Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-09 / 185. szám
Kaskaval — exportra Kilencvenöt százaléka megfelelő A Középmagyarországi Tejipari Vállalat nagykőrösi üzemében juhtejből jelentős mennyiségű kaskavalsajtot készítenek. Az exportra szánt ízletes készítmény minőségét a fővárosi tejtermék-ellenőrző állomás szakemberei vizsgálják. A budafoki központi sajtérlelőbe szállított nagykőrösi kaskaval 95 százaléka felel meg az exportkövetelményeknek, a fennmaradó mennyiséget pedig ömlesztett, dobozos sajtnak dolgozzák fel. Nyaralótelepek a Duna-Tisza közén Nyaralók, hétvégi pihenőhelyek teremtésére nagyszerű lehetőséget kínálnak a Duna— Tisza közi természetes tavak, források. Az adottságok hasznosítását 1960-ban kezdték meg Bács-Kiskun megyében, s azóta, a helyi erők bevonásával, a nyaral ótel epek egész sora alakult ki a sík vidéken. Eddig a legtöbbet a Szelidi-tó környékének rendezésére költöttek. A helyi tanácsok felmérték a pihenésre alkalmas lehetőségeket, s elkészítették a távlati terveket. Baján, a Pandur szigeten nemzetközi kempinget építenek, a megyét átszelő főbb országutak mentén pihenőparkok és vendégfogadók lesznek. Mit látunk ma a moziban? A betörés. Színes, francia— olasz bűnügyi film. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN A munkásosztály a paradicsomba megy. Olasz film. (16 éven felülieknek). Kísérőműsor: Magyar híradó. Előadás kezdete: este fél 8- kor. WÉS PESTMfcfrVEI HÍRLAP KÜLÖN KIA~Ő/<SA XVII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 9., CSÜTÖRTÖK / A dolgozók egészségvédelméért Nagy teljesítményű siellőztető-berendezést működtetnek Amit a műszakiak nem tudtak megoldani Huszadik születésnap a 222. középhullámon A Városgazdálkodási Vállalat faüzemének poliészterlakkozó részlegében mérnökök és technikusok végeztek felméréseket és számításokat annak elősegítésére, hogy az 1931 óta működő üzemrész dolgozói megfelelő, egészséges körülmények között végezhessék munkájukat. A hid- rogénperoxid és fluorsav tartalmú alapozóanyag párolgásakor ugyanis az egészségre nagymértékben veszélyes, mérgező gázok kerülnek a levegőbe. A KÖJÁL már több ízben felhívta a vállalat figyelmét, teremtsen elfogadható körülményeket, de a műszaki szakemberek nem találtak megoldást: véleményük szerint a helyiség szellőztetése nem valósítható meg. Ami azonban a műszakiaknak nem sikerült, azt megoldotta három munkás: Regdon Balázs lakkozó, Halmi Nándor villanyszerelő és Bakai Sándor lakatos. Regdon Balázs, az üzemrész legrégibb dolgozója: — Tizenkét éve töltöm napjaim ebben a műhelyben. Évről évre egyre gyorsabb, tökéletesebb módszereket alkalmaztunk munkánk 1 során. Eleinte szórópisztollyal, később már öntéssel vittük fel a lakkot a falemezekre. Sajnos, az egészségünket védő berendezések kezdettől fogva hiányoztak. Hiába kértük, nem segítettek. Az üzemben dolgozó műszakiak szerint nincs megoldás. Fél liter tejet kapunk naponta védőételként, és hosszú idő után már mi is csökkentett munkaidőben dolgozunk. Miután a Városgazdálkodási Vállalathoz kerültünk, a vállalat vezetősége megbízott bennünket, hogy készítsük el a szükséges védőberendezést. Júniusban ellátogattunk a kőbányai Műbútor Szövetkezetük ahol a miénkhez hasonló munkát végeznek, de ott inár évek óta nagy teljesítményű elszívóberendezés is működik. Halmi Nándor villanyszerelő: — Alaposan megvizsgáltuk a berendezést, majd itthon, a tapasztalatok birtokában megszerkesztettük, a saját igényeinknek megfelelően. Nagy segítségünkre volt a munkában Bakai Sándor lakatos, aki a szükséges alkatrészeket készítette el. Még néhány külső felszerelés ugyan hiányzik, de az elszívóberendezés már működik. Télen a beáramló levegőt olaj kazánnal fűtjük, és a 250 légköbméteres helyiségbe óránként 5 ezer 500 köbméter levegőt fúva- tunk, ha kell 70 fokosat is. Az általunk készített berendezés óránként hu- szonkétszer képes kicserélni a mérges gázokkal teli levegőt. Három hét alatt végeztünk a munkával, a további teendőkre pedig egy-két hétre van szükség. Végigjártuk az üzem régi csarnokait. A gépműhelyben szemet csípő por kering, az enyvezők között pedig a szal- miáksó könnyeztet meg. Elszívóberendezés sehol, csupán a néhány nyitott ablakon át jut be friss levegő, ha ugyan a kiáramló por nem állja útját. Lantos Istvántól, a Városgazdálkodási Vállalat műszaki vezetőjétől azt kérdezzük, mit szándékoznak tenni az egészségtelen állapotok megszüntetésére ? — A faipari részleg két éve tartozik vállalatunkhoz. Korszerűtlen, elavult telepet örököltünk a Faáru- és Dohányzó- cikkgyártó Vállalattól. Az elmúlt két évben mintegy 3 millió forintot fordítottunk a legfontosabb beruházásokra. A régi gépeket felújítottuk, és számos újat is vásároltunk. Sokat ^öltöttünk az épületek renoválására és a szociális létesítmények kialakítására is. i A papírgyártó részlegbe bevezettük a központi fűtést. — Az itt dolgozó műszakiak már többször foglalkoztak a poliészterlakkozó-rész- leg gondjával, de számításaik szerint nem volt megoldás. Három munkásunk azonban megtalálta a módját, hogyan lehet mégis segíteni. Erre a berendezésre azonban már évekkel ezelőtt szükség lett volna. Elkészítése körülbelül 20 ezer forintba került, a szellőzőművektől azonban több mint százezerért tudtunk volna csak venni hasonló teljesítményű készüléket. A többi műhelybe folyamatosan szerelünk fel elszívókat, de a teljes megoldás, elegendő pénz híján, csak évek múlva várható. A műszaki vezető még elmondta, hogy évente 1 millió forint jut a szolgáltató-, az építő- és a faipari részlegek beruházásaira. Az építők részére gépeket kell vásárolni, de szükség lenne utcaseprő gépekre is. Ezekvalóban fontos, »munkát köny- nyítő beruházások. A kérdés csak az: a munkások egészségének védelme háttérbe szorulhat-e egyéb szempontok miatt? Khim Antal IYf agykőrös és a ceglédi já- ■*- ' rás sok lakosa előtt nem ismeretlen a szignál, amely este hat órakor a Petőfi rádió műsorsávja közelében, a 222-es középhullámon felcsendül. „Által mennék én a Tiszán ladikon...” — hangzik a jelzés, majd pontosan hatkor felcsendül a bemondó 'hangja: „Itt a Magyar Rádió szolnoki stúdiója! Köszöntjük kedves hallgatóinkat”. Húsz éve naponta jelentkezik az egyórás műsor, friss híreket, közkívánságra zenét sugározva, jeles eseményeket dokumentálva, problémákra, panaszokta orvoslást keresve, hírt adva jól dolgozó szocialista brigádok, termelőszövetkezetek életéről. Lelkes kis kollektíva igyekszik nap mint nap összeállítani a hatvanperces műsort, gondos utánjárással, tudósítókkal és belső munkatársakkal, valamint a hallgatókkal, akik részt vesznek több műsor szerkesztésében. A ceglédi járás községeiből, a Tápió mentéről, Nagykőrösről és a monori járásból sokan hallgatják a szolnoki stúdiót. A hallgatók véleménye, kívánsága is helyet kap a műsorokban. A korszerűsített, átalakított épületben soklcal könnyebb a dolguk a szerkesztőknek, riportereknek, műszakiaknak. Gépkocsival közlekedve, riportermagnetofonnal felszerelve járják területüket, felkeresik azokat a községeket, ahova a rádió 222-es középhulláma elér. ÍVJ a, augusztus 9-én, ünnep- lik megalakulásuk 20. év_ fordulóját. Köszöntjük őket, ,és további jó munkát, hallgatóiknak pedig sok érdekes, jó műsort kívánunk. Eibnéllóbbak a betegségekkel szemben Olcsóbban termelhető csemegeszőlővel kísérleteznek Több mint hétszáz hazai és külföldi fajta kombinációjával keresik a köztermesztésre alkalmas, olcsóbban termelhető csemegeszőlőt a lakitelki szőlészeti kutatóállomás kecskeméti telepén. Az újabb nemesítésűek közül jó néhány már megfelel a követelményeknek: bőven termők, változatos ízűek és nagy bogyójúak. A minőség javításán, a fajtaválaszték bővítésén túl elsődleges szempont az ellenálló képesség. A magyar étkezési szőlők túlzottan fogékonyak a fertőző betegségek iránt, s ez drágítja előállítású, kát, rontja a termés piaci értékét. Az ilyen irányú gondokon a külföldről beszerzett fajták meghonosítása sem enyJEGYZET Figyelemre méltó ellenvélemény ról, hogy drágul az élet, sok az adó, a hasukra ütnek a tanácson, és úgy hajtják be az üdülőhelyi illetéket, ugyanilyen módszerrel következtetve az adóalanyok jövedelmére, később azonban szóba hozta a kormányhatározatot is, úgy látszik, tájékozott állampolgárral hozott össze a sors. /,' s kijelentette, hogy a döntés nem demokratikus, ellenkezik a kisemberek érdekeivel. Régebben olvasta az újságban, hogy az idegenforgalom és általában az üdülési lehetőségek szélesítése végett több kispanzióra volna szükség a Balaton partján és másutt, a magánépít- tetőket erre kifejezetten ösztönözni kellene. És erre meghozzák a döntést az állampolgárok által építhető lakások és nyaralók nagyságának maximálásáról. Ha valakinek van rá pénze, kérdezte, miért ne építhessen akkora házat magának, amekkorát csak akar, ez állampolgári jog, ráadásul közös érdek, hogy minél többen tölthessék el megérdemelt szabadságukat a Balaton partján. Eközben végigvezetett bennünket birtokán, mely állt egy négy nagy szobás villából. Az udvarra kilépve, kiderült, hogy az sem maradt parlagon, mert egy hosszú toldaléképületben ■ hat kétágyas szoba sorakozott egymás mellett, mindegyikhez mosdófülke, zuhanyozóval. Gyors fejszámolással megállapítottam, hogy, ha egy szobában a tulaj lakik, a többi után, százötvenével véve, akkor is beszed ezerhárom- százötven forintot. Naponta. Több mint negyvenezret havonta. És ráadásul nem ért egyet a kormánnyal, amiért az a következő évtől kezdve korlátozni kívánja a mágán- házak és -nyaralók nagyságát. TJ a én a kormánynak lennék, feltétlenül figyelném ezeket az ellenvéleményeket — már az idén is. A. J. makat tettek később a vízparti délutáni henyélés folyamán üdülőtársaim is, pedig ők szintén azért töltötték kétheti szabadságukat a vállalati üdülőben, mert nincs saját nyaralójuk. Mégsem tiltakoztak személyes szükségleteik jövőbeni korlátozása ellen. Talán azt gondolták magukban, hogy ha majd megint sikerül beutalóhoz'jutniuk, hát majd megint eljönnek ebbe a Balaton-parti üdülőbe, és kész. TVfe gondolják azonban, hogy nálunk mindenki egyetért a kormány döntéseivel. Amíg a közös üdülőben tartózkodtam, én is arra gondoltam, hogy teljes az egység, egy emberként állunk a Minisztertanács mögött, ám történt valami, ami megingatott ebben a hitemben. Estére vendégeim érkeztek, akik a Balaton partján szándékoztak tölteni a következő napot is. Ez önmagában még nem lett volna bajnapközben ellehettek a közös üdülőben is, éjszakára azonban valahol alvási lehetőségről kellett gondoskodnom számukra. Kimentem hát. velük a faluba. Persze, ne nádtetős, trágyaillatú településre gondoljanak, hanem amolyan üdülőhelyi falura, teraszos villákkal, előttük ápolt kert, az udvarok mélyén garázs, az elegáns vaskerítéseken táblák: szoba kiadó, Zimmer frei stb. Végigjártunk néhány Zimmer freit, és drágállottuk a szobaárakat. Aztán, minthogy már estére járt az idő, megállapodtunk egy villatulajdonossal, aki hajlandó volt kétágyas szobáját százötvenért kiadni az éjszakára. Az illetőnek termelőtől beszerzett bora is volt, feltehetőleg az oldotta meg a nyelvét, mert egy idő után félreérthetetlenül panaszkodni kezdett. Előbb csak úgy általában, arrpörténetesen úgy alakult, hogy azon a héten, amikor a kormány határozatot hozott az állampolgárok által építhető lakás és üdülő maximális nagyságáról, én éppen a Balaton partján nyaraltam. . Emlékszem is, miközben az újságot olvastam, arra gondoltam, hogy nagyon jól van ez így, mindenkinek határoznia kell a maga helyén. A minisztereknek ott fenn, az ország házában, az asztal mellett arról, hogy mekkora legyen a jövőben a legnagyobb magánlakás illetőleg nyaraló. Nekem viszont itt, lenn, a nem magánüdülő étkezdéjének asztalánál arról, hogy tökfőzeléket kérjek, feltéttel, avagy bácskai rizseshúst, savanyúsággal. Mindkét döntés, a fenti és a lenti is, vitathatatlanul elvi alapokon nyugodott. A kormány abból indult ki, hogy korlátozni kell a személyes szükségleteket meghaladó építési törekvéseket, a nagyzási hóbortban szenvedők luxusigényeinek kielégítését, ezért a jövő év közepétől minden állampolgár legfeljebb hatszobás lakást és háromszobás nyaralót építtethet magának. Jómagam ugyancsak tiszteletben tartottam személyes szükségleteimet, ezért határoztam úgy, hogy mivel nem szeretem a tökfőzeléket, feltéttel, így hát bácskai rizseshúst eszem, savanyúsággal, az idén éppúgy, mint a jövő év közepétől. Egyúttal, minthogy törvénytisztelő ember vagyok, evés közben megfogadtam, hogy a jöv" év közepétől sem fogok építtetni magamnak hatszobásnál nagyobb lakást, vagy négyszobás nyaralót. Nem dicsekvésből mondom, de következetes jellem vagyok, mérget vehet rá bárki, hogy ezt a fogadalmamat teljes mértékig meg fogom tartani. Nagyjából hasonló fogadalhített, az idegen fajták nem tudnak alkalmazkodni sajátos éghajlati viszonyainkhoz, így továbbra is a hazai kutatók feladata, hogy a gazdasági és természeti igényeknek megfelelően, csemegeszőlő-fajtákkal lássák el a termelő gazdaságokat. A különböző keresztezésekből származó, több éven át megfigyelt jelöltek között számos olyan hibrid akad, amely alkalmas nagyüzemi termelésre. Közülük néhány nem igényli a permetezést, mivel nem reagál a peronoszpórafertőzés- re. A fajtagyűjtemény egyik érdekessége a mag nélküli csemegeszőlő. Csepeli sportiskolások városunkban A Csepel SC sportiskolájában ezerszáz gyerek • tanul, nyolc sportágban, hatvanöt edző (ebből öten főfoglalkozásúak) irányításával. Idén nyáron az iskolások sorrendben harmadszor keresték fel Nagykőröst. Fodor Tamás, a Csepel Sportklub sportiskolájának vezetője így összegezte mostani tapasztalataikat: — Testnevelés-tagozatos tanulóink voltak itt, akikre főleg az atlétika jellemző, kézi- és kosárlabdások, labdarúgók, évfolyamonként megosztva, közöttük 3 sportágban lányok is. A Toldit hamar megkedveltük, mert ideálisak a körülmények. Jövőre is szeretnénk ide jönni, már a helyismeretünk is igen jó. Magyar Béla, az iskola módszertani vezetője 3 hetet töltött városunkban: — A levegőváltozás, a napi ERIK A SZÓLÓ A piacon, a zöldségboltokban kapható a korai szőlő, kilogrammonként 11 forintos áron. Legtöbbje a kiskertekből, zártkertekből kerül az üzletekbe. Papp László nyugdíjas tanár, aki tagja a kertbarátok klubjának, szívesen foglalkozik szőlő- műveléssel és -nemesítéssel, a képen látható szőlőfürtök tanúsága szerint, nem is eredménytelenül, Kiss András felvétele kétszeri edzés, az uszodalátogatás jót tett a gyerekeknek. Három vasárnap a konzervgyárban dolgoztunk, s az ottani keresetet az étkezés erősítésére (gyümölcs, csoki stb.) használtuk fel. Jó a kapcsolatunk a körösi sportolókkal, az itt edzőtáborozó MAFC sportiskolásokkal. A Kecskeméti TE fiatal labdarúgóival is többször mérkőztünk. Véleményem szerint hátrány is származik abból, hogy több sportegyesület megszerette Nagykőröst, mert így pályaprobléma többször is előfordulhat. A 14 éves Vincze Sándor labdarúgó eddig mindhárom körösi edzőtáborozáson részt vett, azelőtt pedig Velencén volt, a nyári programon. — Az első két évben a Ceglédi úti tanyai kollégiumban, most az élelmiszeripari szakközépiskolában laktunk. Az idei helyünk jobb volt, mert közel esett hozzánk a sportpálya és a strand is. Mindannyiunknak, csepeli gyerekeknek, egyik élményünk volt a füves labdarúgópálya, mert otthon, bizony, csak homokos és salakos pályán játszhatunk. A játék Nagykőrösön jól ment, az ittenieket es a kecskeméti fiúkat is többször legyőztük. A városunkban tartózkodó Pest megyei serdülő atléták és kosárlabdások, az FTC, a MAFC és a Csepel SC sport- iskolásai kellemes emlékekkel távoztak Nagykőrösről. Véleményeiket, meglátásaikat azért is tártuk az újság olvasói elé, hogy az arra illetékesek okuljanak belőlük. Szeretnénk, ha városunkról az itt járók több jó emléket vinnének haza, s hírünk az ország sportjában is egyre jobb lenne. S. Z. A második városi spartakiád 1971-ben rendezték meg az első nagykőrösi városi sportnapot, s ez év nyarán másodízben is megrendezik, a helyi üzemek, intézmények dolgozóinak részvételével. *
