Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

ELISMERÉS AZ EREDMÉNYES NÉPMŰVELÉSI MUNKÁÉRT # A Pest megyei Tanács épüle­tében, a népművelők napja al­kalmából a járás közművelődé­sének emelésében kimagasló eredményeket elérőket elisme résben részesítették. Szocialista kultúráért emlék érmet kapott Prétyi József né, a zebegényi községi tanács el­nöke, Takács Lajos, a gödi Egyesült Dunamenti Tsz párt­titkára és Ivessy László gödi iskolaigazgattó. Művelődésügyi miniszteri di­cséretben részesült Schoppner Antalné kóspallagi klubkönyv- áros, Szabó Zsigmondné vác- aartyáni tiszteletdíjas könyv­áréra, Kálmán Mária, a verőcei Uubkönyvtár vezetője és Ara­nyosi Lajos, a zebegényi autós- letét-könyvtár kezelője. Parkinglánc a Duna mentén Több mint 4 milliárd forin­tot fordítanak a negyedik öt­éves terv végéig az évente már 200 ezer vendéget fogadó Du­nakanyar fejlesztésére. Egye­bek között parkerdőt létesíte­nek a Börzsönyben, kényelmes sétautakkal, pihenőkkel. Kiépí­tik a Duna) mentén is a parkingláncot, hogy az autó­sok és a vízi sportolóik olyan pihenőkhöz jussanak, ahol tisztálkodási lehetőség, jó ivó­víz, kellemes park van. Szent­endrén, a Bükkös patak men­tén, Dömösön és Verőcén lesznek először ilyen parkolók. Nagybörzsönyben a tervek sze­rint néprajzi múzeumot ren­deznek b^ Orvosi ügyelet Vasárnaptól az alábbi orvo­sok tartanak éjszakai és ün­nepi ügyeletet Vácott, a Köz­társaság útja 30. szám alatti rendelőben. (Telefon: 11—199.) Vasárnap: dr. Ruzsicska Bé­la, hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Pap Miklós, szer­dán: dr. Bucsek Tibor, csütör­tökön: dr. Értékes Tibor, pén­teken: dr. Gulyás Zoltán, szombaton és vasárnap: dr. Steiner Antal. VÁC I UAPLÖ WWWWMII■IliBMMwiliittftHÉ—dhillIIlim ■■Ilii* ^ _l ILII IInóI _ SSSSSSSStSt A PEST MEGYEI HÍRIAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 19., VASÄRNAP Javult a minőség is Az országost megközelítő termésátlagok a váci járás termelőszövetkezeteiben Nem kifejezetten gabona- termesztésre való a váci járás területe, ebben az esztendőben mégis szokatlanul jó termés- eredményeket hozott az aratás. Török Antal, a járási hivatal mezőgazdasági osztályának ve­zetője szerint a közös gazdasá­gok búzatermésének hektáron­kénti átlaga alig valamivel marad el az országosé mögött. — Tavaly július 2-án, idén június 29-én Péter, Pál napján kezdték az aratást a járásban, tavaly augusztus végéig, ebben az esztendőben augusztus 8-ig arattak a szövetkezetek föld­jein. A korábban kezdett és hamarabb befejezett betakarí­tás a kedvező időjárásnak kö­szönhető, ami befolyásolta a tavalyinál lényegesen jobb ter­méseredményeket is.- Hány vagon búzát arat­tak a váci járásban? — A tavalyi 1356 vagonnal szemben, idén nyáron 1917 va­gon búza termett. Különösen, jó eredményt hozott a búza a váci Kossuth Termelőszövetke­zet 304 hektáros tábláján, ahol hektáronként 33 mázsa termett. Perőcsényben a 425 hektáron 32,1, Kisnémediben a 668 hek­táron 31,5 mázsa volt a búza hektáronkénti átlaga. Vala­mennyi, búzát termesztő szö­vetkezetünk eredményeivel számolva, a járásban a tavalyi 23,6 mázsával szemben, idén 29,i mázsa termett hektáronként. Kiállítás — Szőnyí-tanulmányokból TEGNAP NYÍLT MEG A zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum két kis időszaki bemutatókra szolgáló termében augusztus 18-án nyí­lott meg a mintegy negyedszáz különféle technikájú munkából összeválogatott' kamarajellegű kiállítás, melynek gerincét tu­lajdonképpen két szellemesen egymásba épített témakör ad­ja: az egyik az anyáé és gyer­mekéé, a másik az akté. A két témakör hol Interieur-, hol tájproblémákkal összekap­csolva jelenik meg. Az anyag egy részében a főtéma variálá­sát látjuk, némelykor egészen szoros keretben, mint a szopta­tó jeleneteké a rézkarcokon, a másikon a főtémának szaba­dabb ismétlését (anya gyer­mekét mosdatja, anya gyerme­kével ladikban; különféle je­lenetekben aktok), vagy a mel­lékmotívumok variációs feldol­gozását, mint az ágyét, a csó­nakét stb., némelykor a mel­léktémának önálló rangra eme­lésével. A rézkarcok kivételé­vel úgyszólván teljesen isme­retlen ceruza- és tusrajzok, víz- és gouache-festmények be­mutatását látjuk, különösen meggyőző szemléltetésére an­nak, hogy Szőnyi mily kitűnő vanálóképességgel rendelke­zett, s mily sokoldalúan tudta kiaknázni egy-egy témáját. Persze, a munkák értéke, je­lentős részt tanulmányi anyag­ról van szó, erősen változó ér­tékű. A legjobbak az önálló igénnyel fellépő grafikai lapok, melyek döntő többségükben méty érzelmi fűtöttségről val­lanak, elsősorban a művésznek a feleséghez, a gyermekhez fű­ződő kapcsolatáról, szemérmes szerelemérzéséről, a családi otthon melegéről, az otthon meghitt tartozékairól. Lj inom lírai hangulatba ágyazva jelennek meg az aktok is, akár szerelmes pó.rról, akár modellről vagy vetkőző, fürdőző s egyéb, a meztelen női testet feltételező jelenetről van szó. Semmi érzékiség, de mindenben nagy-nagy meleg­ség és meghittség, ahogy tőle nagyobb munkáin is megszok­tuk. Horváth Béla művészettörténész Piaci Jelentés A pénteki piacon a burgo­nya kilóját 3,50—5, a fejes ká­posztáét 4, a kelkáposztáét 6, a tökét 2, á vörös káposztáét 6. a karfiolét 10 forintért mér­ték. A juliskabab kilója 10, a zöldborsóé 12, a paprikáé 5— 8, a paradicsomé 3—5 forin­tért kelt el. Befőző paradicso­mot 2,60-ért láttunk. A saláta­uborkát 3, a kovászolnivalót 4, a savanyításra valót 8 fo­rintért mérték. A csemege- kukoricát 1.20—1,50-ért kínál­ták. A vöröshagymáért 4,80— 6, a fokhagymáért 26 forintot kértek kilónként. Az őszibarack 4—10, a kör­te 4—8, az alma 3—5, a vörös­szilva 3, a magvaváló 4—5, a sárgadinnye és a görögdiny- nye 3 forintba került. Láttunk málnát, kilóját 10 forintért kínálták. Szederinát is hoz­tak; azért is 10 forintot kértek. A szőlőt 10—12 forintra tar­tották­A termelőszövetkezeti áru- dák eladói 28 és 30 forintért mérték a csirke kilóját, a tisz­tított libáét pedig 42 forintért. A tisztított kacsát darabon­ként 140—170 forintra tartot­ták, nagyságtól függően. A to­jás ára 1,60 volt. Ugyancsak nagy területen termesztettek közös gazdasá­gaink tavaszi árpát. Az 1943 hektáron az idén hektáronként 9 mázsával több termett, mint tavaly, amikor csak 19 mázsát arattak le egy-egy hektár ter­mőterületről: a múlt évben 360, az idén 544 vagon tavaszi árpát ta­karítottak be a termelő- saíövetkezetek. Kiemelkedő terméseredmény született a váci Kossuth Ter­melőszövetkezet földjein,, ahol egy-egy hektárról 35,2 mázsa árpát arattak le. Vdmosmiko- lán és Rádon 30 mázsás a ta- vasziárpa-átlag. — A mennyiségi eredmények megfelelő minőséggel is páro­sultak? — Az elmúlt esztendőben 70—76 között mozgott a váci járásban learatott búza hekto­litersúlya : ez takarmánybúza- minőség. Idén a hektolitersúly 77— 82 között mozog, amely ezen a területen jónak mondható. A learatott árpa majdnem tel­jes egészében elsőosztályú sör- árpa. — Mi jellemezte az idei ara­tást? — A zökkenőmentesség. Ta­valy a rossz idő sokszor aka­dályozta a munkát. Huszonkét vendúgkombájn kellett ahhoz, hogy augusztus végére befeje­ződhessen a betakarítás. Idén akadály nem volt. A gazdaságok jól meg­szervezték a munkát és járáson belül is segítettek egymáson azok a szövet­kezetek, amelyekben ké­sőbb kezdődött vagy ko­rábban befejeződött az aratás, kombájnokat köl­csönöztek egymásnak. A verőcei szakszövetkezetnek a váci Kossuth, a nagybörzsö­nyinek a szobi, a csomádinak a gödi segített. De ilyen kap­csolatot nemcsak járásibeli, ha­nem Nógrád megye járásunk­kal határos községeinek szö­vetkezeteivel is tartanak a já­rás -közös gazdaságai. A gödi szövetkezetnek például évek óta jó a kapcsolata a nőtincsi szövetkezettel, a galgagyörki gazdaság a keszegivei tart ba­rátságot, aminek az aratás so­rán is hasznát veszi. Az észa­kon fekvő Nőtincsről Gödre jöttek a kombájnok" amikor ott — a járásban elsőként — az aratáshoz fogtak. Amikor Gödön befejezték, a saját gé­peikkel együtt küldték vissza a kombájnokat Nőtincsre. Mint említettem, legelőször Gödön és Szobon kezdtek a betakarí­táshoz, a legtovább Perőcsény­ben és Szokolyán tartott. Szo- kolya mikroklímája ..olyan, hogy ott érik be járásunkban legkésőbben a gabona. — Hogyan áll a felvásár­lás? — A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat 1452 vagon étkezési búza felvá­sárlására kötött szerződést a gazdaságokkal. Most minden jel arra vall, hogy a tavalyi 921) vagonnal szemben, idén a szerződésben kikötöttnél is több, mintegy 1500 vagon étkezési búzát vá­sárolnak fel folyamatosan a járásban. Bányász Hédi A verőcei postahivatalban Naponta háromszáz távirat Minden családnak egy újság Néhány nappal ezelőtt, a ré­gi verőcei posta épületében jártam, s ott ismerkedtem meg dr. Zentai Istvánnal, a Markó utcai bíróság ügyvezető elnö­kével. Néhány perces beszél­getés után — nagy meglepe­tésemre — megismertem a ve­rőcei posta történetét, 1870-től napjainkig. Dr. Zentai István nagyapja, Renner János volt Verőce el­ső postamestere. Vagyonos volt, mert akkoriban fedezet kAlett arra, hogy valaki pénz­zel dolgozhassák. 1870-től 1902-ig volt vezető. Ezután leánya vette át a postamester­séget, s 44 éven át ki sem ad­ta a kezéből. Egyszer, még a harmincas évek elején, dr. Zentai István unokanővére né­hány napos kisegítő munkára a postára ment, s annyira megszerette e szép kis közsé­get, hogy 1934-től ott is ragadt. 1946-tól ő, Simon Jolán lett a postamester. Most is nagyon jó erőben van, szívesen beszél a múlt eseményeiről. — Nehéz volt akkoriban a postán dolgoznunk. Verőcéhez tartozott még a kismarosi pos­taügynökség is, körülbelül a negyvenes évekig, valamint sok-sok éven át Szokolya is. Mindössze ketten láttuk el a munkát, még vasárnap is nyit­va voltunk, reggel 7-töl este 9-ig. A mostani rendőrség he­lyén volt a helyiségünk, s hoz­zánk tartozott a távirda is. 1957-ben nyugdíjazták. Azután néhány évig változ­tak a vezetők. 1961-ben költözött át gyö­nyörű, új épületébe a posta, s most már hét éve, hogy Dudás István — dr. Zentai jó isme­rőse — vette át a vezetését. — Bizony, a mai körülmé­nyek, a mai munka sokban különbözik az előbbiekétől. Ma már összesen 1188 hírlap- előfizetőnk van. Igen népszerű a Népséábadság, Nők Lapja, a Pest megyei Hírlap. Nagyon sokan olvasnak a községben, majdnem minden családfa jut egy újság. Nyáron havonta 6200, télen havi 3500 újságot adunk el, ami a nyári hóna­pokban mintegy 22 ezer, télen 16—17 ezer példányt jelent. [ Ma már kilenc személlyel dol­gozunk, nyáron tizenkettővel. Rengeteg a táviratunk. Télen naponta 150, nyáron 300 felett j van a számuk. Takarékbetét- j állományunk csaknem 6,5 mil- \ lió forint. ★ | Fekete lobogót lengetett né­hány nappal ezelőtt a szél a verőcei posta épületén. Sajnos, eggyel megfogyatkoztak az új­ságkihordók. A verőceiek sze­retett postása, Sági Béla, hosz- szabb betegeskedés után, 68 éves ikorában meghalt. Nagy veszteség érte a községet, mert az elhunyt több mint 30 évig dolgozott a verőcei postán. Megbízhatósága, becsületessé­ge példamutató volt. Elég sze­rencsétlenül alakult az élete. 1925-ben a vonat levágta a jobb kezét. Hihetetlen akarat­erővel, bal kézzel is megtanult írni, dolgozni. Soha egy fillér hiánya nem volt, mindenki szerette, becsülte. Néhány nappal ezelőtt vett végső búr • csút tőle Verőce lakossága. Kovács Tibor Szobor a Duna-parton >*''& ’* í'i jjj Nagymaros Duna-parti sé­tányát díszíti Gyurcsek Ferenc szobrászművész Térdelő nő cír mű alkotása. Igyekvő kóspallagiak Elnökválasztás - jó eredménnyel Azt mondták az irodában, hogy otthon van, kivette sza­badságának egy részét. A jó hűvös konyhában, a sezlonon hevert, és olvasott. — Üljenek le — invitált ben­nünket. — Mit olvasott? — A Körkép 73-at. Szeretem a mai magyar elbeszélőket. — Közülük is legjobban? — Tudja, a Galgóczi Erzsé­bet ... a Pókháló. Nem tudom, olvasta-e? Én másodszor. Ta­lán, mert tsz-elnökről szól. — Aki olyan szomcrrúan vé­gezte. Mondja, csak nem ha­sonló gondok bántják? Csak nincs valami baj? — No» nem. Azt nem mond­hatom, hogy baj volna, hiszen jó eredményeket -értünk el az idén. Csak a málnából 6—700 ezer forint tiszta hasznunk lesz. Huszonhárom vagon ter­mett. Búzából kettő, árpából hárommázsás emelkedést ér­tünk el, a tavalyi átlagtermés­hez viszonyítva. Nem, ilyen szempontból valóban nem pa- naszkodhatom. Ha aztán még azt is tudja, hogy ezt az ered­ményt átlag 4 aranykoronás földön produkáltuk ... — Valóban, figyelemre mél­tó. Aztán itt vannak még a jól működő melléküzemek ... — Ahogyan mondja. A „ba­bagyár”, a tekercselők, a bér- forgácsolás,' amelyet a váci Könnyűipari Gépgyártó Válla­latnak végzünk, az év végére pedig elkészül új lakatosüze­münk. Ott már harminc szak­embert tudunk foglalkoztatni. — Ne haragudjon, a juhá­szat ... — Igen, a birkatenyésztést is új alapokra helyezzük- Szak­emberen múlott. Űj, fiatal szakképzett juhász jött hoz­zánk az Alagi Állami Gazda­ságból. Évente hatvannal nö­veljük a törzsállományt. — Akkor mi a baj? Ügy lá­tom, mintha egy kicsit kedvét szegte volna valami. — Kifáradtam egy kicsit, pi­henek. Hiába vagyok fiatal, engem is megviselt a betakarí­tás. Szerettem volna mindenütt ott lenni. Aztán meg, tudja, hogyan van. Az emberek azt hiszik, ha valami problémájuk van, azt csak az elnök tudja elintézni. Elküldhetném őket az agronómushoz, vagy akihez éppen tartozik az ügy, de nem olyan egyszerű ám a dolog. Foglalkoznom kell az embe­rekkel. ősszel választotta meg a tagság. Akkor még nem töltötte be a 23. életévét. Nem is volt a vá­lasztás zökkenőmentes. Az 1972. október 17-i Váci Napló, Elnökválasztás — eredmény nélkül címmel többek között így írt az esetről: „A kóspal­lagi szakszövetkezet elnökvá­lasztó közgyűlése végül is nem hozott döntést. Űj elnökválasz­tó közgyűlést kell tehát össze­hívni. Remélhetőleg , ezen az új, jól előkészített közgyűlésen az észérvek győznek a családok közötti villongások, a felszított indulatok felett...” Rövid idézet a hosszú cikk­ből, amelyre még egy év után sem szívesen emlékszik az or­szág legfiatalabb szakszövet­kezeti elnöke. — Reméljük, az akkori köz­szellemre utaló megállapítá­sok ma már nem . — Azt hittem ^n is, hogy dolgoznom kell, bizonyítanom kell, szívet, lelket kitennern kell, s akkor nyugalom, meg­értés lesz a közösségben. — Talán nem így van? — Nézze, az emberek nagy részével nincs is nekem sem­mi problémám. Be mindig akad néhány személyeskedő, nem tudom miért megsértődő. Nem a szemembe mondják, hogy mi a bajuk, hanem úgy adják az ember tudtára, hogy a falra tudna mászni miatta. Egy példát: idősebb, emberről van szó, köszönök, nem köszön vissza. De hagyjuk... ses üzemmérnök. Hallottam valamit a víztárolóról. — Van egy öthektáros, a bo­gyósokat öntöztük belőle. Hat­van holdat, 40 milliméteres víznormával. Másfél vagy két- vagonos termésnövekedést ér­tünk el. A vizet még tovább szeretnénk hasznosítani, liba­neveléssel. A tagok meg is tömhetnék a libákat... Látja, ezt is meg lehetne szervezni. Tömőgépek ... igen, megoldha­tó. — Ez a libadolog új ötlet? — Igen, meg a hizlalás is. Májra kell mennünk, az a jó üzlet. — Tulajdonképpen hány hol­don gazdálkodnak? — Ezeregyszáz hold az ösz- szes területünk, abból 300 hold a szántó, 85 hold a gyümölcsös; ■málna és egy kevés piros ri­bizli. A többi legelő és erdő. — S mennyi értéket kapnak erről az eléggé silány földről és az egyéb ipari részlegekből? — Tizenötmillió bruttó ter­melési értékkel számolunk eb-, ben az évben. — Ezek után már meg sem kell kérdeznem, elégedett'ek-e a tagok? — Nagyon igyekvő emberek a kóspallagiak. Sokszor talán még erőn felül is dolgoznak. Draxler Józsefet, a kóspalla­gi Haladás Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnökét tavaly — Akkor talán arról, ami a szakmája. Úgy tudom, öntözé­— Legközelebbi tervei? — Először is holnap elüt zom valahova, ahbl nem talá nak meg, mert így nem tud< pihenni. Azután szeretné majd Keszthelyen elvégez' még a növényvédő® üzemmé: nökit is. Bognár János

Next

/
Oldalképek
Tartalom