Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-13 / 162. szám

1973. JÚLIUS 13., PÉNTEK 5 ”%fCít'lap Megbeszélni közös dolgainkat Heti két napra ötvenezerrel több lakos A GYUFASZÁLAK MESTERE A Mecsek hegyed között fekvő Vázsnokon felépült a négytomyú pécsi székesegy­ház kicsinyített mása, még­pedig gyufaszálakból. A fa­lucskában élő Rostás Péter 46 éves rokkant gyári munkás körülbelül hatszáz órát dol­gozott művén és 16—17 ezer szál gyufát használt fel. A tö­kéletesen megmintázott, ará­nyosan kicsinyített makettet kiállították Pécs egyik bel­városi üzletének kirakatában. Rostás Péter most azt ter­vezi, hogy gyufaszálakból megformálja a pécsi török dzsámit és a budapesti Or­szágházat is. KRUMPLIFÖLDÖN Búcsúzó Ikarusok Új konstrukció — belföldön is A ráckevei járási népfrontbizottság átfogó vizsgálata Nem tudom, hogy a legköz­vetlenebbül érdekelteken kí­vül emlékszik-e még valaki a ráckevei járás községeiben működő népfrontbizottságok három évvel ezelőtti felmé­résére, tanácskozására? Az egészségügyi, közegészségügyi, szociális jellegű vizsgálódásuk tapasztalataira, javaslataik sorsára? Járási és községi népfrontvezetőkkel, aktívák­kal beszélgetve ilyen vélemé­nyeket jegyezhettem fel: ér­demes volt azt a tanácskozást összehívni; a javaslatok nyo­mán történt egy és más; egyik községben több, a másikban kevesebb, de hasznos volt az akkori munka. szült a szerelőcsarnokokban hat hónap alatt, 339-cel több a tervezettnél. A termelésnövekedés jó­részt a racionális szerve­zés és kooperáció ered­ménye. Az eddig vidéken, más válla­latnál gyártott komplett ol­dalvázszerkezet például már helyben, Budapesten készül, s ez jelentősen megkönnyíti a folyamatos termelést. A félévvel a IV. ötéves terv első félideje is lezárult, s az eddigi eredmények a jármű­program sikeres megvalósulá­sát jelzik. Az Ikarus terveződ a piac igényeinek megfele­lően korszerű autóbuszcsalá­dot konstruáltak, s a gyár a kevésbé modem típusok ké­szítését fokozatosan abba­hagyja. A héten befejeződik a far­motoros, az Ikarus—556- os és 180-as típusok gyártása. Ezentúl csak 200-as típusú, kényelmes, tágas, a korábbi­nál halkabb motorral járó, jól szellőző autóbuszok gör­dülnek ki a gyárból, még a vezető is kevesebb fáradtság­gal kormányozhatja a hidrau­likus berendezéssel felszerelt járművet. A korszerű buszok nem­csak a külföldi utakon fut­nak majd, hanem a hazai kö­zönség is érezheti a konst­rukcióváltoztatás előnyeit; Még e hónapban harminc- nyolc 200-as típusú au­tóbusz szállítását kezdi meg a gyár a Budapesti Közlekedési Vál­lalatnak. Egyébként a gyár a jár­műprogramban a IV. ötéves terv végéig összesen 38 061 autóbuszt készít, 17 ezerrel többet, mint a III. ötéves terv- időszaikban. a ki- belépő határfolyó összehangoltan szabályozzák egy korábbi megállapodás ér­telmében. Egyik szakaszán mindkét oldalon új mederbe terelik. Az új magyar és oszt­rák nyomvonalat az ősszel kapcsolják össze a közös ha­társzelvénynél. Hasonlóan vélekedtek az idén tavasszal, Ráckevén tar­tott megbeszélésükön is. Ak­kor döntés született : nem le­het egy egész'járást átfogó te­vékenység eredményeit — netán eredménytelenségét — az érzések, benyomások alap­ján értékelni. Utóvizsgálat le­folytatása szükséges, a tapasz­talatok ősszel történő elem­zésének előkészítésére. Az öregek és az ellátás A ráckevei járás községei­ben tehát ezekben a hóna­pokban a n.épfrontbfzottsá- gok a többi között vizsgál­ják: hány olyan idős ember él a lakóterületükön, alá gon­dozásra szorul, aki szociális vagy napközi otthonban igé­nyel elhelyezést, vagy csupán gondoskodó figyelmet, hiva­talos szóval: házi szociális gondozást. Felmérik a nép­frontbizottságok: milyen a nők helyzete otthon, szaba­tosabban: a párt nőpolitikái határozata miként valósul meg a lakóhelyen, a csalá­don belüli Miként elégíti ki például a kereskedelmi háló­zat az igényeket, s itt most nem arról van szó, hogy mi­lyen és hány új bolt kellene, hanem hogy a meglevők mennyiben felelnek meg fel­adatuknak. (Ez utóbbi kérdés gyakran háttérbe szorul, je­lentősége pedig az előbbivel vetekszik, s a gondok megol­dása milliókat sem igényel.) Jórészt ugyanezt lehet elmon­dani a szolgáltatásról; örven­detes például, hogy évről év­re nő a községekben — s fő­leg egyes szakmákban — a kis­iparosok száma, ám hogy egy zár kijavítására, egy kilyu­kadt csatorna kicserélésére akad-e kisiparos, ez már nagy kérdés ... Az eladó és a vevő A remélhetően gazdag fel­mérési eredmény ősszel terí­tékre kerül, s a tanácskozásra a népfront járási bizottsága meghívja az érdekelteket, azaz a másik oldalt is, a ta­nácsok, vállalatok vezetőit, akiknek intézkedési joguk van, akiknek ez kötelességük. A kereskedelmi ellátás en­nek a témakörnek csupán egy része lesz, fontosabb prob­léma azonban ez, semmint hogy mellékesen minden vo­natkozását meg lehetne vitat­ni. Ezért — ugyancsak egy három évvel ezelőtti fórum rezonanciájaként — a nép­front külön is kerékasztalhoz kéri az állami és a szövetke­zeti kereskedelem és a taná­csok képviselőit. Három éve minden tanácsi vezető öt-öt vásárlót is magával vitt, szem- től-szembe találkozott hát az eladó és a vevő. Ert-e az a találkozás valamit? Azt lehet mondani: igen. S hogy most milyen új (vagy régi) gondok vannak, arról szó esik majd az őszi vitán. Kérek, de nem adok? A ráckevei járás lakóinak száma hétköznap 95 ezer, hét­végeken 140—150 ezer ember. A különbség: kiránduló, üdülő. Maga ez a tény is már számos ellentmondást hordoz magá­ban. Csupán néhány példát említsünk. Mire a törzs lakos­ság szombaton délután hazaér a munkából, az üzletekben azt találja, amit az üdülők meg­hagytak neki. A Csepel-szigeti falvak egyik vonzereje a sa­játos szigeti jelleg hangulat. Es akkor sorra épülnek az íz­léscsikaró hétvégi kastélyok, paloták, nem egyszer veszé­lyeztetve a meglevő értéket, (A népfrontnak kellett közbe­lépnie, hogy Ráckeve Duna- partján állítsák le a fűzfák ki­vágását ...) Külön téma a ter­mészeti éi-fékek őrzése, to­vábbépítése, például az átgon­dolt fásítás, parkosítás, az egyik oldalon, s a másikon: az ötlet­szerű, egyéni érdekű fairtás, szemetelés. Az üdülők — a törzslakosság is — kulturál­tabb körülményeket, járdákat, csatornákat, utakat kérnek. Ez rendben lenne, a probléma ak­kor jelentkezik, amikor el­hangzik a kérdés: ki miben tudna a maga erejéből segíte- ni... Mert a kereknek és a? adóknak némileg egyensúlyba kell kerülnie. A községi népfrontbizottsá=- gok községpolitikai alelnökei — a tavaszi múnkaindító ta­nácskozás nyomán — a fenti és a fentihez hasonló problé­mákra gyűjtik a tapasztala­tokat, megoldásukra a javasla­tokat, s ősszel ugyancsak já­rási fórum elé terjesztik. ✓ Művelődni — általában? A fent említetteket még csak tovább variálja az, hogy a já­rás községeinek többségét erő­sen érinti a modern népván­dorlás. (A legeklatánsabb pél­da Dunaharaszti: a lakosság fele az elmúlt húsz évben köl­tözött a községbe; a munkaké­pes lakosság háromnegyed ré­sze nem helyben dolgozik.) Gondot jelent ez a helyzet a lakosság művelődéséért fe­lelősek munkájában is. Szinte a lehetetlenre vállalkoztak például a népfrontbizottságok művelődéspolitikai alelnökei, amikor elhatározták, áttekin­tik, hányán nem végezték el az általános iskola 8 osztályát a fiatalok közül. Az iskolák kimutatásai mitsem monda­nak, nem tartalmazzák a be­költözők adatait... Nem lesz könnyű reális képet kapni ar­ról sem — a probléma termé­szete miatt —, hogy milyen az értelmiség helyzete, szemléle­te; milyen szerepe van a mű­velődésben a magánkönyvtá­raknak; milyen eredményeket érnek el a szülői munkaközös­ségek az iskola munkájának % segítésében... Sein a felmérésekben, sem az őszi összegezés után a további napi munkában nem hagyat­koznak csupán önmagukra a népfrontbizottságok. Számíta­nak — és az eddigi ismeretek birtokában: számíthatnak — a pártszervezetekre, a tanácsok érintett vezetőire, előadóira, a társadalmi aktívákra, a könyv­tárosokra, művelődésiház- és iskolaigazgatókra, az értelmi­ségre, a bejáró munkások jó­részére. Deregán Gábor Százhalombatta már eléri az 1900-at Több áram kell az országnak Korszakváltás a villamosenergia-term slésben A világ első űrhajósának nevét viselő hőerőmű, amelyet májusban avattak fel, okkal sorolható a szocialista építés jelentős alkotásai közé. Az erőművekben korábban épített legnagyobb gépek teljesítőké­pessége a Mátravidéki Erőmű 30 megawattos egységétől előbb 50-re, majd 150-re, s a Gagarin Hőerőműben pedig már 200 megawattra nőtt. A kazánok teljesítőképessége — ez ugyancsak lényeges műsza­ki paraméter — csaknem meg­tízszereződött; Gyöngyösön több mint 600 tonna óránként a gőztermelésük. Az erőművek nagysága a 100—200 megawat­tos értékről a Gagarin Hőerő­mű üzembe helyezésével 800 megawattra emelkedett, s a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű, a folyamatban lévő bővítés során, eléri az 1900 megawattot. watt kapacitású erőmű meg­építése alól mentesíti a ma­gyar népgazdaságot A villamosenergia-ipar fo­lyamatos fejlesztését a nép­gazdaság növekvő igényei in­dokolják, ugyanakkor a ren­delkezésre álló fűtőanyagbá­zis többé-kevésbé korlátozza. A jelenlegi tervidőszakban összesen 1500—1600 megawatt kapacitással bővül a hazai erő­művek teljesítőképessége. Meglévő erőműveink mintegy 36 százalékos arányban már szénhidrogéneket használnak, s az új kapacitások is na­gyobb részt kőolajszármazé­kokból és földgázból állítják elő a villamos energiát. Minden arra vall, hogy a Gagarin Hőerőmű korszak- váltást jelez. A folyamatban lévő bővítések és az új erő­művek — így például az ole­finmű mellett épülő Tiszai Erőmű — üzemanyaga a szén- hidrogének és az atomerő lesz. Bizonyos, hogy a következő ötéves tervidőszak végén a villamos energia termelésében már a szénhidrogének lesznek a főszereplők, de az évtized záróesztendejében — várha­tóan 880 megawatt induló ka­pacitással — az első magyar atomerőművet is üzembe he­lyezik.", Garamvölgyi István Új mederben a Pinka, Üj szakaszába lépett nyugati határfolyónk, a Pinka, több éve tartó szabályozása. A ha­zánk területére négyszer be-, s ugyanennyiszer kilépő ka­nyargós vízfolyást a magyar és az osztrák vízügyi szervek Tízévenként kétszeresére E számottevő műszaki­technikai haladás gazdasági Vetülete; az 1 kilowattóra vil­lamos energia előállításához szükséges hőfogyasztás az új erőművekben 40—50 százalék­kal alacsonyabb, mint a ré­giekben. Pedig az új erőmű­vek egy része — példa erre a Gagarin Hőerőmű is — már a leggyengébb minőségű szi­lárd tüzelőanyagokat fogyaszt­ja. A villamosítás, az egy lakos­ra jutó villamosenergia-ter- melés és -felhasználás muta­tója a műszaki-gazdasági ha­ladás és fejlettség egyik leg­főbb ismérve. Jellemző, hogy a villamos energia felhaszná­lásában mind a mai napig se­hol a világon nem észleltek telítődést. A világ villamos- enérgia-igénye és -termelése tízévenként megkétszereződik, s évről évre mintegy 7—8 szá­zalékkal növekszik. Ez a tendencia nálunk is érvényesül, miközben a növe­kedés évi átlagüteme minimá­lisan nagyobb a világátlag­nál. Villamosenergia-terme- lésünk 1970-ig 14,5 milliárdra emelkedett, 1972-ben pedig meghaladta a 16.3 milliárd ki­lowattórát. Mindennek villa­mosítási mutatóban — egy la­kosra jutó villamosenergia­termelés — kifejeződő konzek­venciája: 1961-ben elértük a világátlagot, majd szerény mértékben túlhaladtuk, de még mindig elmaradunk az európai országok 1 lakosra ju­tó átlagos villamosenergia- fejadagjától. Import és tranzitszállítás Villamosenergia-termelésünk a tényleges szükségleteket csak mintegy 80 százalékos arányban fedezi, a hiányzó 20 százalékot villamos energia importjával biztosítjuk. Ma­gyarország tagja a KGST-or- szágok Egyesített Energiarend­szerének. Nagyfeszültségű táv­vezetékek — 220 és 400 kilovol­tosak — kötik össze a szomszéd­országokkal, villamos energiát exportál, importál, sőt, tranzitszállításokat is végez. (Jugoszlávia Csehszlovákiá­nak, Románia pedig Ausztriá­nak exportál villamos ener­giát a magyar távvezetéke­ken.) A nemzetközi villamos- energia-cserében való részvé­telünk, a KGST-országok ener­getikai rendszereinek együtt­működése kb. 700—800 mega­Vírágban a királynő lilioma Vas megyében, a sótnyi dombok övezte Csecsár-patak völgyében és a Sitke község határában húzódó tölgyesek alatt lábontotta szirmait Kö­zép- és Dél-Európa egyik leg­szebb virága, a görög mitoló­giából ismert „királynő li­lioma” vagy más néven ge- nyőte. A magasra nyúló nö­vényen fürtökben helyezked­nek el a fehér virágok. A fes­tői szépségű kirándulóhelye­ket sokan éppen ezért keresik fel. Szedi a burgonyát családjá­val és a szomszédok segítségé­vel idősebb Jobbágy László, a két és fél holdas tábláról. Zsá­kolás után az alsónémedi szak- szövetkezet útján a MÉK fel­vásárolja. Gárdos Katalin felvétele Túlteljesítette féléves ter­vét az Ikarus karosszéria és járműgyár: 3375 autóbusz ké­• • • • • ■ 1 : vi • -V T TVTTVTT7 TZ A TI • • ' C : . ' v . ‘ • . ... • o , -T ' . K-HÉTEK! . kísérje Ön is.Tigyelém'rnrul • a PIK-nek j. ■ ’ Y?" • ' a napokban kezdődő „ •« Pestmegyei Iparcikk Kiskereskedelmi vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom