Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-15 / 164. szám
nar MECfBI vJCírlap 1973. JŰLIUS 15., VASÁRNAP Pat L <lásoh meauei baranaolaáoi 78. — BUDAJENO-TELKI A históriai osztódások kapcsolódások hosszú sora után Budajenő és Telki szomszéd községeket 1966-ban közös igazgatási egységbe foglalták, a tanácsháza a nagyobb, közel ezres lélekszámú Budajenőn kapott helyet. Különös módon az ez idő szerint mintegy negyedfélszáz lakosú, tehát népessége szerint felénél is kisebb Telki a történelem annáleszeiben nemcsak többet és változatosabban szerepel Buda-jenőnél, hanem első okleveles említése: TELEQUI kétszáz évnél is régebbi, 1198-ból való, mint a KYSIENOUW nevezettel 1408-ban feljegyzett Budajenőé. Ez természetesen korántsem mutatja azt, hogy a két település közül melyiket szállották meg előbb a korai ősök. Annyit mindenesetre számon tart a régészet tudománya, hogy Budajenő határában állatalakos, díszes szkíta tegezdíszt vetett ki a föld, s hogy a község délkeleti részénél nagy kiterjedésű római kolónia nyomait észlelték. S az is bizonyos, hogy a községtől észekkeletre, a temető feletti dombon roskadozó öregtemplom, valójában temetőkápolna, belső sekrestyeajtaja fölötti négyszögben foglalt, két kalpa- gos „donator”-t, adományozót ábrázoló kődombormű románkori eredetű. A párhuzamok és ellentétek kiélezésére hadd vessünk össze még néhány hajdankori adatot. Budajenő, a XV. század elejéről származó okirati feljegyzés ellenére, a tatárjárás előtti időknek egyik legrégibb hazai települése volt. Neve az ódon írásmódból kiolvasható KISJENÖből 1499-ben BO- ROSJENŐre változott, majd a törökdúlás után, Telki község pusztájaként, PUSZTAJENÖ lett belőle. Ez idő alatt, sőt ezt követőleg is Telki apátságáért, illetve a vele járó domíniumokért heves harcok folytak a püspökök, főpapok s a királyi kegyenc főurak között. Egetverő perpatvarok viharzottak a kicsiny Telki apátsága körül, többek között olyan jeles vagy hírhedett személyiségek viselték kegyurasági tisztét, mint Sándor raguzai szerzetes, Mátyás királynak, az albán szabadsághőshöz, Szkander béghez küldött követe, majd a hatesztendős korában esztergomi érsekké kinevezett olasz Estei Hippolit, aki 14 éves fővel bíbomoki kalapot nyert,, s később telki kegyuraságán kívül inkább fényűzéséről, irodalom- és művészétpártolásáról, s arról lett nevezetes, hogy arcképét Tiziano magyar díszruhában festette meg, Mikszáth Kálmán pedig: Kis prímás címen kedvesen kalandos regényt írt róla. A XVI. század törökdúlásá- ban Budajenő is, Telki is elpusztult. A budai hegyvidék nyugati oldaláról szelíden alálejtő Budajenő és Telki lombos fákkal szegélyezett, tiszta utcái helyezett új szálhúzó egységben 8 fővel szaporodott, de szaporodott volna további százzal is — a termékek évi értébe pedig vagy 125 millió forinttal —, ha a tervezett fejlesztés sajnálatos módon meg nem hiúsult volna. Megfigyelés alatt: egyetlen idegsejt Kutatók műszercsoport-konstrukciója Korszerű, komfortos házak sora Budajenőn. A szerző felvétele ma ízléssel épített, csinos, korszerű, komfortos házak sorai között húzódnak el. A két kis községről nem lerí, hanem lemosolyog az utóbbi években különösen megfényesedő élet. Nem kétséges, hogy a fel- emelkedés határpontja 1970. január 1., amikor a helyi mgtsz beolvadt a már korábban egyesített perbáli és toki Egyetértés Termelőszövetkezetbe, s az összefogás mindegyik község gazdasági lehetőségeit megsokszorozta. A három — illetve: négy — községre kiterjedő Egyetértés Mgtsz változatos ágazatai: szántóföldi növény- és szőlő-gyümölcstermesztés, állattenyésztés, traktor-, gépkocsi-, lakatos-, textil- és húsüzem, autó- és agroszerviz, építő- és építőszakipari részleg, lófogat, háztáji gazdálkodás — érthetővé teszik, hogy gondos gazdálkodással, 5000 katasztrális holdat meghaladó közös és háztáji területükön az 1972. évi zárszámadás szerint 100 millió forintot kitevő árbevételhez jutottak. Az Egyetértés Tsz Budajenőn létesített szakipari részlegei asztalos-, festő-, víz-, gáz-, villanyszerelő munkákkal foglalkoznak, üzemeikben korszerű gépek működnek, műszak végeztével a dolgozóknak hideg-meleg vizes fürdőzuhanyozó áll rendelkezésére. Múlt évi termelésük értéke ötödfél millió forint volt, s külön megjegyeztem ezt az adatot: a 30 főnyi munkásgárdához két adminisztratív személy tartozik: a függetlenített vezető és a gépírónő. így is lehet. A Hungária Műanyagipari Ktsz Telkiben működő üzemegysége — amely Elistir, Tirol, Plexi és egyéb alapanyagokból különféle műanyagipari termékeket állít elő a MOM, a Videoton, az Orion és más vállalatok részére, 1972-ben 28 dolgozóval 5 millió forint értékű árut termelt. A munkás- létszám a májusban üzembe AZ ÉVIG VILLAMOS KISGÉPGYÁM FELVÉTELRE KERES 16,éven felüli nőket és 18 éven felüli férfiakat. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a gyár munkaügyi osztályán, Cegléd, Külsőtörteli út 12. Néhány mozzanattal szeretném még érzékeltetni a két testvérközségben végbement korszakfordító változásokat. Ugyan ki gondolt volna egy-két évtizede arra, hogy például Telki valamikor üresen álló, műveletlen területrészén közművesített, villanyvi- lágításos, utakkal átszelt, jó- vízű 'kúttá! ellátott, fásított ví- kendövezet épül... ? Pedig az 1971-ben felparcellázott ugaron sorra épültek-épülnek a kedves-szép nyaraló-lakok, s még azt is hozzá kell tenni: a tereprendezés, villanyhálózatépítés oroszlánrészét társadalmi munkában végezték el. A kulturális élet feldúsu- lása ugyan itt sincsen megfelelő arányban az anyagi javak szaporodásával, a jólét növekedésével, a két község művelődési munkájának statisztikájából kibogarászhatunk reményt- Tceltő tételeket is. 1971-hez képest például Budajenőn két és félszeresére, Telkin duplájára növekedett az alkalmi ünnepségek és azok részvevőinek száma. Ami pedig más módon elgondolkoztató: Budajenő közel kétezer kötetes községi könyvtárában 1971 és 1972 között megháromszorozódott az olvasók tábora és másfélszeresre szaporodott az olvasott kötetek mennyisége. Telki komoly költséggel felfrissített, szaporított könyvtárának forgalma viszont az utolsó két évben megmerevedett — itt még lenne tennivaló. Mégpedig fontos tennivaló. mert a betű fényei világítják meg a munka értelmét, és nemes örömökkel ragyogják be egymást követő napjaink: életünk pályáját. Békés István A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai intézetének kutatói kidolgoztak egy új eljárást és megkonstruálták azt a műszercsoportot, amellyel megfigyelhetik és képernyőre vetíthetik az egyetlen idegsejt működését. A cél érdekében összefogott orvosok, kibernetikusok, biológusok és elektromérnökök valóságos új iskola megteremtői lettek. Példájukra a pécsi és a budapesti orvostudományi egyetemen és más kutatóintézetekben is megkezdték az egyetlen sejt vizsgálatát. Ehhez a munkához a bonyolult berendezéseket Tihanyban állítják elő. A műszercsoport tagjai egyrészt kaphatók, más részük azonban speciális tihanyi konstrukció. Oszcilloszkóphoz különleges japán magnetofon kapcsolódik, majd egy olyan erősítő, amely az idegsejt működésének jeleit felerősíti, sorrendben jeltároló majd pedig jelátalakító következik, amelyhez képernyő kapcsolódik. A képernyőn kísérhetik szemmel a kutatók a bonyolult folyamatot. Eszperantó finálé Szombaton bezárta kapuit Gyulán a XI. eszperantó nyári egyetem. A városi tanács dísztermében megrendezett záró- ünnepségen elmondták, hogy 12 ország 200-nál több eszpe- rantistája töltött egy hetet az alföldi fürdővárosban, s hallgatta az egyetem előadásait. A XII. eszperantó nyári egyetemre — amelyet 1974 júliusában rendeznek Gyulán — már most sokan jelehtették érkezésüket. Kis matematikusok Magyarország nyolctagúmat tematikus-csapata második helyen végzett a Moszkvában megtartott nemzetközi matematikai diákolimpián, amelyet 15. alkalommal rendeztek meg. A magyar középiskolások közül első díjat nyert Kollár János, másodikat Pály Péter Pál és Kiss Emil. öten harmadik díjat kaptak. A 15. középiskolás matematikai olimpia nem hivatalos pontversenyének győztese a Szovjetunió lett, amely az öt első díj közül hármat szerzett még. A szovjet csapat összesen 254 pontot gyűjtött, a magyarok pontszáma 215. A harmadik helyen az NDK középiskolásai végeztek 188 ponttal. ÉRTEKEZLET „Minden városból évenkint három öreg és tapasztalt polgár gyűlt össze, hogy a sziget közös ügyeiről tanácskozzanak.” (Morus Tamás: Utópia) Baross István, Pomáz tanácselnöke teleírt határidőnaplóból egykedvűen sorolja: — Vízügyi tervtárgyalás, tanácskozás a Pest megyei Tervező Irodában, megbeszélés az állami tulajdonba vett ingatlanok rendezéséről, értekezlet az elektromosokkal, holnap munkaértekezlet a tanácsi dolgozókkal a szakigazgatásról, a különböző testületek munkájáról, megbeszélés a gyermek- konyha tervmódosításáról, aztán sportegyesületi értekezlet, tanácskozás az iskolák igazgatóival a jövő tanév személyi, tárgyi problémáiról.., Egy hét, jobban mondva — mióta a szabad szombátot bevezették a tanácson is — öt nap, értekezletekben elmesélve. ■ — Nem sok ennyi tanácskozás, megbeszélés? — Az emberek elvárják, hogy ott legyek mindenütt. A gyermekrajzkiáUítás megnyitó beszédét mondjam én, a kertbarátok vitaindítóját tartsam én, satöbbi. Ha nem tudok időt szakítani rá, nem megyek, de általában igyekszem ott lenni... Tulajdonképpen megtiszteltetés ... Sok az értekezlet. Azt is megmondom — véleményem szerint —, miért. Egy telefonállomást kérünk az új orvosnak. Nem nagy ügy. Mégsem elegendő egy levél. Egy telefon sem. Megbeszélést tartunk. Megfelelő hatást kell gyakorolni, köríteni a kérdést, azt, amit egy telefonnal lehetne elintézni. Hogy érezzék az illetékesek, mennyire szükséges a mi orvosunknak a telefon. Ha levelet írunk, besorolják 1974-re, ha leülünk velük tárgyalni, két hét múlva szerelik. Nézze, nyolc éve csinálom ezt a munkát... íróasztal mellől semmit sem lehet elintézni. Kapcsolatok kellenek, ismeretségeket pedig értekezletek al- al'kalmával szerez az ember. — Milyen egy jó értekezlet? — Amelyik operatíven viszi előre a fejlesztési témákat. Összegezi az eddig elért eredményeket, meghatározza a közeljövő feladatait. A feladatok — melyeket a két-három órás tanácskozások után szűrnek le és jegyzőkönyveznek — sokszor egyeznek azzal, amit a piacon, az üzletben mondanak egymásnak az emberek. Amiről döntenek, arról tulajdonképpen néhány tisztségviselő dönt, akik valóban értik a dolgukat, de legalábbis tudják, melyik a legsürgősebb teendő, amire a pénzt költik, hiszen a község gondjait ők látják egészében, s ők ismerik pontosan lehetőségeiket is. A tanácselnöknek egy héten átlag öt értekezlete van, naponta 20—25 gépelt jelentést olvas el a cigány lakosság helyzetéről, az óvoda létesítéséről, és Sz. egyéni panaszáról... Tettlegesség válás után Az elsőfokú itéiet: pénzbüntetés A közelmúltban tárgyalta a nagykőrösi városi bíróság D. A. könyvelő ügyét. p. A. ököllel megütötte volt feleségét, a karját csavargatta, a nyakát ragadta meg és szorongatta. A cselekmény napján felvett orvosi látlelet szerint az asszony az arcán, az orrán és a nyakán, a szemén és balkezén szenvedett sérüléseket. A bántalmazás, az ugyanazon napon lezajlott válóper sajátos folytatása volt. Miután a polgári peres tanács a házasfelek válását kimondta, D. A. édesanyját személy- gépkocsiján nagykőrösi lakására vitte, majd az egyik tanút Ceglédre szállította. Kora délután visszaérkezett Nagykőrösre és bement a lakásba, amely házasságuk idején közös volt, de amelynek egyik kulcsát megtartotta. Az asszony eközben egy szomszédos lakásban tartózkodott, és amikor meglátta volt férjét, ő is átment. Szóváltás következett. D. A. szerint őt illető iratokat követelt a feleségétől, rángatni kezdte az asszony kezében levő kézi— Mostanában jól állok... — nézi a naptárt Molnár István, az MSZMP Vác Városi Bizottságának titkára. — Az utóbbi hetekben csak három értekezlet jutott az öt napra. Vb-ülés, titkári, pártbizottsági ülés, munkaértekezlet, van, amelyik fél napot, van, amelyik csak egy délelőttöt vesz igénybe. Egyes témák tárgyalásakor sok időt lehetne megtakarítani. Másfelől viszont az értekezletek célja is az időmegtakarítás. Mindenkivel kü- lön-külön leülni egyazon ügyben, vagy leveleket irogatni?.. Egyszerűbb összehívni egy tanácskozást. Nálunk sikerült elérni azt, hogy az üléseken csak azok vesznek részt, akik illetékesek is a témában, hozzászólásukkal gazdagíthatják tapasztalatainkat. Az értekezletek fő célja: az információk cseréje. — Melyik a jó értekezlet? — Amelyik nem túl hosszú, s amelyiknél nem érzi mindenki kötelességének a felszólalást. — S melyik az eredményes értekezlet ? — Amelyik után két hónap múlva látja az ember a változást. Van ilyen is ... De általában sokszor vissza kell térni egy-egy témára, míg foganatja lesz... táskát, elszakította. Ezután következtek a tettlegességek. Az elsőfokú tárgyaláson D. A. azt állítota, hogy a ma- gánvádas feljelentésben megadott időpontban nem is volt a helyszínen. A szomszédok azonban vallottak: hallották a veszekedés zaját. A bíróság a sérülések leleteit is bizonyítéknak nyilvánította. Az elsőfokú bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott gondoskodik 12 éves gyermeke tartásáról. Bűnösnek, könnyű testi sértés vétségében mondotta ki, és 2500 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet indoklása annak a reményét hangsúlyozza, hogy a nagyobb összegű pénzbüntetés a vádlottat visszatartja újabb bűncselekmények elkövetésétől. Arra is neveli, hogy nem ragadtathatja magát ezután volt felesége bántalmazására. Az elsőfokú ítélet nem jogerős. Az ügy fellebbezés folytán, rövidesen a Pest megyei Bíróság elé kerül. P. V. Sok függ az értekezlet leikétől, a jelentéstől. — Mi jellemzi a jó jelentést? — kérdezem Furák Jánostól, a Dunai Cement- és Mészmű pártbizottságának titkárától. — Reális alapról induljon ki, mindent le kell benne írni, az adott témát ismerni kell, ne legyen pesszimista, ne legyen lakkozva. Szerencsére még nem utasították el egyetlen jelentésemet sem. Először vázlatot csinálok, néhány pontban fölírom, mit akarok kifejteni. Általános bevezetővel kezdem, aztán jön, hogy „ennek szellemében”, és rátérek a konkrét dolgokra. A befejezés az ösz- szegezésé, a feladatmeghatározásé. Százhalombatta város két hatalmas iparműjének szállásait tekintik meg a tanácskozás részvevői. Sietnek. Megegyeznek — sokat javult a helyzet a legutóbbi tanácskozás óta. Felújították az épületeket, az üzemi ftmyhát, kultúrház épült és orvosi rendelő. Elégedettek. Bár vannak még próbáéinak. Rossz gz ellátás, pisz- lj;pS0áy>Ql|, udvariatlanok a kiszolgálok, zsúfoltak az öltözők, kevés a vacsora. A dolgozók mondanák még. Az aktívaülés elnöke azonban minduntalan az órájára néz, közbevág, hogy „mindenkit meghallgatunk’’, egyre szigorúbb a hangja, hozzáteszi : „röviden, elvtársak, röviden ...” Elégedetten megnyugszik, mikor a „nincs több hozzászóló, elvtársak?’’ kérdésére már egy kéz sem emelkedik a magasba. Sokat javult a helyzet a legutóbbi tanácskozás óta. Valóban. Nem áznak be a falak a munkásszállásokon, nem az árok szélén isszák a munkások a sört, a bort. így kellene ennek lennie tanácskozások nélkül is. Vác város egyik legnagyobb üzeme, a Híradástechnikai Anyagok Gyára. Kihelyezett értekezlet az üzemi demokráciáról. Meghívottak a gyár dolgozói is. F. szocialista brigádvezető hozzászólása: — Az értékelést véve alapul, óriási a fejlődés a szocialista brigádmozgalomban. Ilyen formában az értékelést megejteni jó volt, jóleső érzés nekünk, hogy figyelnek minket. Kellően érzékelhető az is, hogyan vonták be a brigádokat az üzemi demokráciába ... Élesek a problémák, de fogunk rajtuk segíteni. Látjuk a tennivalót __ Ke zében remeg a papir. Részlet a beszámolóból: „A termelési tanácskozásoknak közvetlen a termelésre való irányultságát nagyban segítette az, hogy kezdtek kibontakozni az üzemi demokrácia egyéb fórumai. így a bér- és egyéb problémák egyre inkább azokra tevődtek át. Dolgozói oldalról kezd kialakulni a termelési tanácskozások egy új vonása, a termelésben való részvétel önkritikus szemlélete. Igaz, még nagyon szórványosan jelentkezik...” A riport nem általában a tanácskozások ellen íródott. Csak a felesleges értekezletek ellen, melyek elhalványítják az indokolt ülések fontosságát. Tamás Ervin
