Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

PEST MEGYEI HIPLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 15., SZERDA Három tsz alapította Jól segíti a közös gazdaságok beruházásainak kivitelezését N Alakítás, javítás — Munkahelyük: a főváros Egy eldugott ceglédi ház­ban működik a Pest megyei 5. számú Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalat irodája, ahol csak az igazgatót, a fő­könyvelőt, a főmérnököt, a jogtanácsost és az ügyintézőket találjuk, a munkahelyeik leg­alább hetven kilométerre, nagyrészt a fővárosban van­nak. A munka zömét a Fővá­rosi Tanács művelődési osztá­lya, a Szerszámipari Művek, a Fővárosi Gázművek, a Buda­pesti Vegyiművek, az Üjpesti Bőrgyár, az Egyesült Izzó, a Hazai Pamutszövő, a Volán Tourist és a Gamma Művek adja: e felsoroltak épületei­ben végeznek tatarozást, ki- sebb-nagyabb felújításokat a szövetkezetbeliek. A közös vállalat 1970 . januárjában alakult: az , akkori nyársapáti Arany- : homok, a ceglédberceli_ Egyetértés és a törteli Aranykalász termelőszö­vetkezet alapította, 3,5 millió forint alaptőkével. Kilenctagú igazgatóság gya­korolja fölötte az ellenőrzést. A vállalat alapítását az a reális — még, ma is fennálló — igény indokolta, amely a kisebb építőipari munkák iránt megmutatkozott. Köztu­domású, hogy a nagyvállala­tok nem fogadnak el jelenték­telenebb megrendeléseket, amelyek javításra, cseké­lyebb átalakításra vonatkoz­nak. Ezeket a munkákat vég­zi létrejötte óta a három tsz vállalata. Azóta is nagyobb gondjuk a munkások tobor­zása, mint a megrendelések keresése. Kezdetben százhetvennyolc építőt foglalkoztattak, kubi­kostól vízvezeték-, fűtéssze­relőig. Az első évben 35 mil­lió forintos tervet teljesítet­tek, 1971-ben már hétszáz­negyvenre emelkedett a lét­szám. s a célul kitűzött 39 millió helyett 41 millió forint­nyit termeltek. Tavaly az év végén 308 építő szerepelt a bérjegyzéken, de a tervezett 41 millió helyett csak 38-at értek el. A beruházási stop itt is éreztette hatását. Jelenleg négyszázharmin- can dolgoznak a vállalat há­rom építésvezetőségén. Ez a létszám elegendő az eljövendő évekre is. Nem kívánják to­vább bővíteni a vállalatot. Most az a legfontosabb teendő, hogy a műszaki irányítás, az anyagellátás igazodjék a megduzzadt létszámhoz. Ez egyben az elkövetkező ter­vek feladata is. A vállalt munkák többsége az ötezer és az egymillió fo­rintos értékhatár között mo­zog. Gépesítettségük alacsony foka nem is tenné lehetővé nagyobb munkák elvégzését, így is azoktól az üzemektől vesznek bérbe különféle gé­peket, amelyeknél éppen dol­goznak. A gyakran változó, sok munkahely nagy fokú ru­galmasságot kíván. Fokozott figyelmet követel a társadalmi tulajdon védelme. Ezt szolgál­ja a havonta megismételt anyagleltár, amely nem kevés energiát kíván az ellenőrök­től. Ilyen körülmények között a szociális és kommunális el­látás sem jó. Részben ez in­dokolja az iparágra egyéb­ként is jellemző munkásván­dorlást. Tavaly százhatvan­NOI KÉZILABDA Visszavágtak a vereségért A Ceglédi VSE női kézilab­dacsapata a Budakalászi fo­gadta. Tartott a mérkőzéstől, hiszen tavasszal idegenben ve­reséget szenvedett. Most sike­rült a visszavágás. Ceglédi VSE—Budakalász 16:4 (8:1) Cegléd: Kókai Nagy—Pecz- hik, Dávid, Kiss, Bálint, Orosz, Tóth. Csere: Józan. Góllövők: Orosz (7), Bálint (3), Kiss (3), Tóth (1), Pecznik (1), Tóth (1). Úgy indult a találkozó, hogy azoknak lesz igazuk, akik szo­ros küzdelmet vártak. A ven­dégek mindjárt gólt értek el, mint később kiderült, a -fél­időben az egyetlent. A CVSE a labdát gyorsan mozgatva dolgozta ki helyzeteit, a ven­dégek kis ellenállást tudtak csak kifejteni. 11:1 után kis­sé kiengedtek a hazaiak, de előnyüket még azután is nö­velni tudták. Jók: Orosz, Kókai, Nagy, Kiss. Ifjúsági eredmény: CVSE—Budakalász 12:6 (6:3) Góllövők: Magyar (8), Bel- lér (2), Fodor (1), Szabó (1). A CVSE vasárnap Leányfa­lun szerepel, majd hétfőn az SZTK-t fogadja. — ni — MEGÉRDEMELTEN Győzelemmel rajtolt a Bem SE A megyei kézilabda-bajnok­ságban az őszi első fordulót rendezték meg. A Bem SE, szorosabb első félidő után biztosan nyert. BEM SE—ABONY 27:18 (12:8) Bem SE: Farkas — Nagy, Kuthán, Malizs, Podhorszky, Zalai, Kovács. Csere: Zubor, Katona, Csu- lik, Talmácsi. Góllövők: Kuthán (8), Pod­horszky (7), Csulik (5), Tal- mácsi (3), Malizs (2), Katona (2). A vendégek kezdtek jobban: Kuthán vezető gólja után 3 li­re, majd 4:2-re vezettek. Ez­után a Bem SE hat gólt ért el a szünetig, majd felváltva estek a gólok. A második félidő első gól­ját az abonyi csapat lőtte, a ceglédiek a hajrára egyre in­kább magukra találtak, ellen­felük viszont elfáradt. A Bem SE. szünet utáni tel­jesítményével, megérdemelt győzelmet aratott. Jók: Kuthán, Podhorszky. U. L. hatan léptek be és százan mondtak búcsút a cégnek. A számok szerint a terme­lékenység lassú javulása ta­pasztalható. Az alábbiak sze­rint alakult az egy dolgozóra jutó éves termelési érték: 1970-ben 223 ezer forint, 1971- ben 231 ezer. forint, 1972-ben 236 ezer forint. A nyereség ennek ellenére csökkenő irányzatú, az időközben meg­jelent rendeletek következ­tében. Amíg 1970-ben 5,17 millió, 1971-ben 5,14 millió forint nyereséget könyvelhet­tek el, tavaly már csak 4.28 milliót. Az idei év termelési terve 40 millió, azonban a ter­vezett nyereség csupán 2,9 millió forint. Ennek az a ma­gyarázata, hogy az építőipar­ban a munkák zömében ma­ximálták az árakat, és ők ko­rábban elsősorban a szabad­áras teendőket vállalták, pro­filjuk azóta sem változott. Lé­tük a jövőben is indokoltnak látszik: mindig szükség lesz apróbb munkákat vállaló ki­vitelezőkre. A bérszínvonal elfogadható, a fizikai munkát végzők átla­gos havi fizetése 3150 forint. A vállalat eddig minden évben fizetett alapítói ré­szesedést a három terme­lőszövetkezetnek. Részt vett és részt vesz azok­ban a beruházásokban, ame­lyeket a gazdaságok folytat­nak. Így például a törteli gaz­daság sertéstelepén a szárító, a takarmánykeverő és a trá- gyalételep építésében nyújtott segítséget. Ceglédbercelen dől. gozói végezték a beruházások nyolcvan százalékát az Egyet­értés Tsz-ben. Bővítették a sertéstelepet, most a szarvas­marhatelep fejlesztésén dol­goznak. A jövőben a nyárs­apáti Haladás Tsz szarvas­marhaprogramjának kivite­lezésébe kapcsolódnak be. A tervszerű beruházás a fiatal vállalat létérdeke. Az idén szállítóparkját kívánja fejleszteni, kisgépeket és spe­ciális szerszámokat vásárol, és központi telepének bővíté­sére gondol Ceglédbercelen. az Egyetértés Tsz majorjának szomszédságában. Tamasi Tamás Füzetcsomagok, tollak, ceruzák A Rákóczi és a Kossuth Fe­renc utcai papír- és írószer­boltban nem az évszaknak megfelelő a forgalom. A bolt­vezetők és a kiszolgálók pa­naszolták: már csak két hét van hátra a tanév kezdetéig, sokan mégsem gondolnak a tanszerekre, félő, hogy az utolsó pillanatra hagyják a bevásárlást, pedig így nem tudják a boltban biztosítani a torlódásmentes kiszolgálást. . A bevásárlók fogadására jól felkészültek, és igyekeztek, hogy a régebbinél kevesebb legyen a panasz a várakozás miatt. PARTNAPOK A nemzetközi helyzet időszerű kérdései Négytalálatos lottószelvény A 31. heti játékhéten egy négytalálatos szelvényre buk­kantak a ceglédi lottóirodá­ban. Az előfizetéses szelvény szerencsés tulajdonosának ma fizetik ki az OTP helyi fiók­jában a több mint 90 ezer fo­rintos nyereményt. CEGLÉDI JÁRÁS Abony, szőnyegüzem, aug. 22-én 13.30, Tarkó Sándor; Albertirsa, Szabadság Tsz, aug. 22- én 15.30, Harmati László; Abony, Mechanikai Művek, aug. 23- án 14.00, Kovács István; Abony, CJjvilág Tsz közp., aug. 24- én 16.00, dr. Somodi István; Abony, téglagyár, aug. 24-én 12.00, dr. Somodi István; Albertirsa, Dimitrov Tsz, I. üe. ! aug. 24-én 13.00, Nagy Gábor; Albertirsa, Szabadság Tsz, I—II. ' üe., aug. 24-én 6.30, Gyovai Pál; Albertirsa, Dimitrov Tsz, II. üe., aug. 24-én 07 óra, Halmai József; i Albertirsa, tsz, Juhász-tanya, j aug. 24-én 06 óra, Ébert Antal; Csemő, Szabad Föld Tsz közp., i aug. 24-én 06 óra, Boda János; Kocsér, Üj Élet Tsz, aug. 24-én 17.00, Molnár Nándor; Kocsér, Petőfi Tsz, aug. 24-én 14.00, Király Kálmán; Törtei, konzerv, pedagógus, aug. I 24- én 14 óra, dr. Ditkai Lórántné; | Törtei, Aranykalász Tsz. aug. 25­én 06 óra, Fazekas Sándor; Csemő, Szabad Föld Tsz, aug. 25- én 06 óra, Boda János; Albertirsa, ÁFÉSZ, aug. 25-én 09 óra, Turcsik Lászlóné; Törtei, Rákóczi Tsz, közp., aug. 27-án 14 óra, Benedek Péter; Nyársapát, Haladás Tsz, közp., aug. 27-én 06 óra, Csáfor István; Nyársapát, Haladás Tsz, aug. 27- én 14 óra, Csáfor István; Jászkarajenő, Lenin Tsz, műv. ház, aug. 27-én 17 óra; Kulturális bizottság alakult a talajjavítóknál A Duna—Tisza közi Talajja­vító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi irodájában kulturális bizottság alakult. Az őszi évad programjának összeállításához kijelölték a reszortfelelősöket. Külön sze­mély foglalkozik az irodalmi műsorokkal, más a képzőmű­vészeti kiállításokkal, a fotó­sokkal. A színház- és filmelő­adásokra a közönségszervező toborozza a munkásokat. Könyvterjesztőjük az Állami Könyvterjesztő Vállalat bizo­mányosaként végzi munkáját. Az SZMT-könyvtár letéti könyvtárosa a szakmai és szépirodalmi olvasmányokat ajánlja. A sportfelelős a vállalati sportéletet irányítja és szer­vezi; a labdarúgó-, asztalite­nisz-, kézilabda-, sakk- és h orgászszakosztály t. B. L. Albertirsa, ÁFÉSZ, Ceglédbercel, irodai szöv., aug. 27-én 13 óra, Beck László, Albertirsa, KlOSZ-iroda, aug. 27- én 14 óra, Méhész János; Abony, Kötő Ktsz, augusztus 27- 1 én, 14.30, dr. Somodi István; Abony, József Attila Tsz, aug. 28-án 0/ óra, ‘dr. Somodi István; Abony, Ép.-ipari Ktsz, aug. 23- án 17 óra, Magyar János; Abony, Vasipari Ktsz, aug. 28-án 18.30, Tarkó Sándor; Abony, konzervgyár, aug. 28-án 14 óra, Szűcs László; Abony, Ruházati Ktsz, aug. 28- án 13.30, dr. Somodi István; Abony, KIOSZ, aug. 28-án Í9 óra, Tarkó Sándor; Abony, posta, aug. 28-án 18.30, Magyar Sándor; Albertirsa, ÁFÉSZ, műv. ház, aug. 28-án 13.00, Psukovitz Gyula; Ceglédbercel, Egyetértés Tsz, aug. 28-án 14 óra, Balázs Antal; Ceglédbercel, pedagógus, tanács, aug. 28-án 17 óra, Kárpáti Antal; Csemő, Rákóczi Tsz, aug. 28-án 14 óra, Szabó LáSzló; Csemő, Rákóczi Tsz, H. üe., aug, 28-án 06 óra, Ecser Ferenc; Csemő, pedagógus, tanács, aug, 28-án 14 óra, Huszár Sándor; Kőröstetétlen, Vörös Csillag Tsz, aug. 28-án 07 óra, Fehér Pál; Nyársapát, Borforgalmi V., aug. 28- án 13 óra, Sárik Ferenc; Nyársapát, tanács, aug. 29-én IS óra; Kőröstetétlen, Vörös Csillag Tsz, aug. 29-én 07.30, Fehér Pál; Kőröstetétlen, AG, aug. 29-én 07 óra, Hajnal József; Dánszentmikiós, tanács, aug. 29- én 18 óra, Bíró László; Dánszentmikiós, Micsurin Tsz, konzervüzem, aug. 29-én 14 óra, Méhész László; Dánszentmikiós, Micsurin Tsz, központ, aug. 29-én 06 óra, Főző József; Csemő, Rákóczi Tsz, ül. üe^ aug. 29-én 06 óra, Varga Gyula; Albertirsa, Szabadság Tsz, aug, 29- én 07.30, Hegedűs Lajos; Abony, ÁFÉSZ, terület, aug. 30­án 18 óra; Abony, pedagógus, aug. 30-án 15 óra, Magyar Sándor; Albertirsa, tanács, aug. 30-án 16 óra, Kiss Ferenc; Törtei, Aranykalász Tsz, aug. 30- án 16 óra, dr. Burka Ferenc; Abony, tanács, aug. 31-én 16 óra; Abony, Ságvári Tsz, Sashalom, aug. 31-én 18 óra, Szűcs László; Abony, Ságvári Tsz, aug. 31-én 06 óra, Bugány István. Ötvenéves emlék A rolót lehúzták A vonaton ismerkedtem meg Fehér János budapesti gyári munkással, aki a felsza­badulás után került a főváros­ba, de szülőhelyét, a ceglédi tanyavilágot mem felejtette el, gyakran hazajár, rokonlátoga- tóíba. A vasúttól együtt mentünk be a városba. A Szabadság téren el akartam tőle köszön­ni. — Várjon — mondotta. — Egy óra múlva indul a bu­szom, addig mutatok magának valamit, ami bizonyosan, ér­dekli majd. Elmentünk a Damjanich ut­cába, s ott, a sportcsarnokkal szemben, rámutatott egy öreg ház üzletajtajának lehúzott, szakadozott vasredőnyére: — Nézze, ötven esztendővel ezelőtt itt közvetítették a cse­lédnek való lányokat és fiú- gyerekeket, meg a szolgálatot kereső felnőtteket. Aztán a nyugdíjba készülő, ősz hajú Fehér János feleleve­nítette emlékeit. — Az első világháborúból kezére-lábára rokkantán ke­rült haza Ceglédre egy cipész. Mesterségét nemigen tudta folytatni, ezért engedélyt kért, hoov cselédközvetítéssel foglal­kozhasson, s egy papírlapra ki­írta a suszterműhely ajtajára: CSELÉDSZERZÖ INTÉZET. — Tizenöt éves suttyógyerek voltam. Hatan nyüzsögtünk otthon, kevés volt a kenyér, ezért elhatároztam, hogy elsze­gődöm cselédnek, és egy ko­mámmal én is elmentem a cipészhez. — A fal mellett két lóca volt. Hatan ültek rajta, három lány, két fiú, és egy idősebb asszony. A rokkant suszter ba­rátságosan fogadott bennünket is: „Üljetek le, fiaim, jókor jöttetek, éppen hetipiacos nap van, majd jelentkeznek a gaz­dák.” — A felesége, aki mosolygós, bőbeszédű asszony volt, a lá­nyok közül egy kis szőkét ajánlott az utánunk érkezett A kisvonatra várva Piaci napokon igen sok utast és csomagot szállít a Cegléden áthaladó csemöi kisvonat a tanyavilágba. Apáti-Tóth Sándor felvétele kövér nagyságának. „Szófoga­dó, ügyes teremtés” — dicsér­te. „Szolgáltál már?” — kér­dezte a lánytól a nagysága. „Egy helyen”. „Miért jöttél el?” „Nagyon szekált az asz- szony és túlságosan kedves kezdett lenni az úr.” „Mit kérsz?” „ötszázezret kaptam havonta.” „Én négyszázötven­ezret adok. Nálunk nem sok dolog van. Hárman vagyunk. A mosáshoz segítséget kapsz.” — Tovább nem figyeltem, mert reám is akadt vevő. Va­lami Bágyi nevű tanyai kupec. Engem kommendált neki a rokkant mester. — Bágyi gazda jól szem­ügyre vett, a kabátom ujját is felhúzatta, hogy megnézze, milyen erős a karom. „Tudod — magyarázta —, néha segíte­ned kell majd a kukoricaka­pálásban is.” A végén havi 600 ezer koronában egyeztünk meg. „Ha kitöltőd az eszten­dőt, kapsz egy malacot is” — mondta nagylelkűen. — Kocsiján, kivitt a törteH határba. Éppen délddő volt, amikor kiértünk. A felesége adott egy tányér bablevest, meg egy karaj kenyeret. „Ott, a nagyfán, most érik az eper, ehetsz a kenyérhez” — mond­ta. — Délután földét kubikoitat- tak velem a talajegyengetés- hez, mert szőlőt készültek ül­tetni. Megmutatták a malacot is, melyet majd megkapok, ha jól dolgozom és jól viselem magam. Búsan nézett rám a szegény pára. Minden oldal­bordája kilátszott, farkát le­harapta a többi malac, alig vánszorgott. — Vacsora után így szólt a gazda: „Eredj az istállóba, ott alszol a szénatartóban. Hajnal­ban adj a jószágoknak." — A jószagú szénán nem volt rossz a hely, de nem tud­tam elaludni. A másik sarok­ban ott nyöszörgött az én ma­lacom. Amikor feljött a hold, összeszedtem kis motyómait, búcsút mondtam a kapufélfá­nak, és elindultam hazafelé. ★ A Damjanich utcai öreg ház nzóta többször gazdát változ­tatott, a cselédszerző rokkant ripész régen meghalt, a rolót ’ehúzták, csak Fehér János 'orgatta egy kicsit vissza az idő kerekét. Kopa László

Next

/
Oldalképek
Tartalom