Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-01 / 178. szám
4 1973. AUGUSZTUS 1., SZERDA Augusztus 25—26 Országos színjátszó napok Vísegrádon Már megkezdődtek az előkészületek Visegrádon az országos színjátszó napok programsorozatára. A hagyományokhoz híven ezúttal is tíz együttest hívtak meg a kétnapos találkozóra, amelyre a pinceszínpadon és a kápolna- teremben kerül majd sor. Augusztus 25-én délután fél négykor a miskolci 100. számú Pataki István Ipari Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpada nyitja a programsorozatot Nagy László: Ég és föld című oratóriumával. Ezt követően a százhalombattai DKV Barátság művelődési ház Villon irodalmi színpada mutatja be Uram, nem látta Magyarországot? című összeállítását. A szentesi Horváth Mihály gimnázium irodalmi színpada Rajta tehát, merjünk címmel Kazinczy- emlékműsorral lép dobogóra. Őket követi majd a tavalyi győztes, a Mátyás-kupa védője, a zalaegerszegi Reflex színpad. Ezúttal Rákos Sándor: Anyasiratója szerepel műsorukban. A debreceni Alföld Színpad Nemeskürty István— Filep Tibor: Requiem egy hadseregért című dokumentumműsorát mutatja be. Az első nap programját a budapesti Műszaki Egyetem Vári irodalmi színpadának műsora zárja majd, amelyet A kiválasztott címmel Petőfi műveiből állítottak össze. Másnap délelőtt tíz órakor folytatódik az irodalmi színpadok bemutatója. Elsőként a győri gimnázium és szak- középiskola irodalmi színpada mutatja be Simon István: Ballada a szekérről című műsorát. őket követi majd a tavalyi különdíj nyertese, a mo- nori József Attila irodalmi színpad Lépcsők című programjával. A kaposvári Fonó- munkás Kis Színpad Madách Imre: Civilizátor című komédiáját mutatja be. A kétnapos találkozót a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ együttese zárja. Gyurkó László: Don Quijote, a búsképű lovag című művével lépnek dobogóra. A találkozó programjait bárki ingyen megtekintheti. p. P. Megalakult a MOOT A művelődésügyi miniszter utasítása értelmében megalakult a Művelődési Otthonok Országos Tanácsa. Feladata: a művelődési otthonok, illetve tevékenységük irányításának és fejlesztésének összehangolása. A tanács közreműködik a művelődési otthonokat érintő állásfoglalások, irányelvek és javaslatok kidolgozásában. Elősegíti a művelődéspolitikai célok és a szakmai követelmények egységes érvényesülését a művelődési otthonok munkájában. A tanács megalakításáról, továbbá elnökének, titkárának és tagjainak három évre történő megbízásáról később intézkednek. A tanács működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket a Művelődés- ügyi Minisztérium közművelődési főosztálya látja el. Nagykőrösi Nyár 73 Augusztus 4-én nyílik Molnár Elek keramikus művész kiállítása „Már az apai műhelyben megtanulta, hogy az egyes anyagok természete, megmunkálásmódja milyen nagy mértékben hat az alkotó folyamatra, szinte meghatározva a tárgyformálás lehetőségeit. így korán kialakultak és vezető elveivé váltak: az anyagsze- rüség tisztelete, az egyszerűségben rejlő, harmonikus szépségre és a forma — szín — díszítés szintézisére törekvés, valamint a technikai tökéletességet célzó mívesség igénye” — írja Farkas György festőművész Molnár Elek keramikusművészről. Nagykőrös szülöttjéről. Molnár Elek alkotásait bemutató tárlat nyílik augusztus 4-én Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Központ kiállítótermében. A több évtizedes kísérletezés eredményeit bemutató tárlatot S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Bizottságának titkára nyitja meg, s az alkotásokat Kocogh Ákos művészeti író mutatja be a megnyitón megjelent érdeklődőknek. Átadás, átvétel: az idén és jövőre Közvetlen tanácsi irányítás a szakközépiskolákban Korábban kormányhatározat született a szakközépiskolák és a szakközépiskolai kollégiumok közvetlen irányításának ps fenntartásának egyes minisztériumoktól és országos TÍZ NAPIG Megnyílt a honismereti tábor Kedden a vásárosnaményi Tisza-parton — az Esze Tamás ifjúsági táborban — ünnepélyesen megnyitották a hetedik országos honismereti diáktábort. A tíz napig tartó táborozáson hetven középiskolás és 30 szakmunkásképző-intézeti tanuló vesz részt, akik korábban sikerrel szerepeltek a honismereti pályázatokon. A diákok most megismerkednek az ország műemlékekben, történelmi nevezetességekben egyik leggazdagabb vidékével, és elsajátítják a honismereti gyűjtő, kutató és feldolgozó munka legjobb módszereit. hatáskörű szervektől a megyei (fővárosi) tanácsok hatáskörébe történő átadásáról. A művelődésügyi miniszter legújabb utasítása értelmében — egyetértésben a érdekelt főhatóságokkal — az intézmények átadását hamarosan megkezdik. Az átadás-átvétel két szakaszban történik: az intézmények egy részét ez év augusztus 31-ig, másik részét 1974. augusztus 31-ig adják át a különböző szaktárcák, fő hatóságok az érdekelt taná csóknak. A közös igazgatású vagy közös épületben működő szakközépiskolák és szakmunkásképző-intézmények átadását együtt, a szakközépiskolák átadásakor kell végrehajtani. Nagymarostól Abonyig az élő művészet forrásainál Pest megye tájai — akár a Dunakanyar, akár az alföldi vidék tágabb horizontja — képzőművészeti életünk számos értékének indítója és őrzője is egyben. Érdemes megismerkednünk közülük néhánnyal. A Kassák-emlékházban Nagymaroson, a Duna közelében sorakozó kertek egyike Kassák Lajos özvegyének otthona. Gazdag gyűjtemény ösz- szegezi itt századunk magyar és európai művészetének eredményeit. A házi múzeum egyik része azokat az alkotásokat öleli fel. amelyeknek szerzői Kassák szűkebb baráti, munkatársi köréhez tartoztak a Tett és a Ma idejéből. A Nyolcak és az aktivisták körének tagjai szerepelnek e színvonalas sorozatban, akik az új művészeti irányzat meghonosításáért küzdöttek: Uitz Béla, Kmetty János, Gadányi Jenő. Kassák Lajos nem volt gyűjtő, szellemi mozgalmának tagjai ajándékozták meg idők során, köztük Prampolini, Ma- levics, Jan Kudlák, az európai festészet jelentős alakjai. A Kassák-emlékház kollekciójának másik vonulata feleségének, Klára asszonynak fáradozását dicséri, aki 1968— 70 között Párizsban és Budapesten szorgalmazta az „In memóriám Kassák” ciklust. A műtárgyak küldői igyekeztek méltók lenni Kassákhoz, a legtöbben bátran új hangvételű alkotást postáztak Ausztráliától Firenzéig. Sorolni is sok az újdonságokat: Hans Arap „Repülő ko- ponyá”-ját és az amerikai ke- remiákat. Figyelemre méltó alapossággal emlékeztek Kassák Lajos magyar kortársai és utódai. Az idősebb ienfetaCió' Szárat&lSn' Szentendrei mesterrel — Czó- bel Bélával, Korniss Dezsővel, Barcsay Jenővel — képviselteti magát. Az ifjabb nemzedék felvonulása még meglepőbo, hiszen arra utal, hogy elevenen él és hat napjainkban Kassák útkereső bátorsága. Szellemi örökösei közül mindenki saját készenléti állapotának legfőbb teljesítményét adományozta. Az életmű egyik legizgalmasabb darabját küldte Fajó János és Tilles Béla, akinek festményreliefje a gömb nyugalmával rendezi a fehér gyász mértani rétegeit. A külföldön élő magyar műA nagymarosi környezet járult hozzá egy fiatal alkotó, Zöld Anikó művészi kibontakozásához. A Képzőművészeti Főiskolát 1966-ban fejezte be Kmetty János tanítványaként, s a Ferencvárosi Pincetárlaton 1970- ben rendezett kiállításon adott számot előrehaladásáról. Nemcsak v. ndége a Dunakanyarnak, hanem festői gazdája is. Törökmező fennsíkját „és Szokolya gömbösen- ringó enyhületét ugyanúgy képekké alakította, mint Nagymaros tömbös harmóniájú fáit, s a nagy eseményt, hajnal és éjszaka, tavasz és ősz váltako- zóan változatlan varázsát, a hegyekkel koszorúzott vízpartot. Saját hangulatainak üdítő kedvtelésére bátran alakítja át a tájat festményein, melyeken bordó hegyek, lilás víz és kellemes árnyalatú zöld lombok boldogítanak. Kitárulkozik a nyár beteljesedése színeiben: a Pilisi falu fészekszerű nyugalommal pihen vészek gyors reagálása is imponáló, hiszen ezzel juttatták kifejezésre az óhaza iránt érzett hűségüket is. A küldeményben találjuk Schöffer Miklós fénymobilját, Vásárhelyi Győző (Victor Vasarely) farostlemezre festett képét, Orbán Dezső festménygrafikáját. magas dombok között, lány néz szembe a nappal fiatalságának heves örömével. Minden a festészet egyénien árnyalt eszközeivel valósul meg. Megörökíti a természet zöld nyújtózkodását, az Árvíz után meg- kékült mezőket, a nagymarosi halászokat, akik a hegyekkel azonos ívben feszítik ki hálói* kát. Zöld Anikó művészetéiben méltó és határozott összefoglalással tárul fel a nagymarosi alkonyok fényünnepe, s egységgé ötvözi a Börzsönyt és a Pilist, a visegrádi várhegyet, s a nagy folyam méltóságteljes kanyarját. Az első találkozás izgalmával bukkant Zöld Anikó Nagymaros hegy-víz otthonára, ahol feltárulnak utazásainak emlékei. Ez azon inspirativ közeg, ahol nemcsak a halászok hálái, a nagymarosi stáció, hanem Szigliget, Nápoly, Dubrovnik is feltámad képzeletében, és csöndes előrenyomulással megkezdi terjeszkedését az elnapolhatatlain festészet irányába. Zöld Anikó műtermében Zöld Anikó tűzzománca: Nagymarosi emlék (Kovács Ferenc feiv.) Évszázadok Vallomások a gyógyításról Nemcsak orvosok, hanem a sz#e_ •abb olvasóközönség érdeklődésére tarthat számot a Medicina Könyvkiadó gondozásában most megjelent kötet: Vallomások a gyógyításról címmel. Az orvostudomány, a gyógyító munka már évszázadok óta kedvelt érdeklődési köre ugyanis az embereknek, s ez napjainkban még fokozottabban jelentkezik. Az új kötet legfőbb értéke, hogy ennek az igénynek a fölismerésével, tárgyilagosan, elfogultságok nélkül és főként közérthetően szól erről a mélyen. humánus hivatásról, amelyre any- nyi különféle előítélet — jo és rossz egyaránt — rárakodott az idők folyamán. A szerkesztő, Székely Sándomé, módszeresen és átgondolt elvek alapján válogatott a kötetbe, amely tulajdonképpen cikkgyűjtemény. Az Egészségügyi Dolgozó, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi lapjában, jelentek meg a kiválogatott cikkek az utóbbi másfél évtized alatt. Ilyetén tehát nem új írásokat kapunk kézhez, mégis a cikkek csokorba és rendszerbe gyűjtésével újszerű benyomásokkal gazdagodunk, miközben valóban új ismeretekkel Is gyarapszunk. (Arról nem is szólva, hogy noha a a könyv a folyóiratnál kisebb példányszámban jelent meg, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy valamennyi fejezetét, vagyis a közölt cikkeket összességében, így többen elolvassák.) ÉrdSiíCS sajátossága a kötetnek, hogy a szerzők széles skálája ellenére — az egészségügyi minisztertől professzorokon, gyakorló örvösökön át írókig, újságírókig —, igen egyenletes közlési hangnemet, olvasmányos stílust sikerüli teremteni. Mondhatni mindvégig egységes szemléletű és előadásmódú kötetet tarthatunk a kezünkben. Jórészt megemlékező írásokat idéz föl az orvoslás múltjával foglalkozó rész, amelyben a magyar orvostudomány legkiemelkedőbb egyéniségeiről kapunk egy-egy portrét, olyan avatott toliakból, mint Németh Lászlóé, Deve- cseri Gáboré vagy dr• Szabó Zoltáné, Selye János professzoré, dr. Magyar Imréé és másoké. A Munka közben című rész a jelen, esetenként szürkébb, de nem kevésbé áldozatos gyógyítómunkásaival foglalkozik: a körzeti orvossal, az ápolónőkkel, a tanyai doktorokkal, a védőnőkkel, körzeti gyermekgyógyászokkal, mentőikkel, s a gyógyító, orvosi munkakör számos alig ismert területén munkálkodókkal. Talán éppen ezek a portrék alapozzák meg az átmenetet a következő fejezethez amely kimondatlanul is 'folytatás azzal, hogy a hivatás igaz gyakorlóinak bemutatása után a gyógyítás és az erkölcs összefüggéseit elemzi, boncolgatja konkrét társadalmi jelenségek alapján. A következő „A lelkek új mechanizmusa” szellemes cím mögött a gyógyulásnak azokkal a tényezőivel foglalkozik, amelyek többnyire nem írhatók föl receptre, mégsem teljesen elválaszthatók az orvosi ténykedéstől. Az utolsó előtti vész ritkán tárgyalt érdekes jelenséget mutat be: a művészet és az orvosi hivatás kapcsolatát. Valójában itt természetesen nem beszélhetünk általában ilyen kapcsolatról, de mindenesetre figyelemreméltó, hogy neves orvosok között Igen gyakori az egy-egy művészeti ág iránti termékeny érdeklődés, nemcsak művészet- pártolóként, hanem gyakorló művelőként is. Velük megismerkedni különleges érdekességet jelent, a végezetül átnyújtott kis orvosi tréfákkal együtt. Pest megyei szerzőkkel is örömmel találkozunk a kötetben. Köztük éppen olyannal, akinél világosan megmutatkozik, hogy az orvostudomány magas színvonalú művelése és a művészet-, irodalomszeretet, az Írói gyakorlat mennyire megfér egymással. Erről tanúskodik akarva-akaratJlan dr. Hárdi István, a Pest megyei Tanács Ideggondozó Intézete vezető főorvosának írása. „Királymezőről fel a Kárpátokba” címmel olvashatjuk igen élvezetes visszaemlékezését. (Legutóbb egyébként éppen moist vasárnapi számunkban láthatták olvasóink egy cikkét a több népszerű kötet — Ápóláslélektan; Lelki élet, lelki bajok — szerzőjének. A körzeti orvosokról írt fejezet dr Bágyoni Attila, a Pest megyei Tanács egészségnevelési csoportvezetője tollábái származik, akinek ugyancsak több írásával találkozhatnak lapunkban, is olvasóink. Több közvetlen hangú fejezettel, riportbemutatással szerepel még a kötetben Komáromi Magda, a Pest megyei Hírlap belső munkatársa, akinek az Egészségügyi Dolgozóban már hosz- szabb ideje jelennek meg írásai, valamint Láng Éva, a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központjának igazgató- sági titkára, az Egészségügyi Dolgozó szerkesztőségének tagja. Szívesen forgatjuk, olvassuk valamennyi lapját e nemes szándékú kötetnek, amelynek céljára talán azok a mondatok a legjellemzőbbek, amelyeket Benedek István idéz benne egyik írása elején dr. Juhász Pál professzortól: „Érezze a beteg a vele való kizárólagos törődést. Az orvosi közöny, a rutinból származó elsivárosodás, nemegyszer a rejtett agresszió azok a tényezők, amelyeket minden orvosnak le kell győznie magában.” L. Z. vallomása a falumúzeumban Abony is nevezetes hely: platánfa árnyékában olvashatjuk vasútállomásán az emléktábla szövegét: „Nagy-Abony mezővárosban 1847. szeptember elsején nyitották meg Széchenyi István jelenlétében a vaspályát”. Ám más érdekesség is akad: a kúriák sorozata, s mindenekelőtt a Falumúzeum, mely összegyűjtötte az abonyi népélet századait. Kalauzom: Győré Pál, a tanács vb-titkára, helytörténész és egyben a gyűjtemény egyik részese, őrzője. Nádvágók, szövőszékek, Hegyest János kötélgyártómester munkái, pálinkás hordó, ku- pujka sorakozik egymás mellett, több ezer tárgy. Teljesen egyedi Készéi Gyula téglagyűjteménye, mely bepillantást engedélyez nemcsak a telkes gazdák és nemesi udvarok világába, hanem a honfoglalás körüli idők történelmébe Is. Nemrégen muzeális értékű sárgaréz edényt találtak Preszlca Lajos kertjében. Az abonyi föld ontja a régi századok tárgyi emlékeit. Örvendetes, hogy a honismereti munkába egyre erőteljesebben kapcsolódik be a gimnázium ifjúsága is. A hajdani kubikos gipszportréit, Somogyi Imre alkotásait is a falumúzeumban őrzik, s a református temető régi kopjafáit. A közhit őrzi a pandalyos temetések emlékét, s Balogh Sándor több szokást említ, mely pogány hagyaték, lehet, hiszen az egyházi szertartás más természetű. Az abonyi kopjafák turbánosak, vagy tulipános díszítésűek, s a férfiaké nagyobb. Volt itt külön kolerás temető. Még a felszabadulás után is tartottak kocsisoros temetést, használták a halotti inget. Temesközy István beható tanulmányban foglalkozik a temető szimbólumaival, vizsgálódását kiterjeszti az országhatárokig. A nagyközségi tanács közreműködésével megalakult Abonyban a múzeumbarátok klubja, ahol jelenleg bolgár népművészeti kiállítás látható. Zenei rendezvények mellett előadások és tárlatok tartására alkalmas a hely, szépek a mezőtúri Badar Balázs kerámiái, akinek felesége, Czagány Juliska szintén abonyi volt. Örvendetes a kulturális erjedés Abonyban, mely a honismereti gyűjtőmunkában, a falumúzeum létesítésében, a népművészet és a zene ápolásában számottevő eredményt ért el. Remélhetően még további fejlődés várható. Losonci Miklós PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK az alábbi boltok vezetői, illetve eladói állására: 22. sz. zöldségbolt. Göd-felső (egyszemélyes, szabadkasszás) 27. sz. zöldségbolt, Vác, (egyszemélyes, szabadkasszás) j 9. sz. vegyesbolt, Penc (kétszemélyes, szabadkasszás) 3. sz. önkiszolgáló élelmiszerbolt. Kösd (kétszemélyes, szabadkasszás) 12. sz. vegyesbolt. Csővár (kétszemélyes, szabadkasszás) Feltételek: szakképesítés vagy öt éves szakmai gyakorlat, erkölcsi bizonyítvány. A pályázatokat személyesen kérjük leadni A VÁCI ÁFÉSZ KÖZPONTJÁBAN, a személyzeti vezetőnek Vác, Beloiannisz utca 3.
