Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-29 / 201. szám
\ PEST HEGYEI KJűriap 1973. AUGUSZTUS 29., SZERDA Ünnepek után — hétköznapok my éhány esztendő óta a népiül művelési évad már nem szeptembertől a nyár elejéig tart, hanem a gazda- sár'. évhez igazodik. Azaz: amikor a népművelési évadról beszélünk, a januártól december végéig terjedő időszakot értjük alatta. Így érthető, ha a művelődési intézmények mumkatervei is eszerint készülnek. Ám az is érthető, hogy az éves tervek nem készülhetnek teljes részletességgel, mivel az oktatáshoz vagy a színházakhoz kapcsolódó közművelődési formák szorosan kötődnek az iskolai tanévhez, illetve a színházi évadihoz. Így az augusztus újra csalk a tervkészítés időszaka a művelődési házak többségében. Most kötnek szerződést — természetesen, csak ahol erre lehetőség kínálkozik — a színházakkal : elsősorban az Állami Déryné Színházzal, a szolnoki Szigligeti, illetve a kecskeméti Katona József Színházzal, a budapesti Irodalmi Színpaddal és más együttesekkel is. A nagyobb művelődési házak általában havonta egy előadásra szerződnek. A kínálat valamivel rosszabb az országos átlagnál, az arányok a könnyebb műfajok, illetve a zenés darabok félé tolódnak. Egyetlen példa is jól igazolja ezt. A ceglédi Kossuth művelődési központ tíz előadásra hirdet bérletet. A tízből négy zenés játék, három operett. Ezeken kívül egy vígjáték, egy színmű és egy dráma szerepel csupán a programban. Hogy mi az oka ennek? Tájoló színházainknál még mindig tartja magát az a szemlélet, miszerint a köny- nyebb hangvételű s a zenés darabokat „könnyebb eladni”, mint a tartalmasabb prózai műveket. E zekben a napokban készülnek a művelődési házakban az őszi-téli ismeretterjesztő programok is. Ami igen örvendetes: á legtöbb helyen már nem egyes előadásokat, hanem egy-egy témakörhöz kapcsolódó előadássorozatokat hirdetnek. Ez biztosítja leginkább az ismeretterjesztésben részt vevők önművelődésének folyamatosságát. Cegléden például tíz előadásból álló, a képzőművészet történetével foglalkozó sorozatot szerveznek, amelynek előadója dr. Telepy Katalin művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa lesz. Gazdagnak ígérkezik az érdi művelődési központ őszitéli ismeretterjesztő programja is. Huszonkét témában nyolcvanhárom előadásra kerül sor. És a sor még nem teljes, mivel az egészségügyi és honvédelmi témájú előadássorozatokat még ezekben a napokban állítják össze. Gödöllőn nem csupán a nagylközöin|ozi~ usor moziműsor AUGUSZTUS 30-TÖL SZEPTEMBER 5-IG CEGLÉD, 30— 2: Buck és a prédikátor Szabadság- 30— 2: Vizsgálat egy minden gyanú CEGLED, felett álló polgár ügyében* Kamara 3— 5: Legenda NAGYKŐRÖS 30 — 31: Dr. Syn kettős élete 1— 2: Felszállási engedélyt kérek 3 — 5: Buck és a prédikátor GÖDÖLLŐ 30— 3: A betörés 4— 5: ZaUar Berkut SZENTENDRE 30— 2: Az Androméda törzs . 3— 5: A szerelem anatómiája* Terem 29 — 30: A félszemű seriff SZENTENDRE 31— 5: Akinek van egy unokatestvére Kert Bronxban ABONY 30— 1: West Side Story I —n. 2— 4: Ion kapitány nyila ÉJSZAKAI ELŐADÁS 1: A tigris* BUDAÖRS 30— 2: Sherlock Holmes magánélete 3— 5: Az Androméda törzs DUNAKESZI 30-2: AJ nto,s* yöigy Vörös Csillag 3_ 4: Hldeg pu,yka vorn» ».»mug ÉJSZAKAI ELŐADÁS 1: ... Es hamarosan a sötétség* DUNAHARASZTI 30-31: Charly 1 — 2: Lány a szabadcsapatban , 3— 4: A kalóz menyasszonya'* _ 29—30: Aladdij* és a csodalámpa ÉRD 1—3: Wusa 5— 6: A betyárkapitány kincse 30 — 31: A fogoly Ítéletre vár FŐT 1 — 2: Bartleby 3— 4: Egy magyar nábob -f Kárpáthy \ Zoltán 30: Az „Angyal” vérbosszúja 31— 1 : Csajkovszkij I—IL 2— 3: Közöny* 6: A csendőr nősül KISTARCSA 30 — 31: Lány a szabadcsapatban 1 — 2: Bob herceg 3— 4: A sortűz MONOR 29: A halál erődje* 30— 1 : Ion kapitány nyila * 2— 4: West Side Story I—H. Éjszakai előadás 1: A betyárkapitány kincse NAGYKÁTA 28 — 29: A nagy mesemondó titka . 30— 2: Az utolsó völgy* 3— 5: A svéd asszony PILISVOROSVÁR 31 - 2: Tndösitás «£*££ „_MÍ7 30—31: Zahar Berkut rOMAí 1 — 2: A szerelem anatómiája' 3— 4: Bob herceg RÁCKEVE 31 — 2: A gátlástalanság lovagja 3— 5: Sherlock Holmes magánélete SZIGET- 30 — 31: Bob herceg C7CK1TMII^I őQ 1“ 2: Zahar Berkut d£cniiviiiviAJ3 2— 4; Lány a szabadcsapatban VECSÉS 30— 3: Az Ezüst tó kincse 4— 5: Fiatalok ÉJSZAKAI ELŐADÁS 1: A kalóz menyasszonya" •Csak 16 éven felülieknek! "Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT ség számára rendeznek előadásokat, hanem a város ifjúsági klubvezetői, valamint a járás népművelői részére is. s az is igen örvendetes, p. hogy nem általában, a várható érdeklődésnek megfelelően állítják össze csupán az önművelésnek ezeket a programjait, hanem a legtöbb helyen a jól működő klubok, szakkörök tagságára alapozzák az előadásokat, ezzel nemcsak az állandó hallgatóságot biztosítják, hanem ‘tartalmasabbá, gazdagabbá teszik a klubok és szakkörök munkáját is. Még nincsenek pontos adataink arról, hogy hány témában, hány előadásra kerül majd sor az őszi-téli hónapokban Pest megye művelődési, intézményeiben — a legtöbb helyen még most folynak a megbeszélések ezzel kapcsolatban — annyi azonban már biztos, hogy sokszínűbbnek ígérkeznek az idei őszi-téli esték a tavalyiaknál. S ez biztató jel arra nézve, hogy művelődési intézményeink egyre inkább a közművelődés műhelyeivé válnak. Az is dicsérendő, hogy egyre több helyen mind több fiatalt kívánnak bevonni a művelődési ház munkájába. Űj kezdeményezés az ifjúsági hangversenysorozatok rendezése. Érden például négy hangverseny-' re kerül sor az általános iskolások és négy a gimnáziumi tanulók részére. Gödöllőn már egy esztendeje, hogy havonta egyszer a Bartók Béla zene- művészeti szakiskola növendékei hangversenyt adnak a fiatalok számára. A jó kezdeményezést az ősztől folytatni kívánják, sőt hasonló ifjúsági hangversenyeket rendeznek majd Veresegyházon és Péce- len is. A tanfolyamok közül elsősorban a nyelvtan folyamok vonzzák a legtöbb hallgatót. Cegléden angol, német, olasz nyelvtanfolyamokat indítanak kezdők és haladók részére. Gödöllőn olyan nagy az érdeklődés, hogy külön rendeznék nyelvtanfolyamot a felnőtteknek és külön a gyerekeknek. A felnőttek az angol, a német és a francia nyelvet, a gyerekek pedig az angolt és a németet tanulhatják majd hetenként két-két órában. M ég néhány nap és vége a nyárnak. S bár ezen i a nyáron szinte egyetlen művelődési intézmény ajtajára sem tették ki a „nyári szünet” táblát — gazdag programokkal várták a meleg napokon is az érdeklődőket —, most mégis az elmélyültebb munka időszaka következik. A tanulás, az önművelés csendes hétköznapjai váltják majd fél a hangosabb. szórakoztatóbb, ünnepibb rendezvényeket. ' Prukner Pál KÖNYVESPOLC Öt regény az ifjúságnak feje fölött elzúgó háború véA kitűnő ifjúsági regényt Kass János pompás rajzai- díszítik. Fekete gólya A sose látható, legfeljebb látni vélt fekete gólya testvére a kék madárnak, a boldogság |P Maeterlinck áltál megteremtett szimbólumának. Az elérhetetlen, de a küzdésre, áldozatho- zatalrá mindig érdemes célt, az emberi akarás nagyságát, szépségét jelképezi. A három 12—13 éves regényhős — a falusi Zicska, a városból nyaralásra meghívott barátja, Ádi és a keresztapjánál üdülő Marinka keresi a fekete gólyát. Hármójukat a nyár, a barátság, s az ösztöneik mélyén megmoccanó szerelem varázsa köti össze, hol sebezni, hol szeretni vágyó indulattal, eltéphetetle- nül. Mészöly Miklós regényének (Fekete gólya, Móra — Sirály könyvek), voltaképpen nincs kerek története. Laza kis kalandok, külső és belső élmények sorából állanak össze könyvvé a fejezetek. A hármas barátság finom szálakból egy- besodrott szövedéke, a fejlődö- érlelődö karakterek összeütközése, egymáshoz simulása ébren tartja az érdeklődést. De ennél többet ad az író stílusa, kifejezőkészsége, hasonlatainak, képeinek, hangulatfestésének ereje. Az áradó Duna-ág, s ebben a tartóláncairól leszakadt vízimalom sodródásának, s a malomban rekedt három gyerek lelkiállapotának leírása komoly élménye lesz a kamaszkorú olvasóknak. A szerző finoman érzékelteti a felnőttek esendő voltának hatását a gyermeki lélekre. Am a társadalomról, amiben élnek, mit sem tudunk meg. A hősök az időbeii bárhová elhelyézhe- tők. Akárcsak a malom, mely órákon át csupán fél láncon kötődik a parthoz — a művet/ is valamiféle bizonyítvány egyetlen dátuma (1930) köti csak a korhoz. Ez pedig kevés. Olyan színvonalú írónak, mint Mészöly Miklós, a korból a gyermekek — méghozzá igen értelmes és érzékeny szellemű gyermekek — lelkén-szemén keresztül egy dátumnál jóval többet kellett volna megmutatnia. A kitűnő fedélraiz és belső illusztráció Würtz Ádájn munkája. Hiányzik Szecső Az utóbbi évek egyik legjobb ifjúsági leányiregényót, írta meg Dániel Anna. A Hiányzik Szecső (Móra, Csíkos Könyvek) szerzője feltehetően pedagógus : hitelesen ábrázolja egy gimnáziumi osztály világát. Könyvét olvasva, szinte ott érezzük magunkat a padsorokban, ahol a tizenévesek élete zajlik. Leckeírás, sugdosás, harag, vetélkedés, lustaság, szorgalom és szerelem — mindez a mai ifjúságot jellemző belső és külső, tárgyi és hangulati jegyekkel; felfokozott szenvedélyes érzelmek hol borús, gondterhelt, hol szikrázó villamossággal telített légkörében. A tanulók és a tanárok mindennapi együttélésének hirtelen kirobbanó drámai „szenzációja” adja voltaképpen izgalmas témáját Dániel Anna regényének. Az osztály egyik legjobb tanulójának, Szecső Irénnek nyomtalan eltűnése felbolygatja az iskola nyugalmát. Hogyan deríti fel Magda néni, egy lelkes, a rábízott, gyerekeket anyaként szerető tanárnő — akiben szinte a szerzőt sejtheti az olvasó — a leány szökésének okát: erről szól az érdekfeszítő, a múlt egyik tragikus epizódját felelevenítő, s a jó néhány nagyszerű jellemű fiatal gondolkodásmódja és tettei révén a jövőbe mutató regény. Ha Dániel Annának a „Hiányzik Szecső” lenne az egyetlen műve — ezzel az egy- •gyel is bebizonyította volna: komoly írói erényei vannak. E nagy sikert ígérő kötethez Zsoldos Vera rajzolt színvonalas, finom címlapot és karakterisztikus illusztrációkat. Barát Endre Mintha a hazai ifjúsági irodalom felélénkülésének lennénk az utóbbi időben tanúi, örvendetes szemlélői. A Móra Könyvkiadónál újabban megjelent művek legalábbis erről tanúskodnak. S e kötetek legnagyobb része mai történetekkel vagy a közelmúlt — s a mai fiatal nemzedék számára már történelminek számító — időszak élményeiből meríti mondanivalóját. A kiadó ismert sorozatai — Kozmosz Könyvek, Csíkos Könyvek, Sirály Könyvek — szolgáltatnak ezekhez megfelelő keretet. Az amerikai nagynéni Két világ és két generáció találkozását, összeütközéseit ábrázolja e könyvében Thury Zsuzsa (Az amerikai nagynéni, Móra — Kozmosz Könyvek), jó néhány jfjúsági regény sikeres szerzője. Jól ismeri hősnőjének, a már nem fiatal, híres magyar színművésznőnek gondolkodásmódját, modorát, világnézetét, környezetét. És ez természetes, az író otthonos lehet kora és hazája társadalmának szokásaiban, életvitelében, jellegzetességeiben. Annál meglepőbb azonban, hogy pontosan beilleszkedik a tizenéveseknél alig idősebb fiúk és lányok, s méghozzá nem is a 'hazájabeli ifjúság gondolatvilágába is. Nemcsak szokásaikat, céljai' kát — vagy céltalanságukat, lelkesedésüket, vagy lelketlen- ségüket, cinizmusukat, de jóságukat vagy kíméletlenségüket egyaránt ismerí. Egy Amerikában, magyar anyától született fiatal lány, jobban mondva újdonsült asz- szony, amerikai férjével, s annak barátjával állít be vendégségbe a pesti színésznőhöz, s valósággal, feldúlja , annak szép és nyugodt otthonát. Lárma, rendetlenség, féktelenség uralkodik a házban, melynek több évtizedes előkelő rendjét-csendjét már-már tűrhetetlenül megzavarja a vendégek gátlástalan életformája. Hogyan fogadja mégis szívébe az alapjában derék, becsületes és jó eszű fiatalokat az „amerikai nagynéni„-nek elnevezett magyar művésznő — erről szól ez a számos jó megfigyeléssel fűszerezett, találó — bár olykor kissé felületes jellemrajzokkal megírt — ifjúsági regény. Zsoldos Vera szellemes, színes címlaprajza — bár inkább illusztratív jellegű -T- hatásosan kínálja olvasásra az új „Kozmosz-kiadványt”. A gyerekek kétszer születnek Az érdekes belső illusztráció és festői, s egyben groteszk hatású címlap — Bornemisza László munkája — azt sejteti, hogy a tizennegyedik évéhez közeledő Zsoltban afféle sok bosszúságot okozó, de alapjában véve kedves kis lurkót ismerünk meg. Erről azonban szó sincs. Somogyi Tóth Sándor könyvében (A gyerekek kétszer születnek, Remoperett a jégen & ' Az NSZK-beli Deutsches Eistheater' együttese a Kisstadionban játssza a Lehár Ferenc: Víg özvegy című operettjéből készült jégrevüt. A főbb szerepeket Almut Lehmann, Herbert Wiesinger és Derek James táncolja. | Móra, — Sirály Könyvek) , j ugyan sok a groteszk elem, de ez inkább keserű ízű, s javarészt nem mulatságos, hanem inkább fájó, nyugtalan és töprengésre késztet. I Az apjával'és mostohaanyjával élő Zsoltnak sokféle komplexusa van. Mi is a baja tulajdonképpen? Vágyódik az igazi anyja után? Igen, de inkább csak álmaiban. Orvos apja szüntelenül keresi-ku- tatja a fiú vadságának, „suli- dilijének”; szétszórtságának okát. Kutató értelmének nagyítólencséje alatt vergődik a fiú, lenyűgözi apja pillanatra sem engedő, kötelességszerű vele törődése. Csupán ellenállás és dac, s mindent elkövet, hogy lénye, szelleme fonákjával forduljon feléje. De milyen is valójában az igazi/Zsolt? Mit és mennyit ér? Mire képes, mire született? Alapjában véve ezek a nagyon emberi és felnőtt kérdések foglalkoztatják a fiút. Az író érdekes látásmódjának jóvoltából olyan sokszálú és bonyolult elemzéssel ábrázolja ezt, hogy műve sokkal inkább a kamaszokról, mint a kamaszoknak szól. A feszült családi légkörben, amelyet nem a gondosság hiánya okoz — hiszen a mostohaanya még sokkal megértőbb, mint az apa —, hanem inkább a rossz hangütés, a túlságosan is intellektuális megközelítés, s az érzelem hiánya, valósággal fuldoklik a fiú. Végül is a kezelésre felkért idegorvoskolléga korrigálja okosan az apai nevelés, vagyis inkább nevelési szándék, s Zsolt makacs ellenállásának tévedéseit. 1 „A gyerekek kétszer születnek”, minthogy nem könnyű olvasmány — valószínűleg a korosztályuk átlagos szellemi igényen túlemelkedő tdzenhá- rom-tizennégy éveseket érdekelheti igazán. Gálám bsziget A Robinson-történet régi alaptémája az irodalomnak. Defoe halhatatlan regényének születése óta minduntalan felmerült, túlnyomórészt jelképes mondanivalóival. Ez persze nem véletlen. Az emberiség egyik ősvágya nyilvánul meg a szigetre való vonulással, a meglevőnél sokkal szebb, tisztább közösséget teremteni. Csontos Gábor tizenéves ro- binsonjai, a Galambsziget (Móra Kiadó) szereplői falusi és kisvárosi gyerekek. Tudatosan nem fogják fel, hogy valóban csúnya és nehéz az élet körülöttük. A szabad játék lehetősége vonzza őket a Tisza erdősbokros szigetére, ahol a sokféle játék észrevétlenül alakul át érdekes, hasznos, képességeiket és jellemüket kibontakoztató emberi tevékenységgé. S mert a történelmet, s különösen az 1944-es évet egy lakatlan szigetről sem lehet kizárni, meg kell oldaniuk az emberi felelősség nagy kérdését is. A fasiszta «érdekekért folyó háborúból hazaszökő katonák, repülőgépével a szigetre zuhant pilóta, a történetet elbeszélő kis hős családjánál rejtőző leányka és öccse, az apa egészségét visszaadó zsidó orvos gyermekei — ők együttesen adják fel a humanizmus nagy kérdéseit; s a fiúk — akik az iskolában, mielőtt azt német katonakórházzá alakították volna át, jó néhányszor nem készültek fel az órára — ezekre a kérdésekre jól és bátran felelnek. Az író mindvégig a kamaszfiúk nyelvén szól olvasóihoz. Nemcsak őszintén és kedvesen, hanem lebilincselő meseszövéssel s jóízű humorral is, A történet természetesen bonyolódik, izgalmat teremtő helyzetei mindig magától értetődők, soha nem mesterkéltek. Nagy érdeme, hogy kioktatás, prédikáció nélkül állít követniva- ló ideálokat kamaszkorú olvasói elé. Csupán az hiányolható, hogy a gyermekhősök háttérben mozgó felnőtt családtagjain keresztül nem érezteti eléggé az akkori idők magas hőfokú, egymásnak feszülő indulatait. Szinte ideálisan nyugodt a falu légköre, mintha a lakosok legtöbbje közönyösen, állásfoglalás nélkül várná a
