Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

4 1973. AUGUSZTUS 1., SZERDA Augusztus 25—26 Országos színjátszó napok Vísegrádon Már megkezdődtek az elő­készületek Visegrádon az or­szágos színjátszó napok prog­ramsorozatára. A hagyomá­nyokhoz híven ezúttal is tíz együttest hívtak meg a kétna­pos találkozóra, amelyre a pinceszínpadon és a kápolna- teremben kerül majd sor. Augusztus 25-én délután fél négykor a miskolci 100. számú Pataki István Ipari Szakmunkásképző Intézet iro­dalmi színpada nyitja a prog­ramsorozatot Nagy László: Ég és föld című oratóriumá­val. Ezt követően a százha­lombattai DKV Barátság mű­velődési ház Villon irodalmi színpada mutatja be Uram, nem látta Magyarországot? cí­mű összeállítását. A szentesi Horváth Mihály gimnázium irodalmi színpada Rajta tehát, merjünk címmel Kazinczy- emlékműsorral lép dobogóra. Őket követi majd a tavalyi győztes, a Mátyás-kupa vé­dője, a zalaegerszegi Reflex színpad. Ezúttal Rákos Sán­dor: Anyasiratója szerepel mű­sorukban. A debreceni Alföld Színpad Nemeskürty István— Filep Tibor: Requiem egy hadseregért című dokumen­tumműsorát mutatja be. Az első nap programját a buda­pesti Műszaki Egyetem Vári irodalmi színpadának műsora zárja majd, amelyet A kivá­lasztott címmel Petőfi művei­ből állítottak össze. Másnap délelőtt tíz órakor folytatódik az irodalmi szín­padok bemutatója. Elsőként a győri gimnázium és szak- középiskola irodalmi színpada mutatja be Simon István: Bal­lada a szekérről című műso­rát. őket követi majd a ta­valyi különdíj nyertese, a mo- nori József Attila irodalmi színpad Lépcsők című prog­ramjával. A kaposvári Fonó- munkás Kis Színpad Madách Imre: Civilizátor című ko­médiáját mutatja be. A két­napos találkozót a pécsi Dok­tor Sándor Művelődési Köz­pont együttese zárja. Gyurkó László: Don Quijote, a bús­képű lovag című művével lép­nek dobogóra. A találkozó programjait bárki ingyen megtekintheti. p. P. Megalakult a MOOT A művelődésügyi miniszter utasítása értelmében megala­kult a Művelődési Otthonok Országos Tanácsa. Feladata: a művelődési otthonok, illetve tevékenységük irányításának és fejlesztésének összehangolá­sa. A tanács közreműködik a művelődési otthonokat érintő állásfoglalások, irányelvek és javaslatok kidolgozásában. Elősegíti a művelődéspolitikai célok és a szakmai követelmé­nyek egységes érvényesülését a művelődési otthonok munká­jában. A tanács megalakítá­sáról, továbbá elnökének, tit­kárának és tagjainak három évre történő megbízásáról ké­sőbb intézkednek. A tanács működésével kapcsolatos ügy­viteli teendőket a Művelődés- ügyi Minisztérium közművelő­dési főosztálya látja el. Nagykőrösi Nyár 73 Augusztus 4-én nyílik Molnár Elek keramikus művész kiállítása „Már az apai műhelyben megtanulta, hogy az egyes anyagok természete, megmun­kálásmódja milyen nagy mér­tékben hat az alkotó folya­matra, szinte meghatározva a tárgyformálás lehetőségeit. így korán kialakultak és vezető elveivé váltak: az anyagsze- rüség tisztelete, az egyszerű­ségben rejlő, harmonikus szépségre és a forma — szín — díszítés szintézisére törek­vés, valamint a technikai tö­kéletességet célzó mívesség igénye” — írja Farkas György festőművész Molnár Elek ke­ramikusművészről. Nagykő­rös szülöttjéről. Molnár Elek alkotásait bemutató tárlat nyílik augusztus 4-én Nagy­kőrösön, az Arany János Mű­velődési Központ kiállítóter­mében. A több évtizedes kí­sérletezés eredményeit bemu­tató tárlatot S. Hegedűs Lász­ló, a Hazafias Népfront Or­szágos Bizottságának titkára nyitja meg, s az alkotásokat Kocogh Ákos művészeti író mutatja be a megnyitón meg­jelent érdeklődőknek. Átadás, átvétel: az idén és jövőre Közvetlen tanácsi irányítás a szakközépiskolákban Korábban kormányhatározat született a szakközépiskolák és a szakközépiskolai kollégiu­mok közvetlen irányításának ps fenntartásának egyes mi­nisztériumoktól és országos TÍZ NAPIG Megnyílt a honismereti tábor Kedden a vásárosnaményi Tisza-parton — az Esze Tamás ifjúsági táborban — ünnepé­lyesen megnyitották a hete­dik országos honismereti diák­tábort. A tíz napig tartó tábo­rozáson hetven középiskolás és 30 szakmunkásképző-intézeti tanuló vesz részt, akik koráb­ban sikerrel szerepeltek a honismereti pályázatokon. A diákok most megismerkednek az ország műemlékekben, tör­ténelmi nevezetességekben egyik leggazdagabb vidékével, és elsajátítják a honismereti gyűjtő, kutató és feldolgozó munka legjobb módszereit. hatáskörű szervektől a megyei (fővárosi) tanácsok hatáskö­rébe történő átadásáról. A művelődésügyi miniszter leg­újabb utasítása értelmében — egyetértésben a érdekelt fő­hatóságokkal — az intézmé­nyek átadását hamarosan megkezdik. Az átadás-átvétel két szakaszban történik: az intézmények egy részét ez év augusztus 31-ig, másik részét 1974. augusztus 31-ig adják át a különböző szaktárcák, fő hatóságok az érdekelt taná csóknak. A közös igazgatású vagy közös épületben működő szakközépiskolák és szak­munkásképző-intézmények át­adását együtt, a szakközépis­kolák átadásakor kell végre­hajtani. Nagymarostól Abonyig az élő művészet forrásainál Pest megye tájai — akár a Dunakanyar, akár az alföldi vi­dék tágabb horizontja — képzőművészeti életünk számos érté­kének indítója és őrzője is egyben. Érdemes megismerkednünk közülük néhánnyal. A Kassák-emlékházban Nagymaroson, a Duna köze­lében sorakozó kertek egyike Kassák Lajos özvegyének ott­hona. Gazdag gyűjtemény ösz- szegezi itt századunk magyar és európai művészetének eredményeit. A házi múzeum egyik része azokat az alkotásokat öleli fel. amelyeknek szerzői Kassák szűkebb baráti, munkatársi kö­réhez tartoztak a Tett és a Ma idejéből. A Nyolcak és az ak­tivisták körének tagjai szere­pelnek e színvonalas sorozat­ban, akik az új művészeti irányzat meghonosításáért küz­döttek: Uitz Béla, Kmetty Já­nos, Gadányi Jenő. Kassák Lajos nem volt gyűj­tő, szellemi mozgalmának tagjai ajándékozták meg idők során, köztük Prampolini, Ma- levics, Jan Kudlák, az európai festészet jelentős alakjai. A Kassák-emlékház kollek­ciójának másik vonulata fe­leségének, Klára asszonynak fáradozását dicséri, aki 1968— 70 között Párizsban és Buda­pesten szorgalmazta az „In memóriám Kassák” ciklust. A műtárgyak küldői igye­keztek méltók lenni Kassák­hoz, a legtöbben bátran új hangvételű alkotást postáz­tak Ausztráliától Firenzéig. Sorolni is sok az újdonságo­kat: Hans Arap „Repülő ko- ponyá”-ját és az amerikai ke- remiákat. Figyelemre méltó alaposság­gal emlékeztek Kassák Lajos magyar kortársai és utódai. Az idősebb ienfetaCió' Szárat&lSn' Szentendrei mesterrel — Czó- bel Bélával, Korniss Dezső­vel, Barcsay Jenővel — kép­viselteti magát. Az ifjabb nemzedék felvonulása még meglepőbo, hiszen arra utal, hogy elevenen él és hat nap­jainkban Kassák útkereső bátorsága. Szellemi örökösei közül mindenki saját készen­léti állapotának legfőbb tel­jesítményét adományozta. Az életmű egyik legizgalma­sabb darabját küldte Fajó János és Tilles Béla, akinek festményreliefje a gömb nyu­galmával rendezi a fehér gyász mértani rétegeit. A külföldön élő magyar mű­A nagymarosi környezet já­rult hozzá egy fiatal alkotó, Zöld Anikó művészi kibonta­kozásához. A Képzőművészeti Főiskolát 1966-ban fejezte be Kmetty János tanítványaként, s a Fe­rencvárosi Pincetárlaton 1970- ben rendezett kiállításon adott számot előrehaladásáról. Nemcsak v. ndége a Duna­kanyarnak, hanem festői gaz­dája is. Törökmező fennsíkját „és Szokolya gömbösen- ringó enyhületét ugyanúgy képekké alakította, mint Nagymaros tömbös harmóniájú fáit, s a nagy eseményt, hajnal és éj­szaka, tavasz és ősz váltako- zóan változatlan varázsát, a hegyekkel koszorúzott víz­partot. Saját hangulatainak üdítő kedvtelésére bátran alakítja át a tájat festményein, melyeken bordó hegyek, lilás víz és kellemes árnyalatú zöld lombok boldogítanak. Kitárul­kozik a nyár beteljesedése színeiben: a Pilisi falu fészek­szerű nyugalommal pihen vészek gyors reagálása is im­ponáló, hiszen ezzel juttatták kifejezésre az óhaza iránt ér­zett hűségüket is. A külde­ményben találjuk Schöffer Miklós fénymobilját, Vásár­helyi Győző (Victor Vasarely) farostlemezre festett képét, Orbán Dezső festménygrafi­káját. magas dombok között, lány néz szembe a nappal fiatalsá­gának heves örömével. Minden a festészet egyénien árnyalt eszközeivel valósul meg. Meg­örökíti a természet zöld nyúj­tózkodását, az Árvíz után meg- kékült mezőket, a nagymarosi halászokat, akik a hegyekkel azonos ívben feszítik ki hálói* kát. Zöld Anikó művészetéiben méltó és határozott összefog­lalással tárul fel a nagymarosi alkonyok fényünnepe, s egy­séggé ötvözi a Börzsönyt és a Pilist, a visegrádi várhegyet, s a nagy folyam méltóságteljes kanyarját. Az első találkozás izgalmá­val bukkant Zöld Anikó Nagy­maros hegy-víz otthonára, ahol feltárulnak utazásainak emlé­kei. Ez azon inspirativ közeg, ahol nemcsak a halászok há­lái, a nagymarosi stáció, ha­nem Szigliget, Nápoly, Dub­rovnik is feltámad képzeleté­ben, és csöndes előrenyomu­lással megkezdi terjeszkedését az elnapolhatatlain festészet irányába. Zöld Anikó műtermében Zöld Anikó tűzzománca: Nagymarosi emlék (Kovács Ferenc feiv.) Évszázadok Vallomások a gyógyításról Nemcsak orvosok, hanem a sz#e_ •abb olvasóközönség érdeklődésére tarthat számot a Medicina Könyvkiadó gondozásában most megjelent kötet: Vallomások a gyógyításról címmel. Az orvostudomány, a gyógyító munka már évszázadok óta kedvelt érdeklődési kö­re ugyanis az embereknek, s ez nap­jainkban még fokozottabban jelentke­zik. Az új kötet legfőbb értéke, hogy ennek az igénynek a fölismerésével, tárgyilagosan, elfogultságok nélkül és főként közérthetően szól erről a mé­lyen. humánus hivatásról, amelyre any- nyi különféle előítélet — jo és rossz egyaránt — rárakodott az idők folya­mán. A szerkesztő, Székely Sándomé, módszeresen és átgondolt elvek alap­ján válogatott a kötetbe, amely tulaj­donképpen cikkgyűjtemény. Az Egész­ségügyi Dolgozó, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi lapjában, jelentek meg a kiválogatott cikkek az utóbbi másfél évtized alatt. Ilyetén tehát nem új írásokat kapunk kézhez, mégis a cikkek csokorba és rendszerbe gyűjtésével újszerű benyo­másokkal gazdagodunk, miközben való­ban új ismeretekkel Is gyarapszunk. (Arról nem is szólva, hogy noha a a könyv a folyóiratnál kisebb példány­számban jelent meg, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy valamennyi fejeze­tét, vagyis a közölt cikkeket összessé­gében, így többen elolvassák.) ÉrdSiíCS sajátossága a kötetnek, hogy a szerzők széles skálája ellené­re — az egészségügyi minisztertől pro­fesszorokon, gyakorló örvösökön át író­kig, újságírókig —, igen egyenletes közlési hangnemet, olvasmányos stílust sikerüli teremteni. Mondhatni mindvé­gig egységes szemléletű és előadásmódú kötetet tarthatunk a kezünkben. Jórészt megemlékező írásokat idéz föl az orvoslás múltjával foglalkozó rész, amelyben a magyar orvostudo­mány legkiemelkedőbb egyéniségeiről kapunk egy-egy portrét, olyan avatott toliakból, mint Németh Lászlóé, Deve- cseri Gáboré vagy dr• Szabó Zoltáné, Selye János professzoré, dr. Magyar Imréé és másoké. A Munka közben cí­mű rész a jelen, esetenként szürkébb, de nem kevésbé áldozatos gyógyító­munkásaival foglalkozik: a körzeti or­vossal, az ápolónőkkel, a tanyai dokto­rokkal, a védőnőkkel, körzeti gyer­mekgyógyászokkal, mentőikkel, s a gyó­gyító, orvosi munkakör számos alig ismert területén munkálkodókkal. Ta­lán éppen ezek a portrék alapozzák meg az átmenetet a következő fejezet­hez amely kimondatlanul is 'folytatás azzal, hogy a hivatás igaz gyakorlóinak bemutatása után a gyógyítás és az er­kölcs összefüggéseit elemzi, boncolgat­ja konkrét társadalmi jelenségek alap­ján. A következő „A lelkek új mecha­nizmusa” szellemes cím mögött a gyó­gyulásnak azokkal a tényezőivel fog­lalkozik, amelyek többnyire nem írha­tók föl receptre, mégsem teljesen elvá­laszthatók az orvosi ténykedéstől. Az utolsó előtti vész ritkán tárgyalt érdekes jelenséget mutat be: a művé­szet és az orvosi hivatás kapcsolatát. Valójában itt természetesen nem be­szélhetünk általában ilyen kapcsolat­ról, de mindenesetre figyelemreméltó, hogy neves orvosok között Igen gyakori az egy-egy művészeti ág iránti termé­keny érdeklődés, nemcsak művészet- pártolóként, hanem gyakorló művelő­ként is. Velük megismerkedni különle­ges érdekességet jelent, a végezetül át­nyújtott kis orvosi tréfákkal együtt. Pest megyei szerzőkkel is örömmel találkozunk a kötetben. Köztük éppen olyannal, akinél világosan megmutat­kozik, hogy az orvostudomány magas színvonalú művelése és a művészet-, irodalomszeretet, az Írói gyakorlat mennyire megfér egymással. Erről ta­núskodik akarva-akaratJlan dr. Hárdi István, a Pest megyei Tanács Ideggon­dozó Intézete vezető főorvosának írása. „Királymezőről fel a Kárpátokba” cím­mel olvashatjuk igen élvezetes vissza­emlékezését. (Legutóbb egyébként ép­pen moist vasárnapi számunkban lát­hatták olvasóink egy cikkét a több népszerű kötet — Ápóláslélektan; Lel­ki élet, lelki bajok — szerzőjének. A körzeti orvosokról írt fejezet dr Bágyoni Attila, a Pest megyei Tanács egészségnevelési csoportvezetője tollá­bái származik, akinek ugyancsak több írásával találkozhatnak lapunkban, is olvasóink. Több közvetlen hangú fejezettel, ri­portbemutatással szerepel még a kö­tetben Komáromi Magda, a Pest me­gyei Hírlap belső munkatársa, akinek az Egészségügyi Dolgozóban már hosz- szabb ideje jelennek meg írásai, vala­mint Láng Éva, a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központjának igazgató- sági titkára, az Egészségügyi Dolgozó szerkesztőségének tagja. Szívesen forgatjuk, olvassuk vala­mennyi lapját e nemes szándékú kötet­nek, amelynek céljára talán azok a mondatok a legjellemzőbbek, amelye­ket Benedek István idéz benne egyik írása elején dr. Juhász Pál professzor­tól: „Érezze a beteg a vele való kizáró­lagos törődést. Az orvosi közöny, a ru­tinból származó elsivárosodás, nemegy­szer a rejtett agresszió azok a tényezők, amelyeket minden orvosnak le kell győznie magában.” L. Z. vallomása a falumúzeumban Abony is nevezetes hely: platánfa árnyékában olvashat­juk vasútállomásán az emlék­tábla szövegét: „Nagy-Abony mezővárosban 1847. szeptem­ber elsején nyitották meg Szé­chenyi István jelenlétében a vaspályát”. Ám más érdekes­ség is akad: a kúriák soroza­ta, s mindenekelőtt a Falu­múzeum, mely összegyűjtötte az abonyi népélet századait. Kalauzom: Győré Pál, a ta­nács vb-titkára, helytörténész és egyben a gyűjtemény egyik részese, őrzője. Nádvágók, szövőszékek, He­gyest János kötélgyártómester munkái, pálinkás hordó, ku- pujka sorakozik egymás mel­lett, több ezer tárgy. Teljesen egyedi Készéi Gyula tégla­gyűjteménye, mely bepillantást engedélyez nemcsak a telkes gazdák és nemesi udvarok vi­lágába, hanem a honfoglalás körüli idők történelmébe Is. Nemrégen muzeális értékű sár­garéz edényt találtak Preszlca Lajos kertjében. Az abonyi föld ontja a régi századok tárgyi emlékeit. Örvendetes, hogy a honismereti munkába egyre erőteljesebben kapcsolódik be a gimnázium ifjúsága is. A hajdani kubikos gipsz­portréit, Somogyi Imre alkotá­sait is a falumúzeumban őr­zik, s a református temető ré­gi kopjafáit. A közhit őrzi a pandalyos temetések emlékét, s Balogh Sándor több szokást említ, mely pogány hagyaték, lehet, hiszen az egyházi szer­tartás más természetű. Az abo­nyi kopjafák turbánosak, vagy tulipános díszítésűek, s a fér­fiaké nagyobb. Volt itt külön kolerás temető. Még a felsza­badulás után is tartottak ko­csisoros temetést, használták a halotti inget. Temesközy Ist­ván beható tanulmányban fog­lalkozik a temető szimbólu­maival, vizsgálódását kiterjesz­ti az országhatárokig. A nagyközségi tanács köz­reműködésével megalakult Abonyban a múzeumbarátok klubja, ahol jelenleg bolgár népművészeti kiállítás látható. Zenei rendezvények mellett előadások és tárlatok tartásá­ra alkalmas a hely, szépek a mezőtúri Badar Balázs kerá­miái, akinek felesége, Czagány Juliska szintén abonyi volt. Örvendetes a kulturális er­jedés Abonyban, mely a hon­ismereti gyűjtőmunkában, a falumúzeum létesítésében, a népművészet és a zene ápolá­sában számottevő eredményt ért el. Remélhetően még to­vábbi fejlődés várható. Losonci Miklós PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK az alábbi boltok vezetői, illetve eladói állására: 22. sz. zöldségbolt. Göd-felső (egyszemélyes, szabadkasszás) 27. sz. zöldségbolt, Vác, (egyszemélyes, szabadkasszás) j 9. sz. vegyesbolt, Penc (kétszemélyes, szabadkasszás) 3. sz. önkiszolgáló élelmiszerbolt. Kösd (kétszemélyes, szabadkasszás) 12. sz. vegyesbolt. Csővár (kétszemélyes, szabadkasszás) Feltételek: szakképesítés vagy öt éves szakmai gyakorlat, erkölcsi bizonyítvány. A pályázatokat személyesen kérjük leadni A VÁCI ÁFÉSZ KÖZPONTJÁBAN, a személyzeti vezetőnek Vác, Beloiannisz utca 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom