Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

1973. JÜL1US 8., VASÁRNAP ‘‘\/Cirtap 7 Atomerőmű épül Leningrádban 3Q2E3[§2E23EÍÍZ2g3 TECHNIKA. TUDÓSOKAT ÉS LAIKU­SOKAT EGYARÁNT FOG­LALKOZTATÓ KÉRDÉS: MÉRHETETLEN MENNYI­SÉGŰ energia és nyersanyag SZÜKSÉGES MINDENNAPI ÉLETÜNKHÖZ — S A TER­MÉSZET MIKÉNT BÍRJA HOSSZŰ TÁVON, EZT AZ IGÉNYT KIELÉGÍTENI. A HAGYOMÁNYOS ENERGIA- FORRÁSOK MELLETT MEGJELENTEK A KORSZE­RŰBB FORRÁSOK, MINDE­NEKELŐTT AZ ATOM. BÉ­KÉS CÉLÜ FELHASZNÁLÁ­SA, AZ ATOMBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK KIAKNÁ­ZÁSA MÉG KORÁNTSEM TELJES. E FENTI TÉ­MAKÖRREL FOGLALKOZIK MAI TUDOMÁNY-TECHNI­KA ROVATUNK. A kilencedik szovjet ötéves tervidőszak során üzemelni fog a Leningrádban most épülő villamos atomerőmű. A főépület már elkészült, most a berendezések beszerelése kö­vetkezik. Az épülő erőmű technikai szempontból a legtökélete­sebb szovjet atomenergetikai komplexum, amely egy egész, később létesítendő, atomerő­mű-sorozat vezérobjektuma lesz. Nemcsak a legfontosabb Erőmű a Sarkkörön túl A Kola-félszigeten fekvő Murmanszk tájmúzeumában egy térképen láthatjuk a vi­dék gyárait, kombinátjait, bá­nyáit. Mellette a tárlókon ezek termékeit, réz, nikkel, kobalt, vaskoncentrátum, apátit, nefe- lin. A fényképeken új városo­kat ismerhetünk meg: Zapol- jarnijt Apáti tot, Olenyegorsz­kot. A félsziget folyóin, a Nyil­ván, a Tulomon, a Kumán, a Pazan épült vízierőművek és a kirovi hőerőmű együttesen több energiát ad, mint ameny- nyit Görögországban, Török­országban és Portugáliában előállítanak. Ezzel az energiá­val évente több, mint 10 mil­lió tonna apatitot és mintegy 6 millió tonna vasérc-koncent- rátumot bányásznak, nikkelt, alumíniumot, rezet olvaszta­nak. A félsziget bánya- és elektromos kohászati ipara rendkívül gyorsan fejlődik. A kilencedik ötéves tervben nagy figyelmet fordítanak az atomenergetika fejlesztésére. A Kola-félszigeten létesül pél­dául az egyik nagy atomerő­mű, amelynek reaktora 1 mil­lió kW kapacitású lesz. Az építő-szerelő munkálatok már megkezdődtek: most épül a reaktor, a turbina és a gene­rátorház. A tundrán már fel­épült az építők városa. aggregátorok és gépek működ­tetését dolgozzák ki az új erő­műben, hanem az építéstech­nológiát, a munkák sorrend­jét, optimális ritmusát és ter­vezését is tanulmányozzák. A leningrádi villamos atomerő­mű termelési folyamatát több mint ezer automatizált még­ha j tógép irányítja. Az új ötéves tervidőszak­ban széles körű atomerőmű­építési programot valósítanak meg a Szovjetunióban. Min­denekelőtt az ország korláto­zott fűtőanyag-tartalékkal rendelkező európai részén épí­tenek atomerőműveket. A program szerint 10—12 év alatt 30 millió kilowatt telje­sítményű atomerőmű-kapaci­tást helyeznek üzembe. Kőolajbányászat — fejtőkombájnokkal Olajtároló a tengerben Az emberiség nemcsak a fúrt kutakból feltörő sűrű fo­lyadék formájában jut hozzá a kőolajhoz, hanem a szénfej­téshez hasonló föld alatti bá­nyászat révén is. Az úgyneve­zett olajpala — agyagpala vagy márga — rejti magában a kitermelésre nagyon is ér­demes kőolajat, amit azután különleges technológiával nyernek ki a felszínre hozott kőzetből. Az olajpala-világkészlet kö­zel egynegyede a Szovjetunió­ban található, a legnagyobb lelőhelyek az Észt SZSZK te­rületén vannak. A Szovjet­unió után Skócia és Kanada olajpala-lelőhelyei a legjelen­tősebbek. Az olajpala bányászati úton való kitermelése egészségte­len munka, ezért az olajpala­bányákban egyre nagyobb szerepet kap a gépesítés és az automatizálás. Már igen sok helyen emberi beavatko­zást alig igénylő automatikus fejtőkombájnokkal végzik a kitermelést. Az észtországi Kohtla Járvében a képen látható hatalmas kombinátot építették az olajpala feldolgo­zására. Háztartási gázt, olajat, zsírokat stb. állítanak elő a palából, illetve a belőle „kifa­csart” kőolajból. Atomk.ii tatás az egyetemen A Tomszki Műszaki Főiskola majd ezer hallgatója foglal­kozik tudományos kutatómunkával. A tudósjelölteknek a leg­korszerűbb laboratóriumok és atomkutatási eszközök állnak rendelkezésükre, így szinkrotronok, ciklotronok, betakronok és egy 2 megawattos atomreaktor is. A főiskolának besugárzó be­rendezése is van, mely lehetővé teszi, hogy a hallgatók tanul­mányozzák az elemi részek fizikáját, radioaktív elemzéseket végezzenek, megismerkedjenek a sugárfizikával és sugárké­miával. Norvégia partjainál, az Eko- fisk olaj mezőn rövidesen át­adják rendeltetésének azt a hatalmas építményt, amelyet 160 ezer köbméter kőolaj be­fogadására készítenek. Egy óriási méretű, tengerfenéken álló, hullámtörő fallal körül­vett olajtárolóról van szó, amelyben kilenc vasbeton tartály tölthető fel a tenger­fenék: fúrásokból nyert kő­olajjal. Az Ekofisk olajmező kör­nyékén a tenger 70 méter mély, a tartályok fala 20 mé­terrel nyúlik majd a tenger színe fölé. A hullámtörő fal valamivel alacsonyabb lesz, 12 méterre emelkedik ki a ten­gerből. A hullámverés lecsil­lapítására 80—130 cm átmé­rőjű áteresztő lyukakat ké­peztek ki a 135—183 cm vas­tag hullámtörő falban. Az építmény 7350 négyzet- méter területű, 6 méter ma­gas üreges — tehát a vízben el nem süllyedő, csak lebegő — alapját a parti részen készí­tették el, majd valamivel mé­lyebb tengerrészre vontatták, ahol erősen lehorgonyozták. A tartályokat csúszózsaluzás­sal építik rá az alapra, a hul­lámtörő falat pedig _ előre­gyártott elemekből állítják össze. A munka előrehaladtá­val a szerkezet egyre mé­lyebbre süllyed a tengerbe. Amikor az építmény ez év vé­gén elkészül, a nyílt tenger­részre, az ekofiski kőolajfú­ráshoz vontatják. Itt az alap üregeibe vizet bocsátanak, amire az egész komplexum le fog „ülni” eredetileg kijelölt helyére, a tengerfenékre. A nagy tartályhajók az óriási olajtároló mellé állva, a nyílt tengeren vehetik majd fel az értékes rakományt, de csővezeték is összeköti majd az ekofiski olajtárolót a parti részekkel. A tudományos központot — beleértve az előbb említett modern atomkutatási eszközöket is — a hallgatók segítségével hozták létre. Az atomreaktorban szibériai főiskolások folytat­ják a diplomamunkájukhoz szükséges kutatásukat, tudomá­nyos kísérleteket végeznek, és az atomreaktor irányításával összefüggő tanulmányokat folytatnak. A legkorszerűbb laboratóriumok és felszerelések segítik az ifjú atomkutatók munkáját a szibériai Tomszk műszaki fő­iskoláján. Mit rejt még a Kaukázus? A Grúz Tudományos Aka­démia Földtani Intézetének tudósai a központi geológiai bizottsággal közösen, összeál­lították Grúzia új geológiai térképét. A föld szerkezetének elemzése mellett a térkép gya­korlati célokat is szolgál — az ásványkincsek lelőhelyei elő­rejelzését, A geológusok hosszú évek óta tanulmányozzák a föld mélyét és gyűjtik a gazdag tényanyagot. Ennek a jelentős anyagnak feldolgozását a geo­lógiai intézet vállalta magára. Ennek során elvileg új alapo­kon részletes, nagy léptékű tektonikai térképet állított ösz- sze az intézet. Grúziáról első ízben készítenek majd ilyen térképet. Más kaukázusi köztársaság geológusai is tanulmányozzák a földtani térképek összeállí­tásának új módszerét. Hama­rosan elkészítik az egész Kau­kázus részletes geológiai tér­képét. Belorusszia energetikai rendszere A lukomolszki vízierőmű építkezésén befejezték a harma­dik energiaszolgáltató egység szerelését, amelynek teljesítmé­nye 300 ezer kilowatt. Gyorsított ütemben fejlődik Belorusszia energiaszolgálta­tása. Kilenc jelentős energiaszolgáltató egységet helyeztek üzembe, amelyek összteljesítménye majdnem 1,2 millió kilo­watt. A legutóbbi ötéves tervben felépítették a második hőerő­művet Poiockban, Mogiijovban, Grodnóban, Bobrujszkban. A hőerőművek ellátják a városokban levő jelentős vegyipari üze­meket gőzzel és fűtéssel. Megvalósult az elektromos hálózat- rendszerek kiépítése. A belorusz energiarendszert (a köztársaság minden erő­művét) egyesítették az észak-nyugati részek hálózatával és a „Béke” nemzetközi energiarendszerrel. Víz alatti gázvezeték A csővezetékeken való olaj- és földgázszállítás jóval gaz­daságosabb a tartályhajók igénybevételénél (gáz esetében a cseppfolyósítás is növeli az üzemköltségeket). Érthető, hogy a csővezetékek egyre sűrűbb hálózata „lepi el” a kontinenseket. Az óceánokat, tengereket átszelő csőtávve­zetékek építési problémáit még nem sikerült megoldani. A folyókon, tavakon azonban minden nehézség nélkül át­vezetik a kisebb vagy közepes átmérőjű csöveket. A távvezeték több száz mé­teres darabjait a parton állít­ják össze, korrózióálló' anya­gokkal vonják be, majd gon­dos ellenőrzésnek vetik alá. Ezután a vezetéket pontono­kon rendeltetési helyére szál­lítják — a képen látható mó­don —, és lassan a vízbe süly- lyesztik (kisebb folyókon való átvezetésnél erőgépekkel, drót­kötéllel áthúzzák a csövet az egyik partról a másikra). A csővezeték stabil víz alatti helyzetét 200—250 kg-os sú­lyokkal biztosítják. Az olajvezetékek rendsze­res ellenőrzést és karbantar­tást igényelnek, az „elszaba­dult” olaj ugyanis nagy kárt tehet a vizek élővilágában. Földgáz esetében nem olyan veszélyes az esetleges szivár­gás. Földgázkitermelés — talajsüllyedés A földgáz kiaknázása Euró­pában néhány helyen kelle­metlen következményekeit von­hat maga után. 1930 óta a Pó- síkságon például több olyan balesetet tartanak nyilván, amely a talajréteg süllyedésé­ből eredt. Több tanulmány azt bizonyítja, hogy a föld alatti gázmezők kitermelésénél az üledékes rétegek vízháztartásá­nak mesterséges megváltoz­tatásával megváltozik a réteg szerkezete is. Ez pedig a fel­színi talaj süllyedését vonhat­ja maga után. Hollandiában is aggódnak a szakemberek ezzel a veszély- lyel kapcsolatban. A gronin­geni gázmezők Hollandiában jelentős területet foglalnak el. Itt koncentrálódnak a Közös Piac országainak legnagyobb földgáztartalékai. A groninge- ni gázmezők eddigi kiaknázá­sa még nem járt kellemetlen következményekkel, a szakkö­rök azonban attól tartanák, hogy a további erős ütemű ki­termelés megváltoztatja a gáz­mezőket érintő altalaj fizikai viszonyait. Hollandia esetében egy nagy kiterjedésű talajsüly- lyedés katasztrofális következ­ményekkel járhat, hiszen az Ország területének jelentős ré­sze a tengerszintnél alacso­nyabban fekszik. 1 „Mini” és „maxi” a szénbányászatban Most próbálják ki a moszk­vai Szénbányászati Gépter­vező Intézet mérnökei a világ legnagyobb fejtőkombájnját. A kombájn négy, emberma- gasságnyi átmérőjű csigaszál­lító szerkezete percenként 10 tonna szenet képes kitermelni. Az óriási gép létrehozására azért volt szükség, mert a kuz- nyecki és a vorkutinszki szén­telepeken eddig használt kom­bájnok két-három szinten kénytelenek dolgozni. A szén­fejtő óriás speciális, kolosszá­lis méretű acélszegmentekből álló biztosítást igényel. A kombájn felett függő szeg­mentek hidraulikus meghaj­tással követik a gépet. Moszkvában tervezték a Vi­lág legkisebb szénfejtő kom­bájnját is. A gép mindössze fél méter vastag antracitréte­geket fejt ki. Fémlelőhelyek keletkeznek a Vörös-tengerben A Vörös-tenger mélyének „Atlantisz II.” teknőjében le­vő ún. „forró oldat” hőmérsék­lete az utóbbi öt évben 56,5- ről 59,2 fokra emelkedett — állapították meg a Woods Hole oceanográfiai intézet (USA) „Chain” nevű kutató­hajójával végzett mérések. Különböző jelenségeket ösz- szevetve, egy legalább 104 C°- os meleg oldat állandó áram­lását tételezik fel. Az alsó ol­datréteg magassága 52 hónap alatt 7 méterrel növekedett, ami 350 millió m3 forró oldat áramlásának felel meg. Ez másodpercenként 2,6 m3 fo­lyadék áramlását jelenti (ösz- szehasonlításul: a Yelowstone Nemzeti Park Old Faithful gejzírje, amely 66 percenként kb. 50 m3 vizet lövell, csak 0,5 százalékát teszi ki az Atlantisz II. teknőbe áramló fémsóoldat mennyiségének.) A tudósok úgy vélik, hogy az eddigi feltételezésektől elté­rően a meleg oldat nem mint­egy 1000 km távolból, hanem lokális forrásból, Szaúd-Ará­I bia vagy Szudán partjainak sík területei közeléből szárma­zik. Mélység- és mágneses mérések a Vörös-tenger köz­ponti teknőjében olyan jelen­ségekre utalnak, amelyekből a Vörös-tenger oldatrétegének a különlegességére lehet követ­keztetni. Ásványkincsek — évtizedekre Nyikolaj Melnyikov szovjet akadémikus, ismert szovjet tudós egy sajtóértekezleten el­mondta, hogy a Szibériában most feltárás alatt álló lelő­helyekről a közeljövőben 500 millió tonna fűtőanyagot és vegyipari nyersanyagot nyer­nek. Több száz új lelőhelyet találtak az Uraiban, Kazahsz­tánban és a szovjet Távol-Ke­leten. A Szovjetunió felderített ásványi kincsei oly nagyok, hogy több évtizedre kielégí­tik a fejlődő gazdaság növek­vő szükségleteit. A Szovjet­unió, vas- és mangánérc-, ti­tán-, nikkel- és molibdénkész- leteit tekintve, világelső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom