Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-18 / 166. szám

4 ‘“K/űr&ap 1973. JÚLIUS 18., SZERDA Eltemették Fekete Lajos költőt A diósdi temetőben tegnap helyezték nyugalomra Fekete Lajos költőt, aki 73 éves korá­ban hunyt el. Sírjánál Csuka Zoltán, a költő és műfordító pályatárs és veterán barát, az írószövetség nevében búcsúz­tatta, a fiatal nemzedék pedig Kelényi Istvánnak, a Magyar Rádió munkatársának szavai­val köszönt el tőle. Fekete Lajos költői pályá­ját a vajdasági magyar iroda­lom születése körül kezdte, a húszas években, és ott is je­lent meg Újvidéken első két kötete. Utolsó könyvét a Mag­vető adta ki 1963-ban Szár­nyaló idő címmel. Az utóbbi években szinte alig hallottunk róla, visszavonultan élt érdli­geti magányában. Ám közben is lankadatlanul alkotott, fia­tal szerb költőket fordított és megírta emlékezéseit, amelye­ket a szabadkai Munkásegye­tem Kiadó jelentetett meg. Nemrég 70. születésnapján és írói munkásságának közel 50. jubileumán baráti körben ün­nepelt s ekkor méltatta alko­tó egyéniségét az Élet és Iro­dalom is. A hatodik olvasótábor Vígh Tamás szobrai Visegrádon A nyári táborok közkedvel­tek a fiatalok körében, külö­nösen az üdülő- és építőtábo­rok. E hagyományos táboro­zástól tartalmában különbö­zik az olvasótábor. Ezekben a fiatalok nem útépítésre, vagy éppen vízparti nyaralásra jön­nek össze, nem is az iskolai oktatás meghosszabbításáról van szó, az olvasótáborokban nem magyar- és történelem- órákat tartanak az előadók. Mint annak idején lapunk­ban beszámoltunk róla, az el­ső tábor a tavaszi szünetben — gimnazistáknak — Szobon nyílt, majd ezt követte, ugyan­csak tavasszal, a mezőgazda­JULIUS 19-TÖL 25-IG CEGLÉD, 20 — 23: Bob herceg Szabadság 24—25: Vakmerőség CEGLÉD, 19 — 22: A nagymenő Kamara 23 — 25: Egy ember az örökkévalóságnak u*/*u|/MpfiQ 18 —19: első előadás: nHV7TMj(iv/d Bosszúállók újabb kalandjai második előadás: A kardforgató nő 20 — 21: ~lső előadás: A korona elrablása, avagy újra a Bosszúállók második előadás: A szemtanú 22 — 23: Vakmerőség 24—27: Bob herceg GÖDÖLLŐ 19 — 20: Az „Angyal” elrablása 21—22: Tudósítás az alvilágból* 23 — 25: A megalkuvó* SZENTENDRE 19 — 22: Felszállási engedélyt kérek Terem 23 — 25: Kincskereső kisködmön SZENTENDRE 19—22: Az utolsó mozielőadás* Kert 23 — 25: És az isten megteremté a kévéházi énekesnőt ABONY 18: A homok asszonya* 19 — 21: Az utolsó völgy* 22: 2x2 néha 5 23 — 24: A leszámolás napja 25: Emberi torpedó* ÉJSZAKAI ELŐ ADAS 21: A halál erődje* BUDAÖRS 19 — 22: A gátlástalanság lovagja 23 — 25: A miniszter DUNAKESZI 19—20: Lány a szabadcsapatban Vörös Csillag 21—22: Öreg rabló nem vén rabló 23 — 24: Harmadik nekifutás ÉJSZAKAI ELŐ ADAS 21: Vihar Délen DUNAHARASZTI 19 —20: Egy bolond Párizsban* 21 — 22: Farkasvér 23 — 24: Hyppolit, a lakáj 18 —19: A holnap lovasai 21—23: Malomkő 25 — 26: Eltelt egy nap F6T 19 — 22: Tecumseh 23 — 24: öreg rabló nem vén rabló GYAL 19 — 21: A boszorkánymester 22 — 23: Hideg pulyka KISTARCSA 19— 20: Mária, a skótok királynője 21—22: Szabad lélegzet* 23 — 24: A vénlány MONOR 19 — 20: Olsen bandája 21: A leszámolás napja 22 — 24: Az utolsó völgy* ÉJSZAKAI ELOADAS 21: A félszemű seriff NAGYKÁTA 19 — 22: Kakuk Marci* 23 — 24: A siker lovagjai 25: Vadállatok a fedélzeten PILISVÖRÜSVÁR 20 — 22: A hölgy az autóban szemüveggel és puskával* 23 — 25: Morgiana, a kékszemű macska POMÁZ 19 — 20: A vénlány 21—22: Mária, a skótok királynője 23 — 24: Szabad lélegzet* RÁCKEVE 20 — 22: A sortűz 23 — 25: Nápolyi látni és... SZIGET* 19 — 20: Szabad lélegzet* SZENTMIKLÓS 21—22: A vénlány 23—24: Mária, a skótok királynője VECSÉS 19 — 22: A miniszter 23—25: Az utolsó mozielőadás* ÉJSZAKAI ELOADAS 21: Hívd a férjem találkára •Csak 16 éven felülieknek Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT Gárdos Katalin felvétele Ságban dolgozó fiatalok tápió- szentmárioni tábora. Néhány hete Piliscsabán az olvasó­klubok tagjai, Szigetszent- mártonban és Csobánkán .pe­dig közép-, illetve általános is­kolások táboroztak, a könyv je­gyében. A hatodik Pest me­gyei tábor — az olvasás és a képzőművészet jegyében hétfőn Szentendre-lzbégen nyílt meg, mint azt tegnap hí­rül adtuk. Ez utóbbi táborban a város három általános isko­lájának húsz kisdiákja vesz részt Barát József rádióri- riporter és Kertész Péter, la­punk munkatársa vezetésé vei. A diákok mindannyian munkásszülők gyermekei. A részükre szervezett tíznapos program keretében megtekin­tik a Szentendrei nyár kiállí­tásait, a szentendrei múzeu­mokat, nézői lesznek vasár­nap délelőtt Vitéz László báb­kalandjainak és mindezeken túl, illetve mindenekelőtt is­merkednek a könyvekkel, az olvasás nyújtotta élmények­kel, szépségekkel. A táborok eddigi tapasztala­tai azt bizonyítják, hogy résztvevők nagy részében sikerül az eddiginél jobban felkelteni az igényt a művelő­dés, a rendszeres önművelés, s ami ettől elválaszthatatlan a társadadmi valóság megis­merése iránt. Feltehetően nem lesz ez másként Szent­endre-lzbégen sem. Pest megyében az idén még egy olvasótábor nyílik, a nyár folyamán, a gödöllői járásban. Képünkön a hangulatos parkban beszélgetnek a gyere­kek Barát József riporterrel A SALAMON-TORONY tör­ténelmi atmoszférájában Vigh Tamás szobrai még inkább megszólalnak a formák méltó­ságteljes csöndjével. Szobrá- szatunk jövője lüktet e már- már klasszikus értékű alkotá­sokban. Az a művész ő, aki szüntelen újdonságot hordoz plasztikai megoldásokat sürge­tő merész képzeletében. Szel­lemisége immár évtized óta ál­landó előrenyomulás. Mélyen humánus szobrász, aki szívvel is érzi a Magvető-1, nemcsak a véső szigorával. Külön tanulmánysorozatot szentel az emberi test kiapad­hatatlan költészetének. A Tor­zó kiemelés és elhagyás, a rendszeres szobrászati vizsgá­lat pontos diagnózisa. Hol á fekvésben megrövidült törzset analizálja, hol az asszonymell kezdi monológját, hol az izgal­mas harántcsíkolások futnak végig a testen az idő feljegy­zett hullámaiként. Gyűrt föld­nek a végtelen tér letört szik­lájának tűnik A föld leánya is, az egyetemes élet szobor­ral megközelített titkának. E gazdag homály tisztázódik a szó plasztikai értelmében az Ősök idézésé-ben, ahol az arc­tól megfosztott kollektív cso­port bálványtekintete vissza­vezet a múlt rétegeihez. Még inkább érződik az intuitív lá­tomás az Elsüllyedt szobor­ban, ahol a franciakulcsos időprésben megszorult a törté­nelemösszefoglaló alakzat. ESZMÉK, LÁTOMÁSOK, felismerések testesülnek alko­tásaiban. Minden műve vala­milyen elfelejtett igazság csön­des felkiáltása, s ha a bányász­életről tervez Kaput, ahol a forma roppan a súly alatt, az nemcsak a tárnához vezető bejárat, hanem a szellem, me­lyet szimbolizál. Vigh Tamás sohasem ismétel, hanem foly­tat vagy kezdeményez. Az úton haladó figura lendületes tér­nyerésével kezdeményez, hi­szen ez sem csupán fizikai jár- kálás, hanem az alapvető cse­lekvésekbe torkolló gondolat offenzívájának szobrás2i rögzí­tése. Keresi Az alföld népé-nek önarcképét. E csoport monu­mentális emlékmű, tiszta és megfellebbezhetetlen erő su­gárzik a horpadásos talajon sziklásodé kucsmás pásztorok­ból. Ez a nagyvonalúan és egyetemesen hű átszellemült- ség ragyog Bartók képmásá­nak komplexitásában. A bil­lent fej rétegelt szemében át- izzik a zenévé dúsított alkotás­vágy, melynek alaphangja a nyak tuskógörcsében kezdődik, s lendületes átmenetekkel vá­lik szellemi kategóriává. ILYEN IZGALMAS ELŐZ­MÉNYEK után következett el az 1973-as esztendő Vigh Ta­más művészetében. Ez a pe­riódus is telített új szobrokkal. Jelenleg a Galambdúc békéjé­ről és Szinbád haláláról, a Ré­gész földet vallató diadaláról és a Ballada sorsábrázoló in­dulatáról elmélkedik az egye­di formák tiszteletet paran­csoló perfektségével. Nyoma sincs rutinnak és ismétlésnek, mely a művészet általános el­lensége, olyan ártalom, mely értéket rombol. Ezt a szobrá­szi betegséget fokozott elmé­lyüléssel és szívós munkával hessenti el Vigh Tamás, Permanens elmélyültsége és szobrászi felkészülése láttán felmerül a kérdés, vajon jól gazdálkodunk-e Vigh Tamás kivételes képességeivel. E he­lyen természetesen nincs mód a teljes válasz megfogalmazá­sára, de az máris bizonyos, hogy meg kell keresnünk azt a helyet és azt a pillanatot, ahol és amikor Vigh Tamás Életfá­ja, és az Alföld népe monu­mentális méretben fogja hir­detni szobrászatunik életerejét. Losonci Miklós Farkas Ádám kiállítása a Műcsarnokban Fővárosi színházi esték Válni sem érdemes Nyári premier a Városmajorban Ahogy bealkonyul, a sakko­zók a villanykörtéktől meg­világított padokra húzódnak, folytatódik a parti. A színpad előtti zsebkendőnyi kerthelyi­ségben az előadásra várók és az éppen arra sétálók körül­ülik az asztalokat. Csapolt sört mérnek, korsóban. Az em­beri méretű, családias hangu­latú nézőtérre deszkalépcsőn lehet feljutni. A zenekari ár­kot alacsonyra metszett élő­sövény választja el a közön­ségtől ... A századfordulón íródott francia vígjátékot mutattak be a Városmajori Színpadon az idei nyár közönségének, Válni sem érdemes címmel. Fordítója annak idején maga Paulay Ede volt, a Nemzeti Színházban játszották, Viz- váriné is szerepelt benne. Ideális környezetben került színre, 1973 nyarán. Behár György megzenésítette, Tqbi László simított a mesén, szö­vegen, s mindez jót tett a da­rabnak. Nem hiszem, hogy van néző, aki ne szórakozna jól az előadáson. A Városmajorban ismét ki­derül, hogy az anyóstól meg­szabadulni nem lehet. Az anyós: hozomány. Félreértés ne essék, nem rossz ember ő, igaz, kicsit bohém, kicsit min­denbe beleszól... No, persze, a Városmajorban az is — is­mét — kiderül, hogy a vétől megszabadulni nem lehet. Nem rossz ember ő, igaz, ze­neszerző, s így természetesen élhetetlen, mégis, hibája —ha ugyan annak lehet nevezni — csupán egy van, az, hogy: lé­tezik ... Mindez egy vígjáték keretei között. A. Bisson mester — a szerző — aztán úgy összeke­veri a helyzeteket, hogy las­san már néző legyen a talpán, aki kiigazodik. Az anyós azon­ban mindent világosan lát, csak azt nem, hogy miért nem méltányolják az ő fáradozá­sait ... Könnyed, jókedvű előadást rendezett Simon Zsuzsa. Re­mek lendülettel komédiázik — mindenekelőtt — Schubert Éva, az anyós, Mens áros Lász­ló, a nagybácsi tengerész­kapitány és Suka Sándor, a gyarmatáru-kereskedő szere­pében. Almást. Éva olyan szép első feleség, hogy egyszerűen nem értjük Henry Duval ze­neszerzőt, miért mindig az anyósával foglalkozik. Ezt Szombathy Gyula igaz szen­vedéllyel teszi. Második fele­ségét, Gabriellet. Mányai Zsu­zsa alakítja, sikeresen, miként Papp János a szerelmes, méla Viktort. Külön elismerést érdemel­nek Vágó Nelly pompás ru­hái. D. G. A Műcsarnok kamaratermé­ben nyílt meg Farkas Ádám szentendrei szobrászművész önálló kiállítása. A fiatal mű­vész munkásságát — tizen­nyolc szobrot, hat — a szob­rokhoz készült — színes vázla­tot és kilenc sokszorosított grafikát mutat be — Segesdi Gárdos Katalin (elvétele György szobrászművész mél­tatta. Mint olvasóink közül többen nyilván emlékeznek, Farkas Ádám alkotásait, szentendrei alkotóműhelyét márciusban a Tv-galéria is bemutatta. A nézők ezreiben keltettek tet­szést Farkas jellegzetes, egyé­ni hangvételű szobrai. Ismerkedés az óhazával Anyanyelvi tanfolyamok külföldön élő magyar gyerekeknek Az anyanyelvi konferencia védnöksége és a Magyarok Vi­lágszövetsége Sárospatak vá­ros Tanácsával közösen az idén rendezi meg második alkalom­mal az ősi Bodrog-parti is­kolavárosban az anyanyelvi tanfolyamat. Ezen a külföldön élő ma­gyar szülők gyermekei vesz­nek részt, több mint negyve­nen. Legtöbbjük az Egyesült Államokból érkezett, de jöttek vendégek Kanadából és Fran­ciaországból is. A középisko­lás diákok elsődlegesen a ma­gyar nyelvet gyakorolják, de a magyar irodalomról, történe­lemről is hallgatnak előadá­sokat, sőt énekórákat is tarta­nak részükre. Felkeresik Sá­rospatak történelmi nevezetes­ségeit, majd országjárással fe­jezik be óhazai tartózkodásu­kat. A tanfolyamot kedden nyitották meg. Fesztiválmeghívás A Huszonötödik Színházat meghívták az idei bordeaux-i nemzetközi színházi fesztivál­ra. A színház Szigeti Károly rendezésében, Gyurkó László Szerelmem Elektra című tragé­diájával vesz részt a fesztivá­lon. Most először: bábdarabok az avignoni fesztiválon ÚTRA KÉSZEN A BUDAPESTI SZÍNHÁZ Kivételes helyzetben van az Állami Bábszínház. Az idén nyáron az ilyenkor esedékes kéthetes szünetet sem tart­hatják meg, mert július 27-én már Avignon ban, az ottani nagy hírnevű fesztiválon lépnek fel, másik csoportjuk pedig augusztus 2-án bala­toni tumésorozatra indul. Az avignoni meghívás a budapesti társulat számára nagy megtiszteltetés, hiszen ez az első alkalom a feszti­vál életében, hogy bábdara­bokat is bemutatnak. A 31 tagú művészcsoport több mint 7,5 tonna díszlettel kel útra, hogy a távoli publikum­mal megismertesse Kodály Zoltán Háry Jánosának báb­változatát. Augusztus 4-ig összesen tíz előadást tarta­nak. Július 28-i műsoru­kon szerepel Bartók a Csodá­latos mandarin, Sztravinszkij Petruska, Beckett Jelenet szö­veg nélkül című műveinek adaptációja. Július 29-i elő­adásukon pedig Sztravinszkij Ligeti aventura című művét is láthatják a nézők. A színház másik csoportja augusztus 2-án balatoni tur­nésorozatra indul. Készülnek a prágai nemzetközi eszpe­rantó bábfesztiválra is. A kicsinyeknek készül a követ­kező évadban Hárs László új műve, amelynek ideiglenes címe „Hányat ütött az óra?”, s amely a kalandot ötvözi burleszk elemekkel. Finálé Hétfőn véget ért az idén tizenhatodik alkalommal meg­rendezett soproni ünnepi he­tek programja. A rendező bi­zottság összesítése szerint há­rom hét alatt csaknem száz­ezer hazai és külföldi vendég kereste fel Sopron városát. Prolongálva Az Iparművészeti Mú­zeumban megrendezett litván borostyánkiállítás a nagy ér­deklődésre való tekintettel július 20 helyett július 29-én zárul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom