Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-05 / 182. szám
1973 AUGUSZTUS 5.. VASÁRNAP 7“<Mf/Wop 7 GYORSABBAN VÁCRA Műszaki újdonságok a MÁV-nál URH-kapcsolat Szobig — Jsgyskst is automatából A modern közlekedés és a balesetveszély Beszélgetés dr. Szántó György professzorral, az Országos Traumatológiai Intézet igazgatójával Laczkő Ildikó felvétele utasítást adhat a vonaton közlekedő mozdonyoknak, tehát sürgős esetben az állomások forgalmi szolgálattevői kimaradnak az utasítás láncolatából. A mozdonyok részére már meg is vásároltak 35 rádió adó-vevő készüléket. A rádiót egyébként a kocsi- felírói körzetek kialakításánál is alkalmazni kívánják, ugyanis jelentősen megköny- nyítheti a szállítmányok irányítását. Felszerelték 10 pénztárhoz Olvasóinkat bizonyára jobban érdeklik azok az automaták, amelyeket a fővárosi pályaudvarokon helyeznék üzembe. A Déli pályaudvar 10 jegypénztárát felszerelték olasz menetjegynyomó automatával. A szocialista vasutaknál már bevált berendezés 350—400 féle menetjegy árusítására alkalmas. Nemcsak megkönnyíti a pénztárosok munkáját, hanem időt is megtakarít. Eddig ugyanis a pénztárosok munkaidejének 16—17 százaléka adminisztrációval telt. A másiik újdonság: a hónap végén cipő- tisztító automatákat helyeznek üzembe a budapesti pályaudvarokon. Az automaták 2 forint bedobása után működnek. Czibor Valéria • Professzor űr, ön egyik tanulmányában azt írta, hogy „korunk epidémiája a trauma”. Kérem, fejtse ki részletesebben,' mit ért ezen? — Epidémián fertőző, járványos betegségeket értünk. A trauma pedig baleseti sérülés. Nos, a korábbi évszázadokban az emberek legnagyobb része valamilyen járványos, fertőző betegségben (pestis, himlő, kolera stb.) halt meg. Ezek voltak az emberiség legpusztítóbb rémei. Ma már — legalábbis a fejlettebb országokban — a halált hozó járványokat legyőzték. Viszont a civilizáló- dás, az urbanizáció, az iparosodás, meg a közlekedési eszközök fejlődése és egyre nagyobb száma az ijesztő mértékben szaporodó balesetekben is jelentkezik. • Tehát mintegy a járványok helyébe léptek a baleseti sérülések. Vajon ez korunknak, a civilizálódásnak szükségszerű velejárója lenne? — A velejárója, hogy a sérülési veszély megnőtt. De az, hogy a megnövekedett veszély mennyi tényleges sérülésben nyilvánul meg, annak jó része éppen rajtunk múlik! (Például a közlekedési fegyelem szigorú betartásán, meg azon a bizonyos kölcsönös udvariasságon is, amiről annyit beszélünk, csak éppen nem gyakoroljuk ...) Aztán a sérülések kezelésére, következményeinek elhárítására is van módunk. De a sérüléseket teljesen elhárítani nem tudjuk. Az utóbbi években a fejlettebb országokban a balesetek száma ugrásszerűen megnőtt — a halálozási statisztikák élére került —, és éppen a munkaképesség, a termelés szempontjából legfontosabb korosztályokban ! (Ennek persze az is oka, hogy legyőztük azokat a fertőző betegségeket, amelyek ezeket a korosztályokat a legjobban pusztították.) • Hazánkban is ez a helyzet? — Igen. A balesetek 45 éves korig nálunk is az első helyen szerepelnek a halálozási statisztikákban. Például a közlekedési balesetek száma 1960- tól 1971-ig nem egészen 9000- ről több mint 31 ezerre nőtt! A halálos balesetek száma pedig ez idő alatt megduplázódott. • A baleseti sérültek ellátása mennyire szervezett hazánkban? — Az egészségügyi kormányzat már húsz évvel ezelőtt megkezdte az önálló baleseti sebészeti osztályok szervezését. Ma már az ország minden megyei- kórházában, sőt sok városi és járási kórházban is működik önálló baleseti sebészeti osztály, az ott dolgozó orvosok szakosítottak: traumatológus szakorvosok. • Egy traumatológus szakorvos miben különbözik egy általános sebésztől? — A sebészet, ha a történetét nézzük: éppen a baleseti sebészettel kezdődött. Seborvoslás volt a sebészet őse. Amikor a múlt században fölfedezték a sebfertőzés megelőzésének módszerét (az ún. aszeptikus operálást), és kifejlődött a szakágakra tagolódó modern sebészet, akkor szorult háttérbe a baleseti sebészet De a baleseti sebész ma is sebész, és Magyarországon nem lehet valaki anélkül baleseti sebész, hogy előbb általános sebészetből szakképesítést ne szerezzen. Ezután legalább két gyakorló évet kell egy baleseti osztályon töltenie, és csak újabb szakvizsga letétele után lehet traumatológus szakorvos, vagyis baleseti sebész. • Vajon mennyibe kerülhet a népgazdaságnak ez a rengeteg baleseti sérülés? — Azt hiszem, senki sem gondolná, hogy több milliárd- ba! Nem számítva ebbe a sérültek gyógyítására fordított összeget — amiben benne van a kórház fenntartása, a rokkantsági járulék —, tehát a közvetlen egészségügyi kiadásokat. Ezen túlmenően — nézzük a népgazdasági kárt: aki rokkant lesz vagy meghal, annak a munkaereje kiesik a nemzeti jövedelem előállításából, a termelésből. Például 1967-ben a halálos baleseték miatt elvesztett munkanapok és a nemzeti jövedelemkiesés több mint kétmilliárd forint veszteséget jelentett a népgazdaságnak. Ezért, úgy vélem, hogy a balesetek megelőzésére fordított milliók (például az útépítésre — itt megjegyzem: a csak kétsávos utakon sokkal több baleset történik!) igen gazdaságos befektetések. Nem utolsósorban pedig — ismétlem —, hogy emberéletekről és az emberek testi épségéről van szó! Eöry Éva „Zsebmoped'' Az autóktól túlzsúfolt nagyvárosok közlekedési gondjain világszerte kis méretű járGumiabroncsok — milliószámra művek forgalomba hozatalával igyekeznek segíteni. E törekvések jegyében születtek meg az utóbbi évek úgynevezett city-autói — esetenként villamos meghajtású kivitelben — tűntek el a nagy forgalmú belvárosi utcákból a nagy méretű „cirkálók” és szaporodtak el a kerékpárok meg a kis parkolási helyigényű mopedek. Hőnfutásjelző Szintén a futásbiztonságot vizsgálja az a francia gyártmányú hőnfutásjelző készülék, amelyet a miskolci vonalon helyeitek üzembe. A sínek mellett elhelyezett készülék infravörös sugárzással vizsgálja a csapágyak felmelegedését, és grafikonon jelzi, hogy az előtte elhaladó szerelvények közül melyiknek, hányadik tengelye hőnfutott. Ez a vizsgálat azért különösen fontos, mert az izzásig felforrósodó kerékagy kisiklást, balesetet is okozhat. Menetirányítás rádióval Augusztus végén fontos műszaki újdonságot honosítanak meg a Budapest—Szob és a Budapest—Cegléd—Szolnok —Debrecen—Záhony közötti vasútvonalakon: bekapcsolják a vonali rádióhálózatot. A korszerűsítés hatására a közt ponti menetirányító közvetlen A képen látható mikro- mopedet egy szovjet mérnök konstruálta, bebizonyítván, hogy a motorizáció előnyeiről nem feltétlenül szükséges lemondani. A „mini” jármű súlya mindössze 22,3 kilogramm (!), mégis kb. 1X0 kiló terhet bír el (egy felnőtt személy és n^j csomag súlyát; még csomagtartó is látható az ülés mögötti részen). A moped tervezője alumínium szerkezeti elemek alkalmazásával érte el ezt a meglepően kis önsúlyt. A mikromoped sebességben természetesen nem versenyezhet jóval nagyobb teljesítményű . járműtársaival, de arra alkalmas, hogy óránként 35 kilométert téve, szállítsa céljához utasát, A kispénzű emberek számára az sem közömbös, hogy ez a „Kicsike” névre keresztelt közlekedési eszköz mindössze másfél liter normálbcnzint fogyaszt 100 kilométeren. Vételi zavarok Az autók gyorsasága és teherbíróképessége évről évre növekszik. Ezzel párhuzamosan fejlesztik az új autógumi típusosokat is. Gumiabroncsokra nemcsak a gépkocsiknak, hanem a mezőgazdasági erőgépeknek, a földmunkagépeknek, az anyag- mozgató berendezéseknek is szükségük van. így aztán nem csodálható, hogy például a Szovjetunióban évi 40 millió gumiabroncsot kell előállítani. Világszerte hatalmas kapacitású gumigyárakat építenek és automatizált vagy félauíomatikus gyártással igyekeznek minél gazdaságosabbá tenni a termelést. Jáfékautó A konstruktőrök nemcsak az „igazi” autók sebességnövelésén törik a fejüket, hanem a gyermekjátékok világában is újat, korszerűt akarnak alkotni. Erre példa egy angol játékújdonság, a szupergyors játékautó. A spirális pályájú és megfelelő ívekkel kiképzett „úttesten” valóban tekintélyes, óránkénti 100—120 kilométeres sebességgel száguld a kis elektromotorral hajtott játékautó. Áramforrása parányi akkumulátor, amelyet a kép bal szélén látható, tankolóállomást utánzó töltöhelyen lehet „új erővel” ellátni. S van-e e játéknak valamiféle tanító, oktató hatása? A szupergyors autóval játszó gyermek hamar tisztába jön a súrlódás, a lendület, a centrifugális erő fizikai fogalmaival, s mindezeket a sebesség függvényében tanulmányozhatja. Fontos korszakát éli napjainkban a vasút: a gyorsütemű villamosítás, a pályarekonstrukciók, a korszerű biztosító berendezések felszerelésének, no meg a nagy teljesítményű villany-, Diesel- és a szilíciumegyenirányítós mozdonyok üzembe helyezésének korát. Ebben az időszakiban természetesen sorban születnek a műszaki újdonságok, találmányok. Lehet, hogy jövőre? A Ganz-MÁVAG fotónkon látható 1800 lóerős Dieselmozdonyából a „0” szériában öt készült. Előnyös tulajdonsága, hogy 25%-kal nagyobb a sebessége a gőzmozdonyénál. Az öt új típusú mozdony Budapest—Pilisvörösvár— Esztergom és Budapest—Dobás—Lajosmizse között „teljesít szolgálatot”. Az eredeti tervek szerint 1975 végén Buda- ;pest—Veresegyház—Vác között is ilyen mozdonyok vontatják majd a személyvonatokat. A vasút vezetőinek számításai szerint jövőre már nem engednek gőzösöket a Nyugati pályaudvarra, így elképzelhető, hogy a veresegyházi vonalon hamarabb felváltják a szuszogó, fekete masinákat a színes Dieselmozdonyok. Igen fontos kísérletek folynak Rákoson, a következő hónapokban pedig Ferencvároson, a lapos kerékkijeiző készülékkel. A műszer a MÁV 6 dolgozójának szolgálati találmánya, amelyet hazánkon kívül már több szocialista és tőkés országban szabadalmaztatták. Kifejlesztését az indokolta, hogy a vasúti kocsik kerekei fékezéskor kopnak, mégpedig nem egyenletesen, körben, hanem helyenként deformálódva. Ez a csupán egy-két milliméter éppen elegendő ahhoz, hogy a megkopott, ellaposodott kerék ütőerejével az átlagosnál jobban „csiszolja”, esetleg eltörje a sínt. A szabadalmaztatott berendezés a 30—40 kilométeres óránkénti sebességgel haladó szerelvények hibás kerekét is ki tudja választani, úgynevezett sínáramkör segítségével. A megkopott kerék ugyanis a másodperc tört részéig nem érinti a sínszálat, s másfél mikroszekundum elegendő ahhoz, hogy a műszer jelezzen. A tapasztalatok szerint 100 vizsgált vasúti kocsinál egykét keréknél tapasztalható a megengedettnél nagyobb mértékű kopás. Az új berendezést a tervek szerint először a határállomásokon — köztük Szobon — szerelik fel, ugyanis veszélyes mértékben ellaposodott kerekű járművet nem szabad átengedni a határon. Az újonnan vásárolt autórádiókat már ellátják beépített zavarszűrővel, amelynek az a feladata, hogy a gépkocsi különböző villamos berendezései (dinamó, gyújtás, ablaktörlő, irányjelző, stb.) által keltett impulzusszerű zavarokat kiszűrje. A régebbi készülékek beszerelésekor a zavarszűrésről külön kell gondoskodni. Ha a rádiónk „recseg”, ne szidjuk mindjárt a készüléket, hanem próbáljuk behatárolni a hibát. Álló és járó motornál egyaránt figyeljük meg a sercegés vagy a zavaró jel periódusát. A járó motornál tapasztalt pattogás csaknem minden esetben a gépkocsi hibás zavarszűrésére vezethető vissza. Természetesen vételi zavart okozhat az utak feletti villamos vezeték is, meg a mellettünk elhaladó hibás zavarszűrésű jármű. Motorikus teleszkópantemia HAZÁNKBAN IS EGYRE NÖVEKSZIK A SZEMÉLYES TEHERFORGALOM, MIND TÖBB GÉPKOCSI — KÖZTÜK SOK MAGÁNAUTÓ — JÁRJA AZ UTAKAT. TERMÉSZETESEN AZ „ÖREG” VASÜT IS FIATALODIK, FEJLŐDIK: A KORSZERŰ ÉS TÖMEGES SZEMÉLY- ÉS TEHERFUVAROZÁST CSAK A KÖZÚTI FORGALOM, A VASŰT, A HAJÓZÁS ÉS A LÉGIKÖZLEKEDÉS EGYÜTTESÉVEL LEHET HATHATÓSAN MEGOLDANI. ÉRTHETŐ, HOGY E HETI TUDOMÁNY—TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN a közlekedés NÉHÁNY ÚJDONSÁGÁVAL, ILLETVE A KÖZLEKEDÉS EGYÉB KIHATÁSAIVAL, MINT PÉLDÁUL AZ EGYRE TRAGIKUSABB MÉRETEKET ÖLTÖ KÖZLEKEDÉSI BALESETEKKEL IS FOGLALKOZUNK. Két Pest megyei vonalon már ismerős az új Diesel-mozdony
