Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-18 / 166. szám
1973. JÚLIUS 18., SZERDA rest HEGYEI kMÍvUíp VIT-egyenruha Kedden a Műszaki Egyetem színháztermében megkezdték a VIT-küldöttség ruháinak átadását. A 700 küldött egyenruháit a Május 1. Ruhagyár készítette. A férfiak sötétkék blézerhez szürke pantallót, fehér garbót, egy csíkos és.egy világoskék inget kapnak. A cipő sötétbarna. A lányok piros blézeréhez szürke szoknya, fehér garbó, piros-kék cipő és retikül a viselet. A forró napokon sokszínű, könnyű tryprint ruhát hordhatnak. Virágdíszben Szeged ünnepi díszben várja vendégeit a július 20-tól augusztus 20-ig tartó szabadtéri játékokra. A városszépítő előkészületekből kiveszi részét a lakosság is. A Városgazdálkodási Vállalat ugyanis ingyen petunia, begónia, tátika és egyéb más nyári virágtövet juttat azoknak, akik nem sajnálják a fáradozást s hajlandók házaik előtt az utcákon elültetni, gondozni. A város terein, parkjaiban, sétányain több mint 150 000 tő virág, köztük sok ezer rózsakülönlegesség pompázik. — Engedményes vásár — csak tagoknak. Harmadik esztendeje rendezi meg a sülysáp! fogyasztási szövetkezet, kizárólag csak tagjainak, a nyáreleji engedményes iparcikkvásárt. A hat napon át tartó akcióban idén három vegyescikkáruda és egy ruházati bolt vett részt. A szövetkezet tagjai 30 százalékos engedménnyel vásárolhattak. A vásár mérlege: 1 millió forintos forgalom. A vásárlók 323 ezer forintot takarítottak meg az akcióban való részvétellel. A pénz és a munkahely A Gödöllői Agrártudományi Egyetem szociológiai vizsgálatának tapasztalatai A termelőerők fejlődése, a tudományos-technikai forradalom, népgazdaságunk tervszerű, dinamikus fejlődése gyorsan változó és sokféle követelményt állít a dolgozó ember elé. Ez a változás olyan kérdéseket is érint, mint a munka, a család, a szükségleteknek megfelelő szakképzés. Ezeknek a problémáknak a sikeres megoldása egyrészt gazdasági, másrészt társadalmi, politikai kérdés. A gödöllői Agrártudományi Egyetem által végzett szociológiai vizsgálatok is részben ezeknek a kérdéseknek a tisztázását szolgálják. A munkaerő-vándorlás okai A termelőüzemek munkaerő-szükségletének változása, a szükséglet kielégítése, a képzett szakemberek biztosítása a termelés, a fejlesztés igényeinek megfelelően a felelős vezetőknek mindennapos gondja. A korszerű technológiák alkalmazásával párhuzamosan — akár az iparról, akár a mezőgazdaságról van szó — az ember szerepe a termelésben nemhogy csökkenne, hanem jelentős mértékben növekedni fog, a termelékenység növekedésének feltétele a gépeken kívül a jól szervezett munka és a jól képzett szakember. Az országos méretekben jelentkező, de az utóbbi időben némileg csökkenő munkaerő-vándorlás a vállalati munkáslétszám mennyiségi labilitásához vezetett. Ugyanakkor a termelékenység fokozására irányuló törekvések magas minőségi követelményeket állítanak a szakmunkások elé, ami nehezítette a szükséges szakképzett munkaerő stabilizálódását. E kettős feladat megoldása érdekében nagyon fontos, hogy az egyes vállalatok részletesen és a lehető legpontosabban tájékozódjanak a munkaerőgondok okairól és a jelentkező problémák megoldásának lehetőségeiről. Ha a munkáslétszám biztosításának, illetve lekötésének A Fővárosi Faipari és Kiállítás Kivitelező Vállalat sürgősen felvételre keres helyszíni és belső gyártási munkákra, továbbá belföldi és esetenkénti külföldi szerelési munkákra: ácsokat, lakatosokat, asztalosokat, faipari gépmunkásokat, valamint férfi és női segédmunkásokat Keresünk továbbá: MTK-Sakitosokat ét kőműveseket, éjjeliőröket Jelentkezés: a vállalat Munkaügyi osztályán, 8-tól 15 óráig. Budapest IX., Gyáli út 3/b. csak a mennyiségi problémáiról érdeklődnénk, akkor biztos, hogy nagyon sok vezető a szakemberek munkahelyi kötődésének elsődleges tényezőjeként a munkabér, a fizetés nagyságát, vagy növekedésének lehetőségét említené. „Másutt sem lesz jobb, de...“ A gödöllői Agrártudományi Egyetem leendő üzemszervező mérnökeinek közreműködésével 1971/72-ben a Herceghalmi Állami Gazdaságban végzett szociológiai vizsgálatok a többi között ennek a kérdésnek a tudományos igényességgel történő feltárását, magyarázatát tűzték ki célul. (A tapasztalatok összegezése a közelmúltban fejeződött be.) Már a vizsgálatokat megelőző elméleti kutatások is igazolták, hogy az a nézet, amely szerint a munkahely-változtatás indítéka legtöbbször a pénz — az emberi munka egyoldalú és ezért helytelen felfogásából következik. Véleményünk szerint a szakemberek munkahelyükhöz kötődésének két, általánosan is megjelölhető tényezője van. Az egyik — közvetett — tényező a munkabér; a másik — közvetlen tényező — a munka funkcionális tartalmával függ össze. Ehhez az utóbbihoz tartoznak többek között a termelés technikai, munkaszervezési, egészségügyi-higiéniai feltételei, a munka egyéni feltételei, olyanok, mint a szakember felkészültségének hasznosítási foka, a munkanap hossza, a vezetők és a beosztottak kapcsolata stb. E rövid és egyáltalán nem teljes felsorolásból is látszik, hogy egyes tényezők közvetlenül jelen vannak a munka folyamatában, amíg a munkabér — mint a munkahelyhez való kötődés egyik indítéka — nem tartozik a munka közvetlen tartalmához. Amikor a dolgozókat a munkahely-változtatás határozott, vagy lappangó szándékának okairól kérdeztük meg, gyakran hallottunk olyan véleményt, hogy „másutt sem lesz jobb, de 100—200 forinttal többet fizetnek”. Ezekből, az elsősorban mezőgazdasági dolgozók körében szerzett tapasztalatokból kitűnik, hogy ha ezen a régi munkahelyen „jobb” lenne, a mérsékelt fizetésemelkedés nem nagyon érné meg a munkahely-váLtoz- tatást. Csupán a pénz? Ha a pénzről beszélünk, nemcsak a munkabér nagyságáról esik szó. Fontos a kifizetés rendszeressége, szezona- litása is. A szociológiai vizsgálatok azt bizonyították, hogy a munkahely-változtatási döntés megérlelődéséhez sokkal több tényező járul hozzá, mint amennyit a már megszületett döntésben indokolásaként a megkérdezettek elmondtak. Az a szemlélet, amely szlrint a kilépésben az anyagi okok játsszák a legfontosabb, mondhatnám kizárólagos szerepet, ez a szemlélet tehát az embert és a munkáját úgy értelmezi, hogy rossz munkahelyi légkörben, rossz higiéniai és munkabiztonsági feltételek között, túlzott idegrendszeri és fizikai megterhelés mellett is képes hosszabb ideig károsodás nélkül dolgozni. Sőt, még arra is képes, hogy az elvárt mértékben kamatoztassa, növelje a termelékenységet... S mindezt csupán a magasabb munkabérért!? Ez az értelmezés azt a lehetetlen következtetést vonja maga után, miszerint a munka termelékenységének növekedését nagymértékben az határozza meg, hogy milyen mértékben képes a dolgozó elviselni az említett rossz munkahelyi feltételeket, a rossz emberi kapcsolatokat stb. (E szemlélet rendkívül káros nevelési hatását pedig pillanatnyilag szinte fel sem lehet mérni.) A szociológiai kutatások eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a szakemberek munkahelyhez való kötődését és a munka termelékenységének növekedését általában egyenlő mértékben motiválják a munkabér, a gépi felszereltség, a munka egészségügyi feltételei, a munkahely társadalmi viszonyai stb. Azok a dolgozók, akik a Herceghalmi Állami Gazdaságban határozott munkahely-változtatási szándékú kát kinyilvánították, elsősorban munkakörükkel, az egészségügyi feltételekkel, esetenként a szocialista elosztás elvének nem következetes alkalmazásával, a gépi felszereltséggel, a közvetlen munkahely társadalmi viszonyaival elégedetlenek, s emellett (!) úgy érzik, hogy a munkád júk nincs arányosan megfizetve. Nem véletlenül Nem véletlen, hogy éppen a herceghalmi gazdaság példáját elemeztük. Ez az a mezőgazdasági nagyüzem, amelyik Pest megye ismert munkaerőgondjai ellenére a kérdés sokoldalú gazdasági és szociológiai átgondolásával sikeresen biztosítani tudja a szakemberutánpótlást, s ehhez jelentős segítséget nyújthatnak az említett szociológiai vizsgálatok. Most már lassan mindenütt felismert törvényszerűség, hogy a vállalaton belüli felületes szociológiai szemlélet hibás közgazdasági gondolkodáshoz vezethet, a szociológiai tényezők elhanyagolása akadályozhatja a gazdálkodás, a termelés fejlesztését, mégpedig olyan mértékben, amilyen mértékben nő az ember szerepe a termelékenység fokozásában. Ez egyben példája annak is, ahogyan a társadalmi viszonyok visszahatnak a technológiai pontossággal szervezett vállalati gazdasági rendszerre. Kétségtelen, fontos, hogy a munkabér és a munkahely szerepét a szocialista vállalatok munkájában ne egymástól függetlenül, hanem egymással szoros összefüggésben vizsgáljuk. Ennek a szemléletnek a helyességét, a gazdálkodás gyakorlata szempontjából pedig a hasznosságát igazolták a Lengyelországban és a Szovjetunióban végzett hasonló kutatások is. Dr. Lakatos Gyula Nyitás: augusztusban Új bisztró és eszpresszó nyílik augusztusban Galgahévízen, a túrái ÁFÉSZ kezelésében. Most a helyiségek berendezése, s a hűtőpultok felszerelése van soron. Gárdos Katalin felvétele JEGYZET A kézfogás többet ér Ügy szokás — és szép szokás —, nogy a nyugdíj oa vonulóktól rögtönzött ünnepségen veszne«, búcsút a régi munkatársak. Szó ami szó, van helye ilyenkor a megnatott- ságnak. Hiszen olyan ember távozik a közösségből, aki negyven, negyvenöt éven át — gyakran ugyanazon a munkahelyen — dolgozott, jól ismert mindenkit, s őt is ismerte mindenki. De távozik, nem lesz többé velünk és közöttünk. Lehet, hogy be-beláto- gat majd hozzánk fehér ingben és vasalt nadrágban, mosolygósán és megelégedetten, pihenten. De ez már nem az a mindennapi találkozás. Ez már más. Az egymásra utaltság, az együvé tartozás kötelékei lazáobak lesznek... S tálán, ' mert a maradék tudják, érzik ezt, azért próbálják meghitté, emlékezetessé tenni a búcsút. Mindenki mond egy-egy kedves szót, megölelgeti a távozót, kezét szorongatja, s egy kicsit — bár nem mondja — sajnálja is. Mert valami véget ért. Es a nyugdíjba vonulóval együtt egy kicsit talán magát is sajnálja, hiszen az ő életéből is kilép egy kedvelt ember. Üj jön a helyébe, akit meg keil szokni, ismerni, s vajon tudja-e pótolni azt, aki elmegy? Elmegy, mert mennie kell. „Tartson meg bennünket emlékezetében s fogadja e kis ajándékot, amit a kollektíva nyújt át szeretettel, emlékeztesse ez is az együtt töltött hosszú évekre és ránk, akik tiszteltük, becsültük”. Szép gesztus az ajándékozás. Mert az ajándékot csupán az emlékeztetés eszközéül szánják. Ajándékot kap a távozó a közvetlen kollégáktól, a brigádtól, s egész műhelytől, a szakszervezettől, esetleg valamelyik társadalmi szervtől. & — nem is ritkán — az első számú vezetőtől. Ö is elküldi a maga ajándékát. Az a baj, hogy küldi. Menynyivel emberibb lenne, ha maga is megjelenne a Ids ünnepségen, megszorítaná a táMARABU IX. típusú, üzemképes KAZÁNT könyvjóváírással vagy térítés ellenében ÁTVESZÜNK Botanikai Kutató Intézet gazdasági osztálya Vácrátót. vozó kezét s mondana néhány keresetlen szót. Például ezt: köszönöm, Jani bácsi, mindannyiunk nevében köszönöm ezt a negyven évet És az órát — az ajándékot — csak úgy mellékesen adná oda. Nem a negyven év jutalmaként, mert egy óra nem lehet negyven év jutalma. Csak jelképe a tiszteletnek. Csak eszköze az emlékezésnek. Ám á kézfogás se jutalom'! Nem is kötelesség. Egyszerűen; emberi gesztus. Becsületemre mondom: ez a búcsúkézfogás többet ér és emlékezetesebb a távozónak, mint az óra. Csala László Terítéken a magányos vadkan A Zalaegerszeg melletti egervári erdőben több ízben láttak egy magányos vadkant, de nagyságáról csak a lehengerelt gabonából és a megdézsmált kukoricából tudtak következtetni. A hét végén azonban puskavégre került a vetések dézsmálója. Mérlegeléskor nagy volt a meglepetés: a vadkan 200 kilót nyomott. Dr. Götli István, az egyik zalaegerszegi vadásztársaság tagja lőtte le. A hatalmas vadkant a MAVAD zalaegerszegi telepére szállították. NAGYKÁTAI LAKOSOK! Szemüvegreceptek beváltása az ÖFOTÉRT megbízásából AZ EGÉS^SÉRHAZBAN LEVŐ ÁFÉSZ-BÜFÉBEN Nagykáta, Vasút u. A RÁCKEVEI DUNA-PARTON (A HÍDFŐNÉL), AZ ÁFÉSZ BUNGALOW-TELEPÉN SZÁLLÁS KEMPINGÁRON, EGÉSZ NAPI ELLÁTÁS A FEKETE HOLLÓBAN, RÁCKEVÉN. Finn rendszerű szaunázás, fürdési, strandolási, csónakázási, horgászási lehetőség. KIS-DUNAMENTI ÁFÉSZ Kiskunlacháza
