Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

6 "‘k/CíriaP 1973 AUGUSZTUS 5., VASÁRNAP ECSER ™ NcVCZZétCk el települé­seteket e cserfáról, amely alatt sátram állott — mondotta volna valaha Honszerző Árpád fejedelem, s a szívós néprege nyomán még ma is akadnak, akik elhiszik, hogy e cserfáról kapta nevét Ecser község. Minden monda mélyén meg- búvik némi valóság, s a Hon­szerző névszerzésének valósá­ga nyilván abból adódott, hogy a települést az ezredfor­duló táján cserfaerdő borítot­ta, a határ egy része még hosszú időn át viselte a Cser­liget elnevezést, a Cserdűlő pedig máig fennmaradt hely­rajzi megjelölés. Egy 1344-beli oklevélen ECHER-nek jelzett község a XIV—XV. században az Ecseri-család birtoka, s a diplomatika és história tudorai dönthetik el: Ecser tői kapta nevét az Ecseri-família, ami kézenfekvő feltevés vagy — ami valószínűtlenebb — a névadás, illetve névvétel for­dítva történt. Az Ecseriek magvaszakadtakor, a XV. század derekán, a birtok még község, a XVI. század máso­dik évtizedében már puszta, s egyik földesúri kézből a másikba adományoztatva, majd csak kétszáz év múlva telepítik be újra. Ekkor dús­gazdag indigéna mágnások vásárolják meg, előbb Gras- salkovich Antal gróf, majd ivadékai csődbejutása után a görög származású, emlékezetes mecénás: báró Sina Simon, s tőle jut az irodalmárairól, or­vosairól, tudósairól is hírne­ves Szontágh-család tulajdo­nába. A történeti fordulók úri öröksége, a Grassalko- vish Antal kegyességéből 1730 körül épült barokk katolikus templom, ma gondosan ápolt műemlék. Népi hagyatéka a szlovák—magyar nemzetiségi elemekből összefonódott, utób­bi időszakban újraéledt, mai pompájában is őseredeti folk­lór, az ecseri népviselet, ének, tánc, ünneplő játék és szokás szívet-lelket gyönyörködtető, művészeti alkotásokra ihlető gazdagsága. V/////////W///////////////////////////// EGÉSZ NAP KELLEMES KÖZÉRZET nőknek A oooooooooooc férfiaknak oboooooc SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSj Azonnali belépéssel FELVESZÜNK 18 éves kortól NŐKET kétműszakos munkára. Nógródsóp, Keszeg, Legend és Nézso felől bérautóbusz-járat lelentkezés: TV-KÉPCSŐ ÉS ALKATRÉSZGYARTAS Felvételi iroda. Vác. Honvéd u. 21-23 „Gyermek-lakodalmas". Régi ecseri népi játék Gábor Viktor fölvételié A képzettársítások néha ki­hegyezetten ellentmondásosak. Kocsizom Ecser felé, s agyam­ba hirtelen „beugrik" a zsib- piacáról elihírdetett, s egyéb­ként a fővárosból Ecserhez nem is vezető Ecseri út for­galma ... Alighogy elhessege­tem, máris becsúszik helyére az Ecseri lakodalmas, az Ál­lami Népi Együttes feldolgo­zásában és előadásában világ­hírre emelkedett zenés-táncos produkció emléke, s ez már nagyon is barangolásomba il­lik. Legjelesebb néprajz-, népzene-, népitánc-kutatóink a negyvenes évek vége felé gyűjtötték össze, frissítették fel — mentették meg — képein, filmen, hanglemezen, hangsza­lagon ennek a népi hagyomá­nyait a főváros szürkitő kö­zelében is őrző községnek foiklórkincsét. A hatás-vissza­hatás aránya nehezen mérhe­tő fel. Zenei motívumok mű­vészi feldolgozása, a táncele­mek mesteri koerográfiája, a tökéletesre csiszolt mozgás­kultúra, a színpompás jelmez­forgatag — mind népi gyöke­rekből szökkent virágba, kö­tődött bokrétába. Ám a kiér­demelt teljesség is nyilván frissítette az ecseriek népi kultúrájának vérkeringését. A KISZ szervezetében működő, hetenként két próbát tartó, 30 tagú népi tánccsoport éppen úgy tanúsítja ezt az élő folk­lórt, mint az iskolások járási versenyen első díjat nyert táncegyüttese. Az ecseri hím­zések gyönyörű virágait ma is kifogyhatatlan bőséggel rajzolja Kanyik Tera néni, a helyi pedagógusok nemcsak elemzik és magyarázzák az iskolásoknak az ecseri visele- tek, diszítőmotívumok, kézi­munkák sajátosságait, hanem a még fellelhető népművészeti emlékeik gyűjtésére is ösztön­zik őket. S nyilván ezzel a bőven buzgó népművészeti kultúrával függ össze, hogy két ecseri pedagógus: Gár- donyiné Kövessi Edit és La­kiné Székely Ilona a szerzője annak a nemrég megjelent ki­tűnő könyvnek amely a nép­művészetnek a korszerű di­vatba való sikeres alkalmazá­sát rengeteg ötlettel példázza. A példázatból példa követke­zik: a múlt értékeinek őrzése, ismerése, becsülése, helyes és hiteles felhasználása újabb meg új.abb — nagyon is kor­szerű, nagyon is hasznos — értékeket teremt. A mintegy 3000 ecseri la­kosból alig 130 dolgozik a községben, a többi villamosí­tott vasúton vagy a budapesti elágazásig MÁVAUT-busszal a fővárosba ingázik. Az 1970- ben egybefogott Ecser—Gyöm- rői Mgtsz ezekben a napokban egyesül Maglód termelőszövet­kezetével, s hármasban, egy­mást erősítve, kerek 6000 hol­don fognak gazdálkodni. A belterjesebb munka alkalma­sint emeli majd a község földrajzi fekvése által megha­tározott feladat teljesítésének szintjét: mint „zöldövezet” még bővebben látja el zöld­ségfélékkel, elsősorban para­dicsommal, paprikával, salá­tával, sárga- és fehérrépával, zöldborsóval és káposztával a telhetetlen gyomrú szomszé­dot — Budapestet Nyilván a közművesítés előrehaladása is növeli a ház­építések ütemét. A fővárosi vízhálózabból a községben 150 méteremként nyílnak a közki­folyók, s így lehetővé válik, hogy a tiszta ivóvizet folya­matosan bevezessék a házak­ba. Körülbelül négy éve feje­ződött be a község teljes vil­lamosítása, előrehaladt a be­kötő utak portalanítása, a gya­logjárók sártalanítása, a be­tonjárdák építése, ez utóbbi annyira, hogy ez idő szerint a község valamennyi utcájának legalább egyik oldalán beton­ból van már a járda. A lakos­ság társadalmi munkájának hozzá j ájulásával új iskola épült, s a régiben napközi ott hont létesítettek. Az ifjúság sportolási lehetőségeit öt esz­tendő munkája sportpályával, majd sportkombináttal bizto­sította, a kommunális és tár­sadalmi erők összefogásával valósult meg olyan egészség ügyi intézmény, amelyben or­vosi rendelő, várószoba és szolgálati lakás, továbbá anya- és csecsemőgondozó kapott helyet. A község lakossága a ter­mészetes szaporulat mellett az ország távolibb tájairól „bevándorlókkal”, albérlőkből lett állandó lakosokkal növek­szik. Lakóházépítő szövetike- zet alakult, most fejeztek be két, négyszintes, 20—20 mo­dem, komfortos otthont ma­gában foglaló lakástömböt — és folynak a további építke­zések, hiszen az igénylők kö­zött már eddig nyolcvan la­kás átadásának egymásután­ját sorsolták ki. A szervezés­nek nincs szünete: csak állan­dó építési irammal lehet az otthont kívánók, keresők, kö- vetetlők sürgetését valami­képpen kielégíteni. Egy keserű mondat: Ecse­ran nincs művelődési ház. A téesz-bisztróból ifjúsági ház — ez bizony soványka terv. Ügy gondolom: méltóbban kellene megbecsülni az Ecseri lako­dalmas kirepítő fészkét. Békés István Befejeződött a KGST-árszakértők értekezlete Budapesten ma befejeződött a KGST-országok árszakértői­nek értekezlete. A négynapos tanácskozáson megvitatták, il­letve összehasonlították a nép- gazdas-' i tervezésben, az élet­színvonal mérésében, a külke­reskedelmi prognózisok ké­szítésében alkalmazott ár­statisztikai módszereket. A tárgyalások eredményeit is­mertetik majd a KGST-orszá- gok árbizottsági elnökeinek szeptemberben Katowicében sorra kerülő értekezletén. ■ A budapesti tanácskozáson részt vett külföldi árszakértők szombaton elutaztak hazánk­ból. Az élelmiszerek többsége kifogástalan Korszerűbbek a Sok a panasz a cipőkre A KERMI az első félévben több mint 900 fővárosi és vi­déki boltban ellenőrizte a fo­gyasztási cikkek minőségét. Ezúttal is feltártak sok sza­bálytalanságot, ugyanakkor, az ipar kor­szerűsítése nyomán, ked­vező tendenciákat tapasz­taltak. Lényegesen javult például a ruházati méteráru minősége. Sok, korszerű, hurkolt kelme, szintetikus szálú ruhaszövet került forgalomba. Általában a méteráruk ellen jóval keve­sebb a panasz, mint korábban. Más a helyzet a cipőfronton, ahol továbbra is sok a jogos panasz. Némelyik cipőnél dur­va az eldolgozás, másutt hely­telen a kéregmagasság, a szá-> mozásnak nem felel meg a mé­ret, vagy éppen hullámos a talpbélés. Az élelmiszerek többsége megfelel a követelményeknek. Általában kifogástalanok a tej­termékek és a tej, a kenyér minősége viszont igen változó s gyakran ok a panaszra a kelleténél ki­sebb súly. A vizsgálatok nyomán a KERMI az első félévben több mint 900 esetben tiltotta meg, vagy kötötte feltételekhez a nem megfelelő minőségű ter­mékek árusítását. Több mint 50 esetben szabálysértési eljá­rás indítását javasolta a keres­kedelmi felügyelőségeknek. TANÚK NÉLKÜL, AZ UTCÁN Megöltek egy asszonyt Június 22-én, délután 5 órakor Dunaharasztin, a Fürst Sándor utcában meg­gyilkoltak egy asszonyt. Olyan tanúkat, akik az ese­tet látták, s ezzel kapcso­latban érdemlegeset tudtak volna mondani, a helyszí­nen nem sikerült felkutat­ni. A tettes: a volt férj Molnár László a dunaha- raszti Fürst Sándor utcán ke­rékpározott keresztül aznap délután, 5 óra tájban. Egyszer- csak női segélykiáltásokra, si­koltozásra lett figyelmes. A helyszínre érkezve, már a vég­eredményt látta: mozdulatlan női test fölé hajolt egy férfi, akinek a kezében kés volt. Az odaérkező Báli Józseffel együtt lefegyverezték a férfit és bekí­sérték a rendőrőrsre. Közben a kihívott orvos megállapítot­ta, hogy az asszony belehalt sérüléseibe. A késsel a kezé­ben a helyszínen talált férfi Oláh Imre, az áldozat pedig a volt felesége. Olyan tanúkat, alkilc az esemény közvetlen előzményeit, s magát a gyil­kosságot látták volna, a hely­színen nem sikerült felkutatni. „Nem emlékszem semmire” A nyomozás sarán szerzett első adatokból kiderült, hogy Oláh Imre több mint egy éve elvált a feleségétől, de egy házban — a tett színhelyével szembenivel — laktak, külön bejáratú lakásokban. Napiren­den voltak közöttük a veszeke­dések. Oláh ugyanis nehezmé­nyezte, hogy a válás után fele­ségének férfiismerősei voltak. BEVÁSÁRLÁSHOZ, STRANDRA VÁSÁROLJON MARGARÉTA vagy PLAST6 FÜLES SZATYROT KÖNNYŰ, TEHERBÍRÓ, DIVATOS, MOSHATÓ Kapható: a háztartási és illatszerboltokban, az áruházakban, a vas- és edény­boltokban. Oláhné június 22-én a szoká­sos időben, délután 5 óra kö­rül érkezett haza Budapestről, ahol az egyik vendéglátóipari vállalatnál dolgozott. A férjé­vel való találkozás és az azt követő események máig is tisz­tázatlanok. Amikor Molnár László és Báli József a hely­színre érkezett, s a volt férjet lefegyverezte, az asszony már eszméletlen volt a három kés­szúrástól, mely közül az egyik — az orvosszákértői vélemény szerint — ütőereit ért. Oláh nem tanúsított ellenállást, amikor elvették tőle a kést, beismerte cselekményét, de azt állította, hogy semmire nem emlékszik... „Kötekedő, agresszív embernek ismertem” Oláh Imre Dunaharasztin, az ÉRDÉRT Vállalat telepén dol­gozott. Volt brigádvezetője a következőket mondta róla a vallomásában: „Dolgozni nem szerető, kötekedő, agresszív embernek ismertem. Mindig addig ivott, amíg a pénze tar­tott ... Többször is állt rend­őri felügyelet alatt, verekedés, garázdaság, botrányos viselke­dés miatt, s büntetésként rend­szeresen jelentős összegeket tiltottak le a fizetéséből.. Oláh Imrénének négy gyer­meke van, a legidősebb nős, kőműves, a második sorkato­na, a harmadik: 16 éves lány, a legkisebb még iskolás. A leg­idősebb fia, Gyula, így vall az apjáról: „Rendszeresen ütött, vert bennünket, gyermekeket és anyánkat. Egy alkalommal még anyám bordáját is eltör­te... Emlékszem olyan esetre is, hogy Imre öcsémet, aki még pólyás volt, földhöz vág­ta; többször zavart ki bennün­ket késsel az udvarra, utcára. Különösen brutális volt, ha ivott, márpedig ő mindig ivott, ha szerét ejthette...” Oláh Imre lánya, Oláh Mag­dolna vallomásából valók a következők: „Többször elül­dözött bennünket otthonról, úgyhogy a szomszédoknál kel­lett aludnunk. Egyik vereke­désnél nagyanyám karját is eltörte... Mikor nem voltunk otthon, betört a lakásunkba, pénzt, ruhaneműt vitt el, nem­egyszer késsel fenyegetett meg bennünket... Azon a héten, ^amikor az eset történt, beszél­tem apámmal. Azt mondta, hogyha anyám ad neki húsz­ezer forintot, békén hagy ben­nünket .. „Aki tehette, kitért az Htjából” Kari József a szembenlévő házban lakik. (A jelek szerint ide menekült volna Oláhné de zárva találta az ajtót, s a következő házig már nem ju­tott el.) ö a következőket mondta a tanúkihallgatáson: „1969 óta, mióta Oláhék ide­jöttek lakni, háromszor mene­kült át hozzánk az asszony a gyerekekkel a férfi elől. Egy­szer át is hívtak, hogy segít­sek megfékezni... Mindenki félt tőle, így aki tehette, ki­tért az útjából...” Az előjelek figyelmeztettek Oláh Imre és felesége 1948- ban kötöttek házasságot. 1968- ig Nyírtasson éltek. A kisvár- dai járásbíróság nemegyszer foglalkozott — már ott is —■ Oláh viselt dolgaival. Az asz- szony végül otthagyta férjét, és Dunaharasztira költözött albérletbe a négy gyerekkel. Férje utána jött, egy darabig jól éltek, vettek egy rossz házat a Fürst Sándor utcában, OTP-kölcsönnel építkeztek, de azután újra kezdődött a csalá­di pokol... Oláhot először 1971-ben helyezték köteke- dés, iszákosság, botrányoko­zás miatt rendőri felügyelet alá, másodszorra 1972-ben, a felesége bejelentése alapján. Egyetlen tanú vallott akkor az asszony mellett a szomszé­dok közül, Kari József. Oláh­né azt is el akarta intézni, hogy férje alkoholelvonó-kú- rára kerüljön. Ekkor már nem akadt senki, aki mellette ta­núskodott volna... Június 22-én, Dunaharasz­tin, délután 5 órakor, a Fürst Sándor utcában megöltek egy asszonyt. Olyan tanúkat, aliik az esetet látták, s ezzel kap­csolatban érdemlegeset tud­tak volna mondani, nem si­került felkutatni. (A nyomo­zás még tart.) Mészáros János MULTICAR SZÁLLÍTÓ­JÁRMŰVEK NAGY­JAVÍTÁSÁT rövid határidőre, garanciával vállalja a MEZŐGÉP, MONOR Ceglédi Gyáregyesége 2700 Cegléd, Külső Kátai út. Peái megyei barcinc^oiáóoh --------------- 81 ---------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom