Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

Korszerűbben Szabványügyi központot alakít a MÁV Korszerűsítik a vasút szab­ványosítási szervezetét. Az egységesítés és a tipizálás pár­huzamosságának elkerülése ér­dekében most új rendelkezés jelent meg a MÁV szabvány- ügyi intézetének megszünteté­séről. Ugyanakkor a vezér- igazgatóság utasítást adott arra, hogy a Vasúti Tudomá­nyos Kutató Intézet szerve­zetében szabványügyi közpon­tot állítsanak fel. Ennek a központnak a feladata a MÁV szabványosítási teendőinek ellátása, javaslatok kidolgozá­sa és előterjesztése a jóváha­gyásra. Az új szervezet létrehozásá­nak munkálatai már megkez­dődtek. VÁCI HAPLd A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 178. SZÄM 1973. AUGUSZTUS 1., SZERDA Változásuk a HAGY-ban Hatszázmillió forintos termelési tervet teljesítenek Gyorsan végigszaladt a hír a váci Híradástechnikai Anya­gok Gyárának műhelyeiben, erről beszéltek a portán és a munkapadok mellett. Nemrégi­ben vonult nyugalomba Ván­DEAKVARI KÉVÉK Mint rég a szülőfalujukban T-fa festő volnék, megörökí- te nem a deákvári táj örökké változó színeit. Szinte négyzetméterenként tárulkozik ki előttem évről évre mind tel­jesebben, lépésről lépésre más képet mutatva, mindig újat, mindég ismeretlent. Sze­mem úgy rögzíti ezt a lát­ványt, mint a fotoriporter len­cséje: minél több képet gyűj­teni, hogy aztán legyen miből válogatnom. A válogatás a legnehezebb. Melyik képet is hívjam elő a papír fehér mezőire, hogyan szerkesszem logikus képso­rokká a sok-sok benyomást? Hazafelé tartok a mindig Virágos Hanusz utcán. Alant a temető és azon túl a város terül el. Szemben, a Börzsöny, a Dunántúl, a Pilis csúcsai, halmai által bezárt derékszög­ben a kitárulkozó Duna völ­gyére hull a leáldozó délutáni nap sugárözöne. A sziget nap­égette térségeinek szürkéssárga foltjait sötétzöld lombszigetek váltogatják. A nagyvillámi kilátó mint ökölből kinyúló hüvelykujj, áll a hegy tetején. Áprily Lajos, a költő lakott ott, a visegrádi tájon. Azt val­lotta, azért szereti, mert szü­lőföldjére, Erdélyre emlékez­teti. A kisváci torony figyelő óraszemeivel kémleli a vidéket, s most mintha rám­sandítana, toronysüvegével a sziget felé biccentve; mintha mondaná: nézd, csodáld, ez itten hazád egy kis darabja, érdemes lelkesedned, bosszan­kodnod. küzdened érte. Sötétlő erdők, kék, zöld tar­ka foltok. Fehéren virító kis pontok: házak, nyaralók a Pi­lis oldalán. És itt, a lakótelepi térség zöld gyepén, gyerekek, felnőttek sokasága, tollaslab- dázók, fejelők, focizok. Vacsora után újra kicsalo­gat a lakásból az alkonyati kép. Az Eperfa utca és Hanusz utca sarkán állok meg, onnan nézem a tájat. A nap vörösre festi a fellegeket, és ahogy ha­nyatlik, úgy árnyalja, változ­tatja a színeket, majd mielőtt végleg eltűnne a hegyek közt, olyanná válik, mintha felhő­rongyból piros sálat tekert volna a nyaka köré. Kék színűre váltak a felle­gek. A Pilis fölött bordóvörös lett az ég, feljebb szürkéskék, majd világoskék. Ilyenkor elszabadul az em- bér fantáziája. Az ég nagy óceánná válik a képze­letben, a felhők meg szigetek­ké, s a tengeren, lám, feltűnt már az első hajó is: kis fényes gömb, az első csillag Visegrád fölött. A szigeten túl gyöngy- füzérek: ezernyi kis villanyegö fénye remeg már. A város fényei is lágyultak, kémények füstje száll a ma­gas ház, a barokk tornyok és a gyártetők együttese fölött. A DCM vastag, szürke por- felleggel árasztja el a hegy alatti tájat. A porfelhő átlen­dül a lakótelep fölött, túl az öreg deákvári részen, de köz­ben mindig vékonyodik. Hull a cementpor, rárakódik a fák levelére, a mosolygó, érő gyü­mölcsök bőrére. Deákvár a munkások város­negyede, ahol esténként össze­gyűlnek beszélgetni a szom­szédok a ház kapuja előtt, itt-ott tenyérnyi kis virágágyá­sokat ápolnak, rózsalugast ne­velnek, mint rég a szülőfalu­jukban. TfUentmondásos a kép, mint a kor, az életmód válto­zása, mint a munkássá válás hosszú, bonyolult folyamata. Kovács István I dór Béla, a gyár igazgatója, j aki a magyar munkásmozga­lomban kifejtett tevékenysége és gazdasági munkája elisme- ! réséül a minap megkapta a | polgári életben kiérdemelhető legmagasabb állami kitünte­tést, a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. A legtöbb szó természetesen az elmúlt kilenc évről esett: ennyi időt töltött igazgatóként a HAGY-ban Vándor Béla. — Hatvannégy novemberé­ben jött ide — emlékezik az elmúlt évekre Hegedűs Gábor és Cseri László szerszámkészí­tő. — A szerszámműhely a szívügye lett. Ö vásárolta ugyanis a fénycsőfojtótransz- formátor-gyártás licencót az osztrákoktól. Az előző vezetés­nek mi többször említettük, hogy ne adják bérbe külső cégnek a szerszámkészítést. Amikor megtudtuk, hogy Ván­dor Béla megelőzően a ke­ményfémműben volt igazgató, hozzá fordultunk. A korábbiak helvett keményfémből készí­tettünk szerszámokat. Újítá­sunk a vállalatnak több millió forintot hozott. Szerszámaink iránt meg­nőtt az érdeklődés, ma már az NDK-ba, Csehszlo­vákiába és Romániába ex­portálunk belőlük, de ér­deklődnek irántuk spanyol és NSZK-bcli cégek is. Talán ennek is köszönhető, hogy a HAGY ferritüzemének termelése nyereséges lett. A keményfóm szerszámok lassab­ban kopnak, elkészítésük vi­szont alig tart hosszabb ideig, mint a korábbi, puhább fé­mekből készült szerszámoké. Fehér József, a szerszám- üzem KISZ-titkára arra emlé­kezik, hogy a fiatalok mindig bátran kérhet+ek bármit Ván­dor igazgatótól. — Elértük, hoev magasabb órabérrel vehessünk fel fiata­lokat, és azt is, hogy ha kül­földre készítünk szerszámokat, az átadásukra utazók között fiatalok is legyenek. Nemrégi­ben egy csehszlovák gyárat lá­togattunk meg. az érsekújvári Elektrosvitet. ahova ugyancsak mi készítettünk szerszámokat. Mindenütt elégedettek munkánkkal, több köszö­nőlevelet őrzőnk, a leg­utóbbi például az NDK- ból érkezett. A repülőtér karbantartói Megtért Józsefné és Dénes Gáborné a fénycsőfojtó üzem­ben dolgozik. — Októberben lesz öt éve, hogy az üzemrész megalakult. Vándor elvtárs kezdettől fog­va figyelemmel kísérte a munkát. Akkor nyolcszáz kö­rül volt a norma, ma 1024 fénycsőfojtót kell elkészíte­nünk, hogy százszázalékos le­gyen a teljesítményünk. A fénycsőfojtó üzem százötven dolgozójának többsége nő. Az­előtt közvetlenül a sajtológé­pek mellett dolgoztunk. A ti­zennyolc sajtoló rettenetes zajt csap. Sokszor fájt a fe­jünk. Igazgatónk akkoriban többször járt külföldön, s látta, hogy az ilyen üzemeket hang- szigetelő fallal veszik körül. Azóta a szerelőszalagokat fal­lal elválasztották a sajtológé- pektöl, az anyag alagúton ér­kezik a szerelőszalagokra. A termelés növekedésé­vel nőtt az órabérünk, ja­vultak munkakörülmé­nyeink. Legutóbb például pneumatikus szerelőszerszámokat készített számunkra a gépüzem — szá­molnak be az évi két és fél millió fénycsőfojtót gyártó I üzem munkásnői az elmúlt évek változásairól. — Egy éve készült el az új NYÁK-üzem. Kétoldalas lyuk­galvanizált lemezeket készí­tünk — tart szakszerű ismer­tetést a nyomtatott áramkörű üzemről Miskei Pálné és Po- ráts Józsefné. — A speciális galvánsort NSZK-beli cégek szerelték fel a Híradástechni­kai Kutatóintézet szakemberei­nek segítségével. Negyvenötén dolgozunk itt, s kevés kivétel­lel valamennyiünknek univer­zálisnak kell lennünk, a mun­ka minden fázisát ismernünk kell, hogy ha helyettesítenünk kell egymást, ne legyen fenn­akadás. Miskei Pálné gyárszerte is­mert: tagja a gyári pártbizott­ságnak, a nőbizottságnak és a Vöröskereszt-szervezetnek is. — Vándor elvtárs bennün­ket, nődolgozókat mindig messzemenőleg támogatott. Neki is köszönhetjük, hogy ma már csak akkor dol­gozik nő három mű­szakban a gyárban, ha azt kifejezetten kéri, mert számára előnyös. Még a folyamatos üzemben sem kötelező nők számára az éjszakai munka, ha valaki nem bírja az éjszakázást, nem oszt­ják be éjjeli műszakba. Az utóbbi kilenc év során sok változás következett be a gyárban. Csak egyetlen adat a sok közül, mely a fejlődést szemlélteti: az egykori évi 28 millió forintos termelési terv­vel szemben a HAGY idei ter­melési terve 600 millió forint. b. h. Nagy figyelmet fordítanak a bevonult fiatalok kulturális nevelésére Kiállítás a váci fegyveres erők klubjában Vácott, a fegyveres erők klubjában megnyílt a hátor­szágvédelmi parancsnokság alakulatainak barkács- és szemléltetőeszköz-kiállítása. Ott volt a megnyitón Molnár Lajos alezredes és Kovács László ezredes is. Két nagy termet betölt a kiállított tárgyak, képzőmű­vészeti alkotások sokasága. A magyar néphadseregben ha­gyomány, hogy évről évre megrendezik a különféle szak­körök alkotásainak kiállítá­sát, bemutatva a polgári la­kosságnak, hogy a fárasztó napi kiképzés után, szabad idejükben mit alkotnak, bar­kácsolnak honvédeink. Gombás Ernő őrnagy mond­ta a megnyitóbeszédet. — A hadseregben nagy fi­gyelmet fordítunk a bevonult fiatalok művelésére, kulturá­lis nevelésére, lehetőséget biz­tosítunk tehetségük kibonta­kozására. Katona fiataljaink művészeti körökben, klubok­ban, szakkörökben fejthetik ki egyéni igényüknek megfe­lelően alkotói tevékenysé­güket. — A szakköri mozgalomnak és különösen a barkácsszak- köri munkának nagy múltja és jelentősége van a hadsereg­ben, a katonák mindennapi életében. Segíti kibontakozni az emberi alkotó készséget, te­hetséget. s az emléktárgyak elkészítésén túl, hasznosan hozzájárul a kiképzés segí­téséhez, az eredmények fo­kozásához. hatással van az alkotó fejlődésére is— mondta egyebek közt Gombás Ernő. A kikénzést segítő eszkö­zök termében első díiial ju­talmazták az MN 3101. ala­kulat KISZ-szakkörének Gyűj­tőeszközök elleni gyakorlópá­lya című kollektív munkáiát. Bemutattak miniatűr hídállá- sokat, vasúti pályatesteket. Igen változatos volt a kép­zőművészeti terem: falisző­nyegek, Dózsa-fej, hajómo- dellek, vizimalmok kaptak benne helyet. Sokan válasz­tották témának a VIT törté­netét, és a munkásmozgalom neves személyeit, a katona­élet színes eseményeit is töb­ben ábrázolták. Molnár Lajos alezredes adta át a díjazásban részesültek- nek a tárgyjutalmakat és az okleveleket. A hátországvé­Pataki Attila felvétele delmi parancsnokság elisme rését tolmácsolta a kiállíts közreműködőinek, rendező nek, s megköszönte a zsüi munkáját. A nagyközönség a Mártíro' útján levő klubban augus; tus nyolcadikéig naponta 1 és 20 óra között tekinthe meg a kiállítást. Csoportos lt togatók részére Mizser Pc festőművész ismertetőjét köz vetítik, hangszalagról. Papp Rezső Üzemanyagtárolók - állami támogatással A nyári és őszi betakarítási munkák idején a gazdaságok­nak legalább kéthetes üzem­anyag-tartalékkal kellene ren­delkezniük ahhoz, hogy min­dennel folyamatosan fel tud­ják tölteni a gépek, trak to-' rok tartályait, erre azonban csak kevés helyen van lehe­tőség. Éppen ezért nagy az érdek­lődés a 30 százalékos állam: támogatás iránt, amely az új üzemanyagtárolók építése, a régiek korszerűsítése és bő­vítése után jár. Eddig har­minc gazdaság jelentette be, hogy saját tárolót épít. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium az AGROTERV-vel elkészíttette a tárolók alapterveit, melyeket az építkezéseknél — kisebb- nagyobb módositásokkal — fel lehet használni. A legkisebb tároló beruházási költsége 350 ezer forint, az 50 köbméteres telep félmillió forintért épít­hető fel. Az ennél nagyobb tárolók — külön szivattyúkkal és kezelőhelyiségekkel — hoz­závetőleg 1—1,5 millió fo­rintba kerülnek. A gazdasá­gok az ajánlatból kiválaszt­hatják a számukra legmeg­felelőbb létesítményeket. Az alaptervekben útterve­ket is adnak, s ezek alapján fel lehet építeni a tárolókhoz vezető aszfaltozott utakat. A MÉM felkérte az ÉVM-et, hogy az üzemanyag-tárolók építésének engedélyezését — a szükséges hatósági engedélye­zés, a tűzrendészet: és a köz­egészségügyi hozzájárulás be­érkezése után — soron kívüli elbírálásban részesítse. Murics Mihály, az Egyesült Dunamenti Tsz juhásza több mint négyszáz birkát le­geltet a dunakeszi repülőtéren. Köztudott, hogy ahol az igénytelen négylábúak legelnek, olyan egyenletes lesz a gyep, mintha lekaszálták volna. Barta felvétele Fészek napi sportversenyek Elkezdődtek a Fészek Kupa 1973. évi kispályás labdarúgó­bajnokság selejtezői. A tizen­kettes döntőbe az alábbi csa­patok kerültek be a dunake­szi, váci, szobi selejtező cso­portokból (a tavalyi védő Vác- rátót játék nélkül): Dunakeszi Mechanikai Labor, Dunakeszi Hűtőház, Jászberényi Lehel, Gödi Tsz. SK, Május 1. SC, Vác, Váci Hajógyár, Váchar- tyán Volán, Váci Forte, Vácrá- tót II., Ipolydamásd, Dunaúj­városi Penarol. Augusztus 4-én 15 órakor a Dunakeszi Járműjavító lőterén a lövészek találkoznak. A kis- puskások 10 lövéses fekvő helyzetben, a légpuskások 10 lövéses álló helyzetben veszik fel egymással a versenyt. Ne­vezni a verseny színhelyén 15 óráig lehet. Az augusztus 5-i műsor a labdajátékok jegyében zajlik le. A Gödi TK pályán 9 órakor az előző heti selejtezőkből döntőbe jutott férfi kispályás labdarúgócsapatok játszanak. Ugyanebben az időben a Gödi TK pályán a női kispá­lyás labdarúgás is folyik, a kézilabdaversenyekkel párhu­zamosan. A nagy számú nevezés miatt a kézilabda-mérkőzéseket a Gödi H. sz. általános iskola és a Dunakeszi Vasutas SE pályá­ján rendezik. A röplabdaversenyeket szin­tén sok férfi-női csapat rész­vételével bonyolítják le a Du­nakeszi Vasutas sporttelepen. Kézilabda Dunakanyar Kupa A Kézilabda Dunakanyar Kupán a férfi és a női tavalyi győztes megvédte elsőségét. Eredmények: Nők: 1. Pe- nomah SK., 2. Ceglédi Vasutas, 3. Dorogi AC., 4. Váci Forte II. Férfiak: 1. Rákóczi SE. Tata, 2. Nagymarosi Spartacus, 3. Székesfehérvári Volán. A legjobb női-férfi góldobó játékosnak a sportfelügyelőség vándorserleget ajánlott fel, melyet Györgyei Ildikó (Doro­gi AC.) 19 góllal és Kocsa Im­re (Szőnyi SE.) 26 góllal nyert éL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom