Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-28 / 175. szám
f £. ■"» t MEGYEI s^Círlap 1973. JŰLIUS 88.. SZOMBAT pfejKUSZ Gyilkosság Santiagóban A CHILEI FŐVÁROSBAN ismét halálos merénylet történt, sajnos, nem először és valószínűleg nem is utoljára. Valamennyi hírügynökség gyorshírben számolt be arról, hogy Santiagóban robbanószerkezettel meggyilkolták Arturo Araya Marin fregattkapitányt, dr. Salvador Allende köztársasági elnök szárnysegédjét. A GYILKOSOK személyéről egyelőre nem érkezett hír, politikai hovatartozásuk iránt azonban aligha lehet bármiféle kétség. A szélsőjobboldal továbbra is minden eszközzel igyekszik polgárháborúba taszítani a Chilei Köztársaságot. A gyilkosság általános célja vitathatatlanul az, hogy olyan hőfokra hevítse az országban két szembenálló tábor, a haladás és a reakció híveinek érzelmeit, amelyen már elkerülhetetlen a robbanás. AZ ORGYILKOS MERÉNYLETNEK azonban ezen túl is megvannak a maga tanulságai. Az egyik az, hogy a jobboldal gyűlölete mind leplezetlenebből fordul a katonák ellen, akik teljesítik az alkotmány által megszabott kötelességeiket az elnök és kormánya iránt, akik esküjük szerint védik a közrendet és a törvényes intézményeket. Ezért gyilkolták meg már dr. Allende beiktatásakor, esztendőkkel ezelőtt, a fegyveres erők akkori főparancsnokát, ezért követtek el néhány héttel ezelőtt sikertelen merényletet a hadsereg jelenlegi főparancsnoka, Prats tábornok ellen. A GAZTETT időzítése két oknál fogva is külön figyelmet érdemel. A KERESZTÉNYDEMOKRATA PÄRT, Chile ( legnagyobb ellenzéki pártja ugyanis elfogadta ' Salvador Allendé köztársasági eínök tárgyalási ajánlatát. Csütörtök este közölték Santiagóban, hogy a Népi Egység és a keresztény- demokraták vezetői közötti dialógus hétfőn kezdődik meg. Jóllehet a kereszténydemokraták — egyes értesülések szerint — a „megbékélés"’ áraként helyet követelnek a kormányban, s továbbra is az állítólagos baloldali fegyveres osztagok lefegyverzése mellett ágálnak, a tárgyalások megkezdése a válságos politikai helyzet megoldása felé jelentős lépésnek számít. A kereszténydemokrata párt a szenátusban 50, a képviselőházban 150 mandátummal rendelkezik, és így a végrehajtó hatalommal rendelkező Népi Egységgel szemben a törvényhozásban többsége van. A baloldali koalíció és az ellenzék esetleges megállapodása a chilei haladó vívmányok megszilárdítását és a polgárháború veszélyének elkerülését jelentené. A MÁSIK OK: Chilében csütörtökön állt le 45 ezer tehergépkocsi, és ezzel megkezdődött a magánfuvarozók szervezetének országos sztrájkja. A munkabeszüntetők magasabb szállítási tarifát, új járműveket, valamint az import alkatrészek beszerzésében kedvezményeket követelnek. A reakciós sztrájkszervezők meg akarják bénítani Chilében az élelmiszer- és üzemanyagellátást, és — akárcsak a tavaly októberi sztrájk idején — nyomást próbálnak gyakorolni a kormányra. Carlos Briones belügyminiszter közölte: a kormány biztosítani fogja a főbb cikkek Elosztását, akár a leállított tehergépkocsik elkobzása útján is. A CHILEI KOMMUNISTA PART Központi Bizottságának csütörtökön kezdődött ülésén Orlando Millas, a politikai bizottság tagja a szocialista— kommunista egység erősítését jelölte még a baloldali koalíció megszilárdításának elsőrendű céljaként. Hangsúlyozta, hogy nagymértékben fokozódik Chilében a fasiszta veszély. HOGY ÍGY IGAZ, azt Arturo Araya Marin halála — sajnos — tegnap mindennél jobban igazolta. A. B. T. Henry Kissinger elhalasztani készül tervezett pekingi látogatását — jelenti a New York Times pénteki száma, meg nem erősített washingtoni értesüléseit idézve. A lap hozzáfűzte, hogy az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a kambodzsai helyzet miatt halasztotta el útját, s arra most már minden valószínűség szerint csak augusztus 15-e után kerül sor. Kissinger — írja a New York Times a kormányhoz közelálló köröket idézve — meg akarja várni, hogy mi történik augusztus 15-e, az amerikai légitámadások megszüntetésére megszabott kongresz- szusi határidő lejárta után Kambodzsában. Kissinger pekingi látogatásának pontos idejét sohasem jelentették be, de mind Washingtonban, mind Peking- ben sejteni engedték, hogy augusztus elejére tervezik. A pekingi látogatás oélja a kínai vezetőikkel folytatandó tárgyalásokon kívül valószínűleg az, hogy Kissinger tanácskozzék Norodom Sziha- nukkal, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront elnökével, akit ugyanig 1970 márciusában amerikai segédlettel buktattak meg államfői tisztségében, de azóta Washington kénytelen volt rájönni — különösen a Szihanuk nevében harcoló kambodzsai partizánok átütő sikerei nyomán —, hogy a kambodzsai helyzet csak az ottani lakosság törvényes és tényleges képviselőjével, ez esetben Norodom Sziharmkkal folytatott tárgyalások útján rendezhető. A felismerés azonban túl későn következett, azután, hogy Washington többször is visszautasította Szihanuk tárgyalási ajánlatát. Most, amikor végül is az amerikai kormány már nem látott más megoldást, Szihanuk volt az, aki visszautasította a javaslatot, és Kissinger eredetileg jelzett pekingi látogatásának időpontjára a KNDK-ba utazott. Féltehető ezenkívül, hogy Kissinger pekingi útjának elhalasztásában szerepet játszanak az amerikai belpolitikai élet fejleményei is. MOSZKVÁBAN pénteken aláírták a szovjet—francia tudományos és műszaki együttműködés kiszélesítésének tízéves programját MICHEL JOBERT francia külügyminiszter Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter társaságában pénteken Moszkvából a Krímbe utazott. AZ ŰJ-ZÉLANDI hadügyminisztérium közlése szerint a jelek arra mutatnak, hogy Franciaország újabb nukleáris kísérletet készül végrehajtani a Mururoa korallzátony fölött. HAZAÉRKEZETT kéthetes nyugat-európai körútjáról Bhutto pakisztáni elnök. Ma startol a Skylab—2 űrexpedíció Rendiben folyik a Skylab—2 visszaszámlálása. Az űrlaboratórium második kutatógárdája — Alan Bean, Jack Lousma és dr. Owen Garriott i— megkezdte a felkészülést az Apollo-űrhajó ma délre tervezett startjára. Ha minden program szerint halad, az „űrlaboránsok” második csoportja 59 napot fog a Skylabon tölteni, és ezzel megduplázza az első csoport teljesítményét. Az amerikai űrkutatás szakértői remélik, hogy a program végrehajtása ezúttal simább lesz, mint az előző alkalommal, amikor az űrhajósoknak számos technikai nehézséggel kellett megküzdeniük és több műszaki hibát kellett kijavítaniuk. ★ Az Amerikai Űrhajózási Hivatal előzetes jelentést tett közzé az első Skylab-prog- ram tudományos és orvosi megfigyeléseiről. A naptevékenységről készített felvételekből például a csillagászok és más szakemberek azt a következtetést vonják le, hogy a Napot körülvevő koronában sokkal aktívabb plazmatevékenység zajlik le, mint azt korábban feltételezték. Az orvosi megfigyelések eddig nem okoztak különösebb meglepetést, a Skylab—2. program tapasztalataiból azonban várhatólag további következtetéseket vonhatnak majd le arra vonatkozóan, hogyan tűri az ember hosszú ideig a súlytalanságot. Magyarország az ENSZ-ben H azánkat, a Magyar Nép- köztársaságot . 1955. december 8-án vették fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Eredménye, volt ez az akkori hidegháborús légkör feloldódásának, amelynek következtében a Szovjetuniónak az Egyesült Államokkal kedvező megegyezés elérésére nyílt lehetősége több függőben levő tagfelvételi kérelem, köztük a magyar tagfelvételi kérés ügyében. A z ENSZ-en belüli diplomáciai tevékenységünk és helyzetünk alakulásának első — rendkívül nehéz és bonyolult — szakasza 1956-tól 1962-ig tartott. Az ellenforradalom leverése után az Egyesült Államok az ENSZ- ben nyílt, széles körű hideg- háborús akciósorozatot indított hazánk ellen az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzésével és következetes napirenden tartásával, s mandátumunk ügyében több ülésszak nem hozott döntést. Ebben az időszakban fő célunk volt, hogy megvédjük az ENSZ-en belüli pozíciónkat és olyan kedvezőbb körülményeket teremtsünk, amelyek biztosítják hazánk nemzetközi szerepének növekedését. Erőfeszítésünket, amelyet hatékonyabbá tett a szocialista országok következetes és osztatlan támogatása, siker koronázta, amikor a „magyar kérdés” lekerült az ENSZ-közgyű- lés napirendjéről. A következő szakaszban elsősorban arra törekedtünk, hogy teljes mértékűén bekapcsolódjunk a világszervezet vérkeringésébe. Ebben a folyamatban igyekeztünk felmérni azokat a politikai lehetőségeket, elsajátítani és alkalmazni azokat a sokoldalú diplomáciai ismereteket, az ENSZ-szel kapcsolatos szakmai és egyéb tapasztalatokat, amelyek lehetőséget biztosítottak — és egyben alapvetően szükségesek voltak — ahhoz, hogy hazánk tényleges helyzetének,, nemzetközi súlyának megfelelően hathatósan tudjon hozzájárulni a szocialista közösség és a Magyar Népköztársaság külpolitikai, diplomáciai érdekeinek szolgálatához, az ENSZ alkotmányában lefektetett célkitűzések megvalósításához. Ebben az időszakban választották be hazánkat alapító tagként a Dél-Afrikai Köztársaság apartheid politikájával foglalkozó ENSZ- különbi zottságba és ekkor nyertük el a közgyűlés politikai (1. számú) bizottságának előadói, alelnöki, majd elnöki és a közgyűlés alelnöki tisztségét. Az utóbbi években ENSZ- tevékenységünkre a sokoldalú diplomácia kibontakoztatása jellemző. 1967-ben kétéves (1968—1969-es) időszakra megválasztották hazánkat a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává. Az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszakán Magyarországot háromévi időszakra az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa tagjává választották, ahol alelnöki, majd elnöki tisztséget töltöttünk be. 1969-től hazánk tagja a genfi leszerelési bizottságnak. Emellett Magyarország tagja számos ENSZ-bi- zottságnak is. T agságunkat igyekeztünk felhasználni arra, hogy elősegítsük a fontos nemzetközi kérdések megoldását. Felszólalásainkban a közös szocialista álláspontot képviseltük, és támogattuk a Szovjetunió kezleményezéseit. Több fontos nemzetközi kérdésben, válsághelyzetekben kezdemé- nyezően lépjünk fel a haladó irányzatok, a szocialista érdekek szempontjából kedvező megoldás eléréséért. Az ENSZ összététele, működése, bizonyos mértékig szerepe következtében a nemzetközi osztályharc egyik fontos porondja, ahol a békés egymás mellett élés politikájának alkalmazása lehetőséget nyújt a szocialista társadalmi rendszerek érdekeinek érvényre juttatására, a haladó nemzetközi politikai irányzatok hathatós támogatására, Kurt Waldheim 1918. december 21-én született. Egyetemi tanulmányait a jogi doktori cím megszerzésével 1944-ben fejezte be a bécsi egyetemen. Elvégezte az osztrák fővárosban a konzuli akadémiát. 1948-tól 1951-ig Ausztria párizsi követségén teljesített szolgálatot I. titkári rangban. Ezt követően — 1951- től 1955-ig — a külügyminisztérium személyzeti osztályát vezette Bécsben. 1955- ben kinevezték országa állandó megfigyelőjévé az ENSZ mellé, majd Ausztriának a világszervezetbe történt felvételekor az osztrák ENSZ-képviselet vezetőjévé. Kurt Waldheim 1956-tól 1960-ig Kanadában képviselte hazáját, 1960-tól 1964-ig az osztrák külügyminisztériumban dolgozott, 1964 és 1968 között Ausztria állandó képviselője volt az ENSZ mellett. Ausztria külügyminiszterévé 1968-ban nevezték ki, s e tisztséget 1970 áprilisáig töltötte be. 1970 júniusában a nemzetközi atomenergiaügynökségben egyhangúlag megválasztották a biztosítéki egyezményt kidolgozó bizottság elnökévé. 1971 áprilisában egyike völt az Osztrák Köztársaság elnökének megválasztásán induló két jelöltnek. Kurt Waldheim 1972. január 1-e óta az ENSZ főtitkára. Az amerikai Skylab, F&ld körül keringő űrlaboratórium második űrhajóscsoportja: (balról jobbra) Owen K. Garriott, Jack R. Lousma és Alan L. Bean rövid interjút ad az újságíróknak. Negyvenhárom plusz kilenc Brüsszelben, amely az utóbbi időben nemcsak a Belga Királyság fővárosa, hanem a Ny ugat-európai Gazdasági Közösség székhelye is, egymást követik a konferenciák. Most csütörtökön egy rendhagyó értekezlet fejező- 'dött be a szervezet ultramodern központjában: a szervezet kilenc tagjának gazdasági és kereskedelmi miniszterei tárgyaltak negyvenhárom afrikai, ázsiai, karib-tengeri és csendes-óceáni államból érkezett kollégáikkal. Magyarán: a most véget ért konferencia érdekessége- éppen az, hogy gazdaságilag elmaradott országok beszélték meg Nyugat- Európa legfejlettebb államaival azokat a módozatokat, amelyek alapján társulhatnának az EGK-val. A tanácskozás voltaképpen csak annyi eredményt hozott, hogy szinte valamennyire problémát — márpedig akad éppen elég — magasabb szintre utalták: október közepén újabb, hasonló értekezlet kezdi meg munkáját Brüsszelben. A múlt és a jelen alapvető fényeinek ismeretében nem nehéz azt állítani, hogy látványos fejlemények sem októberben, sem később n'em várhatók. Az EGK egész jellegéből az következik, hogy — nagyon enyhén szólva — nem önzetlen segítségnyújtással foglalkozik. Márpedig, ha nem is kizárólagosan. de a fejlődő országokkal folytatott kereskedelemben, gazdasági érintkezésben erre is szükség van. A szocialista országok ilyen alapon is kereskednek a „harmadik világgal”, de a Közös Piactól ez aligha várható. Kisebb lépések azonban igen és a fejlődő országoknak ezek is sokat jelentenék. E lépések határát két tényező szabja meg az EGK részéről. Elsősorban és mindenekelőtt a várható haszon és ezenkívül az a felismerés, hogy a fejlett és a fejletlen országok között húzódó szakadék hosszabb távon több szempontból is veszélyesnek bizonyulhat. Wenike Briggs nigériai külügyminiszter a záróülésen hangsúlyozta: ez az az eset, amikor az egyik fél nem a kölcsönösség igényével lép fel. Briggs ezt persze gazdasági vonatkozásban érti. A másik fél viszont alighanem politikai vonatkozásban érez ugyanígy. Nehéz elfelejteni, hogy az EGK jó néhány tagja nem is olyan régen még gyarmattartóként volt jelen „a másik fél” hatalmas térségein. politika: és ideológiai szövetségeink erősítésére, az anti- imperialista front erőinek összefogására. A z ENSZ előtt álló feladatok, témák közül különösen az alábbiakat keli megemlíteni, amelyeknek megoldását kormányunk fontosnak tartja és amelyek érdekében képviselőink -a különböző ENSZ-fórumokon dolgoznak: Áz ENSZ egyetemessége. A hidegháborús években az NSZK-nak sikerült tagságot szereznie az ENSZ szakosított szervezeteiben, miközben az NDK részvételét a nyugati szavazógépezet megakadályozta. Az enyhülés eredményeként az NDK már tagja több ENSZ- szervezetnek, és örömmel várjuk, hogy a közgyűlés következő ülésszaka — a Biztonsági Tanácsnak a közelmúltban egyhangú határozattal hozott javaslata alapján — mindkét német államot fölvegye tagjai sorába. A leszerelési világkonferencia összehívása — véleményünk szerint — időszerű, méltó a közgyűlés 25. ülésszakán meghirdetett leszerelési évtizedhez. E konferencia megfelelő fórum lenne a leszerelési kérdések megvitatására, új irányelvek kidolgozására, átfogó leszerelési intézkedések meghozatalára, Nagy megtiszteltetés, hogy Magyarország tagja a leszerelési világkonferencia kérdésével foglalkozó speciális bizottságnak. A közel-keleti kérdés tekintetében a békés rendezésért, a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatának végrehajtásáért, a palesztin nép törvényes jogainak érvényesítéséért küzdünk. A gyarmati kérdés végleges megoldásáért, a még gyarmati uralom alatt álló területek függetlenségéért következetesen harcolunk. . Tevékenyen részt vállalunk az apartheid kérdésével foglalkozó különbizottság munkájában. A nemzetközi biztonság megszilárdítása tárgyában a szovjet delegáció a 24. ülésszak elé napirendi javaslatot terjesztett, amely a szocialista országok mellett a fejlődő országok többségének támogatását is élvezi az azóta lezajlott viták, elfogadott határozati javaslatok során. Az ENSZ jubileumi 25. ülésszakán e témában elfogadott nyilatkozat — amely a benne lefektetett alapelvek megvalósításáért folyó további viták alapjául szolgál — szintén a két államcsoport aktív együttműködésének terméke volt. Az erőszakról való lemondás a nemzetközi kapcsolatokban és a nukleáris fegyverek teljes betiltása címmel a szovjet delegáció terjesztett határozati javaslatot a közgyűlés — 1972 őszén tartott — 27. ülésszaka elé. Az elfogadott határozat alapján tovább harcolunk azért, hogy a megváltozó nemzetközi légkörben a Biztonsági Tanács aktív szerepe mellett az erőszakról való lemondás elve a nemzetközi élet általános érvényű törvényévé váljék. A nemzetközi enyhüléssel kapcsolatban hallatszottak olyan vélemények, főleg a kisebb ázsiai, afrikai és latinamerikai országok részéről, hogy a feszültség csökkentésére és a világméretű együttműködés kiszélesítésére irányuló államközi erőfeszítéseket ki kell egészíteni az ENSZ által nyújtott multilaterális diplomáciai lehetőségek hasznosításával, mert ellenkező esetben az ENSZ — bár hasznos tényező lehet — „munka nélkül marad” a világpolitikában. A szocialista országok sohasem állították szembe a kétoldalúrés a sokoldalú diplomáciát, e kettő — felfogásunk szerint — egymás fontos kiegészítője. A jelenlegi helyzetben is hangsúlyozni kell, hogy a nemzetközi enyhülés nem csökkenti, hanem ellenkezőleg, növeli az ENSZ szerepét és lehetőségeit a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában. Miért késik Kissinger ?
