Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
1973. JÜL1US 8., VASÁRNAP ‘‘\/Cirtap 7 Atomerőmű épül Leningrádban 3Q2E3[§2E23EÍÍZ2g3 TECHNIKA. TUDÓSOKAT ÉS LAIKUSOKAT EGYARÁNT FOGLALKOZTATÓ KÉRDÉS: MÉRHETETLEN MENNYISÉGŰ energia és nyersanyag SZÜKSÉGES MINDENNAPI ÉLETÜNKHÖZ — S A TERMÉSZET MIKÉNT BÍRJA HOSSZŰ TÁVON, EZT AZ IGÉNYT KIELÉGÍTENI. A HAGYOMÁNYOS ENERGIA- FORRÁSOK MELLETT MEGJELENTEK A KORSZERŰBB FORRÁSOK, MINDENEKELŐTT AZ ATOM. BÉKÉS CÉLÜ FELHASZNÁLÁSA, AZ ATOMBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK KIAKNÁZÁSA MÉG KORÁNTSEM TELJES. E FENTI TÉMAKÖRREL FOGLALKOZIK MAI TUDOMÁNY-TECHNIKA ROVATUNK. A kilencedik szovjet ötéves tervidőszak során üzemelni fog a Leningrádban most épülő villamos atomerőmű. A főépület már elkészült, most a berendezések beszerelése következik. Az épülő erőmű technikai szempontból a legtökéletesebb szovjet atomenergetikai komplexum, amely egy egész, később létesítendő, atomerőmű-sorozat vezérobjektuma lesz. Nemcsak a legfontosabb Erőmű a Sarkkörön túl A Kola-félszigeten fekvő Murmanszk tájmúzeumában egy térképen láthatjuk a vidék gyárait, kombinátjait, bányáit. Mellette a tárlókon ezek termékeit, réz, nikkel, kobalt, vaskoncentrátum, apátit, nefe- lin. A fényképeken új városokat ismerhetünk meg: Zapol- jarnijt Apáti tot, Olenyegorszkot. A félsziget folyóin, a Nyilván, a Tulomon, a Kumán, a Pazan épült vízierőművek és a kirovi hőerőmű együttesen több energiát ad, mint ameny- nyit Görögországban, Törökországban és Portugáliában előállítanak. Ezzel az energiával évente több, mint 10 millió tonna apatitot és mintegy 6 millió tonna vasérc-koncent- rátumot bányásznak, nikkelt, alumíniumot, rezet olvasztanak. A félsziget bánya- és elektromos kohászati ipara rendkívül gyorsan fejlődik. A kilencedik ötéves tervben nagy figyelmet fordítanak az atomenergetika fejlesztésére. A Kola-félszigeten létesül például az egyik nagy atomerőmű, amelynek reaktora 1 millió kW kapacitású lesz. Az építő-szerelő munkálatok már megkezdődtek: most épül a reaktor, a turbina és a generátorház. A tundrán már felépült az építők városa. aggregátorok és gépek működtetését dolgozzák ki az új erőműben, hanem az építéstechnológiát, a munkák sorrendjét, optimális ritmusát és tervezését is tanulmányozzák. A leningrádi villamos atomerőmű termelési folyamatát több mint ezer automatizált mégha j tógép irányítja. Az új ötéves tervidőszakban széles körű atomerőműépítési programot valósítanak meg a Szovjetunióban. Mindenekelőtt az ország korlátozott fűtőanyag-tartalékkal rendelkező európai részén építenek atomerőműveket. A program szerint 10—12 év alatt 30 millió kilowatt teljesítményű atomerőmű-kapacitást helyeznek üzembe. Kőolajbányászat — fejtőkombájnokkal Olajtároló a tengerben Az emberiség nemcsak a fúrt kutakból feltörő sűrű folyadék formájában jut hozzá a kőolajhoz, hanem a szénfejtéshez hasonló föld alatti bányászat révén is. Az úgynevezett olajpala — agyagpala vagy márga — rejti magában a kitermelésre nagyon is érdemes kőolajat, amit azután különleges technológiával nyernek ki a felszínre hozott kőzetből. Az olajpala-világkészlet közel egynegyede a Szovjetunióban található, a legnagyobb lelőhelyek az Észt SZSZK területén vannak. A Szovjetunió után Skócia és Kanada olajpala-lelőhelyei a legjelentősebbek. Az olajpala bányászati úton való kitermelése egészségtelen munka, ezért az olajpalabányákban egyre nagyobb szerepet kap a gépesítés és az automatizálás. Már igen sok helyen emberi beavatkozást alig igénylő automatikus fejtőkombájnokkal végzik a kitermelést. Az észtországi Kohtla Járvében a képen látható hatalmas kombinátot építették az olajpala feldolgozására. Háztartási gázt, olajat, zsírokat stb. állítanak elő a palából, illetve a belőle „kifacsart” kőolajból. Atomk.ii tatás az egyetemen A Tomszki Műszaki Főiskola majd ezer hallgatója foglalkozik tudományos kutatómunkával. A tudósjelölteknek a legkorszerűbb laboratóriumok és atomkutatási eszközök állnak rendelkezésükre, így szinkrotronok, ciklotronok, betakronok és egy 2 megawattos atomreaktor is. A főiskolának besugárzó berendezése is van, mely lehetővé teszi, hogy a hallgatók tanulmányozzák az elemi részek fizikáját, radioaktív elemzéseket végezzenek, megismerkedjenek a sugárfizikával és sugárkémiával. Norvégia partjainál, az Eko- fisk olaj mezőn rövidesen átadják rendeltetésének azt a hatalmas építményt, amelyet 160 ezer köbméter kőolaj befogadására készítenek. Egy óriási méretű, tengerfenéken álló, hullámtörő fallal körülvett olajtárolóról van szó, amelyben kilenc vasbeton tartály tölthető fel a tengerfenék: fúrásokból nyert kőolajjal. Az Ekofisk olajmező környékén a tenger 70 méter mély, a tartályok fala 20 méterrel nyúlik majd a tenger színe fölé. A hullámtörő fal valamivel alacsonyabb lesz, 12 méterre emelkedik ki a tengerből. A hullámverés lecsillapítására 80—130 cm átmérőjű áteresztő lyukakat képeztek ki a 135—183 cm vastag hullámtörő falban. Az építmény 7350 négyzet- méter területű, 6 méter magas üreges — tehát a vízben el nem süllyedő, csak lebegő — alapját a parti részen készítették el, majd valamivel mélyebb tengerrészre vontatták, ahol erősen lehorgonyozták. A tartályokat csúszózsaluzással építik rá az alapra, a hullámtörő falat pedig _ előregyártott elemekből állítják össze. A munka előrehaladtával a szerkezet egyre mélyebbre süllyed a tengerbe. Amikor az építmény ez év végén elkészül, a nyílt tengerrészre, az ekofiski kőolajfúráshoz vontatják. Itt az alap üregeibe vizet bocsátanak, amire az egész komplexum le fog „ülni” eredetileg kijelölt helyére, a tengerfenékre. A nagy tartályhajók az óriási olajtároló mellé állva, a nyílt tengeren vehetik majd fel az értékes rakományt, de csővezeték is összeköti majd az ekofiski olajtárolót a parti részekkel. A tudományos központot — beleértve az előbb említett modern atomkutatási eszközöket is — a hallgatók segítségével hozták létre. Az atomreaktorban szibériai főiskolások folytatják a diplomamunkájukhoz szükséges kutatásukat, tudományos kísérleteket végeznek, és az atomreaktor irányításával összefüggő tanulmányokat folytatnak. A legkorszerűbb laboratóriumok és felszerelések segítik az ifjú atomkutatók munkáját a szibériai Tomszk műszaki főiskoláján. Mit rejt még a Kaukázus? A Grúz Tudományos Akadémia Földtani Intézetének tudósai a központi geológiai bizottsággal közösen, összeállították Grúzia új geológiai térképét. A föld szerkezetének elemzése mellett a térkép gyakorlati célokat is szolgál — az ásványkincsek lelőhelyei előrejelzését, A geológusok hosszú évek óta tanulmányozzák a föld mélyét és gyűjtik a gazdag tényanyagot. Ennek a jelentős anyagnak feldolgozását a geológiai intézet vállalta magára. Ennek során elvileg új alapokon részletes, nagy léptékű tektonikai térképet állított ösz- sze az intézet. Grúziáról első ízben készítenek majd ilyen térképet. Más kaukázusi köztársaság geológusai is tanulmányozzák a földtani térképek összeállításának új módszerét. Hamarosan elkészítik az egész Kaukázus részletes geológiai térképét. Belorusszia energetikai rendszere A lukomolszki vízierőmű építkezésén befejezték a harmadik energiaszolgáltató egység szerelését, amelynek teljesítménye 300 ezer kilowatt. Gyorsított ütemben fejlődik Belorusszia energiaszolgáltatása. Kilenc jelentős energiaszolgáltató egységet helyeztek üzembe, amelyek összteljesítménye majdnem 1,2 millió kilowatt. A legutóbbi ötéves tervben felépítették a második hőerőművet Poiockban, Mogiijovban, Grodnóban, Bobrujszkban. A hőerőművek ellátják a városokban levő jelentős vegyipari üzemeket gőzzel és fűtéssel. Megvalósult az elektromos hálózat- rendszerek kiépítése. A belorusz energiarendszert (a köztársaság minden erőművét) egyesítették az észak-nyugati részek hálózatával és a „Béke” nemzetközi energiarendszerrel. Víz alatti gázvezeték A csővezetékeken való olaj- és földgázszállítás jóval gazdaságosabb a tartályhajók igénybevételénél (gáz esetében a cseppfolyósítás is növeli az üzemköltségeket). Érthető, hogy a csővezetékek egyre sűrűbb hálózata „lepi el” a kontinenseket. Az óceánokat, tengereket átszelő csőtávvezetékek építési problémáit még nem sikerült megoldani. A folyókon, tavakon azonban minden nehézség nélkül átvezetik a kisebb vagy közepes átmérőjű csöveket. A távvezeték több száz méteres darabjait a parton állítják össze, korrózióálló' anyagokkal vonják be, majd gondos ellenőrzésnek vetik alá. Ezután a vezetéket pontonokon rendeltetési helyére szállítják — a képen látható módon —, és lassan a vízbe süly- lyesztik (kisebb folyókon való átvezetésnél erőgépekkel, drótkötéllel áthúzzák a csövet az egyik partról a másikra). A csővezeték stabil víz alatti helyzetét 200—250 kg-os súlyokkal biztosítják. Az olajvezetékek rendszeres ellenőrzést és karbantartást igényelnek, az „elszabadult” olaj ugyanis nagy kárt tehet a vizek élővilágában. Földgáz esetében nem olyan veszélyes az esetleges szivárgás. Földgázkitermelés — talajsüllyedés A földgáz kiaknázása Európában néhány helyen kellemetlen következményekeit vonhat maga után. 1930 óta a Pó- síkságon például több olyan balesetet tartanak nyilván, amely a talajréteg süllyedéséből eredt. Több tanulmány azt bizonyítja, hogy a föld alatti gázmezők kitermelésénél az üledékes rétegek vízháztartásának mesterséges megváltoztatásával megváltozik a réteg szerkezete is. Ez pedig a felszíni talaj süllyedését vonhatja maga után. Hollandiában is aggódnak a szakemberek ezzel a veszély- lyel kapcsolatban. A groningeni gázmezők Hollandiában jelentős területet foglalnak el. Itt koncentrálódnak a Közös Piac országainak legnagyobb földgáztartalékai. A groninge- ni gázmezők eddigi kiaknázása még nem járt kellemetlen következményekkel, a szakkörök azonban attól tartanák, hogy a további erős ütemű kitermelés megváltoztatja a gázmezőket érintő altalaj fizikai viszonyait. Hollandia esetében egy nagy kiterjedésű talajsüly- lyedés katasztrofális következményekkel járhat, hiszen az Ország területének jelentős része a tengerszintnél alacsonyabban fekszik. 1 „Mini” és „maxi” a szénbányászatban Most próbálják ki a moszkvai Szénbányászati Géptervező Intézet mérnökei a világ legnagyobb fejtőkombájnját. A kombájn négy, emberma- gasságnyi átmérőjű csigaszállító szerkezete percenként 10 tonna szenet képes kitermelni. Az óriási gép létrehozására azért volt szükség, mert a kuz- nyecki és a vorkutinszki széntelepeken eddig használt kombájnok két-három szinten kénytelenek dolgozni. A szénfejtő óriás speciális, kolosszális méretű acélszegmentekből álló biztosítást igényel. A kombájn felett függő szegmentek hidraulikus meghajtással követik a gépet. Moszkvában tervezték a Világ legkisebb szénfejtő kombájnját is. A gép mindössze fél méter vastag antracitrétegeket fejt ki. Fémlelőhelyek keletkeznek a Vörös-tengerben A Vörös-tenger mélyének „Atlantisz II.” teknőjében levő ún. „forró oldat” hőmérséklete az utóbbi öt évben 56,5- ről 59,2 fokra emelkedett — állapították meg a Woods Hole oceanográfiai intézet (USA) „Chain” nevű kutatóhajójával végzett mérések. Különböző jelenségeket ösz- szevetve, egy legalább 104 C°- os meleg oldat állandó áramlását tételezik fel. Az alsó oldatréteg magassága 52 hónap alatt 7 méterrel növekedett, ami 350 millió m3 forró oldat áramlásának felel meg. Ez másodpercenként 2,6 m3 folyadék áramlását jelenti (ösz- szehasonlításul: a Yelowstone Nemzeti Park Old Faithful gejzírje, amely 66 percenként kb. 50 m3 vizet lövell, csak 0,5 százalékát teszi ki az Atlantisz II. teknőbe áramló fémsóoldat mennyiségének.) A tudósok úgy vélik, hogy az eddigi feltételezésektől eltérően a meleg oldat nem mintegy 1000 km távolból, hanem lokális forrásból, Szaúd-AráI bia vagy Szudán partjainak sík területei közeléből származik. Mélység- és mágneses mérések a Vörös-tenger központi teknőjében olyan jelenségekre utalnak, amelyekből a Vörös-tenger oldatrétegének a különlegességére lehet következtetni. Ásványkincsek — évtizedekre Nyikolaj Melnyikov szovjet akadémikus, ismert szovjet tudós egy sajtóértekezleten elmondta, hogy a Szibériában most feltárás alatt álló lelőhelyekről a közeljövőben 500 millió tonna fűtőanyagot és vegyipari nyersanyagot nyernek. Több száz új lelőhelyet találtak az Uraiban, Kazahsztánban és a szovjet Távol-Keleten. A Szovjetunió felderített ásványi kincsei oly nagyok, hogy több évtizedre kielégítik a fejlődő gazdaság növekvő szükségleteit. A Szovjetunió, vas- és mangánérc-, titán-, nikkel- és molibdénkész- leteit tekintve, világelső.
