Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-16 / 191. szám

WJ3. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK "“íc/űrlap 3 Kormányhatározatok nyomában Több szőlőt, de hogyan ? Orbottyáni stop, mogyoródi tervek Két gyümölcs nyomában járom a megye északi tájait; érik az őszibarack és már sár­gul a szőlő — mindkettőre áll az a külön-külön, ám egy­aránt az idén megjelent kor­mányhatározat, amely állami támogatást helyez kilátásba, ha telepítési szándékot mutat valamely gazdaság. Ez a szán­dék azonban — gyorsan ta­pasztalom — meglehetős las­súsággal éledezik. Az őrboty- tyáni Petőfi Termelőszövetke­zetben például határozott nem-mel találkozom, jóllehet ez a vidék kiválóan megfelel az őszibaracknak, amit jól pél­dáz, hogy a falu másik, na­gyobbik szövetkezete szintén foglalkozik ezzel a gyümölcs­ösei. Gyerekek a barackosban A Petőfi Tsz-nek 80 holdja van: hegynek föl, hegynek le futnak a tömött fasorok, ame­lyeken júliustól szeptemberig vált át zöldből sárgába, vörös­be a gyümölcs. Jó az idei ter­més: a tavalyi 27 vagonnal szemben 30 vagonra számíta­nak, ez egyszersmind a leg­főbb pénzforrás, lévén a be­vétel fölötte az egymillió fo­rintnak. Persze, nehéz leszed­ni, iskolások segítenek, óra­bérben, ami nem a legjobb megoldás, hiszen a valódi tel­jesítményeket elfödi. Tehát a fejlesztésnek, az újabb telepí­tésnek főként o munakáskezek hiánya szab határt, de van né­mi értékesítési gond is. Ami­kor megpendítem a telepítést, Horváth Sándorné, az üzem- ágvezető kertész-technikus rámcsodálkozik: — Hát már megint támogatja az állam a barackültetést? ... Benedek László agrármér­nök tud az idevágó kormány- határozatról, ő azonban pusz­tán kisegít a szüreti csúcsban, beosztása a gépekhez köti. Ab­ban egyetért, hogy a gazdasá­gosság elemzése, a munkabé­reknek a teljesítményhez iga­zítása nélkülözhetetlen — „ha lesz időm, neki is veselkedem ennek az üzemgazdasági fel­adatnak”. Mogyoródi „VIT-küldöttek'’ Kis gazdaság az orbottyáni Petőfi, ennél jóval jelentősebb a mogyoródi Arany János Ter­melőszövetkezet. Elnökével, Albert Károllyal, már több íz­ben volt alkalmam eldiskurál­ni, s egy töprengő, folyton- folyvást jobbat kereső, úgy­nevezett paraszt-elnök portré­ját mintázhatnám meg róla, aki van annyira fölülemelke­dett, hogy diplomásokat igyek­szik maga köré gyűjteni, ami sajnos, nem. mondható el e tí­pus valamennyi képviselőjé­ről. Nem volt sima az egykori gazdálkodó útja a szövetkezés eszméjének elfogadásáig; Mo­gyoródon, a századelőn parcel­lázott püspöki földeken jól megélt egyéni létformájában a parasztember, kihasználván a főváros közelségét, termeszt­vén a híres mogyoródi para­dicsomot, a szőlőt, gyümölcsöt. A szövetkezet megalakulása után is alapoztak minderre, sőt: van 110 hold nagyüzemi őszibarackosuk, valamint 120 hold szőlejük a mogyoródi, s 40 hold a szadai határban. (A két falu szövetkezete egybe­olvadt ugyanis.) A barackost 1962—65 között ültették, tehát hafnarosan a szövetkezetté szerveződés után (Hogy miért éppen Arany Jánosról nevez­ték el magukat? „Mert az Arany János utcaiak írtak alá elsőként. Czine Mihály iroda­lomtörténész megígérte, hogy a költőről előadást tart a tag­ságnak.”) Albert Károly óvatos vála­szait megszokjam — most is azt mondja, hogy „elég tűrhető a termés”, ami annyit tesz, hogy leszednek vagy 40 vagon­ra való barackot. Küldtek négy vagonnyit az NDK-ba, éppen a VIT idején, tehát a mogyo­ródi barack ízére ráharapha­tott jó néhány nemzet fiatalja. Megtudom, hogy ezt a gyümöl­csöt középkötött, ideális talaj­ra ültették, bármely Buda kör­nyéki őszibarackossal fölveszi a versenyt a Somlyó hegy déli lejtője. Pedig volt idő, amikor már elparentálták ezt az ültet­vényt, három esztendeje túl­ságosan alacsonyak voltak az árak. Most több húron játsza­nak, vagyis több értékesítési csatornát vesznek igénybe, s ez így van jól. Hozzávetőleg az árakkal is elégedettek, de: — Egyelőre nem kívánjuk növelni a barackost, viszont szeretnénk telepíteni borszőlőt. Aranyérmes mogyoródi bor Egy lóbuktató dűlőn kirobo­gunk a Zsigulin a szőlőkhöz, e hatalmas táblák széléhez. Már- már lenyűgöző, de legalábbis impozáns ez a látvány. (Ko­vács Zoltán, az Észak-Pest me­gyei Mezőgazdasági Szövetke­zetek Szövetségének titkára elmondja, hogy e táj ugyan­olyan adottságú, miként a gyöngyösi: kétezer hektárra tehető ez a vonulat, amelynek északi csücskén éppen Mogyo­ród lelhető meg.) A nagyüzemi, most már részben magasmű­velésűvé átalakított szőlő is 1963—65-beli telepítés. — A kormányhatározat? Né­zegettük, s az a kukoricás ott, a tábla túlfelén alkalmas hely lenne újabb 100 hold szőlő el­ültetésére — jól kiegészítené a mait. A minap, a tsz vezetői értekezletén az a vélemény alakult ki, hogy az állatte­nyésztési beruházáson kívül ezt a 100 hold szőlőt megcsi­nálhatnánk . 1. A mogyoródi szövetkezet bora immár bizonyos hírnév­re tett szert; ott voltam Keszt­helyen, a termelőszövetkezetek I. országos borversenyén, ahol aranyérmet nyert a Mathiász Jánosné szőlőfajtából préselt muskotályboruk. A kis pince előtt, ahol viszonylag olcsón, 16—22 forintos áron mérik a bort, most is néhány gépkocsi áll — rejtekükből demizsonok bukkannak elő. (Szombaton 10 hektót vittek el a pincéből.) Együtt a bőriparral Tehát azt is mondhatnám, hogy ez a rang kötelez, de fo­galmazzunk okszerűbben: ér­deke a gazdaságnak, hogy fejlessze színvonalas szőlőkul­túráját, hiszen mind a piac, mind a termőhely adottságai, mind a művelés módja, gépe­sítettsége szinte ideális. (Nem szólván arról az apróságról, hogy ez a homok négy mázsa rozsot ha megadott hajdanán, s most lesz rajta úgy 40—50 mázsa szőlő!) Ám a részletek kidolgozása még hátra van: az lenne a szerencsés, ha a bőr­iparral közös vállalkozásban lehetne megkezdeni a szőlő- telepítést — s nem pusztán Mogyoródon, hanem a megye más tájain is. Fölkerestem Dömötör Jó­zsefet, a Borgazdasági Vállala­tok Trösztjének vezérigazgató­ját, aki elmondta, hogy a jö­vőben négy együttműködési formát kívánnak megteremte­ni a termelőszövetkezetekkel. Az egyiknek az a lényege, hogy hosszú lejáratú, 5—10 éves szerződés, amelynek keretében maximális átvételi árat nyúj­tanának, s a többletbevételből még árkiegészítést. Csupán a telepítésekre szorítkozó együtt­működés is szóba jöhet: ebbe a borgazdasági vállalat az ál­lami támogatáson kívül szük­séges fejlesztési alappal tár­sulna, lehetőleg 50 százalék erejéig. E formában az önkölt­séget minden körülmények között garantálná a pincegaz­daság, így a legrosszabb évben is meglenne az egyszerű újra­termelés feltétele. Hajlandók egyszerű társu­lásra is a pincegazdaságok, végül kifejezetten közös érté­kesítésre — Dömötör József nem zár ki egyéb lehetősége­ket sem annak éftlekében, hogy megteremtődjék az egy­séges szőlő- és borgazdaság, vagyis az érdekeket a lehető legjobban összehangolják, a konfliktusokat kiiktassák. ... Való . igaz: az efféle, nagy horderejű együttműködés megannyi részletkérdése még kidolgozásra vár, elkapkodni a munkálatokat nem ajánla­tos. Mégis, tán nem túlzott óhaj, hogy most már kezdődjék meg az érdemi tárgyalások sorozata, amit a tettek, az új­bóli szőlőtelepítések kell hogy kövessenek. Keresztényi Nándor KGST Állandó bizottsági ülés Moszkvában A KGST távközlés- és pos­taügyi állandó bizottsága au­gusztus 13-án és 14-én tartot­ta ötödik ülését Moszkvában. Az ülésen részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyel- ország, Magyarország, Mongó­lia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége. A népfront is segíti Hcnfogíalási nemzeti emlékpark Történelmi emlékhelyen, a sövényházi Árpád-ligetben, az egykori szeri monostor fel­tárt romjainak szomszédságá­ban tartott szerdán ülést a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége. A résztve­vőket Hantos Mihály, a Csongrád megyei Tanács el­nökhelyettese tájékoztatta ar­ról, hogy nemzeti emlék­parkot alakítanak ki a jelen­leg is meglevő Árpád-em­lékművet övező, mintegy 40 holdas területen. A parkban méltó emléket állítanak majd a magyar nép honfoglalásá­nak, az ország felszabadulá­sának és az azt követő föld­osztásnak. A tanácskozáson részt vett S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára is. Felszólalásában egyetértett a tervekkel és hangsúlyozta, hogy azok meg­valósítását, s a megvalósítást szervező országos emlékbi­zottság munkáját a népfront a maga eszközeivel is segíteni fogja. Csaknem 5 millió forint a kistermelőknek Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetekre Pest megyében is fontos sze­rep hárul a lakosság ellátása — ezen belül a gyümölcsfel­vásárlás és -értékesítés —te­rén. E feladatának igyekszik méltóan megfelelni a duna- bogdányi ÁFÉSZ. E község kertjeinek hagyományos gyü­mölcse: a málna és a cseresz­nye. A szövetkezetnek is ha­gyományos szolgáltatása az értékesítési gondok átvállalása a kistermelők­től. Ez az ÁFÉSZ kis tételben is helyben vásárolja meg a gyü­mölcsöt a közelláfás, illetve az exportkereskedelem céljai­ra. A dunabogdányi kisterme­lők idén nem panaszkodhat­tak: jó termés volt a gyü­mölcsöskertekben. Terméseik­ből összesen 38 vagonnyit ér­tékesítettek az ÁFÉSZ segít­ségével, éppen nyolc vagon­nal többet a tavalyi mennyi­ségnél. Az áruk zömét most is a cseresznye tette ki, 25,5 va­gonnal termett belőle; tíz va­gont pedig a híres guruló mál­na adott. Csaknem ötszáz család szüretelte ezt a temérdek gyümölcsöt háztáji kert­jében; 4 millió 675 ezer forintot ka­pott érte,. kereken egymillió­val többet, mint a tavalyi be­vétel! Szolgáltatásról beszéltünk, nos, akkor bizonyítsunk is: az ÁFÉSZ haszna a felvásár- .ás és értékesítés lebonyolí­tásáért mindössze 149 ezer fo­rint volt, ami egész forgalmá­nak csupán 3 százalékát je­lenti. A fogyasztó a tanú rá: még­is megéri! Az ésszerű takarékosság és a gazdaságosság jegyében Készül a jövő évi állami költségvetés A minisztériumokban és a megyei tanácsoknál a napok­ban kezdődik meg a jövő évi költségvetési javaslatok ké­szítése, ami a pénzügyminisz­ter utasításában megfogal­mazott irányelveknek megfe­lelően az eddigieknél is na­gyobb körültekintést, alapos­ságot igényel. Gazdasági életünk kedvező irányban fejlődik, s fontos, hogy az ötéves terv hátralevő szakaszában a költségvetés eszközeivel is mind hatéko­nyabban segítsék a tervtelje­sítést. Az állami kiadásokat mindenütt úgy kell megter­vezni, hogy az életszínvonal­politikai célok tervszerűen megvalósuljanak és az intéz­mények ellátási rendszere az ország gazdasági fejlettségé­nek, pénzügyi lehetőségeinek megfelelően kigyensúlyozottan fejlődjék. Az állami kiadások növeke­dése az elmúlt években erő­teljesen felgyorsult, és mind a költségvetési bevétel, mind a nemzeti jövedelem növekedé­sének ütemét meghaladta. El­engedhetetlen tehát, hogy a társadalmi közös fogyasztás ki­adásainak emelkedése a nem­zeti jövedelem növekedésével az eddiginél jobban összhang­ban legyen. A kiegyensúlyo­zott költségvetéshez az szük­séges, hogy a minisztériumok és tanácsok megfelelően sze­lektáljanak, válasszák külön a legfontosabb teendőket azok­tól, ahol a lassúbb előrehala­dás sem okoz komolyabb prob­lémákat. Számolni kell azzal is, hogy év közben költségvetési pót­előirányzat engedélyezésére nem lesz lehetőség. Célszerű tehát, ha a tervezés második ütemében — az intézményi költségvetések jóváhagyásakor — a minisztériumok az or­szággyűlés által megállapított költségvetési előirányzatokon belül megfelelő tartalékról gondoskodnak. A jövő évi költségvetés ké-/ szításékor a minisztériumok, illetve a tanácsok különös gonddal kezelnek a lakosságot érintő több fontos feladatot. Előtérbe kerül például az al­sófokú oktatás színvonalának emelése. Fontos cél ugyanis az általános iskolák ellátottsá­gában tapasztalható különb­ségek megszüntetése és az ok­tatás intenzívebb módszerei­nek fejlesztése. Ezen túlme­nően nagy gondot kell fordí­tani a munkás-paraszt szár­mazású fiatalok továbbtanulá­sának segítésére. A jövő évi költségvetés elő­irányozza majd a kórházi el­látás javítását, a lakásépíté­sek előkészítő munkáinak a fokozását, a lakosság jobb komrrujhális ellátását. A minisztériumok és a ta­nácsok költségvetési javasla­tai szeptember elején kerül­nek a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal és más irányító szervek „zsűri­je” elé. Az összehangolt javas­latokat az év végén tárgyalja meg a Minisztertanács, majd az országgyűlés. Szakszervezetek Pest megyei hete Vácott tanácskoztak a fiatal műszakiak és közgazdászok Tegnap kora délután a váci Forte gyár KISZ-klubjában fiatal mérnökök és közgazdá­szok találkoztak egymással, a szakszervezetek Pest megyei hetének keretében. Az ankgtra számos megyei vállalat és üzem küldte el az ott dolgozó fiatal értelmiségiek képviselőit; hatvanan foglaltak helyet a találkozó színhelyén. A vitaindító beszédet Hercze- nik Gyula, a KISZ Pest megyei bizottsága ifjúmunkás osztá­lyának vezetője tartotta. Be­szélt a fiatal értelmiségiek, a műszakiak és közgazdászok helyzetéről, s a velük szembeni követelményekről — hiszen egyaránt nagy feladatok hárul­nak rájuk a termelésben, a munkaversenyben és a szocia­lista brigádmozgalomban. Fontos és a tapasztalatcseré­re alkalmas téma, hogy meny­nyire vesznek részt a fiatal ér­telmiségiek az újítómozgalom­ban, milyen a viszonyuk az idősebb munkatársaikhoz, hol mennyire érződnek generációs problémák. Herczenik Gyula után a fia­talokhoz dr. Lenyó László, a Forte gyár igazgatója/szólt. Tá­jékoztatta őket a gyár mun­kájáról, a KlSZ-csúcsvezető- ség tevékenységéről, végül be­számolt a gyárban dolgozó fia­talok munkájáról, életéről. A vállalati FMKT-mozgalmat jó­nak ítélte, majd megállapítot­ta: sok fiatal dolgozik ugyan vezető beosztásban, de a gene­rációs poblémák még továbbra sem megoldottak. A két beszéd után szünet következett, majd a megyei vállalatok és üzemek képvise­lői beszélték meg „otthoni” — azaz — gyári tapasztalataikat. A fiatal műszakiak és köz­gazdászok találkozóján jelen volt Kovács István, a Szakszer­vezetek Pest megyei Tanácsá­nak titkára. F. B. Ahonnan nem vándorolnak S ZÁZHALOMBATTA KÖ­ZELÉBEN takaros, tisz­ta és rendezett vasútál­lomás látható. Laikus szemlé­lő rövid tartózkodás alapján azt hiheti, a forgalom nem nagy; igaz, személyforgalma jóformán nincsen, hordárok, poggyászkocsik, személygép­járművek nem nyüzsögnek itt, annál nagyobb az állomás ipart, gazdaságot ellátó te­vékenysége. Kevesen tudják; a Barátság I. 1965-ben és a Barátság II. 1972-ben elké­szült vezetékeiből az olaj, benzin és a földgáz, és össze­sen tizenhatféle szénhidro­génterméknek 33 százalék* in­nen indul útjára tartályko­csikban az ország minden ré­szébe. Például Leninvárosba, a Győri Vagon- és Gépgyárba, egész Baranya megyébe, ott például a Beremendi Cement­gyárba, a Borsodi Vegyikom- bir.átba és még sokfelé. Az állomásnak egyre rohamosab­ban nő a teljesítménye. Ma már meghalad minden jó né­hány évvel ezelőtti feltétele­zést. A fejlődés motorjai itt is, mint sok más helyen, a szocialista brigádok. fi SZINTÉK ÉS EGYÜTT ÉRZŐK. Volt az idén gyásza az állomásnak. Egy nyugdíjasuk halt meg. Ercsiben temették, aki csak tehette, elment a végső tisz­teletadásra. Egy másik jel: a magánélet problémáit is segí­tik egymásnál áthidalni. Az itt dolgozó Bőhm-házaspár együtt kívánt szabadságra menni. A megoldás: két idő­sebb szolgálattevő, Dudás László és Filótás Ferenc két hétig helyettük is éjszaká­zott. A termelési tanácskozások is szinte családiasak. Legutóbb 43, szolgálatot nem teljesítő volt jelen, és a szolgálatból is bement mindenki, aki csak tehette. A nők arról beszél­tek, hogy miért nem ad az anyagellátási főnökség a mo­sószappan helyett két ki­sebb, ugyanolyan értékű pipe­reszappant. Á férfiak már valamivel emeltebb hang­nemben kérték, hogy küldje­nek végre az arra illetékesek szikramentes rézkalapácso­kat. Olaj- és gáztartálykocsi- kon nem lehet mással dol­gozni. Egy kis szikra, és bár­mikor kész a baj. A felelőssé­get is emlegették, nem indu­latosan, de nagyon határozot­tan. Az ilyen észrevételekre nagyon oda kellene figyelni. A KÖRNYEZET IS FEJ­LŐDIK. Visszatekintve mosolygósán morgo­lódnak az idősebbek, hogy tíz éve az állomás öltöző és zu­hanyozó nélkül épült. Aztán a Dunai Kőolajipari Vállalat se­gítségével 1965-ben — szük­ségmegoldásként — egy szer­számkamrát zuhanyozóvá ala­kítottak át. Az idén pedig — ugyancsak a DKV segítségé­vel — 36 személyes öltözőt és fürdőt kezdenek építeni kü­lön a nők és a férfiak számá­ra. 1974-re elkészül. Van, amit pem értenek. Fel­tehetőleg sokan mások sem. Az állomás a vasútállomások besorolásában a hármas cso­portban van. Ez megfelel a nyolc év előtti állapotának, amikor az állomásokat beso­rolták. Azóta sok minden vál­tozott, de a besorolások ma­radtak. Csendes mosollyal mondják az itteniek, már a nyolc év előtti besorolás is úgy történhetett, hogy valaki, vagy valamilyen bizottság át­utazott az állomásokon és köz­ben osztályozott. Ránézésre. A munka egészét ez persze nem zavarja, csak igazságta­lannak tűnik. Közvetlen köze sincs ehhez, de el kell mon­dani valahol, hogy ezen az állomáson évek óta nem volt se személyi, se tárgyi bal­eset. Jó órában mondjuk. I NNEN NEM VÁNDO­ROLNAK az emberek. , Az állomás nemrég volt tízéves, 1963. július 1-én avat­ták. Akkor tizennégyen dol­goztak itt, ma 66-an. Közben elkerült tíz vasutas, tulaj­donképpen hat, mert ketten visszajöttek, ketten meg nyugdíjba mentek. A kevés mozgás oka? Talán a családiasság. Az emberség­gel párosult fegyelem. Mind­az, ami ma együttesen alkot­ja egy jó munkahely közér­zetét. Történetecskék az időseb­bek elmondásaiból. Egy 17 éves fiú elemeit néhány kis műanyag zsákot. Máskor meg járatni kezdte egy NDK gőz­turbinás gép motorját. Szol­nokra került. Onnan kérte a visszahelyezését. Visszafogad­ták. Ma 12 forint órabérrel megbízható munkás. Egy ól­mozó bárcázó — szintén" meg­lehetősen fiatal — kezdetben nem találta a helyét. Azűtán mégis megszokta, megszerette az állomási Nemrég kérte, hogy a menyasszonyát is ve­gyék fel ide. Az itt dolgozóknak több mint egyharmada nő, csak­nem a fele 30 éven aluli fia­tal A szocialista brigádok szá­ma négy, taglétszámuk 51. Tehát a munkahely dolgozói­nak 80 százaléka részt vesz a szocialista brigádmozga­lomban. A szakszervezeti szer­A Z ÁLLOMÁSFŐNÖK IRODÁJÁBAN grafi­konok a falon. Az eredmények. Az állomás egyik fő jellemvonása a szerénység, pedig a grafikonok és egyéb tények alapján bizonyos, hogy példaképek. Minden vonal felfelé ível. A mozgatott ko­csik száma és még jobban a szállított mennyiség. Az idén az éves terv 2 millió tonna, ebből július 31-ig mintegy 1 millió 400 ezer tonnát szál­lítottak, Vagyis ha így halad­nak, a tervezett mennyiséget éves szinten húsz százalékkal teljesítik tűL A tervezettnél 400 ezer tonnával több termé­ket szállítanak. Pacsay Vilmos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom