Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
PEST HEG 'zf&riisp 1973. JŰLIUS 8., VASÁRNAP Pest megyei larcingofáóoh 77. Dunakeszi II. Dunakeszi barangolásom második részében a község olyan részéről írok, amelynek csak neve és híre van meg, de a neve emlékezetes, a híre maradandó. Mint már korábban említettük: 1950-ben Dunakeszit egyesítették Alaggal, illetve pontosabban: Alag község megszűnt és lett Dunakeszinek szerves tartozéka. Alag tehát tulajdonképpen ma Dunakeszi, s mégis e településnek hagyományai annyira jellegzetesek, s mai jelentősége annyira különleges, hogy értelemszerűleg, sőt szükségképpen sajátosan körülrajzolható. A század elején a pesti emberek vidáman olyvasták Az alagi út című tréfás elbeszélést, amely Kellermann híres regényének: Az alagútnak per- sziflázsa volt. Az alagi út az Alagon tartott lóversenyek balszerencsés játékosait figurázta ki, a kis könyv sikerének titka az alagi versenyek népszerűsége lehetett. A fővároshoz közel eső községben létesített lóversenypálya kezdetben a Magyar Lovaregylet tulajdona volt, majd 1911-től 1919-ig az Ürlovas Szövetkezet tréningterepe lett. Később, 1924-ig, amíg a pesti új lóversenypálya elkészült, itt tartották a lovaregyleti meetinge- ket, utóbb — mikor a versenyeket Megyerre helyezték át — Alagot végleg gyakorlópályává minősítették. E hosszú szakaszon — mint a fentiekből kiderül — eredetileg Széchenyi István által egész más elgondolásokból propagált lósport, nagyúri kiváltságszómba ment, magánpassziónak, magánosok nagy üzletének számított, a tömegek között ritkán akadtak szerencsés fogadók, a túlnyomó többség -kárvallott maradt. A felszabadulás e téren is alapvető változást hozott. Létrejött a Magyar Lóverseny Vállalat, amely jelenleg öt lótenyésztő állami gazdasággal és egy mezőgazdasági termelőszövetkezettel együttműködve, korszerű versenylónevelő, gondozó, idomító telepet tart fenn Alagon. A hatalmas területen 10 galoppistállóban — átlagban istállókként 20 lovat számítva — 200 ló felkészítését végzik a zsokék és a trénerek a pesti versenyekre. Az ügetőhajtók és a trénerek 3 ügetőistálló lovait gondozzák. Egyik fontos feladatuk, hogy a kemény versenyzésben kifáradt, kimerült lovakat megfelelően pihentetik, s felerősítik az újabb küzdelmekre. Az ügetőistállók férőhelye egyenként 16 „személyes”, tehát egyszerre 48 ügetőlovat helyezhetnek el Alagon. Természetesen gondoskodni kell a lovak megfelelő szállításáról Alagról a pályákra és onnan vissza a telepre. Erre a célra pillanatnyilag két 9 férőhelyes lószállító teherautó áll rendelkezésre — újabb három beszerzését előkészítették. Fontos ez? S vajon nem költséges mulatság? Elsősorban nem mulatság, másodsorban fontos feladat a hazai lótenyésztés és jövedelmező lóexport láncolatában. Nem ' tanulmányoztam a részletes kalkulációkat, de a kapott információk szerint, a közvetett nagy népgazdasági hasznon kívül, az alagi telep közvetlen jövedelme sem alacsony mértékű. Az alagiak bizonyos részesedést kapnak a fővárosi versenyek jegybevételéből és totalizatőrforgalmából. Továbbá a díjakból, amelyeknek összegét a verseny forgalmi bevételeiből hasítja ki a Magyar Lóverseny Vállalat, százalékos jutalmat kap a nyertes lovat lovagló lovas, az illetékes tréner, a klasszikus versnyeken (Derby, Millenniumi díj) megfelelően jutalmazzák a nyertes lovakat tenyésztő gazdaságot. Ezzel tisztába jöttünk az alagi telep jövedelmének egyik ágával. De miképpen termelődik mindebből további érték a népgazdaságban ? Nos, ha én, aki életemben nem lóversenyeztem, megértettem a magyarázatot, akkor talán tovább tudom adni olvasóimnak. is. árat fizetnek. És amellett még nyilván részeseivé válnak a magyar lovak jeles tulajdonságairól szóló nemzetközi hírverésnek. A szájpropaganda, — jó propaganda, s jelen esetben is hasznos és gyümölcsöző. Az a Dunakeszi, amely — Alag, nem ipari nagyüzem. De szűkebb körén belül jelentőséAz alagi lovasiskola edzönője egyik kis tanítványával. (A szerző felvétele) SELEJT iiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiis un inni üiiuiiii i Miért, hegyeit keletkezik? Válaszolnak a szakemberek Tapasztalatok az Egyesüli Villoma: gépgyár ceglédi üzemében A Magyar Lóverseny Vállalat természetesen állami vállalkozás. Ha a gazdaságok jó lovakat tenyésztenek, s azokat Alagon jól gondozzák, ápolják, idomítják, trenírozzák, akkor a hazai versenyeken elért eredményeikkel továbbjutnak a nagy külföldi versenyekre is. A külföldi díjak komoly importjövedelmet jelentenek, s jelentik azt is, hogy a hazai lovak győzelmei, hírének növekedése emeli a hazai lóexport anyagi lehetőségeit, szélesíti a magyar lovak külföldi piacát. A sokszoros győztes, úgy mondhatnék: „világhírű” imperial például, ma 8 esztendős és igen értékes fedező mén. Ivadékai sok-sok ezer dollárnyi bevételt jelentettek a magyar népgazdaságnak — a telivérek vére így válik arannyá gazdaságunk érrendszerében. A jó bornak nem kell cégér. De hogy a jó cégér sokszor használ a jó bornak, az sem vitatható. Nyilván hazai lovaink híre- neve indította arra a Magyar- országon akkreditált diplomáciai testületet, hogy lovasiskola létrehozatalát kezdeményezzék Alagon. Az Országos Lótenyésztési Felügyelőség 14 kellőképpen felkészített lovat bocsátott a külföldi vendégek rendelkezésére, s csinos lakó- helyiséget is biztosítottak a vendéglovasoknak. Két lovas edző, egy edzőnő tanítja, viszi lovaskirándulásra, kisebb túrákra a lovasiskola látogatóit, akik állandóan gondoskodnak a „megtelt” tábla kitételéről. Nem akarok számokat idézni: tény, hogy külföldi lovasvendégeink lakásért, oktatásért, lovaskirándulásért becsületes ge nem lebecsülendő. S becsüljük meg a változtató erőt, amely nagyurak passziójából, különböző áttételeken keresztül, merőben ellentétes célú konstrukciót hozott létre. Olyan szervezetet, amely végső fokon közösségi jövedelmet termel, s ahelyett, hogy a kiváltságosak zsebét milliókkal tömné, a magyar népgazdaságot gazdagítja. Békés István A selejt: hibás ipari termék. Okozói: általában azok, akik a gépek mögött állnak. Okai: szakmai hiányosság, figyelmetlenség, hanyagság, anyaghiba, szervezetlenség, géphiba. A selejtet tehát általában azok csinálják akik a gépek mögött állnak. Akiknél a hiba szemmel láthatóan előbukkan. A meo szakemberei a napi nyolc órájukat azzal töltik, hogy a termékek közül kiválogatják a rosszakat, visszaadják annak, aki készítette, s ha az illetőnek már sok van a rovásán, kiszabják rá a se- lejtkártérítést. Selejtes munkát azonban mindenki végezhet, ha kártérítést nem is fizet énte. Az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyárának főmérnöki szobájában ülök. Az igazgató szabadságon. Tankó Zoltán, a főmérnök időt szakít, sietve jön, kérdezzek: — Végez-e selejtes munkát? A kérdésen meglepődik, arra kér, hogy erről ne írjak, pontosan most és pontosan itt, mert vannak problémák. • Ezért jöttem ide. — Az új kismotorgyárunk- ban nagyon magas a selejtszázalék — mondja, de a számot nem árulja el. — És erről a vezetők is tehetnek. A korszerű üzemet tavaly adták át rendeltetésének, több mint százmillió forintba került, gépparkja nemzetközi, a gépek mindent tudnak. Talán csak nem azokkal lenne a baj? — Fölvettünk az új gyárba százhúsz embert. Legtöbbjük azt sem tudta, mi a gyár, nemhogy a géphez értett volna. Ennek a gondja a főmérnök selejtje... — tárja szét a kezét a főmérnök. Rájöttek: előképzettség nélkül nem lehet valakit egy ultramodern berendezéshez állítani, azaz arra, hogy bármilyen mindentudó a masina, a munkáskézre még szükség van. Így takarékoskodni nem érdemes — alig betanított munkásokra milliós értéket bízni, mert az órabérük alacsonyabb, mint a képzettebbeké . — Most, késve tervezzük a tanfolyamok elkezdését. Legalább arról legyen az embereknek fogalmuk, hogy az a Syhuler-gép, amin dolgoznak nyolcmillió forint, nem egy otthoni kerékpár — mondja a főmérnök. Mástól tudom meg, hogy a kismotorgyár májusi selejtje több mint százezer forint értékű volt. © — Az új konstrukciókat mi készítjük el. Mindenhonnan leselkedik ránk a selejt veszélye. Ha a szerkezet alkalmatlan, vagy csak részben alkalmas arra a feladatra, amire terveztük — selejt. Rossz akkor is, ha túl sokat tud. Gazdaságtalan. A jó konstrukció olyan, hogy nincs benne erős, nincs benne gyenge pont, any- nyit és csak annyit tud, amennyit kell — világosít föl a műszaki osztály munkájáról az osztályvezető, Koczka Kálmán. Egy műszaki „selejt”: — Lyukfűrészgépet kellett terveznünk, de csak kevés kelt volna el belőle. Nem lett volna tehát nyereséges, ha teljeÉtéSi a legfelsőbb Bíróság ív> 'üä £k Ül iá iás * ííJ 'ily Ä iíós ■■jő, jsiystt l ' 1.1' \ <• -f Súlyosbították a részeges gyilkos büntetését Nyolc helyeit tizenkét ét? Emberhalállal végződő megdöbbentő rádi bűncselekmény Pest megyei bírósági tárgyalásáról számoltunk be lapunk egyik februári számában. Az ügy a minap került a Legfelsőbb Bíróság elé. ítélete az ügy végére most tett pontot. A teljesség kedvéért idézzük vissza az ügy egyes részeit. Szresen Mihály, a váci Sütőipari Vállalat gépkocsivezetőjének lakásán szobafestők dolgoztak. A gépkocsivezető, felettesi engedéllyel, magánál tartotta az autót, és este beültette 5, valamint 7 éves kislányát, hogy a nagypapához vigye őket aludni. Apósa háza előtt reflektora két részeg alakra vetette fényét. Fodor Sándor segédmunkás és fivére volt a két ittas szeMA T ALÓ Ki Az iparitanuló-képzés keretében AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATA PÓTBEIRATKOZÁST HIRDET az 1973. szeptember Lével kezdődő tanévre KŐMŰVES, ÁCS, GÉPLAKATOS, FAPADLÓZÓ ÉPÜLETLAKATOS ÉS MÜANYAGBURKOLÓ, ÉPuLETASZTALOS HIDEGBURKOLÓ, "ULtrAbZI ALOS, ÜVEGEZö! ÉPÜLETBÁDOGOS, KOZPONTIFÜTÉS-SZERELő! ÉPÍTŐGÉPÉSZ, VIZ- GÁZSZERELŐ, MÜKÖKÉSZITÖ SZAKMARA. Vidékieknek tanulóotthoni elhelyezést és teljes ellátást biztosítunk. A SZOBAFESTŐ-MAZOLÓ-TAPÉTAZO ÉS A VILLANYSZERELŐ TANULÓKAT nem tudjuk otthonban elhelyezni. Jelentkezés: a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportjánál Budapest XI., Dombóvári út 17-19. mély. Szresen gyanútlanul lépett ki a gépkocsiból, de megtorpant, mert Fodor József durva szóváltást provokált, majd leszegett fejjel, támadólag, Szresennek rontott. A gépkocsivezető Fodor József orkánkabátját megragadva a támadót az út melletti árokba lódította. Már Fodor Sándor is támadott, őt Szresen Mihály arcul ütötte, majd elindult a gépkocsi mellett. Fodor Sándor ekkor előrántotta és kinyitotta zsebkését, egy lépést tett Szresen után, s amikor az visszafordult, kaszáló mozdulattal, nagy erővel a gépkocsivezető mellkasába szúrt. A szúrás egy bordát teljesen, egyet pedig részben átmetszve behatolt a mellüregbe, és a szerencsétlen ember szívébe. Szresen Mihály 34 éves nős, kétgyerekes családapa, kiváló dolgozó két kislánya, és időközben kisiető apósa szeme- láttára halt meg az útszélen. A gyilkos elmenekült, kését a Szilvás-patakba dobta. A vizsgálat során kiderült, hogy néhány hónappal korábban volt Fodor Sándornak egy másik késelési ügye is. Akkor — a rádi italbolt előtt — Fodor egy idegen községbeli kőművesre támadt. Először durván kérdőre vonta, hogy mit keres ott, majd dulakodni kezdett. Eközben előkapta kését, és többször megszúrta a kőművest. Tettének akkori szenvedő alanya négy, 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, de — sajnos — nem tett feljelentést támadója ellen. A Pest megyei Bíróság februárban a fenti bűncselekményekért nyolcévi szigorított börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte Fodor Sándort. Az ügyész fellebbezési óvást jelentett be. súlyosbításért. Az elitéit enyhítésért fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság, ez ügyben legutóbb megtartott tárgyalásán Fodor Sándor szabadság- vesztés büntetését tizenkettő évre emelte fel. Egyebekben a fellebbezéseket elutasította. A Legfelsőbb Bíróság indoklása többek között rámutatott arra, hogy nem lehet enyhítő körülményként értékelni a vádlott által hangoztatott őszinte megbánást. Fodor ugyanis azt a valótlannak bizonyult védekezést terjesztette elő, hogy a tettlegességet a sértett kezdeményezte. Ezzel szemben — a Pest megyei Bíróság által is figyelembe vett súlyosbító körülmények mellett — további súlyosbító körülménynek tekintette a Legfelsőbb Bíróság azt, hogy az alkoholista vádlott —, ha ittas —, szokatlan mértékű gátlástalansággal, felelőtlenséggel tör mások életére. Ez a körülmény a személyre és társadalomra való veszélyességét rendkívül nagyfokúvá teszi. Az ebben az ügyben megfogalmazott legfelsőbb bírósági megállapítás összhangban J van a megyei tapasztalatok- [ kai. Jelentősen nagy ugyanis ! azoknak az erőszakos, élet- és | testi épség elleni bűntetteknek a száma, amelyeket alkoholtól befolyásoltan követnek el. Az iszonytató tett után nyilván sok emberben felmerülhetett a gondolat, hogy a gátlástalan emberek szurká- lási, ölési dühe nem érhet-e bárki családtagját, barátját, embertársát. A Legfelsőbb Bíróság ítéletének nyilvánvalóan az is a célja, hogy még a szinte fékezhetetlenek is gondolkodjanak. Mert. ha előkerül a kés, és becsületes emberbe talál, akkor a tettes, cselekménye arányában, és tegyük hozzá — minden esetben — el fogja nyerni méltó büntetését. P. V. sen új konstrukcióval oldjuk meg. Kitaláltuk, hogy egy másik termékünk alkatrészeit használjuk fel, a lemezollóét. Elkészültek a tervek, melyek a gyakorlatban nem váltak be. Pedig egy évig tartott a fejtörés. © Gyöngyösi István forgácsoló-művezető fejmosást kap, ha sok a selejt, a munkások meg fizetik a kártérítést. — A megtermelt mennyiség mellett van egy megtűrt selejt. A legjobb esztergélyo- soknál 0,1 százalék, a kezdőknél 1 százalék körüli. Ha ennél valaki többet ront el, kártérítést fizet. — Milyen kár származik a selejtből? — Van ugye a terv, a selejt gyártása újragyártást jelent — plusz idő, plusz anyag, plusz munka. A művezető az anyagellátásért, a szerszámokért felel. Emlékszik, mikor egyszer nem hőkezelték vagy százötven fogaskereket, és anélkül szerelték be, mennyi garanciális javítás érkezett vissza. Még a meo sem vette észre. Nagy József betanított esztergályos harminc elrontott tengelyét már észrevették a minőségellenőrök. — Kellemetlen dolog a selejt, mert mindig váratlanul jön. Az esztergakés hegye megkopott, csak a végén néztem meg, de akkorra már harminc tengely csapágytávolsága nem volt megfelelő Eldobhatták, mert azokkal már nem volt mit kezdeni. Egyszer kártérítést is fizettem, hatvan forintot. A kis revolveresztergán dolgoztam, elszúrtam vagy kétezer szegecset. — Nein jó sfelejtát csinálni... — Cukkoljál* az embert a.társár. Mikor a meo-nál válogattam ki a rossz tengelyeket, odaszóltak, „mi az, Józsi, ön- meós vagy?” Egy esztendeje kapott szakmunkás-bizonyítványt Horváth Dezső. Maszeknál kezdett dolgozni, többet keresett, de egyedül volt, és unatkozott. Itt társai vannak, elbeszélgetheti az időt. Eddig csak kétszer teljesített száz százalékot. Májusban ötven forint kártérítést fizetett, mert kilencven csaposkeréknél szétnyomta a csúcsfúratot. Becslés szerint a kár több mint kétezer forint. — Nem mondta senki, hogyan kell. Először csináltam ... Nem mentem^ kérdezősködni, mert az előző műszakban is ezt gyártották, be volt állítva az eszterga. Nem gondoltam, hogy a váltótársam is rosszul csinálta, csak később derült ki. — A maszeknál csinált selejtet? — Ott nem. Az első darabot meg kellett mutatnom, meg a beállított gépet is. A maszek ott áll az ember háta mögött, elmagyarázza, mikor valami újat kell csinálni, hogy, s mint 0 A kismotorgyár minőségellenőrei: Ecser Márta üzemmérnök és Dubiczky Mihály műszerész. Ecser Márta: — Gyártás közben kell kiszűrni a selejtet, szúrópróbaszerűen ellenőrizni. Ha rossz terméket látok vissza adom, de válogatni nincs időm. Dubiczky Mihály: — Egy műszak alatt húszhuszonöt gép munkáját kell ellenőrizni. A gyárvezetés kiadta, mivel a munkások képzetlenek, ne mérjenek. Nekünk kell mérnünk. Kérdezem én, hogyan mérhetek le több, mint hétezer alkatrészt nyolc óra alatt!? Három meós kellene, vagy mérjenek a dol- dozók is! © A selejt: hibás ipari termék. De nem mindig ott keletkezik, ahol észreveszik. Tamás Ervin
