Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-09 / 185. szám

Tanterem, járda - társadalmi munkában Péteriben az általános is­kolát újabb tanteremmel kí­vánják bővíteni társadalmi munkában. Ugyancsak társadalmi mun­kában építik meg a Petői, és Bajcsy-Zsilinszky utcák járdáját: körülbelül 500 folyó­méterrel lesz hosszabb a szi­lárd burkolatú járda a köz­ségben. Ifjúsági klub Vecsésen A vecsési művelődési ház­ban megalakult azifjúsági klub, mely összejöveteleit minden kedden és szombaton 19-től 21 óráig tartja. ÜLLŐ Szünetel a bölcsődei ellátás Augusztusban Üllőn szüne­tel a bölcsődei ellátás, mivel megkezdték az intézmény tel­jes korszerűsítését, belső fel­újítását, az épületrészek bőví­tését. A munkálatok pénzügyi fe­dezetét a nagykőrösi tanács biztosítja. VASÁRNAP / Vásár Motoron Monoron, augusztus 12-én, vasárnap, országos állat-, kira­kodó-, valamint használtautó- és motorvásárt tartanak. Vész­mentes helyről, szabályszerű járatlevéllel, mindennemű állat felhajtható. M0H0MIDEEI XV. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 9„ CSÜTÖRTÖK Monor Kossuth Tsz Már a szőlőt GAZDAG TERMÉS - KÉSŐBB NYÚJTOTT MŰSZAKBAN JÓÍZŰ A MUST A monori Kossuth Tsz-ben augusztus 2-án megkezdődött a szüret. A hatalmas, 120 hol­das szőlőtábla egyharmada primőr fajta: Csabagyöngye, Saszla és Glória. Először a Csabagyöngye érett meg, eddig egy vagonnal szü­neteltek le belőle, a közös gaz­daság fővárosi piacokon érté­kesíti. De érik már a Saszla és a Gló­ria is, elkezdték a szedé­sét. Pásztor János brigádvezető elmondotta, hogy naponta 30 lány és asszony szüretel. Jó termésre számítanak, a primőr fajtából 16, a késeiből 36 var gont várnak. Szél Mihálynét, Kajli Imré­nél, Bokros Károlynét, Kajli Istvánnét és a többieket a sző­lőtőkék között, .munka közben találtuk. Szorgalmasan dol­goztak a nagy melegben. Bokrosné: — Kilencforintos órabért ka­punk, de később már teljesít­ménybérben dolgozunk. Szép a szőlőtermés, talán még soha nem volt ilyen. Serény munka a szőlőtőkék között. Mutnéfalvy Adorján felvétele Megírtuk — intézkedtek Elégedetten — a szociális otthonban Múlt évben írtunk Fülöp Lajos monori lakos hányatott életéről. Volt lakása, de ott­hona nem. Ahol befogadták, ott húzódott meg éjszakára. Napszámba járt hosszú éve­ikig a szőlőhegyre, de már nem' győzte a munkát. Sem felesé­ge, sem családja nem volt, aki gondoskodott volna a 76 éves ember ápolásáról. Felkéré­sünkre a járási hivatal igaz­gatási osztálya azonnal intéz­kedett: elhelyezte őt a gyöm- rői szociális otthonban. Meglátogattuk őt, és öröm­mel tapasztaltuk, hogy nagyon elégedett: szeretettel gondos­kodnak róla, rendes ellátást kap, szórakozási lehetőség, tv, rádió és sok olvasnivaló áll a rendelkezésére. (izmán) A tárgyalóteremből Aki új családot akar alapítani — Tisztelt bíróság! Hogyan alapítsak új családot, amikor a fizetésemből ezer forint, ha megmarad? — Két gyermek apja, a gyer­mekeket el kell tartania. Még 1969-ben ítélettel köteleztük gyermektartásra, azóta sem fi­zet. — De akkor csak egy gyer­mekem volt, aki után csak ötszázat kellett volna fizet­nem. — És azt sem fizette. — Kérem, én akkor vissza­költöztem a családomhoz. — Két kiskorú gyermeke van most, akik után „fizetési átlagához mérten, ezerhárom­százhúsz forintot kellene fi­zetnie. Miért nem fizet? Visz- szamenőleg hat hónappal el­maradt. — Mert válunk. Amink volt, majdnem mind a feleségemnél maradt. — Mi maradt ott? — Szól közbe a feleség. — A gyere­kek kocsija, szekrénye, volt takarékkönyvünk is, sokat ta­karékoskodtam, lakásra gyűj­töttünk. Most, amint megtud­tam, tíz forint van a könyv­ben. — Tisztelt bíróság, szuverén jogom, kivettem az OTP-ből. Mellesleg náluk van a könyv- állvány is! — Azt a gyermek használja. — Maradt ott más is, vödör, lavór, vasaló, brikett, gáztűz­hely. Gyermekkocsi, amelyet kilencszázért vettünk. Vita van még a tv körül, az is öt­ezret ér... — Ezt majd a vagyonelosz- tás alkalmával, most a gyer­mekekről van szó, akik közö­sek. — De ragaszkodom, hogy a tisztelt bíróság számítsa be, amiket felsoroltam. — Önt most már másodszor kötelezi a bíróság gyermek­tartás fizetésére, visszame­nőleg is. — Fellebbezek! — A gyermektartás megfize­tésére vonatkozóan az a ren­delkezés, hogy fellebbezés el­lenére is végrehajtható. Ve­gye ezt tudomásul. És máris kattog az írógép, végzést diktál a bíróság, kö­telezi a férjet, hogy a tartozá­sát havi ötven forintos rész­letekben fizesse meg, de von­ják le fizetéséből a minden hónapra esedékes ezerhárom­száz forintot is. — Még azt is? — kap fejé­hez a férj —, akkor mi marad nekem? — Arra is köteleznünk kell, hogy nyereségrészesedésének 40 százalékát az anyának gyer­mektartási . kötelezettség cí­mén fizesse meg. — És ha nem fizetek? — Nem bízzuk a jóindula­tára. A bíróság megkeresi munkáltatóját, hogy a meg­ítélt havi tartásdíjat és a hátralék részleteit vonja le. Még így is megmarad több mint a fele fizetése. — Mi az, amikor épp új családot akarok alapítani? Fekete Gizella Pénzes Elek főmezőgazdász: — Valóban, szép, gazdag a termés, ti­zenegyszer permeteztünk, s meg is van az eredménye. Persze, a jó időjárás is kedve­zett. Naponta reggel 7-től dél­után 5 óráig szedik a szőlőt. Később nyújtott műszakban dolgoznak majd az asszonyok. Kész már az első idei must is. Megkóstoltuk: igen kelle­mes, muskotályos ízű. A bor­szőlőt majd a budafoki pince- gazdaságnak szállítják. Gér József Felújítási alapból és társadalmi munkával Központi fűtés az iskolában, új berendezés a napközi otthonban A vecsési nagyközségi ta­nács 250 ezer forintot biztosí­tott felújítási alapjából a fel­sőtelepi általános iskola köz­ponti fűtésére. A szülők jelen­tős értékű társadalmi munká­val, a helyi MAVAD pedig 20 ezer forinttal járult hozzá a berendezés építéséhez. Ugyancsak a felújítási alap­ból biztosított a tanács 38 ezer Néhány napja befejezték az aratást a gombai Fáy András Tsz-ben is. Poprádi Ferenctől, a közös gazdaság elnökétől megtudtuk, hogy az idén 1400 hektárról kellett a gabonát betakarítaniuk." Három E— 512-es NDK-beli és két SZK— 4-es szovjet kombájn végezte az aratást dicséretes gyorsa­sággal. Búzát 600 hektáron arat­tak, az átlagtermés 31 mázsa hektáronként. Tavaly jóval többet értek el, most a bényei és kávai határ a vártnál kevesebbet ho­zott. Őszi árpájuk 150 hek­táron termett, 35 mázsa volt az átlagtermés. Jól fizetett a rozs és a repce is. Az összbúzatermés 171 va­gon, melyből százötvennel ma­lomba szállítottak. Az aratásról már múlt idő­ben beszélnek a 4600 hektá­ros gazdaságban. Nagy fel­adat vár azonban még rájuk: az ősziek betakarítása még nehezebb lesz talán, mint az aratás. Ezerszázhat hektárról kell a kukoricát betaka­rítaniuk. A gombai tsz a CPS-program részvevője, zárt rendszerű ter­melést folytat. Biztatónak ígérkezik a kukoricatermés, de jó eredményt várnak a szőlészetben is. (g. i ) Sülysáp «® fcjitítíés úípín Váljék rendezettebbé a vasútállomás épülete és környéke is Wl*tetff€>sb«?montló liészüivket hémah. forintot a felsőtelepi új napkö­zi otthon berendezésére, vala­mint 30 ezer forintot a Damja­nich úti napközi otthon külső tatarozására és pvc-padlóval való ellátására. Mindkét nap­közi átadását augusztus végére tervezik. A Toldi Ferenc úti óvoda új tantermének parkeítázási mun­kálataira 15 ezer forintot for­dítanak. Több helyről panasz érke­zett- a sülysápi tanácsihoz, hogy a vasútállomás környé­kén sok a hulladék. A málhá- zó naponta tisztára söpri ugyan a hatalmas épület kör­nyékét, de mivel az állomás­nak nincs szeméttároló helye, a sok hulladékot hol ide, hol oda tologatja. Az állomás és a raktárak épületét kupacok bástyázzák körül. A kisebb- magyobb halmokon bőven akad ételhulladék is. Érdeklődésünkre Szabó Já­nos tanácselnök elmondotta, hogy a tűrhetetlen állapotra még februárban felhívta a MÁV-igazgatóság figyelmét. A levélben arra is kitért, hogy, hangosbemondó készüléket szereltessen fel az igazgatóság a sülysápi vasútállomás alul­járójában: a több száz utas ugyanis, kiváltképp a hajnali órákban, nem fér el a váróter­mekben, s ezért az aTüljáróbán gyülekezik, elengedhetetlenül szükséges részére hangszórót felszerelni, mely tájékoztatja a vonatok érkezéséről-indulá- sáról. A tanácselnök megjegyezte azt is, hogy ugyancsak feb­ruárban távolabb fekvő válla­latoknak, gazdaságoknak kü­lönböző ügyekben levelet kül­dött. Valamennyi gazdaság és hivatal válaszolt is rendre a Levelekre, a MÁV-igazgatóság azonban, a hozzá intézett, igen fontos megkeresésre a mai na­pig sem. A hulladék témája o tanács­ülés napirendjén is szerepelt. At. egyik tanácstag hozzászólá­sában megjegyezte, milyen szé­pen javult mostanában a köz­lekedés, már villanyvonat fut a nagykátai vonalon, ezzel szemben, érthetetlen módon, a MÁV ügyintézése egyre nehéz­kesebb lesz. Persze, jobb len­ne, ha nem érkezne válasz a levélre, mondotta a felszólaló, de a szükséges intézkedéseket megtennék. Sülysáp nagyközség rohamo­san fejlődik, központja egyre jobban szépül. Az ÁFÉSZ a vasút menti boltjait éppen most esinosítgatja. A lakók tisztogatják az árkokat és fes­tik a házak külső falait. A szép összképet azonban el­rontja a vasútállomás ütött- kopott épülete, amelyről már csaknem minden vakolat az utasok fejére hullott. Azt még megértik a sülysá- piak, hogy a MÁV-tnak nincs elgendő pénze az állomás tata­rozására, bár meg kell mon­danunk, hogy az épület festé­se nem kerülne túlságosain nagy összegbe, az azonban már- nagyon furcsa, hogy jó ideje hulladéktelep fertőzi a vaisút- állomás egész környékét. Erre már semmiféle mentséget ta­lálni nem lehet. Krátky László Helyesbítés A Monor és Vidéke tegnapi számában a „Szabálytalanul vesznek részt a közúti forga­lomban” című cikkbe — nyom- dalaiba folytán — községi szakigazgatási szerv helyett szakigazoltatási szerv került. Helyesen tehát: községi szak- igazgatási szerv. Ml'SOR MOZIK Gomba: Csárdáskirálynő. Monor: Ne csalj, kedves. Úri: Brutus-akció. Vecsés: Az an­gyal vérbosszúja. ÚTBAN ÜLLŐ FELE Tele kocsival Hiába taposom a berúgó­kart, jiem indul a motor. Gyertyacsere, karburátorigazí­tás, és mégsem akar berregni. Az ácsai elágazástól Üllő fe­lé menet a legelső település, ahol segítséget kaphatok, a Dóra major, 3, Tornyoslöb 4 kilométernyire fekszik, gyalo­golhatok tehát, gondolom, és elkeseredetten elindulok. Körülöttem a gyér füvű, he­lyenként teljesen homokos •birkalegelő buckáin milliónyi szöcske ciripelése egyenletes zsongássá olvadna össze, ha egy-egy szarka éles csattogása meg nem zavarná mindunta­lan ... Az útmenti villanyveze­ték drótjain gerlék gubbaszta­nak. Odébb erdőt takar a reg­geli köd. ★ — Na, végre! — sóhajtok fel a bakon. — Még nyolc óra sincs, és már tele kocsival ballagok ha­zafelé Ócsárol — mondja B. József, a MÉH ócskavas- és rongybegyűjtőjé. miközben os­torával hátracsap a mögöttünk levő rakományra. Rossz tűzhelyek, kályha, katlan, fazekak, vascsövek, és ki tudja, mi minden hever még a batyukba kötött rongyokkal együtt. — Tetszik tudni — fordul magyarázólag felém —, nem kelt ma az ócska holmi senki­nek. Üjat akar mindenki, igyekszik megszabadulni a ré­gitől. Még ma térek egyet, mert az asszony ott maradt. — Holnap, ha megérjük — és megemeli a kalapját —, a tűzhelyeket szétverem, mert a samottért nem fizetnek. A ron­gyokat pedig az asszony veszi kezelésbe, mossa és válogat­ja... Nye, te, a lábad minde- nit! — és a hasára csap egyet­len lovának. — Nem kell kiabálnom sem, ha végigmegyek a falun, már tudják, hogy itt a Jóska, és egymásután állítanak meg. Régebben végigordítottam a falukat: „Ócskavasat, rongyot veszek!” ★ Mire a Stöchli-tanyához érünk, megtudom, hogy gye­rekkorától begyűjtő. Az apja teknőkészítő volt, ő is érti a mesterséget, de kinek kell ma már a iateknő? Közben előveszi könyvecské­jét. Szabályos igazolvány a MÉH-től, benne hivatalosan igazolva, mikor, mit adott, le, és azért mennyi pénzt kapott. Csak úgy, futtában, 1800 forin­tot számolok össze július havi keresetként. Még pár éve tányért, kana­lat, villát, kendőket és lábaso­kat adott cserébe az „áruért”, de ma, mivel azok már nem kellenek, pénzzel fizet. ★ — Jönni, menni, adni, venni, ez kell nekem, Dolgoztam az erdőgazdaságban is — és át­nyújtja személyi igazolványát, hogy bizonyítsa szavát —, de a ló, kérem, a ló, nekem az a mindenem. Szóval, otthagytam, és vettem egy lovat. — Szedd a lábad, Panni! — ránt egyet a gyeplőn, hogy ko­cogásra biztassa a jószágot. ★ A monori MÉH-telep előtt kocsik állnak az átvevőnapo­kon. sorjában. Ócskavasat és rongyot visznek. Sokat és rendszeresen. Szüksége van rá a népgazda­ságnak? Egészen bizonyosan, mert ipari nyersanyagokban szegény ország vagyunk. A rongyot zúzdák, és papírt ké­szítenek belőle, a vasat előbb összetörik, hogy minél több férjen belőle a kohók izzó tor­kába. ★ — Van egy kis házam. Nem csúnyább, nem is szebb, mint abban az utcában a többi. A gyerekek? Az unokákat kér­dezze inkább! És az ujjain számlálja őket, de a szárnláláshoz kevés mind­két keze. — Ahány gyerek, annyi ház — nevet, nem tetetett öröm­mel. — A lótartás? Az ma, kérem, a legkönnyebb. Fű van erre is, arra is — mutatja ostorával —, de még mennyi, csak győzném kaszálni! Kell is valakinek máma az út széli fű? Télen egy kis kukoricaszárral is pótolom. Szóval, nincs hiba, kérem. ★ — No, most hó-ó-rukk! — és már lent is van a saroglyá­bái a.motor. Hiába eiőltetem, nem fogad el hálapénzt. — Ugyan, kérem, elfért az a többivel — nevet, és a kocsiról teszi hozzá: — Legyen máskor is szeiencsénk. — Így ne — mondanám, de szavaimat elnyel az induló kocsi zörgése. Kovács György Újabb nagy feladat előtt Biztatónak ígérkezik a kukoricatermés Jő eredményt várnak a szőlészetben is

Next

/
Oldalképek
Tartalom