Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

1973. AUGUSZTUS 1., SZERDA 3 PEST MEG K:/Cívlap OKNYOMOZÁS — ÖNTÖZÉSÜGYBEN Ahol sok és ahol kevés a víz A statisztika nem mindig tapint a lényegre Az utóbbi időkben minisz­tériumi, tanácsi, s egyéb ér­tekezleteken fölöttébb gyakran elhangzott a sajtóban, körle­velekben ezereg'yszer leírt mondat: öntözni kell! A kérdés mármost az: szük­séges-e a legalapvetőbb tud­nivalókra okítani a parasztot? Nem fölösleges-e unos-untalan időszerű teendőikre figyelmez­tetni a mezőgazdákat, termelő­szövetkezeti vezetőket? Több illetékes szerint: nem. Felét az engedélyezettnek... Söpörjünk saját házunk tá­ján! Az országban öntözésre berendezett 460 ezer hektá­ros területből 24 ezer hektár Pest megyében található. A megyei öntözési operatív bi­zottság június 22-i ülésén jegyzőkönyvben rögzítették az öntözés akkori állapotát. Az- időben a Középdunai Vízügyi Igazgatósághoz tartozó vidé­keken 11400 hektárnyi terü­letet öntöztek, a Középtiszai Vízügyi Igazgatóság hatóköré­ben 3696 hektárt: a megyében, összesítve 15 096 hektár terü­letű szomjazó földre jutott éltető víz a gazdaságok jóvol­tából. A tanácskozás részt­vevői az 51,5 százalékos ka­pacitáskihasználást elfogad­hatónak minősítették. A hely­zet az eltelt időben sem vál­tozott, az igazgatóságokhoz jutó dekád jelentések arról szá­molnak be, hogy a gazdaságok 50—55 százalékát megöntözik annak a területnek, amire víz­használati engedélyük van. Ta­valy, hasonló eredménnyel, a második helyre került a me­gye az országos rangsorolás­ban. De! Csapadék nélkül eliramló tél, a száraz tavasz, az aszályos kora nyár után, amikor az Oországos Meteorológiai Inté­zet adatai arról tanúskodnak, hogy az utóbbi harminc év átlagához képest mintegy 180 milliméter csapadék hiányzott a földek nedvességtartalmából,, akkor — a szigetújfalui BéÚ'é Tsz (á június 20-f jelentés sze­rint) 268 hektár, öntözésre berendezett területéből nem öntözött semmit, a szigetcsépi Lenin Tsz 424 hektárból 14-et, a tököli Petőfi Szakszövetke­zet 920 hektárból 83-at, a halásztelki Szabad Május Tsz 209 hektárból 17-et öntözött. Miért? A megyei öntözési operatív bizottság titkára, Billédi Fe­renc és a Középdunai Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, Pintér Béla a napokban föl­kereste a sereghajtó termelő- szövetkezeteket. Útjukra, amely elsőként a ráckevei já­rásba vezetett — itt gazdálko­dik az említett négy szövetke­zet is — elkísérte őket a ripor­ter. „A magunk pénzén véltük..." A szigetújfalui Béke Tsz élnöke, Molnár Ferenc elké­ped a kérdésre. — Ugyan már! — legyint mosolyogva. — Hát ki az isten győzné várni az esőt? Hogy mást ne mondjak, ha nem öntöztünk volna, réges-régen kiszárad a lucernásunk. Éppen az idén cseréltük ki a már használhatatlan szivattyúmoto­rokat, új csöveket, szórófe­jeket vettünk. Kiszól az ajtón, hogy kerít­sék már elő a munkalapokat, aminek alapján az öntözéssel foglalatoskodók fizetését szám­fejtették. — Na, itt van, meg lehet nézni! Az öntözhető terület felén pótoljuk a csapadékot... Ez megfelel a megyei átlag­nak. —... A másik felében si­lókukorica van, sűrű, mint a dzsungel, két és fél méter ma­gas, minek öntöznénk? A kérdés ezek után: hogyan folyik a statisztikai adatgyűj­tés? Elmondják, hogy e teen­dő itt, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vál­lalaté, amely ebben a térség­ben a csatornákat, zsilipeket gondozza, bérleti díj ellené­ben vizet szolgáltat az öntöző- fürtöknek. Munkatársai a gaz­daságokat sorra járva föl­mérik a helyzetet. Statisztikai adatgyűjtési jog­körük nem lévén, írásos je­lentést nem kérhetnek, hát személyesen tudakolják, hol, mit öntöznek. — Hozzánk egy kalapos bá­csi szokott járni, segédmoto­ros kerékpáron; talán ő téve­dett. (Utóbb kiderült, hogy még­sem, hanem az egyik gépíró kislány elnézte a számokat. A tanulság: a statisztikában is lehet tévedés.) Szigetcsép, Lenin Tsz. — Való igaz, csupán a ker­tészetünket öntözzük. Nem nagy terület, de öt darabban van. Három öntözőberendezé­sünk közül kettő üzemképes, ezekre elég gyakran szükség is van a kertészetben. Egyéb­ként nem érhet bennünket szemrehányás, hogy kihaszná­latlanul hevertetjük az 50 szá­zalékos állami támogatással épített hálózatot, tudniillik, amink van, a magunk pénzén vettük, építettük. Szerencsés helyzetben vagyunk: elég le­ütnünk egy csövet a földbe, rákötni a szivattyút, a hordoz­ható szárnyvezetéket, s ömlik a víz éjjel-nappal. Igaz, 424 hektárra, szól a vízhasználati engedélyünk, s az idén nem éltünk vele, mert hálistennek nem volt rá szükségünk. A mélyebb fekvésű földeken, ahol vízigényes növényeket termesztünk, magas a talajvíz szintje. Ha az időjárás kény­szerítené, természetesen ön­töznénk, például a kukoricát. (Tanulság: a statisztika nem mindig tapint a lényegre, nem tükrözi a sokszor dűlőnként változó helyi adottságokát.) Amikor felesleges kiadás Tököl, Petőfi Szakszövetke­zet. — Májusban nem területünk egytizedét, hanem a felét ön­töztük: 300 hold cukorrépát és 500 hold kukoricát locsoltunk, részben a Nagy-Dunából, rész­ben a Kis-Duna-ágból kiemelt vízzel. De jó ideje egyáltalán nem kell öntöznünk, mert föld­jeinken áll a viz. Mindenesetre a csöveket, gerincvezetékeket nem szedtük föl, ki tudja, mi­lyen idő kerekedik, jöhet szá­razság, s ismét öntöznünk kell. Nekünk igazán törődnünk kell ■az öntözéssel. Gabonát nem termesztünk, csakis vízigényes ipari és takarmánynövényt. Tíz darab szivattyúnkkal más­fél ezer holdra elegendő vizet emelhetünk ki, de úgy ter­vezzük, furatunk tizenegy cső­kutat is, hogy ne kelljen na­gyobb költségen nagy távol­ságra nyomatni a vizet. (Tanulság: Ugye, hogy csal­hat a statisztika? Nem árt né­ha visszalapozni a befutó je­lentésekben, hiszen abból, hogy egy gazdaság hirtelen ab­bahagyta az öntözést, sejthető: oka lehet rá. Persze, az össze­sített adatlapokon az efféle sajátosságok nem tükröződhet­nek.) Halásztelek, Szabad Május Tsz. A gazdaság öntözésre beren­dezett területének nagy részét virághagyma-termesztésre ad­ta bérbe a SZIGETKERT el­nevezésű vállalatnak. A bérlők szerint elegendő volt a csapa­dék. A jövő esztendőben e földek is visszakerülnek saját használatukba. — Öntözik-e majd? — A tizenkét hektáros ker­tészetet igen — mondja Virág István elnök. — A fennmaradó 192 hektáron valószínűleg sör­árpát termesztünk. Ezt nem kell öntözni, és jól megfizeti a gyár. A földben tehát kihasználat­lanul nyújtóznak az azbeszt- cement csövek. Az. állam pénzt adott az öntözőhálózat lefekte­tésére. a tsz három és fél mil­lió forintot költött megépítésé­re, aminek nyolc esztendeje talán, ha egytizede térült meg. Miért nem foglalkoznak a töb­bet jövedelmező öntözéses gaz­dálkodással, amikor a lehető­ségek adottak? — A lehetőségeknek csak az egyik fele adott — igazítja ki az elnök. — Hiába minden, ha nincs szakemberünk, gyalog­munkásunk. A főváros elszívja a munkaerőt. — Mikor üzemeltek teljes kapacitással az öntözőberende­zések? — Amikor megépültek, 1965—66-ban. (A tanulságot ezúttal Pintér Béla összegezi: „Öntözni csak akkor szabad, ha a szárazgaz­dálkodásban rejlő összes lehe­tőséget kihasználták. Az öntö­zéses gazdálkodás egyik felté­tele például a fejlett állatte­nyésztés. Miért? Mert a jó talajerő-gazdálkodáshoz nagy mennyiségű szervestrágya kell. És kifogástalan talaj művelés, megfelelő géppark, esetenként kellő számú kézi munkaerő. Ha e feltételek hiányoznak: ki­dobott pénz, amit az öntözésre fordítanak.) A gazdaságok nem marasztalhatok el Az ellenőrzés során fény de­rült arra, hogy ... ... A dabasi járás szövetke­zetei közül az ácsai Üj Barázda Tsz gazdái hiába akarnának nagyobb területet megöntözni, csőkútjaikban el­apadt a víz, a környékben mindenütt alacsony a talaj vízszintje. ... Az újhartyáni Keselyhe­gyi Szakszövetkezetben a csa­padékhiány miatt nem tudták feltölteni a víztárolót. .. .A Monori Állami Gazda­ságban tévedtek az adatfelvé­telkor, a gazdaság három kerü­lete közül 'az egyik kimaradt a felmérésből. . Hasonló példákat sorolhat­nánk. A tapasztalatok nyomán ezt mondja Pintér Béla: — Hama­rosan felülvizsgáljuk, s a szükség szerint módosítjuk a vízhasználati engedélyeket. Ha például egy gazdaságban a csőkutak nem adnak annyi vizet, mint amennyi a névleges kapacitásuk — mert a gépek a használat során lassan tönk­remennek, vagy mert a talaj vízkészlete szűkös —, ne kí­vánjuk a tsz-től, hogy . több vizet használjon. — Általában elmarasztalha- tók-e a gazdaságok, elhanya­golják-e teendőiket? — Nem. Apor Zoltán A KSH AZ ELSŐ FÉLÉVRŐL A tervezettnél gyorsabb volt az ipari termelés növekedése NYOLC SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT A LAKOSSÁG PÉNZBEVÉTELE A KSH adatai szerint 1973 első félévében az ipari terme­lés a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt. A bruttó terme­lés az állami iparban 6,3, a szövetkezeti iparban 10,1 szá­zalékkal, a szocialista iparban összesen 6,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ko­rábban. A terv azzal számolt, hogy 1973-ban a szocialista ipar termelése 5,5—6 százalék­kal emelkedik. Az idén is általában azok az ipari ágazatok fejlőd­nek a leggyorsabban, ame­lyek valamely kiemelt programhoz kapcsolódnak. A dinamikusan fejlődő ágaz:*- tok többségénél a termelés nö­vekedésében közrejátszottak a közelmúltban vagy az idén be­lépett kapacitások, rekonstruk­ciók, a fejlettebb gyártási el­járások alkalmazása. A bányászat termelése 4,1 százalékkal haladta meg az 1972. első félévit. Ezen belül a szénbányászat termelése lé­nyegében stagnált, a kőolaj - és földgáztermelés 7,7 száza­lékkal emelkedett. Az alap- energia-hordozók felhasználá­sán belül a szénhidrogének aránya az 1972. első félévi 55,9-ről 57,9 százalékra nőtt. A vaskohászat első félévi terme­lése 5,3, az alumíniumkohásza­té 6,6 százalékkal volt maga­sabb, mint tavaly az első fél­évben. Az építőanyag-ipar 4,1 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A növekedés nagyrészt a mész-, cementipar termelésének 14 százalékos emelkedéséből adó­dott. A tégla-, cserép- és tűzál- lóanyag-ipar. megközelítőleg artnyit termelt, mint egy évvel ezelőtt A gépipar termelése 4,9 százalékkal múlta felül a ta­valyi első félévit. A gépipari ágazatok közül a közlekedési eszközök gyártása 6,8, a mű­szeripar termelése 8,5 száza­lékkal nőtt. Nem érte el az át­lagos fejlődési ütemet a gépek és gépi berendezések, valamint a villamosipari gépek és ké­szülékek gyártása. A vegyipar és a könnyűipar csaknem valamennyi ágazata gyors ütemben, 10—15 száza­lékkal fejlődött Az élelmiszer- ipar. két százalékkal termelt többet, mint tavaly ilyenkor. A szocialista ipar ez év el­ső felében összesen 5,9 szá­Új berendezések a gumigyárban Jelentkeztek segíteni Terven felüli padló Csehszlovákiának A Taurus Gumiipari Válla­lat váci gyára terven felül el­vállalta, hogy legyárt mintegy ötvenezer négyzetméter me­zőgazdasági padlót a csehszlo­vák megrendelőnek. Mint is­meretes ez a padló a korszerű sertés- és szarvasmarha-telepe­ken használatos — praktikus, mert gyorsan tisztítható. ír­tunk már arról is, hogy a volt Heurékában megszűnik a hul­ladékfeldolgozás — helyette számos termék gyártása Nyír­egyházáról a Duna-parti vá­rosba kerül. Ez sok gondot okoz a ve­zetőknek, hiszen itt azon­nali átcsoportosításokra, minél hatékonyabb szer­vezésre van szükség. Négy brigád, a karbantartó­üzemből, meg akarta könnyí­teni a vezetők feladatát — a munkaegyüttes szocialista szer­ződést kötött, melynek alap­ján terven felül elkészítik az új termékek gyártásához szük­séges berendezéseket és szer­számokat. Sőt, azt is vállalta a négy brigád, hogy határidő előtt átadják ezeket a felhasz­náló üezemeknek. Június végé­re már el is készítették az úgy­nevezett „kalander etetőrend­szert”, melynek nagyjavításá­val igen 1 amar végeztek. Több elektromos rendszer szerelő­munkái, s néhány berendezés is rendelkezésére áll már az üzemeknek. A „rendkívüli” szocialista szerződés szerint a brigádok az összes szükséges anyagot beszerzik, s minden igyeke­zetükkel segítik a többi bri­gád munkáját, hiszen a gyár minden dolgozójának érdeke, hogy az exportrendelésnek mi­nél gyorsabban eleget tegye­nek. A szerződés nemcsak a fel­ajánlásokat rögzíti, hanem tartalmazza megvalósítá­suk jutalmazását is — a négy brigád összesen 12 ezer forint jutalomban részesül, ha vállalásaikat határidőre tel­jesítik. Betegcsoport Vietnamból A magyar—vietnami egész­ségügyi egyezmény munka­terve keretében a magyar Egészségügyi Minisztérium meghívására újabb 14 főből álló betegcsoport érkezett Budapestre, gyógykezelés cél­jából. zalékkal több terméket ér­tékesített, mint egy évvel korábban, a külkereskedelemnek azonban 13, a nagy- és kiskereskede­lemnek 9,2 százalékkal több árut adott el. Ugyanakkor a termelőágazatok részére két százalékkal többet, beruházási célokra pedig valamivel keve­sebbet értékesítettek az ipar- vállalatok, mint tavaly az első félévben. A szocialista ipar létszáma 1,2 százalékkal, az egy foglal­koztatottra jutó bruttó terme­lés 5,3 százalékkal haladta túl az egy évvel korábbi szintet. A kivitelező építőipar a fél­év folyamán három százalék­kal több munkát végzett, mint tavaly, ilyenkor. A növekedési ütem némileg elmaradt az elő­irányzottól. Az építőipari vál­lalatok és szövetkezetek ter­melése négy-négy százalékkal emelkedett, az építőipari kö­zös vállalkozásoké csökkent. A félév folyamán a kivitelező építőipar négy százalékkal több lakást adott át, mint a múlt év első felében. A mezőgazdasági üzemek kevesebb vágósertést, több vágómarhát és tejet érté­kesítettek, mint a múlt év első felében. 1973. június végén — előzetes adatok szerint — a szarvas­marha-állomány 1 992 000 da­rab volt, 2,7 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A ser­tések 7 653 000-es állomá­nya is megközelítette a tava­lyi magas szintet. A lakosság központi forrá­sokból származó félévi pénz­bevétele 8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ez­előtt, ezen belül a munkabé­rek összege 7 százalékkal emelkedett. 1973 első negyedé­ben négy, a második negyed­évben — az ipari és építőipa­ri munkásoknál végrehajtott béremelések hatására — ki­lenc százalékkal emelkedtek a munkabérek. A kiskereskedelmi forga­lom folyó árakon számítva 9,6 százalékkal, volumen­ben 5,7 százalékkal halad­ta túl az egy évvel koráb­bi szintet. A növekedési ütem megfelelt a tervezettnek. A fél év folyamán a nép­gazdaság szocialista szektorá­ban kereken 40 milliárd fo­rintot fordítottak beruházá­sokra, valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az egyedi nagyberuházások össze­ge túlhaladta a tavalyi első félévit. Az export — folyó deviza­árak alapján — 20 száza­lékkal nőtt 1972 első fél­évéhez képest. A behozatal — ugyancsak fo­lyó devizaárakon — négy szá­zalékkal haladta túl az egy évvel korábbit. A kivitel az 1973-ra előirányzott ütemnél nagyobb, a behozatal kisebb mértékben nőtt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözlete A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát az Orosz­országi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusá­nak 70. évfordulója alkalmá­ból. Átadta megbízólevelét Japán új nagykövete Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke keden fogadta Tokura Eiji rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, Japán új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Tokura Eiji nagykövet meg­bízólevelének átadásakor be­szédet mondott, amelyre Lo- sanczi Pál válaszolt. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséretében megjelent Tsunoda Katsuhiko első titkárt, Hotta Isoyuki első titkárt, Nakamura Seiichi el­ső titkárt, Dekiba Masaru at­tasét és Higo Kinzo attasét. Gáspár Sándor a szakszervezeti vezetők bécsi találkozójáról Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára újságíróknak nyilatko­zott a bécsi megbeszélésekről, amelyen szovjet, NDK-beli, magyar, svéd, brit és NSZK- beli szakszervezeti közpon­tok vezetői az európai szak- szervezetek együttműködését érintő kérdésekről tárgyaltak. Elmondotta, hogy a bécsi megbeszélés résztvevői első ízben két évvel ezelőtt, a finn szakszervezetek kongresszusán találkoztak. Az volt az első alkalom, amikor a különböző ideológiai alapon álló szak- szervezetek szervezett kontak­tust teremtettek, s azóta — legalábbis kétoldalú formában — a kapcsolatok fejlődtek. A magyar szakszervezetek­nek immár valamennyi eu­rópai szakszervezetttel van többé-kevésbé rendszeres és szervezett kapcsolata. Min­denekelőtt a szocialista or­szágok szakszervezeteinek kö­vetkezetes politikája tette le­hetővé, hogy a párbeszéd meg­indult. Az immár kedvező folya­mathoz számos nyugat-euró­pai szakszervezeti vezető jó szándéka is hozzájárult. Vál­tozatlanul nő és erősödik a szocializmus vonzereje a nyu­gat-európai munkások között. Nyugat-Európa dolgozói igen élénken érdeklődnek a szo­cialista országok szakszerve­zeteinek tevékenysége iránt. Bécsben — mint a SZOT főtitkára elmondotta — elvi egyezséget kötöttünk arról, hogy a jövő év elején Géni­ben, a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet konferenciája keretében összehívjuk az euró­pai szakszervezeti vezetők ta­lálkozóját. Ennek igen nagy a jelentősége, mert ilyen talál­kozóra még nem volt példa és nagy reményeket fűzünk a januárra tervezett tanácsko­záshoz. — Közös elhatározással még világosabbá, egyértelműbbé szeretnénk tenni, hogy szak- szervezeteink mit tehetnek együttesen az európai mun­kások érdekeinek védelmében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom