Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

1973. JÚLIUS 8.. VASÄRNAP

'“‘’k/Cű^op

3

P1 L

R

itkán keresgéli a szavakat az Egyesült Izzó TV Képcső és Alkatrészgyárának versenyfelelőse, mert gyors beszédű ember, ám most, amikor egyetlen kifejezéssel kívánja jellemezni a szocialista .. brigádok szerepét, néhány pillanatra elakad. Végül megleli a jó szót, s azt mondja: pillérek.

Túlzás lenne? Igaz, a gyárban — ahol már jó ideje, s ezekben a napokban is a termékváltás nehéz időszakát élik át — a szocialista brigádokra alapozódik a versenymozgalom éppúgy, :/ mint a termelésszervezés üzemi, műhelyi dolga.

■ Mégis, pillér ?

Az.

Tágítsuk hirtelen egészen ,v szélesre a látóhatárt. A Munkaügyi Minisztérium negyven vállalatnál végzett széles körű vizsgálódása megállapította — e gazdasági egységek összesen 130 000 embert foglalkoztatnak —, hogy a munkások az üzemi demokrácia két legfontosabb, leghatásosabb fórumának tartják a termelési tanácskozásokat és a brigádértekezleteket.

S most megint gyűjtsük egyetlen pontba a dolgokat megvilágító fénysugarakat: a Porkohászati Vállalatnál a brigádok legtöbbet hangoztatott panasza az volt, hogy a gazdasági vezetők nagyobb része csak eltűri a brigádmozgalmat, de nem igényli, nem engedi a benne rejlő lehetőségek érvényesülését. A nehéz helyzetbe jutott gyár ügyeit néhány hónapja miniszteri biztos igazgatja ...

Éles a kontraszt? Csak annyira, mint az életben. Hiszen — még a porkohászoknál maradva — minden bizonnyal voltak használhatatlan javaslatok is azok között, amiket például a technológusok műszaki brigádja szeretett volna elmondani, de biztos, hogy sok okos gondolatot is megpendítenek. Ha hagyják őket. Ha figyelnek szavukra. Ha igénylik segítségüket. Nem jutott erre erő, figyelem, ahogy a többi közösségre sem elegendő. Vé- letlen-e, hogy a bajra csak baj következett?

N

e tulajdonítsunk hamis jelentőséget a szocialista brigádoknak egy-egy gyár életében, de ne is becsüljük le szerepkörüket. A gyári létszám — a „massza”, ahogyan a vállalati zsargon ezt jelöli — nagyon sokféle embert fog össze, legyenek akár százan, akár háromezren. Minél bonyolultabbak az emberi és technikai viszonyok az adott egységen belül, annál inkább megnövekszik az ún. kiscsoportok jelentősége: az egy műhelyben, munkacsoportban, brigádban dolgozóké. E fölismerés napjainkban az üzemszociológia és üzempszichológia

v_!_______________________

LÉR

egyik alaptételének számít, de — sajnos — a gazdasági vezetők gyakorlatában korántsem alaptétel.

önáltatás lenne például a képcsőgyáriak részéről, ha azt gondolnák, hogy most már minden művezető, műszakvezető, műhelyfőnök szemében a teendők alappillére a brigád. Tapasztalatból tudják — s ezt mind a gyári pártbizottság, mind a szakszervezeti bizottság is megállapította —, hogy jó néhányan nagyon is egyoldalúan értelmezik a kapcsolatokat. Vannak brigádok, amikor feladatokat, utasításokat osztanak ki, s nincsenek e közösségek, amikor információról van szó, a jövőbeni közös feladatok megbeszéléséről. Létezik ennek „ideológiája” is, miszerint azért egyszemélyi a felelős vezetés, hogy vállalja a dolgok nehezét ... Vállalja, igen, a döntéseket! De miért zárná ki ez a közös bölcsesség segítségül hívását, a tájékoztatást s ezzel a majdani közreműködők megnyerését? Egyáltalán: miért lenne ellentétes fogalom az egyszemélyi vezetés és a kollektivitás ?

A brigádok tevékenységének fontosságát fokozatosan ismerték fel a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál — ennek egyik jele volt például a munka havonkénti, rendszeres értékelésének bevezetése —, de ma alapelvnek számít véleményük kikérése. Ennek — egyebek között — az sem mond ellent, hogy van, amit a vezetés e véleményekből elvet, nem fo- | gad meg. Mert korántsem az a követelmény, hogy ] minden feladatot megtanácskozzanak minden emberrel, hiszen ez szóáradatba fojtaná a cselekedeteket.

Az a követelmény, hogy a lényeges', a münkát hosz- szabb távon befolyásoló intézkedéseket formálják közösen, mert hiszen a végrehajtás is közös lesz!

0

** ntudatra ébredt e szocialista kisközösségek nagyobb része, s ez az öntudat nemcsak azt diktálja, hogy a munkájukat — meg sokszor azt is, ami nem a munkájuk — tisztességgel, teljes szívvel végezzék el, hogy tanuljanak, magasabb erkölcsi normák szerint éljenek, hanem a gyár, az egész kollektíva dolgaiban, gondjaiban és örömeiben való tájékozottságot, közreműködést is! S ez utóbbi kifejezésen, a közreműködésen a hangsúly.

Igény van ma arra a szocialista brigádok többségében, hogy részesei legyenek a vezetésben, a döntéshozatal folyamatának. Mert ahogy a munkában, úgy ebben is képesek szilárd, nagy súlyt tartó, szakadékok átívelését lehetővé tevő pillérekké válni.

Mészáros Ottó

_________________J

r «V

A Visegrádi Faipari Ktsz gépműhelyében két (V /t éve, amióta megvásárolták a gyorsan és pontoIVJLCrCirC san méretre vágó páros körfűrészt, sokkal termelékenyebben halad a munka. Az okos, gyors gépet Budai Antal brigádvezető kezeli. , . ,

Gárdos Katalin felvétele

Látogatás Kirgiziában

írta: Cservenka Ferencié, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára

Mihail Vasziljevics Frunze nevét a történelem úgy őrzi, mint az Orosz Kommunista Párt egyik kiemelkedő vezetőjét és hadvezérét. A kirgiz nép nagy jótevőjét, nagy fiát tiszteli benne. Ezért is kapta a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa Frunze nevét, a korábbi Pispek helyett.

A cári Oroszország elmaradott része volt Kirgizia. Nem volt ipara, a mező- gazdaság extenzív módon fejlődött, főleg állattenyésztéssel foglalkoztak, azzal is nagyon alacsony színvonalon. A helyzetre jellemző, hogy a forradalom előtt a lakosságnak csak mintegy 6 százaléka tudott írni, olvasni, tehát majdnem teljes volt az analfabétizmus. 1974 októberében lesz 50 éve, hogy győzött a forradalom és elindította a sok nemzetiségű Kirgiziát a fejlődés útján.

modem üdülők sorakoznak, és évről évre újabb és újabb hasonló épületek biztosítják a Szovjetunió egész területéről odaáramlók részére a kellemes pihenést. Sokan megcsodálták már Olaszországban, Capriban az úgynevezett kék barlangot, mert a tengerszín érdekesen világoskék. Az Iszi-kul barlang hasonló élményt nyújt csodálatosan szép világoskék színével. A reggeli időszakban 40—60 méter mélységbe is lelátni a víz felszíne alá.

Az egész köztársaságban befejeződött a villamosítás. Mindenütt van villany, és az ember csak csodálni tudja, hogy a hatalmas hegyvonulatokon, sok ezer kilométernyi lakatlan területek felett is végigvonul a villamos vezeték, amelyről szükség szerint vesznek áramot a fővároson túl 15 város és 32 városias település számára.

A Kirgiz Köztársaság 198 500 négyzetkilométer területének (tehát jóval nagyobb, mint két Magyarország) nagy részét ugyanis a már említett Tiensan és Altáj hegység foglalja el. Jelentős ki tér - jedésűek a sivatagi részek. Ezért a kétmillió-hétszázezer lakos elég sűrű településhálózatot alkot.

Soknyelvű ország

Évszázadok he!yett — ötven esztendő

Turkesztáni Autonóm Szovjet Köztársaságként csatlakozott az orosz föderációhoz, majd a történelmi fejlődés során szövetségi köztársaságként a Szovjetunió tagállama lett. Kirgiz elvtársaink ha fejlődésükről beszélnek, első helyen említik, hogy más köztársaságok, elsősorban az orosz nép segítségével és eszközeivel indult meg náluk a fejlődés. A szovjet hatalom nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a nomád pásztorkodó lakosság letelepedjen, miközben az állattenyésztést változatlanul folytatta. A forradalmi fejlődés megindította az iparosítást és az 50 évvel ezelőtti, elmaradott, ipar nélküli ország ma már fejlett, modem nagyiparral, mintegy 800 féle ágazattal rendelkezik, a magas színvonalú mezőgazdasági termelés mellett.

Sokak képzeletében Kirgizia úgy él, mint valami egzotikus ország Legfeljebb egy vonatkozásban van igazuk azoknak, akik itt egzotikumot sejtenek. Ez pedig a természet adta csodálatosan szép környezet, amely a Magyarországnál kétszer nagyobb köztársaság határán végighúzódó Tiensan hegység vonulatát jelenti. Az 5—7 ezer méteres, örök hóval borított csúcsok csodálatos látványt nyújtanak, már a repülőtérre érkezés pillanatától kezdve. Szerencsés, nagyon szerencsés földterület! Igaz, hogy a nyár a miénknél melegebb, mert a 40—43 fok sem ritka. A tél viszont időnként 30—40 fokos hideget is hoz. Éghajlata mégis nagyon jó. A völgyben húzódó városoknak és falvaknak a hegyekből jövő csodálatosan ózondús levegő, a legnagyobb nyárban is páramentes, száraz légkört biztosít, ezért a meleg könnyen elviselhető.

A köztársaság szinte a föld minden ismert nyersanyagával rendelkezik, ás nagy területeken még csak éppen hogy megállapították, vas, réz, ezüst vagy bauxit található, de teljes feltárásuk ezután következik. A köztársaság így is egyik legnagyobb nyersanyagszállítója a Szovjetunió népgazdaságának.

Több mint Ausztráliában

Mezőgazdasága is sokirányú. A földkerekség legnagyobb birkaállománya található itt, akár a népességhez, akár a terület nagyságához viszonyítjuk. Több birka van Kirgiziában, mint Ausztráliában, és ezzel gyapjútermelésük kiemelkedő helyet foglal el világviszonylatban is. 14 milliós a juhállomány, egymillió a szarvasmarha. Jelentős a gyapot- és a zöldségtermesztés is. Mindezt segíti és megkönnyíti, hogy vízbő terület, hiszen a havas hegyek éppen a legnagyobb forróságban biztosítják a legtöbb vizet. A csodálatos sebes folyású, nagy vízhozamú' hegyi folyók nemcsak Kirgiziát, hanem a jól kiépített csatornahálózat révén a szomszéd Kazahsztánt és Tádzsikisztánt is ellátják. A sebes folyású és nagy esésű folyók lehetővé teszik, hogy újabb és újabb hatalmas erőműveket építsenek, amelyek távoli vidékekre juttatják el a fejlődést segítő energiát. Ótt- jártunkkor éppen egy új erőmű építése kezdődött meg, amely újabb egymilliókétszázezer kw-óra villamos áramot szolgáltat majd.

Iszi-kul, a Meleg-tó

A természet nagyon bőkezű volt Kirgiziával, mert csodálatos és hatalmas tóval is megajándékozta, amely a tenger szintjéhez képest 1600 méter magasan van, 220 kilométer hosszú, 60 kilométer széles és egyes helyeken mélysége a 700 métert is eléri. Iszi-kulnak, azaz Melegtónak nevezik, mert a nyári 17—18 fokos víz télen sem hül le 6—7 foknál hidegebbre és ezért soha nem fagy be. Partján szakszervezeti kezelésben levő

A látogatót kellemes meglepetésként éri, hogy a köztársaság fővárosa, Frunze rendkívül modern, széles sugárúttal, csodálatos nagy parkokkal, az új lakótelepek széles zöldövezetével szinte üdülőnek is beillő nagyváros benyomását kelti.

Az elmúlt években az ENSZ szervezésében, 64 ország társadalomtudósai és szociológusai jöttek ide tanulmányozni a kirgizek életét, akik még nem olyan régen, 40—50 évvel ezelőtt nomád életet éltek, és most mindnyájan városi, falusi szervezett településeken laknak. Ilyen gyors társadalmi fejlődés, társadalmi tudatátalakítás egyedülálló a világon.

Jurta helyett házgyár

Sokan az útleírások alapján még ma is azt hiszik, hogy a kirgizek jurtában élnek. Ez alapos tévedés, mert még a legidősebb, a régi hagyományokhoz nagyon ragaszkodó krigiz emberek is boldogan laknak a nagyobb kényelmet biztosító, az időjárás viszontagságaitól jól védő házgyári lakásokban. Igaz, hogy faluhelyen még akad egy-egy ház, amelynek udvarán ott áll a jurta, de ezt nyárikonyha félének használják. Az is igaz, hogy még nagyon sokat lehet látni ezekből a hegyek között, egymástól 2—300 méterre. De ezeket a jurtákat kivétel nélkül minden évben májusban, júniusban állítják fel, azért, hogy »..szeptemberig tartó hegyi legeltetés alkalmával az állatgondozók itt lakjanak.

Magam is látogatója voltam egy-két jurtának. Csodálatosan szép, népi szövésű, hímzett szőnyegekkel borítják be azokat, és ezért a jurtába nem is illik cipővel belépni. A legeltetés időszakában az egész család felmegy a hegyek közé. Az iskolát addigra befejezik a gyermekek és boldogan élvezik a megragadó környezetben a nyári vakációt.

Ma már a jurtákról is elmondhatjuk, hogy — összkomfortosak. Szinte kivétel nélkül valamelyik zúgó patak partján állítják fel azokat, s a vízben napközben pancsolnak, lubickolnak a gyermekek, ugyanakkor a tiszta, jéghideg nedű a háztartást is kielégíti. Minden jurtában ott áll a gázpalack, a resóval együtt. A jurták mellett ott vannak a Szovjetunió autógyárainak termékei, a Volgák, Zsigulik, Moszkvicsok, és általában egy héten egyszer, de van úgy, hogy kétszer is leruccannak a közel levő városba. A jurta — amelyet birkagyapjúból szőtt szövetanyaggal terítenek le — nagyszerűen megvéd az időjárás minden kellemetlen hatásától. A nyári hőségben magam is tapasztaltam: olyan hűs, hogy babát vagy pulóver nélkül negyedóránál, 20 percnél tovább nem bírja az ember akkor sem, ha kint 42 fokos a hőség. A hegyekben levő gyakori záporok, zivatarok sem tudják átáztatni ezt a természeténél fogva bizonyos mennyiségű birkazsírt tartalmazó szövetet.

A táskarádió sugározza a híreket, a zenét, és egyre gyakoribb, hogy hordozható tv-készüléket is visznek magukkal, hiszen az 5—7 ezer méter magas csúcsokon tv-relék állnak, és orbitális állomás közvetítésével négy csatornán láthatják a helyi, a moszkvai és a szomszédos köztársaságok műsorait. A látogató nehezen búcsúzik el ettől a csodálatos hegyi világtól, az alpesi tájakkal azonos, vagy ha lehet mondani, még attól is szebb környezettől.

Amíg nekünk, magyaroknak nagy gondot kell fordítanunk a legelők ápolására, itt a természet egymaga végzi el ezt a munkát) és a dús fűvű hegyi legelőkön nemcsak a nyárt, hanem a téli takarmány nagy része is megterem az állatállomány részére.

Kirgizia soknemzetiségű ország: 94 nemzetisége, több mint 700 népcsoportja van. Ezért soknyelvű országának is mondhatnánk. Az orosz és a kirgiz általános, minden lakos beszéli e két nyelvet, a saját nemzetiségi nyelvjárása mellett. A rokoni kapcsolatról szinte mindenütt szóltak. A magyarokkal a honfoglalás előtt együtt indultak őseik, de ők hamarabb letelepedtek, mint a magyarok. Ma is sok szót őriznek, amely a rokonságot bizonyítja. Ilyen például á balta, amely náluk is balta és ugyanazt jelenti. Vannak szavak, amelyek egy- egy betű felcserélésével, de felismerhetően fennmaradtak. Ki ne ismerne rá a pispek szóról a püspökre.

Mindenütt nagy szeretettel érdeklődtek a Magyar Népköztársaságról. Nagyon jól tájékozottak a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkról, büszkén mutatták meg az áruházban azokat a termékeket, melyek magyarországi eredetűek, de különösen dicsérték a kirgi- ziai hegyeket is jól bíró Ikarus-buszo- kat. Nagy öröm volt számomra hallani, hogy a Magyar Népköztársaság gépiparával és könnyűipari termékeivel egyaránt elégedettek.

Mindezek után talán felesleg« is leírni, hogy az írástudatlanság már nagyon' régen megszűnt, teljesen felszámolták az analfabétizmust. Nemcsak az általános iskolai hálózatot építették ki, hanem jelentős a középiskolák száma, 9 egyetemük és főiskolájuk, és önálló tudományos akadémiájuk van. Az a megtiszteltetés ért, hogy magam is előadást tarthattam a Kirgiz Tudományos Akadémián és a köztársasági tervhivatal dolgozói előtt a Magyar Népköztársaság fejlődéséről, eredményeiről.

Rendkívül sok a napilap és a folyóirat: több mint 100 újságot adnak ki kirgiz, orosz és üzbég nyelven.

Testvéri egységben

Jelentősen nőtt az ipari és mezőgazdasági kutató intézetek száma. Mindezek dokumentálására állandó népgazdasági kiállítást nyitottak, amely adatok ismertetésével szemléltetően bizonyítja a Kirgiz Köztársaság gyors ütemű fejlődését. Mindennek o nagy fejlődésnek szervezője és irányítója a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely messzemenő és hathatós segítséget nyújtott és nyújt ideológiailag és politikailag a kirgiz népnek is, a kirgiz munkásoknak és parasztoknak, értelmiségieknek, őszinte hazaszeretettel élnek és dolgoznak, nemcsak saját köztársaságuk, hanem ahogyan ők mondják a nagy szovjet haza érdekében is.

A Kirgiz Köztársaság Kommunista Pártjának első titkára, T. Iszubaliev elvtárs a Szavjetunió megalakulása 50 éves évfordulója alkalmából feldolgozta a kirgdziai nemzetiségi helyzetet, és történelmi dokumentumát adta annak, hogy a szovjet hatalom miként emelte fel a XX. században nomád életet élő kirgiz népet.

Ez a történelmi tanulmány bizonyítja, hogy a soknemzetiségű ország a szovjet hatalom körülményei között miként válik egységessé, miként forr össze és szilárd testvéri egységben hogyan élhetnek és dolgozhatnak lakói.

Ügy gondolom, bőven volt mit tanulmányozniuk az ENSZ-delegációban ott járt tudósoknak!...