rára néha főzök valamit, a múltkor príma csirkepörköltet csináltam. A portás néni vállalja a tanúskodást Antal főzőtudo­mánya mellett. — Még nem tudom, mihez kezdjek a mai nappal, való­színű megvárom a haverokat a délelőtti műszakból, aztán majd csak kitalálunk valamit. Túl sok lehetőség nincs itt Baltán, az biztos. A gyár mű­velődési házában van a mozi, de az autóbusz bizonytalan időpontban indul. Itt a szál­láson már hónapok óta rossz a televízió. Aki szórakozni akar, az többnyire bejár Pestre... Két évben ha egyszer haza­utazik a szüleihez Mecsek- pölöskére. Letelepedésre ed­dig még nem gondolt Száz­halombattán, talán, ha lakást kapna. De ahhoz meg kellene nősülnie, s arra még bőven van ideje.--------------------p központjá­A várOS ban fekvő---------------------- ÁBC-áru­házba a lig lehet bejutni a sok vásárlótól. — Péntek a legerősebb nap — mondja Hóbor F erencné vezetőhelyettes. — Amíg az át­lagos napi forgalom 80—90 ezer forint, pénteken ez megköze­líti a 140 ezer forintot. Ilyen­kor szombat délelőtt valamivel kevesebben vannak. Bőséges az ellátás — szárazáru kivéte­lével — mindenből. Zárásig ki tudunk szolgálni például tőke­húst, baromfit, tasakos tejet — ezek a legkeresettebb cik­kek. A Százhalom étterem még üres, terítik az asztalokat. 12 órától lehet ebédelni.' — A DKV-ból naponta 160— 170-en ebédelnek itt nálunk, illetve viszik innen az ételt —• tájékoztat Tóth Lászióné, a vezetőhelyettes. — Az üzemben 5,60-at kell befizetni (ehhez 4,10-et térít a vállalat), ezért mi háromfogásos menüt szol­gálunk ki, 6,60-as nyersanyag- költséget alapul véve. A nor­mába igaz, hogy csak 5—6 deka hús fér bele, viszont mindennap van valamilyen sü­temény is. A mai menü pél­dául ' csontleves, krumplifőze­lék fásírozottal és palacsinta. Szombaton étkeznek a legke­vesebben. Bizonyára sokan el­mennek a hét végén vagy ott­hon főznek. Korábban ötszáz főre főztünk — idejártak a DHV-sok is, akik most saját étkezdéjükben ebédelnek —, de a KÖJÁL lecsökkentette a kiszolgálható adagok számát, mivel a hivatalos kapacitá­sunk csak háromszáz. Percekkel múlt dél. A kicsi­re méretezett Zöldért előtt fél­meztelen férfiak kövidihkáz- nak üvegből. A boltban nem alkarnak fogyni a vevők. Pe­dig a polcokon már nem ép­pen díjnyertes áruk kínálják magukat eladásra, — Rakott krumpli lesz ebédre, uborkasalátával — mondja a sor közepén Uitz Mihályné, akinek a helyi Ru­haipari Ktsz biztosítja a sza­bad szombatot. — Hordtuk egy ideig a DHV-étteremből az ebédet, de a férjem három műszakja miatt ez a megoldás nem vált bé. így aztán min­dennap főzök. Magunk miatt is, de főleg a nyolcéves kislá­nyomnak és a hároméves kis­fiamnak. 1--------------=■ a sürgés-forgás Na gy a Duna-panton,----------------- a DKV 4 mil­lió forintos költséggel épülő vízisporttelepén, hiszen au­gusztus 20-a az átadási határ­idő. Az itt munkálkodók leg­többje szabadnapos — társa­dalmi munkában dolgozik. Például a Nguyen Van Troi szocialista brigád jó néhány tagját itt találjuk; Szabó Lajos brigád vezetővel az élen a vil­lanyszerelési munkákat vég­zik. A habarcsosládánál be­szélgetünk dr. Nagypataki La­jossal, a kutatási főosztály vezetőjével és Segesvári Mária laboránssal, Böröcz László, az olajkeverőüzem brigádvezető­je már egy hete dolgozik itt, feleségével — szabadságuk idejében. — Eddig — megközelítően — 630 ezer forint értékben 42 ezer óra társadalmi-munkát végzett itt szabad idejében az üzem mintegy 2200 dolgozója — mondja Strgsszer Gáspár, az építkezés főszervezője. — Most tartunk a finisnél, még 22 köbméter betont kell bedol­gozni. Aztán már csak a csino­sítás van hátra ... Kert ész—Mészáros meghívottak ezenkívül meg­tekintették a legújabb mun­kavédelmi filmeket, valamint az ankéthoz kapcsolódó kiál­lítást, amely többek között lángmentes ruhákat, védőci­pőket, a vegyipari ártalmak ellen használható tárgyakat és más egészségügyi, valamint védőeszközöket sorakoztatott fel. Pacsay Vilmos Napirenden az urbanisztika Hétfőn a szombathelyi taní­tóképző intézet dísztermében megnyitották a Savaria nyári egyetemet. Hallgatói hazánk húsz városából, ezenkívül a Szovjetunióból, az NDK-ból, Csehszlovákiából, Jugoszláviá­ból, Ausztriából és Olaszor­szágból érkeztek. Az idén a hagyományos művészettörté­neti szekció mellett urbanisz­tikai tagozata is van a? egye­temnek. A megnyitó előadást Bondor József építési és városfejlesz­tési miniszter tartotta. tott vitaindító előadásában Frits István, az SZMT mun­kavédelmi főfelügyelője. A javuló helyzettel mégsem lehetünk elégedettek, mert egyrészt a javulás üteme las­sú, másrészt nincs arányban azokkal az állami és vállalati beruházásokkal, amelyek ala­pot adnak a munkavédelem fejlesztéséhez is. A megjelent vállalati igaz­gatók, szb-titkárok, vállalati szakszervezeti felügyelők és biztonsági megbízottak előtt Frits István ismertette, hogy a 2019/1971-es kormányhatáro­zat megjelenése óta a válla­latok konkrétabban határoz­zák meg feladataikat, emelke­dett a beruházásokra fordított összeg és a szakszervezeti bi­zottságok tervszerűbben és ak­tívabban vesznek részt a munkavédelmet is célzó ter­vezésekben. Mindezek ered­ményeként javult a termelő- berendezések felújítása, kor­szerűsödnek a technológiák és a rekonstrukciók is javítják a munkakörülményeket. Ugyanakkor viszonylagos el­maradás van a gazdasági ve­zetők részéről a munkavédel­mi szabályok betartásában és betartatásában. Szemléleti problémákat jelez, hogy a gazdasági vezetők többsége csak a termelésre koncentrál és nem teszi a munkavédel­met szervező és irányító te­vékenysége szerves részévé. A megyei munkavédelmi fő­felügyelő részletesen ismertet­te a Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa munkavédelmi bizottsága ellenőrzéseinek ta­pasztalatait, a biztonsági szemléket, a védőberendezé­sek és védőeszközök haszná­latát, az oktatást, valamint a munka- és üzemszervezést il­letően. Elmondotta, hogy sok esetben nem megfelelő a munkavédelmi tervek tartal­ma, a célkitűzések nem a leg- . gyakrabban előforduló bal­esetekre irányulnak és nincs rendszeres ellenőrzése a mun­kavédelemre előirányzott ösz- szegek felhasználásának. A vitaindító a balesetek ki­vizsgálásával, a jegyzőkönyve­zéssel és a kártérítésekkel kapcsolatos tennivalókat is ele­mezte. Sok esetben később­re marad a 24 órán belül kö­telező kivizsgálás. A szakszer­vezeti bizottságok nem sze­reznek érvényt annak a hatá­rozatnak, amely a vállalato­kat csaknem minden baleset után kártérítésre — legalább a 75 és 100 százalék —, a táppénz és kereset közötti kü­lönbség megfizetésére kötele­zi. Az előadás befejező része felhívásszerűen hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti bizott­ságok számoltassák be a vál­lalati vezetőket, kérjék szá­mon a munkavédelmi sza­bályzat betartását és a mun­kavédelmi tervek megvalósí­tását, szélesítsék a társadalmi aktivitást — a gazdasági ve­zetők pedig igényeljék az ő munkájukat is segítő szak- szervezeti tevékenységet. Az előadást vita követte. A Fiatalkorú K ét tizenéves betö- röcske ül a nagyká- tai rendőrkapitány­ság zárkájában. N. Miklós és B. Kálmán üzleteket tört fel a járási székhelyen, s azokból készpénzt, külön­böző árucikkeket — sok csokoládét meg italt — lo­pott. Betörőcske. Akár kedé­lyesen is hangozhatna — mert mi mást mondhatna az ember tejfölösszájú le­génykékre —, ha e betö- rőcskékből évente akadna négy-öt. Sajnos, több van. Jóval több. Pest megyében évek óta folyamatosan növekszik azoknak a bűneseteknek a száma, amelyeket fiatalko­rúak követtek el. Magas a fiatalkorúak aránya — évenként váltakozva tíz, tizenkét százalék — az él­ítéltek között. Lopás, garázdaság, tár­sadalmi tulajdon elleni bűntett — így kezdődik a „rangsor”, s folytatódik a súlyos testi sértéssel, az erőszakos nemi közösülés­sel, a rablással... A bűn: társadalmi jelenség, har­colni is társadalmi eszkö­zökkel és méretekben kell ellene. A fiatalkorú bűnö­zés ellen még inkább. Sokan szeretnék ezt ' a feladatot a bűnüldöző és az igazságszolgáltató appa­rátusra testálni; azért kap­ják a fizetésüket, hogy el­kapják a randalírozó, üzle­teket fölfeszítő, bandákban erőszakoskodó fiatalokgra- bancát. Persze, azért van­nak. Ha már megtörtént a bűncselekmény. De mi van előtte? A bűn nagyon ritkán előz­mények nélkül való. Amint egyik beszélgetőpartnerem fogalmazta: majdnem min­den esetben megtalálható a bűncselekményt motiváló háttér. A rendezetlen csa­ládi élet, a szülői felügye­let elhanyagolása vagy teljes hiánya, a durva, nem ritkán brutális bánásmód, a környezet közömbössége. Igaz, ettől még nem kell bűnözővé lenni. Sok ifjú megküzd a korán rásza­kadt bajokkal, szenvedé­sekkel, s tisztességes em­ber, törvénytisztelő állam­polgár válik belőle. Ám ta­gadhatjuk-e, hogy bizo­nyos feltételek között a züllés, az erkölcsi leala- csonyodás szinte törvény- szerű, a gyenge jellem szá­mára már-már természe­tes? x A mi igazolja ezt: a leg­ritkább eset, hogy a létfenntartás — ma­gyarán az éhség, a hideg, a ruhátlanság, az . otthon- talanság — áll a bűncse­lekmény mögött. Sokkal inkább a gyors és „köny- nyű” pénzszerzés, a mun­kától való irtózás, az er­kölcsi érzék hiánya, s nem­egyszer az — unalom. Egyszerű annak megál­lapítása, hogy nálunk a társadalmi körülmények — szemben más társadalmi berendezkedésű országok­kal — senkit nem indíta­nak bűncselekmény elkö­vetésére. Egyszerű annak kimutatása is, hogy a tol­vaj, a betörő, a rabló dol­gozhatott volna, ha akar, s megélhetne becsületes ke­resetéből. Még egyszerűbb nagy általánoságban kinyilat­koztatni, hogy tegyen töb­bet a megelőzésért a tár­sadalom. Tegyen. De mi az, hogy „a társadalom”? A szülő a pedagógustól kívánja el, követeli meg a nevelést, a tanácstól, a munkahelytől a felügyele­tet, a fékentartást — „én nem bírok vele” —, holott a nevelés, az emberformá­lás első, s legfontosabb szakasza a családra jut, ott megy végbe, ott marad el. Gyálon, Öcsán, hogy csupán kettőt említsünk a tipikus agglomerációs öve­zetbeli települések közül, hosszú listát tesz ki a ve­szélyeztett gyermekek ne­ve, azoké tehát, akiket a családból kellene kiemel­ni, hogy egészség- vagy személyiségkárosodásuk megelőzhető, megállítható legyen. Aláhúzom: a csa­ládtól kellene megszabadí­tani ezeket a gyerekeket... Meditáljunk azon, mifé­le fordított helyzet ez? Vagy inkább az szolgál el­gondolkodásunk alapjául, hogy a társadalom egészé­nek haladása nem zárja ki bizonyos lumpenrétegek lé­tezését, sőt, újratermelődé- • sét? Ügy hiszem, az utóbbi _ az elgondolkoztató, a meg­oldás keresésére sarkalló. Nem egyik napról a má­sikra lesz bűncselekmény elkövetője — majd a rend- t szerességgel bűnöző — a fiatalkorú. A vizsgálatok, amelyek a fiatalkorúak ál­tal elkövetett bűncselek­mények legjellemzőbb faj­táira terjedtek ki, azt mu­tatták, hogy ritka kivétel­től eltekintve fölfedezhető az érzelmi-gondolkodásbeli „vonal”, amely végül is a törvényekkel való szembe­forduláshoz vezet, bűncse­lekménybe torkollik. Erre a vonalra sok minden rára­kódott, az iszákos apától elszenvedett verésektől a rossz társaság befolyásáig. S csak ritkán lelhetők ; meg ezeknek a rárakódá- soknak az ellenpontjai, a hivatalos meg a közösségi beavatkozás nyomai, pél­dául az iszákos apa kény- * szer-elvonókúrára való jut­tatása, a rossz társaság igazgatásrendészeti eszkö­zökkel, de ifjúságpolitikai módszerekkel történő fel­oszlatása. Egyszerűbben: a rossz behatásokat nem kö­zömbösítik a jók, mert arányuk egyenlőtlen. E nnek az aránynak a fokozatos megváltoz­tatása kínálja a javu­lást, a megelőzést, azok­nak a személyi és közössé­gi korlátoknak a megszi­lárdítását, amelyek visz- szatartják a könnyen haj­lót, a jellemileg gyengét, erkölcsileg ingatagot. A büntetés célja a visszaret- tentés. A megelőzésé a visszatartás. Korántsem fogalmazásbeli különbség ez, nagyonis gyakorlati. S nem kétséges, a társadalom számára melyik a haszno­sabb, fontosabb, értelme­sebb. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom