Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

4 ‘‘'kMMíIP 1973. JÚLIUS 8., VASÄRNAP Szentendrei Teátrum MŰVELŐDÉSI GONDOK BUDAKESZIN Vízkereszt A hogyanra adott válasz Kegyes volt az ég a szentendrei premierhez. Mi­közben péntek este Pesten tombolt a vihar, mennydör- gött, villámlott és szakadt az eső, Szentendrén kellemes idő­ben megtartotta nyitó előadá­sát az idén új utakra lépő szabadtéri Teátrum együttese. Szép előadást láttunk, és tanúi lehettünk egy győzelem­nek. A siker azokat igazolta, akik hittek az új útban és vállalkoztak arra, hogy az öt­esztendős Teátrum hagyomá­nyaitól radikálisan elfordulva, új lehetőségeket keresnek az országos hírű színpad számá­ra. Az előadás új szakaszt nyit e színpad történetében, kitágítja lehetőségeit, szinte egy új világ kapuit tárja fel előtte. Akik annak a szűk és zárt régi magyar drámai tradíció­nak a kimerülésétől féltették a Teátrum jövőjét, amelyhez kötődve eddig dolgozott ez a páratlan adottságú szabadtéri színház, az idei nyitó előadá­son bizonyságát kaphatták annak, hogy ez az aggodalom alaptalan. Pénteken az egész égbolt ki világosodott: az új utakra lépő Teátrum előtt megnyílt a világ drámairodal­mának hatalmas birodalma. A jövő új és nagy sikereket ígér. A nyitóelőadás és az új törekvések sikerét természete­sen nemcsak az újszerű da­rabválasztás biztosította, A győzelem azért oly imponáló, mert az új lehetőségek kere­sését a színház művészeti ve­zetői a színpadra, az előadás­ra is vonatkoztatták. A pre­mieren a Teátrum hagyomá­nyaihoz szokott közönség nyil­ván meglepődött, amikor a nézőtérre érve a színpadot se­hol sem találta. Dobogó He­lyett, néhány díszletelem fel­használásává!, a pusztá asz­falton folyt a drámai játék, s nemcsak egy színpad nagy­ságú téren, hanem a szomszéd épületekben és utcákban is. S milyen jól illeszkedett eh­hez a hatalmasra tágult já­téktérhez az idei darab, Sha­kespeare Vízkeresztje! Pedig ez a megoldás bizonyos érte­lemben szentségtörés. A bo­nyolult színpadokkal, sőt, emeletes színpadrendszerek­kel dolgozó Shakespeare ilyen formában sohasem képzelhet­te darabjának előadását. Pén­teken mégis úgy tűnt — s ez volt a bemutató egyik nagy varázslata —, mintha a Víz­kereszt egyenesen ide szüle­tett, ebbe a környezetbe, erre a különös színpadra íródott volna. A rendező Iglódi István fő érdeme a lelemény, amely- lyel rátalált erre a megoldás­ra. De nem egyetlen érdeme. Az előadás modernül fiatalos, mozgalmas, lendületes, sőt, bizonyos, jó értelerpben való­sággal harsány. Félreértés ne essék: a nyitó előadáson nem valami divatos huligán Víz­keresztet láttunk. Ám a ren­dező és színészei hasznosítot­ták azokat a tapasztalatokat, amelyeket Zefirelli, a nagy újító filmre vitt Rómeó és Jú­liája a színpad számára nyúj­tott. Nem utánzás ez, hanem egy új lehetőség felismerése és kiaknázása, s ez nemcsak hogy nem idegen Shakes- peare-től. hanem éppoly har­monikusan illeszkedik a mai napig lekörözhetetlen dráma­író és darabjának szellemé­hez, akár a Teátrum hatal­masra növelt játéktere Dina­mikus színházat láttunk, amelynek mozgási energiája oly nagynak és kimeríthetet- lennek tűnt, mint az ifjúságé és Shakespeare darabjaié, amelyek, úgy látszik, még mindig legjobbak a világon. A színészek alakításai közül azok illeszkedtek leg­jobban az előadás stílusához és fejezték ki szellemét, ame­lyekben ez a fiatalos mozgal­masság és lendület dominált. Lukács Sándor hercegét pél­dául éppen ez tartotta élet­ben; meghökkentő vadsága és szenvedélyessége. Természe­tesen más módon, de lénye­gében hasonló végletességre épült Béres Ilona szép gróf­nője is, azzal a fontos kü­lönbséggel, persze, hogy a ki­tűnő művésznő jóval összetet­tebb játékában ez az alap valóban fundamentum volt: nem látszott ki a földből. Végső fokon ugyanez a maga­tartás jellemezte Jobba Gabi kidolgozott játékát Viola— Cesario lány-férfi szerepében. Bátyja, Sebastian, akit Zala Márk mutatott be, már jóval színtelenebbnek hatott: a sta­tikus alakításból hiányzott a fiatalság kirobbanó erejének belső feszültsége, házár Kati, mint a grófnő komomája, vi­szont éppen játékának dina- mikusságával tűnt ki. Remek kettős volt Szacsvay László félszeg Keszeg Andrása és Vajda László harsány Böffen Tóbiása: jól ellenpontozott, sokszínű alakításban mutat­ták be a két ellentétes figu­rát. Végül még egy alakítás, amelyet külön kell említe­nünk. Öze Lajos udvarmeste­réről van szó. A színjátszás és a jellemformálás magasis­koláját láthattuk-élvezhettük ebben a rendkívüli alakítás­ban. Valami savanyú és szőr­szálhasogató dramaturgiai okoskodás ugyan bizonyára sietne kimutatni, hogy öze udvarmesterének félelmetes súlyossága, tragikus, szinte az abszurd drámákat idéző figu­rája, hatalmas mélysége és messzi távlatai nem illenek a darab könnyed mozgalmassá­gához. Ilyenféle okoskodások­nak azonban nem szabad hin­nünk, ahogyan a közönség sem hitt pénteken este: néha meg­rendülve, néha nevetve, de mindig feszülten figyelte a kivételes színészi bravúrt. öze valóban a tragédia felé vitte az előadást, pontosab­ban úgy keverte játékában a tragédia és a komédia színeit, hogy tényleg különálló figurá­vá vált az előadásban. De hát nem ilyen sokszínű és el­lentétes maga Shakespeare is ? Ki merne megesküdni például arra. hogy a félreértésekkel teli Vízkereszt csakugyan víg­játék? — hogy a Shakespeare-i mű egyéb ellentmondásairól most ne is beszéljünk. A da­rab és az előadás nemcsak hogy elbírja öze udvarmeste­rének súlyosságát, hanem még valami ijesztő többletet is ad hozzá: a tragédia érintését, amely, mint a hirtelen tá­madt szél, egy pillanatra vé­gigfutott a színpadon. Meggyőző siker ez az elő­adás. Bizakodva nézhetünk a Teátrum jövője elé. ökrös László Jó néhány érdekes, vonzó filmet ígér a következő hetek­re a televízió. A legnagyobb érdeklődésre a nétnréií' el­hunyt filmrendező, Koaimcev Hamlet-feldogoaása számít­hat, amelyet a Kozincev élet­művét bemutató sorozatban te­kinthetünk meg. Ugyancsak nevéhez fűződik Cervantes hí­res regényének eredeti adap­tációja is. A Don Quijote cím­szerepében a szovjet színház- és filmművészet kiemelke­dően jelentős művészét, Cser- kaszovot láthatjuk. A régi filmslágerek sorozat­ban a nagy amerikai zene­szerző, George Gershwin éle­téről forgatott Kék rapszódia című filmet vetítik, amelynek elsősorban a remek zenei rész­letek az erősséged. Francia— olasz bűnügyi vígjáték a Névnap. Kertész Ákost mutatta be csütörtök esti, Nyi­tott könyv című műsorában a televízió. Bemutatkozásra ugyan — szó szerint véve — ebben az esetben semmi szük­ség nem volt, Kertész Ákos műveit, könyveit, darabjait jól ismeri a közönség. A tv persze nem is a szimpla be­mutatásra vállalkozott, ha­nem alaposabb tájékoztatásra. A változatosan szerkesztett műsor ily módon a szimpla betekintésnél mélyebben is­mertette meg a munkásembe­rek, a külvárosok íróját. Hang­súlyosan a lényegre koncent­rált az adás, arra tehát, hogy az író a munkásemberek min­dennapjainak ábrázolásában a korártalmak vizsgálatára tö­rekszik, s művészetét éppen az teszi sajátossá, hogy azt ku­tatja, miképpen hatol életük­be és ott milyen torzulásokat okoz a rossz beidegződés, a megszokás és a modern divat. Egyik reprezentatív példája az író törekvéseinek a Név­nap című dráma — a József Attila Színház mutatta be nagy sikerrel —, amelyből a tv igen szépen sikerült saját feldolgozásában mutatott be jól válogatott részleteket. Budakeszin Egyed Irén községi tanácselnökkel, Su­lyok Sándorné KlSZ-titkár- ral és Balogh Géza művelő- désiház-igazgatóval nézeget­jük az idén februárban ki­égett művelődési házat: be- deszkázott ablakok, üszkös romok a nagyteremben és — egy eddig nem ismert, a statikai vizsgálatok során fel­tárt nagy területű pince. Van kultúráiét — Megsérült a színpad, a nagyterem teljesen kiégett, csupán az iroda és az itt látható kisterem, valamint a könyvtár maradt viszonylag sértetlen — mondja Balogh Géza. — Életveszélyessé vált az épület nagy része, emiatt sok fiatalt nem is igen en­gednek ed a szülei. Az iro­dát és a kistermet igyek­szünk hasznosítani, sajnos, egyszerre 35—40 személynél többet nem tudunk fogadni. A látottak után nehezen hi­hető el, de való, hogy a szű­kös körülmények között is van kultúráiét. Az ifjúsági klub működik, a községi KISZ-szervezet irányításával, a fiatalok hetenként két al­kalommal jönnek össze. A honismereti kör, a sakkbará­„Dorellik jön”, amely a mo­zikban is nagy sikert aratott. Ugyancsak a könnyedebb szó­rakozás jegyében készült az En kis feleségem című olasz komédia. NSZK-produkció az Ingaóra című alkotás. Űj epizóddal jelentkezik a Maigret-sorozat és Arsene Lu­pin is. Ez utóbbinak Viktor, a kölcsönkért nyomozó a címe. A kísérleti 2. programban kerül képernyőre a Laura cí­mű amerikai bűnügyi film, amelyet 1944-ben forgattak. Jugoszláv röviidfilm a Vér­bosszú árnyéka. A hatszoros Oscar-díjas filmrendező, John Ford készítette a Dohányföl­dek című produkciót. Michele Morgant, a sajátos szépségű francia filmsztárt pedig az Észak törvénye című filmben láthatjuk újra. Bolero. Ezúttal ne féljünk a nagy szavaktól: Lehel György a Tv-bérlet sorozatban azt folytatja most, amit annak idején Bernstein kezdett. Nemcsak a formai és mód­szerbeli hasonlóság feltűnő itt, az tehát, hogy Lehel éppúgy szétdarabolja, felboncolja a zeneműveket, mint amerikai kollégája, hiszen ez a mód­szer ebben az esetben többé- kevésbé adott és nyilvánvaló. Még csak nem is a művek ki­választásának rokonsága a legfontosabb; mindketten nagy és gyakran játszott műveket ismertetnek. A színvonal a leglényegesebb itt, ezért kell együtt említenünk Bernstein és Lehel György nevét. Szín­vonalon mindenekelőtt a köz- érthetőséget értjük. Azt, hogy úgy esik szó ezekben a műso­rokban még a zene legrejtet­tebb szakmai-mesterségbeli titkairól is, hogy mindenki, még a legbotfülűbb ember is felfoghatja a lényegét. Péntek este például Lehel György minden lényeges tudnivalót közölt Ravel Bolerójáról. Még­hozzá úgy, hogy rögtön híve­ket is toborzott a remek mu­zsikának. Mert hisz ez az egész értelme és célja: tovább növelni a zenebarátok tábo­rát. tok, az irodalmi színpad tag­jai és a bábszakkör lelkes hívei hetenként egy-egy es­tén hódolhatnak kedvtelésük­nek. Külön említésre méltó, hogy több mint negyven taggal al­koholmentes klub tevékeny­kedik a kárt szenvedett mű­velődési házban. Készül a tanulmányterv Budakeszin a szórakozási igényeket — a művelődési ház már leírt lehetőségein kívül — egy étterem, két eszpresz- szó, három borozó és két ital­bolt elégíti ki. A mozi helyi­sége — szintén a művelődési házban volt — életveszélyes­sé vált, nem tartanak elő­adásokat, más filmvetítési lehetőség egyelőre nincs. Ha­sonló sorsra jutott a könyv­tár is. A helyzet annál sú­lyosabb, mert a községben működött a budai járási könyvtár is, s a több mint 15 ezer kötetet belátható időn belül nem lehet kölcsönadni, jóllehet Budakeszin az em­berek az átlagosnál többet szeretnek (szeretnének) ol­vasni. — Egyelőre bizonytalan minden a község művelődési helyzetét illetően — mondta Egyesi Irén tanácselnök. — A művelődési centrum tanul­mánytervét már készíti a Pest megyei Beruházási Vállalat, de mire ebből valami megva­lósul, évek telnek majd eh Nagyon kellene egy mozi és jó lenne sürgősen megoldani a könyvtári kölcsönzést. He­lyiségre, helyiségre volna szükségünk... Sokan azzal érvelnek, hogy Budakeszi közvetlenül a fő­város szomszédságában van, kitűnő a fővárosba a közle­kedés, a szórakozási-művelő­dési lehetőségeket két autó- buszjegy árán él lehet érni. Szükségtelen ezt a gyökeré­ben helytelen felfogást cá­folni, hisz’ a volt és a részben ma is meglevő lehetőségek minden magyarázat nélkül is magukban hordozzák az egészséges és egyetlen járható utat Mi lesz a jövőben ? — Egyik jelentős gondunk, hogy nincs helyük a táncos rendezvényeknek, pedig az ilyen összejövetelek voltak a legnépszerűbbek — mondja Balogh Géza és Sulyok Sán­dorné. — Nem beszélve arról, hogy tekintélyes bevételtől esünk el. ami egyéb foglalko­zásainkhoz teremtette meg az anyagi alapot. Többször ren­deztünk író-olvasó találkozó­kat, így Molnár Gáborral, Berkesi Andrással, sokan jöt­tek el, most ezek is elmarad­nak. Az alkoholmentes klub tagjai azelőtt egy héten több­ször is összejöhettek, most hetente egyszer találkozhat­nak. Zeneiskola megnyitására kaptunk engedélyt, minden feltételünk megvan, csak a helyiség hiányzik. Illetve a gimnázium segítségünkre sie­tett, ott kezdődik ideiglenes jelleggel az oktatás. De mi lesz velünk a jövőben? Nem alaptalan a fiatal igaz­gató aggodalma. Vajon hogyan alakul Budakeszi közművelő­dési helyzete? A Pest megyei Tanács nem sokkal a tűz után foglalkozott a kérdéssel, miután ülésén in­terpelláció hangzott el ezzel kapcsolatban. Őszinte, egyenes volt a válasz: új kulturális in­tézmény megépítésére nincs mód, magyarul: nincs pénz. A kulturálódási és művelődési lehetőségeket — szögezték le a tanácsülésen is — a helybe­li vezetőknek maguknak kell megteremteniük és ebben kés­lekedni nem szabad. Hargitai Károly, a Pest me­gyei Tanács művelődési osz­tályának vezetője kérésünkre érintkezésbe lépett a Pest me­gyei Tanács Tervező-, a Pest megyei Beruházási és a Pest megyei Moziüzemi Vállalattal s a következő tájékoztatást adta: Felkutatni, osszafogni — Két alternatíva születeti már a megyei tanács ülésén is, a helyzetet illetően. Az egyik megoldás szerint a kár: szenvedett épületet állítanák helyre, a másik megoldás sze­rint a jelenlegi épület mellet levő magáningatlanból sajá­títanának ki, s alakítanák á, azt művelődési célokra. A tervezői vélemény szeptembei végére várható, s azt köve­tően dönt a végleges megol­dásról a megye, beleértve a?, anyagiakat is. Megnyugtató, hogy az intézmény helyreállí­tását a Moziüzemi Vállalat anyagilag is támogatja, beru­házó vállalatunk pedig ki­emelten foglalkozik az ügy­gyei. Űj művelődési centrum tervezésének, megépítésének gondolatával jelenleg nem foglalkozunk. Próbáljuk meg összefoglalni az eddigieket. Budakeszi, ért­hetően, nehéz helyzetben van Érthető az is, hogy a megye tanács — amúgy, terven felü. — nem tud milliókat előte­remteni. A jó szándék, a se­gíteni akarás azonban vitatha­tatlan, s látszanak olyan ala­pok, amelyekre támaszkodni lehet. Utalnánk a megyei ta­nácsülésen elhangzottakra: el­sősorban helyben kell felku­tatni azokat a lehetőségeket, amelyek Budakeszin a köz- művelődés alapvető feltételeti megteremtik. E lehetőségek között nem utolsósorban egé­szen bizonyosan a lakosság, s ezen belül a fiatalok népes tá­borának támogatására is lehet számítani. Korompay János Magyar zeneszerzők külföldi sikere A nyolcadik castebari (Iror* szág) nemzetközi dalverseny-» re 39 országból közel ezer pá­lyázat érkezett. A döntőbe — amelyet négy kategóriában, egyenként 9—9 dal között szer­veznek október 1. és 3. között — három magyar kompozíció is bekerült: Bágya András, Szenes Iván szövegeire írott „Mit kezdenél nélkülem” és „Én azt képzeltem” című da­lai, valamint Fényes Szabolcs „Száz fehér rózsa” című műve. A máltai Golden Cross gyermekdalfesztiválra 30 or­szágból közel 300 beérkezett pályázat közül, a július 27. és 29- között tartandó húszas döntőben Magyarországról Gyöngy Pál és Brand István „The bimm-bamm melody” című dala szerepel. Mindhárom zeneszerző a Magyar Zeneművészek Szö­vetsége és a Művészeti Alap tagja. Mélyfúrási kutak, termálkutak fúrását és javítását, aknák építését vőllalja; a Vízkutató és Fúró Vállalat, Cegléd üzemvezetősége, III., Rákóczi út 72. Telefon: 83-14. Telex: 22-4804. Az őszi cukorrépa-átvételi idényre FELVESZÜNK cukorrépa-átvevőket Jelentkezés o személyi adatok rövid leírásával a Mátravidéki Cukorgyáraknál: 3001 Hatvan. A jelentkezőknek augusztus második felében négynapos tanfolyamon kell részt venniük. A KÉPERNYŐN LATJUK Folytatódik a Kozincev-sorozat Élményt ígérnek a régi filmslágerek TV-FIGYELŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom