Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-04 / 154. szám
1973. JÚLIUS 4., SZERDA rtst UEcrei Utírlap A tóalmási SZOT-üdülőben Barátságok alakulnak, közösségek szövődnek A labdarúgópálya felől élénk biztatás zaja hallatszik, a rajok bajnoksága dől ei ma délelőtt. A kisebbek a szabadtéri színpad nézőterén üldögélnek és időnként harsogó kacajjal kísérik a fent folyó eseményeket. A tréfás versenyeket bonyolítják le éppen: a színpadon nyolc bekötött szemű lurkó egymást lekvárral eteti... Kirándulás a Tápió partjára Kéthetenként több mint 400 gyerek üdül a tóalmási SZOT- gyermeküdülőben, jelenleg 60 szabolcsi és 350 pesti általános iskolás. Felhőtlen kéthetek ezek, ezt azonban csak a jó hangulatra, a vidámságra szabad érteni, mert felhőben, csattogó égiháborúban, éktelen zuhéban nem volt itt hiány például az utóbbi napokban. Mivel is telik itt el a két hét? Néhány órával azután, hogy a szülők sok. integetés és némi aggodalom után hazaindultak a pályaudvarról, a gyerkőcök megérkeznek, és ismerkednek szálláshelyükkel. A gyönyörű Andrássy-kas- téllyal és az 54 holdas parkban felállított pavilonokkal. Az elhelyezke^s után rendszerint egy kis felfordulás szokott kezdődni, a gyerekek elveszthető holmijaikat leadják, majd jön az orvosi vizsgálat, s ha jól meggondoljuk, egy nap már el is telt. Igaz, közben még minden raj megkapja a játék- és sporteszközeit, birtokukba veszik a labdákat, sakktáblákat, asztalitenisz-asztalokat és az üdülő könyvtárát. A napok .szerves részei az úgynevezett szervezett foglalkozások. Tábori bajnokságokat tartanak a különböző sportágakban, nagyon népszerűek a lyéfás vetélkedők, a szellemi vetélkedők, az akadályversenyek. Az egyik legszebb emlék szokott lenni később az egész napos kirándulás á Tápió partjára fürdéssel, szalonnasütéssel egybekötve. Egyébként az üdülőnek saját medencéje van, de a falusi strandra is rendszeresen kijárnak a gyerekek. Esténként hat televíziós készülék köré gyülekeznek és minden hétfőn mozi van. Jutalomként: torta És említsük meg a tábortüzeket, a hálók közötti tisztasági versenyt (a győztesek jutalma egy hatalmas torta), az úttörőtábori próbákat, és szóljunk külön az — étkezésről. Amelyik gyerek otthon csak turkált az ételben, itt farkasétvágyúvá válik. Néha elfajul a dolog, mert versenyeznek egymással a lurkók, hogy ki bír többet bekebelezni... A sok helyről összegyűlt gyerekekből sokszor valódi közösség kovácsolódik á két hét alatt, barátságok szövődnek, amelyek nem érnek véget a táborkapunál, levélváltással folytatódnak. Minden kellemes egyíittlétnek -van.valami sajátos, egyszeri hangulata, így a táborozásnak is. Nem mindegyik gyerek érzi meg ezt, ehhez fogékonyság, őszinte kitárulkozás kell, hajlandóság az azonosulásra. Amelyik gyerekben megvan ez a képesség — és sokban megvan —, annak a számára életre szóló élményt jelent a táborozás, a tóalmási két hét. Atányi H. László rr ' * DABASI MUNKAEROMERLEG Ipartelepítés és ingázók A dabasi járásban hagyománya' van az ingázásnak. A járásból sokan pesti gyárakban vállalnak munkát, s az alvó településeken csak újratermelik munkaerejüket. E sajátos helyzet különössé teszi a dabasi járás munkaerő-gazdálkodását — e különösségről beszélgettünk Gogolák Balázzsal, a járási hivatal pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának vezetőjével. — Milyen a dabasi járás munkaerőmérlege? — A 71 200 lakos közül hatvan százalék a munkaképes korú: szám szerint 26 300 férfi és 20 200 nő. Közülük tizenhatezren ingáznak. A rangsorban a második a mezőgazdasági foglalkoztatottság, tizenötezren így keresik kenyerüket. A járásban túlságosan nagy ipartelepítés nem volt, tizenkilenc gyárunk van. de egy sem önálló jogú, hanem valamilyen anyavállalat kihelyezett üzeme. Közülük a legnagyobb a Telefongyár bugyi gyáregysége, a dabasi Költségvetési Üzem, a gyáli Vas- és Vegyesipari Ktsz, a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a dabasi Jegyzetellátó Nyomda. — Hogyan élnek, dolgoznak a dabasi járás ingázói? — A Pestre bejárók megtalálhatók a Vörös Csillag Trak- torgyártól a KISTEX-ig, a Lamparttól a Fővárosi I. számú Építőipari Vállalatig soksok gyárban, üzemben. Ahhoz, hogy levegyük az embereket a vonatról, nagyüzemek kellenének, de talán ezek sem oldanák meg a problémákat. A szentendrei Kéziszerszámgyár üzemet telepített Dabas- ra, marósokat, esztergályosokat keresnek, mégis sok pesti vállalat törzsgárdatagja: nem hagyja, ott a megkedvelt munkáskollektívát. — Az ingázás szociológiai hátrányai mellett gazdasági A VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT 11-ES ÜZEMEGYSÉGE, CEGLÉD, értesíti a lakosságot, hogy 1973. JÚLIUS Í VEL bevezette a városban A PROPÁN BUTÁNGÁZ GÉPK0CSSS HÁZHOZ SZÁLLÍTÁSÁT A propán-butángáz házhoz szállításáért palackonként- 5 kg-os palacknál 4 Ft- 11 kg-os palacknál 9 Ft- 22 és 33 kg-os palacknál 18 Ft összegű fuvardíjat számítunk fel. A házhoz szállítás megrendelhető: személyesen: Cegléd Nagykőrösi út 21., megrendelő iroda, telefonon: Cegléd, 548. >ltRJ s előnyökkel jár. Hogyan érvé- j nyesül ez a járásban? — A 16 ezer lakosú Daba- ; son még a sok szakmát foglalkoztató üzembe sefti biztos, hogy visszajönnek a munkások. De nem is ez a cél, hiszen ránk váró feladat a budapesti ipar munkaerő-ellátásának segítése. A fővárosi cégek képviselői toborzásienge- dély-kéréssel állítanak a hivatalba, s olyan vállalásokat tesznek — például: a Taurus Gumiipari Vállalat — hogy gondoskodnak a dolgozók munkahelyre szállításáról. — Elsődleges feladat tehát az ingázás körülményeinek megváltoztatása? — Elég sok megbeszélést folytattak a járási hivatal vezetői a MÁy, a Volán szakembereivel. A közlekedés azonban még mindig lassú, az ötven kilométeres táyolságot másfél óra alatt teszi meg a vonat. Ezt a problémát csak egy újabb sínpárral lehetne megoldani. — Mit jelent mégis a helyi ipartelepítés a járásnak? — Jó példa a bizonyításra a Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat nyomdájának Da- basra telepítése. Ma kétszázan dolgoznak itt, a teljes felfutás után hatszáz dolgozót foglalkoztatnak majd. Néhány üzemmel sikerült elérni, hogy öt-hét százalékkal csökkent a bejárók száma. A telepítés a helyi munkaerő lekötésére is alkalmas: a nyomdát a daba- si Költségvetési Üzem építette, ezért fel kellett duzzasztani a létszámát. — A telepítések ti) munka- erőket is igényelnek? — A nyomdában például rengeteg gyors- és gépíróra, könyvkötőre, nyomdászra van szükség. A képzés azonban nincs biztosítva, a járás területén kevés az önálló szak- munkásképző-irtfézet. öt-hat szakmát tanítanak, de sok olyant nem, amelyre éppen a járásban lenne szükség. Jó a kapcsolatunk a péceli, a halásztelki iskolákkal, de a fiatalok mégsem mennek szívesen ezekbe az intézményekbe. — A helyi és a pesti munkaerő-utánpótlás szempontjából rendkívül fontos a képzés. Mit mutat a járási továbbtanulási statisztika? — A végzősöknek csak 18,1 százaléka nem jelentkezett továbbtanulásra, közülük hét százalék változtatott döntésén. Az átlagszám azonban nem mutatja a szóródást, hogy Sáriban 40 százalékban, Gyónón 35—36 százalékban nem kívánnak továbbtanulni. Űj- hartyánban viszont 98 százalékos a jelentkezés. — Mi lehet az oka a továbbtanulástól való idegenkedésnek? — Elsősorban a szülők szemlélete. Erre is mondanék példát: az Örkényi szakmunkásképző-intézet igazgatóhelyettese ellátogatott egy jól tanuló gyermek szüleihez, tájékoztatójára így reagált az apa: „Maga tényleg száz forintot kap minden beiskolázott gyerekéért?!” Másik szülő így válaszolt: „Odaadom, de krumpliszedéskor engedjék. haza, meg kapáláskor, aratáskor is”. — Mit tesznek a munkaerő- utánpótlás biztosítására? — A dabasi gimnázium igazgatója megállapodást kötött a nyomdával, hogy hajlandó írógépeket vásárolni, s fakultative bevezetni a lányok gyors- és gépírás oktatását. Ugyanilyen munka folyik Öcsán is, most az Űj Barázda Tsz vállalta, hogy fejleszti azt az épületet, ahol a gyakorlati képzés folyna. — Hogyan mozgatható a dabasi járás munkaerő-tartaléka? — Elvileg van munkaerőtartalékunk, a munkaképes korú nőknek csak hatvan százaléka dolgozik. Érthető ez, mert nálunk viszonylag kevés az óvodai férőhely, Bugyi kivételével a járásban nincs bölcsőde. Az édesanyák számtalanszor megfordulnak a hivatalban, hogy szívesen vállalnának bedolgozást. Az ilyen hálózat fejlesztését kellene sürgetni. — Sokan ingáznak, mégis munkaerőhiány van a járásban? — Hogy tényleges-e, vagy nem, azt nem tudom. A Telefongyár bugyi gyáregysége mindig 900 dolgozóval számol, de évek óta 700—800-as a létszámuk. Viszont a tervfeladataikat évről évre teljesítik. Mindenünnen szakmunkásigényt jelentenek be, ezt legtöbbször nem tudjuk kielégíteni. Közvetítésre inkább' segédmunkások jelentkeznek. Ezek száma sem túl nagy, évente 110—160 — mondta végezetül az osztály- vezető. F. P. A nők a bőriparban A Bőripari Dolgozók Szak- szervezete kedden vezetőségi ülésen foglalkozott az iparágban dolgozó nők helyzetével és az eddig végzett szakszervezeti munka tapasztalataival. Bihari Sándorné titkár beszámolójában többek között elmondta, hogy tovább csökkent a lemaradás a nők bérezésénél, de a cipőiparban, ahol a dolgozók 70 százaléka nő, továbbra is alacsony a bérszínvonal. A negyedik ötéves terv időszakában 150 millió forintot fordítottak — a béremeléseken felül — a munkakörülmények javítására, fejlesztésére és a munkaidő- csökkentést is végrehajtották. A továbbiakban is növelni kell az alacsony béreket és előtérben maradnak a nagy családos dolgozó nők és a fiatal házasok. SZEDERMÁLNA A Kertészeti Kutató Intézetben 1948 óta nyolc bogyós gyümölcsfélét nemesítettek. Már érik a legújabb gyümölcs a szedermálna. Bejelentették az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézetnek, hogy a szeder és a málna kereszteződéséből előállították a nagy gyümölcsű, bőtermő újdonságot. A szedermálna különlegesen kellemes, savany- kás ízű, kiválóan alkalmas konzerví'eldolgozásra. GYURKO GÉZA: Vízparti történet — Nem kell félni a víztől, Mancika. A víz ősi otthona az életnek — emelte fel az ujját bölcs oktatóként Csempe Elek, . miközben a Mancikának nevezett alig-für- doruihás leányzó áhítattal vegyes félelemmel kísérte a szakmai tanácsokat. Az áhítat Csempe Elek barnára sült férfias testének és fölényes hang hordozásának, a félelem a csendesen fodrozó víznek szólt. Mancika ugyanis nem tudott úszni, Mancika ugyanis még a fürdőkádban is rémüldözött a megfulladástól és parafaöv nélkül még a tus alá se mert állni. — ... nagyon érdekes tanulmányok, sőt, fotók jelentek már meg világlapokban azokról a hat-nyolc hónapos csecsemőkről, akik még ülni se tudnak rendesen, de úszni, még a víz alatt is, vidáman és nagyon jól tudnak. Innen is láthatja, hogy a víztől való tartózkodása merő önszug- geszció, s annak is a rosszabb fajtája — mérte végig Mancika ívelt combját Csempe Elek, és egy pillanatra elfogta az irigység a víz iránt. . Hová eljuthatnak a habok, uram, ég, hová! — mormolta magában. — Én nem félek a víztől — csacsogta erőltetetien Mancika ... — Na látja, ez nagyszerű ... — Én csak irtózom tőle, ha nem a vízcsapban van — tette hozzá a pirosló bőrű hableányjelölt — Csacsiság. Nem kell kapkodni, nem kell ijedezni, a víz voltaképpen " természetes közege az embernek. Alig kell mozdulatokat tennie ahhoz hogy fennmaradjunk a víz felszínén, és nem sok erőkifejtés, csak egyenletes tempók kellenek ahhoz, drága Mancika, hogy az ember előbbre jusson a habok hátán. Elfeküdni a vízen, behúzni a lábakat, kirúgni a lábakat miközben a karokkal így csinálunk — mutatta Csempe Elek Manciká-. nak, hogyan kell csinálni azt a vízben, amit ő a szárazon, hogy aki csinálja, az előbbre is jusson a vízben,' nem mint ahogyan most ők a próba kőiben állva maradtak a szárazon. — Eeeegy ■ • ■ kettőőőőő ... eeegy ... kettőőőö ... eeegy.., kettőőőőő — vezényelte a karmozdulatokat a kis folyó csendes öblének partján Csempe Elek, és. közben tenyerét, a helyes és mély lélegzés megtanítása szempontjából Mancika kecses, kis hasára helyezte... — Mélyet lélegzünk be... eeeegy. — Mondja már, hogy kettő, mert megfulladok — pi- hegte kékülve Mancika, mert majd megfulladt a benntartott levegőtől... — Pardon... elnézést. . 1 kettő ... Nagyszerű. Megy ez már. És most maga is megy a vízbe, kipróbálja a parton tanultakat. Én majd innen mondom az egy-kettőt, és figyelem magét. Jó? — karolt Mancikába Csempe, és vonszolni kezdte a víz felé ... — Maga nem jön? — Én ? Én nem ... — És miért nem jön. Jöjjön maga is, Elek! — makacs- kodott Mancika ... — Nézze .. hogyis mondjam . . Jobb, ha megmondom. Én nem tudok úszni. Nekem víziszonyom van. Hát ezért nem megyek a vízbe Mancika drága... De maga azért csak... — Víziszonya van... Nem tud úszni, és mégis tanít úszni?! — torpant meg Mancika a víz szélén indianálódva ... — Istenem — tárta szét a karját Csempe Elek —. úszni azt nem tudok, de tanítani igen ... Azt hiszem, nem én vagyok az első, aki olyasmit tanít, amit nem is tud — tette hozzá és tovább vonszolta a vízbe az úszni tanuló tanítványát. J0N! DEUTSCHES EISTHEATER (NSZK) Lehár: VÍG ÖZVEGY Revüoperett a jégen. Augusztus 24-től szeptember 4-ig a Kisstadionban, minden este 8 órakor. Jegyek július 1-től elővételben válthatók a Magyar Cirkusz és Varieté Jegyirodájában (1062 Bp. VI., Népköztársaság útja 61. Tel.: 225-643, 420-349), a Kamara Varieté elővételi pénztárában (Bp. VI., Lenin krt. 102. Tel.: 120-430), a Színházak Központi Jegyirodájában (Bp. VI., Népköztársaság útja 18. Tel.: 120-000), az IBUSZ, a Cooptourist, a Volán és az Idegenforgalmi Irodákban, valamint az üzemi közönségszervezőknél.
