Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ M$ZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1973. JÜLIUS 1., VASÁRNAP A sikertelen puccskísérletet követően Egész Chilében helyreállt a rend Péntek délután negyedmillió santiagói dolgozó hallgatta a La Moneda-palota előtt dr. Salvador Allende elnököt, aki a nap folyamán meghiúsított katonai puccskísérletről beszélt. Allende mindenekelőtt a chilei munkásság fegyelmezettségét méltatta. „Ezt a napot a történelem nem felejti el. A munkások az első hívó szóra megszállták az üzemeket és harcra készén várták a kormány utasításait. A hadsereg és a rendőrség alkotmányhűsége azonban néhány óra alatt felszámolta a zendülést. A katonai lázadásért felelős személyek nem kerülik el a felelősségre vonást... A második páncélosezred egy részének pénteki sikertelen felkelését követően egész Chilében helyreállt a rend, valamennyi tartományban érvényben van a rendkívüli állapot. Santiagóban, a város- központban többhelyütt lövések nyomai látszanak a házak falán, sokszáz ablak betört. A városban éjszakai kijárási tilalom van. Az utcákon katonai járőrök cirkálnak, amelyeknek parancsuk van, hogy a megállást megtagadó járművekre tüzet kell nyitni. Az AFP hírügynökség chilei kormánykörökből származó értesülései szerint a katonai puccskísérlet idején történt lövöldözéseknek hat halálos és 32 sebesült áldozata van. Mario Sepulveda tábornok, a santiagói szükségállapot-körzet parancsnoka nyilatkozatban szögezte le, hogy a hadsereg támogatja az alkotmányt és a törvényességet Chilében. Az ország törvényes kormánya mellett foglalt állást az ellenzéki kereszténydemokrata párt is. Lapzártakor érkezett: A AFP tudósítója megbízható forrásból úgy értesült, hogy a hatóságoknak sikerült letartóztatni a zendülés csaknem valamennyi vezérét, köztük az értelmi szerzőt, Robert Souper alezredest. A Uj téglagyár épül Solymáron r A Tégla- és Cserépipari Egyesülés új táglagyárat épített Solymáron. A 350 millió forintba kerülő gyár elkészülte után évente 34 millió téglát és 33 millió cserepet állít majd elő. A szerelés zömét a Könnyűipari Szerelő Vállalat szakemberei végzik. Megkezdődött a Szentendrei Nyár egyhónapos eseménysorozata Ma hét kiállítás nyílik a Duna-parti városban Tegnap este ünnepélyes külsőségek között megnyílt a Szentendrei Nyár idei eseménysorozata a tanács dísztermében. A megnyitón megjelent Löffler József, az MSZMP szentendrei városi bizottságának titkára, dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Trnáes elnök- helyettese, s ott voltak a város politikai, társadalmi és gazdasági életének vezetői, képviselői is. Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke ünnepi beszédében méltatta a város évről évre megismétlődő ünnepi hónapjának jelentőségét. — A Szentendrei Nyár programszerűen kívánja kielégíteni a különböző korosztályok, rétegek érdeklődését, eltérő igényeit — mondotta a többi között. — A huszonhat napos eseménysorozat harminckilenc rendezvénye között szerepel vígjáték, kamara- hangversenyek, bábelőadások, szakmai tanácskozás a kerámia szerepéről, kerámikusok tárlata, valamint a hagyományos virág- és bélyegkiállítás. — A tartalmi és műfaji változatosságot a programsorozat Szentendréhez kötődése foglalja egységbe, amely nem véletlen, már a jelenben, de a jövőben még inkább érvényesíteni kívánt rendezői elv. Ez a kötődés — ha úgy tetszik: szentendreiség — mély és sokszálú. — Végül megállapította: egyrészt abból fakad, hogy a rendezvények szerves részét képezik a város társadalmikulturális' életének, annak betetőzését jelentik, másrészt az adja, hogy a közönség soraiban egyre nagyobb számban leljük meg a város érdeklődő lakosságát. A tanácselnök beszédét követően Zsámbéki Gábor. a Szentendrei Teátrum művéAz új név újat hozott Pálma-sarok és még sok más a váci TGV-ből Az új név újat is hozott — lebalábbis Vácott. A Taurus Gumiipari Vállalat ugyanis minden gyárától elvette a külön nevet — egyébként teljesen jogosan — s így a Heuréka a múlté, marad a Taurus Gumiipari Vállalat váci gyára. Űj termékek hirdetik majd a váciak munkáját — a Pálma cipősarkat, a fürdőszobaszőnyeget, a szivacsokat és a különböző méretű káddugókat ezentúl itt készítik. Persze, ez is nehéz feladat elé állítja a vezetőket és a munkásokat egyaránt, hiszen mind műszakilag, mind szakmailag fel kell készülni az új cikkek gyártásának bevezetésiére. Űj terméküknek, melyet szintén nemrégiben kezdtek gyártani, az autószőnyegeknek nagy a sikerük. Ezek már nem a hagyományosak, követik az autó vonalát, s nem kisebb cég vásárol tőlük, mint a Mercedes. Eldőlt, hogy az új csehszlovák autókba is váci szőnyeg kerül, valószínű, hogy a rendelés százezer darabra szól majd. Az NDK-ba 150 ezer csomagtartószőnyeg indul. A mezőgazda- sági padló, melyet a szarvasmarhatelepeken hasznosítanak, szintén jó üzlet: 43 ezer négyzetmétert rendelt belőle egy csehszlovák külkereskedelmi vállalat. A Budapesti Nemzetközi Vásár mezőgazdasági slágere kétségtelenül a gumisiló volt, nagydíjjal jutalmazták. Ma már egyre-másra érkeznek a rendelések, s az érdeklődők táborában találjuk a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezetet is. A nyíregyházi gyáregység még az idén húsz gumisilót készít. T. E. lern Medard - Péter-Pá! hozta az esőt Lassulj az aratás — gömbölyűdnek a kalászok Ügy tűnik: Péter, Pál ösz- szetanakodott Medárddal, hogy szerepet cserélnek. Amikor esőr^ szomjúhoztak a földek, akkor izzott a korai nyár, s most, midőn az aratás általános kezdete lenne esedékes, locsol az eső. Ahol már belevágtak az árpába a kombájnok, a hét végére ismét megtorpantak, a feíázott földön nem megy a munka. A gazdaember azonban inkább örül ennek. A megkésett csapadék hátramozdítja ugyan némiképp az őszi árpa betakarítását, de annál többet használ a búzának. Még Pest megye legdélibb csücskében, Nagykőrösön is derűsen újságolták tegnap, hogy lóg az Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kanada nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Roland Michenert, az ország főkormányzóját. A Szomáli Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Siad Barre vezérőrnagynak. a Forradalmi Tanács elnökének küldött táviratot. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, aki a hét második felét Szabolcs-Szat- már megyében töltötte, befejezte vidéki látogatását és visszatért Budapestre. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, tárgyalásokat folytat Budapesten Dusán Pet- róviccsal, a Jugoszláv Szak- szervezetek Központi Tanácsának elnökével. Dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására Budapestre érkezett A. Berrada marokkói mezőgazdasági és földreformügyi miniszter. eső lába, s alig várják, hogy Cegléd felől megérkezzen. A Szabadság Tsz — elsőként — már hozzákezdett az aratáshoz, s úgy tervezték a város másik négy gazdaságában is, hogy hétfőn a kalásztenger szélibe hajózzák a kombájnokat, de azért cseppet sem búsulnak, ha langyos zivatarok kigömbölyítik a kalászfejek viaszérésben levő búzaszemeit, s erőre kapnak a kapások: a cukorrépa, kukorica, a burgonya is. Az esőfürdette rétekről kövér füvet kaszálhatnak. Az Alagi Állami Tangazdaság 80 holdas Ipoly-parti rétjéről például 20—22 mázsa szénát gyűjthetnek be holdanként. (Képünk.) Más déli részeken, így a Dabas környéki homokvidéken is korán hozzákezdtek az íratáshoz, sőt, mint arról a iét közepén lapunkban megjelent kép tudósította az olvasót, akad olyan gazdaság, ahol a búzának is nekiláttak. Kedvező időjárás esetén — amit a mérsékelten meleg, napos hetek jelentenek — még sokat javulhat1 a búza. A hírek szerint a gazdaságok jól fölkészültek az aratásra, kijavították, üzemképessé tették kombájnjaikat, szállító- eszközeiket, a szárító- és szalmaeltakarító gépeket. A váci járásban például az aratási ügyelet munkatársai máris valamennyi gazdaságot fölkeresték. S meglepő hírrel szolgálnak: Szódon, Örbottyán- ban és Csornádon — tehát északi tájainkon — a megyében elsőként végeztek az őszi árpa aratásával. Átlagosan 25,5 mázsát takarítottak be hektáronként, csupán hajszállal maradva el a tavalyi eredmény mögött. Szerte a megyében takarítják, fertőtlenítik a magtárakat. Előkészítik a termény biztonságos szabadtéri tárolását is, ahol kellő tároló hiányában ez szükséges. Áthúzott dátumok Ö römhírként is fölfoghatnám, de nem teszem. A magasba szökkenő — majdnem hatvan méter magas — építmény tövében bólogatva hallgatom az újdonságot: próbaüzem kezdődött a ceglédi gabonasilóban, pontosan, hivatalosan, a Budapesti 'és Pest megyei Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat kétezer vagon befogadó képességű termény- tárolójában. Érdekes építmény ez kívülről, korszerűen felszerelt belülről, a modern technika sokféle vívmánya meglelhető itt. Ismertek a tárolási gondok, miért nem örvendezek tehát a siló elkészülte felett? Mert tudom, hogy áthúztak egy dátumot. A befejezés eredeti határidejét. 1972. decembere lett volna. S tudok még valamit. Azt, hogy az eredetileg 56 millió forint értékű beruházás, ténylegesen 26—28 százalékkal többe került. Magyarázat, indok akad. Előre nem látható akadályok, a használatot megkönnyítő, ésszerűsítő terv- módosítások ... Beruházók, kivitelezők, alvállalkozók egyike sem volt hanyag, felelőtlen, de ettől a tény még tény marad: áthúzták az eredeti dátumot, túllépték a tervezett költségeket. Bevallom, némi igazságtalanság is van abban, hogy pont ezt a silót „szúrtam ki”, hiszen késedelem-e fél esztendő, amikor ennek többszörösen tapasztaltam Vácott, a Cement- és Mészművek ottani gyára mész- művének építésénél, szerelésénél, ahol a 190 millió forintos beruházást 66 hónap elteltével is csupán részlegesen helyezték üzembe ... Gyors egymásutánban sorolhatom: a gödi transzformátorállomásnál többszörösen áthúzott dátumok után végül is csak két év késéssel történhetett meg az átadás, a Beton- és Vasbetonipari Művek cső- és betonarugyárának rekonstrukciója Szentendrén az eredetileg tervezettnél tizenöt hónappal többet emésztett fel... Napjainkban az a ritkaság, ha időre s a költségek túllépése nélkül készül el egy beruházás. [ árciusban, a kormány két esztendei tevékenységéről számot adva, az országgyűlés ülésén Fock Jenő megállapította: „Továbbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások aránya. Számuk ugyan valamelyest csökkent, de a beruházások kivitelezése nem eléggé javult, nagyok a többletköltségek, a befejezési határ- . időknél késések mutatkoznak, főképp ezért még mindig igenmagas a befejezetlen beruházások száma, aránya”. Természetes, hogy a beruházások nem egyik napról a másikra készülnek el, van ami jogosan, indokoltan két vagy három esztendeig, esetleg ennél is tovább épül. Válasszuk el a konkolytól a búzát, a szükséges időigényt az indokolatlantól. A silányul előkészített, pénzzel, anyaggal, esziközzel, emberrel, kivitelezési tervvel nem fedezett építkezések, szerelések azok, amelyek megnyújtják a heteket és hónapokat. Mindezekért az építőipar csak részarányosán marasztalható el. Legalább ugyanannyi mulasztás, melléfogás, közvagyont emésztő akamok- ság és fölös nagyvonalúság terheld a beruházót, a tervezőt, az anyagszállítókat, a szak- és szerelőipari alvállalkozókat; mindenkit, aki az adott beruházásban érdekelt. A késedelmek veszélye nem abban van, hogy nem tisztelték, nem tartották be a papírra írt dátumot. Veszélye, kára az, hogy mesz- szire gyűrűző hatásokat kelt a népgazdaság egész szervezetében, a késve működni kezdő egységek árujára, termékére már korábban ' szükség lett volna másutt, a hiány zavarokat okozott, kényszerű importot tett szükségessé, többletkiadásokkal járt... Nem vigasz, de az igazsághoz tartozik: e betegség tünetei és kórokozói nemcsak a megyehatáron belül lelhetők meg, fölismerhetek az országban mindenütt. Alapvető gondról van tehát szó, régóta meglevő — korábban ugyan rejtettebben létező — gyakorlatról, amit már-már megszokottként fogunk fel; beszélünk róla, de különösebb mélitat- lankodás nélkül. Van. Mint a természeti csapás. Elviseljük. Sőt, azt is hallhatjuk némely helyen: „nem rokkan bele a népgazdaság”. Igaz. De éppen e közömbösség, e tűrhetetlen nagyvonalúskodás az, ami késlelteti a hathatós cselekedeteket, a felelősség pontosabb megállapítását, érvényesítést. Mert ma még mindig ott tartunk, hogy a késedelmekért, a költségek túllépéséért mindenki — a beru- házásban közreműködő valamennyi hivatal, vállalat, intézmény — felel, valójában tehát senki sem. Kideríthetetlen, hogy az öt meg a nyolc évvel ezelőtt megfogalmazott beruházási cél miként módosult, hol, miért csapódtak hozzá újabb milliók, ki kezdte a részhatáridők valamelyikének áthúzását, ki folytatta azzal, hogy — már a másikra hivatkozva! — maga is újabb határidőket kért, állapított meg, követelt... K ormányintézkedések korlátozzák jelenleg a beruházási tevékenységet, s az átmeneti feszültségcsökkenés ennek az eredménye, önáltatás lenne azonban azt hinni, hogy ezáltal elkerülhető a beruházási szerveset működésének rendkívül alapos elemzése, az okozatok emlegetése helyett végre az okokra irányítva a fő figyelmet. Az áthúzott dátumok ugyanis csupán jelzői a mélyebben rejlő, makacsnak bizonyuló, újra meg újra kisarjadó gyökereknek. Mészáros Ottó szeti vezetője tartott előadást a Teátrum helyéről és jelentőségéről színházi életünkben. A hivatalos megnyitó után a gálaesten felléptek a Szentendrei Nyár eseménysorozatában közreműködő művészek, Béres Ilona, Jobba Gabi, Kristóf Tibor, Lázár Kati, Lukács Sándor, Öze Lajos, Vajda László, Zala Márk és Mosóczi Miklós gitárművész. Ma délelőtt 10 órakor a József Attila Művelődési Központban Szentendre története bélyegeken címmel bélyegkiállítás, 11 órakor pedig a művésztelepi Galériában Borsó- dy László kerámiakiállítása nyílik meg.
