Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-14 / 163. szám
1S73. JULIUS 14., SZOMBAT ✓£5T VECr El kJCsHap 3 Megalakult a szovjet—magyar szilárdtestfizikai vegyes bizottság Július 4. és 13. között Budapesten megtartotta alakuló ülését a szovjet—magyar szilárdtestfizikai vegyes bizottság. A testület feladata a közös szilárdtestfizikai kutatások megszervezése és koordinálása. Az ülésen kidolgozták a bízott - az 1973—75. évi közös kutatások munkatervét. Az erről szóló jegyzőkönyvet pénteken az Akadémia elnöki tanácstermében Pál Lé- nárd akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének igazgatója, a vegyes bizottság magyar elnöke, és A. Sz. Borovik-Romanov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, Sz. I. Vavilov fizikai problémák intézetének igazgatóhelyettese, a vegyes bizottság szovjet elnökhelyettese írta alá. Gazdasági sikerek A MUNKAVERSENY nagy hajtóerő. E mozgalom lehetővé teszi, hogy a dolgozók alkotókedve felszabaduljon, kezdeményezőkészségük nőjjön, többet tegyenek a kötelezőnél. A munkaverseny tehát nemcsak gazdasági sikereket eredményez — nagyobb termelékenységet, hatékonyságot, nyereséget — hanem emberi értékeket is felszínre hoz: akarást, közösségi érzést, munkaszeretetei, tenni tudást. A mozgalom is hozzásegítheti a dolgozókat, hogy sose érezzék tőlük idegennek a munkát. Nézzük, az elmélet hogyan valósul meg a gyakorlatban? Példáinkat a Telefongyár bugyi gyáregységéből hoztuk. Itt a követelmények fokozása a legfontosabb feladati ne legyenek általánosak a vállalások, ne olyanra ajánlkozzanak a dolgozók, ami egyébként is munkaköri kötelességük, hanem a verseny többletet adjon a munkásnak és a vállalatnak egyaránt. Megállapítható, hogy a szocialista brigádok idén konkrétabb vállalásokat tettek. Bizonyára hozzájárult ehhez a tavalyi értékelési rendszer is: konkrétan elemezték a teljesítményeket. TAVALY PONTOZTAK. Ilyen volt például a műanyagüzem Haladás brigádjának értékelése : munkaintenzitás 107,3, programszerűség 100, minőségjavítás 2,5 százalék, szerszám és állóeszközzel való bánásmód — kármentes. A százalékokat pontokra számították át, hozzáadták a munkafegyelemért, műhelyrendért, a társadalmi munkáért járó pontokat, s az összpont- szám 48 lett. Ezzel elérték a bronz fokozatot, s 3500 forint pénzjutalmat kaptak. Idén a pontozásos értékelést abbahagyják, mert az túlságosan merev, a rideg számokkal a teljesítmények pontosan nem mérlegelhetők, s az összevetés is gyakran nehézkes, igazságtalan. Ám a konkrétságra törő pontozás is hozzásegíthette a versenyben részt vevő kollektívákat annak felismeréséhez, hogy nem lehet a levegőbe beszélni, a követelmények adottak. A következő kérdés: milyenek a gyári munkaverseny követelményei? A szinteket meghatározták, a szakszervezeti bizalmitól a gyáregységvezetőig minden érdekelt feladatát konkrétan meghatározták. A művezetők írják elő, hogy a brigádnak a hónapban mit kell teljesítenie. Nem éves szintűek tehát a vállalások. A brigádok különböző teljesítmények elérését ajánlják fel, s minél előkelőbb címre pályáznak, annál nagyobbak a követelmények. A művezető ennek megfelelően emeli a mércét. E követelményrendszer racionális, kedvez a gyárnak, mindig a legfontosabb feladatokra irányíthatók a versenyzők. Egy csendes kérdést azért felteszünk: nem Bánáti Gézáné, Biatorbágy Kevés olyan megyei és budai járási esemény volt az elmúlt hónapokban, ahol Bánáti Gézánéval, Biatorbágy, Budaörs és Páty országgyűlési képviselőjével ne találkoztam volna. Hogy csak — a legközvetlenebb múltból — két példát említsek; egyik előadója volt az érdi úgynevezett kis VIT-nek, („Megható élményem volt látni a több száz jókedvű és mégis nagyon fegyelmezett fiatalt, közöttük lenni. Megtiszteltetésnek vettem a meghívást..és a Pest megyi Tanács ülésének szünetében dr. Bánfalvy Barnabásnak, a tanács tervosztálya vezetőjének tolmácsolta körzete, jelen esetben elsősorban Páty gondjait, („Többnyire pénzről lévén szó, nem egyszerű kérAz országgyűlési képviselő nyáron, ülésszakszünetben — emberi értékek hiányzik így a mozgalomból a munkások kezdeményezése? A MÁSIK SÚLYPONTI KÉRDÉS: az értékelés. Hogyan történik ez most a Telefongyár bugyi gyáregységében. Elöljáróban a pontozást elemeztük, a vállalások konkrétságának bizonyítására. Leírtuk, hogy a pontok nem mutatták ki a valóságos teljesítményeket. Ha a kollektívának nem ment a termelés, mozilátogatásokat szerveztek, s a kulturális plusz pontokkal utolérték a másik jól dolgozó brigádot. Ma: nem egymáshoz, hanem a kollektíva önfejlődéséhez viszonyítanak. Az értékelő kérdés egyszerűen így hangzik: mennyit fejlődött a brigád? Ezért előfordulhat, hogy a kollektíva a szocialista címet sem tartja meg, újra meg kell küzdenie e címért. Az önfejlődés vizsgálata azért is fontos a gyárban, mert negyvenezer alkatrészes híradástechnikai berendezések készítése nehezebb, s ezért a fejlődés jellemzőit kell kutatni. Másik sajátossága az idei értékelésnek: míg tavaly a szakszervezet kérte a gazdasági vezetők véleményét, most a gazdasági vezetők összegezik az eredményeket. A mai mechanizmus szerint a művezető javasol — a legjobban ismeri a brigádot —, s a párt- és társadalmi szervek előtt neki kell véleményét megvédenie. E módszerben is van racionális elem: az értékel, aki a feladatot meghatározta. Csendes kérdésünk azonban most sem maradhat el: nem kerül ily módon túlsúlyba a gyári érdek, nem szenved csorbát az objektivitás, nem kerülnek a versenyzők a mozgalmon kívül? A LEGTÖBB HELYEN nem használják ki a — munkaverseny kollektív formája mellett — az egyéni vetélkedésben rejlő értékeket. Van-e egyéni verseny a Telefongyár bugyi gyáregységében? Néhány éve a szakszervezet próbálkozott, hogy pályázat útján döntse el a „kiváló dolgozó” cím odaítélését. Ez nem sikerült, mert nem tudtak olyan mércét állítani, hogy reális legyen a verseny. Pedig érdemes lenne az egyéni verseny módszerein gondolkodni, hiszen ez a brigádversenyt is megmozgathatná, s a mozgalmat új elemekkel gazdagítaná. A Telefongyár bugyi gyáregységében 11 szocialista brigád vesz részt a munkaversenyben. Évente 58 és fél ezer forintot osztanak szét a legjobbak között. A kollektívák gazdasági feladataik mellett teljesítik tanulási, kulturális, életmódbeli vállalásaikat is — bár e területen a mércék még bizonytalanabbak. Pedig érdemes minden feladatot egyformán hangsúlyozni, mert a mozgalom csak így eredményez gazdasági sikereket és emberi értékeket egyaránt. F. P. dések ezek, mégis azt tapasztalom, hogy a mi gondjainkban őszintén osztoznak mindazok, akikhez segítségért, eset- j leg csak tanácsért fordulok”.) Gyakran szól a kapucsengő S mindezek előtt az ország- gyűlés ülésszaka, az ország- gyűlés kulturális bizottságának ülése, („Mindegyik bizottsági ülésen részt veszek, nagyon érdekelnek az ott felvetett témák. Már az elhangzó, mag as színvonalú vitákból is rengeteget lehet tanulni.”), még előbb a békehónap járási és községi eseményei, aztán a választások, a jelölőgyűlések, réteggyűlések, nagygyűlések, a felszabadulási községi ünnepség, („Gyakran felkérnek előadónak. Egy-egy ünnepi beszéd összeállítása számomra jelentős feladat, mert azt szeretném, ha hallgatóimnak mondanék is valamit, újat, sajátosat, azt szeretném, ha egy- egy eseményt, jelenséget új, eddig kevésbé ismert szemszögből tudnék megvilágítani. Felkészüléseim sokszor belenyúlnak az éjszakába...”). És akkor még mindez a képviselő munkájának csak egyik része, mert ott vannak a fogadónapok és a napi ügyek, mert a képviselő azért van, hogy képviselje körzete, a közösségek, a község és nagyon gyakran az egyének érdekeit, problémáit, („Ügy érzem, hogy a bizalom jele: a legkülönbözőbb problémákkal keresnek fel, szól a kapucsengő vasárnap reggel hétkor és szombaton este kilenckor.”). Elfárad-e a képviselő? A család? A gyermek, a férj, ‘ a háztartás, bevásárlás, főzés.' takarítás? Ez nem munka, mert erről rendszerint meg szoktunk feledkezni... Ha történetesen pedagógus a képviselő, akkor rendben van, a pedagógusnak ott a nyári két hónap szünidő... Bánáti Gézáné tanár Biator- bágyon. („Amióta képviselőnek megválasztottak, az idei, a harmadik nyár lesz az első, amikor talán egy hétre el tudunk utazni valahová. Amikor megválasztottak képviselőnek, úgy gondoltam: az első év lesz a legnehezebb, a második már könnyebb és a harmadik még könnyebb. Az első évnél nem tévedtem, nehéz volt a második év is, s csöppet sem könnyű a harmadik sem. A képviselői munka olyan, hogy bizonyos fokig bele kell, s bele lehet tanulni, de megtanulni igazán sohasem lehet, hiszen minden nappal újabb és újabb, eddig ismeretlen problémák jönnek.”) Az évszakok és a munka A biatorbágyi 2. számú iskola porladó falai, („A megyei tanács a felújításra 450 ezer forintot adott. Hogy ez mit jelent a községnek, jelzi: Biatorbágy egész évi községfej- lesztésje fordítható pénze 400 ezer forint,,), az, hogy Pátyon nincs szolgáltatóház, mi több, nincs fodrász, borbély, („Szeretnénk egy szerény szolgáltatóházat. Az érdi Szolgáltató KTSZ és a pátyi Petőfi Tsz anyagilag hozzájárulna, némi megyei támogatás kellene,,), a budaörsiek vízgondja („A panaszoslevelet 289-en írták alá. A járási pártbizottsághoz és a járási hivatalhoz fordultam. Éppen a napokban értesültem arról, hogy elrendelték, a budaörsi vállalatok csökkentsék vízfelhasználásukat, így több jut a lakosságnak”), mindezek — és a többi — gondok igazán nem függnek össze a naptárral, az évszakokkal, intézkedni, dolgozni kell megoldásuk érdekében akkor is, ha — nyár van. Annyi idő talán jut, anrfyi időt szakítani lehet és kell, hogy belelapozzon a képviselő a tavalyi, gyönyörű szovjet- unióbeli út emlékeit őrző albumba („Egy magyar képviselőcsoport tagjaként vettem részt az úton, s azóta is arra gondolok, hogyan tudnánk egyszer férjemmel és kisfiámmal ismét visszatérni azokra a meseszép tájakra, városokba”), s talán annyi idő is jut, hogy áttekintse a képviselő az elmúlt két és fél év erédményeit, munkáját. („Az elkövetkező hetek-hónapok, a tervek foglalkoztatnak. Legközelebb egyhetes karnagyi továbbképzésen veszek részt Pécelen, utána Budaörsön tartunk fogadónapot, együtt dr. Békési Lászlóval, a Pest megyei Tanács általános elnök- helyettesével, Budaörs megyei tanácstagjaival. Nagyon eredményesek az ilyen közös fogadónapok, részt vesznek ezen a község párt- és tanácsi vezetői is, s nagyon sok kérés, gond ott helyben, azonnal elintéződik. Ugyanilyen formában tartjuk meg a fogadónapot Biatorbágyon és Pátyon is, most, nyáron. A községekben lévő üzemeket, gazdaságokat jórészt már ismerem, ez az ismerkedés, újra-, ismerkedés tovább folytatódik. Minden községben legalább egy üzembe el akarok — és el is fogok — jutni, most, a nyáron. S talán egy hétre az idén el tudunk menni valahová nyaralni is, jó lenne a hegyek között, a Mátrában eltölteni egy hetet.”) Megbecsülés a választópolgárnak Ősrégi kérdés: léteznek-e úgynevezett kis és nagy ügyek? A válasz is ősrégi: az egyének, bizonyos kisebb közösségek számára a kis ügy is fontos. A pátyi szolgáltatóház problémája mellett mellékesnek tűnik az, hogy kapható-e Zacskós 'fej á községben, de,: hogy kapható, vagy nem — nem mindegy. („A biatorbá- gyiak kérték, ha lehet, tegyem szóvá az ÁFÉSZ vezetőinél. Nos, megjelent az üzletekben. Igenám, de Páty sem mostoha! Nem is az, az ő kérésük is teljesült. De a szállított mennyiség kevés, többet kérnek ...”) Bánáti Gézáné ének—történelem szakos tanár, zeneszerető ember, tizenöt évig zenét is tanított. Miként ismerkedett meg a váci Musica Humana zenekarral, hol, hányszor hallotta játszani őket, a Nemzeti Múzeum előcsarnokában, vagy Vác valamelyik ünnepén? („A váci zeneiskola pedagógusai alkotják a zenekart, többségük nő, anya. Hetenként kétszer három-három órát gyakorolnak, minden elismerést megérdemelnek. Támogatást kértek, hangszerre, kottákra. Ilku Pál művelődésügyi miniszter intézkedésére százezer forintot kaptak. Hadd mondjam meg, a képviselő személyének, fáradozásainak megbecsülésével gyakran találkozom. Az a mód, az a készség, az az őszinte érdeklődés és segítőszándék, amellyel például llku, elvtárs vagy Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter részéről találkozom, nagyon megtisztelő, s nagyon nagy erőt ad a további munkához. Ez — mondanom is fölösleges — nemcsak akkor van így. ha a közösség valamely problémája elintéződik, bár ez utóbbi természetesen külön öröm. A megbecsülés szép jele például ez a köszönőlevél is. A pátyi községi tanács írta. A KPM által korábban megrongált három községi utcát sikerült helyreállíttatni. A megbecsülés jele, hogy a MEZŐGÉP Tröszt budaörsi felvonulási épülete áll, hogy ideiglenesen élelmiszerb oVt működik benne. Pesti László, a tröszt vezérigazgatója, az első szóra azonnal intézkedett. A megbecsülés jele, hogy átépül Biatorbágy telefonhálózata, éppen ezekben a hetekben. A megbecsülés természetesen a képviselő személyén át a választópolgároknak szól.”) Deregán Gábor Elhunyt Ilku Pál Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Ilku Pál elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter, országgyűlési képviselő, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom régi harcosa, pénteken, rövid szenvedés után, szívroham következtében elhunyt. Ilku Pál elvtárs temetése július 18-án, szerdán délután 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Ilku Pál elvtárs munkatársai, elvtársai és barátai szerdán 13 óra 30 perctől róhatják le kegyeletüket a mauzóleum ravatalánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Ilku Pál, a kommunista államférfi, a munkásmozgalom kiemelkedő alakja, 1912. október 8-án született szegényparaszt családból. Középiskolai tanulmányait a beregszászi állami reál- gimnáziumban végezte, majd Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett, és 1939-ig Kárpát-Ukrajna több falujában volt községi tanító. Fiatalon, 20 esztendős korában került kapcsolatba a munkásmozgalommal, 193 7 óta volt párttag. Újságírói munkássága idején az Üj Korszak című pedagógiai szaklapot szerkesztette, s a diákéletről magyar nyelven regénye jelent meg, amelyet a felszabadulás után Lengyelországban és Csehszlovákiában is kiadtak. 1939-ben kapcsolódott be a magyarországi illegális kommunista pártmunkába. A fel- szabadulás után a pártfőiskolán dolgozott, majd a Magyar Kommunista Párt pécsi városi bizottságának első titkára lett. Később a Honvédelmi Minisztériumban a politikai főcsoport főnökének helyettese, majd 1958-ig főnöke volt, vezérőrnagyi rangban. 1957-ben honvédelmi miniszterhelyettessé nevezték ki. Egy esztendővel később miniszterhelyettesként folytatta munkáját a Művelődésügyi Minisztériumban, ahol haláláig dolgozott. 1961 szép-, temberében nevezték ki művelődésügyi miniszterré. A fáradhatatlan, sokoldalú kommunista harcos Székesfehérvár országgyűlési képviselője volt, s a közélet számos más fontos posztján is tevékenykedett. Betöltötte az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elnöki, valamint az Országos Közművelődési Tanács alelnöki tisztét is. 1958 óta az MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1962 és 1970 között a Politikai Bizottság póttagja volt. A moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem 1971 júniusában díszdoktorrá avatta. Kimagasló munkásságáért a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével két ízben tüntette ki államunk Ilku Pált; legutóbb 1972 őszén, 60. születésnapja alkalmából. Több más magas hazai és külföldi kitüntetést is kapott ja politikai, (fs a kuT-j túr'áiis élet térén rkif ejtett Odaadó, fáradhatatlan munkájáért. MEGHALT DR. MÉSZÁROS KÁROLY Mely megrendüléssel közöljük, hogy dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója július 13-án, 52 éves korában szívinfarktus következtében váratlanul elhunyt. Távozásával a magyar közlekedésügyet rendkívüli veszteség érte. Temetéséről később intézkedünk. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Magyar Államvasutak vezérigazgatósága Mészáros Károly Pápán született munkáscsaládból. Életpályáját szerszám- és géplakatosként kezdte. Termelőmunkája mellett szüntelenül tanult, jelesen érettségizett és gépészmérnök lett. Csepelen a Vas- és Fémműben mint konstruktőr, a motorok gyártási és szerkesztési kérdéseivel foglalkozott, majd a szerszám- gyár vezetőjeként korszerű szerszámgyártást valósított meg. A Csepel Autógyárban előbb mint főtechnológus, majd mint a gyár igazgatója eredményesen alkalmazta a Szovjetunió autógyáraiban szerzett tapasztalatait. A közlekedés területére úgy érkezett, hogy megelőzte szakmai hírneve. Űj gyártástechnológiák, találmányok fűződtek nevéhez. 1960-ban lett a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetője. Két év múlva miniszterhelyettes, majd 1970-ben érkezett el élete nagy feladatához, rábízták a MÁV felelős irányítását. Dr. Mészáros Károly kiváló, eredményes munkáját államunk több magas kitüntetéssel ismerte el, többek között tulajdonosa volt a Munka Érdemrend arany fokozatának és a Haza Szolgálatáért Érdeméremnek. Augusztus — szeptember Megyei békekonferenciák A világkongresszus előkészületeiről Dr. Zseb ők Zoltán egyetemi tanárnak, az Országos Béke- tanács alelnökének vezetésével magyar delegáció vett részt Moszkvában, az októberi — ugyancsak a szovjet fővárosban rendezendő — béke-világ- kongresszust előkészítő második nemzetközi konzultatív találkozón. Dr. Zsebők Zoltán pénteken arról számolt be, hogy a II. nemzetközi konzultatív találkozón 78 ország delegátusai, s 56 nemzetközi szervezet képviselői vettek részt. Beszámolt arról, hogy elkészítették a békeerők világ- kongresszusának ügyrendtervezetét, megállapodtak, hogy a kongresszus plenáris üléseken, valamint különböző bizottságokban dolgozik. A bizottságok jelentésüket a plenáris ülés elé terjesztik. Tizenhárom ilyen munkacsoport működik majd. A békeerők moszkvai világ- kongresszusának hazai előkészületei is jól haladnak — mondotta Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. Augusztusban és szeptemberben rendezik meg a megyei, illetve a budapesti béke- konferenciákat, s szeptember 20-án ül össze a magyar békekongresszus.
