Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-04 / 154. szám
res T atecrei s^Ciriap 1973. JÜLIUS 4., SZERDA SZENTENDREI NYÁR Elsőként a János vitézt A Szentendrei Nyár programjában már a korábbi években is rangos szerepet kapott a filmművészet. Az idei újdonság a rajzfilm. A rajzfilmek szerelmesei négy este tekinthetik meg a József Attila művelődési központban a Pannónia Filmstúdió filmjeit s találkozhatnak azok alkotóival. Az első találkozásra tegnap este telt ház előtt került sor a művelődési központban. A jegyek már napokkal korábban, elővételben elfogytak. A nézőtéren, a közönség soraiban, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola 26 fiatal tisztjelöltje is helyet foglalt. Vetítésre került a János vitéz, az első, egész estét betöltő magyar rajzfilm. A tetszéssel fogadott vetítés után Jankovics Marcell, a film rendezője válaszolt a feltett kérdésekre. (k. p.) A csobánkai olvasótáborban A csobánkai olvasótáborban Mózsi Ferenc fiatal prózaíró megbeszéli a napi programot csoportjával, a járás különböző községeiből érkezett nyolcadikosokkal. Már a X. században is , Honfoglalás kori temető nyomaira bukkantak a karcagi Május 1 Termelőszövetkezet egyik építkezésén dolgozó munkások. A szolnoki Damjanich Múzeum munkatársai a leletekből megállapították, hogy azok egy X. századbeli, úgynevezett nagy családi te- me'tőből kerültek elő. Ezekben a közepes méretű temetőkben általán,ban tíz-húsz sír van. Karcagon eddig hatot tártak fel, de a munkát folytatják. A sírok közül kettő úgynevezett lovas sír, amelybe leölt lovával együtt temették a halottat. Erre utalnak az ásatás során felszínre került csontok, lószerszámok. A régészek számára elsősorban azért jelentős a karcagi lelet, mert az eddigi feltételezések szerint a honfoglalás korában mocsaras Nagykunságon csak a XII. században teleped tek le magyarok. Visegrádi Játékok 1973 Dzsesszpantomim a Hotel Silvanusban Nem kétséges: a Hotel Sil- vanus hazánk egyik legszebb panorámáját kínálja vendégeinek, A visegrádi fellegvár alatt, a Nagyvillám turistaháza közelében, 381 méterre a tengerszint fölött álló szálló teraszáról elénk tárul a Duna Nagymaros—Szob közötti szakasza, a túlsó part hegyei, erdői. S a tekintet vonzó csillogó folyó-szalag és a terasz között is csupa erdőt, hegyet pillanthat meg a szem. Ez a táj, ez a környezet inspirálta azt az ötletet, amely most megvalósulásához közeledik. Költő Miklós pantomimművész, a Dominó együttes vezetője Gonda Jánossal, a kitűnő dzsesszmuzsikussal és zeneszerzővel szövetkezve egy rendkívül izgalmasnak ígérkező vállalkozásba fogott. Juhász Ferenc hatalmas áradá- sú, az ősi mondavilágot idéző, de a modern ember lelkivilágáról is valló poémája, A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujában címmel, nem ismeretlen az olvasók előtt. A két művész elképzelése az volt, hogy a Juhász-poéma szövegére, valamint ősi szibériai sámánénekekre alapozottan olyan szín?- padi művet alakítanak ki, amelyben eszközeit tekintve együtt található a szó, az ének, a mozgás, a tánc, a zene, a zörejek, a pantomim. — Ötven perc időtartamú játékot mutatunk be hetenként kétszer, pénteken és szombaton, július 6 és augusztus 18 között este nyolc órakor itt a teraszon — mondja Költő Miklós. — A körülbelül háromszáz férőhelyes nézőtér előtt egy nyolcszor-tíz méteres dobogón játszunk majd. Ezen épül fel a nagyon egyszerű, inkább csak szimbolikus, gondolatokat ébresztő díszlet, melynek feladata, hogy három szintjével részlten a. pogány világkép három egymás fölé épülő világát jelképezze, részben pedig azt az ősi mondákban fontos szerepet játszó világfát jelképezze, amelynek gyökerei az alsó világban vannak, törzse a | mi földiünk, ágai pedig a I felső világba nyúlnak. Mi úgy fogjuk fel, hogy a vi- I lágfa egyben az emberi élet I fája is, melynek gyökereinél az ősök szellemeit találjuk, ebből táplálkozik a fa törzse, azaz mi, élők, s a lombok között él az ezután születők nemzedéke, azaz: a jövő. — Lesz-e az előadásnak olyan szereplője, aki köré felépül a szarvassá változott fiú története? — Lesz. Ez a sámán, aki mintegy összekötő kapocs a különböző világok között, ö lesz egyszemélyben a játék szerzője, előadója, énekese, táncosa és zenekara. — És maga a szarvassá változott fiú? — Köztudott, milyen nagy szerepe volt az ősi pogány mitológiában a szarvasnak, a csodálatos tulajdonságokkal felruházott nemes - állatnak. Nos, mi nem erről a misztikus csodaszarvasról, pontosabban, nemcsak erről akarunk be- szélni-táncolni, hanem egy olyan mai embert szeretnénk megmutatni, aki kiszakadt ősi környezetéből, s a századok rengetegében bolyong, hívja és vezeti közösségét, és önként, ezért a közösségért vállalja az üldöztetést, s miközben elszakad gyökereitől, az életfa törzsén át eljut a lombokig — azaz a jövőig. Halálakor az életfa gyökerei fonódnak testére, s e pillanatban a lombok között megszületik az új szarvasfiú. Az élet körforgása így válik teljessé. A nem mindennapi vállalkozást a Dominó együttes, az erre az alkalomra írt, különleges zenét Gonda János vezetésével megszólaltató együttes, valamint Kása Zsuzsa dzsesszénekesnő, és természetesen Köllő Miklós valósítják meg a Hotel Silvanus teraszán. Az első előadásra július 6-án, pénteken este kerül sor. T. I. Magyar ajándék Nyelvi laboratórium egy egyiptomi iskolának Dr. Randé Jenő, kairói magyar nagykövet hétfőn Zaga- zig kormányzósági székhelyen átadta az Országos Béketanács ajándékát — egy nyelvi laboratóriumot és egy teljes iskolai laboratórium szemléltetőanyagát — a Bahr El- bakr-i általános iskolának, amely 1970 tavaszán barbár, harminc halálos áldozatot követelő izraeli légitámadásnak esett áldozatul. Az ajándékot Sharkia kormányzóság kormányzója, Mohammed AI Szajed Ajjib vette át. JÚLIUS 28-ÁN Az első hangverseny Martonvásáron Az országos filharmónia közli, hogy Martonvásáron az idei első Beethoven-hangver- seny a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt. A koncert július 28-án lesz. UJ KÖNYVEK Építészet, szobrászat A Corvina Kiadó új művészeti kötetei között az építészet, a szobrászat iránt érdeklődők most több figyelemre méltó művet találnak. Közülük is különös érdeklődésre tarthat számot a hosszú időn át nálunk alig ismert, s valójában nem kellően értékelt Moholy-Nagy László sajátos koncepciójú kötete. Két abonyí népművész Pipaszobrok Nem halt ki a népművészet, sőt, új korszaka kezdődik, erről győződtem meg Szabó Mihály abonyi portáján. Nappal kőmíves, este szobrászkocbk. Az a munkája, ez a belső igénye. Világismerettel rendelkezik, szorgalmas újságolvasó. Egy-egy híres emberről 8—10 fotót gyűjt, s ha az arc megvilágosodik előtte, akkor kezd a faragáshoz saját készítésű eszközeivel. Belekapaszkodik a fej hangulatának körképébe, s addig kérleli finom hántolásokkal a körtefát, míg az visszaszármaztatja részére Törőcsik Mari, Maka- riosz, vagy Pelé arcmását. Politikusok, művészek, sportolók érdeklik Szabó Mihályt, olyan személyiségek, akik a hírekben szerepelnek. Kis méretű szobrainak érdekessége, ihogy egyúttal pipák is. E pipaszobrok gyűjteményében találjuk Indira Gandhi, Kennedy, Hailé Szelasszié, Major Tamás, Ruttkai Éva, Horváth Teri arcmását. A nappal kő- míves, este szobrász Szabó Mihály érdekes faragásaival örömet okoz magánalt és egyre táguló környezetének. Munkássága unicum. Kazettás minták Még érdekesebb Kővágó Sándomé Torma Zsófia tevékenysége. Péter Ida' tanítónő tanította hímezni, s mintegy tíz esztendeje ösztönös erővel hozzálátott otthona díszítéséhez. Már kertjének színpompája ígéri különös művészetét. Otthonában találunk mezőkövesdi, vásárhelyi, kalocsai hímzéseket, torockói sarkot. A magas színvonalú átMHT? Torma Zsófia hires abonyi kazettás mintája tagból is kiemelkedik mezőségi madaras mintája, hajdúsági szűrhímzése, sárközi térítője. Bizony, a szép szobában szorong a hímzésekkel megidézett valamennyi magyar tájegység, párnák, fali futók közvetítik a lapályon és dombokon élő nép egészséges fantáziáját. Ami újdonság, ami Torma Zsófi találmánya, az abonyi kazettás minta, melynek forrása a helyi református templom szines mennyezete. Nem lehetne e fontos részletből indítani az abonyi népművészet új mintáit, mely elterjedhetne az országban? Minden lehetőség adva van, hiszen egyéni sajátosság számtalan adódik a temető tulipános kopjafáiban, s a klasszicista kúriákat öyező növényzetben, mely az abonyi hímzés alapja lehet. Szakkörben — harmincán Mindezt azért szükséges megemlíteni, mert Torma Zsófi vezetésével mintegy harminc asszony, lány találkozik hetente a művelődési ház népművészeti szakkörében, s miközben szorgalmasan dolgoznak együtt, várják a jó szót, a helyes irányítást. Nem üzenhetünk mást az alkotásra elszánt asszonyoknak, mint azt. hogy kutassák, fejlesz- szék az abonyi források nyomán megvalósított egyéni, új mintákat. Alkotó munkájuk így lesz országos fontosságú. 1 Losonci Miklós Az anyagtól az építészetig Különös könyv. Nem egyszerűen írói munka csupán, hanem Moholy-Nagy László műhelytanulmánya a képzőművészt további lehetőségeiről. Mindez 1929-ben történt — ám hatása ma is tart. Picasso kubizmusának folytatását vállalta Moholy-Nagy új eszményekkel, de ebből építészeti energiák szabadultak fel a Bauhaus- imozgalomban. Az európai, építőművészet Gropius nevéhez fűződő nagy áramlata magyar talajról is dobbantott, s hatásában eljutott az összes kontinensre. Ma már szervesen hozzátartozik a század új képzőművészeti formanyelvéhez. Ebben rejtőzik jelentősége. Herbert Read is abban látja Moholy-Nagy László életművének fontosságát, hogy a Bauhaus teoretikusaként elterjesztette az új építészeti ideákat az egész világon, elsősorban Amerikában. A most megjelent mű az 1929-es első német kiadás alapján készült, Otto Stelzer, Hans M. Wingler és Vámossy Ferenc utószavával. Ebben a kötetben nemcsak az anyag útját kíséri végig a tapintástól a struktúráig Moholy-Nagy, hanem saját művészi hitvallását is elemzi. Lépésről lépésre fejti ki elképzeléseit a tömegről, mely a szobrászat, és a térről, mely az építészet legfőbb problémája. Teóriájának alapvető hite, hogy minden ember tehetséges, s ha a milliós létszámú képességet cselekvő energiákká tudjuk alakítani, akkor és csak akkor Valósulhat meg az embert boldogító új építészet, mely a jövő nélkülözhetetlenül második természete. Ennél a pontnál döbbenünk rá igazán arra, hogy művészetünk a. Kolozsvári-testvérek reneszánszot indító Szent György szobrától Schöffer Miklós fénymobiljáig európai fontosságú érték, s “nem perifériális érdekesség csupán. S ennél á pillanatnál értjük meg azt a rombolást, melyet a Horthy-rendszer okozott kultúránkban, hiszen másfél millió ember után — József Attila szavait kölcsönözve — ekkor tántorgott ki a gondolat. Mindazonáltal a hazai tájról röppentett eszmék egyetemes minőséggé váltak Vásárhelyi Győző, Moholy-Nagy László, Tóth Imre, Schöffer Miklós művészetében, s hogy a folyamat érzéklődjék, ezért magyarosítottam vissza világpolgár nevüket (Vasarely, Amerigo Tot), hogy érzékeltessem: Körösi Csorna Sándor és Bartók Béla azért volt még nagyobb magaslat, mert ragaszkodott a forráshoz, s megőrizte azt örök vándorként is. Mindez azonban már nem építészet, hanem a hazafiság és humánum kettős gyakorlata. Ebben vállalt Moholy-Nagy László kontinentális értékű hivatást azzal, hogy a festészet kubista eredményei nyomán hozzájárult az építészet századokra ható új eszményeihez, mellyel az építészet formáiban is szárnyra keltek az oly szükséges szabad képzettársítások: egyhangú ismétlések helyett költészet. L. M. Jáki album A Corvina Kiadó gondozásában — Gra- nasztói Pál élvezetes előszavával — megjelent kötet a román stílusú építészet egyik legragyogóbb magyarországi alkotását, a jáki templomot és a mellette álló Szent Jakab kápolnát mutatja be. Építészeti alkotásokat nyilvánvalóan^ igen nehéz a művészi alkotásnak megfelelő színvonalon fényképezni, s a részekről és az egészről készült képekből olyan sorozatot összeállítani, amely a kőből emelt, kőbe vésett remekműveket a valósághoz közel híven adja vissza. Rács Endre e könyve mégis megoldja ezt a rendkívül néhéz feladatot, méghozzá könnyed, szinte magától értetődő egyszerűséggel. A jáki templom a román stílusú építészet hanyatló, végső szakaszában épült; 1256-ban már megjelentek Európában az új stílus, a . optika első alkotásai. A templom azonban .talán éppen ezért szinte összegezve, rendszerezné á román építészét fő jegyeit, egyike lett a letűnő művészi korszak legszebb alkotásainak. Minthogy pedig hazánkban a román stílusban épült templomok és egyéb építmények túlnyomó többsége szinte teljesen elpusztult, kiemelkedő a jelentősége Jóknak, mintegy alapvető művészeti, építészeti korszak egyik utolsó hiteles tanújának, noha természetesen a múlt század végén restaurálni kellett az épületet. Egy lehanyatló korszák színeit, meséit, képzeletét vitték bele az építők a csodálatos kapuzat részleteibe, s a számtalan faragott alakba és domborműbe. A kő kelt életre itt, hogy megmutassa egy nagy korszak minden alkotó kedvét. Nagyszerű alkotás adta tehát a legnehezebb fényképeszti feladatok egyikét Rácz Endrének," aki méltón, tehetséges kézzel és szemmel oldotta meg e művészi problémát. A tornyok és homlokzatok, a főkapuk egésze és részletei, az egyes fülkékben megbúvó szobrok, az emberi és az állati figurák sokasága, az oszlopok és domborművek, belső boltozatok és freskók mind külön művészi feladatot rónak arra, aki ilyen módon akarja megszólaltatnai őket. A könyv valamennyi képén érezhető, hogy készítőjének mennyi mindent mesélt Ják, s hogy ebből minél többet akar átadni. A legnagyobb érdeme, pedig talán, hogy ez a „közvetítés” élő marad, a képeket nézve szinte megérinti az embert a templomból sugárzó történelmi hangulat. A. Művészeti sorozatok A Művészet Kiskönyvtára sorozat legújabb köteteként a XX. század szobrásza tán ak egyik legkiemelkedőbb képviselőjével, az angol Henry Moore-ral ismerkedtünk meg közelebbről. Olyan egyéniség munkásságáról kapunk átfogó képet, aki — mint Dávid Katalin kitűnő bevezető tanulmánya írja — formát és módszert fejlesztett tovább és határozott meg, és megfogalmazta azokat az elveket, amelyek megvalósulást várnak korunkban: a szobrász célját, tartalmat teremtő új formai feladatait. A — második kiadásban megjelent — kötet 58 reprodukcióval mutatja be Moore sajátos alkotói világát. Az építészet világa Corvina-sorozat 4. köteteként most Itália építészetével ismerkedhetünk, Pogány Frigyes avatott tollú tanulmányával, látványos fénykép- és rajzanyaggal. A gazdag építészeti múlttal rendelkező Itáliáról megjelenik majd még további kötet is. E mostani I. kötetben visszapillanthatunk Dél-Itália görög építészeti emlékeire, s Olaszország római kori építészetére, majd az ókeresztény, a bizánci, a román, a XIII. és XIV. századi olaszországi építészet remekeire. Elemzőn, szakszerűen, mégis élvezetes olvasmányként kíséri ezt végig a bevezető, majd az egyes emlékek, épületek részletes leírásából szerezhetünk precíz ismereteket.
